Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

18/1999. (IV. 21.) OM rendelet

a társadalom- és állampolgári ismeret szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről1

1999.04.29.

A felsőoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazása alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet melléklete a társadalom- és állampolgári ismeret szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit tartalmazza.

(2) Társadalom- és állampolgári ismeret szakirányú szakos tanár szakképzettség csak szakirányú továbbképzésben szerezhető.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Melléklet a 18/1999. (IV. 21.) OM rendelethez


A társadalom- és állampolgári ismeret szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. Képzési cél
A szakirányú továbbképzési szak célja a társadalomtudományi jellegű alapképzési szakon végzett tanárokat olyan komplex, a mai magyar társadalmi viszonyok és jelenségek megértéséhez szükséges általános szociológiai, politológiai, jogi, filozófiai, államigazgatási, antropológiai, közgazdasági stb. ismeretekhez és gyakorlati tapasztalatokhoz juttatni, melynek birtokában képesek a 10–18 éves tanulók aktív állampolgári szemléletét és demokratikus polgári magatartásformáit megalapozni. A képzés során a korszerű társadalomismereti szakismeretek mellett e tudásnak az iskolai oktatási és állampolgári nevelési célú alkalmazásához is megfelelő szakmódszertani ismereteket, illetve tanítási gyakorlatot kell biztosítani.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Társadalom- és állampolgári ismeret szakirányú szakos tanár.

3. A képzésben résztvevők köre
Főiskolai vagy egyetemi szintű bölcsész vagy közgazdasági, illetve társadalomtudományi jellegű tanár szakon szerzett végzettség és szakképzettség.

4. A képzési idő
4 félév, legalább 400 tanóra. (Tanóra: oktató vezetésével és közreműködésével lezajló elméleti vagy gyakorlati óra, foglalkozás.)
Az elméleti és a gyakorlati jellegű képzés aránya mintegy 60–40%.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai
a) A társadalomtudományi terület alapozó ismeretei:
Elméleti alapismeretek a jelenkori történelem, a kulturális antropológia, a kommunikáció, a szociálpszichológia, a filozófia témaköréből;
a képzési idő 15–20%-ában.
b) Szociológiai, politológiai és közgazdasági ismeretkörök:
Az általános elméleti alapozás mellett a mai magyar társadalom szociológiai és gazdasági ismeretei, az európai viszonylatokkal való összehasonlításban;
a képzési idő 20–25%-ában.
c) Jogi, etikai és kultúrpolitikai terület:
A mai magyar társadalom jogrendszere, intézményrendszere, különös tekintettel az állampolgári jogok gyakorlására, az etikai, a hitéleti, a multikulturális, a kisebbségi és a művelődési, illetve oktatási szempontokra;
a képzési idő 20–25%-ában.
d) Pedagógiai és szakmódszertani terület:
Az egyén és a társadalom viszonyának önismereti, motivációs, érzelmi és erkölcsi nevelési, valamint az oktatási vetületei;
a képzési idő 15–20%-ában.
e) Iskolai nevelési és tanítási gyakorlatok:
Az iskolai demokrácia, a tanulói önkormányzás, az állampolgári nevelés és a társadalomismeret tantárgy tanításához szükséges egyéni és csoportos megfigyelés, hospitálás, csoportfoglalkozás, illetve tanítás;
a képzési idő 15–20%-ában.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere, az ellenőrzés formái
Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt – részben egymásra épülő, részben egymástól független – aláírások, gyakorlati minősítések megszerzéséből, vizsgákból, gyakorlatok elvégzéséből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsga letételéből tevődik össze. A minősítésben a kollokvium, a szigorlat, a szakdolgozat és a zárógyakorlat ötfokozatú, a gyakorlatok minősítése három- vagy ötfokozatú.
6.1. Kötelező szigorlat:
Két komplex szigorlat letétele kötelező az 5. b), illetve az 5. c) pontban jelölt tárgykörökből.
6.2. A szakdolgozat:
Olyan írásbeli dolgozat, amely az ember és a társadalom viszonyának, illetve nevelési aspektusainak elméleti vagy a társadalomismeret és állampolgári ismeretek tanításának gyakorlati területeivel összefüggő témában készült, s tanúsítja, hogy a hallgató tanulmányaira támaszkodva, illetve a vonatkozó szakirodalom és gyakorlati vagy empirikus vizsgálati tapasztalatai feldolgozásával önállóan képes a tanult ismeretanyag alkotó alkalmazására.
6.3. A záróvizsga:
6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:
– a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,
– iskolai nevelési-tanítási zárógyakorlat,
– bírálattal elfogadott szakdolgozat.
6.3.2. A záróvizsga részei:
– a szakdolgozat megvédése,
– a képzés témaköreit átfogó komplex szóbeli vizsga, különös tekintettel a tanultak iskolai gyakorlati alkalmazására.
6.3.3. A záróvizsga eredménye:
A szakdolgozat és védése alapján kapott érdemjegy és a szóbeli záróvizsgán nyújtott teljesítmény érdemjegye alapján számított átlag, ötfokozatú jeggyel kifejezve.
1

A rendeletet a 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet 8. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2006. október 3. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás