Kifejezéskereső
188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet
a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről
A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. §-a (1) bekezdésének f) pontjában, a 18–21. §-ok vonatkozásában pedig az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 2. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. § E rendelet alkalmazásában
a) szociális intézmény: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 57/A. §-ában, a 62–80. §-ában, 82–85/A. §-ában meghatározott feltételek szerint személyes gondoskodást nyújtó intézmény,
b) bentlakásos szociális intézmény: az Szt. 67–74/A. és 80–85/A. §-ában meghatározott feltételek szerint személyes gondoskodást nyújtó intézmény,
c) nappali ellátást nyújtó szociális intézmény: az Szt. 57/A. §-ában és a 75–79/A. §-ában meghatározott feltételek szerint személyes gondoskodást nyújtó intézmény,
d) alapellátást nyújtó szociális intézmény: az Szt. 62–65. §-ában meghatározott feltételek szerint személyes gondoskodást nyújtó intézmény,
e) falugondnoki szolgáltatás: az Szt. 59. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatás,
f) állami fenntartású intézmény: az államigazgatási szerv, a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat és az egyéb állami szerv által fenntartott intézmény,
g) nem állami fenntartású intézmény: a természetes személy, az egyesület, az alapítvány, a közalapítvány, a gazdasági társaság, a közhasznú társaság által fenntartott intézmény,
h) egyházi fenntartású intézmény: az egyházi jogi személy és egyéb egyházi szervezet által fenntartott intézmény.
A szociális intézmény működésének engedélyezése
2. § (1) Szociális intézmény működési engedély alapján működtethető.
(2) A szociális intézmény működési engedélyét a fenntartó kérelme alapján
a) alapellátást és nappali ellátást nyújtó szociális intézmény esetén az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes – kijelölt – városi vagy fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője,
b) bentlakásos szociális intézmény esetén az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes megyei, fővárosi közigazgatási hivatal (a továbbiakban: Hivatal) vezetője
adja ki.
(3) Ha a szociális intézmény alapellátást, nappali ellátást és bentlakásos intézményi ellátást is nyújt, a működési engedélyről a (2) bekezdésben foglaltak szerint külön-külön kell dönteni.
(4) Ha a fenntartó a szociális intézmény székhelyén kívül a telephelyén is személyes gondoskodást nyújtó intézményi tevékenységet kíván folytatni, a telephely működéséhez a – (2) bekezdés szerint – külön működési engedélyt kell kérni. Székhely alatt az intézmény központi ügyintézésének helyét, telephely alatt az intézmény székhelyétől különböző helyen lévő, legalább tíz, de legfeljebb százötven fő személyes gondoskodást nyújtó intézményi ellátásának a helyét kell érteni.
(5) A (2) bekezdés a) pontjában megjelölt engedélyezési ügyekben a kijelölt városi önkormányzat jegyzőjének illetékességi területét az 1. számú melléklet tartalmazza.
(6) Ha a városi, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, valamint a Hivatal vezetője (a továbbiakban együtt: működést engedélyező szerv) engedély nélkül működő szociális intézményről szerez tudomást, felszólítja az intézmény fenntartóját, hogy harminc napon belül kérelmezze az intézmény működésének engedélyezését. Amennyiben az intézmény fenntartója a felszólításnak határidőben nem tesz eleget, illetőleg az intézmény működésének engedélyezése iránti kérelem elutasítást nyer, úgy a működést engedélyező szerv az intézmény további működését betiltja. A betiltott szociális intézmény ellátottainak az intézmény fenntartójával szemben érvényesíthető követeléseire, esetleges kárigényeire a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályai az irányadók. A szociálisan rászorult személyek ellátásáról a 17. § (1)–(2) bekezdésében foglaltak szerint kell gondoskodni.
3. § (1) A szociális intézmény működésének engedélyezése két szakaszban történik. Az első szakaszban az elvi működési engedély kiadására kerül sor. Az elvi működési engedély jogerőre emelkedésétől számított négy hónapon belül kérelmezhető az intézmény működési engedélye. A működés engedélyezése az engedélyezés második szakasza.
(2) Az elvi működési engedélyt a működést engedélyező szerv a kérelem előterjesztésétől számított hatvan napon belül adja ki. Az elvi működési engedély alapján az intézmény szolgáltatást nem nyújthat.
(3) Az elvi működési engedély kiadása iránti kérelemhez csatolni kell
a) a szociális intézmény tevékenységére vonatkozó – a 2. számú melléklet szerint elkészített – szakmai programot;
b) az intézmény fenntartójának adószámát;
c) állami fenntartású intézmény esetén az intézmény Szt. szerinti besorolását, feladatait, nevét és típusát tartalmazó alapító okiratát;
d) egyházi fenntartású intézmény esetén az arra jogosult egyházi szerv, személy nyilatkozatát az intézmény fenntartásának tényéről;
e) nem állami fenntartású intézmény esetén az adóhatóság arra vonatkozó – egy hónapnál nem régebbi – igazolását, hogy az intézményfenntartónak köztartozása nincs, továbbá, ha a nem állami fenntartású intézmény fenntartója
ea) alapítvány vagy közalapítvány, a nyilvántartásba vételéről szóló jogerős bírósági határozatot,
eb) egyesület, a nyilvántartásba vételéről szóló jogerős bírósági határozatot,
ec) gazdasági társaság, közhasznú társaság, az egy hónapnál nem régebbi cégkivonatot,
ed) természetes személy, a szociális vállalkozói engedélyt;
f) nem állami fenntartású tartós bentlakásos intézmény esetén a fenntartónak arra az épületre, épületrészre vonatkozó, kizárólagos tulajdonjogát igazoló – egy hónapnál nem régebbi – tulajdoni lap másolatát, amelyben az intézmény működni fog. Nem kell a tulajdoni lap másolatát csatolni, ha a fenntartó az intézményt a helyi önkormányzattal kötött – kérelemhez mellékelt – ellátási szerződés keretében fogja működtetni.
(4) Az engedélyező hatóság az elvi működési engedély kiadásához beszerzi
a) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat a szociális intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes városi, fővárosi kerületi intézetének az intézményre vonatkozó közegészségügyi követelmények,
b) az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes tűzoltó-parancsnokságnak az intézményre vonatkozó tűzvédelmi előírások,
c) az intézmény székhelye, telephely szerint illetékes építésügyi hatóságnak az intézményre vonatkozó építéshatósági követelmények
teljesítését igazoló szakhatósági előzetes hozzájárulását. A szakhatóság a megkeresést harminc napon belül köteles teljesíteni.
4. § (1) Az engedélyező hatóság a szociális intézmény elvi működési engedélyét akkor adja ki, ha
a) a fenntartó az erre irányuló kérelemhez csatolta a 3. §-ban felsorolt mellékleteket, és
b) az intézmény szakmai programja megfelel a 2. számú mellékletben foglalt követelményeknek, és
c) a külön jogszabályban meghatározott tárgyi feltételek megléte igazolt, továbbá
d) a szakhatóságok hozzájárultak a működtetéshez.
(2) Az elvi működési engedély kiadása előtt a működést engedélyező szerv az intézményben helyszíni szemlét tart, és megállapításait jegyzőkönyvben rögzíti.
(3) A szociális intézmény elvi működési engedélye tartalmazza
a) az intézmény
aa) fenntartójának nevét, székhelyét, adószámát,
ab) nevét, székhelyét, telephelyét,
ac) Szt. szerinti besorolását ellátási forma és típus szerint,
ad) engedélyezett férőhelyének számát,
ae) ellátási területét,
af) az elvi működési engedélyének érvényességi idejét és az (5) bekezdésben foglalt jogkövetkezményekre történő figyelmeztetést;
b) az arra vonatkozó rendelkezést, hogy az elvi működési engedély alapján az intézmény személyes gondoskodást nem nyújthat.
(4) Az intézmény ellátási területe alatt azt a települést (településeket) vagy megyét (megyéket), régiót, illetőleg az ország teljes területét kell érteni, ahonnan ellátási igényeket fogad.
(5) Amennyiben a fenntartó az elvi működési engedély jogerőre emelkedésétől számított négy hónap elteltével nem kéri a működési engedélyt, az elvi működési engedély hatályát veszti.
5. § A szociális intézmény működési engedélye iránti kérelemben meg kell jelölni az elvi működési engedély ügyszámát, és a kérelemhez csatolni kell
a) a szociális intézmény vezetőjének szakképesítését bizonyító irat közjegyző által hitelesített másolatát, továbbá a szociális intézmény fenntartójának és vezetőjének együttes nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az intézmény alkalmazottai a jogszabályban meghatározott arányban rendelkeznek a szükséges szakképesítéssel,
b) nem állami szociális intézmény esetén az intézmény fenntartója által kötött, a szakmai szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosítási szerződés másolatát.
6. § A szociális intézmény működése akkor engedélyezhető, ha
a) a fenntartó jogerős elvi működési engedéllyel rendelkezik, és a működési engedély kiadását a 4. § (5) bekezdésben megjelölt határidőben kérelmezi,
b) az erre irányuló kérelemhez a fenntartó csatolta az 5. §-ban megjelölt mellékleteket,
c) az intézmény szakmai vezetője és az alkalmazottak a külön jogszabályban előírt szakmai képesítéssel rendelkeznek.
7. § (1) A működési engedély tartalmazza – a 4. § (3) bekezdésének aa)–ae) alpontjaiban foglaltakon túl – a szociális intézmény működésének kezdő időpontját.
(2) A működést engedélyező szerv minden év december 1-jéig tájékoztatja a Szociális és Családügyi Minisztériumot (a továbbiakban: SZCSM) a tárgyévben kiadott működési engedélyek számáról, jellegéről az intézmények tevékenységi körének és típusának feltüntetésével.
8. § (1) A működést engedélyező szerv a szociális intézmény működési engedélyét módosítja, ha a szociális intézmény
a) neve,
b) ellátási területe
megváltozik,
c) férőhelyének száma öt százalékot nem meghaladó mértékben emelkedik.
(2) Az intézmény működésének engedélyezését ismételten kérelmezni kell, ha a szociális intézmény
a) fenntartója megváltozik,
b) személyes gondoskodást nyújtó székhelye, telephelye megváltozik,
c) férőhelyének száma öt százalékot meghaladó mértékben emelkedik.
9. § (1) Az intézmény fenntartója
a) az engedélyezés alapjául szolgáló körülményekben bekövetkező változást,
b) ha az intézmény három hónap időtartam óta a külön jogszabályban meghatározott alkalmazotti létszám- és szakdolgozói követelményeknek nem felel meg, ezen időtartam leteltétől számított
tizenöt napon belül köteles bejelenteni a működést engedélyező szervnek.
(2) A bejelentés alapján a működést engedélyező szerv
a) a működési engedélyt módosítja, ha a 8. § (1) bekezdésében foglalt körülmény áll fenn, vagy
b) helyszíni ellenőrzést tart az intézménynél és a 15. §-ban foglaltak szerint intézkedik.
A falugondnoki szolgálat működésének engedélyezése, valamint ellenőrzése
10. § (1) A falugondnok által nyújtott szolgáltatás működési engedélyhez kötött tevékenység.
(2) A működtető kérelme alapján a működési engedély kiadásáról a működtető vagy ellátási szerződést kötő települési önkormányzat székhelye szerint illetékes – kijelölt – városi önkormányzat jegyzője dönt. A kérelemben meg kell jelölni a szolgáltatás ellátási területét.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt engedélyezési ügyben a kijelölt városi önkormányzat jegyzőjének illetékességi területét az 1. számú melléklet tartalmazza.
11. § (1) Ha a falugondnoki szolgálatot a települési önkormányzat működteti, a működési engedély kiadása iránti kérelemhez csatolni kell
a) a falugondnoki szolgálatról rendelkező települési önkormányzati rendeletet,
b) a falugondnoki szolgáltatásra vonatkozó, a 2. számú mellékletben foglalt szempontok alapulvételével készített szakmai programot,
c) annak igazolását, hogy a falugondnoki feladatok ellátására szolgáló megfelelő gépjármű az önkormányzat rendelkezésére áll, továbbá a gépjármű hat hónapot meghaladó érvényességi idejű forgalmi engedélyének hiteles másolatát,
d) a falugondnoki feladatok ellátására szolgáló gépjárműre kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási, valamint teljes körű CASCO biztosítási szerződés másolatát,
e) annak igazolását, hogy a kérelmező a falugondnoki feladatok ellátására a c) pont szerinti gépjármű típusának megfelelő kategóriájú gépjárművezetői engedéllyel rendelkező személyt foglalkoztat,
f) a falugondnoki tanfolyamnak az e feladat ellátására foglalkoztatott személy általi elvégzését igazoló bizonyítvány hiteles másolatát.
(2) Ha a falugondnoki szolgálat biztosítása az Szt. 120. §-ában szabályozott ellátási szerződés alapján történik, és a szolgáltatás működtetője
a) természetes személy, a kérelemhez csatolnia kell az (1) bekezdés a)–b) és d), f) pontjaiban foglaltakon túlmenően
aa) a települési önkormányzattal kötött ellátási szerződés hiteles másolatát,
ab) a szociális vállalkozói engedélyt,
ac) annak igazolását, hogy a falugondnoki feladatok ellátására szolgáló megfelelő gépjármű rendelkezésre áll, továbbá, hogy a kérelmező vagy az általa foglalkoztatott személy a gépjármű típusának megfelelő kategóriájú gépjárművezetői engedéllyel rendelkezik;
b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a kérelemhez csatolni kell a 3. § (3) bekezdésének ea)–ec) alpontjaiban, valamint az (1) bekezdésben, továbbá a (2) bekezdés aa) alpontjában foglaltakat.
12. § (1) A falugondnoki szolgálat működése akkor engedélyezhető
a) ha a szolgálat működtetése megfelel a jogszabályi követelményeknek, továbbá
b) kérelemhez az előírt mellékleteket csatolták, és
c) szakmai programja a 2. számú mellékletben foglalt követelmények figyelembevételével készült.
(2) A működési engedély tartalmazza a szolgálat működtetőjének nevét, székhelyét és ellátási területét.
(3) A működést engedélyező szerv a falugondnoki szolgálat működési engedélyét módosítja, ha a működtető vagy az ellátási terület megváltozik.
13. § (1) A működést engedélyező szerv a falugondnoki szolgálat működési engedélyét visszavonja, ha
a) a működtető szervezet jogutód nélkül megszűnik,
b) a szolgáltatást fenntartó természetes személy meghal vagy cselekvőképességét egészben vagy részben elveszti,
c) a szociális vállalkozói engedélyt a jegyző visszavonja,
d) a szolgáltatást ellátónak a működtetővel fennálló munkaviszonya, illetve közalkalmazotti jogviszonya megszűnik és helyette más alkalmas személyt nem alkalmaznak,
e) az ellátási szerződést megszüntetik vagy a szerződés megszűnik,
f) a működtető a szolgálatot nem a települési önkormányzat rendeletében foglaltaknak megfelelően működteti,
g) a működtető a szakmai programban foglaltakat nem teljesíti.
(2) A működtető tizenöt napon belül köteles bejelenteni az engedélyező szervnek, ha az engedélyezés alapjául szolgáló körülményekben változás következett be.
(3) Az engedélyező szerv legalább kétévenként ellenőrzi, hogy a falugondnoki szolgálat működtetőjének tevékenysége megfelel-e a jogszabályoknak, az önkormányzati rendeletben foglaltaknak és szakmai programjának.
A szociális intézmény működésének ellenőrzése
14. § (1) Normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami, egyházi fenntartású szociális intézmény esetében a működést engedélyező szerv – a megyei, fővárosi, valamint egyházi módszertani intézménynek mint szakértőnek a bevonásával – évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, hogy a fenntartó a szociális intézményt
a) a működési engedélyben, és
b) az e rendeletben, valamint a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően működteti-e, így különösen azt, hogy az egyszeri hozzájárulásnak az Szt. 117/B. §-ban meghatározott mértékű elkülönítésére, felhasználására, valamint a térítési díjakra vonatkozó kötelezettségét teljesíti-e, a belső szabályzatokat szakszerűen elkészítették-e, a szolgáltatás szakmai követelményei érvényesülnek-e, a szakmai szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosítási szerződést fenntartja-e, a bentlakásos intézmények esetében a tartós elhelyezést megelőző előgondozási feladatoknak eleget tettek-e.
(2) Az állami fenntartású, valamint normatív állami hozzájárulásban nem részesülő szociális intézmény esetében a működést engedélyező szerv – a megyei, fővárosi, valamint egyházi módszertani intézménynek mint szakértőnek a bevonásával – legalább kétévenként ellenőrzi, hogy a fenntartó az intézményt a szakmai szabályokban foglaltaknak megfelelően működteti-e.
(3) A megyei, fővárosi, valamint egyházi módszertani intézmény
a) módszertani feladatainak ellátását az SZCSM,
b) ápoló-gondozó, rehabilitációs feladatainak ellátását a működést engedélyező szerv az SZCSM által kijelölt módszertani intézmény bevonásával
ellenőrzi.
15. § (1) Ha a működést engedélyező szerv a szociális intézmény működésével kapcsolatosan – akár a 9. § alapján történő bejelentés nyomán végzett ellenőrzés, akár a 14. § szerinti ellenőrzés során – hiányosságokat észlel, legfeljebb százhúsz nap időtartamú határidő megjelölésével felszólítja az intézmény fenntartóját a hiányosság megszüntetésére. Indokolt esetben – kérelemre – a határidő egyszer, újabb hatvan nappal meghosszabbítható.
(2) Ha az intézmény fenntartója a megjelölt határidőben nem intézkedik a szabályszerű működés megteremtése érdekében, úgy a működést engedélyező szerv
a) az intézmény működési engedélyét visszavonja, és amennyiben működése ellátási érdekből indokolt, úgy feltételek előírása mellett ideiglenes működési engedélyt ad ki, vagy
b) az intézmény működési engedélyét visszavonja és működését betiltja.
(3) Ellátási érdekből akkor indokolt az intézmény ideiglenes működési engedélyének a kiadása, ha az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője, bentlakásos intézmény esetén a megyei, fővárosi intézmény jegyzője a működést engedélyező szerv megkeresése alapján ilyen tartalmú nyilatkozatot tesz.
A szociális intézmény működésének megszűnése
16. § (1) A szociális intézmény működése megszűnik és a működést engedélyező szerv a szociális intézmény működési engedélyét visszavonja, ha
a) az intézmény fenntartója felhagy az intézmény működtetésével,
b) az intézményt fenntartó személy meghal, vagy cselekvőképességét egészben vagy részben elveszti, kivéve, ha örököse, illetve törvényes képviselője szociális vállalkozói engedélyt kap és az intézményt fenntartó helyébe lép,
c) a fenntartó jogutód nélkül megszűnik,
d) a 15. § (2) bekezdés b) pontjában megjelölt eset áll fenn,
e) a szociális vállalkozói engedélyt visszavonják.
(2) A nem állami, valamint egyházi fenntartású szociális intézmény fenntartója az intézmény működtetésével akkor hagyhat fel, ha ezt a szándékát közli az ellátottakkal, illetve azok törvényes képviselőivel és a működést engedélyező szervvel, valamint az Szt. 92/B. § (1) bekezdésének h) pontja értelmében az illetékes érdekképviseleti szervvel. A működést
a) az alapellátást és nappali ellátást nyújtó szociális intézmény esetén a közlés időpontjától számított legalább három hónap,
b) a bentlakásos szociális intézmény esetén a közlés időpontjától számított legalább hat hónap
elteltével lehet megszüntetni.
(3) Az Szt. 120. §-ában szabályozott ellátási szerződés alapján működő szociális intézmény működésének megszüntetése az ellátási szerződésben foglaltak szerint történik.
17. § (1) Ha a működést engedélyező szerv a nem állami, valamint az egyházi fenntartású szociális intézmény működési engedélyét visszavonja, egyidejűleg intézkedni köteles az Szt. értelmében szociálisan rászorult és ellátatlan személyek ellátásának megszervezéséről. Bentlakásos szociális intézmény esetén – a Hivatal vezetőjének megkeresése alapján – a megyei, fővárosi főjegyző ideiglenesen intézkedik az ellátás megszervezéséről. Az ellátás gyors, megfelelő színvonalú megszervezésében a volt intézmény fenntartója együttműködni köteles a főjegyzővel.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt ellátási kötelezettség teljesítéséhez az arra kötelezett szerv – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – költségvetési támogatásra jogosult. A támogatás összegének meghatározása a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott nem állami szociális intézményeket megillető normatív állami hozzájárulás alapulvételével történik.
(3) Az ellátottaknak a szociális intézmény működésének megszűnéséből fakadó, az intézmény fenntartójával szemben érvényesíthető követeléseire, esetleges kárigényeire a Ptk. szabályai az irányadók.
A szociális vállalkozás engedélyezése
18. § (1) Természetes személy szociális szolgáltató tevékenységet csak szociális vállalkozói engedély birtokában folytathat.
(2) A vállalkozói engedély kiadása a vállalkozó székhelye szerint illetékes – kijelölt – városi vagy fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozik. A kijelölt városi önkormányzat jegyzőjének illetékességi területét az 1. számú melléklet tartalmazza.
(3) Vállalkozói engedélyt az a természetes személy kaphat, aki
a) az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény (a továbbiakban: Evt.) alapján vállalkozói igazolványra egyébként jogosult lenne, és
b) szociális területen megszerzett legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(4) A vállalkozói engedély iránti kérelemhez csatolni kell
a) a szakmai gyakorlat meglétének okirattal történő igazolását,
b) a kérelmező három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát,
c) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy vele szemben nem állnak fenn az Evt. 5. § (1) bekezdésének c)–g) pontjában foglalt kizáró okok.
(5) A vállalkozói engedély tartalmazza
a) a vállalkozó
aa) társadalombiztosítási azonosító jelét,
ab) adószámát,
ac) székhelye, telephelye címét;
b) a vállalkozói tevékenységek
ba) körét,
bb) formáját (főfoglalkozású, kiegészítő, nyugdíjas).
19. § (1) A szociális vállalkozó a szociális vállalkozói engedély alapján több szociális szolgáltató tevékenységet folytathat és több telephelyet tarthat fenn.
(2) A 18. § (4)–(5) bekezdésben megjelölt adatokban történt változást a szociális vállalkozónak tizenöt napon belül be kell jelenteni az engedélyt kiadó jegyzőnek.
(3) Megszűnik a szociális vállalkozói tevékenység folytatásának joga, ha
a) a szociális vállalkozó a vállalkozói engedélyét visszaadja,
b) az engedélyt a jegyző a 20. § (1) bekezdésben foglaltak szerint visszavonja,
c) a szociális vállalkozó meghal, vagy cselekvőképességét elveszti, kivéve, ha vállalkozói tevékenységét özvegye vagy örököse – cselekvőképességének elvesztése esetén pedig az egyéni vállalkozó nevében és javára törvényes képviselője – folytatja.
(4) Az egyéni vállalkozó özvegye, örököse; illetve cselekvőképességének elvesztése esetén a törvényes képviselője – ha megfelel a törvényben előírt egyéb feltételeknek – a vállalkozó elhalálozása, illetőleg cselekvőképességének elvesztése időpontjától számított egy hónapon belül a jegyzőnek történő bejelentés alapján folytathatja a vállalkozást.
20. § (1) A jegyző az engedélyt visszavonja, ha a vállalkozó
a) a 18. § (3)–(4) bekezdésben megjelölt engedélyezés alapjául szolgáló feltételeknek már nem felel meg,
b) tevékenysége e rendeletben vagy a külön jogszabályban előírt követelményeknek nem felel meg, és e követelményeknek hatósági felszólítás ellenére sem tett eleget a megjelölt határidőben,
c) által fenntartott szociális intézmény működési engedélyét a 15. § (2) bekezdésének b) pontjában foglaltak miatt vissza kellett vonni,
d) a szociális intézmény működtetése esetén annak megszűnésekor az őt meg nem illető normatív állami hozzájárulást nem fizeti vissza.
(2) Az (1) bekezdés a)–b) pontja alapján történő visszavonás esetében az engedély visszavonásával egyidejűleg határozni kell a szociális intézmény működési engedélyének visszavonásáról is. Ha a működést a Hivatal vezetője engedélyezte, a jegyző a vállalkozói engedély visszavonását tartalmazó határozat egy példányát megküldi a Hivatal vezetőjének.
(3) Annak a személynek, akinek az (1) bekezdésben foglalt okok miatt a jegyző a szociális vállalkozói engedélyét visszavonja, a visszavonó határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év időtartamig szociális vállalkozói engedély nem adható.
A nem állami szociális intézmény
működésének normatív támogatása
21. § (1) A normatív állami hozzájárulást a működést engedélyező szervnél a működési engedély kiadásakor, illetve a már működő intézmények esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a tárgyévet megelőző év december 15-éig kell igényelni. E határidő elmulasztása esetén a normatív állami hozzájárulás a kérelem benyújtását követő hónaptól állapítható meg és folyósítható. Az igénylés a 3. számú melléklet szerinti igénylőlapon történik.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt támogatási igényhez nappali ellátást nyújtó intézmény esetében a működést engedélyező szerv csatolja a 4. számú mellékletben foglalt igazolást arról, hogy a szociális intézmény működése
a) megfelel a jogszabályi követelményeknek,
b) csak részben felel meg a jogszabályi követelményeknek, de ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik, továbbá
a támogatási igény megfelel a tárgyévi központi költségvetésről szóló törvényben foglalt támogatási feltételeknek.
(3) A normatív állami hozzájárulást a Hivatal folyósítja. A működést engedélyező szerv a támogatási igényeket a (2) bekezdésben megjelölt igazolásokkal együtt megküldi a Hivatalnak, amely az 5. számú melléklet szerint összesített igényeket – a tárgyév első negyedévének kivételével – negyedévenként, a negyedévet megelőző hónap ötödik munkanapjáig havi bontásban, intézményenként és összesítve száz forintra kerekítve továbbítja a Belügyminisztériumnak. Az első negyedév igényeit a tárgyév január ötödik napjáig kell továbbítani.
(4) A normatív állami hozzájárulás a működési engedély kiadásának időpontjától állapítható meg a tárgyévre. A támogatási igény esetleges változását a negyedévi igénybejelentés alkalmával kell érvényesíteni, ezzel egyidejűleg a (6) bekezdés szerinti szerződéseket is módosítani kell.
(5) A normatív állami hozzájárulást a megyei, fővárosi összesített igények alapján a Belügyminisztérium bocsátja a Hivatal rendelkezésére.
(6) A normatív állami hozzájárulás folyósítására a Hivatal és az intézmény fenntartója a tárgyév január 31. napjáig szerződést köt, amely tartalmazza különösen
a) a szociális intézmény nevét, székhelyét,
b) a normatív állami hozzájárulás jogcímét,
c) a jogosultság alapját,
d) a normatív állami hozzájárulás összegét, a folyósítás ütemét,
e) a normatív állami hozzájárulás elszámolásának határidejét, módját,
f) a normatív állami hozzájárulás felhasználásáról való elszámolás rendjét,
g) a fel nem használt normatív állami hozzájárulás visszafizetésének rendjét, továbbá a jogtalanul felvett, illetve nem az alapfeladat ellátására fordított normatív állami hozzájárulás visszafizetésének szabályait és az ezzel kapcsolatos jogkövetkezményeket,
h) a normatíva elszámolásának rendjét.
(7) A (6) bekezdésben megjelölt szerződés egy példányát a Hivatal megküldi – a szerződő félen kívül – a működést engedélyező szervnek.
(8) A Hivatal az intézményektől érkezett évközi és év végi elszámolások összesítőjét az elszámolást követő hónap tizedik napjáig megküldi a Belügyminisztériumnak. A normatív állami hozzájárulás felhasználásának jogszerűségét a Hivatal évi egy alkalommal ellenőrzi. Az ellenőrzés az év végi elszámolással egyidejűleg, de legkésőbb a tárgyévet követő március 31-éig történik meg. A Hivatal – az éves elszámolással egyidejűleg – tájékoztatja az SZCSM-et az év során támogatásban részesített intézmények köréről az intézmény nevének, címének és tevékenységi körének feltüntetésével.
(9) A nem állami szociális intézmény a normatív állami hozzájárulás és a térítési díj felhasználását számviteli rendjében – feladatonkénti bontásban – elkülönítetten köteles kezelni.
(10) A Belügyminisztérium, valamint a Hivatal a normatív állami hozzájárulás évközi elszámolásakor az elszámolási időszakban a jogosultságot érintő változás következtében keletkezett többlettámogatást a következő elszámolási időszak terhére, míg a többletigényt annak javára számolja el.
(11) A Hivatal az elszámolási időszakban igénybe vett, de fel nem használt normatív állami hozzájárulás terhére kielégíti az igényjogosultságban bekövetkezett változásra tekintettel felmerülő többletigényeket.
22. § (1) Ha nem állami szociális intézmény fenntartója a normatív állami hozzájárulást az őt ténylegesen megilletőnél öt százalékkal vagy azt meghaladó mértékben vette igénybe, háromszázezer forintot meg nem haladó eltérés esetén a költségvetési évben érvényes éves átlagos jegybanki alapkamatot, egyébként pedig annak kétszeres összegét köteles megfizetni.
(2) Ha a nem állami szociális intézmény fenntartója az elszámolás napjáig visszafizetési és az (1) bekezdésben előírt kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a túllépés összegét, valamint a késedelmi kamatot az esedékes hozzájárulásból le kell vonni. A Hivatal – indokolt esetben a fenntartó kérelmére – a tartozást több, legfeljebb hat részletben is levonhatja.
(3) Az (1) bekezdésben előírt kamatfizetési kötelezettség a teljes naptári év után igénybe vett állami hozzájárulás után állapítható meg.
(4) A nem állami szociális intézmény fenntartója, ha a normatív állami hozzájárulás teljes összegét vagy annak egy részét nem alapfeladatának ellátására fordította, köteles ezt az összeget az elszámolás napjáig az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegével visszafizetni. Amennyiben a nem állami szociális intézmény fenntartója a visszafizetési kötelezettségének az előírt határidőig nem tesz eleget, a Hivatal a (2) bekezdésben meghatározottak szerint jár el.
(5) A Hivatal számlájára visszafizetett normatív állami hozzájárulás, valamint a kamatok a Belügyminisztérium fejezeti kezelésű előirányzat felhasználási keret számláját illetik meg.
Záró rendelkezések
23. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
(2) E rendelet 10–13. §-a 2000. május 1-jén lép hatályba.
(3) 2000. április 30-ig a 2. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt engedélyezési ügyben az e rendeletben foglaltak szerint az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője dönt.
(4) A 14. § (1)–(2) bekezdésben foglalt ellenőrzési feladatokat az alap- és nappali ellátást nyújtó szociális intézmény esetén 2000. április 30-ig az alap- és nappali ellátást nyújtó intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője látja el.
(5) A működés engedélyezésére vonatkozó rendelkezéseket csak az e rendelet hatálybalépését követően létesített új intézmények engedélyezése esetében kell alkalmazni.
(6) Az e rendelet hatálybalépésekor ideiglenes működési engedéllyel rendelkező szociális intézményt a működést engedélyező szerv 2000. június 30-ig felülvizsgálja. Amennyiben az ideiglenes működési engedély érvényességi ideje alatt a felülvizsgálat nem fejeződik be, az ideiglenes működési engedély érvényességi ideje a felülvizsgálat befejezéséig meghosszabbodik.
(7) Ha a szociális intézmény a felülvizsgálat időpontjában a működési engedély kiadásához szükséges feltételeknek nem felel meg, de az intézmény működtetése a székhelye, telephelye szerint illetékes jegyző – bentlakásos intézmény esetén a megyei önkormányzat főjegyzőjének – nyilatkozata szerint ellátási érdekből indokolt, a működési engedély ideiglenesen, további három évre kiadható. Az ideiglenes működési engedély éves bontásban tartalmazza azokat a feltételeket, amelyeket a fenntartónak teljesítenie kell.
(8) A működést engedélyező szerv az (1) bekezdés szerinti hatálybalépéstől számított egy éven belül köteles megvizsgálni valamennyi fogyatékosok rehabilitációs és ápolást, gondozást nyújtó bentlakásos intézményét, továbbá a hajléktalanok nappali melegedőjének működését, annak ellenőrzése céljából, hogy megfelelnek-e az Szt.-ben és a végrehajtási rendeleteiben foglalt szakmai követelményeknek. Ha az ellenőrzés során az engedélyező szerv megállapítja, hogy az intézmény fenntartója a szakmai követelményeket nem teljesítette, a működést engedélyező szerv a működési engedélyt visszavonja és a feltételek teljesítéséig ideiglenes működési engedélyt ad.
(9) Ha a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezése iránti kérelemhez a falugondnoki tanfolyam elvégzését bizonyító közokirat hiteles másolatát a kérelmező nem tudja csatolni, de a tanfolyamra való jelentkezését igazolja, a szolgálat működése ideiglenes jelleggel, legfeljebb a tanfolyam befejezésének várható időtartamáig engedélyezhető.
(10) A (2) bekezdés szerinti hatálybalépés időpontjában már működő falugondnoki szolgálat fenntartója 2000. május 31-ig köteles a szolgálat működési engedélyének kiadását kérelmezni.
(11) Az egyházi módszertani intézmény e rendeletből fakadó feladatait mindaddig, amíg működését nem kezdi meg, a megyei, fővárosi módszertani intézmény látja el.
(12) Az (1) bekezdés szerinti hatálybalépéssel egyidejűleg hatályát veszti
a) a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működésének engedélyezéséről szóló 161/1996. (XI. 7.) Korm. rendelet, valamint a módosításáról szóló 208/1997. (XI. 26.) Korm., 231/1998. (XII. 30.) Korm. és 81/1999. (VI. 11.) Korm. rendeletek,
b) az egészségügyi és szociális vállalkozásról szóló 113/1989. (XI. 15.) MT rendelet 4. § előtti címből az ,,és szociális'' szövegrész, 5. §-ából a ,,(szociális)'' szövegrész,
c) az orvosi, a klinikai szakpszichológusi, illetve az egyéb egészségügyi és szociális tevékenység gyakorlásáról szóló 30/1989. (XI. 15.) SZEM rendelet,
ca) 22. §-a előtti címéből, 22. §-ból, 23. §-ának bevezetéséből és az (1) bekezdésének a) pontjából, 25. §-a (1) bekezdésének b) pontjából, 25. §-ának (2) bekezdéséből, 26. §-ából és 28. §-a előtti címéből az ,,és szociális'' szövegrész,
cb) 23. §-ának (2) bekezdéséből, 24. §-ának (2) bekezdéséből, 25. §-ának bevezetéséből és (1) bekezdésének a) pontjából, mellékletének I. része előtti címéből és a III. részének bevezetéséből a ,,(szociális)'' szövegrész,
cc) 24. §-ának (1) bekezdéséből az ,,és a szociális'' szövegrész,
cd) melléklete III. részének 2. pontja.
(13) Az (1) bekezdés szerinti hatálybalépéssel egyidejűleg
a) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási igénybejelentéséhez kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmány tartalmáról és értékelésének rendjéről szóló 104/1998. (V. 22.) Korm. rendelet 4. számú mellékletében ,,a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények működésének engedélyezéséről szóló, módosított 161/1996. (XI. 7.) Korm. rendelet alapján'' szövegrész helyébe ,,a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgáltatás működésének engedélyezéséről szóló kormányrendelet alapján'' szövegrész,
b) a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyezéséről szóló 281/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdésében ,,a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működésének engedélyezéséről szóló 161/1996. (XI. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 12. §-ában foglaltak'' szövegrész helyébe ,,a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 18–20. §-aiban foglaltak'' szövegrész, 13. §-ban az ,,R. 13–14. §-ban'' szövegrész helyébe az ,,R. 21–22. §-ban'' szövegrész
lép.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. számú melléklet a 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelethez
a szociális vállalkozás, továbbá a falugondnoki szolgáltatás engedélyezése tárgyában a városi önkormányzatok jegyzőinek illetékességi területe
2. számú melléklet a 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelethez
3. számú melléklet a 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelethez
aláírás és bélyegző
4. számú melléklet a 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelethez
5. számú melléklet a 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelethez
