3/1999. (VII. 21.) SzCsM rendelet
a munkaerőpiaci instruktor és a személyügyi gazdálkodó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról1
1999.07.29.
1. § E rendelet 1. és 2. számú mellékleteként kiadom a szociális és családügyi miniszter ágazatába tartozó munkaerőpiaci instruktor, illetve személyügyi gazdálkodó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit.
2. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szakmai követelmények kiadásáról szóló 6/1994. (VIII. 31.) MüM rendelet mellékletének személyügyi gazdálkodó szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit tartalmazó része.
1. számú melléklet a 3/1999. (VII. 21.) SzCsM rendelethez
Munkaerőpiaci instruktor szakképesítés szakmai
és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. Szakképesítés azonosító száma: 54 3443 01
2. Szakképesítés megnevezése: munkaerőpiaci instruktor
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás
2. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások
2499 Egyéb szakképzett oktatók, nevelők
3. A munkaterület rövid leírása
A felnőttek iskolarendszeren kívüli szakmai képzése során az adott szakterületen gyakorlattal rendelkező instruktor a hallgatók meglévő munkatapasztalatainak figyelembevételével tervezi és szervezi a moduláris felépítésű, gyakorlatorientált képzést. Részt vesz:
– a képzés tananyagtartalmának megtervezésében,
– a tananyaghordozók elkészítésében,
– a szakmai vizsga szervezésében és levezetésében.
A képzés során felnőttnevelési és képzési módszereket alkalmaz, és alkalmazkodik a hallgatók egyéni haladási üteméhez. Elvégzi a képzéssel kapcsolatos adminisztrációt.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
1. A szakképesítésnek megfelelő instruktori munka végzése során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok
– kérdezési technikák alkalmazása,
– nonverbális kommunikációs jelek értelmezése, alkalmazása,
– megbeszélések kezdeményezése és folytatása,
– tárgyalásokon való részvétel,
– szakmai információs anyagok készítése,
– hivatalos levelek írása,
– irodatechnikai eszközök használata.
1.2. Képzési szükségletek:
– megrendelői képzési szükségletek felmérése,
– egyéni képzési szükségletek meghatározása,
– kezdeti felmérések végzése.
1.3. Képzési folyamattervezés:
– a képzés céljának megfogalmazása,
– a képzés rész-célkitűzéseinek meghatározása,
– konkrét feladatok meghatározása,
– foglalkozási terv készítése,
– a képzés helyszínén a hallgatói tevékenység megtervezése,
– az anyagszükséglet meghatározása,
– értékelési rendszer tervezése.
– részvétel szakértői bizottság létrehozásában, működésében,
– a képzés helyszínének és a tárgyi eszközök megfelelő állapotának biztosítása,
– a képzés helyszínén a hallgatói tevékenység szervezése,
– a hallgatók részére a tanulási eszközök biztosítása,
– a képzéshez szükséges anyagok és eszközök előkészítése és használata,
– a képzési költségek és anyagmegrendelések folyamatos egyeztetése,
– külső gyakorlóhelyek felmérése, javaslattétel külső gyakorlóhelyekre,
– a gyakorlatok ellenőrzése,
– szakmai látogatások szervezése,
– szakmai nyílt napok, tájékoztatók szervezése,
– az érvényes rendelet értelmében a vizsga előkészítése.
– konzultálás szakértőkkel,
– részvétel a képzési modulok meghatározásában,
– szemléltető eszközök készítése,
– a modul céljának megfelelő gyakorlatok tervezése,
– a modul céljának megfelelő feladatok, kérdések készítése,
– tananyagok aktualizálása.
1.6. Gyakorlatorientálás:
– a hallgatók munkatapasztalatainak felhasználása,
– bemutatás, szemléltetés,
– az elsajátítandó cselekvéssorozat bemutatása,
– oktatás a gyakorlás során,
– oktatás a hibák elemzésével,
– aktivizáló foglalkozás vezetése.
1.7. Felnőttképzési és oktatási módszerek:
– a hallgatók alapvető személyiségjegyeinek felismerése,
– a hallgatók tanulási stílusának megismerése,
– tanulási stratégiák ajánlása,
– oktatási stratégiák választása,
– csoportépítő és -fejlesztő technikák alkalmazása,
– a hallgatói tevékenység képzési helyszínen történő irányítása,
– motivációs stratégia választása, alkalmazása,
– a hallgatók képesítés megszerzésére történő motiválása,
– a hallgatók önképzésre történő motiválása,
– a hallgatók egyéni tanulásának segítése,
– konfliktuskezelési stratégiák választása, alkalmazása,
– problémamegoldó módszer választása, alkalmazása,
1.8. Értékelés, visszacsatolás:
– értékelési kritériumok készítése,
– értékelési eszköztár fejlesztése, használata,
– a hallgatók tudásszintjének mérése,
– a hallgatók értékelése,
– pozitív visszajelzés a hallgatóknak,
– képzési program értékelése,
– a képzési folyamat értékelése,
– az érvényes rendelet értelmében a vizsgákon való részvétel.
– szakterülete fejlődésének figyelemmel kísérése,
– szaktudásának karbantartása,
– hallgatói visszajelzések alapján végzett önértékelés.
– a képzéshez szükséges adatgyűjtés a hallgatókról,
– a hallgatók képzési dokumentációinak kezelése,
– anyag- és eszköznyilvántartás készítése és vezetése,
– alapvető ügyviteli szabályok alkalmazása,
– számítógép – szövegszerkesztő és táblázatkezelő – használata.
2.1. A képzési folyamat önálló tervezése, szervezése:
– megrendelői képzési szükségletek felmérése,
– egyéni képzési szükségletek felmérése, meghatározása,
– kezdeti felmérés elvégzése,
– a képzés céljának, általános és konkrét célkitűzéseinek meghatározása,
– időterv függvényében képzési ütemterv készítése,
– tartalmi és formai követelményeknek megfelelő foglalkozási terv készítése,
– a hallgatói tevékenység képzési helyszínen történő megszervezése,
– a képzés eszközszükségletének meghatározása,
– a képzéshez szükséges eszközök célirányos előkészítése és szakszerű használata,
– a képzéshez szükséges anyagok beszerzésének ellenőrzése,
– az anyagfelhasználás ütemezése,
– szakmai nyílt napok, tájékoztatók és látogatások szervezése,
– értékelési rendszer tervezése és alkalmazása,
– értékelési kritériumok összeállítása,
– értékelési eszköztár fejlesztése, használata,
– a hallgatók tudásszintjének mérése,
– a hallgatók értékelése,
– a pozitív visszajelzés módszereinek alkalmazása,
– foglalkozások elemzése, értékelése,
– képzési program elemzése, értékelése aktualizálása,
– a képzési folyamat elemzése, értékelése,
– az érvényes rendelet értelmében a vizsga előkészítése,
– a vizsgával kapcsolatos értékelés elkészítése.
2.2. A felnőttképzési és oktatási módszerek önálló alkalmazása:
– a felnőttképzés sajátos módszereinek, a tanítási-tanulási folyamat törvényszerűségeinek ismerete és gyakorlati alkalmazása,
– felnőttképzési, motiválási módszerek választása, technikák alkalmazása,
– a képzés módszertana alapján a képzési és tanulási stratégiák összeállítása, a tanulási folyamat szervezése, irányítása,
– a személyiségjegyek és viselkedésformák megfigyelése alapján – technikák és módszerek ismeretében – a képzési stílus kialakítása, a megfelelő módszer kiválasztása,
– a hallgatók alapvető személyiségjegyeinek felismerése,
– a hallgatók tanulási stílusának megismerése,
– tanulási stratégiák ajánlása,
– oktatási stratégiák választása,
– csoportépítő és -fejlesztő technikák alkalmazása,
– a képzés helyszínén a hallgatói tevékenység irányítása,
– bizalomépítő és kapcsolatteremtő technikák alkalmazása,
– motivációs technikák választása és alkalmazása,
– a hallgatók képesítés megszerzésére történő motiválása,
– a hallgatók önképzésre motiválása,
– a hallgatók segítése az egyéni tanulásban,
– konfliktuskezelési stratégia választása és alkalmazása,
– problémamegoldó módszer választása, alkalmazása,
– a szaktudás gyakorlatorientált átadása,
– szakértők bevonásával tananyagok készítése,
– tankönyvek, tananyagok adaptálása,
– formai és tartalmi követelményeknek megfelelő modulfüzet készítése.
2.3. Tananyagkészítés és -fejlesztés:
– szakértők bevonásával tananyag készítése,
– meglévő tankönyvek, tananyagok, műszaki leírások és gépkönyvek adaptálása,
– formai és tartalmi követelménynek megfelelő modulfüzetek készítése és folyamatos aktualizálása.
2.4. Megfelelő kommunikációs módszerek választása, önálló alkalmazása:
– csoport előtti hiteles és érthető beszéd,
– a hallgatók tudásának és haladásának kérdezési technikákkal való mérése,
– nonverbális kommunikációs jelek értelmezése, technikák alkalmazása,
– megbeszélések előkészítése és lebonyolítása,
– tárgyalások előkészítése és lebonyolítása, tárgyalási technikák alkalmazása,
– a telefonálás szabályainak alkalmazása,
– szakmai információs anyagok készítése,
– szakmai önéletrajz írása,
– képzési pályázat írása,
– jelentések, hivatalos levelek szakszerű írása,
– irodatechnikai eszközök használata,
– számítógép – szövegszerkesztő és táblázatkezelő – használata.
IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei
1. A vizsgára bocsátás feltételei
1.1. A képzés során az instruktor által meghatározott témában két – a hallgató által készített és az instruktor által elfogadott – írásbeli feladat.
1.2. A hallgató saját munkahelyén (illetve a számára kijelölt terepen) végzett – az instruktor által eredményesnek minősített – képzési tevékenység (min. 2 óra).
1.3. A képzés intenzív szakaszában a hallgató legalább 80%-os, munkahelyi szakaszában 100%-os részvétele, illetve a hospitálás teljesítése.
2. A szakmai vizsga részei
A hallgató a tanfolyam végén záródolgozatot készít előre meghatározott témában.
Témája: Adott szakmai tevékenységhez tartozó egynapos (6 órás) képzési program részletes kifejtése, módszertani leírása, eszközigényének bemutatása.
A tanult módszerek felhasználásával – a hallgató által kiválasztott – 40–60 perces aktivizáló foglalkozás megtartása a záródolgozat témája alapján.
A szóbeli vizsga kérdései az alábbi három témakörből kerülnek összeállításra:
– felnőttképzési és oktatási módszerek.
A szóbeli vizsgán a Szociális és Családügyi Minisztérium által kiadott vizsgakérdéseket kell használni. A szóbeli tételsor több vizsgán használható.
A szóbeli felelet időtartama: 15–20 perc.
A tanfolyam szervezője gondoskodik arról, hogy a szóbeli kérdéssort a hallgatók a vizsga előtt legalább egy hónappal megkapják.
3. A szakmai vizsga értékelése
A három vizsgarészt 1–5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni. A vizsgázó akkor kaphat szakképesítést igazoló bizonyítványt, ha mindhárom vizsgarészből legalább elégséges osztályzatot kapott.
Az elméleti érdemjegyet a záródolgozat és a szóbeli vizsga érdemjegyének átlaga, a gyakorlati érdemjegyet a gyakorlati vizsgán szerzett minősítés alapján a szakmai vizsgabizottság állapítja meg.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.
5. A szakképesítés szintje
Középiskolai végzettséghez és meghatározott szakmai előképzettséghez kötött (a felsőoktatás körén kívül eső) felsőfokú szakképesítés.
2. számú melléklet a 3/1999. (VII. 21.) SzCsM rendelethez
Személyügyi gazdálkodó szakképesítés szakmai
és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai
1. Szakképesítés azonosító száma: 54 3442 01
2. Szakképesítés megnevezése: személyügyi gazdálkodó
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
1343 Humánpolitikai tevékenységet folytató részegység vezetője
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
3603 Humánerő-gazdálkodási ügyintéző
3603 Humánpolitikai ügyintéző
3603 Emberierőforrás-ügyintéző
3320 Személyzeti tanácsadó
3619 Egyéb gazdasági ügyintéző
3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A személyügyi gazdálkodás a rendelkezésre álló emberi erőforrások racionális és optimális felhasználását, illetve a meglévő munkaerő hatékony működtetését jelenti az adott szervezeti, intézményi keretek között.
Bármely gazdálkodó szervezet, üzletág vagy intézmény rendelkezésére álló emberi erőforrás a legérzékenyebb, a legkifinomultabb és a legszerteágazóbb szakmai, továbbá individuális specifikációt magában hordozó vagyonelem. E szellemi potenciállal való gazdálkodás, illetve e szellemi tőkébe történő célirányos beruházás széles körű szakmai és emberügyi ismereteket követel meg azoktól a szakemberektől, akiknek az emberi erőforrások hatékony felhasználása és fejlesztése a feladatuk.
E szakmai területen történik a gazdálkodó szervezet humánstratégiai elképzeléseinek kidolgozása, a szervezet üzleti stratégiájával összhangban.
E munkakör gyakorlása közben kell kialakítani és alkalmazni mindazon módszereket, amelyek elősegítik a szervezet működéséhez szükséges munkaerő (emberi erőforrás) megszerzését, megtartását, motiválását, fejlesztését és hatékony felhasználását. Ugyancsak fontos feladata a személyügyi gazdálkodónak a különböző szakvezetők számára koordinálói, szakmai tanácsadói szerepkör betöltése is. A munkaügyi kapcsolatokban (a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel való kapcsolatokban) történik az érdekegyeztető tárgyalások előkészítése, és itt látják el a munkáltatói érdekképviseleti funkciókat is.
E feladatkör gyakorlása közben látják el a szükségessé váló létszámleépítések előkészítését és lebonyolítását is.
Az a szaktudás, amellyel a személyügyi gazdálkodó rendelkezik, alkalmassá teszi őt különböző szintű vezetői (pl. osztályvezetői, főosztályvezetői, sőt személyügyi igazgatói) munkakörök betöltésére is, amennyiben rendelkezik azokkal a jogi feltételekkel, személyiségjegyekkel, amelyek a vezetői (menedzseri) beosztáshoz szükségesek.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények.
1. A személyügyi gazdálkodó legfőbb feladata a szervezeti és egyéni célkitűzések közös hatékony érvényesítése. Részt vesz a gazdálkodói, üzletági vagy intézményi szféra szervezetfejlesztési stratégiájának és tervezési koncepcióinak kialakításában. Tevékenysége által szervesen bekapcsolódik a törzskari vezetésbe.
– Ismerje a munkaerőpiac törvényszerűségeit és a hazai munkaerőpiac főbb jellemzőit, továbbá a munkaerő-szükséglet meghatározását, a hatékony foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer működtetésének mechanizmusát és a hatékony munkaerő-fejlesztés gyakorlati módszereit.
– Rendelkezzen a stratégiai gondolkodás alapjaival, a stratégiai tervezés lépéseire vonatkozó ismeretekkel.
– Képes legyen olyan stratégiai és üzleti terv készítésében közreműködni, amely tartalmazza a szervezetre vonatkozó személyügyi elképzeléseket is.
– Ismerje a szervezeti kultúra és vezetési stílus fejlesztését szolgáló korszerű eljárásokat, azok nemzetközi és hazai forrásait.
Ezen belül rendelkezzen a vezetési rendszerekre, a gyakorlati vezetési koncepciókra, a vezetési stílusokra, a döntéshozatalra, a szervezés funkcióira, a szervezési feladatokra, a módszerekre, eszközökre és technikák fajtáira vonatkozó ismeretekkel.
– Ismerje a szervezet és szervezetfejlesztés korszerű eljárásait. Sajátos szaktudásával járuljon hozzá a szervezetfejlesztéshez, elsősorban szociológiai-pszichológiai nézőpontból. Ennek érdekében rendelkezzen azzal a szaktudással, amelynek birtokában meg tudja ítélni a racionális döntések mellett azok emocionális jellegét is.
2. Részt vesz a gazdasági szervezet (intézmény) érdekképviseleti munkájában, a munkaadók és munkavállalók közötti kollektív tárgyalások előkészítésében, lebonyolításában, valamint a megállapodások gyakorlati végrehajtásában.
– Ismerje a munkaadók és munkavállalók közötti kollektív tárgyalások előkészítésével, lebonyolításával, valamint a megállapodások gyakorlati végrehajtásával kapcsolatos tudnivalókat, a konfliktus kezelésének, feloldásának alapvető módszereit.
3. Részt vesz az őt foglalkoztató szervezet globális munkaerő-szükségletének kialakításában, biztosításában, összetételének folyamatos fejlesztésében és a külső munkaerőforrások feltárásában. Belső munkaerő-felesleg esetén megvizsgálja a humánus létszámleépítést, ezen belül a belső átcsoportosítás lehetőségeit.
– Ismerje azokat a szabályokat, módszereket, eszközöket amelyek jelentős létszámleépítés esetén figyelembe veendők és alkalmazandók. Tájékozott legyen a foglalkoztatáspolitika eszközrendszeréről, az országos és regionális munkaügyi szervezetek tevékenységéről, az alkalmazással és a kapcsolattartással összefüggő kötelezettségekről.
4. Kialakítja a munkaerőkiválasztás, – megtartás, a szakmai életutak tervezése, a munkaköri követelmények és teljesítménykövetelmények meghatározása módszereit, alkalmazásának feltételeit.
– Rendelkezzen ismeretekkel, és alkalmazza azokat a munkaerő kiválasztása, megtartása, motiválása, szakmai életutak tervezése, a munkaköri követelmények és teljesítménykövetelmények kidolgozása területén.
– Legyen képes kidolgozni a szervezet igényeinek megfelelő foglalkoztatási formákat, munkaidő-rendszereket, az alkalmazandó bérezési, anyagi ösztönzési rendszereket. Munkaköri leírás mintákat kell ismernie, és azokat megfelelő szervezetekre adaptálnia.
5. Képesség- és alkalmasságvizsgálatokat, határozott idejű, illetve próbaidős alkalmaztatás esetén beválás vizsgálatokat szervez, illetve végez. Részt vállal a foglalkoztatás hatékonyságának javításában, az oktatás és átképzés megszervezésében.
– Ismerje a munkafolyamat-elemzés módszereit, a munkahelyi terhelés fizikai és pszichikai tényezőit.
– Rendelkezzen ismeretekkel az alkalmassági vizsgálatok módszereiről, a pszichológiai tanácsadás szerepéről.
6. Rendszeres kapcsolatot tart a munkaügyi központokkal, informálja őket az üres álláshelyekről. A hatékony személyzetfejlesztés céljából részt vesz a szervezeti stratégia alakításában, a rövid, közép- és hosszú távú elképzelések kidolgozásában. Egyúttal az emberi erőforrások alkalmazásával és fejlesztésével összefüggő tanácsadói szerepet tölt be.
A személyügyi gazdálkodóval szemben támasztott általános követelmények.
– A személyügyi gazdálkodót feladatkörének sajátosságaiból adódóan jellemezze:
= felismerő- és döntési képesség,
= szervező- és irányítóképesség,
= konfliktuskezelő képesség
= tárgyalási és beszédkészség,
= problémamegoldó képesség,
= empatikus készség és képesség,
= felelősségtudat, szorgalom,
= pontosság és megbízhatóság,
= figyelem, tapintat, udvariasság,
– Legyen tájékozott a mindennapi életben leggyakrabban felmerülő jogi kérdésekről.
– Naprakész ismerete legyen a gazdálkodó szervezetek, intézmények működését szabályozó, tevékenységére vonatkozó törvényekről és rendeletekről.
– Ismerje és alkalmazza munkakörével összefüggésben a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezéseit és feladataival összefüggésben a köztisztviselői, a közalkalmazotti, a foglalkoztatási, munkavédelmi, szakképzési, társadalombiztosítási és egyéb, a személyüggyel kapcsolatos jogszabályokat. – A személyügyi gazdálkodónak ismernie kell a nemzetgazdaságban makro és mikro szinten bekövetkező jelentősebb gazdasági folyamatok közötti összefüggéseket, ok-okozati kapcsolatokat, az események lefolyásának törvényszerűségeit és az azokban érvényesülő hatásmechanizmusokat. Ismernie kell azokat a társadalmi, gazdasági tényezőket, illetve környezeti feltételeket, amelyek a gazdálkodó szervezet személyügyi tevékenységére, az emberi erőforrásokkal történő gazdálkodásra befolyást gyakorolnak, hogy azokra időben és megfelelően tudjon reagálni.
– Rendelkezzen ismeretekkel a munkahely-kialakítás legfontosabb szociálpszichológiai és ergonómiai szempontjairól.
– Ismerje a munkahelyi vezetés és a szociálpszichológia összefüggéseit, a csoportfolyamatokat, a vezetés pszichológiai korlátait és módszereit.
Összességében a személyügyi gazdálkodókkal szemben elvárható fő követelmény, hogy egyszerre legyenek a szervezet sikeréhez hozzájáruló szakemberek, valamint üzletemberek is, akik képesek a menedzsment részére az emberi erőforrásokkal összefüggésben megfelelő tanácsadói szerepkört betölteni.
IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei
1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei
A vizsgára jelentkezhet, aki
– középfokú iskolai végzettséggel és személyügyi ügyintézői szakmai végzettséggel, vagy 1991–94 között szerzett személyügyi végzettséggel, illetve felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,
– szakdolgozatát a képző intézmény elfogadta.
2. A szakdolgozat elkészítésének követelményei
A szakdolgozat témájára a Szociális és Családügyi Minisztérium (SzCsM) ajánlásokat dolgoz ki, amelyeket a kialakított eljárásnak megfelelően közzétesz.
A kiválasztott témában a jelölt legyen képes egy komplex ismeretanyagot tükröző, logikusan felépített, szabatos stílusban és nyelvhelyességgel összeállított, a szakmai követelményeknek megfelelő szakdolgozat elkészítésére, amelyben véleménye, önálló gondolatai és javaslatai is szerepelnek.
A szakdolgozatban a jelöltnek azt kell bizonyítania egy meghatározott téma kidolgozásával, hogy mennyire tudja a tanultakat hasznosítani és a komplex ismeretanyagot egységes egésszé alakítani. A dolgozatnak önálló gondolkodásmódot, az adott téma kidolgozásához szükséges felkészültséget kell tükröznie. A tartalom mellett a világos, közérthető mondatszerkesztés, jó stílusérzék, a szakterület terminológiájának pontos használata is fontos követelmény.
3. A szakmai vizsga részei
Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak az SzCsM által kiadott írásbeli tétel(ek) alapján a szakképesítés egészét átfogó összetett feladatot kell megoldani. (Az írásbeli vizsgatételek csak egy vizsgán használhatók fel.)
A vizsga időtartama 180 perc.
Az SzCsM közzéteszi az ajánlásokat a gyakorlati vizsgarészen megoldandó feladatokra.
A gyakorlati vizsgafeladatokat az ajánlások alapján a szakmai vizsgát szervező intézmény határozza meg úgy, hogy a vizsgázó egy-egy konkrét problémát oldjon meg (pl. készítse el egy gazdálkodó szervezet humánstratégiáját, vagy dolgozzon ki hatékony ösztönzési módszereket stb.). A kijelölt gyakorlati vizsgafeladatot a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati feladat megoldására 300 perc áll rendelkezésre.
A gyakorlati vizsgafeladatot a vizsgabizottság munkáját segítő pedagógus javítja ki és értékeli 1–5-ig terjedő osztályzattal. A gyakorlati vizsga végleges osztályzatát a vizsgabizottság állapítja meg.
A szóbeli vizsga a szakdolgozati téma megvédéséből és a szakmai ismeretanyagot felölelő tételsor egy adott tételének komplex kifejtéséből áll.
A szóbeli vizsgán a SzCsM által kiadott vizsgakérdéseket kell használni. A szóbeli tételsor több vizsgán is felhasználható.
A szóbeli vizsga vizsgatárgyai:
– emberierőforrás-gazdálkodás,
– vezetési-szervezési ismeretek.
4. A szakmai vizsga értékelése
A szakmai elmélet osztályzatának meghatározásakor az írásbeli és a szóbeli vizsgaérdemjegyek átlagát kell venni, úgy, hogy a szakdolgozat védése súlyozottan szerepeljen a vizsgatárgyak átlagában. A szakmai elmélet vizsgarészt 1–5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni.
A vizsgázó akkor kaphat szakmai végzettséget igazoló bizonyítványt, ha minden vizsgarészből megfelelt. Sikertelen a szakmai vizsga akkor, ha a vizsgázó valamelyik vizsgarészből, vagy a szóbeli vizsga bármelyik tantárgyából elégtelen osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, melyből a vizsgázó elégtelen minősítést kapott.
5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.
A vizsgáztatással összefüggő, itt nem szabályozott kérdésekben a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.