Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

21/1999. (VII. 22.) KHVM–KöM együttes rendelet

a vízminőségi kárelhárítással összefüggő üzemi tervek készítésének, karbantartásának és korszerűsítésének szabályairól

1999.07.30.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 45. §-a (8) bekezdésének a) pontjában, továbbá a vízminőségi kárelhárítással összefüggő feladatokról szóló 132/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 5. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, valamint a környezetvédelmi miniszter a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya az R. 5. §-ának (2) bekezdésében meghatározott vízforgalmat meghaladó tevékenységet végző gazdálkodó szervezetekre, továbbá a vízforgalmi adatoktól függetlenül azokra az egyéb gazdálkodó szervezetekre terjed ki, amelyeknél az alkalmazott technológia indokolja, és ezért a terv elkészítésére a gazdálkodó szervezetet az illetékes vízügyi hatóság határozatában kötelezte.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó gazdálkodó szervek esetén a jogszabályban meghatározott vízforgalmat, illetőleg a vízminőségi kárelhárítás szempontjából jelentős technológiát telephelyenként, üzemenként kell figyelembe venni.

A tervek tartalma, elkészítése és elhelyezése

2. § (1) A terveknek e rendelet 1. számú melléklete szerinti adatokat, dokumentumokat és nyilvántartásokat kell tartalmazniuk. A tervek részletességét a területileg illetékes vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: VIZIG) és környezetvédelmi felügyelőség (KF) határozza meg, egyöntetűségüket pedig a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium biztosítja.

(2) A terveket 4 példányban kell elkészíteni, amelyből

a) egy példányt a gazdálkodó szervezet székhelyén, egy példányt a terv által érintett üzemegységnél, telephelyen kell tartani, továbbá

b) egy-egy példányt a VIZIG-nek és a KF-nek kell megküldeni.

(3) Az e rendelet szerinti kárelhárítási tervet csak vízminőség-védelmi, csatornázási, szennyvíztisztítási, vízanalitikai és vízminőség-védelmi, vízkészletgazdálkodási szakértői jogosultsággal rendelkező személy készíthet. A jogosultságot igazolni kell.

A tervek karbantartása, felülvizsgálata és módosítása

3. § (1) Az üzemi kárelhárítási tervek adatainak folyamatos vezetéséről, az adatokban bekövetkezett változás rögzítéséről, átvezetéséről, illetve a terv ezzel összefüggő felülvizsgálatáról – ideértve az üzem munkarendjében bekövetkezett változásokat – a terv készítésére kötelezettnek kell gondoskodnia.

(2) A változásokról a VIZIG-et, valamint a KF-et 30 napon belül értesíteni kell.

4. § (1) A terveket a terv készítésére kötelezettnek – a változások átvezetésétől függetlenül – ötévenként felül kell vizsgálni, jogszabályváltozás esetén a lehető leghamarabb módosítani kell.

(2) Az (1) bekezdés szerint kell eljárni olyan esetben is, amikor az üzem technológiájában, vízforgalmában, a gazdálkodó szervezet ezzel összefüggő tevékenységi körében vagy tulajdonjogában változás következett be.

(3) A terv módosításáról a VIZIG-et, valamint a KF-et az érintett módosításra vonatkozó tervrészletek megküldésével kell tájékoztatni.

(4) Amennyiben a rendelet hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteknél a vízforgalom vagy az alkalmazott technológia, illetve tevékenység módosulása miatt a gazdálkodó szervezetnek nem kell tervet készíteni, úgy ezt a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a gazdálkodó szervezet székhelye, érintett telephelye szerint illetékes VIZIG-nek és KF-nek az R.-ben foglaltak szerint be kell jelenteni.

Vegyes és záró rendelkezések

5. § (1) Azokat a technológiákat és tevékenységeket, amelyeknél a terv készítése a vízforgalmi adatoktól függetlenül szükséges, e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(2) Amennyiben e rendelet hatálya alá tartozó, illetve a VIZIG határozatában megjelölt és tervkészítésre kötelezett gazdálkodó szervezet vízhasználat gyakorlásával vagy vízilétesítmény üzemeltetésével egyben vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó tevékenységet is végez, a tervekkel kapcsolatos kötelezettségek teljesítését a Vgtv.-ben meghatározott vízügyi felügyeleti ellenőrzés során is vizsgálni kell.

(3) A VIZIG és a KF e rendeletben, illetve a hatósági határozatban foglaltak érvényesülését a hatósági ellenőrzésre vonatkozó általános szabályok szerint ellenőrzi.

(4) Ha az ellenőrzés eredménye alapján az állapítható meg, hogy a gazdálkodó szervezet a jogszabályban meghatározott és a tervek elkészítésével, rendszeres karbantartásával vagy módosításával kapcsolatos feladatait (ideértve a terv tartalmi teljességét is) nem teljesítette, a VIZIG a gazdálkodó szervezetet – a KF szakhatósági állásfoglalásával – e rendelet szerinti terv benyújtására vagy kiegészítésére kötelezi.

(5) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. A (2)–(4) bekezdésben meghatározottak az R. 18. § (2) bekezdése szerint 1999. szeptember 1-jét követően alkalmazhatók.

Katona Kálmán s. k.,
közlekedési, hírközlési
és vízügyi miniszter

Dr. Pepó Pál s. k.,
környezetvédelmi miniszter

1. számú melléklet a 21/1999. (VII. 22.) KHVM–KöM együttes rendelethez


Üzemi vízminőségi kárelhárítási tervek

1. Általános tartalom
– az üzem székhelyének, tulajdonosának és üzemeltetőjének megnevezése, címe, telefon- és telefaxszáma,
– az üzem, telephely neve, címe, telefon- és telefax száma,
– működési, üzemeltetési engedélyének hivatalos másolata,
– az intézkedésre jogosult vezetők neve, beosztása, címe, telefon- és telefaxszáma,
– a környezetvédelmi megbízott (vízminőségvédelmi felelős) neve, beosztása, címe, telefon- és telefaxszáma,
– a felelős vezetők elérhetősége,
– az üzem tevékenységének ismertetése, az alkalmazott technológia bemutatása,
– az üzem környezetének hidrogeológiai jellemzői, helyi és közeli kútadatok, különös tekintettel a potenciális szennyezőforrásokra,
– a veszélyeztetett felszíni és felszín alatti vizek meghatározása,
– a befogadók hidraulikai adatai (vízhozam- és vízsebesség-adatok, szelvény paraméterek) a befolyás szelvényében,
– közművek (víz, gáz, telefon, távhő, elektromos ellátás),
– megközelítési útvonalak,
– a szennyvízgyűjtő, -kezelő, -elvezető létesítmények, a kibocsátott szennyvíz jellemző mennyiségi és minőségi paraméterei,
– csapadékvíz-elvezető hálózat,
– a raktározott tüzelő- és fűtőanyagok üzemen belüli tárolása, szállítási módja,
– a vegyi, biológiai anyagok (nyersanyagok, fél kész és késztermékek) mennyisége, üzemen belüli tárolása, szállítási módja,
– a keletkező veszélyes hulladékok üzemi gyűjtésének módja, mennyisége,
– az üzemi kárelhárítási anyagok raktározása.

2. A kárelhárítási tervek szerkezete
a) Műszaki leírás
Az 1. pont szerinti szöveges, táblázatos és ábrás iratanyag.
b) Dokumentációk
– vízminőségi kárelhárítási napló (káresemények és kárelhárítási beavatkozások, intézkedések időbeli dokumentálása),
– veszélyes hulladékok mennyiségének és összetételének meghatározása anyagmérleg alapján,
– hatósági ellenőrzések jegyzőkönyve, intézkedési tervek,
– átnézetes helyszínrajz az üzem település-földrajzi elhelyezkedéséről, megközelítési utakról, befogadókról,
– részletes helyszínrajz az üzem területéről, üzemi létesítmények, úthálózat, közművek, technológiai csővezetékek, tartályok feltüntetésével,
– az üzem vízellátási rendszere,
– telepen belüli szennyvíz és csapadékvíz-kezelő és elvezető létesítmények helyszínrajza, hossz-szelvénye, a műtárgyak általános terve, működési vázlatok,
– a tulajdonjog igazolása (tulajdonilap-másolat, ingatlan-nyilvántartási térképmásolat).

3. A kárelhárítási tervek tartalma
a) Együttműködési terv:
– az üzemen belüli figyelőhálózat felépítése,
– a riasztás és tájékoztatás módja,
– a kárelhárítás irányításáért felelős vezetők neve, beosztása, címe, telefonszáma, az üzemi kárelhárítási szervezetbe beosztott személyek neve, beosztása, címe, telefonszáma,
– a területileg illetékes VIZIG, KF, ÁNTSZ, Növényvédelmi és Talajvédelmi Állomás, önkormányzat, tűzoltóság, polgári védelem címe, telefon- és telefaxszáma,
– az üzem területére történő belépés rendje,
– a kárelhárításba bevonható szervezetek, vállalkozások címe, együttműködési megállapodások.
b) Lokalizációs terv:
– a lokalizáció személyi és tárgyi erőforrás szükséglete,
– az üzemen belüli, valamint az üzem és a befogadó közötti beavatkozási pontok, az állandó és ideiglenes elzáró szerkezetek helye, a felvonulási és terelő útvonalak, a lokalizációs munkák technológiai utasítása,
– a lokalizációs anyagok tárolási helye és hozzáférhetősége,
– illetéktelenek távol tartásának módja, a szennyezett terület körülhatárolása, figyelmeztető táblák, jelzések kihelyezése.
c) Kárelhárítási műveleti terv:
– a rendkívüli szennyezés megelőzésének műszaki feltételei (kármentők, figyelő- és jelzőrendszerek), a kárelhárítás erőforrás szükséglete,
– a kárelhárítási műveletek technológiai utasításai,
– a kárelhárítás során keletkező veszélyes hulladék összegyűjtésének, elszállításának, ártalmatlanításának módja,
– a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok.
d) Kárelhárítási anyagok és eszközök meghatározása:
– a helyszínen készletben tartandó kárelhárítási anyagok, eszközök mennyiségét – az üzemben tárolt, feldolgozott veszélyes anyagok volumenéhez igazodva – úgy kell meghatározni, hogy rendkívüli szennyezés esetén biztosítható legyen a szennyeződés telepen belüli lokalizálása,
– az elhasznált kárelhárítási anyagokat és eszközöket a kárelhárítást követően azonnal pótolni kell.

2. számú melléklet a 21/1999. (VII. 22.) KHVM–KöM együttes rendelethez

a) technológiák és üzemek:
– erőművek,
– kőolaj és földgáz feldolgozása,
– vegyipari üzemek,
– gyógyszergyártás,
– festékgyártás,
– felületkezelés,
– papírgyártás,
– bőrgyártás,
– textilipar,
– akkumulátorgyártás,
– az élelmiszeripar egyes területei, például
= tejipari üzemek,
= cukorgyártás,
= növényolaj-ipari üzemek,
= bor- és söripari üzemek,
= szesz- és keményítőgyártás,
= vágóhidak, húsfeldolgozás;
b) tevékenységek:
– veszélyes hulladék gyűjtése, tárolása, kezelése,
– folyékony kommunális hulladék elhelyezése,
– szilárd kommunális hulladéklerakók üzemeltetése,
– szennyvíztisztítás,
– növényvédő szer, műtrágya raktározása, szállítása,
– gépkocsimosó, gépjárműszerviz, üzemanyagtöltő állomások üzemeltetése,
– szénhidrogén-tárolók és tartályparkok üzemeltetése,
– bányaművelés,
– állati hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése,
– folyadék csővezetékben való szállítása,
– hévíz hasznosítása.
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás