Kifejezéskereső
3/1999. (I. 18.) KHVM–KöM–PM együttes rendelet
az egyes használt vagy sérült gépjárművek vámkezelését megelőző vizsgálatról
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I törvény 48. § (3) bekezdése b) pontjának 15. alpontjában, továbbá az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-ában és a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: vámtörvény) 5. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:
1. § (1) A rendelet hatálya a belföldi forgalomba helyezés vagy a belföldön forgalomban lévő járműbe történő beépítés céljából külföldről behozott – a (2) bekezdésben meghatározottak szerint vámkezeltetni kívánt – használt vagy sérült
a) 250 cm3 hengerűrtartalom feletti motorkerékpárra,
b) személygépkocsira,
c) autóbuszra, tehergépkocsira, vontatóra, nyergesvontatóra,
d) egyedi azonosítási jelzésre kötelezett alkatrészekre (alváz, motor, a továbbiakban: számozott fődarab)
terjed ki.
(2) A vámkezelés a 2. §-ban meghatározott vizsgálat alapján
a) az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott gépjárművek (a továbbiakban együtt: gépjármű) esetében a belföldi forgalom számára vagy ideiglenes behozatalban,
b) az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott számozott fődarabok esetében a belföldi forgalom számára
történhet.
(3) A gépjármű új, illetőleg használt állapota tekintetében a termékek vámáru-osztályozási szabályait meghatározó előírások, valamint a Vámtarifa Magyarázatáról szóló 23/1990. (XII. 3.) PM rendelet és mellékletének 87. Árucsoportra vonatkozó magyarázatai és áruosztályozási rendelkezései, a gépjármű fajta szerinti minősítésére pedig a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet rendelkezései az irányadók.
(4) A határvámhivatal – a gépjármű nyilvántartásba vételének igazolása és a gépjármű továbbítása mellett – a beléptetést akkor engedélyezi, ha
a) a személygépkocsi és a motorkerékpár gyártási éve óta négy évnél,
b) az autóbusz, a tehergépkocsi, a vontató és a nyergesvontató gyártási éve óta hat évnél,
c) az (5) bekezdésben meghatározott gépjárművek – az (5) bekezdés a) pontjában megjelöltek kivételével – gyártási éve óta 12 évnél
több nem telt el.
(5) A határvámhivatal nem alkalmazza a (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott rendelkezéseket, és a beléptetést elvégzi, ha
a) a gépjármű megfelel a külön jogszabályban a muzeális jellegre1 vonatkozó előírásoknak,
b) a gépjármű a vámtörvény 106. §-a, valamint 112. §-ának (2) bekezdése alapján vámmentesen vámkezelhető,
c) a gépjármű a Magyar Köztársaság területén bevándorlóként, menekültként elismert, menedékes, befogadott külföldi, illetőleg az országot korábban végleges szándékkal elhagyó, illetve egyéb okból legalább két évig életvitelszerűen külföldön élő és az országba hazatérő, továbbá kiküldetés, munkavállalási engedély, tanulmányi szerződés vagy ösztöndíj alapján legalább két évet életvitelszerűen külföldön eltöltött magyar állampolgár tulajdona;
d) a gépjármű jogszabály2 alapján különleges felépítményűnek minősül;
e) a gépjármű tűzoltásra, személyek mentésére kialakított (mentő) felépítménnyel rendelkezik;
f) a gépjárművet települési önkormányzat részére ellátási felelősségi körébe tartozó tevékenységhez ajándékozták;
g) a gépjármű behozatalát nemzetközi egyezmény vám- és engedélymentesen teszi lehetővé;
h) a gépjárművet emberi hulla szállítására alakították ki (temetői halottaskocsi, hűtőberendezéssel felszerelt halottszállító kocsi).
(6) Ha a gépjármű a (4)–(5) bekezdésben meghatározott egyik feltételnek sem felel meg a határvámhivatal a gépjármű beléptetését megtagadja. E rendelkezés alkalmazásában az ellenkező felhasználási cél okmányszerű igazolásáig minden külföldről behozott gépjárművet belföldön forgalomba helyezni kívántnak kell tekinteni.
(7) Az (5) bekezdésben meghatározott feltételeket
a) az a) pont esetében a Magyar Autóklub által kiadott igazolással,
b) a b) pont esetében a külföldi biztosító által kiadott okmányokkal, illetőleg közjegyző vagy magyar külképviselet által záradékolt hagyatéki leletárral, illetve jogerős bírói, közjegyzői vagy hatósági határozattal, amely örökösként a gépjármű tulajdonosát jelöli meg,
c) a c) pont esetében a bevándorlókénti, a menekültkénti, a menedékeskénti és a befogadottkénti elismerésről szóló határozattal, illetőleg az életvitelszerűen külföldön tartózkodás, a kiküldetés vagy munkavállalás, illetve tanulmányok folytatása tényének igazolásával,
d) a d) pont esetében az illetékes közlekedési felügyeletnek a különleges felépítmény jelleget tanúsító igazolásával,
e) az f) pont esetében ajándékozó levéllel és az önkormányzat jegyzőjének arra vonatkozó igazolásával, hogy a gépjárművet ellátási felelősségi körükbe tartozó tevékenységhez használják,
f) a h) pont esetében a gépjármű forgalmi okmányaival vagy a gépjárművet az országba behozó vagy megbízója temetkezési vállalkozói minőségének bizonyításával
kell igazolni.
2. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott gépjármű és számozott fődarab vámkezelését megelőző vizsgálatot kérelemre – a vámhivatal által történt nyilvántartásba vételről szóló igazolás egyidejű bemutatása mellett –
a) a vámtörvény végrehajtásának részletes szabályairól szóló 10/1996. (III. 25.) PM rendelet 2/a. számú mellékletének 11. pontjában foglalt gépjárművek esetében – a 7. sz. Vámhivatal telephelyén – a Fővárosi Közlekedési Felügyelet,
b) az egyéb gépjárművek és a számozott fődarabok esetében a vámkezelést kérelmező lakóhelye (telephelye) szerint illetékes megyei közlekedési felügyelet (a továbbiakban együtt: közlekedési felügyelet)
végzi.
(2) A közlekedési felügyelet – a kérelmező előzetes hozzájárulásával és költségére – külső szakértőt vehet igénybe azokhoz a vizsgálatokhoz, amelyeknek elvégzésére megfelelő műszaki és technikai felszereléssel nem rendelkezik.
3. § (1) A közlekedési felügyelet a gépjármű belföldi forgalom számára, valamint ideiglenes behozatalban történő vámkezelését – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – vizsgálat alapján abban az esetben engedélyezi, ha
a) a gépjármű megfelel a külön jogszabályban3 a forgalomba helyezés engedélyezésére meghatározott követelményeknek,
b) a karosszéria oldható kötésekkel rögzített, különválasztható külső burkolólemez elemei közül 30%-nál több nem sérült, az önhordó karosszéria nem oldható kötésekkel rögzített elemeit az eredeti alvázszámot beütő gyártóműben állították össze, és cseréjük nem szükséges,
c) a fődarabok és kis fődarabok nem hiányoznak, valamint sérülésük nem haladja meg a 10%-os mértéket,
d) a motorszám és az alvázszám eredeti gyártóművi beütésű,
e) a motorblokk nem sérült (javítása nem szükséges),
f) a futómű és a biztonsági öv bekötési pontjai nem sérültek, és szilárdsági szempontból veszélyes mértékben nem korrodáltak,
g) az alváz, a fenékváz és a karosszéria (kocsiszekrény) teherviselő elemei olyan mértékben nem átkorrodáltak és deformáltak, hogy cseréjük szükséges legyen,
h) a kormánymű és rögzítési pontjai nem sérültek, és szilárdsági szempontból veszélyes mértékben nem korrodáltak,
i) különleges felépítménye megfelel a külön jogszabályban4 meghatározott követelményeknek,
j) a gépjármű nem üzemképtelen.
(2) Az 1. § (5) bekezdésében meghatározott gépjárművek vizsgálata során jelen § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott, az első belföldi forgalomba helyezésre vonatkozó légszennyezési és zajelőírásokat nem kell alkalmazni.
4. § A számozott fődarab vámkezelését – az azonosítási jelzések nyilvántartásba vétele mellett a területileg illetékes közlekedési felügyelet engedélyezi, ha az megfelel a 3. § (1) bekezdésének b)–h) pontjában foglalt rendelkezéseknek.
5. § (1) Az eljáró közlekedési felügyelet a gépjármű belföldi forgalomba helyezés céljából történő vámkezeléséhez szükséges engedélykérelem elutasításáról – a határozat egy példányának megküldésével – a vizsgálat helye szerint illetékes környezetvédelmi felügyelőséget értesíti.
(2) A vámhivatal a gépjármű és a számozott fődarab belföldi forgalom számára vagy ideiglenes behozatalban történő vámkezeléséről szóló határozatában feltünteti az eljáró közlekedési felügyelet által kiadott engedély számát, az eljáró közlekedési felügyelet pedig nyilvántartásba veszi a vámhivatal határozatának számát.
6. § (1) Ha a kérelmező a gépjárműre a belföldi forgalom számára történő vámkezeléshez szükséges engedélyt nem kapta meg, de kéri alkatrészként történő vámkezeltetését, akkor igazolnia kell, hogy
a) a számozott fődarabok alkatrészként történő vámkezeléséhez a 4. §-ban meghatározott engedélyt megkapta,
b) a számozott fődarabok kivételével a gépjármű alkatrészeit, tartozékait az arra feljogosított személy vagy szervezet – az alkatrészként történő vámkezelést követően – bontásra átveszi, és
c) a hulladéknak minősülő alkatrészek, tartozékok importjához szükséges külön jogszabályban5 meghatározott engedélyt a hasznosítás helye szerint illetékes első fokú környezetvédelmi felügyelőség megadta.
(2) A gépjárművet alkatrészként történő értékesítés esetén mint gépjárművet kell vámkezelni, a vámhivatal pedig a gépjármű belföldi forgalom számára történő vámkezeléséről szóló határozatában a ,,Belföldön forgalomba nem helyezhető, bontás után a külön eljárást követően alkatrészként értékesíthető'' záradékot tünteti fel.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesítésének hiányában a vámhivatal a vámtörvényben és annak végrehajtási rendeleteiben foglaltak szerint jár el.
7. § (1) A 3. § (1) bekezdésében és a 4. §-ban meghatározott vámkezelési engedély kiadásáért
a) motorkerékpár esetében 12 600 Ft,
b) személygépkocsi esetében 16 000 Ft,
c) tehergépkocsi, autóbusz, vontató és nyergesvontató esetében 17 000 Ft,
d) számozott fődarab esetében (fődarabonként) 5000 Ft
igazgatási, szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell a kérelmezőnek megfizetni. A díj – a d) pontban foglaltak kivételével – tartalmazza a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, valamint környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével kapcsolatos egyes díjakról szóló 11/1998. (IV. 17.) KHVM–BM együttes rendelet melléklete II. fejezetének 14. pontjában meghatározott díjat is.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjakat az eljáró közlekedési felügyelet kincstári előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell a vizsgálat megkezdése előtt befizetni, és a befizetést igazolni kell.
(3) A fellebbezés díja megegyezik az (1) bekezdésben meghatározott díjjal, amelyet a másodfokon eljáró hatóság kincstári előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell – a fellebbezés benyújtásával egy időben – befizetni. Ha a fellebbezést elbíráló hatóság a fellebbezésnek helyt ad, a fellebbezés díját a fellebbező részére vissza kell téríteni. Erről a másodfokú hatóság határozatában rendelkezik.
(4) Az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott díjak általános forgalmi adót nem tartalmaznak.
8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az egyes gépjárművek vámkezelését megelőző vizsgálatról szóló 2/1993. (I. 27.) KHVM–KTM együttes rendelet, valamint az azt módosító 27/1997. (XII. 12.) KHVM–KTM együttes rendelet és a 15/1998. (VI. 25.) KHVM–KTM együttes rendelet.
(2) A rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(3) Az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában megjelölt gépjárművek, továbbá a számozott fődarabok vámkezelését megelőző vizsgálatot 1999. január 1. napjától kell végezni.
(4) A rendelet hatálybalépését megelőzően ideiglenes behozatalban (behozatali előjegyzésben) vámkezelt gépjármű belföldi forgalom számára történő vámkezelése, valamint olyan vámigazgatási eljárás alá vonása esetében – amelynek következtében a gépjárművet a belföldi forgalom számára vámkezeltnek kell tekinteni – a 3. § (1) bekezdésében meghatározott engedélyt megadottnak kell tekinteni.
(5) E rendelet hatálybalépését követően az ideiglenes behozatalban vámkezelt gépjárművek esetében e rendelet rendelkezéseit 1999. július 1. napjától kell alkalmazni.
(6) A rendelet 1. §-ának (4) és (6) bekezdése, valamint az 1. § (5) bekezdésének az 1. § (4) bekezdésének a) és b) pontjára történő hivatkozása 1999. december 31. napján hatályukat vesztik.
Katona Kálmán s. k.,
közlekedési, hírközlési
és vízügyi miniszter
Dr. Pepó Pál s. k.,
környezetvédelmi miniszter
Járai Zsigmond s. k.,
pénzügyminiszter
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 18. §-ának 14. pontja.
A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet.
A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet.
A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet.
Az emberi környezetre veszélyt jelentő egyes anyagok külföldről történő behozataláról szóló 55/1987. (X. 30.) MT rendelet.
