151/1999. (X. 22.) Korm. rendelet
egyes beszerzések nemzetbiztonsági és titokvédelmi okok miatti sajátos szabályairól
A Kormány a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 96. §-a (1) bekezdésének f)–h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya alá tartozó szervezetek és beszerzések
1. § A rendelet hatálya alá tartoznak
a) a nemzetbiztonsági szolgálatok speciális gazdálkodása keretében végrehajtott, a speciális működési kiadások előirányzatából finanszírozott beszerzései,
b) a Kbt. 6. §-a a) pontja alapján az Országgyűlés illetékes bizottsága által hozott – a Kbt. alkalmazását kizáró – döntés alapján végrehajtott beszerzések,
c) azok az egyéb beszerzések, melyekre külön jogszabály a szerződéskötés előfeltételeként előzetes nemzetbiztonsági ellenőrzést ír elő.
Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában
a) nemzetbiztonsági szolgálatok: a Katonai Felderítő Hivatal, a Katonai Biztonsági Hivatal, az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat;
b) beszerzés: a Kbt. 7–9. §-a szerinti árubeszerzés, építési beruházás, illetve a szolgáltatás megrendelése;
c) beszerzési eljárás: a zártkörű és a tárgyalásos eljárás;
d) ellenőrzésre jogosult ajánlatkérő: az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat;
e) ellenőrzésre nem jogosult ajánlatkérő: a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével a rendelet hatálya alá tartozó ajánlatkérő;
f) referenciával rendelkező ajánlattevő: az az ajánlattevő, aki az e rendelet szerinti beszerzési eljárásban vagy a kormányrendelet hatálya alá tartozó szervezetek 1995. január 1. utáni beszerzése során már szerződést kötött és szerződésszerűen teljesített.
Az eljárás általános szabályai
3. § (1) A beszerzési eljárásban – az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát.
(2) Az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
(3) A beszerzési eljárásban figyelembe kell venni a gazdaságosság szempontjait.
(4) A beszerzési eljárásban biztosítani kell a nemzetbiztonsági érdek érvényesítését, valamint az államtitok és a szolgálati titok védelmét.
4. § (1) Az ajánlatkérő zártkörű eljárás vagy a 15. § szerinti esetekben tárgyalásos eljárás keretében végezheti a beszerzéseit.
(2) Zártkörű eljárást kell tartani, amennyiben a Kbt. szerint nyílt, előminősítési, meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásnak lenne helye.
(3) A beszerzési eljárásban alkalmazni kell a Kbt. 31. §-át. A zártkörű eljárásra a Kbt. 63–64. §-ait, a tárgyalásos eljárásra a Kbt. 71. §-át, a 71/B. §-ának (1) bekezdését és a 71/B. §-a (3) bekezdésének első két mondatát kell alkalmazni a rendelet szerinti eltérésekkel.
(4) A beszerzési eljárás során hirdetményi közzététel nem alkalmazható. Ha a Kbt. hirdetmény közzétételét említi, és e rendelet mást nem ír elő, ezen a hirdetmény tartalmának az ajánlattevők részére egyidejűleg, közvetlenül, írásban, indoklás nélkül történő megküldését kell érteni.
(5) A beszerzési eljárásban az vehet részt, akit az ajánlatkérő meghív.
Előzetes minősítés
5. § (1) Az ellenőrzésre jogosult ajánlatkérő a beszerzések gyakorisága és a nemzetbiztonsági érdek által indokolt gyakorisággal előzetes minősítést végez az általa kibocsátott és a (3) bekezdés szerint kiválasztottak részére megküldött kérdőív alapján.
(2) Az előzetes minősítés célja az egyes beszerzési eljárásokra való meghívásra alkalmas ajánlattevők jegyzékének összeállítása.
(3) A jegyzékbe való felkerülésre elsősorban a fegyveres erők, vagy rendvédelmi szerv ajánlása és tapasztalata alapján már referenciával, vagy NATO biztonsági igazolással, tanúsítvánnyal rendelkező ajánlattevők választhatók ki, akiket a jogszabályi felhatalmazás alapján rendelkezésre álló adatkezelési rendszerekben előzetesen ellenőrizni kell.
(4) A biztonsági követelményeknek előzetesen megfelelt ajánlattevőket lehet a jegyzékbe felvenni.
6. § (1) Az ellenőrzésre nem jogosult ajánlatkérő megkeresésére az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat adott beszerzési tárgy tekintetében tájékoztatást ad az 5. § (2) bekezdésében meghatározott jegyzékben szereplő ajánlattevőkről.
(2) Az ellenőrzésre nem jogosult ajánlatkérő kérheti konkrét ajánlattevő előzetes minősítését és a jegyzékbe való felvételét.
A zártkörű eljárás részvételi szakasza
7. § (1) Zártkörű eljárást kell tartani, ha a tárgyalásos eljárás feltételei nem állnak fenn.
(2) A zártkörű eljárás részvételi és ajánlati szakaszból áll.
(3) A zártkörű eljárás részvételi szakasza az ajánlatkérő által kiválasztott ajánlattevők előzetes tájékoztatásra való egyidejű, közvetlen, írásban történő meghívásával indul, ezt kell a beszerzés megkezdésének tekinteni. A meghívásban meg kell jelölni a beszerzés tárgyát, mennyiségét, a teljesítés helyét és határidejét olyan részletességgel, hogy az ne sértse a 3. § (4) bekezdésében foglaltakat.
(4) Az előzetes tájékoztatásra az 5. § (2) bekezdése szerinti jegyzékben szereplő ajánlattevőket lehet meghívni.
(5) Az ajánlatkérő az előzetes tájékoztatás során ismerteti a részvétel feltételeit, a nemzetbiztonsági érdekből az ajánlatkérő által alkalmazott e rendelet szerinti eljárási rendet, továbbá a részvételi felhívást átvételre felajánlja.
(6) A részvételi felhívás a Kbt. 3. számú mellékletében foglaltakat tartalmazza, olyan részletességgel, hogy az ne sértse a 3. § (4) bekezdésében foglaltakat. A részvételi felhívás előminősítési kérdőívében szerepelnek a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez szükséges adatok is.
(7) Az előminősítési kérdőívet átvevő, illetve az azt kitöltő személyt titoktartási kötelezettség terheli.
(8) Az ajánlatkérőnek biztosítania kell, hogy az ajánlattevők az ajánlati felhívás céljaival összefüggő információkba nyerjenek betekintést.
(9) Az ajánlatkérő az előzetes tájékoztatáson megjelenő összes résztvevő nevéről, az általuk képviselt szervezetről, a tárgyalás időpontjáról és céljáról nyilvántartást vezet.
8. § (1) Az ellenőrzésre jogosult ajánlatkérő az ajánlattevőket az 5. § (3) bekezdés előírásainak figyelembevételével ellenőrzi. Ennek során vizsgálja az ajánlat teljesítéséhez szükséges biztonsági követelmények – különösen a minősített adat védelméhez szükséges jogszabályban előírt feltételek –, a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság, valamint az ajánlattevő fizetőképességének fennállását. Az ellenőrzésre nem jogosult ajánlatkérő a biztonsági kockázati tényezőt nem tartalmazó nemzetbiztonsági szakvélemény meglétét, a minősített adat védelméhez szükséges jogszabályban előírt feltételek, valamint a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság, továbbá az ajánlattevő fizetőképességének fennállását vizsgálja.
(2) A nemzetbiztonsági ellenőrzés során vizsgálni kell, hogy az ajánlattevő
a) megnevezze azt a személyt, aki a beszerzési eljárással kapcsolatos titokvédelmi és biztonsági intézkedésekért felelős,
b) kezdeményezze azon személyek (3) bekezdés szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzését, akik megismerik az ajánlati felhívást,
c) kezdeményezze azon szervezetek 5. § szerinti előzetes minősítését, amelyek a szerződés teljesítésében alvállalkozóként vagy más közreműködőként részt vesznek,
d) folyamatos nyilvántartást vezet azokról az alkalmazottjairól, akik nemzetbiztonsági szakvéleménnyel rendelkeznek,
e) vállalja, hogy a beszerzési eljárás során tudomására jutó adatokat nem hozza olyan személyek tudomására, akik nem rendelkeznek az adott beszerzési eljárás során nemzetbiztonsági szakvéleménnyel,
f) az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 16. § alapján biztosítja a rendelkezésére bocsátott minősített adatok védelmét,
g) kötelezettséget vállal, hogy a beszerzéssel kapcsolatos adatokat az ajánlatkérő írásos engedélye nélkül más célra, mint a szerződés eredeti célja nem használja fel,
h) kötelezettséget vállal, hogy az ajánlatkérővel való kapcsolatára referenciaként csak az ajánlatkérő írásos engedélyével hivatkozik,
i) kötelezettséget vállal, hogy folyamatosan biztosítja a titokbirtokos szerv, illetve az ellenőrzésre jogosult ajánlatkérő titokvédelmi ellenőrzési lehetőségét.
(3) A részvételi felhívás kérdőívét kitöltő ajánlattevőket a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 68. §-a (4) bekezdésének e) pontja alapján – figyelemmel a Ttv. 16. §-ának (2) bekezdésére – egyszeri nemzetbiztonsági ellenőrzésnek kell alávetni. A nemzetbiztonsági ellenőrzést saját beszerzési eljárásaik esetében az egyes nemzetbiztonsági szolgálatok folytatják le. Az ellenőrzésre nem jogosult ajánlatkérő beszerzési eljárásában a nemzetbiztonsági ellenőrzés a Nemzetbiztonsági Hivatal hatáskörébe tartozik. Az ellenőrzésre nem jogosult ajánlatkérő haditechnikai terméket érintő beszerzési eljárásában a nemzetbiztonsági ellenőrzés a Katonai Biztonsági Hivatal hatáskörébe tartozik.
(4) A részvételi szakasz eredményéről az ajánlatkérő írásbeli, indoklás nélküli értesítést küld.
Az ajánlati szakasz részletes szabályai
9. § A zártkörű eljárás ajánlati szakaszában a beszerzési eljárás a 8. § alapján kiválasztott ajánlattevőkkel folytatható tovább.
10. § (1) Az ajánlati felhívás azok részére adható át, akik a 8. § (3) bekezdés alapján lefolytatott nemzetbiztonsági ellenőrzés során biztonsági kockázati tényezőt nem tartalmazó nemzetbiztonsági szakvéleményt kaptak.
(2) A Ttv. 12. §-ának (2) bekezdésére tekintettel a minősítő csak abban az esetben engedélyezheti minősített adat továbbítását az ajánlattevő részére, ha meggyőződött arról, hogy az ajánlattevőnél megteremtették a minősített adat védelméhez szükséges jogszabályban előírt személyi, szervezeti és tárgyi feltételeket.
(3) A minősített adat védelméhez szükséges jogszabályban előírt személyi, szervezeti és tárgyi feltételek meglétét az ajánlati felhívás átadását követően rendszeresen ellenőrizni kell.
11. § (1) Az ajánlati felhívás tartalmára a Kbt. 64. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat olyan részletességgel kell alkalmazni, hogy az ne sértse a 3. § (4) bekezdésében foglaltakat.
(2) Az ajánlati felhívásnak a Ttv. figyelembevételével tartalmaznia kell a minősített adatok védelmével kapcsolatos információkat.
(3) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van. Az ajánlati biztosítékra a Kbt. 41. §-át, az ajánlati kötöttségre a Kbt. 50. §-át kell alkalmazni.
12. § (1) Az ajánlatok bontása zárt eljárásban, kizárólag az ajánlatkérő által kijelölt személyek részvételével történik. A bontásról jegyzőkönyvet kell felvenni.
(2) A bontás után 3 napon belül minden ajánlattevőt írásban értesíteni kell az ajánlat elbírálásra való alkalmasságáról, vagy az ajánlat érvénytelenségének, illetve az ajánlattevő kizárásának a megállapításáról.
(3) A beszerzési eljárás során az ajánlattevőkkel más ajánlattevőre, illetve annak ajánlatára vonatkozó információ nem közölhető.
13. § (1) Az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az ajánlattételi határidő lejártától számított 30 – építési beruházás esetén 60 – napon belül kell elbírálni. Az elbírálási határidő egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.
(2) Az ajánlatok elbírálását követően a döntés nyilvánosan nem hirdethető ki. A döntésről jegyzőkönyvet kell felvenni.
(3) A döntésről az ajánlattevőket 5 munkanapon belül egyidejűleg, külön-külön, írásban kell értesíteni.
(4) Az ajánlatkérő a nem nyertes ajánlattevőket a döntésről indoklás nélkül értesíti. A nyertes ajánlattevőről a nem nyertes ajánlattevő nem kaphat információt.
14. § (1) Amennyiben az ajánlattevő nem nyújt be ajánlatot, köteles az ajánlatkérőnek a kitűzött határnapig visszaküldeni az ajánlati felhívással kapcsolatos összes okmányt.
(2) A kizárt, az alkalmatlan, az érvénytelen vagy a nem nyertes (a továbbiakban együtt: nem nyertes) ajánlatot benyújtó ajánlattevő az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a beszerzéssel kapcsolatos összes iratot visszaküldeni.
(3) A nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítését követően a beszerzéssel kapcsolatos valamennyi minősített adatot tartalmazó iratot köteles visszaküldeni az ajánlatkérő részére.
A tárgyalásos eljárás
15. § Az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat:
a) a Kbt. 70. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja, a 70. §-ának (2) bekezdése és a 70. §-a (3) bekezdésének b) és c) pontja szerinti esetekben,
b) amennyiben nemzetbiztonsági érdekből hazai termelő vagy szolgáltató kapacitások fenntartása indokolja,
c) amennyiben az árubeszerzés korábbi kutatás-fejlesztési szerződés eredményére irányul.
16. § A tárgyalásos eljárásban az 5–8. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával kiválasztott ajánlattevő vehet részt.
17. § A tárgyalásos eljárásban az ajánlattevő részére megküldött ajánlati felhívás tartalmára a Kbt. 71. §-ának (4) bekezdésében, illetve a 71/B. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat olyan részletességgel kell alkalmazni, hogy az ne sértse a 3. § (4) bekezdésében foglaltakat.
Hatályalépés
18. § A rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után megkezdett beszerzésekre kell alkalmazni.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
