Kifejezéskereső
29/1999. (VII. 6.) OM rendelet
az óvodai szakértő szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről1
2001.07.08.
A felsőoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet melléklete az óvodai szakértő szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit tartalmazza.
(2) Az óvodai szakértő szakképzettség csak szakirányú továbbképzésben szerezhető meg.
2. §2
3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Melléklet a 29/1999. (VII. 6.) OM rendelethez
Óvodai szakértő szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei
1. A képzési cél
A képzés célja a névjegyzékben szereplő óvodai szakértők felkészítése a nevelési intézmények értékelésével, ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátására, akik ismerik az óvoda tartalmi munkáját; a helyi óvodai program készítésének elméletét és gyakorlatát; a szakértő, ellenőrző tevékenység tartalmát, eljárásait, eszközeit, és oktatásirányítási, tanügyigazgatási kérdésekben tájékozottak. Óvodapedagógus szakképzettségük birtokában képesek az óvodai nevelési programok értékelésére, továbbá a nevelőtestületek, az önkormányzatok – óvodák működtetésével kapcsolatos feladatainak – szakmai segítésére.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
Óvodai szakértő.
3. A képzésben résztvevők köre
A szakirányú továbbképzésben felsőfokú végzettséggel és óvodapedagógusi szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.
4. A képzési idő
3 félév, legalább 260 tanóra, 90 kredit.
5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai
5.1. Szakértők módszertana (18%):
– szakértői szerep, kompetencia és felelősség;
– a szakértő ellenőrző munkája, ellenőrzési jogosultsága;
– a szakértői munka folyamata, szakaszai, feladatai.
5.2. Oktatásirányítási, tanügyigazgatási ismeretek (9%):
– a közoktatási törvény és kapcsolódó jogszabályok;
– a közoktatás tartalmi szabályozása;
– a közoktatási rendszer, irányítása, finanszírozása; az intézményfenntartás, fenntartói jogkörök, fenntartói ellenőrzés szabályai;
– regionális fejlesztés és intézményműködtetési koncepció követelményei.
5.3. Programkészítés módszertana (23%):
– az óvodai autonómia értelmezése, az autonómia határai;
– az Óvodai nevelés országos alapprogramja és a helyi nevelési program egymásra épülése;
– a programok típusai;
– a programok átvétele, adaptálása, felhasználási lehetőségek a saját program elkészítéséhez;
– programfejlesztés – innováció;
– az óvoda személyi-tárgyi feltételeinek elemzése;
– az óvoda célképzése, általános feladatainak csoportosítása, a nevelés alapvető keretei;
– az óvodai élet tevékenységrendszere, dokumentumrendszere,
– az óvoda ellenőrzési és értékelési rendszere,
– minősített, választható programok elemzése, sajátosságaik, rendszerük s azok összehasonlítása.
5.4. Pedagógiai mérés-értékelés (12%):
– a mérés-értékelés szerepe az ellenőrzésben;
– az óvodában alkalmazható mérések s azok felhasználásának módjai;
– megfigyelési technikák, azokhoz használható eszközök;
– szakértői vélemény készítése.
5.5. Vezetési ismeretek (8%):
– minőség-ellenőrzés a közoktatási intézményekben;
– TQM ismertetése;
– a vezetési készség pszichológiai értelmezése;
– vezetési stílusok;
– vezetés és ellenőrzés;
– az óvoda menedzselése.
5.6. Az elméleti ismeretekhez kapcsolódó gyakorlati képzés (30%):
– a programkészítő munka megfigyelése, elemzése, összegzése az óvodában;
– választható programok elemzése, összehasonlítása.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben előírt – részben egymásra épülő, részben egymástól független aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgákból – beszámolók, kollokviumok, szigorlatok –, valamint tréningeken való részvételből, szakmai gyakorlatok teljesítéséből, szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsga letételéből tevődik össze.
6.1. Kötelező szigorlatok:
– szakértők módszertana,
– programkészítés módszertana.
6.2. Szakdolgozat
A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelően választott probléma megoldása, amelynek elkészítésével a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a tananyagon túlmenően a hazai és nemzetközi szakirodalomban, képes ismereteinek alkotó alkalmazására.
6.3. Záróvizsga
6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:
– az előírt szigorlatok, kollokviumok, gyakorlatok eredményes teljesítése,
– a gyakorlatok minősített dokumentumainak benyújtása,
– a szakdolgozat elkészítése, benyújtása.
6.3.2. A záróvizsga részei:
– a szakmai tárgyakat átfogó, komplex szóbeli vizsga,
– a szakdolgozat megvédése.
6.3.3. A záróvizsga eredménye
A szóbeli vizsgára adott érdemjegy, valamint a szakdolgozat és annak megvédésére adott egy érdemjegy egészre kerekített számtani átlaga.
1
A rendeletet a 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet 8. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2006. október 3. napjával.
2
A 2. §-t a 20/2001. (VI. 30.) OM rendelet 6. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
