Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

21/1999. (V. 3.) OM rendelet

a fizika szakirányú tanári továbbképzési szakok képesítési követelményeiről1

1999.05.11.

A felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § Az anyagszerkezet szakirányú tanári továbbképzési szak képesítési követelményeit e rendelet 1. számú melléklete, a környezetfizika szakirányú tanári továbbképzési szak képesítési követelményeit a 2. számú melléklete, a statisztikus fizika szakirányú tanári továbbképzési szak képesítési követelményeit a 3. számú melléklete, a kísérleti fizika szakirányú tanári továbbképzési szak képesítési követelményeit a 4. számú melléklete tartalmazza.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

1. számú melléklet a 21/1999. (V. 3.) OM rendelethez


Az anyagszerkezet szakirányú tanári továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél
Olyan tanárok továbbképzése, akik a tudományegyetemen szerzett okleveles fizika szakos tanári szakképzettségük birtokában folytatott eredményes tanári tevékenységük során szerzett tapasztalataikra támaszkodva képesek iskolájukban kiemelkedő szerepet játszani a fakultatív oktatásban, szakkörök vezetésében, a tanulók pályázati munkáinak irányításában, versenyekre való felkészítésében. Ezeken túlmenően, a továbbképzésben részt vettek közül kerülhetnek ki a szakértők, szaktanácsadók, helyi vagy megyei továbbképzéseket, bemutatókat, eszközkiállításokat stb. szervező tanárok. A szakirány az anyagszerkezeti kutatás új eredményeinek átadása, közvetítése, valamint a legújabb kísérleti módszerek gyakorlati bemutatása, illetve a témakörök szemléleti, módszertani vonatkozásainak hangsúlyozása révén, fejleszti, ösztönzi és segíti a tanári kezdeményezőkészséget a tananyag megújításában.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú képzettség megnevezése
Anyagszerkezet szakirányú szakos tanár.

3. A képzésben résztvevők köre
A képzésben részt vehetnek a tudományegyetemeken oklevelet szerzett fizika szakos tanárok, akik legalább egyéves iskolai tanítási gyakorlattal rendelkeznek. A szakirányú továbbképzésben való részvételnek nem feltétele a pedagógus-munkakör.

4. A képzési idő
Levelező tagozaton 4 félév alatt legalább 360 tanóra.
4.1. E melléklet alkalmazásában
a tanóra: a tananyag elsajátításához és szorgalmi időn belüli ellenőrzéséhez egyetemi oktató személyes közreműködését igénylő idő.

5. A képzés főbb tanulmányi területei
Anyagszerkezeti ismeretek 30–40%.
A korábbi ismeretek elmélyítése, középiskolai vonatkozások felfrissítése: szilárdtestek szerkezete, periodikus és nem periodikus struktúrák, alakváltozás és törés, nem egyensúlyi anyagok és alkalmazásaik, elektromos és mágneses tulajdonságok, felületek, szemcse- és fázishatárok, multirétegek.
Új anyagok és technológiák 15–20%.
Mikro- és nanokristályos anyagok, kvázikristályok, folyadékkristályok, szuperötvözetek, intermetallikus fázisok, szupravezetők, ion-implantáció, felületek kezelése nagy intenzítású lézer nyalábbal, plazmaszórás.
A szerkezetvizsgálat modern módszerei 30–40%.
Pásztázó elektronmikroszkópia, transzmissziós elektronmikroszkópia, röntgenanalitika, multirétegek készítése és vizsgálata, röntgen-diffrakciós vizsgálatok, szupravezetők vizsgálata, differenciális scanning kalorimetria, ionsugaras analitika, felületanalitikai módszerek.
Szakdidaktika 8–10%.
Szilárdtestek szerkezetének modellezése termikus, mechanikus, elektromos és mágneses tulajdonságok tárgyalása a középiskolában, a témakör demonstrációs kísérletei, dinamikus golyómodell alkalmazása ponthibák, diszlokációk, szemcsehatárok dinamikus modellezésére, fizika oktatási programok.
Pedagógia 8–10%.
Tantervelmélet, tananyag-kiválasztás és -elrendezés, nemzeti alaptanterv és helyi tantervek, iskolai pedagógiai program, tantervfejlesztés elmélete és gyakorlata, tantervértékelések.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt, részben egymásra épülő, részben egymástól független aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, beszámolók, kollokviumok letételéből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.
6.1. A szakdolgozat
A szakdolgozat a tanított témakörökből egy kérdéskörnek szakirodalmi tájékozódást, illetve kísérletes munkát feltételező kidolgozása, a képzési célokhoz illeszkedő jelleggel. Olyan, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.
6.2. A záróvizsga
6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei
A tantervben előírt feltételek teljesítése:
– 7 beszámoló, 9 kollokvium,
– 120 kredit megszerzése,
– bíráló által elfogadott szakdolgozat.
6.2.2. A záróvizsga részei
A záróvizsga három részből áll:
– egy kötelező és egy választható tárgykörű vizsgából
= kötelező tárgyak:
– Szilárdtestek szerkezete, periodikus és nem periodikus struktúrák
– A szerkezetvizsgálat modern módszerei
= választható tárgyak:
– Elektromos és mágneses tulajdonságok, mágneses szerkezetek
– Új anyagok és technológiák
– a szakdolgozat megvédéséből.
6.2.3. A záróvizsga eredménye
A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott egy, valamint a két szóbeli vizsgára adott két érdemjegy egészre kerekített átlaga.

2. számú melléklet a 21/1999. (V. 3.) OM rendelethez


A környezetfizika szakirányú tanári továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél
Olyan tanárok továbbképzése, akik a tudományegyetemen szerzett okleveles fizika szakos tanári szakképzettségük birtokában folytatott eredményes tanári tevékenységük során szerzett tapasztalataikra támaszkodva képesek iskolájukban kiemelkedő szerepet játszani a fakultatív oktatásban, szakkörök vezetésében, a tanulók pályázati munkáinak irányításában, versenyekre való felkészítésében. Ezeken túlmenően, a továbbképzésben részt vettek közül kerülhetnek ki a szakértők, szaktanácsadók, helyi vagy megyei továbbképzéseket, bemutatókat, eszközkiállításokat stb. szervező tanárok. A szakirány felkészíti a fizika tanárokat a környezet állapotával, a környezetben tapasztalható káros tendenciákkal, illetve a környezetvédelemmel kapcsolatos ismereteknek a középiskolai oktatásban történő minél szélesebb körű bevitelére, ezzel is hozzájárulva egy, a környezetre érzékeny generáció felneveléséhez. Az átadott ismeretek birtokában a szaktanár képes arra, hogy a nap mint nap felmerülő környezeti problémákat tudományos megalapozottsággal, a mai kor ismereteinek megfelelő színvonalon interpretálja, a téves, nem helytálló információkat pedig megfelelő érveléssel cáfolni tudja.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú képzettség megnevezése
Környezetfizika szakirányú szakos tanár.

3. A képzésben résztvevők köre
A képzésben részt vehetnek a tudományegyetemeken oklevelet szerzett fizika szakos tanárok, akik legalább egyéves iskolai tanítási gyakorlattal rendelkeznek. A szakirányú továbbképzésben való részvételnek nem feltétele a pedagógus-munkakör.

4. A képzési idő
Levelező tagozaton 4 félév alatt legalább 360 tanóra.
4.1. E melléklet alkalmazásában
a tanóra: a tananyag elsajátításához és szorgalmi időn belüli ellenőrzéséhez egyetemi oktató személyes közreműködését igénylő idő.

5. A képzés főbb tanulmányi területei
Környezetfizikai alapismeretek 30–40%.
Az atmoszféra fizikája, a hidroszféra fizikája, az atmoszféra és a hidroszféra kémiája, a litoszféra fizikája és kémiája.
Ökológia 20–25%.
Ökológiai faktorok, biológiai indikáció, biológiai diverzitás és jelentősége, ökoszisztémák, a bioszféra kialakulása, antropogén hatások az ökoszférában, energiatermelés és környezet.
Környezetanalitika és környezetvédelem 25–30%.
A környezetanalitika célja és módszerei, dozimetria, nukleáris környezetvédelem.
Pedagógia 10–15%.
Tantervelmélet, tananyag-kiválasztás és -elrendezés, nemzeti alaptanterv és helyi tantervek, iskolai pedagógiai program, tantervfejlesztés elmélete és gyakorlata, tantervértékelések.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt, részben egymásra épülő, részben egymástól független aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, beszámolók, kollokviumok letételéből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.
6.1. A szakdolgozat
A szakdolgozat a tanított témakörökből egy kérdéskörnek szakirodalmi tájékozódást, illetve kísérletes munkát feltételező kidolgozása, a képzési célokhoz illeszkedő jelleggel. Olyan, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.
6.2. A záróvizsga
6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei
A tantervben előírt feltételek teljesítése:
– 2 gyakorlati jegy, 1 beszámoló, 11 kollokvium,
– 124 kredit megszerzése,
– bíráló által elfogadott szakdolgozat.
6.2.2. A záróvizsga részei
A záróvizsga három részből áll:
– egy kötelező és egy választható tárgykörű vizsgából
= kötelező tárgyak:
– Az atmoszféra fizikája
– A litoszféra fizikája és kémiája
= választható tárgyak:
– a tantervben szereplő bármely tárgy vagy tárgyak, amelyek összes kreditjeinek száma legalább 18.
A kötelező és választható tárgyak nem fedhetik egymást
– a szakdolgozat megvédéséből.
6.2.3. A záróvizsga eredménye
A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott egy, valamint a két szóbeli vizsgára adott két érdemjegy egészre kerekített átlaga.

3. számú melléklet a 21/1999. (V. 3.) OM rendelethez


A statisztikus fizika szakirányú tanári továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél
Olyan tanárok továbbképzése, akik a tudományegyetemen szerzett okleveles fizika szakos tanári szakképzettségük birtokában folytatott eredményes tanári tevékenységük során szerzett tapasztalataikra támaszkodva képesek iskolájukban kiemelkedő szerepet játszani a fakultatív oktatásban, szakkörök vezetésében, a tanulók pályázati munkáinak irányításában, versenyekre való felkészítésében. Ezeken túlmenően, a továbbképzésben részt vettek közül kerülhetnek ki a szakértők, szaktanácsadók, helyi vagy megyei továbbképzéseket, bemutatókat, eszközkiállításokat stb. szervező tanárok. A statisztikus fizika új, dinamikusan fejlődő területeinek bemutatása, illetve az ezekhez kapcsolódó számítógépes kísérletek és gyakorlatok elvégzése révén a tanár olyan új képességek birtokába jut, melyek lehetővé teszik számára a számítógépes kísérletek középiskolai oktatásban történő felhasználását, illetve a statisztikus módszerek, számítógépes modellek fizikán túlnyúló alkalmazásainak bemutatását.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú képzettség megnevezése
Statisztikus fizika szakirányú szakos tanár.

3. A képzésben résztvevők köre
A képzésben részt vehetnek a tudományegyetemeken oklevelet szerzett fizika szakos tanárok, akik legalább egyéves iskolai tanítási gyakorlattal rendelkeznek. A szakirányú továbbképzésben való részvételnek nem feltétele a pedagógus-munkakör.

4. A képzési idő
Levelező tagozaton 4 félév alatt legalább 360 tanóra.
4.1. E melléklet alkalmazásában
a tanóra: a tananyag elsajátításához és szorgalmi időn belüli ellenőrzéséhez egyetemi oktató személyes közreműködését igénylő idő.

5. A képzés főbb tanulmányi területei
Klasszikus statisztikus fizika 25–30%.
Ismeretek elmélyítése, középiskolai vonatkozások felfrissítése: termodinamika, kinetikus gázelmélet, statisztikus mechanika, lineáris jelenségek, sztochasztikus és információelméleti alapok.
Modern statisztikus fizika 30–40%.
Káosz, bolyongás, kritikus jelenségek, perkoláció, fraktálok, szupravezetés és kvantumfolyadékok, neuronhálózatok.
Számítógépes szimuláció 15–20%.
Gázok, folyadékok molekuladinamikai szimulációja, bolyongásproblémák, kaotikus jelenségek, perkoláció és növekedés, kritikus jelenségek, neuronhálózatok.
Szakmódszertan 10–15%.
Az ideális gáz politropikus folyamatai, telített gőz vizsgálata, kristályok molhőjének mérésétől a Planck-féle kvantumhipotézisig, feketetest-sugárzás vizsgálata, Maxwell–Boltzmann-féle sebességeloszlás.
Pedagógia 8–10%.
Tantervelmélet, tananyag-kiválasztás és -elrendezés, nemzeti alaptanterv és helyi tantervek, iskolai pedagógiai program, tantervfejlesztés elmélete és gyakorlata, tantervértékelések.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt, részben egymásra épülő, részben egymástól független aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, beszámolók, kollokviumok letételéből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.
6.1. A szakdolgozat
A szakdolgozat a statisztikus fizika, illetve számítógépes modellezés tanított témaköreiből egy kérdéskörnek szakirodalmi tájékozódást, illetve programkészítő feltételező kidolgozása, a képzési célokhoz illeszkedő jelleggel. Olyan, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.
6.2. A záróvizsga
6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei
A tantervben előírt feltételek teljesítése:
– 2 gyakorlati jegy, 6 beszámoló, 13 kollokvium,
– 120 kredit megszerzése,
– bíráló által elfogadott szakdolgozat.
6.2.2. A záróvizsga részei
A záróvizsga három részből áll:
– egy kötelező és egy választható tárgykörű vizsgából
= kötelező tárgyak vagylagos választással:
– Kritikus jelenségek. Szupravezetés és kvantumfolyadékok
– Káosz. Perkoláció, fraktálok
– Lineáris jelenségek. Bolyongáselmélet
= választható tantárgycsoport:
– a tantervben szereplő bármely tantárgy-csoportosítás úgy, hogy a megfelelő kreditek száma legalább 18 legyen.
A kötelező és választható tárgyak nem fedhetik egymást.
– a szakdolgozat megvédéséből .
6.2.3. A záróvizsga eredménye
A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott egy, valamint a két szóbeli vizsgára adott két érdemjegy egészre kerekített átlaga.

4. számú melléklet a 21/1999. (V. 3.) OM rendelethez


A kísérleti fizika szakirányú tanári továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél
Olyan tanárok továbbképzése, akik a tudományegyetemen szerzett okleveles fizika szakos tanári szakképzettségük birtokában folytatott eredményes tanári tevékenységük során szerzett tapasztalataikra támaszkodva képesek iskolájukban kiemelkedő szerepet játszani a tehetséggondozásban, a fakultatív oktatásban, szakkörök vezetésében, a tanulók pályázati munkáinak irányításában, versenyekre való felkészítésében. Ezeken túlmenően, a továbbképzésben részt vettek közül kerülhetnek ki a szakértők, szaktanácsadók, helyi vagy megyei továbbképzéseket, bemutatókat, eszközkiállításokat stb. szervező tanárok. Az általános fizika szakirányú képzés egyrészt fel kívánja készíteni a tanárt a korszerű demonstrációs eszközök, kísérletek és az információtechnika felhasználására a fizika tanításában, másrészt kiérlelt fizikai tudást, szemléletet kíván adni, nagy hangsúlyt fektetve: az empirikus és axiomatikus felépítés szintézisére; a klasszikus diszciplínák érvényességi körének és korlátainak, valamint a modern fizikához vezető problémák és jelenségek bemutatására; a fizikai törvények alkalmazására a természet- és a műszaki tudományokban; a fizikai fogalmak, törvények világképi szerepére, a fizika kultúrtörténeti vonatkozásaira.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú képzettség megnevezése
Kísérleti fizika szakirányú szakos tanár.

3. A képzésben résztvevők köre
A képzésben részt vehetnek a tudományegyetemeken oklevelet szerzett fizika szakos tanárok, akik legalább egyéves iskolai tanítási gyakorlattal rendelkeznek. A szakirányú továbbképzésben való részvételnek nem feltétele a pedagógus-munkakör.

4. A képzési idő
Levelező tagozaton 4 félév alatt legkevesebb 360 tanóra.
4.1. E melléklet alkalmazásában
a tanóra: a tananyag elsajátításához és szorgalmi időn belüli ellenőrzéséhez egyetemi oktató személyes közreműködését igénylő idő.

5. A képzés főbb tanulmányi területei
Általános fizikai ismeretek 40–50%.
A korábbi ismeretek elmélyítése, középiskolai vonatkozások felfrissítése: mechanika, elektrodinamika, termodinamika, atomfizika és optika, relativitáselmélet.
Informatika 10–15%.
Mérőkészülékek, mérőhálózatok, adatátvitel, kommunikációs eljárások, operációs rendszerek, vezérlés, programozási segédeszközök, folyamatirányítás.
Laborgyakorlatok 10–15%.
Fizikai törvények tapasztalati ellenőrzése, a kísérletes fizikatanítás, a méréstechnika korszerű eszközei.
A fizika társadalmi hatásai: 10–15%.
A fizikai világkép fejlődése és hatása az általános gondolkodásra; fizikai törvények a természet- és a műszaki tudományokban, a fizika kultúrtörténete.
Szakmódszertan 10–15%.
Korszerű kísérleti és szemléltető eszközök, iskolatípusok és tankönyvek, modern didaktikai törekvések, természettudomány és általános gondolkozáskultúra, tehetséggondozás.
Pedagógia 8–10%.
Tantervelmélet, tananyag-kiválasztás és -elrendezés, nemzeti alaptanterv és helyi tantervek, iskolai pedagógiai program, tantervfejlesztés elmélete és gyakorlata, tantervértékelések.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt, részben egymásra épülő, részben egymástól független aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, beszámolók, kollokviumok letételéből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.
6.1. A szakdolgozat
A szakdolgozat a tanított témakörökből egy kérdéskörnek szakirodalmi tájékozódást, illetve kísérletes munkát feltételező kidolgozása, a képzési célokhoz illeszkedő jelleggel. Olyan, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.
6.2. A záróvizsga
6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei
A tantervben előírt feltételek teljesítése:
– 3 gyakorlati jegy, 3 beszámoló, 12 kollokvium,
– 132 kredit megszerzése,
– bíráló által elfogadott szakdolgozat.
6.2.2. A záróvizsga részei
A záróvizsga három részből áll:
– egy kötelező és egy választható tárgykörű vizsgából
= kötelező tárgyak:
– Mechanika
– Elektrodinamika
= választható tárgyak:
– Termodinamika
– Atomfizika és optika
– a szakdolgozat megvédéséből.
6.2.3. A záróvizsga eredménye
A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott egy, valamint a két szóbeli vizsgára adott két érdemjegy egészre kerekített átlaga.
1

A rendeletet a 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet 8. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2006. október 3. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás