Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

3/1999. (I. 29.) PM rendelet

a bűncselekményeknek az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által történő nyomozásának részletes szabályairól1

1999.01.29.

A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (a továbbiakban: Be.) 404. §-ának (3) bekezdésében és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairól szóló 1998. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: APEH tv.) 20. §-a (4) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a legfőbb ügyésszel egyetértésben – a következőket rendelem el:

1. § Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) nyomozó hatóságai a bűncselekmények nyomozását a Be., az APEH tv., valamint a bűncselekmények vám- és pénzügyőrségi nyomozásának részletes szabályairól szóló 37/1991. (XII. 24.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) előírásai szerint végzik az e rendeletben foglalt eltérésekkel.

2. § (1) Az APEH országos illetékességű központi nyomozó hatósága a Bűnügyi Igazgatóság.

(2) Az APEH területi nyomozó hatóságai a Bűnügyi Igazgatóság nyomozó hivatalai:

a) az APEH Bűnügyi Igazgatóság Budapesti és Pest Megyei Nyomozó Hivatala – Budapest székhellyel,

b) az APEH Bűnügyi Igazgatóság Baranya Megyei Nyomozó Hivatala – Pécs székhellyel,

c) az APEH Bűnügyi Igazgatóság Bács-Kiskun Megyei Nyomozó Hivatala – Kecskemét székhellyel,

d) az APEH Bűnügyi Igazgatóság Békés Megyei Nyomozó Hivatala – Békéscsaba székhellyel,

e) az APEH Bűnügyi Igazgatóság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Nyomozó Hivatala – Miskolc székhellyel,

f) az APEH Bűnügyi Igazgatóság Csongrád Megyei Nyomozó Hivatala – Szeged székhellyel,

g) az APEH Bűnügyi Igazgatóság Fejér Megyei Nyomozó Hivatala – Székesfehérvár székhellyel,

h) az APEH Bűnügyi Igazgatóság Győr-Moson-Sopron Megyei Nyomozó Hivatala – Győr székhellyel,

i) az APEH Bűnügyi Igazgatóság Hajdú-Bihar Megyei Nyomozó Hivatala – Debrecen székhellyel,

j) az APEH Bűnügyi Igazgatóság Heves Megyei Nyomozó Hivatala – Eger székhellyel,

k) az APEH Bűnügyi Igazgatóság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nyomozó Hivatala – Szolnok székhellyel,

l) az APEH Bűnügyi Igazgatóság Komárom-Esztergom Megyei Nyomozó Hivatala – Tatabánya székhellyel,

m) az APEH Bűnügyi Igazgatóság Nógrád Megyei Nyomozó Hivatala – Salgótarján székhellyel,

n) az APEH Bűnügyi Igazgatóság Somogy Megyei Nyomozó Hivatala – Kaposvár székhellyel,

o) az APEH Bűnügyi Igazgatóság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Nyomozó Hivatala – Nyíregyháza székhellyel,

p) az APEH Bűnügyi Igazgatóság Tolna Megyei Nyomozó Hivatala – Szekszárd székhellyel,

r) az APEH Bűnügyi Igazgatóság Vas Megyei Nyomozó Hivatala – Szombathely székhellyel,

s) az APEH Bűnügyi Igazgatóság Veszprém Megyei Nyomozó Hivatala – Veszprém székhellyel,

t) az APEH Bűnügyi Igazgatóság Zala Megyei Nyomozó Hivatala – Zalaegerszeg székhellyel.

3. § (1) A Be. 16. §-ának (5) bekezdésében meghatározott bűncselekmények nyomozására – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a nyomozó hivatalok rendelkeznek hatáskörrel.

(2) A központi nyomozó hatóság végzi a nyomozást, ha a bűncselekmény elkövetési értéke, illetve az azzal okozott kár, adó- vagy járulékbevétel-csökkenés meghaladja az 500 millió forintot.

4. § (1) A nyomozó hivatalok illetékessége – a (2) bekezdésben írtak kivételével – annak a megyének a közigazgatási területére terjed ki, amelyikben a nyomozó hatóság székhelye van.

(2) Az APEH Bűnügyi Igazgatóság Budapesti és Pest Megyei Nyomozó Hivatalának illetékessége Budapest és Pest megye közigazgatási területére terjed ki.

5. § Ahol az R. országos parancsnokságot említ, az alatt Bűnügyi Igazgatóságot, ahol parancsnokot vagy parancsnokhelyettest említ, az alatt vezetőt, illetve vezetőhelyettest, ahol vám- és pénzügyőri nyomozó hatóságot, illetve vám- és pénzügyőrség eljáró szervét vagy vám- és pénzügyőri szervet, továbbá vám- és pénzügyőrséget említ, az alatt a Bűnügyi Igazgatóságot és nyomozó hivatalait, ahol pénzügyi bűncselekményt említ, az alatt az APEH nyomozási hatáskörébe tartozó bűncselekményt, ahol vám- és pénzügyőrség tagját említi, az alatt adónyomozót kell érteni.

6. § Nem alkalmazhatóak az R. 1–5. §-a, 28. § (2) bekezdése, 33. § (1) bekezdésének második mondata, az 52. § (1), 55. § (2)–(4), 85. § (2), 86. § (3) és a 87. § (5) bekezdése, továbbá a 101. § (4) bekezdés második mondata, valamint 107–110. §-a.

Módosító és záró rendelkezések

7. § Az R. 23. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő mondat, valamint (5) bekezdése helyébe az alábbi bekezdés lép:

,,A felismerésre bemutatást – a Be. 86. § (4) bekezdésére is figyelemmel – lehetőleg ugyanolyan körülmények között kell végrehajtani, amilyen körülmények között a felismerő a bemutatásra kerülő személyt vagy tárgyat korábban észlelte…''

,,(5) A felismerésre bemutatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell az eljárási cselekmény helyét, idejét, a felismerésben részt vevők személyi adatait – a zárt adatkezelés kivételével –, tárgy felismerésénél a bemutatásra került tárgyak adatait, a bemutatás lefolyását, körülményeit és eredményét.''

8. § Az R. 25. §-a (1) bekezdésének első mondata az alábbi szövegrésszel kiegészül:

(Nem szembesíthető az, aki tanúként nem hallgatható ki, vagy aki a tanúvallomást korábban – mentességre hivatkozással – indokoltan megtagadta)

,,…, továbbá a Be. 88. § (3) bekezdése szerinti tanú.''

9. § Az R. 42. §-ának (4) bekezdése, 48. §-ának (4) bekezdése, 68. §-a, 72. §-ának (1) bekezdése, 78. §-a (4) bekezdésének első tagmondata, valamint a 81. §-a (4) bekezdésének harmadik és negyedik mondata hatályát veszti.

10. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a kihirdetés napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit 1999. január 28-át követően indult büntetőeljárásokban kell alkalmazni. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 27. §-a hatályát veszti.

(2) A rendelet 7–9. §-a 1999. március 1-jén lép hatályba.

1

A rendeletet a 105/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet 1. §-a hatályon kívül helyezte 2004. május 1. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás