13/1999. (III. 8.) OM rendelet

KOMUNIKACIJA

Usmeno izra`avawe
Artikulacija
Glasovi koji se u zavi~ajnom govoru i u ma|arskom jeziku artikuli{u druga~ije nego u kwi`evnom jeziku. (~, }, ź, |, q,slogotvorno r). Glas h na po~etku i na kraju re~i.

Sakupqawe re~i koje ozna~avaju radwu, lice, predmet i svojinu.


Lak{i tekstovi za ~itawe, slike i dijafilmovi.


Pri~awe po planu, po nizu slika i slobodno. Izve{tavawe.

Ve`be u pravilnom izgovoru. Pravilna artikulacija.







Ve`be re~ima i re~enicama.
Odgovarawe na pitawa i postavqawe pitawa.

Prepri~avawe sadr`aja tekstova, slika, gledanih dijafilmova, poznatim re~ima.

Melodi~nost re~i i sloga glasa prema sadr`ini teksta. Odgovaraju}a into-nacija u re~enici.

^ist izgovor glasova srpskog jezika.








Razumevawe pitawa i odgovor na pitawa.



Kratak i jednostavan sadr`aj pro~itanog teksta (slike i dijafilma).

Pri~awe doga|aja na osnovu slika. Odgovaraju}a intonacija.

Kra}i usmeni izve{taji.




Opisivawe.
Osnovna pravila opisivawa qudi, predmeta, prostora. Pejza`.



Pri~awe
doga|aja i do`ivqaja.


Dijalozi i dramatizacija.

Potpuna re~enica o izvr{enom zadatku. Kratak izve{taj o li~nim podacima.

Opis bi}a. Spoqa{wi izgled. Opis predmeta. Sme{taj predmeta u prostoru. Odnos izme|u predmeta. Opis na temequ promatrawa i po se}awu.

Vremenski redosled doga|aja, slobodno pri~awe.

Dijalozi o temama iz svakodnevnog `ivota u~enika. Dramatizacija pro~itanog teksta i prikladnih tekstova.

Izve{taj o doga|aju u porodici od sakupqenih re~i u kratkim re~enicama.

Opis qudi, `ivotiwa i najbli`e okoline. Imenovawe boje, oblika, veli~ine, ukus, miris.




Pri~awe doga|aja prema postavqenim pitawima.


Prepri~avawe kratkog teksta u dijalozima.

Prepri~avawe sadr`aja pro~itanih tekstova i odlomaka tekstova.


Razgovor o razli~itim `ivotnim situacijama.


Pri~awe.




Izgovor, re~eni~na intonacija, akcenat.

Prepri~avawe {tiva sa odre|enim zadatkom (po planu, pro{irivawe i produ`ivawe po ma{ti).

Slobodan razgovor o temama koje su bliske u~enicima.

Stvarawe pri~e inspirisane slikom, filmom ili drugom pri~om.

Pravilan izgovor glasova, odgovaraju}a intonacija i naglasak.


Uklawawe uticaja ma|arskog jezika.

Referisawe o doga|ajima u pro~itanom tekstu.



Osposobqavawe u~enika za slobodan razgovor ve`bama.

Pri~awe na osnovu slike ili niza slika.



Odgovaraju}i izgovor glasova, odgovaraju}a intonacija i ose}awe promene naglaska u re~ima.

Izbegavawe me{awa srpskih i ma|arskih re~i.

Pismeno izra`avawe
Usvajawe prvog i drugog pisma (}irilice i latinice).





Prepisivawe.



Diktati.


Izve{tavawe.

Dopisivawe. Pismo, ~estitka. Adresa.

Opisivawe.

Pisawe umerenim tempom (oba pisma).






Prepisivawe }irili~nog teksta na latinicu i obratno.

Diktati-ve`bawe pravopisa. Izve{tavawe kao u usmenom izra`avawu.

Pisawe kra}eg pisma, dopisnice, ~estitke. Opisivawe na temequ promatrawa. Pejza`.

Pisawe }irilice pravilnim vo|ewem linija i pravilnim povezivawem. Pisawe latinicom bez me{awa }irilice.


Prepisivawe {tampanog }irili~nog i latini~kog teksta.

Diktati }irilicom.




Pisawe ~estitke (za Bo`i}, Novu godinu, ro|endan) i dopisnice. Opisivawe rodnog mesta, zavi~aja.

Jezik
Re~enica, re~, glas, slovo. Re~enice po zna~ewu (izjavne, upitne, uzvi~ne).



Nepro{irena i pro{irena re~enica.

Upravni i neupravni
govor.

Imenice.





Glagoli.




Zamenice.


Pridevi.



Brojevi.


Naj~e{}i predlozi.

Samostalno prepoznavawe jezi~kih pojmova: re~enica, re~, slogovi u re~ima, glas, slovo. Samoglasnik i suglasnik, r kao samoglasnik.

Primena re~enica po zna~ewu u govoru.

Razlikovawe upravnog i neupravnog govora.

Konkretne imenice, vlastito ime i zajedni~ka imenica. Oblici tri gramati~ka roda, jednine i mno`ine.

Tri osnovna glagolska vremena. Primena u govoru.


Lice i rod li~nih zamenica.

Prepoznavawe opisnih i prisvojnih prideva.


Prepoznavawe osnovnog i rednog broja.

Predlozi uz imenice. Rekcija.

Raspoznavawe i primena navedenih jezi~kih pojmova.




Razlikovawe re~enica po zna~ewu.




Imenice. Prepoznavawe u tekstu. Razlikovawe roda, jednine i mno`ine.



Radwa, stawe i zbivawe. Sada{wost, pro{lost i budu}nost izre~ena glagolima.

Li~ne zamenice uz glagole u govoru.

Kori{tewe prideva u usmenom i pismenom izra`avawu.

Brojevi. Prepoznavawe, razlikovawe.

Predlozi u govoru (u, na, iz, od, do, zbog).

Pravopis
Veliko slovo. Odstupawe od ma|arskog pravopisa.




Rastavqawe re~i na slogove.


Pisawe enklitika.


Pisawe problemati~nih glasova (~, }, ź, |, qi h na po~etku i na kraju re~i.
Prezimena na -i}, -~i}.
Pisawe prisvojnih prideva izvedenih od imenica (Milanov).

Pisawe osnovnih i rednih brojeva slovima i brojkama.

Interpunkcija.

Pravilno pisawe imena qudi, gradova, sela, ulica (primeri iz zavi~aja). Veliko slovo na po~etku re~enice.

Pravilno rastavqawe i preno{ewe dela re~i u novi red.

Odvojeno pisawe enklitika.

Pravilno pisawe “problemati~nih” slova. Uklawawe uticaja ma|arskog pravopisa.
Veliko slovo prisvojnih prideva.



Pravilno pisawe datuma. Odstupawe od ma|arskog pravopisa.

Ta~ka na kraju re~enice, zapeta u nabrajawu.

Pravilno pisawe velikog slova na po~etku re~enice i kod vlastitih imenica. Transkripcija ma|arskih imena.

Prepisivawe kra}eg teksta bez gre{aka.


Rastavqawe re~i u diktatima.

Ose}awe pisawa slova ~, }, ź, q.
Veliko slovo prisvojnih prideva izvedenih od li~nih imena.




Pisawe datuma.



Ozna~avawe kraja proste re~enice ta~kom.

^ITAWE I KWI@EVNOST

^itawe naglas i u sebi.
Upoznavawe s kwigom i {kolskom bibliotekom.



Pri~e, bajke, basne i pesme iz narodne i umetni~ke kwi`evnosti.

Poslovice i zagonetke.



Pripovetke iz de~ijeg `ivota i sveta.


Pesme s motivima iz de~ijeg `ivota, iz prirode.




Popularno-nau~ni tekstovi.

Uvo|ewe u te~no, a kasnije izra`ajno ~itawe na oba pisma.
Razvijawe interesa za ~itawe.

Interpretacija tekstova. Razumevawe pro~itanog teksta.

Shva}awe logike i vremenske povezanosti teksta.

Jednostavna karakterizacija likova.


Prepoznavawe stiha i proze. Bitne razlike.
Zapa`awe osnovnog raspolo`ewa ili osnovne slike u lirskoj pesmi.

Prepri~avawe bitnog u tekstu.

Te~no ~itawe }irilice i latinice.
Upoznavawe pojmova: pisac, naslov, rukovawe kwigom.

Razumevawe sadr`aja re~enice.


Zapa`awe redosleda
zbivawa.


Zapa`awe likova i wihovih postupaka, mesta i vremena radwe.

Uo~avawe razlike izme|u stiha i proze.





Prepri~avawe teksta u nekoliko re~enica.

Dela klasika srpske i svetske literature pristupa~na uzrastu.

Kazivawe napamet.

Jednostavno izra`avawe do`ivqaja.


Izra`ajno ~itawe iz proznog dela. Napamet od pet do {est pesama.

Prepri~avawe dela u nekoliko re~enica.


Izra`ajno ~itawe, pet pesama napamet.

KOMUNIKACIJA

Usmeno izra`avawe
^itawe proze i stiha (oba pisma).




Prepri~avawe {tiva.


Pri~awe doga|aja i do`ivqaja.



Izve{tavawe. Kratak izve{taj o prazniku, slavi, {kolskoj priredbi, izletu, poseti pozori{tu i sl.

Razvijawe izra`ajnog ~itawa pravilnom dikcijom, ja~inom glasa, tempom, pauzom, intonacijom i bojom glasa.

Povezano prepri~avawe povezanih tekstova.

Povezano prepri~avawe stvarnih i zami{qenih doga|aja na osnovi zadane teme.

Odgovaraju}e veze me|u re~enicama. Kori{tewe re~i i izraza odre|ene teme bez te{ko}a.

Te~no ~itawe tekstova u prozi i stihu odgovaraju}om intonacijom, pauzama prema sadr`aju.


Prepri~avawe {tiva prema planu i pitawima.

Vo|ewe dijaloga u okviru odre|enih tema.



Ispravan redosled doga|aja u samostalnom izlagawu.

Opisivawe. Pro{irivawe znawa.
Opis predmeta, pojava i zbivawa.
Portret. Opis pejza`a.









Izgovor, artikulacija, intonacija i naglasak.

Samostalan opis (npr. izgled predmeta, sme{taj predmeta u prostoru, funkcija predmeta, li~ni odnos prema predmetima.

Opis ~ove~jeg lika u pojedinostima.
Opisivawe pejza`a i dr. uz upotrebu glagola i prideva sli~nog i suprotnog zna~ewa.

Pravilan izgovor glasova, intonacija i naglasak koji odgovara standardnom govoru.
Nastojawe za pravilnim izrazom kwi`evnog jezika bez upotrebe ma|arskih re~i.

Opisivawe po zadatom planu i na osnovu vizuelnosti (slike, filmovi, originalni predmeti, pejza` i dr.).


Prikazivawe poznate osobe. Boga}ewe re~ni~kog blaga sinonimima i pridevima suprotnog zna~ewa.


Odgovaraju}a re~eni~na intonacija i naglasak koji je blizak standardnom.
Izbegavawe i uklawawe ma|arskih re~i.

PISMENO IZRA@AVAWE

Diktati na oba pisma.




Sastavi kao opisivawe, doga|aji, izve{tavawe, pisawe pisama.






Pismeni sastav o temi i sadr`aju pro~itanog kwi`evnog teksta.

Primena u~enih prvopisnih pravila.



Op{ta pravila o opisu, prepri~avawu, izve{tavawu i pismu. Osve`avawe pismenih sastava sinonimima, upore|ewima, pridevima istovetnog i suprotnog zna~ewa.

Primena re~i i izraza pro~itanog kwi`evnog teksta. Ve`bawe jednostavne analize teksta. Imenovawe teme, izno{ewe bitnijih podataka.

Lepo, ~itko i ~isto pisawe uz odgovaraju}i pravopis u okviru u~enog.

Samostalno sastavqawe re~enica sa odre|enim `anrovskim, jezi~kim i prvopisnim pojmovima. Jednostavni pismeni sastavi na osnovi slika, filma, doga|aja, do`ivqaja.

Jednostavni, kra}i sastavi o pro~itanom tekstu.

Jezik
Re~enica prosta, slo`ena (pojam).




Promenqivost i nepromenqivost re~i.

Imenica – vrste.


Deklinacija imenica.

Prepoznavawe, imenovawe i primewivawe prostih i slo`enih re~enica.


Zapa`awe na tekstu.


Razlikovawe vlastitih i zajedni~kih imenica.

Prepoznavawe pade`a i glasovnih promena pri deklinaciji i wihovo primewivawe.

Razlikovawe proste i slo`ene re~enice, zapa`awe granice proste re~enice u slo`enoj re~enici.

Pojam o promenqivosti i nepromenqivosti re~i.

Pojam o zna~ewu imenica.

Zapa`awe pade`a i glasovnih promena u pojedinim pade`nim oblicima.

Pridevi. Zna~ewe prideva. Vrste.


Komparacija prideva.
Tvorba superlativa.

Razlikovawe prideva i priloga.
Zamenice i vrste zamenica.



Predlozi.



Glavni i osnovni brojevi.

Sravwivawe prideva sa imenicom. Kongruencija.


Glasovne promene pri komparaciji. Zapa`awe.

Zapa`awe i primewivawe.
Razlikovawe zamenica. Pravilna upotreba dugih i kra}ih oblika li~nih zamenica.

Pade`i uz predloge. Pravilna upotreba.


Pravilna upotreba i rekcija brojeva. Pojam o brojnim imenicama.

Primewivawe pridevnog broja i pade`a uz imenicu.

Pridevi u pore|ivawu. Komparativ.

Zapa`awe u tekstu.

Pojam o zna~ewu zamenica. Uo~avawe du`eg i kra}eg oblika li~nih zamenica.

Primena najosnovnijih predloga i wihova rekcija.

Prepoznavawe osnovnih i rednih brojeva, osnovni pojam o brojnim imenicama. Primewivawe u govoru.

Glagoli.




Kowugacija. Glagolska vremena. Prezent, perfekt, futur.

Razlikovawe glagola po zna~ewu. Glagolski vid. Svr{eni i nesvr{eni glagoli.

Infinitiv. Osnovni pojam. Primewivawe glagolskih vremena u govoru i pisawu.

Razlikovawe radwe, stawa i zbivawa. Razvijawe ose}awa za upotrebu glagolskog vida.

Razlikovawe glagolskih vremena i odgovaraju}a upotreba.

Pravopis
Veliko slovo.
Pravilno pisawe op{tih i vlastitih imenica, imena, naziva i naslova.
Veliko slovo prisvojnog prideva.

Interpunkcija.




Pravilno pisawe enklipti~kog oblika pomo}nog glagola i ostalih enkliptika.

Pravilno pisawe brojeva.

Pravilna upotreba velikog slova. Razlikovawe od ma|arskog pravopisa.



Zapeta u re~enici:
uz vokativ, uz uzvik.
Upotreba zapete u slo`enim re~enicama.

Primena pravila.




Pravopisne norme rimskih brojeva.
Datum. Odstupawe od ma|arskog.

Pravilno pisawe velikog slova u slu~aju imenica.




Zapeta u nabrajawu i izme|u re~enica.



Zapa`awe na tekstu i primewivawe.



Pravilno pisawe osnovnih i rednih brojeva slovima i brojkama.

Komparativ i superlativ prideva.


Pisawe glagolskih radnih prideva.

Pisawe oblika u deklinaciji, komparaciji i kowugaciji.



Glasovi i slova.


Poznavawe i upotreba {kolskog izdawa Pravopisa.

Udvostru~avawe slova j u pojedinim oblicima superlativa.

Pisawe bez j (bio, nosio).

Primewivawe pravopisnih pravila u glasovnim promenama koje se javqaju u deklinaciji i kowugaciji.

Pravilna upotreba slova ~, }, |, ź, q.

Pravilno pisawe oblika kao, bio, nosio.

Uo~avawe pravopisnih pravila u promeni imenica, prideva i glagola. Navikavawe na pravilnu upotrebu svih oblika.

Pravilna upotreba slova ~iji se izgovor razlikuje od ma|arskog.

^ITAWE I KWI@EVNOST

^itawe tekstova iz oblasti kwi`evnosti u prozi. Odabrani tekstovi sa `ivom i dramati~nom naracijom.

Humoristi~ki tekstovi.


Odabrani tetstovi iz srpske i svetske literature sa tematikom detiwstva.

Lirske pesme s motivima iz de~ijeg `ivota, s rodoqubivim i pejza`nim motivima.

Odabrani prozni tekstovi (crtice, odlomci iz pripovedaka i romana, iz novije srpske kwi`evnosti).

Pristup kwi`evnom delu. ^itawe tekstova razli~itih kwi`evnih `anrova.


Osnovna informisanost u kwi`evnim vrstama.

Povezano referisawe o sadr`aju kwi`evnog teksta.


Zapa`awe ose}aja, raspolo`ewa i do`ivqaja u
lirskim pesmama.

Zapa`awe teme, sadr`aja, likova, karakterizacija.

Te~no ~itawe i razumevawe }irili~kog i latini~kog kwi`evnog teksta sa pravilnim
izgovorom.

Razlikovawe stiha i proze.

Dokazivawe razumevawa teksta odgovorima na pitawa koja se
odnose na tekst.

Imenovawe autora, teme i kwi`evne vrste dela.



Prepri~avawe sadr`aja.

Narodne pesme i narodne pripovetke ( bajke, basne, realisti~ke pripovetke).

Tekstovi iz dela srpskih kwi`evnika u Ma|arskoj.


Fragmenti iz nau~no-popularnih tekstova pristupa~nih uzrastu.


Jednostavna analiza epskog i lirskog dela: Tema, sadr`aj, uvod, zaplet, vrhunac, rasplet.

Osnovno raspolo`ewe, emocija i najosnovnije stilske figure u lirskim pesmama.

Strofa, stih, ritam i rima.




Kazivawe napamet, recitovawe.

Osnovne odlike usmene (narodne) kwi`evnosti.



Imena najpoznatijih autora i nekoliko wihovih dela.


Razlikovawe bitnog i sporednog u nau~nopo-pularnim tekstovima.


Formirawe ose}aja za estetski i eti~ki do`ivqaj.


Zapa`awe ose}aja, do`ivqaja, raspolo`ewa i pesni~kih slika.


Elementarna pesni~ka sredstva kwi`evnog prikazivawa: epitet, pore|ewe, personifikacija, deseterac.

Napamet od sedam do osam pesama,
citati, poslovice, izreke. Recitovawe.

Razlikovawe usmene
i pismene kwi`evnosti.



Osnovna informisanost o kwi`evnom stvarala{tvu na srpskom jeziku u Ma|arskoj.

^itawe i razumevawe nekoliko nau~no- popularnih dela, odnosno fragmenata.

Navikavawe na ~itawe.




Pojam o najosnovnijim stilskim figurama.



Zapa`awe ritma, prepoznavawe rime.




Pam}ewe citata, poslovica, izreka, 4-5
pesama napamet.

KOMUNIKACIJA

Usmeno izra`avawe
Razgovor. U~e{}e u
svakodnevnim privatnim razgovorima i javnim diskusijama.



Raspravqawe. Diskusija.




Izve{tavawe o prigodnim doga|ajima, o radu razredne zajednice, o otvarawu izlo`be, svetosavskoj proslavi, {kolskim priredbama i sl.

Govorne ve`be o slo`enijim temama.


Prepri~avawe kwi`evnih tekstova i tekstova iz raznih oblasti.



Ispravnost u govoru na srpskom jeziku.

Sposobnost snala`ewa u raznim komunikacijskim situacijama.




Sposobnost vo|ewa diskusije sa sagovornikom, zauzimawe stava.


Samostalan izve{taj o navedenim temama.






Svesno usavr{avawe ispravnog i lepog govora na materwem jeziku.

Upotreba re~i i izraza usvojenih ~itawem kwi`evnih dela. Znawe novih re~i i izraza iz dru{tvenog, privrednog i politi~kog `ivota.

Pravilan govor na srpskom jeziku bez me{awa ma|arskih
elemenata. Pravilna intonacija i odgovaraju}a akcentuacija.

Informisanost i orijentisanost o raznim komunikacijskim situacijama, osnovna sposobnost u~e{}a u raspravama u dijalo{koj formi.

Osnovna znawa o diskusiji, elementarno razlikovawe raznih komunikacijskih `anrova.

Izve{tavawe po planu.







Usavr{avawe dostignutog nivoa usmenog izra`avawa u prethodnim razredima.
Uo~avawe jezi~ko-stilskih sredstava kwi`evnih dela i kori{tewe u opisivawu, izve{tavawu, portretisawu.

Korektno izra`avawe na materwem jeziku bez me{awa ma|arskog, i odgovaraju}i izgovor.

Pismeno izra`avawe
Pismeno izlagawe o odre|enoj temi.




Pismeno referisawe o pro~itanom
kwi`evnom delu.

Opisivawe slo`enog predmeta i slo`enijeg radnog postupka. Portretisawe.


Tema, sadr`aj, osnovna misao, portretisawe likova.

Pisawe sastava o temama koje su bliske u~enicima: iz {kolskog `ivota, iz svakodnevnog `ivota, o prigodnim doga|ajima.

Pismeni sastavi po uputstvu nastavnika o
kwi`evnim delima.

Sintakti~ko stilisti~ke i leksi~ke ve`be.



Pisawe pisma, molbe, zapisnika, podsetnika, reporta`e.

Analiza re~enice. Analiza teksta, razvijawe ose}aja za birano pismeno izra`avawe i lep stil.

Razlikovawe i ume}e u sastavqawu. Pisawe ~lanka u SNN.

Boga}ewe re~nika i izra`ajnih sposobnosti kori{tewem re~i i izraza iz pro~itanog kwi`evnog dela.

Pojam o molbi, zapisniku i dr. Popuwavawe formulara.

JEZIK

Znawe iz sintakse. Nezavisno i zavisno slo`ene re~enice.
Red re~enica u zavisno slo`enoj re~enici. Re~eni~ni delovi. Vrste zavisno slo`enih re~enica.

Tvorba re~i, osnova, prefiks, sufiks, glasovne promene u tvorbi re~i.

Znawe iz semantike.




Jezik i govor.
Razlike i srodnost me|u jezicima.

Indoevropski i ugro-finski jezici.
Slovenski jezici. Ju`noslovenski jezici. Srpski jezik.

Pojam o materwem jeziku i o domovinskom jeziku.
Dvojezi~nost.

Prepoznavawe i pravilna upotreba
slo`enih re~enica. Veznici. Ume}e u analizi re~enice. Pravilna upotreba upravnog i neupravnog
govora.

Proste i slo`ene re~i, izvedene re~i - funkcionalno. Pravilna upotreba glasovnih promena pri tvorbi re~i.
Frazeolo{ki irazi, izreke, sinonimi i homonimi u govoru i pismu.

Osnovna znawa o jeziku.



Zapa`awe na primerima srpskog i ma|arskog jezika.



Razvijawe svesti o potrebi negovawa materweg jezika i po{tovawa jezika drugih naroda. Jednostavni prevodi.

Razlikovawe nezavisno i zavisno slo`enih re~enica. Prepoznavawe re~eni~nih delova.





Prepoznavawe prostih i izvedenih re~i.



Zapa`awe frazeolo{kih pojava u tekstu. Wihova osnovna upotreba.


Osnovna informisanost o razlikama i srodnosti me|u jezicima.







Navikavawe na dosledan govor na materwem jeziku i na po{tovawe jezika.

Rad Vuka Karaxi}a na reformi srpskog jezika i pravopisa.


Refleksi jata.
Ekavski i ijekavski govor.

Poznavawe zna~aja Vukove reforme.



Svesno eliminisawe me{awa ekavskog i ijekavskog govora.

Upu}enost u rad Vuka Karaxi}a na reformi srpskog jezika i pravopisa.

Govor bez me{awa ekavske i ijekavske varijante.

Pravopis
Interpunkcija.
Pisawe skra}enica.
Pravopisni znaci.








Transkripcija stranih re~i i imena.


Akcenatski znaci.

Pravopisni re~nik.

Zapeta izme|u slo`enih re~enica.
Razlika u odnosu na ma|arski pravopis.

Poznavawe i pravilna upotreba pravopisnih pravila u pismu, molbi, zapisniku. Pravopisni znaci.

Sigurnost u prepisivawu stranih re~i, imena i naziva na srpski.

Prepoznavawe.

Samokontrola i permanentno prelistavawe pravopisnog re~nika.

Upu}enost u pravilnu upotrebu zapete izme|u slo`enih re~enica. Uo~avawe razlike izme|u ma|arskog i srpskog pravopisa.
Osnovna pravopisna pravila u pisawu pisma, zapisnika i dr.


Prepisivawe ma|arskih imena i naziva (naslova) na srpski.

Razlikovawe.

Pisawe diktata, prepisivawe i snala`ewe u pravopisnom re~niku.

KWI@EVNOST

Pro{irivawe znawa iz kwi`evnosti.



Uvod u razumno ~itawe i analizu kwi`evnih dela.
Uloga lepe kwi`evnosti u ~ovekovom `ivotu.

Nastanak i razvoj srpske kwi`evnosti.
Mesto srpske kwi`evnosti u svetskoj literaturi.

^itawe kwi`evnih dela iz razli~itih epoha i rodova srpske kwi`evnosti.

Samostalna analiza kra}eg proznog i pesni~kog dela.


Pregled srpske kwi`evnosti na osnovi po jednog do dva reprezenttivna dela po epohama i kwi`evnim vrstama.

Izra`ajno ~itawe proznog i pesni~kog dela.


Sticawe pojma o kwi`evnosti kao umetnosti.


^itawe dela srpskih klasika, narodne kwi`evnosti i savremene kwi`evnosti.

Paralela srpske i ma|arske kwi`evnosti.

Srpsko-ma|arske kwi`evne veze.

Osnovne kwi`evne vrste.


Op{te odlike kwi`evnog jezika.

U~ewe napamet i kreativne ve`be.

Izra`ajno recitovawe pesni~kog i kazivawe proznog dela.

Informisanost o uzajamnim srpsko-ma|arskim kwi`evnim vezama na konkretnim primerima.

Poznavawe kwi`evnih vrsta.

Smisao za lepotu kwi`evnog jezika.

Kazivawe pesama, proze (fragmenata) izvo|ewe dramskih ili dramatizovanih tekstova. Recitovawe. Napamet otprilike 10 pesama.
Reprezentativni fragmenti i citati iz dela svetske literature.

Informisanost o srpsko- ma|arskim kwi`evnim vezama.



Razlikovawe kwi`evnih vrsta.




Znawe citata otprilike 5-6 pesama, fragmenata iz proznih dela.



Aforizmi iz dela svetske kwi`evnosti.

KOMUNIKACIJA

Usmeno izra`avawe
Znawa iz komunikacije u javnom `ivotu u raznim situacijama.



Stilisti~ko re{avawe komunikacijskih zadataka.

Analize iz oblasti semantike i stilistike.





Kriti~ki prikaz umetni~kog dela.


^itawe {tampe na materwem jeziku.

Raspravqawe o raznim aktuelnim temama, snala`ewe u te`im komunikacijskim situacijama.

Odgovaraju}i stil i u nepoznatim komunikacijskim situacijama.

Sposobnost za izlagawe mi{qewa, argumentisawe, demantovawe u svakodnevnim temama. Kultura govornog pona{awa i dijaloga.

Analiza kwige, filma, izno{ewe sopstvenog stava, argumentovawe.

Redovno pra}ewe i komentarisawe listova i ~asopisa na materwem jeziku.


U svim govornim situacijama solidna intonacija a akcentovawe.

Odgovaraju}i ton i stil u poznatim komunikacijskim situacijama.

Izlagawe mi{qewa, sposobnost u~e{}a u diskusiji. Spontano, jednostavno i ispravno izra`avawe misli.


Prikazivawe kwige, filma s iskazivawem mi{qewa.

Snala`ewe u novinama i poznavawe nekoliko ~asopisa. Sposobnost za razgovor o pro~itanim ~lancima.

Otklawawe vanstandardne intonacije i akcentuacije.

Pismeno izra`avawe
Stilsko re{avawe zadataka iz raznih oblasti komunikacije.


Pismena analiza kwi`evnih tekstova.


Ve`be za formulisawe tekstova: privatna i poslovna pisma, upitnik, formular, molba, izve{taj o filmu, pozori{nom komadu i dr.

Prevo|ewe. Prevodi sa srpskog na ma|arski i obrnuto.

Jasno, pravilno i precizno formulisawe sastava iz razli~itih `anrova.

Planirawe i kompozicija sastava. Samostalne bele{ke, nagla{avawe glavne misli ili elementa, kriti~ki prikaz dela.
Poznavawe pravila, pisawa tekstova, privatnog i zvani~nog karaktera.


Prevo|ewe i tuma~ewe tekstova sa svakodnevnom temom. Upotreba dvojezi~nog i jednojezi~nog re~nika.

Leksi~ke, stilisti~ke i kompozicijske ve`be.



Pisawe sastava koji odgovara zadatku datom u naslovu. Razlikovawe bitnog i sporednog.

Sposobnost pisawa raznovrsnih tekstova imaju}i u vidu adresanta i temu.


Prevo|ewe jednostavnih tekstova uz pomo} re~nika.

JEZIK

Jezik i govor.
Kwi`evni (standardni) jezik i razgovorni jezik.




Indoevropski jezici



Savremeni srpski kwi`evni jezik.

Dijalekti.


Sistematizacija i pro{irivawe gramati~kog znawa.


Srpski i ma|arski jezik. Osnovne razlike. Flektacija i aglutinacija.

Poznavawe osnovnih obele`ja srpskog kwi`evnog jezika i nastojawe za kori{}ewe kwi`evnog jezika u govoru.

Produbqivawe znawa o jezicima.


Razvoj, osobenosti.


Prou~avawe lokalnog govora.

Primewivawe nau~enih gramati~kih pravila u govoru i analizi tekstova.

Sposobnost za komparativni i kontrastivni pristup prou~avawu jezika.

Razlikovawe kwi`evnog jezika od lokalnog govora, usvajawe standardnog govora.



Informisanost o mestu srpskog jezika me|u drugim jezicima.

Informisanost o poreklu i razvoju jezika.

Sakupqawe re~i i izraza iz lokalnog govora.

Primewivawe gramati~kog znawa u govoru.


Osnova obele`ja srpskog i ma|arskog jezika.

Pravopis
Osnovni princip pravopisa srpskog jezika.

Promene u srpskom pravopisu.

Pravopisi, pravopisni priru~nici i jednojezi~ni re~nici.

Permanentne ve`be i usavr{avawe pravopisa.

Svesno razlikovawe srpskog i ma|arskog pravopisa.
Na~in kori{}ewa raznih pravopisnih pomagala.

Ve`bawe diktatima i prepisivawem.

Uklawawe negativnog uticaja ma|arskog pravopisa.
Poznavawe i kori{}ewe pravopisnog re~nika.

KWI@EVNOST

Elementi {ireg konteksta pro~itanih kwi`evnih dela: epohe, `ivotni put pisaca i pesnika na osnovu dela.

Pro{irivawe znawa iz kwi`evnosti novim motivima. Postepeno pro{irivawe lektire iz stare, novije i najnovije srpske kwi`evnosti i iz kwi`evnosti drugih naroda.

^itawe i obrada pripovedaka, romana, pesama i dramskih dela u celini i pojedinim fragmentima.

Sticawe pregleda razvoja srpske kwni`evnosti.



Interpretacija i analiza tekstova jedno do dva reprezenatativna dela iz pojedinih epoha i kwi`evnih radova.




Detaqnija analiza teme, dru{tvenog konteksta dela, psihologije likova i kompozicija.
Analiza lirske pesme sa citatima.

Orijentacija u razvoju srpske kwi`evnosti.




Prikaz kwi`evnog dela i autora.







Obave{tenost o najosnovnijim motivima kwi`evnog dela.

Orijentisanost u svetskoj kwi`evnosti .
Mesto srpske kwi`evnosti u svetskoj literaturi.



Klasi~ni i moderni prozni izraz.


Po jedan portret srpskih kwi`evnika po epohama i kwi`evnim rodovima.


Karakterizacija umetni~kih, odnosno stilskih smerova na osnovu analize teksta.
Versifikacija i metrika

Uz interpretaciju tekstova istaknutih predstavnika srpske kwi`evnosti osnovna obave{tenost o reprezentativnim delima svestke kwi`evnosti.

Uo~avawe razlike u stilu, izra`ajna sredstva.

Kwi`evnik i wegovo delo. Kompleksni prikaz.


Uo~avawe razvoja umethi~kih smerova .


Specifi~nost versifikacije srpske narodne i pisane kwi`evnosti.

Razvoj srpske kwi`evnosti u okvirima svetske kwi`evnosti- informativno.




Pojam o izra`ajnim sredstvima u razvoju kwi`evnosti.

Objektivno prikazivawe `ivota i jednog dela najzna~ajnijih kwi`evnika.

Poznavawe kwi`evnih rodova i vrsta. Wihova glavna obele`ja.

Deseterac.
Slovenska antiteza.

Orijentacija u evropskoj kwi`evnosti. Kwi`evnost drugih kontinenata.



Srpsko-ma|arske kwi`evne veze od stare kwi`evnosti do danas.



Najnovija srpska kwi`evnost u Ma|arskoj.



U~ewe napamet i kreativne ve`be.

^itawe i poznavawe najzna~ajnijih dela svetske kwi`evnosti na srpskom jeziku. Citati iz najzna~ajnijih dela napamet.

Pro{irivawe znawa o kwi`evnim vezama. Uloga Ugarske i Pe{te u razvoju srpske kwi`evnosti.

Pra}ewe novih edicija, ~itawe dela na{ih kwi`evnika, ili fragmenata iz wihovih dela.

Kazivawe pesama, proze, citata. U~estvovawe u izvo|ewu dramskih dela.

^itawe reprezentativnih dela svetske kwi`evnosti, poznavawe imena autora i naslova dela na srpskom jeziku.


Obave{tenost o zna~aju kwi`evnih veza.




^itawe najnovijih ostvarewa srpske kwi`evnosti u Ma|arskoj u novinama.

Aforizmi, pesme, fragmenti iz proznih dela.

Usmeno izra`avawe

A) Govor i razumevawe govora
Pozdravi prema dobu dana i prilici.
Izrazi koji se naj~e{}e koriste u vo|ewu nastavnog ~asa.
Predstavqawe.

Re~i iz svakodnevnog `ivota, kratke re~enice na osnovu slikovnice. Re~i u kontekstu.








Dramatizacija dijaloga lekcije.
Prepri~avawe uz pomo} plana i slobodnije vo|ewe razgovora o poznatim temama.


Oboga}ivawe de~jeg re~nika i usvajawe bitnih novih re~i.





Opisivawe qudi (roditeqi, bra}a i sestre, nastavnik, razredni drugovi).
Opisivawe predmeta.
Opisivawe pejza`a u`e okoline u~enika.

Navikavawe na fonetsku strukturu srpskog jezika, wegov ritam i intonaciju putem slu{awa i reprodukcije, uz pomo} auditivnih i vizuelnih sredstava.

Dijalozi u situacijama koje stvaraju motivaciju za govor i sadr`e jezi~ke strukture.

Postepeno usvajawe pravilne re~eni~ne intonacije i artikulacije glasova.
Odgovarawe na pitawa nastavnika ili samih u~enika na bazi slike ili bez vizuelnih pomagala.

Sakupqawe re~i i izraza koji se odnose na pojedine oblasti ste~enih znawa i wihovo grupisawe po gramati~kim kategorijama (imenice, pridevi, glagoli).

Slobodno prikazivawe sadr`aja teksta sa upotrebom re~i i izraza upoznatih u tekstovima.
Kratko prepri~avawe sadr`aja s isticawem bitnog u pro~itanim tekstovima.

Referisawe o doga|ajima, zbivawima i radwi.
Hronolo{ko kazivawe doga|aja.
Izve{tavawe o sebi (kratka autobiografija).

Pri~awe do`ivqaja, razlikovawe bitnih i sporednih elemenata.
Slobodan razgovor o odre|enim temama.

Uve`bavawe pravilnog izgovora glasova srpskog jezika (s posebnom pa`wom na glasove koji se razlikuju od ma|arskih).
Izgovarawe re~i sa tri ili ~etiri suglasnika, kao: stric, `dral, zdravqe, Uskrs, krst, prst i dr.

B) ^itawe
Glasovi srpskog jezika. [tampana velika i mala slova }irilice.

^itawe re~i, kratkih re~eniica.



Interpunkcija pri ~itawu.

Pregled povezanih fraza i mirno ~itawe bez prekidawa.
^itawe pesama u skladu sa wihovim smislom.
^itawe u sebi prema misaonim celinama.



Slova latinice.
Usvajawe slova koja se razlikuju od ma|arske latinice.
^itawe tekstova pisanih latinicom.

Sistemske ve`be u razlikovawu i pravilnom artikulisawu glasova.

Postepeni prelaz na te~no ~itawe normalnim tempom teksta s poznatom sad`inom i uve`banim tekstovima.

Promena ritma i intonacije teksta u skladu sa sadr`ajem teksta.


Samostalno utvr|ivawe misaone jedinice nekoliko dobro ra{~lawenih {tiva jednostavne konstrukcije.
Kazivawe sadr`aja {tiva kori{}ewem skica.

Pravilan izgovor svih glasova s posebnim obra}awem pa`we na glasove ~ija se artikulacija razlikuje od ma|arskih.
Odgovaraju}a intonacija re~enice.
Uve`bavawe pravilnog akcentovawa.

Pismeno izra`avawe

A) Pisawe
Pisawe malim i velikim slovima }irilice.
Pravilno povezivawe slova.
Mala i velika azbuka.

Ve`bawe oblikovawa malih i velikih slova i povezivawa prema slovnim grupama.
Ve`bawe pravilnog oblikovawa slova i wihovog povezivawa pisawem teksta:
·• repisivawe sa pisanog teksta,
·• prepisivawe sa {tampanog teksta,
·• pisawe po diktatu,
·• pisawe po se}awu.

Pisawe latinicom.

Upoznavawe sa latinicom uz upore|ivawa slova }irilice i ma|arske abecede.
·    • prepisivawe sa }irilice,
·• pisawe po diktatu,
·•     pisawe po se}awu.

B) Pismene ve`be
Sastavqawe re~enica, wihovo povezivawe.
Pripovedni sastavi.
Trojno ra{~lawavawe.


Pisawe ~estitke, dopisnice, razglednice, kra}eg pisma.



Opisni sastav.
Jednostavna karakterizacija.

Sre|ivawe misli u zadatku pripovednog karaktera.
Vremenski redosled.
Pismene ve`be sa sinonimima radi lepog izra`avawa.

Upoznavawe sa formom pisma: oslovqavawe, pozdrav i potpis. Datirawe.
Pravilno pisawe adrese na koverti i dopisnici.

Opisivawe spoqa{wosti, karakteristi~nih predmeta, biqaka, doma}ih `ivotiwa.
Opisivawe poznatih li~nosti.

Primena gramati~kih znawa

A) Gramatika
Re~enica i re~. Glas i slovo.
Re~enice po zna~ewu (izjavne, upitne i uzvi~ne).


Nepro{irena i pro{irena re~enica. Subjekat i predikat.


Imenice.







Glagoli sa li~nim zamenicama.

Samostalno prepoznavawe jezi~kih pojmova: re~enica, re~, slogovi u re~ima, glas, slovo. Samoglasnik i suglasnik, r kao samoglasnik.

Pro{irivawe prostih re~enica na osnovu pitawa.
Pravilan red re~i.

Konkretne imenice, zajedni~ke i vlastite imenice.
Jednina i mno`ina imenica.
Rod imenica (na primerima prirodnog roda, npr. vlastita imena li~nosti i imena doma}ih `ivotiwa uz pomo} pokaznih zamenica.).

Tri osnovna glagolska vremena. Li~ne zamenice uz glagole u govoru.

Pridevi.



Brojevi.




Naj~e{}i predlozi.

Prepoznavawe opisnih i jednostavnijih prisvojnih prideva.
Komparacija prideva u pore|ewima.

Pravilan izgovor i pravilno pisawe osnovnih brojeva.
Redni brojevi i wihova pravilna upotreba.

Naj~e{}i predlozi i wihova rekcija (u, na, iz, do, s, sa, zbog).

B) Pravopis
Velika po~etna slova.



Rastavqawe re~i na slogove.


Pisawe enklitika.




Pisawe problemati~nih glasova (q, ~, }, |, źi h)

Interpunkcija.

Pisawe imena poznatih li~nosti, `ivotiwa, geografskih imena, naslova i praznika.

Pravilno rastavqawe i preno{ewe dela re~i u nov red.

Odvojeno pisawe enkliti~kih oblika pomo}nih glagola.
Pravilna upotreba re~ce luu upitnim re~enicama.

Pravilno pisawe slova i ose}awe pisawa ~, }, ź, qi h slova.

Upotreba zapete u nabrajawu. Upotreba upitnika i uzvi~nika. Zapeta ispred vokativa.

Usmeno izra`avawe

A) Govor i razumevawe govora
Razgovor o letwim do`ivqajima, putovawu, izletu.
Pri~awe sa kori{}ewem elemenata kompozicione forme (uvod, tok radwe, zavr{etak).






Izve{tavawe. Vest stvarna ili izmi{qena (selo, {kola) prema pitawima ko, {ta, kada, gde, kako i za{to.



Dijalozi o temama iz svakodnevnog `ivota.

Opis pejza`a.
Portret.

Pri~awe o doga|ajima (tok radwe po hronolo{kom redu kazivawa) po planu sa~iwenom zajedni~ki i samostalno.
Opisivawe jednostavnog radnog postupka (~i{}ewe cipela, kuvawe ~aja); spoqa{weg prostora (moja soba, na{a u~ionica); pojedinosti u prirodi (vo}ka u prole}e, park u jesen, selo pod snegom); `ivotiwe u pokretu (jato ptica, pas).

Ve`be u pravilno akcentovanom govoru.
Boga}ewe re~nika, uo~avawe i bele`ewe sintagmi (u delima obavezne i slobodne lektire) i wihova primena u govoru.

Kratki razgovori me|u u~enicima, izme|u nastavnika i u~enika.

Portretisawe li~nosti iz neposredne sredine (~lan porodice, prijateq, {kolski drug).

B) ^itawe
^itawe tekstova iz oblasti kwi`evnosti u prozi.



Lirske pesme s motivima iz de~jeg `ivota.

Odabrani tekstovi sa `ivom i dramati~nom naracijom.

Humoristi~ki tekstovi.





Narodne pesme i narodne pripovetke (bajke, basne, realisti~ke pripovetke).

Posebno prou~avawe teksta radi izra`ajnog ~itawa (ritam, tempo, pauzirawe, ja~ina i boja glasa, re~eni~na intonacija).

Uve`bavawe izra`ajnog ~itawa i recitovawa.

^itawe i kazivawe po ulogama.


Uve`bavawe ~itawa u sebi s preciznim, unapred postavqenim zadacima (dijaloga u karakterizaciji likova, nala`ewe pravopisnih znakova, re~i).

Zapa`awe redosleda zbivawa. Zapa`awe likova i wihovih postupaka, mesta i vremena radwe.

Pismeno izra`avawe

A) Pisawe
Pravilno formirawe slova i wihovo povezivawe.

Pisawe po diktatu i na osnovu se}awa.

Prepisivawe }irili~nog teksta na latinicu i obratno.

Diktati- ve`bawe pravopisa na oba pisma.
Tokom pisawa pravilna upotreba nau~enog pravopisa.

B) Pismene ve`be
Opis qudi, `ivotiwa i najbli`e okoline.






Kratak izve{taj o {kolskoj akciji (sakupqawe papira, ure|ewe razreda i sl.).


Dopisivawe, pismo.

Pismeni odgovori u vezi s obra|enim tekstom, sa doga|ajima i do`ivqajima iz svakodnevnog i savremenog `ivota.
Opisivawe spoqweg i unutra{weg prostora (selo zimi, moja u~ionica) i pojedinosti u prirodi (vrt u prole}e, livada) po datom planu.

Daqi rad na uve`bavawu tehnike u izradi pismenog sastava (te`i{te teme, izbor u rasporedu gra|e, osnovni elementi kompozicije).

Pisawe privatnog pisma.
Op{ta pravila o pismu kao sastavu i obliku saop{tewa.

Primena gramati~kih znawa

A) Gramatika
Re~enica i re~.
Vrste re~enica. Subjekat i predikat.


Primena glagola.




Zna~ewe prideva.






Upotreba brojeva.

Prepoznavawe vrste re~i.



Predlozi.

Pravilan red re~i.
Prepoznavawe, imenovawe i primewivawe prostih re~enica.

Uve`bavawe pravilne upotrebe glagolskog vida.
Tri glagolska vremena (prezent, perfekt, futur) i zapovedni na~in.

Prepoznavawe opisnih i prisvojnih prideva.
Sakupqawe imenica, glagola i prideva koji su u vezi sa `ivotom dece i {kole, zatim od sakupqenih re~i sastaviti re~enice.

Prepoznavawe osnovnih i rednih brojeva.

Sastavqawe prostih re~enica koriste}i se srodnim glagolima i pridevima.

Primena najosnovnijih predloga i wihova rekcija.

B) Pravopis
Upotreba velikog slova.




Pisawe prisvojnih prideva.



Pisawe glagolskih radnih prideva i ostalih enklitika.

Interpunkcija.

Pisawe velikog slova u pisawu imena planina, voda (primeri iz zavi~aja, transkripcija ma|arskih imena i naziva).

Uve`bavawe pisawa prisvojnih prideva sa nastavcima -ski, -~ki, -ov, ev, -in.

Pisawe glagolskih oblika (glagolski pridev radni, futur).

Zapeta u re~enici i uz uzvik.

Usmeno izra`avawe

A) Govor
Savladavawe pravilnog izgovora.








Izve{taj o pro~itanom delu, priredbi, izletu i sl.



Pri~awe doga|aja i do`ivqaja.



Vo|ewe dijaloga u okviru odre|enih tema.




Pro{irivawe znawa. Opisivawe.




Govorne ve`be o slo`enijim temama.

Osposobqavawe za govorno izra`avawe u dijalo{koj formi sa pove}anim zahtevima, u odnosu na zahteve u prethodnim razredima (dijalog sa izmewenim replikama, sa dopunskim pitawima, sa zadanim re~ima, sintagmama) u skladu sa obra|enom jezi~kom i tematskom gra|om.

Osposobqavawe za samostalno izlagawe u vezi sa obra|enom temom na vizuelni podsticaj (slika, niz slika) i bez wega.

Pri~awe o stvarnom ili izmi{qenom doga|aju s opisima i dijalozima (tematska usmerenost, dinami~nost).

Analiza odabranih tekstova u kojima preovla|uje govor likova radi boqeg shvatawa dijaloga.
Prepri~avawe upravnog govora u neupravni.

Opisivawe slo`enog radnog postupka (rad u biolo{kom kabinetu); eksterijera (zgrada, stan, ku}a), enterijera (pozornica, galerija slika).

Raspravqawe o pro~itanoj kwizi, filmu, televizijskoj emisiji u saradwi sa nastavnikom.
Diskusija ili usmena rasprava o aktuelnim problemima u {koli ili dru{tvu.

B) ^itawe
^itawe kwi`evnih dela i neumetni~kih tekstova.




^itawe tekstova razli~itih kwi`evnih `anrova.

Vo|ewe u~enika u samostalnom pripremawu za izra`ajno ~itawe prou~avawem obra|enog i neoobra|enog, umetni~kog i neumetni~kog teksta (uslovqenost ritma i tempa, ja~ine i boja glasa).
Razvijawe brzine ~itawa u sebi u zavisnosti od teksta.
^itawe i kazivawe po ulogama.

Kwi`evnost
Upu}ivawe u~enika u rad na upoznavawu kwi`evnih dela.


Osnovno raspolo`ewe i najosnovnije stilske slike u lirskim pesmama.






^itawe proznog dela. Tekstovi iz dela srpskih kwi`evnika u Ma|arskoj.

Razvijawe navika da se zapa`awa, utisci i zakqu~ci dokazuju podacima iz teksta.

Upoznavawe pri obradi kwi`evnih dela osnovnih elemenata pesni~kog jezika (emocionalnost, muzikalnost), motiv, elementi pesni~kog izra`avawa (epitet, pore|ewe), fabula i weni elementi (uvod, radwa, zaplet, vrhunac, rasplet).

Zapa`awe teme, sadr`aja i likova.
Prepri~avawe kwi`evnog teksta sa pravilnim izgovorom.

Pismeno izra`avawe

Pisawe i pismene ve`be
Negovawe lepog rukopisa.


Pismeno izlagawe o doga|ajima i do`ivqajima sa kori{}ewem elemenata kompozicione forme.

Pismeno referisawe o pro~itanom kwi`evnom delu.

Sintaksi~ko-stilisti~ke ve`be.






Pisawe pisma, molbe.

Ve`be za savla|ivawe ~itkosti i brzine pisawa.

Pisawe sastava o temama koje su bliske u~enicima: iz {kolskog `ivota, o prigodnim doga|ajima.

Analiza obra|enog teksta na osnovu plana i slobodno.

Razvijawe ose}aja za birano pismeno izra`avawe.
Sintaksi~ko-stilisti~ke ve`be s razli~itim rasporedom re~i u re~enici i uo~avawe razlika u zna~ewu, isticawu.

Poznavawe op{tih pravila u sastavqawu pisma, molbe.
Pisawe ~lanaka za Srpske narodne novine.

Primena gramati~kih znawa

Gramatika
Vrste re~i.
Promenqivost i nepromenqivost re~i.




Tvorba re~i.









Razlikovawe glagola po zna~ewu.




Znawe iz semantike.

Rod, broj i promena imenica. slagawe imenica i prideva.
Deklinacija rednih brojeva.
Prepoznavawe pade`a i wihova pravilna upotreba.

Tvorba etnika (nazivi stanovnika naseqenog mesta, kraja, dr`ave): Sentandreja Sentandrejac, Sentandrejka, Batawa, Batawac, Batawkiwa, Srbija Srbijanac, Srbijanka, Ma|arska Ma|ar, Ma|arica.
Tvorba zbirnih imenica: –ad (mom~e-mom~ad, unu~e-unu~ad); –je (e) cvet-cve}e, list-li{}e, pero-perje).

Razvijawe ose}aja za upotrebu glagolskog vida.
Primewivawe glagolskih vremena u govoru i pisawu.

Ustaqeni izrazi sinonimi i homonimi u govoru i pismu.

Pravopis
Pisawe velikih slova.


Pravilno pisawe enkliti~ikih oblika.

Pisawe velikih slova, imena stanovnika, dr`ava, gradova, sela.

Zajedno pisawe re~ce ne i enkliti~kog oblika pomo}nog glagola.
Odvojeno pisawe enkliti~kih oblika zamenica.

Usmeno izra`vawe

Kazivawe kratkih akcentovanih tekstova.



Komunikacijske situacije.




Izve{tavawe o pozori{noj predstavi, filmu, televizijskoj emisiji.

Prepri~avawe kwi`evnih tekstova.





^itawe {tampe na srpskom jeziku.

Ve`be u govoru s pravilnim izgovorom kratkih i dugih vokala isti~u}i razlike izme|u zna~ewa pojedinih re~i (homografa).

Snala`ewe u raznim komunikacijskim situacijama.
Razvijawe govorne kulture u svakodnevnim temama.

Kratko, sadr`ajno i jasno izlagawe o odre|enoj temi za odre|eno vreme.

Upotreba re~i i izraza usvojenim ~itawem kwi`evnih dela.
Ve`be u otkrivawu vi{ezna~nosti re~i, ustaqenih izraza u narodnom govoru.

Pra}ewe i izno{ewe sopstvenog stava pro~itanih ~lanaka iz listova i ~asopisa.
Razvijawe sposobnosti za razgovor o pro~itanim ~lancima.

Pismeno izra`avawe

Opisivawe predmeta, slo`enijeg radnog postupka.

Portretisawe na osnovu fabule.


Ve`be za pisawe raznih tekstva: pisma, formular. Izve{taj o filmu, pozori{nom komadu.

Pisawe sastava koji odgovara zadatku datom naslovu.

Tema, sadr`aj, osnovna misao, portretisawe likova.

Poznavawe pravila pisawa zvani~nih tekstova.
Prikazivawe doga|aja u kojima su ~ulno i emocionalno u~estvovali ili svedo~ili.

Primena gramati~kih znawa

Sistematizacija i pro{irewe gramati~kog znawa.




Re~eni~ni delovi u slo`enoj re~enici.



Sistematizacija promenqivih i nepromenqivih re~i.




Sistematizacija glagola.


Osnovni principi pravopisa srpskog jezika. Promene u srpskom pravopisu.

Primewivawe nau~enih gramati~kih pravila.
Sintaksi~ke jedinice kojima se iskazuju ~lanovi u prostoj re~enici: re~, sintagma.

Prepoznavawe nezavisno i zavisno slo`ene re~enice. Vrste nezavisno i zavisno slo`enih re~enica.

Obnavqawe deklinacije i zna~ewa upotrebe pade`a.
Primewivawe obra|enih glasovnih promena u okviru deklinacije, kowugacije i komparacije prideva.

Produbqivawe znawa o glagolima i pravilna upotreba u govoru.

Razlikovawe srpskog i ma|arskog pravopisa.
Ve`bawe diktatima i prepisivawem.

Pravopis

Interpunkcija.
Pravopisni znaci.

Odstupawa od ma|arskog pravopisa. Pisawe pozajmqenica i ma|arskih re~i.



Poznavawe pravopisnih priru~nika.

Upotreba zapete u slo`enoj re~enici. Razlika u odnosu na ma|arski jezik.

Pravilno pisawe stranih re~i koje imaju slovo h, razlika od ma|arskog (tehnika). Imenice koje se svr{avaju na -ija (Marija).


Snala`ewe i kori{}ewe pravopisnog re~nika i raznih pravopisnih pomagala.

Kwi`evnost

Pregled razvoja srpske kwi`evnosti.
Kwi`evne epohe.


^itawe i obrada pripovedaka i romana u celini i pojedinim odlomcima.


^itawe i analiza lirskih dela.



Versifikacija i metrika.




Srpsko-ma|arske kwi`evne veze.

Motivisawe u~enika za ~itawe, slu{awe i do`ivqavawe kwi`evnog dela.
Razvijawe ~itala~kih navika.

Dokazivawa utisaka, zapa`awa zakqu~aka.
Obrada epskih dela: uo~avawe oblika fabule, miran i dinami~an tok radwe.

Uo~avawe pesnikvog ose}awa, poetske slike i pesni~kog jezika. Analiza lirske pesme sa citatima.

Specifi~nost verifikacije srpske narodne i pisane kwi`evnosti. Prepoznavawe deseterca i slovenske antiteze.

^itawe i pro{irivawe znawa o kwi`evnim vezama. Srpsko-ma|arske kwi`evne veze u razvoju srpske kwi`evnosti.

KOMMUNIKÁCIÓ

Beszéd és beszédértés
Artikuláció
A magyartól és a helyi nyelvhasználattól eltérő hangok irodalmi nyelvnek megfelelő kiejtése (è, æ, dž, ð, lj és a h a szó elején és végén).
A szótagképző r hang.

A cselekvést, személyt, tárgyat és birtokot jelentő szavak gyűjtése.

Könnyű olvasási szövegek, képek és diafilmek.


Szövegek elmondása, képek, vázlat alapján és szabadon.

Helyes kiejtési gyakorlatok.
Helyes artikuláció.






Gyakorlatok szavakkal és mondatokkal. Válaszadás a kérdésekre és kérdésfeltevés.

A szövegek, képek, diafilmek tartalmának elmondása az ismert szókincs keretében.

A szöveg tartalmának megfelelő hanglejtés és hangerő. Megfelelő mondatintonáció.

A szerb nyelv hangjainak tiszta kiejtése.






A kérdések megértése és válaszadás a kérdésekre.


A szövegek, képek, diafilmek tartalmának egyszerű, rövid elmondása.

Mesélés a látott képek, képsorok alapján. Törekvés a megfelelő mondatintonációra.

Beszámoló, ismertetés. Rövid szóbeli beszámolók.



Leírás.
Az emberek, tárgyak és tér leírásának szabályai. Tájleírás.



Beszámoló eseményekről és élményekről.




Dialógusok, dramatizálás.

Teljes mondat, illetve néhány összefüggő mondat az elvégzett feladatról. Rövid beszámoló személyi adatokról.

Élőlények leírása külső jegyek alapján. Tárgyak leírása. A tárgyak elhelyezése térben. A tárgyak közötti kapcsolat. Tájleírás vizuális élmény alapján és emlékezetből.

Az események időrendi sorrendje. Szabad előadás.




Dialógusok a tanulók mindennapi életét felölelő témák alapján. Az olvasott és arra alkalmas szövegek dramatizálása.

Beszámoló családi eseményről előre gyűjtött szavakkal rövid mondatokban.


Személyek, állatok és a legközvetlenebb környezet leírása. A szín, forma, nagyság, íz és illat megnevezése.



Események elmondása kérdések alapján, amelyek utalnak az események időrendi sorrendjére.


Rövid szöveg elmondása párbeszédes formában.

Olvasott szövegek tartalmának elmondása, szövegrészletek tartalmi összefoglalása.


Beszélgetés különböző élethelyzetekről.


Mesélés, elbeszélés.



Kiejtés, mondatintonáció, hangsúly.

Szöveg tartalmának elmondása meghatározott feladat alapján (vázlat, bővítés, kiegészítés képzelet alapján).

Szabad beszélgetés a tanulókhoz közelálló témákról.


Mese, illetve történet alkotása képek, filmek, illetve más mese alapján.

A hangok helyes kiejtése, megfelelő mondatlejtés és hangsúly. A magyar hatások kiküszöbölése.

Rövid beszámoló az elolvasott szöveg cselekményéről.



A tanulók szabad beszélgetésre való szoktatása gyakorlatokkal.

Képek alapján elmondott történetek kiegészítése szabad képzelet alapján.

Korrekt kiejtés, mondatintonáció és a szerb hangsúly váltakozásának érzékelése. A szerb és a magyar szavak keverésének kerülése.

Írás és íráshasználat
Az első és második írásmód (cirill és latin betűs) elsajátítása.


Másolás.



Tollbamondás.



Beszámoló.


Levelezés. Levél, üdvözlet. Cím.


Leírás.

Mérsékelt ütemű írás cirill és latin betűkkel.



Cirill betűs szöveg másolása latin betűsre és fordítva.


Tollbamondás utáni írás mindkét betűtípussal. Helyesírási gyakorlatok.

Beszámoló, ismertetés, mint a szóbeli kifejezésben.

Rövid levél, üdvözlet írása, megfelelő címzés.


Leírás vizuális élmény alapján. Tájleírás.

Cirill betűs írás helyes betűalakítással és kötéssel. Latin betűs mérsékelt tempójú írás a cirill betűk keverése nélkül.

Másolás nyomtatott cirill betűs és latin betűs szövegről.

Cirill betűs helyesírási gyakorlatok tollbamondás után.





Levelezőlap, alkalmi (karácsonyi, újévi, születésnapi) üdvözlet írása.

A lakóhely és környezet rövid leírása.

Nyelvi ismeretek
Mondat, szó, hang, betű. A mondatok jelentésük szerint (kijelentő, kérdő, felkiáltó).




Tőmondat és bővített mondat.


Egyenes és függő beszéd.


Szótani ismeretek.




Igék.



Névmások.


Melléknevek.



Számnevek.


A leggyakoribb elöljárószók.

A következő nyelvi jelenségek önálló felismerése: mondat, szó, a szavak szótagjai, hang, betű. Magánhangzó és mássalhangzó, a szótagképzőr hang.

A tartalom szerinti mondatfajták használata a beszédben.

Az egyenes és függő beszéd megkülönböztetése.

Konkrét főnevek.
(Tulajdonnév és köznév. Az egyes és többes szám, a három nyelvtani nem.)

A három alapvető igeidő használata a beszédben.


A személyes névmások neme és személye.

A tulajdonságot jelentő és birtokos melléknevek felismerése.

A tőszámnevek és sorszámnevek megkülönböztetése.

A gyakori elöljárószók főnevekkel, és azok vonzatai.

Eligazodás a tananyag nyelvi kategóriáiban és azok alkalmazása a beszédben.




A mondatok megkülönböztetése a beszélő szándéka szerint.




A főnevek felismerése a szövegben. A nemek, az egyes és többes szám megkülönböztetése.

Cselekvés, létezés, történés. Jelen, múlt és jövő idő a beszédben.

A személyes névmások használata igékkel.

Melléknevek használata a szóbeli és írásbeli kifejezésben.

A tőszámnevek és sorszámnevek felismerése.

A gyakori elöljárószók (pl. u, na, iz, od, do, zbog) helyes vonzathasználata a beszédben.

Helyesírás
A nagybetű.
Eltérés a magyar helyesírástól.


A szavak szótagolása.



Az enklitikus (hangsúlytalan) szavak írása.

Személyek, városok, falvak, utcák nevének helyes írásmódja. Példák a lakóhelyről. A mondatkezdő nagybetű.

A szavak helyes szótagolása és sorvégi elválasztása.


Az enklitikus szavak különírása.

A nagybetű helyes írása mondat elején és a tulajdonnevek esetében. A magyar nevek átírása.

Rövid szövegek hibátlan másolása.


A nagybetű helyes használata, szavak elválasztása tollbamondás utáni szövegekben.

A problematikus (magyartól eltérő) hangok jelölése è, æ, dž, ð, lj, a szó eleji és szóvégi h.
Az - iæ, -čiæ végű családnevek helyesírása.

A birtokos melléknevek helyesírása (Milanov).


A tőszámnevek és sorszámnevek írása számjeggyel és betűkkel.

Központozás.

A "problematikus" hangok helyes írása. A magyar helyesírás hatásának eliminálása.



A birtokos melléknevek nagybetűs írása.


A keltezés helyes írása.
Eltérés a magyar helyesírástól.

A mondatvégi pont, vessző a felsorolásban.

A magyartól eltérő hangok helyes leírásának érzékelése.





Nagybetű a személynévből képzett birtokos melléknevekben.

Keltezés.



Az egyszerű mondat végének ponttal való jelölése. Vessző a felsorolásban.

Hangos és néma olvasás.
Ismerkedés a könyvvel és az iskolai könyvtárral.

Realisztikus mesék, tündérmesék, állatmesék, versek, rövid elbeszélések a népköltészet és műköltészet köréből. Közmondások és találós kérdések.


Mesék és történetek a gyermekek világából és életéből.



Versek a természetből és a gyermekéletből vett motívumokkal.

Bevezetés a folyékony, majd kifejező olvasásba mindkét betűtípus szövegein.

Az irodalom iránti érdeklődés felébresztése.
Irodalmi szövegek bemutatása az olvasott szöveg megértésének bizonyítására. A szövegrészek logikai és időrendi összefüggésének érzékelése.

A szereplők rövid jellemzése.
A cselekmény idejének és helyének felismerése.


A vers és próza alapvető különbségének ismerete. A vers alaphangulatának és képi megjelenítésének érzékelése.

Cirill betűs és latin betűs szövegek folyékony olvasása.


A következő fogalmak megismerése: író, költő, cím, a könyv kezelése.
Az irodalmi szövegek mondatainak megértése.
A történések sorrendiségének megfigyelése.

A szereplők és cselekedeteik megfigyelése.
A cselekmény idejének és helyének megfigyelése.

A próza és vers alapvető különbségének felismerése.

KOMMUNIKÁCIÓ

Beszéd és beszédértés
Prózai és verses szövegek olvasása (cirill és latin betűs).





Beszámoló az olvasmányokról.


Események, történetek és élmények elmondása.


Beszámoló. Rövid beszámoló ünnepekről, iskolai rendezvényről, kirándulásról, színházlátogatásról stb.

A kifejező olvasás fejlesztése helyes dikcióval, hangerővel és jó tempóval, a szünetek érzékeltetésével. Helyes mondatlejtés és megfelelő hangszín.

Kötött szövegek összefüggő szóbeli bemutatása.


Valós és képzelt események elbeszélése megadott téma szerint.

Megfelelő mondatkapcsolatok. A meghatározott téma szavainak és kifejezéseinek problémamentes használata.

A prózai és verses szövegek folyékony olvasása megfelelő mondatintonációval és a tartalomnak megfelelő szünetek tartásával.


Szövegek tartalmának elmondása vázlat és kérdések alapján.

Párbeszédek meghatározott témáról.


Önálló beszámoló az események helyes sorrendjében.

Leírás. A tanultak bővítése.
Tárgyak, jelenségek, törté-nések leírása. Tájleírás és portré.









Kiejtés, artikuláció, intonáció és szóhangsúly – további tökéletesítése.

Önálló leírás (pl. a tárgy milyensége, elhelyezkedése térben, funkciója), személyes viszonyunk a tárgyakhoz.

Személyleírás kitérve a részletekre.

Tájak, tárgyak, személyek leírása hasonló és ellentétes jelentésű igék és melléknevek használatával.

A hangok helyes kiejtése, a művelt köznyelvi beszédnek megfelelő mondatlejtés és hangsúly.

Törekvés a helyes irodalmi beszédre magyar szavak használata nélkül.

Megadott vázlat szerinti és vizuális élmény alapján leírás (képek, filmek, eredeti tárgyak, tájak).

Egy ismert személy bemutatása.

A szókincs bővítése szinonimákkal és ellentétes jelentésű melléknevekkel.


Megfelelő mondatintonáció és a köznyelvi hangsúlyozást megközelítő szóhangsúly.


A szerb beszédben a magyar szavak kerülése, a meglevők kiküszöbölése.

ÍRÁS ÉS SZÖVEGSZERKESZTÉS

Tollbamondás mindkét írásmódon.


Szövegszerkesztés: leírás, beszámoló, levél.








Írásbeli fogalmazás az olvasott irodalmi szöveg témájáról és tartalmáról.

A tanult helyesírási szabályok alkalmazása.


A leírás, beszámoló és levélírás általános szabályainak ismerete.

A szerkesztett szövegek élénkítése és gazdagítása szinonimákkal, hasonlatokkal, azonos és ellentétes jelentésű melléknevekkel.

Az olvasott irodalmi szöveg szavainak és kifejezéseinek használata.
Egyszerű szövegelemzési gyakorlatok.
A téma megnevezése, a fontosabb adatok kiemelése.

Szép, olvasható és tiszta írás a tanult helyesírási normák megfelelő betartásával.

Önálló mondatszerkesztés meghatározott műfaji, nyelvi és helyesírási fogalomkörökben.
Egyszerű írásbeli fogalmazások képek, képsorok, filmek, események, élmények alapján.


Egyszerű, rövid fogalmazás az olvasott irodalmi szöveg alapján.

Nyelvi ismeretek
Mondattani ismeretek.
Az egyszerű és összetett mondat fogalma.



Ragozható és ragozhatatlan
szavak.


A főnevek fajai.


A főnévragozás.

Az egyszerű és összetett mondat felismerése, meghatározása és alkalmazása.



A ragozható és ragozhatatlan szavak megkülönböztetése szövegösszefüggésben.

A tulajdonnevek és köznevek megkülönböztetése

Az esetvégződések ismerete és az egyes esetekkel járó hangváltozások felismerése.

Az egyszerű és összetett mondat megkülönböztetése, az egyszerű mondat határának felismerése az összetett mondatban.

Fogalomalkotás a szavak ragozásáról és ragozhatatlanságáról.

A főnevek jelentése fogalom szintjén.

Az esetvégződések és az azokkal járó hangváltozások szövegbeli felismerése.

Melléknevek.
A melléknevek jelentése és fajai.
A melléknevek fokozása.
Középfok és felsőfok.
A melléknevek és határozó-szók megkülönböztetése.

Elöljárószók.


Névmások. A névmások fajtái.



Tőszámnevek és sorszámnevek.



Igék.





Igeragozás.
Az igeidők. A három alapvető igeidő (prézens, perfektum és futurum).

A főnév és melléknév egyeztetése.
A melléknévfokozással járó hangváltozások megfigyelése.
Megfigyelés és alkalmazás a beszédben.
Az elöljárószók és esetvonzataik helyes alkalmazása.

A névmások megkülönböztetése. A személyes névmások hangsúlyos és hangsúlytalan alakjának helyes használata.

A számnevek és vonzataik
helyes használata. Fogalom a számnévi főnevekről.


Az igék jelentés szerinti megkülönböztetése.
Az igeszemlélet. Folyamatos és befejezett igék.


A főnévi igenév fogalma.
A három alapvető igeidő alkalmazása beszédben és írásban.

A melléknév és főnév a beszédben.
A középfokú melléknevek az összehasonlításban.
A melléknevek és határozószók megkülönböztetése a szövegben.
A leggyakoribb elöljárószók és vonzataik. A vonzat fogalma.

A névmások jelentésének fogalma. A személyes névmá-sok rövid és hosszú alakjának megfigyelése.

A tőszámnevek és sorszámnevek megkülönböztetése, elemi fogalom a számnévi főnevekről.

Cselekvést, történést és létezést jelentő szavak. Megkülönböztetés.
A helyes igeszemlélet használatának gyakorlása.

A három igeidő megkülönböztetése és megfelelő használata.

Helyesírás
A nagybetű használata. A köznevek és tulajdonnevek, címek, intézmények nevek helyesírása.
A birtokos melléknév helyes írása.

Központozás.



A segédige rövid alakjának és más hangsúlytalan szavaknak helyesírása.

A számnevek írása.



A melléknevek középfoka
és felsőfoka.
A melléknévi igenév folyamatos alakjának helyes jelölése.
A névszóragozás, igeragozás és melléknévfokozás alakjainak helyes jelölése.


Hangok és betűk.


A helyesírási szótár ismerete és használata.

A nagybetű helyes használata. A magyartól eltérő írásmód ismerete.




Vessző a mondatban, a megszólító eset előtt és felkiáltásban.

A szabály alkalmazása.



A római számok helyesírása. Keltezés. Eltérés a magyar helyesírástól.

A j betű megkettőzése a felsőfok meghatározott alakjaiban.
A hiátustöltő j elhagyása.
(bio, nosio stb.)
A névszóragozás, igeragozás és melléknévfokozás hangváltozásos alakjainak helyes alkalmazása az írásban.

A è, æ, ð, dž és lj hangok helyes jelölése.

A nagybetű helyes használata.





Vessző a felsorolásban és a mondatok között.


Megfigyelés a szövegben és törekvés a korrekt alkalmazásra.

A tőszámnevek és sorszámnevek helyes jelölése számjeggyel és betűkkel.

A j betű nélküli írás az igék melléknévi igenévi alakjában.


A ragozással és fokozással járó hangváltozások megfigyelése és helyes használatukra való törekvés.

A magyartól eltérő hangok betűjelölése.

IRODALOMOLVASÁS

KOMMUNIKÁCIÓ

Beszéd és beszédértés
Beszélgetés. Részvétel mindennapi beszélgetésekben és vitákban.



Tárgyalás. Vita.




Beszámoló alkalmi eseményekről, az osztályközösség munkájáról, kiállítás megnyitásáról, Szent Száva ünnepi rendezvényekről, és más iskolai rendezvényekről.

Beszédgyakorlatok összetettebb témákról.



Irodalmi és egyéb tárgyú szövegek tartalmának elmondása.





Nyelvhelyesség a szerb nyelvű beszédben.

A különböző kommunikációs helyzetekben való részvétel képessége.



Vitatkozási képesség a beszédpartnerrel. Állásfoglalás.



Önálló beszámoló a tananyag témáiról.





A helyes és szép anyanyelvi kifejezés tudatos fejlesztése.



Az irodalmi művek szavainak és kifejezéseinek használata a beszédben. Új szavak és kifejezések elsajátítása a társadalmi, gazdasági és politikai élet szókincséből.


Helyes anyanyelvi kifejezés a magyar nyelv elemeinek keverése nélkül. Megfelelő intonáció és hangsúly.

Tájékozódás és eligazodás különféle kommunikációs helyzetekben, elemi képesség a párbeszédes tárgyalásokban való részvételre.

Alapismeretek a vitáról, a kommunikáció különféle ágazatainak megkülönböztetése.

Beszámoló a témákról előre elkészített vázlat alapján.





Az előző osztályokban elsajátított anyanyelvi kifejezőkészség színvonalának továbbfejlesztése.

Az irodalmi művek nyelvi-stilisztikai eszközeinek megfigyelése, alkalmazásuk a leírásban, jellemzésben, beszámolóban. A társadalmi, gazdasági és politikai témájú szövegek megértése.

Korrekt szerb nyelvi kifejezés a magyar nyelvi elemek kerülésével, a művelt köznyelvi kiejtésre való törekvés.

Írás és szövegszerkesztés
Írásbeli beszámoló meghatározott témáról.




Az elolvasott irodalmi mű írásbeli bemutatása.

Összetettebb tárgyak és események, történések leírása. Jellemzés.



Az irodalmi művek témája, tartalma, a szereplők portréjának bemutatása.

Szövegszerkesztés a tanulókhoz közelálló témákról: iskolai élet, mindennapi élet, alkalmi események.


Fogalmazás irodalmi művekről a tanár irányítása alapján.

Mondattani, szótani és stilisztikai gyakorlatok.




Közéleti műfajok írása:
levél, kérvény, jegyzőkönyv, emlékeztető, riport.

Mondatelemzés.
A szöveg elemzése.
A szép kifejezés, választékos stílus használatának gyakorlása, fejlesztése.

A közéleti műfajok megkülönböztetése, alapvető szabályaik ismerete. Rövid cikk írása a hazai szerb újságba.

Szókincs- és kifejezőkészség-fejlesztés az olvasott irodalmi művek szavainak és kifejezéseinek használatával.


A közéleti műfajok fogalom szintű ismerete. Nyomtatványok, adatlapok kitöltése.

NYELVI ISMERETEK

Mondattani ismeretek. Mellérendelő és alárendelő mondatok. Az alárendelő mondatok sorrendje.
Mondatrészek.
Az alárendelő mondatok fajtái.

Az összetett mondatok ismerete és helyes alkalmazása.
A kötőszók ismerete.
Jártasság a mondat-elemzésben.
Az egyenes és függő beszéd helyes használata.

A mellérendelő és alárendelő mondatok fogalma.

A mondatrészek felismerése.

Szóképzés (alapszó, toldalékok, előtag, utótag, hangváltozások a szóképzésben).



Jelentéstani ismeretek.




A nyelv és a beszéd. A nyelvek közötti különbségek és hasonlóságok.

Indoeurópai és finnugor nyelvek. Szláv nyelvek. A délszláv nyelvek.
A szerb nyelv.

Az anyanyelv fogalma.
A hazai nyelv.
Kétnyelvűség.

Alapszavak, képzett szavak és összetett szavak – funk-cionálisan. A szóképzéssel járó hangváltozások helyes használata.

Frazeológiai kifejezések, szólások, szinonimák és homonimák használata a beszédben és írásban.

Alapvető általános nyelvi ismeretek.


A különbségek megfigyelése magyar nyelvi és szerb nyelvi példák alapján.


Az anyanyelv ápolása iránti igény fejlesztése, más népek nyelvének megbecsülésére való nevelés.

Az alapszavak és képzett, illetve összetett szavak felismerése.



Frazeológiai jelenségek szövegbeli megfigyelése.
Elemi szintű alkalmazásuk.


Elemi tájékozottság a nyelvrokonságról és a nyelvek felosztásáról.






Szoktatás az anyanyelv következetes használatára és tiszteletére.

Vuk Karadžiæ munkássága a szerb nyelv és helyesírás megújítása.

A "jat" reflexei.
Ező és ijező kiejtés.

Vuk Karadžiæ nyelvi reformja jelentőségének ismerete.

Az ező és ijező kiejtés keverésének tudatos kiküszöbölése.

Tájékozottság Vuk Karadžiæ nyelvújító tevékenységéről.


A két kiejtésváltozat keverése nélküli beszéd.

Helyesírás
Központozás. Rövidítések.
Írásjelek.








Idegen nevek és szavak átírása (transzkripció).

Hangsúlyjelek.


Helyesírási szótár.

Az összetett mondatok közötti vessző. Eltérés a magyar helyesírástól.


Helyesírási ismeretek a levél, kérvény, jegyzőkönyv írásában. Az írásjelek helyes használata.

Biztonság az idegen nevek és szavak szerb átírásában.

A hangsúlyjelölések ismerete.

Önkontroll és a helyesírási szótár folyamatos használata.

Tájékozódás az összetett mondatok közötti vesszőhasználatról eltérően a magyar helyesírástól.

Alapismeretek a közéleti műfajok helyesírási szabályairól.
Az írásjelek helyes használata.

A magyar nevek, elnevezések, címek szerbre való átírása.
A hangsúlyjelek megkülönböztetése.

Tollbamondások írása, másolások hiba nélkül és tájékozottság a helyesírási szótárban.

IRODALMI ISMERETEK

Az irodalmi ismeretek bővítése.


Bevezetés az irodalmi művek értő olvasásába és elemzésébe.

A szépirodalom szerepe az ember életében.

A szerb irodalom kialakulása és fejlődése.
A szerb irodalom helye a világirodalomban.

Irodalmi alkotások olvasása a szerb irodalom különböző korszakaiból és műfajaiból.

Rövidebb prózai és verses irodalmi művek önálló elemzése.




A szerb irodalom áttekintése korszakonként és műfajonként 1-2 mű alapján.

A prózai és verses irodalmi művek kifejező olvasása.


Fogalomkialakítás az irodalomról, mint művészetről.





A szerb népköltészet, a klasszikusok és kortárs szerb irodalom 1-2 alkotásának olvasása.

Párhuzam a szerb és a magyar irodalom között.
Szerb–magyar irodalmi kapcsolatok.

A legfontosabb irodalmi műfajok.
Az irodalmi nyelv legfontosabb jegyei.

Memoriter és kreatív gyakorlatok. A verses és prózai művek kifejező tolmácsolása.

Tájékozottság a szerb és magyar irodalom kölcsönös egymásra hatásáról konkrét példák alapján.

Eligazodás és tájékozottság az irodalmi műfajokban.
Az irodalmi nyelv szépsége iránti fogékonyság.

Vers, próza (részletek) előadása, drámai és dramatizált szövegek bemutatása. Szavalás. 10 vers könyv nélküli ismerete.
A világirodalom legjelentősebb műveiből részletek, idézetek könyv nélküli ismerete szerb nyelven.

Alapvető ismeretek a szerb és a magyar irodalom kapcsolatáról.


Az irodalmi műfajok megkülönböztetése.



5-6 vers könyv nélküli tudása, prózai művek részletei emlékezetből. A világirodalom aforizmaértékű sorainak szerb nyelvű ismerete.

KOMMUNIKÁCIÓ

Beszéd és beszédértés
Kommunikációs ismeretek különböző élethelyzetekben.




Kommunikációs feladatok stilisztikai megoldása.



Elemzések a jelentéstan és stilisztika köréből.




Műalkotás kritikai bemutatása.

Anyanyelven (szerb nyelvű) sajtótermékek olvasása.

Társalgási és tárgyalási képesség különféle aktuális témákban. Jártasság nehezebb kommunikációs szituációkban.

Megfelelő stílus használata ismert és ismeretlen témájú kommunikációs helyzetekben.

Véleménykifejtés, érvelés, cáfolat képessége mindennapi témákban. A beszédkultúra és párbeszéd normáinak betartása.

Könyv, film stb. elemzése, állásfoglalás, érvelés.

Szerb nyelvű lapok és folyóiratok rendszeres olvasása. Az egyes írások kommentálása.

Minden beszédszituációban biztos hanglejtés és hangsúly.

Az ismert kommunikációs szituációkban megfelelő kifejezésmód és hanghordozás.



Vélemény kifejezése, képesség vitában való részvételre. Nyelvi konfliktushelyzetek megoldása.

A gondolatok egyszerű, helyes és spontán közlése.




Beszámoló könyvről, filmről vélemény kifejtésével.

Eligazodás az újságokban, néhány folyóirat ismerete.
Beszélgetési képesség az olvasott cikkekről.

A szerb nyelvtől idegen hanglejtés és hangsúly teljes levetkőzése.

Írás és szövegszerkesztés
Stilisztikai megoldások a kommunikáció különböző helyzeteiben.

Irodalmi alkotások írásbeli elemzése.





Közéleti műfajú szövegszerkesztési gyakorlatok: magán- és hivatalos levelek, kérdőív, formanyomtatvány, kérvény. Beszámoló filmről, színdarabról.

Fordítás. Fordítási gyakorlatok szerbről magyarra és fordítva.

Világos, helyes és precíz szövegszerkesztés különböző műfajokban.

A fogalmazás vázlata és szerkezeti felépítése. Önálló jegyzetek készítése, az alapgondolat és fontosabb elemek kiemelése, a mű kritikai bemutatása.

A magán és hivatalos műfajú szövegírás szabályainak ismerete.




Mindennapi témájú szövegek fordítása, tolmácsolása. A kétnyelvű és egynyelvű szótárak használata.

Lexikai, stilisztikai és szövegszerkesztési gyakorlatok.


A címben meghatározott feladatnak megfelelő fogalmazás írása.
A fontos és epizodikus részek, elemek megkülönböztetése.

Különféle gyakori műfajú szövegek írása a témának és a címzettnek megfelelő stílusban.



Egyszerű szövegek fordítása szótár használatával.

NYELVI ISMERETEK

A nyelv és a beszéd. Irodalmi (művelt köznyelvi) nyelv és társalgási nyelv.



Indoeurópai nyelvek.



A mai szerb irodalmi nyelv.


Dialektusok.


A nyelvtani ismeretek bővítése és rendszerezése.


A szerb és a magyar nyelv. Alapvető eltérések, flektálás és agglutinálás.

A szerb irodalmi nyelv alapvető ismertetőjegyeiben való jártasság. Törekvés az irodalmi nyelv használatára a beszédben.

Az általános nyelvi ismeretek bővítése és elmélyítése.


A nyelv fejlődése, jellemző jegyei.

A tájnyelvek tanulmányozása.

A tanult nyelvtani ismeretek alkalmazása a beszédben és a szövegelemzésben.

A nyelvek komparatív és kontrasztív tanulmányozásának képessége.

Az irodalmi és tájnyelv megkülönböztetése. A köznyelvi beszéd elsajátítása.



Tájékozottság a szerb nyelv helyéről a világ nyelvei között.

Tájékozottság a nyelv eredetéről és fejlődéséről.

A tájnyelvi szavak és kifejezések gyűjtése.

A nyelvtani ismeretek használata a beszédben.


A szerb és a magyar nyelv alapvető ismérvei.

Helyesírás
A szerb helyesírás alapelve. Változások a helyesírásban.





Helyesírási szabálygyűj-temények, helyesírási szó-tárak, helyesírási kézi-könyvek. Egynyelvű szótárak.

Folyamatos helyesírási gyakorlatok, a helyesírás tökéletesítése.
A szerb fonetikus és a magyar szóelemző helyesírás tudatos megkülönböztetése.

A különféle helyesírási segédeszközök használatában való jártasság.

Helyesírási gyakorlatok tollbamondással és másolással.

A magyar helyesírás negatív transzferének kiküszöbölése.


A helyesírási szótár ismerete és használata.

IRODALOM

Az olvasott irodalmi művek tágabb kontextusának elemei: irodalmi korszakok, költők és írók életpályája műveik tükrében.

Az irodalmi ismeretek új motívumokkal való gazdagítása. A régi, az újabb és legújabb szerb irodalom és más népek irodalmából való ismeretek fokozatos bővítése.

Elbeszélések, regények, versek és drámai művek, illetve ezek részleteinek olvasása és feldolgozása.

A szerb irodalom fejlődésének áttekintése.




Irodalmi művek bemutatása és elemzése (korszakonként és műfajonként 1-2 irodalmi alkotás).



Az irodalmi mű témájának, társadalmi kontextusának, szerkezetének részletes ismertetése. A szereplők lélektani jellemzése.
Lírai vers elemzése idézetek használatával.

Tájékozottság a szerb irodalom fejlődésében.




Az irodalmi mű és szerzőjének bemutatása.





Az irodalmi mű legfontosabb motívumairól való tájékozottság.

Tájékozódás a világiroda-lomban. A szerb irodalom helye a világirodalomban.



A klasszikus és modern nyelvi kifejezés prózai művekben.

Egy-egy alkotói portré korszakonként és műfajonként.

A művészeti és stílusirányzatok jegyei irodalmi szöveg alapján.

Verstani ismeretek.

A szerb irodalom kiemelkedő műveinek interpretálása mellett alapvető tájékozottság a világirodalom reprezentatív műveiről.

Az irodalmi kifejezés eszközeinek és a stílus változásának megfigyelése.

A szerző és műve. Komplex bemutatás.

A stílusirányzatok közötti eligazodás.


A szerb népköltészet és műköltészet speciális jegyei.

A szerb irodalom fejlődése a világirodalom keretein belül – tájékozódó jelleggel.



Fogalomalkotás a nyelvi kifejezőeszközökről az irodalom fejlődése során.

A legjelentősebb szerzők egy-egy művének objektív bemutatása.
A műfajok és fő ismertető jegyeik ismerete.


A népi tízes és a szláv antitézis ismerete.

Tájékozódás az európai irodalomban. Más kontinensek irodalma.



Szerb–magyar irodalmi kapcsolatok a középkortól napjainkig.



A kortárs magyarországi szerb irodalom.



Memoriter és kreatív gyakorlatok.

A világirodalom legjelentősebb műveinek szerb nyelvű olvasása és ismerete. Néhány jellemző idézet emlékezetből való elmondása.

Az irodalmi kapcsolatok ismeretének bővítése. Magyarország és Pest szerepe és helye a szerb irodalom fejlődésében.

Új kiadványok figyelemmel kísérése, a magyarországi szerb művek, illetve részletek olvasása.

Vers, próza, idézetek kifejező előadása. Szereplés drámai művek előadásában.

A világirodalom legkiemelkedőbb alkotásainak szerb nyelvű olvasása a szerzők nevének és a művek szerb nyelvű fordításának ismerete.

Tájékozottság az irodalmi kapcsolatok jelentőségéről.




A magyarországi szerb irodalom legújabb alkotásainak olvasása a szerb hetilapban.


Aforizmák, 5-6 vers, prózarészletek előadása.

SZÓBELI KIFEJEZÉS

A) Beszédértés és beszéd
A leggyakoribb állandósult kifejezések.
A napszaknak és alkalomnak megfelelő üdvözlési formák, az óravezetés kifejezései, bemutatkozás.
A mindennapi élet szavai, rövid mondatok alkotása a képes nyelvkönyv alapján. Szavak szövegösszefüggésben.







Olvasmányok, dialógusok eljátszása.
Mesélés vázlat alapján és kötetlenebb beszélgetés ismert témákról. A tanulói szókincs gazdagítása új szavakkal.





Személyek (szülők, testvérek, tanár, osztálytársak) egyszerű külső jellemzése. Tárgyak leírása.
Tájleírás – a tanulók szűkebb környezete.

Élmények elmondása, a lényeges és lényegtelen elemek megkülönböztetése.
Szabad beszélgetés meghatározott témákról.

Szoktatás a szerb nyelv hangállományának használatára, ritmusára és hanglejtésére hallás és reprodukálás útján, auditív és vizuális eszközök segítségével.
Dialógusok olyan beszédmotivációt teremtő helyzetben, amelyek a szerb nyelv leggyakoribb szerkezeti elemeit tartalmazzák.

A helyes mondatlejtés és artikuláció fokozatos elsajátítása.
Válaszadás a tanár és a tanulótársak kérdéseire képek alapján, majd vizuális segédeszközök nélkül.

Az elsajátított ismeretek szavainak, kifejezéseinek gyűjtése és nyelvtani kategóriák szerinti csoportosítása (főnevek, igék, melléknevek).
A szöveg tartalmának szabad bemutatása a szövegben megismert szavak használatával.
Az elolvasott szövegek tartalmának elmondása lényeges elemek kiemelésével.

Beszámoló egyszerű eseményekről, történésekről, cselekvésről.
Az események időrendi elmondása.
Bemutatkozás (rövid önéletrajz).

Gyakorlatok a szerb nyelv hangjainak helyes kiejtésére (különös tekintettel a magyartól eltérő hangokra).

A három és négy mássalhangzót tartalmazó szavak kiejtésének gyakorlása, pl. stric, ždral, Uskrs, krst, prst.

B) Olvasás
A szerb nyelv hangjai. Nyomtatott nagy és kis cirill betűk. Szavak, rövid mondatok olvasása.

A központozás érzékeltetése az olvasásban.
Egymással összefüggő kifejezések, akadozás nélküli mérsékelt ütemű olvasás.


Versek olvasása a bennük kifejezett gondolatok érzékelésével.
Gondolategységek szerinti néma olvasás.
A latin betűsor elsajátítása. A magyartól eltérő latin betűk. Latin betűs szövegek olvasása.

Gyakorlatok a helyes artikuláció elsajátítására.


A folyékony és helyes tempójú olvasás fokozatos gyakorlása ismert szövegeken.
A szöveg tartalmának megfelelő ritmus, intonáció váltakozásának érzékelése.

Egyszerű szerkezetű, világosan tagolt szövegek gondolategységeinek felismerése.
Olvasmányok tartalmának elmondása vázlat alapján.
A szerb nyelv hangjainak helyes kiejtése az olvasás során, különös tekintettel a magyartól eltérő artikulációs bázisra.
Megfelelő mondatintonáció.
A helyes hangsúlyozás gyakorlása.

ÍRÁSBELI KIFEJEZŐKÉSZSÉG

A) Írás
A folyóírásos cirill nagy- és kisbetűk.
Betűalakítás, betűk helyes kötése.
A nagy- és kisbetűs AZBUKA.
Latin betűs írás.

A betűalakítás és betűkötés gyakorlása betűcsoportok szerint.
Helyes betűalakítás és betűkötés szövegírásban: írott szöveg másolása, nyomtatott szöveg másolása, írás tollbamondás után, írás emlékezetből.
Az írott latin betűk megismerése a magyar ábécé és cirill betűk összehasonlítása alapján.
Másolás cirill betűs szövegről, tollbamondás utáni írás, írás emlékezetből.

B) Írásbeli gyakorlatok
Mondatok írása és tagolása.
Elbeszélő fogalmazás.
Hármas tagolás.
Levelezés. Levél, üdvözlet, cím.

Leírás.
Egyszerű jellemzés.

Gondolatok elrendezése az elbeszélő fogalmazásban.
Az események időrendi elbeszélése.
Írásbeli gyakorlatok szinonimákkal; stílusformálási gyakorlatok.

Rövid levél, üdvözlet írása, megfelelő címzés.
Gyakori tárgyak, növények, állatok leírása.
Ismert személyek leírása.

NYELVTANI ISMERETEK ALKALMAZÁSA

B) HelyesírásA nagybetű.
A szavak szótagolása.


A segédigék rövid alakjának különírása.
A magyartól eltérő hangok jelölése č, ć, dž, đ, lj, a szó eleji és szóvégi h.
Központozás.

Ismert személyek, állatok neve, földrajzi nevek, címek és ünnepek helyes leírása.
A szavak helyes szótagolása és sorvégi elválasztása.

A segédigék különírásának gyakorlása.
A hangsúlytalan li szócska helyes írása kérdő mondatokban.

A hangok helyes használata.
Vessző a felsorolásban. A felkiáltójel és kérdőjel használata. Vessző a megszólító eset előtt.