Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

139/1999. (IX. 3.) Korm. rendelet

a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/1998. (I. 23.) Korm. rendelet módosításáról

1999.09.11.

A Kormány a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 44. §-ának (4) bekezdésében, valamint 85. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § (1) A védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/1998. (I. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

,,(1) E rendelet hatálya kiterjed a védett és fokozottan védett állatfajokra, alfajaikra és változataikra (a továbbiakban együtt: állatfajok), valamint azok valamennyi élő és élettelen egyedére, fejlődési alakjára, szakaszára és származékára (a továbbiakban együtt: egyed), valamint azon természetes személyekre és közhasznú szervezetekre és más jogi személyekre, amelyek a védett és fokozottan védett állatfajok egyedét tartják, bemutatják, illetve hasznosítják.''

(2) Az R. 1. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

,,(3) A nemzetközi természetvédelmi egyezmény vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában e rendelet hatálya kiterjed a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatfajokra.''
,,d) származék: a védett vagy fokozottan védett állatfaj élettelen egyede, preparátuma, továbbá az élettelen egyed azonosítható része.''

3. § Az R. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép, továbbá a § az alábbi (3)–(4) bekezdéssel egészül ki:

,,(2) Tartás, bemutatás, hasznosítás, valamint a Tvt. 43. §-ának és 74. §-ának (2) bekezdésében meghatározott tevékenység akkor engedélyezhető, ha az összhangban áll a természetvédelmi érdekkel, és nem jár az adott állatfaj természetes állományának tartós sérelmével, illetve közérdekből szükséges.
(3) Tartási, illetve bemutatási engedély csak a jogszerűen megszerzett és birtokban tartott egyedre adható.
(4) Az 1986. évi 15. törvényerejű rendelettel kihirdetett, Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló Egyezmény II. Függelékében szereplő, Magyarországon nem őshonos és nem hazai szabadon élő állományból származó egyedek esetében – ha az országba történő behozataluk jogszerűen történt – tartási engedélyt – a külön jogszabály szerinti veszélyes állatok kivételével – nem kell beszerezni.''

4. § Az R. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

,,(2) Természetes személy – a 8. §-ban foglalt kivétellel – kizárólag védett állatfaj egyedének tartására és bemutatására kaphat engedélyt, amennyiben tevékenysége közérdeket szolgál, és rendelkezik a 6. § (1) bekezdés a)–b) pontjaiban, továbbá a 6. § (2) bekezdésében meghatározott feltételekkel, és az 1. számú mellékletben meghatározott fajok egyedeinek tartása esetén legalább a mellékletben meghatározott feltételeket tartósan biztosítani tudja.''

5. § Az R. 6. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

,,(3) A felelős személy személyében bekövetkezett változást a közhasznú szervezet vezetőjének a változás megtörténtét követő 15. napon belül be kell jelenteni az illetékes nemzeti park igazgatóságának.''
,,(3) Sérült madarak esetében vagy természetvédelmi érdekből a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően további két példány tenyészmadár tartását engedélyezheti az igazgatóság, ha a tartás e rendelet szerinti feltételei biztosítottak.
(4) A rendelet hatálybalépése előtt jogszerűen megszerzett és tartott, e rendelet 3. számú mellékletében szereplő ragadozó madárfajok, valamint más ragadozó madárfajok kereszteződései (hibridjei) a (2) bekezdésben meghatározott, tartható ragadozó madárfajok számába nem számítanak bele.
(5) A (4) bekezdés hatálya alá tartozó ragadozó madárfajok hibridjeire tenyésztési engedély nem adható.''
,,(4) Egy példány solymászmadár tartására ideiglenesen – legfeljebb 1 évre szóló – tartási engedély adható annak a természetes személynek, aki a 8. § (1) bekezdésének a)–b), illetve d)–e) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel.''

8. § Az R. 9. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

,,(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározottak vizsgálata alapján valamelyik feltétel nem teljesíthető, vagy a teljesítése az állatfaj egyedének fennmaradását jelentősen veszélyezteti, a bemutatási engedély kiadását meg kell tagadni.
(3) Fokozottan védett állatfaj egyedének bemutatására kizárólag természetvédelmi érdekből létrehozott közhasznú szervezetnek adható engedély, ha a bemutatás során a tartási és bemutatási feltételek folyamatosan biztosíthatóak.''

9. § (1) Az R. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

,,(1) Védett állatfaj állományának vagy egyedének hasznosítása csak akkor engedélyezhető, ha az a természetes állomány fennmaradását, illetve biológiai sokféleségének megőrzését nem veszélyezteti.''

(2) Az R. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

,,(3) Védett és rendszeresen hasznosított állatfaj állományának hosszú távú fenntartható hasznosítása érdekében a miniszter évente tájékoztatóban határozza meg az adott faj állományának hasznosítható mennyiségét, a térbeni és időbeni határokat, a méretkorlátokat és a hasznosítás során alkalmazható módszereket és azok korlátait.''

10. § Az R. 11. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(4) A (2) bekezdésben meghatározott állatfaj egyedének természetvédelmi vagy tudományos célú gyűrűzését az a (2) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkező által megbízott természetes személy végezheti, aki
a) a 6. § (1) bekezdés a)–b) pontjaiban felsorolt feltételeknek megfelel, és
b) sikeres gyűrűző vizsgával rendelkezik.''

11. § Az R. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

,,(3) Védett állat befogására irányuló hatósági eljárásban – amennyiben a befogás vadászati, halászati eszközzel vagy módszerrel történik – a vadászati, illetve halászati hatóság szakhatóságként vesz részt.''

12. § Az R. 15. §-ának (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép, továbbá a § az alábbi (6) bekezdéssel egészül ki:

,,(5) Az e rendelet hatálybalépése előtt szerzett gyűrűző szakvizsga legfeljebb 2000. június 30-ig érvényes.
(6) A (2) bekezdés szerint kiadott solymászati célú tartási engedélyek legfeljebb 2000. december 31-ig érvényesek.''

13. § (1) Ez e rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Ez a rendelet az alábbi EU irányelvekben foglalt követelményeknek tesz eleget:

– A Tanács 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek és a vadon élő állat- és növényvilág védelméről.

– A Tanács 79/409/EGK irányelve a vadon élő madarak védelméről.

(3) Az R. 1–5. számú melléklete helyébe e rendelet 1–5. számú melléklete lép.

Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök

1. számú melléklet a 139/1999. (IX. 3.) Korm. rendelethez


Védett és fokozottan védett állatfajok tartásának minimális feltételei

EMLŐSÖK

Különböző (n) létszámú csoport

Minden további egyed

Speciális
előírások

létszám
(n)*

külső kifutó

belső férőhely

külső kifutó

belső férőhely

terület
(m2)

térfogat
(m3)

terület
(m2)

térfogat
(m3)

terület
(m2)

terület
(m2)

Sün

2

8

4

Denevérek

10

4

8

0,5

a)

Mókus

2

4

8

1

b), e)

Ürge

4

8

2

c)

Hód

2

20

4

d)

Pelék

2

2

4

1

b), e)

Csíkosegér

2

4

2

1

c), e)

Patkányfejű és csalitjáró pocok

2

2

1

0,5

c), e)

Farkas

2

100

10

e)

Barnamedve

2

150

20

b), e)

Borz

2

20

4

c)

Menyét, hermelin

1

2

2

b), e)

Vidra

2

20

4

d), e)

Egyéb menyétfélék

2

6

12

1

b), e)

Hiúz, vadmacska

2

20

40

10

5

2

b), e)

Zerge

4

300

30

b)

* A létszámnál látható számok azt az egyedszámot jelölik, amelynél kevesebb tartása nem ajánlott.

Speciális előírások:
a) Függeszkedési lehetőségek biztosítása.
b) Mászási lehetőségek biztosítása.
c) Ásási lehetőség biztosítása.
d) Medence szükséges.
e) Búvó- és/vagy alvóhely szükséges.

MADARAK

Különböző (n) létszámú csoport

Minden további egyed

Speciális
előírások

létszám (n)

szabad kifutó

röpde

szabad kifutó

röpde

terület
(m2)

terület
(m2)

térfogat
(m3)

terület
(m2)

terület
(m2)

Vöcskök, búvárok

2

10

4

8

5

2

e), g)

Gödények

2

20

10

c3), e), g)

Kis kárókatona

6

6

1

c1), e), g)

Szürke gém

6

50

20

60

5

3

c1), e), g)

Kistestű gémek

2

4

10

1

a), b), g)

Egyéb gémek, batla, kanalas gém

6

12

30

2

a), b),
c0,5), e), g)

Gólyák

2

50

20

60

10

6

a), b), c1),
e), g)

Flamingó

10

100

60

180

5

3

b), c0,5),
e), g)

Ludak, hattyúk

2

10

5

c0,5), e), g)

Récék

10

10

6

12

2

1

e), g)

Fakó- és barátkeselyű, nagytestű sasok

2

30

120

10

a), c3), f), g)

Dögkeselyű, kistestű sasok, kígyászölyv, réti héják

2

24

72

6

a), c2), f), g)

Nagytestű sólymok, ölyvek, kányák, héják, nagytestű baglyok

2

24

60

4

a), c2), f),
g)

Kabasólyom, közepes termetű baglyok

2

14

28

3

a), c1), f), g)

Vércsék, kis sólyom, kistestű baglyok

2

10

20

1

a), f), g)

Fajdok

2

20

40

5

a), g)

Fürj

2

8

16

2

a), b), g)

Guvatfélék

2

10

20

1

a), e), g)

Darvak

2

250

100

c6), g)

Túzokok

2

200

50

c1), g)

Parti madarak

12

8

20

0,5

a), b),
c0,5), e), g)

Nagytestű sirályok

6

30

30

90

2

2

e), g)

Kistestű sirályok, csérek, szerkők

10

30

90

1

e), g)

Gerlék, kék galamb

8

4

8

1

a), b), g)

Kakukk

2

4

8

2

a), b), g)

Lappantyú

2

2

3

1

a), b), g)

Jégmadár

2

6

12

2

a), e), g)

Gyurgyalag, szalakóta, búbosbanka

2

8

16

2

a), b), g)

Harkályok

4

2

4

a), d), g)

Pacsirták

6

2

4

a), d), g)

Fecskék, sarlósfecskék

10

6

12

a), b), g)

Pityerek, billegetők, ökörszem

10

3

6

a), b), d), g)

Gébicsek

6

4

8

a), b), d), g)

Rigó, légykapó és poszátafélék, szürkebegyek, sárgarigó

6

4

8

a), d), g)

Cinegék

4

2

4

a), d), g)

Csuszka, hajnalmadár, fakuszok

4

2

4

a), d), g)

Pintyfélék

20

2

4

a), d), g)

Sármányok

10

2

4

a), b), d), g)

Pásztormadár

12

3

6

a), b), g)

Varjúfélék

2

8

16

2

a), g)



Speciális előírások:
a) 25–30%-ban fedett röpde, mely véd az időjárás viszontagságaitól (eső, szél, nap, hideg).
b) Hidegérzékeny fajok, belső teret igényelnek (fűtetlen vagy fűtött, fajtól függően).
c) Külső vagy belső elkülöníthetőséget igényelnek, melynek nagysága egyedenként m2-ben van megadva.
d) A megadott létszám maximált, azonos fajból csak egy pár tartható együtt.
e) Medence szükséges, melynek területe hozzáadódik az alapterülethez.
f) A nappali és éjszakai ragadozó madarak béklyóban huzamosan nem tarthatók, rendszeresen biztosítani kell számukra a szabad repülés lehetőségét, a solymászati célra tartott vadászmadarak esetében a hagyományos tartásnál alkalmazott kerti ülőke, magasállvány, illetve repítődrótos elhelyezés elfogadott; a tenyészmadarak esetében a gyakorlatban kialakult, a tenyészpár igényeit kielégítő méretű röpde szükséges.
g) Fürdési lehetőség.

----------------
MEDENCÉK EMLŐSÖK ÉS MADARAK RÉSZÉRE
Különböző (n) létszámú csoport
A: létszám (n)
B: terület (m2)
C: térfogat (m3)
Minden további egyed
D: terület (m2)
----------------
A | B | C | D
----------------
Hód | 2 | 12 | 6 | 2
Vidra | 2 | 6 | 3 | 2
Vöcsök, búvárok | 2 | 8 | 4 | 2
Gödények | 2 | 20 | 15 | 5
Kis kárókatona | 6 | 10 | 10 | 1
Szürke gém | 6 | 10 | 4 | 0,5
Kistestű gémek | 2 | 2 | 0,4 | 0,5
Egyéb gémek, batla, kanalas gém | 6 | 4 | 1 | 1
Gólyák | 2 | 10 | 4 | 1
Flamingó | 10 | 10 | 4 | 0,5
Ludak, hattyúk | 2 | 6 | 3 | 2
Récék | 10 | 5 | 1,5 | 0,5
Guvatfélék | 2 | 2 | 0,4 | 0,5
Parti madarak | 12 | 6 | 0,6 | 0,5
Nagytestű sirályok | 6 | 15 | 5 | 2
Kistestű sirályok, csérek, szerkők | 10 | 10 | 4 | 1

HÜLLŐK

Különböző (n) létszámú csoport

Minden további egyed

létszám

terrárium

terrárium

szárazföld

medence

szárazföld

medence

terület
(m2)

térfogat
(m3)

terület
(m2)

térfogat
(m3)

terület
(m2)

térfogat
(m3)

terület
(m2)

térfogat
(m3)

Mocsári teknős

4

1

0,7

0,2

0,5

0,1

0,05

Kistestű gyíkok

4

1

0,5

0,3

0,15

Nagytestű gyíkok

4

2

1,5

0,5

0,75

Rézsikló, viperák

2

1

0,5

0,5

0,25

Erdei-, haragossikló

2

2

3

1

1,5

Vízi-, kockássikló

2

1

0,5

0,5

0,1

0,2

0,1

0,2

0,04

KÉTÉLTŰEK

Különböző (n) létszámú csoport

Minden további egyed

létszám

terrárium

terrárium

szárazföld

medence

szárazföld

medence

terület
(m2)

térfogat
(m3)

terület
(m2)

térfogat
(m3)

terület
(m2)

térfogat
(m3)

terület
(m2)

térfogat
(m3)

Szalamandra, varangyok, barna ásóbéka

4

0,5

0,2

Unkák, gőték

6

0,5

0,3

0,03

0,1

0,1

0,01

Egyéb szárazföldi békák

4

0,5

0,8

0,2

0,16

Egyéb vízi békák

4

1

0,5

0,5

0,1

0,4

0,2

0,3

0,06



HALAK
A védett és fokozottan védett halfajok akváriumi tartásánál az akvárium méretére vonatkozóan a következő számítást kell alapul venni:
az egyed testhossza cm-ben X 10 = az akvárium térfogata literben.

2. számú melléklet a 139/1999. (IX. 3.) Korm. rendelethez


A felelős személy szakirányú végzettségéről

Felelős személynek az a személy fogadható el, aki az alábbi egyetemi vagy főiskolai végzettségek valamelyikével és a végzettségének megfelelő szakterületen eltöltött 3 éves gyakorlattal rendelkezik:
– agrár (mégpedig: mezőgazdasági, állattenyésztési, kertészeti, erdészeti, vadgazdálkodási) felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség,
– felsőfokú tanintézetben, mégpedig: tudományegyetem, tanárképző főiskola biológiai, vagy ökológiai szakterületén szerzett végzettség, vagy szakirányú felsőfokú szakképesítés,
– állatorvostudományi egyetemen, állategészségügyi főiskolán szerzett végzettség.

3. számú melléklet a 139/1999. (IX. 3.) Korm. rendelethez


A solymászati célra tartható ragadozó madárfajokról

A solymász sport gyakorlására az alábbi fajú ragadozó madarakra adható ki tartási engedély:
– Héja (Accipiter gentilis) alfajai közül: A. gentilis gallinarum, A. gentilis buteodies.
– Karvaly (Acciper nisus).
– Egerészölyv (Buteo buteo).
– Vörös vércse (Falco tinnunculus).
– Vándorsólyom (Falco peregrinus) alfajai közül: F. peregrinus peregrinus, F. peregrinus calidus, F. peregrinus brookei.
– Feldegg-sólyom (Falco biarmicus).
– Északi vagy vadászsólyom (Falco rusticolus).
– Szirti sas (Aquila schrysaetos).

A vándorsólyom, a Feldegg-sólyom, az északi sólyom és a szirti sas esetében csak természetvédelmi hatósági engedéllyel működő hazai tenyészetből és regisztrált külföldi tenyészetből származó egyedek számára adható tartási engedély.

4. számú melléklet a 139/1999. (IX. 3.) Korm. rendelethez


A solymászati tevékenységre jogosító természetvédelmi vizsgáról

A vizsgabizottság 5 tagú, amelynek elnökét és 2 tagját a Minisztérium jelöli ki, 1 főt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, további 1 főt a Minisztérium felkérésére a szakmai-tudományos fórumok és a solymászati célra alakult társadalmi szervezetek együttesen jelölik.

A bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

A Minisztérium évente 2 alkalommal ír ki vizsganapot, ezek időpontját hivatalos lapjában közzéteszi.

A vizsga díja 500 Ft, amely összeget a Minisztérium a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01468216-00000000 számú számlájára kell befizetni.

A vizsga tematikája:
– Ragadozó madár fajismeret.
– Természtvédelmi jogi ismeretek.
– Egészség- és balesetvédelem.

A tananyag a Minisztérium kiadványaként jelenik meg és a Minisztériumban megvásárolható.
A vizsgára jelentkezés előfeltétele, hogy a jelölt benyújtsa a vad védelméről, vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 66. §-ának (2) bekezdése szerinti solymász-vadász vizsga elméleti részének eredményes letételéről szóló igazolást.

A solymászati tevékenységre jogosító eredményes természetvédelmi vizsgáról a vizsgabizottság bizonyítványt állít ki, amelynek mintája a következő:

Sorszám:
BIZONYÍTVÁNY

........................... részére
(aki .................-án született
anyja neve: .......................
személyi igazolvány száma: .......)
arról, hogy .......................
sikeres solymászati tevékenységre jogosító természetvédelmi vizsgát tett.

Korlátozások: .....................

Budapest, .........................

P. H.

……………………………
a vizsgabizottság elnöke

……………………………
a vizsgabizottság tagja

……………………………
a vizsgabizottság tagja

……………………………
a vizsgabizottság tagja

……………………………
a vizsgabizottság tagja

5. számú melléklet a 139/1999. (IX. 3.) Korm. rendelethez


A madarak és denevérek természetvédelmi vagy tudományos célú gyűrűzésére jogosító vizsgáról

A vizsgabizottság 5 tagú, amelynek elnökét és 2 tagját a Minisztérium delegálja, további 1-1 főt a Minisztérium felkérésére a szakmai-tudományos fórumok, illetve a tudományos célú jelölést végző szervezetek delegálnak. A Minisztérium évente 2 alkalommal ír ki vizsganapot, ezek időpontját hivatalos lapjában közzéteszi.

A bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
A vizsga díja 500 Ft, amely összeget a Minisztérium Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01468216-00000000 számú számlájára kell befizetni.

A vizsga elméleti és gyakorlati részből áll.

A madárgyűrűzési vizsga tematikája:
– Madár fajismeret.
– A madárgyűrűzés gyakorlata és etikája.
– Egészség- és balesetvédelem.
– Természetvédelmi jogi ismeretek.

A denevérgyűrűzési vizsga tematikája:
– Denevér fajismeret.
– A denevérgyűrűzés gyakorlata és etikája.
– Egészség- és balesetvédelem.
– Természetvédelmi jogi ismeretek.

Kizárólag természetvédelmi jogi ismeretekből kell vizsgát tenni annak a személynek, aki az e jogszabály hatálybalépését megelőzően madár-, illetve denevérgyűrűzési vizsgabizottság előtt sikeres vizsgát tett.

Az eredményes vizsgáról a vizsgabizottság bizonyítványt állít ki, amelynek mintája a következő:

Sorszám:
BIZONYÍTVÁNY

........................... részére
(aki .................-án született
anyja neve: .......................
személyi igazolvány száma: .......)
arról, hogy .......................
sikeres madár- és/vagy denevérgyűrűző vizsgát tett.

Korlátozások: .....................

Budapest, .........................

P. H.

……………………………
a vizsgabizottság elnöke

……………………………
a vizsgabizottság tagja

……………………………
a vizsgabizottság tagja

……………………………
a vizsgabizottság tagja

……………………………
a vizsgabizottság tagja
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás