13/1999. (VIII. 27.) NKÖM rendelet

1. § Az Alapprogram működtetésének szervezeti és eljárási részletszabályait a Tv. és e rendelet előírásainak keretei között a nemzeti kulturális örökség minisztere (a továbbiakban: miniszter) Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) állapítja meg.

2. § (1) Az Alapprogram céljainak megvalósítását szolgáló elvi, irányító és koordináló döntések meghozatala az Alapprogram Bizottságának (a továbbiakban: Bizottság) feladata.

(2) A Bizottság élén elnök áll (a továbbiakban: Bizottság elnöke), akit miniszter nevez ki, ha e tisztséget nem saját személyében kívánja ellátni (a továbbiakban: megbízott elnök).

(3) Az Alapprogram működéséről a Bizottság évente legalább egy alkalommal, a pályázati év lezárását követően, a megbízott elnök pedig rendszeresen, de legalább negyedévenként a miniszternek beszámol.

3. § (1) A Bizottság elnöke

(2) A Bizottság elnöke feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi keret nagyságáról – a Bizottság előzetes egyetértésével – a miniszter dönt.

4. § (1) A miniszter a Bizottságba mind a saját hatáskörben felkért tagokat, mind pedig az érintett szakmai és társadalmi szervezetek által jelölt tagokat 4 évre bízza meg a bizottsági feladatok ellátásával.

(2) A Bizottság tagjainak megbízása – a 6. §-ban foglalt kivétellel – nem újítható meg.

5. § (1) A Bizottság tagjait a miniszter indokolt esetben felmentheti, ha tisztségükből eredő – a Tv.-ben, e rendeletben és a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott – jogaikkal visszaélnek, vagy kötelezettségeiknek nem tesznek eleget. A felmentés előtt a tagot jelölő szakmai és társadalmi szervezet véleményét ki kell kérni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek hiányában, indokolás nélkül is felmenthető az a bizottsági tag, akit a miniszter a minisztérium köztisztviselői közül bízott meg a bizottsági feladatok ellátásával.

6. § A bizottsági tagság felmentéssel, lemondással vagy a tag halálával történő megszűnése esetén a miniszter a tag helyére – 30 napon belül – új személyt bíz meg az előző tag mandátumának hátralévő idejére. Az ilyen – töredék időtartamra megbízott – tag megbízatása azonban meghosszabbítható annak a naptári évnek a végéig, amelyben a 4 évre szóló mandátuma is lejárna.

7. § A Bizottság elvi, irányító és koordináló jogkörében eljárva

8. § (1) A Bizottság az Alapprogram működésével kapcsolatos – a 17. § (3) bekezdése szerinti – költségekkel csökkentett előirányzat terhére, a miniszter javaslata alapján és a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megállapítja a miniszter által felosztható keretösszeg (a továbbiakban: miniszteri keret) mértékét, felhasználásának céljait és területeit, ezek egymásközti arányát és összegszerűségét. Ezen túlmenően a Bizottság a szakmai kollégiumok javaslatainak figyelembevételével, és mérlegelve az egyes kulturális területek súlyát, értékteremtő szerepét

(2) A miniszteri keretből támogathatók:

(3) A (2) bekezdésben meghatározott körben benyújtott pályázatokat a Bizottság véleményezi.

9. § A Bizottság tagjai díjazásra és költségtérítésre jogosultak.

10. § (1) A miniszter a Bizottsággal egyeztetve dönt

(2) Az állandó szakmai kollégiumok felsorolását e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

11. § (1) A miniszter a szakmai kollégiumok vezetőit a kollégium tagjai közül, a Bizottság javaslatának figyelembevételével 2 évre nevezi ki.

(2) A szakmai kollégiumok vezetőinek felmentésére a Bizottság tagjainak felmentésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A szakmai kollégiumok vezetőinek megbízása – a Bizottság javaslatára – további egy évvel meghosszabbítható.

(4) A vezetői tisztség bármilyen okból történő megüresedése esetén a miniszter – 30 napon belül – új vezetőt nevez ki.

12. § (1) Az egyes szakmai kollégiumokba a miniszter által saját hatáskörben felkért tagok, valamint az érintett szakmai, társadalmi szervezetek által küldött tagok megbízása egyaránt 4 évre szól.

(2) A szakmai kollégiumok tagjainak megbízása a miniszter, illetve a küldő szervezet által csak a 13. § (3) bekezdésben meghatározott esetben hosszabbítható meg.

13. § (1) Indokolt esetben a miniszter felmentheti az általa megbízott, a küldő szervezetek pedig visszahívhatják az általuk küldött kollégiumi tagokat. A felmentésre, illetve a visszahívásra a Bizottság tagjainak felmentésére vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

(2) A szakmai kollégiumi tagság – a felmentéssel, lemondással vagy a tag halálával történő megszűnés esetkörén kívül – megszűnik az érintett szakmai kollégium megszüntetése, átszervezése, illetve létszámának csökkentése esetén is. Átszervezés, illetve létszámcsökkentés esetén az érintett szakmai kollégiumok tagjainak megbízása – az újonnan kialakított kollégiumi tagsági helyek arányában – mandátumaik még hátralévő idejére meghosszabbítható.

(3) A bármilyen okból megüresedett szakmai kollégiumi tag helyét a miniszter, illetőleg a küldő szervezet – a megüresedés időpontjától számított 60 napon belül – az előző tag mandátumának hátralévő idejére tölti be. Ilyen esetben a tag megbízatása meghosszabbítható annak a naptári évnek a végéig, amelyben a 4 évre szóló mandátuma is lejárna.

(4) A 10. § (1) bekezdés b) pontja szerint felállított szakmai kollégium tagjait a miniszter az általa megbízott és a küldő szervezet által küldött állandó szakmai kollégiumi tagok közül azonos arányban bízza meg. E kollégium vezetőjének, illetve tagjainak megbízására és ennek megszűnésére egyebekben a szakmai kollégium vezetőjének, illetve a Bizottság tagjának megbízására, illetve ennek megszűnésére vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy a vezetői tisztség, illetve a kollégiumi tagság akkor is megszűnik, ha a vezető, illetve a tag állandó szakmai kollégiumi tagsága bármely okból megszűnik. Az ilyen kollégium vezetője, illetve tagja feladatait az állandó kollégiumban is ellátja, ezért díjazását ennek megfelelően kell megállapítani.

14. § A szakmai kollégiumok feladatai:

15. § A szakmai kollégiumok vezetői és tagjai díjazásra és költségtérítésre jogosultak.

16. § A Bizottság elnöke, annak tagjai, a szakmai kollégiumok vezetői és tagjai a feladatkörük ellátása során okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelnek.

17. § (1) Az Alapprogramot a nemzeti kulturális örökség minisztere által, önállóan gazdálkodó költségvetési szervként alapított Nemzeti Kulturális Alapprogram Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság) kezeli. A kezelő szervezet igazgatóját a miniszter határozatlan időre nevezi ki. Az intézmény vezetői és munkatársai felett a munkáltatói jogkört az igazgató gyakorolja.

(2) Az Igazgatóság feladata a Bizottság és a szakmai kollégiumok tevékenységének ellátásához szükséges feltételek biztosítása, az Alapprogram pénzeszközeinek kezelése, a pályázati rendszer működtetése, a döntések előkészítése, végrehajtása és a támogatások felhasználásának ellenőrzése.

(3) Az Igazgatóság működtetéséhez szükséges forrásokat az Alapprogram célelőirányzatból kell biztosítani, a költségvetési törvényben meghatározott mértékben. Az Igazgatóság költségvetése a Bizottság és a szakmai kollégiumok működési költségeit is tartalmazza.

(4) Az Igazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatát a miniszter hagyja jóvá.

(5) A magasabb vezető, valamint a vezető beosztások körét és pótlékának mértékét, továbbá az egyes közalkalmazotti osztályba tartozó munkaköröket és megnevezésüket az 1. számú melléklet tartalmazza.

(6) A 3. számú mellékletben foglalt szempontoknak megfelelően minősíteni kell az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottat, ha

(7) A munkakör betöltéséhez szükséges képesítés megszerzése alól véglegesen mentesül az a számítógépes rendszergazda munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott, aki a rendelet hatálybalépéséig legalább tízéves szakmai gyakorlatot szerzett, és az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez kevesebb mint öt éve van hátra.

18. § (1) Az Igazgatóság az Alapprogram pénzeszközeit a Magyar Államkincstárnál vezetett Nemzeti Kulturális Alapprogram elnevezésű 10032000-00282259-51000008 jelzőszámú pénzforgalmi számlán kezeli.

(2) Az Alapprogram bevételi forrásait képező támogatásokat – a Tv. 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján fizetendő kulturális járulékon kívül – az Alapprogram javára az (1) bekezdésben megjelölt bankszámlára lehet, illetőleg kell teljesíteni.

(3) A Tv. 4. §-a (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott követelés köztartozásnak minősül.

19. § A kulturális járulékot az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által kezelt APEH Nemzeti Kulturális járulék beszedési számla javára kell teljesíteni.

A számla száma: 10032000-06056047.

20. § A pályázati felhívásokat legkésőbb a pályázat benyújtási határidejét megelőző 30. napon – a sajtó útján – legalább két országos napilapban, valamint a Kulturális Közlöny mellékleteként és önállóan is megjelenő, a Nemzeti Kulturális Alapprogram Hírlevele című kiadványban közzé kell tenni.

21. § (1) A pályázati felhívás tartalmazza a pályázatok benyújtásának részletes szabályait, a pályázat kötelező tartalmi elemeit, a pályázatok beküldésének határidejét, az elbírálás rendjét és egyéb, a pályázók számára fontos tájékoztató adatokat.

(2) A pályázatokat az Igazgatósághoz, az általa kiadott nyomtatványon kell benyújtani.

22. § A pályázatnak tartalmaznia kell:

23. § A pályázati kiírásnak nem megfelelő pályázatok érvénytelenek, amiről az Igazgatóság a pályázókat értesíti.

24. § (1) A pályázatokat a szakmai kollégium a benyújtás határidejétől számított 60 napon belül elbírálja, és döntésének meghozatalától számított 15 napon belül értesíti a pályázókat.

(2) Az Igazgatóság gondoskodik a támogatásban részesülő pályázók adatainak, a juttatott támogatás összegének és módjának 15 napon belüli nyilvános közzétételéről.

25. § (1) A pályázat alapján vissza nem térítendő és visszatérítendő kamatmentes támogatás – együttesen is – nyújtható.

(2) A visszatérítendő támogatást az Alapprogram nyilvántartásaiban követelésként kell kimutatni.

(3) Nem támogatható az olyan pályázat, ideértve az egyedi kérelemként benyújtott támogatási igényeket is, amely, vagy amelynek megvalósítása, illetve a megvalósítás módja vagy eredménye

26. § (1) Nem részesülhet támogatásban, aki

(2) Az (1) bekezdés a)–c) pontjai szerinti kizáró feltételek az igénybevételt, illetve a visszafizetési határidőt követő három évig érvényesek, ez alól a szakmai kollégium felmentést adhat.

(3) A miniszteri keretből – a 8. § (2) bekezdésének a)–c) pontjában meghatározott célból – támogatásra jogosult, abban az évben, amelyben ebből a keretből támogatást kapott, az Alapprogram e kereten kívül felhasználható részéből további támogatásban nem részesülhet.

27. § (1) Az Alapprogram keretében nyújtott támogatás építési beruházásra, felújításra, valamint – a (2) bekezdésben foglaltakon kívül – állandó fenntartási és üzemeltetési kiadásokra nem fordítható.

(2) A támogatás terhére fenntartási és üzemeltetési kiadásokra a pályázó vagy a lebonyolító, a pályázóval történő megállapodás alapján, a jóváhagyott összeg 5%-át számolhatja el átalánydíjként.

(3) A támogatás törzstőke-, illetve alaptőke-emelésre nem fordítható, és harmadik fél javára át nem ruházható.

(4) Mentes az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás alól az Alapprogram javára meghatározott célra nyújtott támogatás felhasználása.

28. § (1) A szakmai kollégium döntése alapján az Igazgatóság a minisztérium nevében szerződést köt a pályázóval, amely tartalmazza a támogatás folyósításának, elszámolásának és egyéb feltételeinek részletes szabályait.

(2) A szerződésben ki kell kötni, hogy a pályázó köteles a támogatás felhasználásával megvalósított kulturális terméken vagy esemény során, illetve ezek reklám- és propagandaanyagán az Alapprogramból történő támogatás tényét feltüntetni, illetve közzétenni.

29. § A kedvezményezettek az elnyert támogatásról és annak felhasználásáról a gazdálkodásukra vonatkozó előírások szerint kötelesek számot adni.

30. § A pályázó a szerződés teljesítéséről szakmai beszámolót és pénzügyi elszámolást köteles a szerződésben megjelölt határidőben és módon benyújtani. A szerződés teljesítését a 8. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a minisztérium, e bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a Bizottság elnöke, egyébként pedig a szakmai kollégium és az Igazgatóság – az SZMSZ-ben meghatározottak szerint – együttesen ellenőrzi.

31. § A szerződésszegő fél a Polgári Törvénykönyv szabályai szerinti felelősséggel tartozik.

32. § (1) A szakmai kollégium döntéseinek meghozatalában nem vehet részt a Bizottság elnöke vagy tagja.

(2) A szakmai kollégium vezetője, illetve tagja összeférhetetlenség miatt

(3) A (2) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget az érintettnek vagy annak, akinek arról hitelt érdemlő tudomása van, a pályázatok elbírálását megelőzően be kell jelentenie, vita esetén az összeférhetetlenség fennállásáról a szakmai kollégium határoz.

(4) Ha a döntéshozatalban az összeférhetetlenség által érintett személy vett részt, szavazatát figyelmen kívül kell hagyni.

33. § (1) A Bizottság tagjainak, a szakmai kollégiumok vezetőinek és tagjainak díjazását a miniszter állapítja meg.

(2) A Bizottság elnöke és tagjai, valamint a szakmai kollégiumok vezetői és tagjai a megbízatásukkal kapcsolatos feladataik végrehajtása során felmerült, bizonylatokkal igazolható költségeiknek az Alapprogram terhére történő megtérítésére jogosultak.

(3) A Nemzeti Kulturális Alap Bizottságaként létrehozott bizottság tagjainak, valamint a Nemzeti Kulturális Alap szakmai kollégiumaiként létesített szakmai kollégiumok vezetőinek és tagjainak megbízása az abból még hátralévő időtartamra – a Bizottság tagjaként, valamint az Alapprogram szakmai kollégiumainak vezetőjeként, illetve tagjaként – fennmarad.

34. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba azzal, hogy a 8. §-ban foglalt, a miniszteri keret megállapítására vonatkozó rendelkezéseket első alkalommal 2000. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény végrehajtásáról rendelkező 8/1994. (IV. 26.) MKM rendelet, valamint az azt módosító 3/1995. (III. 24.) MKM rendelet, 12/1996. (X. 15.) MKM rendelet és 16/1997. (III. 19.) MKM rendelet hatályát veszti.