22/1999. (VI. 9.) OM rendelet

1. § (1) A rendelet hatálya – fenntartóra való tekintet nélkül – kiterjed

(2) E rendelet alkalmazásában gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott általános iskola, középiskola, szakiskola, kollégium, speciális szakiskola, munkára felkészítő iskola, illetve iskolai, kollégiumi tagozat, osztály, csoport.

2. § (1) Az 1999/2000. tanév kezdő napja 1999. szeptember 1., záró napja 2000. augusztus 31. Ha e rendelet másképp nem rendelkezik a szorgalmi idő (tanítási év) első napja, az első tanítási nap 1999. szeptember 1. (szerda), a szorgalmi idő (tanítási év) utolsó napja, az utolsó tanítási nap 2000. június 16. (péntek).

(2) Az iskola utolsó, befejező évfolyamán az utolsó tanítási nap

(3) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben és a felnőttoktatásban a szorgalmi idő első és utolsó napját – a tanítási év első és utolsó hetének keretében – az igazgató határozza meg.

(4) A szakközépiskola és a szakiskola a szakképzési évfolyamon a szorgalmi időt február első hetében is megkezdheti. A szorgalmi idő első és utolsó napját az iskola igazgatója határozza meg.

(5) Az iskola igazgatója határozza meg a szorgalmi idő első és utolsó napját, ha a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanuló az évfolyam követelményeit egy szorgalmi időnél hosszabb idő alatt teljesíti.

(6) A tanév első féléve 2000. január 28-ig tart. Az iskolák 2000. február 4-ig értesítik a tanulókat, illetőleg a kiskorú tanulók szüleit az első félévben elért tanulmányi eredményekről. A (4)–(5) bekezdésben meghatározott esetben az első félév utolsó napját az igazgató állapítja meg. Az értesítést ettől a naptól számított hét napon belül kell megküldeni.

(7) Az első és második félév lezárását követő tizenöt napon belül az iskoláknak nevelőtestületi értekezleteken el kell végezni a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet meg kell küldeni az iskolaszéknek és a fenntartónak.

3. § A szorgalmi idő alatt a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra hat munkanapot – tanítás nélküli munkanapként – használhat fel.

4. § (1) A téli szünet 1999. december 23-tól 1999. december 31-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap december 22. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2000. január 3. (hétfő).

(2) A tavaszi szünet 2000. április 17-től április 25-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 14. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap április 26. (szerda).

(3) Az iskola az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szünetek mellett más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, illetőleg a téli és a tavaszi szünet kezdő és befejező napját módosíthatja, ha a – közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (14) bekezdésében meghatározottak megtartásával – heti pihenőnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti.

5. § (1) A gimnáziumi érettségi vizsgákat, a szakközépiskolai érettségi vizsgákat és szakmai (képesítő) vizsgákat, a szakközépiskolai technikus szakmai (képesítő) vizsgákat, a szakiskolai szakmai vizsgákat a mellékletben foglaltak szerint kell megtartani.

(2) A mezőgazdasági gazdaképzést folytató szakiskolákban, illetve speciális szakiskolákban, ha a tanulók az előírt gyakorlati feladatokat a munka jellege miatt (pl. aratás) a szorgalmi időben nem tudják teljesíteni, a szakmai vizsgát az októberi vizsgaidőszakban kell megszervezni.

(3) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben a szorgalmi idő utolsó három hetében lehet vizsgát szervezni. A vizsga időpontját az iskolaigazgató határozza meg.

(4) Az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet szerint folyó iskolarendszerű szakképzés írásbeli vizsgaidőpontjait a melléklet 4. és 7. pontja tartalmazza.

6. § (1) A szülő 2000. március 1-je és április 30-a között – a községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat által meghirdetett időpontban – köteles gyermekét a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes, vagy a választott általános iskola első évfolyamára beíratni.

(2) Az iskola a tanköteles tanulók iskolai beíratására megállapított időpontot – a helyben szokásos módon – legalább harminc nappal korábban közzéteszi.

7. § (1) Ha a felvétel a középiskolában a kilencedik évfolyamnál alacsonyabb évfolyamra történik, elsősorban tanulmányi eredmények alapján kell választani a jelentkezők közül. Ha ily módon nem dönthető el, hogy a jelentkezők közül ki felel meg az iskola által meghatározott tanulmányi feltételeknek, az iskola szóbeli meghallgatást szervezhet, melynek időtartama – jelentkezőnként – a húsz percet nem haladhatja meg, illetve figyelembe veheti a (2) bekezdés alapján szervezett vizsga eredményét. A meghallgatáson a szülő jelen lehet. E rendelkezéseket a művészeti szakmai vizsgára felkészítő szakiskolákban, szakközépiskolákban, illetőleg a felnőttoktatást ellátó iskolákban nem kell alkalmazni.

(2) Amennyiben a középiskola kilencedik évfolyamnál alacsonyabb évfolyamára történő jelentkezési kérelmek elbírálása – a jelentkezők magas száma miatt – az (1) bekezdésében foglaltak szerint nem oldható meg, az iskola a felvételi tájékoztatójában – a fenntartó egyetértésével – a felvételt, illetve a szóbeli vizsgán való meghallgatást egységes követelmények szerint szervezett írásbeli felvételi vizsgán való részvételhez kötheti. Az írásbeli felvételi vizsgákat az iskolák 2000. február 9-én 14 órai kezdettel és február 17-én 14 órai kezdettel szervezik. A felvételi vizsgákat az Oktatási Minisztérium által kidolgoztatott tételek felhasználásával kell szervezni. A felvételi vizsgára az iskolában lehet közvetlenül jelentkezni 1999. december 15-ig. A dolgozatokat az iskolában az Oktatási Minisztérium által megküldött javítókulcsok alapján nyolc napon belül ki kell javítani. Az írásbeli vizsga lebonyolítására – beleértve a jogorvoslati rendet is – az érettségi vizsgaszabályzatról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. E bekezdés alkalmazásában a jelentkezők magas számának az tekinthető, ha az előző három év átlagában a jelentkezők létszáma három és félszerese volt a felvehetők létszámának. A jelentkező kérelmére és költségére az iskola másolatot készít a dolgozatról, és azt a bélyegzőjével, valamint az igazgató vagy az általa kijelölt személy aláírásával hitelesítve átadja a jelentkezőnek.

(3) A közoktatásról szóló törvény 66. §-ának (2) bekezdése alapján kötelező felvételt biztosító iskola és a kijelölt iskola a tanköteles tanulót – felvételi eljárás nélkül – köteles felvenni.

8. § (1) A középiskolába és a szakiskolába – a 7. § (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a 2000/2001. tanévre

(2) Ha az iskola a felvételi eljárás keretében felvételi vizsgát tart, a vizsgára történő jelentkezés módját, a vizsga követelményeit, a vizsga időpontját és helyét a vizsgázó teljesítményének értékelését, a felvételi tájékoztatójában 1999. október 31-ig köteles nyilvánosságra hozni. A felvételi vizsga iskolai megszervezésére – az iskolai döntés elleni jogorvoslat kivételével – egyebekben a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 26. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A felvételi tájékoztatóban a 7. § (2) bekezdésében meghatározott írásbeli vizsgán való részvétel is kiköthető.

(3) A felvételre jelentkező jelentkezési lapját, ha a jelentkező iskolába jár, az iskola, ha nem jár iskolába, a jelentkező (a továbbiakban: egyéni jelentkező) küldi meg a felvételt hirdető iskolának. A jelentkezési lapon a szülők munkahelyére, foglalkozására vonatkozó adatot nem lehet feltüntetni.

(4) A nagykorú cselekvőképes személy jelentkezési lapját a jelentkező írja alá. A kiskorú személy jelentkezési lapját mind a két szülő, továbbá – ha a jelentkező a tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen – a jelentkező írja alá. Nem kell a szülő aláírása, ha a szülői felügyeletet a bíróság megszüntette, korlátozta, szüneteltette, vagy ha a szülői felügyelet azért szünetel, mert a szülő cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, illetve ismeretlen helyen tartózkodik, vagy jogai gyakorlásában ténylegesen akadályozott. Azt, hogy a másik szülő aláírására nincs szükség, a szülői felügyeletet gyakorló szülőnek kell igazolnia.

(5) Az iskola a tanuló jelentkezési lapját akkor is továbbítja, ha azt a külön élő szülő nem írta alá, abban az esetben, ha a gyermek továbbtanulásra való jelentkezéséről a bíróság döntött, vagy a szülők a bírósági eljárást nem indították meg.

(6) Az iskola a kiskorú tanuló szüleit 1999. október 1. napjáig a (4)–(5) bekezdésben foglaltakról írásban tájékoztatja.

(7) Az állami és önkormányzati feladatellátásban közreműködő iskolákban a felvételi eljárás költségei a szülőre, tanulóra a közoktatásról szóló törvény 114. § (1) bek. a) pontja szerint nem háríthatók át.

(8) Az iskola – ha e rendelet másképpen nem rendelkezik – a felvétellel kapcsolatos döntését megküldi a jelentkezőnek, kiskorú jelentkező esetén a szülőnek, továbbá, ha a jelentkező iskolába jár, az iskolának is (a továbbiakban együtt: felvételi tájékoztató).

9. § (1) Előzetes felvételi eljárás a fenntartó egyetértésével szervezhető a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban részt vevő, a két tanítási nyelvű és a művészeti szakmai vizsgára felkészítő, továbbá a fegyveres erők és rendvédelmi szervek által fenntartott iskolákban. Az előzetes felvételi eljárás időpontját – akkor is, ha nincs felvételi vizsga – az iskola a felvételi tájékoztatójában 1999. október 31-ig köteles nyilvánosságra hozni.

(2) Az előzetes felvételi eljárás a fegyveres erők és rendvédelmi szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményben 2000. január 10. és január 28. közötti időszakban, más iskolákban 2000. február 7. és február 19. közötti időszakban szervezhető. Az előzetes felvételi eljárásban a jelentkezés a meghirdető iskola által megszabott módon és nyomtatványon, a fegyveres erők és rendvédelmi szervek által fenntartott iskolák esetében január 8-áig, más iskolák esetében február 5-éig történik; az iskola döntéséről 2000. február 25-ig küldi meg a felvételi tájékoztatót.

(3) Ha a jelentkezőt az előzetes felvételi eljárásban felvették, és azt elfogadja, az erről szóló értesítést az általános iskola 2000. március 1-jéig továbbítja az iskolának. A tanuló részére a felvételi eljárás az elfogadó nyilatkozat aláírásával befejeződik.

10. § (1) Az általános felvételi eljárás egy fordulóból áll. Az eljárásban résztvevő – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – több, legfeljebb azonban három jelentkezési lapot állíthat ki. A jelentkezési lapokon egy-egy iskola tüntethető fel. Az iskolánál több tagozat, emelt szintű oktatás, szakképzés is megjelölhető. Az iskola a tanuló által kiállított jelentkezési lapokat 2000. március 1-jéig továbbítja a megjelölt iskoláknak. A tanuló a jelentkezési lapok számától függetlenül külön adatlapon (a továbbiakban: tanulói adatlap) feltünteti, hogy hány jelentkezési lapot állított ki, több jelentkezési lap esetén feltünteti továbbá a felvételi kérelmek rangsorát. A rangsorban előrébb álló felvételi kérelem elfogadása esetén a rangsorban hátrább lévő felvételi kérelmet semmisnek kell tekinteni. A tanulói adatlapokat az iskola 2000. március 1-jéig továbbítja az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközponthoz. A jelentkezési lapon és a tanulói adatlapon fel kell tüntetni a tanuló nevét, anyja nevét, születésének idejét és a diákigazolványának számát (a továbbiakban: tanulói azonosító adatok).

(2) Ha a tanköteles tanuló nem nyújt be jelentkezési lapot, az igazgató írásban tájékoztatja a tanulót és a szülőt az iskolába járási kötelezettségről és a 15. § (2) bekezdésében szabályozott eljárásról.

(3) A felvételt meghirdető iskola igazgatója a felvételre jelentkezőket rangsorolja, s ha nem fogadja el valamennyi jelentkező kérelmét, megjelöli azt a határt, ameddig a jelentkezést elfogadta. Ha az iskola különböző tagozatra, emelt szintű oktatásra, szakképzésre hirdetett felvételit, a rangsorolást külön-külön kell elvégezni. A tanulót minden általa megjelölt rangsorban fel kell tüntetni. Az iskola a rangsort tartalmazó kimutatást (a továbbiakban: iskolai adatlap), megjelölve a felvehető tanulók számát, 2000. március 24-ig továbbítja az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközponthoz. Ha az iskola igazgatója valamennyi jelentkező kérelmét elfogadta, a felvettek névsorát rangsorolás nélkül tünteti fel az iskolai adatlapon. Az előzetes felvételi eljárásban felvettekről nem kell kimutatást készíteni. Az iskolai adatlapon fel kell tüntetni a tanulói azonosító adatokat.

(4) Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont az iskolai adatlapok alapján megállapítja, hogy melyik iskola kinek a jelentkezését fogadta el. Ha ugyanannak a jelentkezőnek több kérelmét is elfogadták, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont a tanulói adatlap alapján megállapítja, hogy melyik felvételi kérelem szerepel előbb a tanuló által megjelölt rangsorban. Az iskolák által elfogadott több felvételi kérelem közül a tanulói adatlapon lévő rangsorban legelőbb állót kell elfogadottnak tekinteni. A sorrendben hátrébb álló, elfogadott jelentkezési kérelmet törölni kell az iskolai adatlapról. A törlés a jelentkező nevének oly módon történő áthúzásával történik, hogy ezáltal a név olvasható maradjon. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont az iskolai adatlapon záradék formájában feltünteti – betűvel és számmal – a törölt jelentkezések darabszámát, továbbá a törölt jelentkezések sorszámát.

(5) Ha az iskola által meghúzott határon belül – az értékelést követően – több tanuló szerepel, mint a felvehető tanulók száma, a sorrendben előbb lévő tanuló megelőzi a sorrendben hátrább álló tanulót.

(6) Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont április 15-éig megküldi a kiértékelt iskolai adatlapot a felvételt hirdető iskolának. A felvételt meghirdető iskolák igazgatói április 20-áig megküldik a felvételi tájékoztatót.

11. § Ha az önkormányzat által fenntartott iskola felvételi vizsgát kíván szervezni, ennek időpontjáról értesíti a fenntartó önkormányzat jegyzőjét, főjegyzőjét. Az általános felvételi eljárás felvételi vizsgáit március 1–20. között lehet megszervezni. Ha a különböző iskolák által szervezett felvételi vizsgák azonos időpontra esnének, a jegyző, főjegyző az érdekelt iskolák igazgatóival egyeztetve meghatározza a felvételi vizsgák időpontját oly módon, hogy azok különböző vizsganapokra essenek. Ha az iskolák száma miatt ez nem lehetséges, akkor az azonos napra eső vizsgákat eltérő időpontokban – délelőtti-délutáni váltásban – kell megszervezni. A felvételi vizsga időpontja nem eshet az országos tanulmányi verseny időpontjára.

12. § (1) Az iskola igazgatója 2000. április 30-a után a következő tanév első napjáig rendkívüli felvételi eljárást írhat ki.

(2) Abban az esetben, ha az előzetes és a rendes felvételi eljárás keretében a felvehető tanulói létszám kevesebb mint kilencven százalékát sikerült betölteni, a 2000. május 2-tól május 12-ig tartó időszakban a rendkívüli felvételi eljárást ki kell írni. A kiírást meg kell küldeni a székhely szerint illetékes jegyzőnek és a székhely szerint illetékes önkormányzat (megye, főváros) főjegyzőjének.

(3) A rendkívüli felvételi eljárásban új felvételi lapot kell benyújtani, a felvételt meghirdető iskola által meghatározott formában és időpontig. A (2) bekezdésben szabályozott rendkívüli felvételi eljárásban több jelentkezési lap is benyújtható, de egy jelentkezési lapon csak egy iskola jelölhető meg. A felvételi kérelmekről az iskola igazgatójának 2000. május 22-ig kell döntenie.

13. § (1) A jelentkezés elutasítása esetén az iskola igazgatójának fel kell hívnia a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a jelentkező és a szülő figyelmét, hogy a közoktatásról szóló törvény 83. §-ának (2) bekezdése alapján a döntés ellen jogorvoslattal élhet.

(2) A jogorvoslati eljárást megindító kérelmet annak az iskolának a fenntartójához kell benyújtani, amelyiknek a döntésével a tanuló, a szülő nem ért egyet. Ha több felvételi lapot nyújtottak be, és a különböző lapokon lévő döntések ellen élnek a jogorvoslat lehetőségével, egyidejűleg valamennyi felvételi lapot továbbítani kell.

(3) Az eljárást megindító kérelmeket az általános felvételi eljárásban oly módon kell elbírálni, hogy a jogorvoslati eljárás 2000. május 10-ig befejeződjék. Ha a jelentkező tanköteles, a jogorvoslati eljárás eredményéről értesíteni kell azt az iskolát, amellyel tanulói jogviszonyban áll.

(4) Ha a tanköteles tanulót nem vették fel iskolába, annak az iskolának az igazgatója, amellyel tanulói jogviszonyban áll, 2000. május 13-ig értesíti a tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét annak érdekében, hogy a tankötelezettség teljesítését figyelemmel tudja kísérni, valamint a megyei, fővárosi önkormányzat főjegyzőjét kérve, hogy a közoktatásról szóló törvény 87. §-a (1) bekezdésének a) pontja, illetve 89. §-ának b) pontja alapján nyújtson segítséget a tankötelezettség teljesítéséhez.

14. § (1) Az iskolai beiratkozások időpontját – 2000. június 26. és 28., a Belügyminisztérium fenntartásában működő szakközépiskolákban 2000. augusztus 14. és 31. közötti időszakban – az iskola igazgatója határozza meg. Az időpontot – a helyben szokásos módon – legalább tizenöt nappal korábban nyilvánosságra kell hozni.

(2) Ha a tanulót rendkívüli felvételi eljárás keretében vették fel az iskolába, a beiratkozásának időpontját – a 15. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel – az iskola igazgatója állapítja meg.

15. § (1) Ha a tanköteles tanuló az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzése után tanulmányait a kötelező felvételt biztosító tízévfolyamos általános iskola, illetve szakiskola kilencedik évfolyamán kívánja folytatni, jelentkezési lapját a 10. § (1) bekezdésében meghatározott időpontban az iskolának meg kell küldeni. Az iskola a jelentkezést tudomásul veszi, és erről értesíti a 8. § (8) bekezdésében felsoroltakat.

(2) Ha a tanköteles tanulót az utolsó tanítási napig nem vették fel iskolába, annak az iskolának az igazgatója, amellyel tanulói jogviszonyban áll, értesíti a szülőt arról, hogy gyermekét köteles beíratni a kötelező felvételt biztosító iskolába, és a tanuló törzslapjának másolatát megküldi a kötelező felvételt biztosító iskola részére.

(3) A szülő gyermekét a 2000. augusztus 24-től 2000. augusztus 31-ig tartó időszakban, az iskola által meghatározott napon köteles beíratni, kivéve, ha igazolja, hogy gyermeke másik iskolával létesített tanulói jogviszonyt. A beíratás napját az iskola 2000. augusztus 2-ig köteles – a helyben szokásos módon – nyilvánosságra hozni. A felvevő iskola igazgatója 2000. szeptember 5-ig értesíti a jegyzőt, ha a tanulót nem íratták be az iskolába, illetve nem igazolják, hogy tanulói jogviszonyt létesített.

16. § (1) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben a felvételi eljárást, a kollégiumokban a jelentkezés idejét az iskola, illetve a kollégium igazgatója, vezetője határozza meg. Ezt az időpontot legalább hatvan nappal korábban – a helyben szokásos módon – nyilvánosságra kell hozni.

(2) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben és a kollégiumokban a beiratkozás időpontját az iskola, a kollégium igazgatója, vezetője határozza meg. A beiratkozás időpontját legalább harminc nappal korábban – a helyben szokásos módon – nyilvánosságra kell hozni.

17. § A rendeletben feltüntetett felvételi vizsgák mellett a tanulók tudását, felkészültségét mérő egyéb vizsgát, tanulmányi versenyt, meghallgatást vagy más foglalkozást nem lehet tartani.

18. § Ez a rendelet 1999. szeptember 1. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az 1998/99. tanév rendjéről szóló 17/1998. (IV. 17.) MKM rendelet, valamint az azt módosító 6/1998. (X. 21.) OM rendelet.