Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

20/1999. (IV. 21.) OM rendelet

a tánc- és drámapedagógia szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről1

1999.04.29.

A felsőoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazása alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet melléklete a tánc- és drámapedagógia szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit tartalmazza.

(2) Tánc- és drámapedagógus szakképzettség csak szakirányú továbbképzésben szerezhető.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Melléklet a 20/1999. (IV. 21.) OM rendelethez


A tánc- és drámapedagógia szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. Képzési cél
Olyan, elsősorban a 6–16 éves korosztály iskolai foglalkozásaira felkészített, de minden korosztállyal dolgozni tudó pedagógusok képzése, akik speciális elméleti és gyakorlati felkészültségük révén képesek az iskolai tanórai vagy szakköri keretben, illetve a közművelődés színterein a tánc- és drámafoglalkozások megtartására; átfogó és rendszerezett elméleti és gyakorlati ismereteik birtokában a foglalkozásokon képesek kibontani a tánc és a dráma sokoldalú képességfejlesztő és nevelő hatásait; biztonsággal tudják megtanítani a tánc és színjáték gyakorlati elemeit; alkalmasak a színjátszó, báb, tánc területén egyszerűbb koreográfiák betanítására, darabok rendezésére, műsorok szerkesztésére, tisztában vannak a színielőadások alapvető dramaturgiai és esztétikai szabályaival, illetve ezek pedagógiai és pszichológiai hatásaival.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Tánc- és drámapedagógus.

3. A képzésben részt vevők köre
Főiskolai vagy egyetemi szintű pedagógusi (tanári, tanítói vagy gyógypedagógusi) alapképzési szakon szerzett végzettség és szakképzettség.

4. A képzési idő
4 félév, legalább 380 tanóra. (Tanóra: oktató vezetésével és közreműködésével lezajló elméleti vagy gyakorlati óra, foglalkozás.)
Az elméleti és a gyakorlati jellegű képzés aránya mintegy 40–60%.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai
a) Alapozó elméleti ismeretek:
Elméleti alapismeretek a pedagógia, a pszichológia, a mentálhigiéné, a játék, az anatómia, a kultúra, az esztétika, a dramaturgia, a színjátszás, a zene, a tánc, a népi játékok és ünnepek folklór területének a tánc- és a drámapedagógia területével összefüggő kérdésköreiről;
a képzési idő mintegy 25–35%-ában.
b) Elmélettel alátámasztott technikai gyakorlati felkészítés:
A drámajáték, színjáték, népi játék, bábjáték, tánc területén a technikák, eszközök, repertoár ismerete, felhasználása, készségszintű gyakorlati alkalmazása;
a képzési idő mintegy 40–50%-ában.
c) Szakmódszertani elméleti és gyakorlati felkészítés:
Előadások, műsorok megfigyelése, elemzése, műsorok szerkesztése, iskolai tanórai szakköri és egyéb tánc- és drámafoglalkozások megfigyelése, elemzése és tanítási gyakorlata, melyben legalább 10 egyénileg vezetett gyakorlati foglalkozás megtartása, illetve zárógyakorlat is szükséges;
a képzési idő mintegy 20–25%-ában.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere, az ellenőrzés formái
Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt – részben egymásra épülő, részben egymástól független – aláírások, gyakorlati minősítések megszerzéséből, vizsgákból gyakorlatok elvégzéséből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsga letételéből tevődik össze. A minősítésben a kollokvium, a szigorlat, a szakdolgozat és a zárógyakorlat ötfokozatú, a gyakorlatok minősítése háromfokozatú. Az iskolai gyakorlati foglalkozásokat követően ötfokozatú jeggyel értékelt zárógyakorlatot kell tenni.
6.1. Kötelező szigorlat:
Két komplex szigorlat: a színjáték, báb- és táncdramaturgia, illetve a táncismeret tárgykörökből.
6.2. A szakdolgozat:
Olyan írásbeli dolgozat, amely a tánc- és a drámapedagógia elméleti vagy nevelési-módszertani, illetve gyakorlati területeivel összefüggő témában készült, s tanúsítja hogy a hallgató tanulmányaira támaszkodva, illetve a vonatkozó szakirodalom és gyakorlati vagy empirikus vizsgálati tapasztalatai feldolgozásával önállóan képes a tanult ismeretanyag alkotó alkalmazására.
6.3. A záróvizsga:
6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:
– a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése;
– iskolai zárógyakorlat;
– bírálattal elfogadott szakdolgozat.
6.3.2. A záróvizsga részei:
– a szakdolgozat megvédése,
– a képzés témaköreit átfogó komplex szóbeli vizsga, különös tekintettel a tánc, drámajáték és bábjáték tanításához kapcsolódó gyakorlati alkalmazásra.
6.3.3. A záróvizsga eredménye:
A szakdolgozat és védése alapján kapott érdemjegy és a szóbeli záróvizsgán nyújtott teljesítmény érdemjegye alapján számított átlag, ötfokozatú jeggyel kifejezve.
1

A rendeletet a 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet 8. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2006. október 3. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás