Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

32/1999. (XII. 22.) PM rendelet

az illetékekkel kapcsolatos ügyiratok kezeléséről, az illetékek kiszabásáról, elszámolásáról és könyveléséről

2000.01.01.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 100. §-ában foglalt felhatalmazás alapján – az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – a következőket rendelem el:

1. § Az illetékekkel kapcsolatos ügyiratok kezelését, az illetékek kiszabását, elszámolását és könyvelését (nyilvántartását) az illetékhivatal az e rendeletben foglaltak szerint végzi.

Az illetékekkel kapcsolatos ügyiratok kezelése

2. § (1) Az illetékhivatal a működésével kapcsolatos ügyiratok kezelését – a jelen rendeletben foglalt eltérésekkel – a helyi önkormányzatok iratkezelési mintaszabályzatáról szóló belügyminiszteri rendelet szerint végzi.

(2) Az illetékekkel kapcsolatos ügyiratok kezelése: az iratok átvétele (érkeztetése), átadása, továbbítása, rendszerezése, nyilvántartásba vétele (iktatása), intézése, feldolgozása, kiadmányozása, irattározása, selejtezése.

Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában

1. Irat: az illetékhivatalhoz érkezett, valamint az illetékhivatal működése során keletkezett írott szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz, kép- és hangfelvétel, amely az illetékhivatal működése során bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett.

2. Egyéni adatgyűjtő: egy iktatószámhoz tartozó valamennyi adatot nyilvántartó információs egység.

3. Iktatás: az illetékhivatalhoz érkezett ügyirat, valamint a hivatali működés saját keletkeztetésű iratának iktatószámmal történő ellátása, az iktatóbélyegző (vagy az annak megfelelő lenyomat) rovatainak, az iktatókönyv és/vagy az iktató képernyő rovatainak kitöltése.

a) Számcsoportonkénti iktatás: az illetékkötelezettség megállapítása végett bejelentett ügyiratok nyilvántartásba vétele.

b) Általános ügyirati iktatás: illeték hatósági ügyben érkezett (keletkezett) ügyiratok nyilvántartásba vétele.

c) Egyéb ügyirati iktatás: az illetékhivatal működése során a nem hatósági ügyintézés folyamán érkezett (keletkezett) ügyiratok nyilvántartásba vétele.

4. Kiszabás: a vagyonszerzési illeték és az eljárási illeték, valamint az ezekhez fűződő jogkövetkezményeknek az Itv. és az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései szerinti megállapítása.

a) Végleges kiszabás: öröklési és egyéb illetékügyekben, valamint azokban az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási ügyekben, amelyeknél a tulajdonjog bejegyző határozat az illeték kiszabásra kerüléséig a földhivataltól megérkezett, az illeték – egy összegben történő – megállapítása az Itv. 77. §-a és 77/A. §-ának (3) bekezdése szerint.

b) Előleges kiszabás: ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási ügyekben az Itv. 77/A. § (1) bekezdése szerinti illetékelőleg összegének megállapítása.

c) Illetékkülönbözet megállapítása: az illeték és az illetékelőleg különbségének megállapítása.

5. Illeték előírás: a megállapított illeték nyilvántartásba vétele.

a) Alapelőírás: az alapeljárás során az adott illetékügyben első alkalommal megállapított illeték nyilvántartásba vétele.

b) Pótelőírás: adott illetékügyben az illeték első nyilvántartásba vételét – alapelőírását – követő minden további nyilvántartásba vétel, valamint a téves alapelőírás módosítása, visszatérítés elszámolása.

6. Visszatérítés: a fizetésre kötelezett javára mutatkozó törlésből keletkező túlfizetésnek vagy tartozatlan befizetésnek az Art. rendelkezései szerinti, továbbá az illetékbélyeggel lerótt illeték értékének az Itv. 81. §-a szerinti visszautalása.

7. Törlés: előírást vagy tartozást – bármilyen címen – csökkentő könyvelési művelet, amely vonatkozhat a tárgyévre vagy a tárgyévet megelőző időszakra, mértéke a teljes előírás vagy tartozás összegéig terjedhet.

8. Kiadás: az illetékbeszedési számla terhelése.

9. Befizetés: az illetékbeszedési számlán történő jóváírás.

10. Átfutókezelés: az illetékbeszedési számlán jóváírt, de el nem számolható vagy nem azonosítható befizetések nyilvántartása.

11. Archiválás: az éves elszámolási időszak végén véglegesen rendeződött tételek külön nyilvántartásba helyezése.

12. Kintlevőség (követelés): előírt és nem teljesített fizetési kötelezettség fizetési határidőre való tekintet nélkül.

13. Hátralék (illetéktartozás): a kintlevőségből a végrehajtás alá vont vagy vonható fizetési kötelezettség.

14. Egyenleg: a fizetési kötelezettség és a befizetés különbsége.

15. Tétel: adatgyűjtő darabszáma egy adott időszakban.

16. Kódok: adatok adott szempont szerinti elkülönítésére szolgáló alfanumerikus jelek.

a) Figyelési kód: a nyilvántartási rendszerben az ügyek állapotának követésére szolgáló alfanumerikus jel. Az iktatás időpontjában meghatározásra kerül, majd az ügyintézési menet során az üggyel összefüggő tevékenységeket jelezve változik, az ügyintézés valamennyi szakaszán keresztül az archiválásig.

b) Ügyirat tárgya szerinti kód: a közigazgatási eljárásban található, különböző joghatást kiváltó, eltérő elintézési határidőkkel elbírálható beadványok rendezésére és egymástól való elkülönítésre szolgáló alfanumerikus jel.

c) Ügyirat elintézési kódja: az illetékhivatal adott ügyirattal kapcsolatos utolsó cselekményére utaló állapotjelző alfanumerikus jel.

d) Kiadási kód: az illetékbeszedési számláról történő kiutalás jogcímére utaló alfanumerikus jel.

e) Ingatlan kód: ingatlantípusok egyértelmű minősítését és nyilvántartását elősegítő alfanumerikus jel.

Az illetékügyi hatósági eljárás nyilvántartása

4. § (1) Az illetékhivatalhoz érkezett ügyiratokat az érkezés napján, de legkésőbb a következő munkanapon iktatni kell. Az iktatószám kiadása előtt meg kell állapítani, hogy van-e az ügynek előirata.

(2) Az iktatásra kerülő iratokat iktató bélyegzővel kell ellátni (vagy az annak megfelelő lenyomatot tartalmazó előadói ívet kell hozzá csatolni), valamint ki kell tölteni az iktatókönyv (iktató képernyő) rovatait. Az iktató bélyegző (vagy az annak megfelelő lenyomat) a következő adatokat tartalmazza:

a) az illetékhivatal megnevezését,

b) az irat érkezésének keltét,

c) az iktatás sorszámát, alszámát,

d) a mellékletek darabszámát,

e) az előirat számát,

f) az ügyintéző megjelölését.

(3) Az illeték megállapításával kapcsolatos beadványokat tartalmuk alapján csoportosítva, egymástól elkülönített számcsoportok alatt, alszámokra tagolódó sorszámos iktatási rendszerben, a következő módon kell iktatni:

a) Ingatlanhagyaték, valamint öröklési illeték-köteles ingóhagyaték esetében a közjegyző által megküldött hagyatékátadó végzést, valamint az örökösök által az illetékhivatalhoz eljuttatott hagyatéki kimutatást az örökhagyó neve szerint, 100 001. sorszámmal kezdődően, négyjegyű évszám használatával kell iktatni (I. számcsoport);

b) Az illetékkötelezettség megállapítása érdekében

1. az ajándékozási ügyiratokat 200 001. (II. számcsoport),

2. a visszterhes vagyonátruházási ügyiratokat 300 001. (III. számcsoport),

3. az egyéb illeték megállapítása (beszedése) végett bemutatott, illetve megküldött ügyiratokat pedig államigazgatási eljárási illeték esetén 400 001. (IV/1. számcsoport), bírósági eljárási illeték esetén 440 001. (IV/2. számcsoport)

sorszámmal kezdődően, négyjegyű évszám használatával, a fizetésre kötelezett neve szerint kell iktatni.

c) A földhivatal által az illetékelőleg megállapítása végett megküldött ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási ügy iratait a b) pont 1–2. alpontjaiban szabályozott módon kell iktatni.

(4) Az illetékügyi hatósági eljárással összefüggő olyan beadványt, iratot, amelyet nem a (3) bekezdés szerint kell iktatni, 600 001. sorszámmal kezdődően kell iktatni oly módon, hogy az érkezés éve (négy számjeggyel) kerül a sorszám végére. Valamennyi azonos kiszabási irathoz érkező ügyiratot a sorszámokon belül alszámokon kell nyilvántartani számkorlátozás nélkül.

(5) Az egyes számcsoportok alcsoportokra bonthatók.

(6) A leletet az adott ügyfajtának megfelelő számcsoportra kell iktatni.

(7) Minden egyéb – a (3) és (4) bekezdések alá nem tartozó – ügyiratot az említett ügyiratcsoportoktól elkülönítve kell iktatni.

5. § Az illetékügyi hatósági eljárás során keletkező nyilvántartási rendszernek legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

1. Valamennyi számcsoportban:

a) az ügyirat

– iktatószáma,

– érkezésének és iktatásának napja,

– tárgya,

– ügyintézőjének neve,

– elintézésének ideje;

b) az illetékfizetésre kötelezett

– neve,

– lakóhelye, illetve székhelye,

– illetékfizetési kötelezettsége keletkezésének napja,

– a terhére előírt illeték, továbbá mulasztási bírság, késedelmi pótlék, végrehajtási költség összege;

c) illetékmentesség, -kedvezmény;

d) az illetékbevétel mely önkormányzatot illeti meg.

2. Az I. számcsoportban:

a) az örökhagyó

– neve,

– elhalálozásának ideje;

b) az örökös Itv. szerinti csoportba sorolása az illeték mértéke szempontjából;

c) a hagyatékátadó végzés, határozat száma;

d) a hagyaték bejelentésének, bevallásának, illetve a hagyatéki eljárás iránti kérelem benyújtásának napja.

3. A II. számcsoportban:

a) az ajándékozó

– neve,

– lakóhelye;

b) a megajándékozott Itv. szerinti csoportba sorolása az illeték mértéke szempontjából;

c) az illetékkiszabás célját szolgáló bejelentés napja;

d) földhivatali iktatószám, határozatszám, helyrajzi szám.

4. A III. számcsoportban:

a) az átruházó

– neve,

– lakóhelye,

– adóazonosító jele;

b) az illetékkiszabás célját szolgáló bejelentés napja;

c) földhivatali iktatószám, határozatszám, helyrajzi szám.

5. Egyéb illeték hatósági ügyben: a leletet, költségjegyzéket készítő, határozatot hozó szerv neve, határozatának száma.

6. Az általános iktatás nyilvántartása az 1. a) pontban foglaltakon kívül tartalmazza az ügyirat tárgyának kódját.

6. § Az iktatást követően iktatási naplót kell készíteni az iktatószámok zárt, emelkedő számsorrendjében a következő tartalommal:

a) iktatószám,

b) iktatás napja,

c) irat tárgya,

d) ügyintéző neve.

7. § Az I., II. és III. számcsoportba tartozó iratokhoz kiszabási munkalapot kell készíteni, amely az 5. § 1–4. pontjaiban foglaltakon túl a következő adatokat tartalmazza:

a) a bejelentett és a forgalmi értéket,

b) az illetékalapot,

c) illetékmentes ügyben a jogszabály pontos megjelölését,

d) az ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték összegét,

e) az ügyintéző aláírását és annak keltét.

8. § Az iratokat az előre gyártott vagy a számítógéppel előállított előadói munkakönyvbe be kell jegyezni. Az előadói munkakönyv évente 1-től kezdődő sorszámmal az oldalszám feltüntetésével tartalmazza:

a) az iktatószámot,

b) az irat tárgyát,

c) az átadás-átvétel időpontját és az aláírásokat.

9. § Az illeték kiszabására számcsoportok szerint kerül sor. A kiszabott illetékről, az illetékelőlegről (ideértve az ezekhez fűződő jogkövetkezményeket is) hozott határozat (fizetési meghagyás) másolatának az irathoz csatolása igazolja az előírás megtörténtét.

10. § Az ügyfél, illetve képviselője részére az illetékhivatal által kibocsátott fizetési meghagyást, határozatot az Art. 77. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell kézbesíteni.

11. § A forgalmi érték megállapításához szükséges összehasonlító értékadatok gyűjtésére a visszterhes vagyonátruházási ügyek alapján nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás ingatlan esetében kötelezően tartalmazza:

a) az ingatlan helyét és helyrajzi számát,

b) az ingatlan kódját,

c) az illeték fizetésére kötelezett fél által bejelentett és az illetékhivatal által megállapított forgalmi értékét.

12. § (1) A 4–11. § szerinti nyilvántartás rendszerébe felvehetők az Art. 12. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti természetes azonosító adatok, valamint személyes adatnak nem minősülő olyan adatok, amelyek szükségesek az illetékügyi feladatok ellátásához, s azok nyilvántartása, kezelése nem ütközik más jogszabályba.

(2) A nyilvántartási rendszert úgy kell kialakítani és vezetni, hogy

a) abból jogszabály által előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesíthető legyen,

b) illetékfizetésre kötelezettenként naprakészen megállapítható legyen a fizetési kötelezettség jogcíme, összege, az abban bekövetkezett változás, a befizetés és az ebből végrehajtási költségre, késedelmi pótlékra, valamint tőketartozásra elszámolt összeg, továbbá a fennálló kintlevőség vagy túlfizetés.

(3) A nyilvántartás során használandó kódok tartalmát e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A kódok további bontása, részletezése lehetséges.

Befizetések elszámolása, a könyvelés és nyilvántartásai

13. § (1) Az illetékek, a végrehajtási költség, a mulasztási bírság és a késedelmi pótlék befizetésére az illetékbeszedési számla szolgál. Az illetékhivatal a számlát vezető hitelintézettől érkező számlakivonatokat és az egyéb szerv által feldolgozott készpénzátutalási megbízások megfelelő rovatainak adattartalmát ellenőrzi, eltérés – többlet vagy hiány – esetén a hitelintézetet haladéktalanul értesíti.

(2) Az illetékhivatalok számlakezelésüket elektronikus úton is bonyolíthatják, ennek során ugyanazokat a követelményeket kell teljesíteni, mint a hagyományos számlakezelésnél.

(3) A napi számlakivonatokról az illetékhivatal számlakivonat-nyilvántartást vezet. A nyilvántartás ,,Jóváírás'' rovata tartalmazza egy összegben a befizetéseket (Követel forgalom), ,,Terhelés'' rovata a számláról kiutalt összegeket (Tartozik forgalom), valamint a göngyölített egyenleget. A nyilvántartás adatait a hitelintézeti számlakivonat adataival folyamatosan egyeztetni kell. A számlakivonat-nyilvántartás adatai szerint kiutalt összegnek hó végén egyeznie kell a kiadási napló hó végi utalási összegével.

(4) A befizetések könyvelése során tételes naplót kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell:

a) a sorszámot,

b) az illetékkiszabás iktatószámát,

c) a befizetés napját,

d) a befizetés összegét,

e) a befizetés felosztását.

(5) A befizetési napló sorszámának meg kell egyeznie a számlakivonat sorszámával.

(6) A befizetések elszámolásának sorrendje:

1. végrehajtási költség,

2. késedelmi pótlék,

3. ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték,

4. vagyonszerzési illeték és ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéken kívüli eljárási illeték.

(7) Az illetékbeszedési számlán jóváírt és azonosítható tételeket egyéni adatgyűjtőn kell jóváírni, a nem azonosítható befizetéseket átfutó tételként kell kezelni.

(8) Az átfutó tételként nyilvántartásba vett illetékbefizetés rendeltetésének megállapítása iránt haladéktalanul intézkedni kell. Ennek tisztázása után kerülhet sor a befizetés elszámolására vagy a tartozatlan befizetésnek a befizető javára történő visszatérítésére, illetve téves telepítés esetén a megfelelő számlára átutalására. Az ezzel kapcsolatos iratokat a kiadási bizonylatok mellékleteként kell őrizni.

(9) Az illetékhivatal illetékpénztárat működtethet. A pénztárba készpénzben befizetett és az illetékbélyeg visszatérítésekkel csökkentett illetékbevételt az átvétel napján, de legkésőbb a következő munkanapon kell befizetni az önkormányzat illetékbeszedési számlájára. Egyebekben a pénztár működtetésénél a pénzkezelési szabályzatban előírtak szerint kell eljárni.

(10) A kiszabás alapján pénzzel is megfizethető eljárási illeték esetében el kell fogadni minden olyan pénzbefizetési módot, amely alkalmas a kötelezettség teljesítésének megfelelő igazolására (pl. készpénzátutalási megbízás, banki bizonylat).

(11) A gépjármű, valamint a pótkocsi szerzése után befizetett illetéket (a III. számcsoporton belül) a készpénzátutalási megbízásokon szereplő adatoknak megfelelően gyűjtőszámlákon, az illetékbevételből részesülő – az éves központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott – önkormányzatok szerinti bontásban kell könyvelni. Az illeték előírása a gyűjtőszámlán havonta, a tárgyhónapban befizetett illeték összegével egyezően, pótelőírással történik.

(12) Az illeték kiszabását követően minden további előírás pótelőírással történik.

(13) Az előírt illeték összegének módosítására határozat alapján kerülhet sor, kivéve az olyan belső intézkedéseket, technikai módosításokat, amelyek azelőtt keletkeznek, mielőtt a határozat az illetékhivatalt elhagyja, s az ügyfélre nézve további kötelezettséget nem jelentenek.

(14) A végrehajtási költség megelőlegezése az illetékhivatal költségvetési elszámolási alszámlájáról történhet.

14. § (1) Az illetékbevételi számla terhére elrendelt kiutalásokról (kiadásokról) az intézkedésekkel egyidejűleg összevont kiadási naplót kell vezetni.

(2) A kiadási napló a következő rovatokat tartalmazza:

a) számlakivonat kelte és száma,

b) határozat kelte és száma,

c) kiadás tárgya, jogcíme,

d) bankszámlaszám,

e) kiadás összege,

f) kiadás felosztása,

g) átfutó napló tételszáma és összege,

h) kiadási napló egyenlege.

(3) A kiadási napló kiadási összegét naponta egyeztetni kell a számlakivonat terhelési összegével, illetőleg havonta a számlakivonat-nyilvántartás terhelési rovatával. A kiadási naplót havonta kell lezárni. A kiadási napló átfutó rovatának egyeznie kell az átfutó nyilvántartásból visszautalt tételek kiadási rovatával.

15. § Az illetékhivatalnak az illetékbeszedési számlára befolyt összegből az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendeletben előírt módon és időpontban kell az utalásokat teljesíteni.

16. § (1) Illeték törlése esetén elkülönítve kell nyilvántartani és összesíteni a végleges illeték előírásból, az illetékelőleg előírásból, az illetékkülönbözet előírásból, az ingatlan-nyilvántartási eljárási illetékből, valamint a mulasztási bírságból történő törlést.

(2) A törlési napló a következő adatokat tartalmazza:

a) az adatgyűjtő száma,

b) a törlés jogcíme,

c) az átvezetés időpontja,

d) a törlési napló sorszáma,

e) a törlést elrendelő határozat száma,

f) a törlés összege,

g) az adatrögzítő neve.

17. § (1) Az adatgyűjtőn mutatkozó tartozatlan befizetés vagy az illeték törléséből keletkező túlfizetés, továbbá az illetékbélyeggel lerótt illeték, valamint az illetékbélyeg értéke visszatérítését az Itv. rendelkezéseinek megfelelően kell elrendelni.

(2) Illetékbélyeg értékének visszatérítése az ügyfél kérelme, valamint a közigazgatási hatóság, bíróság megkeresése alapján történik. Az ügyfél által illetékbélyeggel lerótt illetéknek és az illetékbélyeg értékének a visszatérítése iránti kérelemhez csatolni kell az illetékbélyeget, illetve azt az iratot, amelyen az illetéket lerótták. Ha az irat nincs a kérelmező birtokában, fel kell hívni a kérelmezőt, jelölje meg azt a hatóságot, ahol az irat fellelhető, és közölje az irat ügyszámát. Ezt a hatóságot az illetékhivatal az irat megküldése végett megkeresi.

(3) Ha a visszatérítés feltételei fennállnak, az illetékhivatal az illetékbélyeget átírással ismételt használatra alkalmatlanná teszi, a más hatóság által megküldött iratra pedig a visszatérítés megtörténtét rávezeti.

(4) A visszatérítési napló a következő adatokat tartalmazza:

a) az adatgyűjtő száma,

b) a visszatérítés jogcíme és módja,

c) a rögzítés időpontja,

d) a visszatérítési napló sorszáma,

e) a visszatérítést elrendelő határozat száma,

f) a visszatérítés összege,

g) az adatrögzítő neve.

18. § Nem belföldi illetőségű személyek illetékbefizetésének elszámolására és könyvelésére a 13–17. §-ok rendelkezéseit kell alkalmazni. A nyilvántartási rendszerben elkülönítve kell tárolni és kezelni azoknak a nem belföldi illetőségű személyeknek az illetékbefizetésére vonatkozó adatait, akik az Art. 77. §-ának (2) bekezdése szerint fizetési kötelezettségüket külföldön teljesítették, valamint azoknak a nem belföldi illetőségű személyeknek az illetékbefizetésére vonatkozó adatait, akik fizetési kötelezettségüket személyesen vagy az Art. 76. §-ának (2) bekezdése szerint – megbízottjuk útján – belföldön teljesítették.

Zárás

19. § (1) Az illetékhivatal az első félév végén, valamint év végén zárási összesítőt készít e rendelet 2–4. számú mellékletei és a hozzájuk tartozó kitöltési útmutatók szerint.

(2) Az elkészített zárási összesítőket ellenőrizni kell, ami magában foglalja az összes bevétel és összes kiadás összegének, valamint az átfutó tételek egyenlegének egyeztetését és az illetékbeszedési számla pénzintézeti egyenlegével való egyezőség megállapítását is.

(3) Az illetékhivatal a féléves és az éves zárási összesítőket – a Pénzügyminisztérium által meghatározott adatszerkezetben – mágneses adathordozón és kinyomtatott formában a tárgyfélévet követő július 20-áig, illetve a tárgyévet követő január 20-áig a Pénzügyminisztériumnak és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak megküldi.

Irattározás, selejtezés, ellenőrzés

20. § (1) A kiszabási iratokat – a hozzájuk kapcsolódó ügyiratokkal együtt – számcsoportonként elkülönítve, emelkedő számsorrendben kell irattárba helyezni. Minden más – a kiszabási iratokhoz nem csatolható – ügyiratot az iktatószáma szerint kell irattározni.

(2) Az olyan kiszabási iratot, melyben illetékelőleg megállapítására került sor, csak a vagyonszerzési ügyben keletkezett valamennyi irat – ideértve a megszerzett vagyon ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére vonatkozó határozatot is – egyesítése után lehet irattározni, addig elkülönítve kell kezelni.

21. § (1) Az illeték ügyiratok a behajtáshoz való jog megszűnésétől vagy az ügyintézés során történő utolsó pénzforgalmi mozgástól számított 5 évig nem selejtezhetők.

(2) A papír formában megjelenített ügyiratok megőrzésének idejét a 2. § (1) bekezdésében említett belügyminiszteri rendelet melléklete szerint elkészített önkormányzati (illetékhivatali) iratkezelési szabályzatban az illetékügyi hatósági hatáskörrel felruházott főjegyző – más, hatályos jogszabályok előírásaival összhangban – szabályozza.

(3) A mágneses adathordozó formában tárolt ügyiratok és adatok nem selejtezhetők.

22. § Az Itv. 83. §-ának (1) bekezdésében szabályozott ellenőrzésről nyilvántartást kell vezetni. A lefolytatott ellenőrzéseket a nyilvántartásban fel kell tüntetni, és az ellenőrzésről készített jegyzőkönyveket mellékletként kell kezelni.

Záró rendelkezések

23. § (1) Ez a rendelet 2000. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az illetékek kezeléséről és könyveléséről szóló 14/1991. (V. 21.) PM rendelet azzal, hogy a 2000. január 20-án esedékes zárási összesítőket még az 1999. december 31-én hatályos szabályozás szerint kell elkészíteni.

Járai Zsigmond s. k.,
pénzügyminiszter

1. számú melléklet a 32/1999. (XII. 22.) PM rendelethez


Az illetékügyi hatósági eljárás nyilvántartása kódjainak tartalma

Az illetékügyi hatósági eljárás nyilvántartása kódjainak tartalma

Figyelési kódok

Irat tárgyának kódjai

Irat elintézésének kódjai

Kiadási kódok

Ingatlan kódok

Kiszabott tétel

Fellebbezés alapeljárás ellen

Fellebbezés (alapeljáráshoz kötődő)

Visszatérítés számláról

Lakás

Részletfizetéses tétel

Egyéb fellebbezés (az illeték

elbírálása saját hatáskörben

Visszatérítés bélyeges illetékből

Házasingatlan (családi ház)

pótlékfizetés nélkül

jogerős megállapítását követően

Fellebbezés (alapeljáráshoz kötődő)

Központi költségvetés részese-

Garázs

Részletfizetéses tétel

hozott bármely egyéb határozat

másodfokra felterjesztve

dése vagyonszerzési illetékből

Telek

pótlékfizetés mellett

ellen benyújtott jogorvoslati

Fellebbezés (alapeljáráshoz kötődő)

Központi költségvetés részese-

Üdülő

Fizetési halasztásos tétel

kérelem)

közbenső intézkedései

dése ingatlan-nyilvántartási

Mezőgazdasági ingatlan

pótlékfizetés nélkül

Kérelem - jogalaphoz kötődő

Fellebbezés (egyéb) elbírálása

eljárási illetékből

Ipari, kereskedelmi, üzemi,

Fizetési halasztásos tétel

Kérelem - méltányossági

saját hatáskörben

Megyeszékhely várost megillető

iroda-, szálloda épület

pótlékfizetés mellett

Kérelem - visszatérítésre irányuló

Fellebbezés (egyéb) másodfokra felterjesztve

bevétel

Egészségügyi, szociális,

Intett tétel

Végrehajtás elleni kifogás

Fellebbezés (egyéb) közbenső intézkedései

Nem megyeszékhely megyei

kulturális ingatlan

Letiltott tétel

Másodfokú szervtől visszaérke-

Kérelem - jogossági - elfogadása

jogú várost megillető bevétel

Építési mód

Végrehajtásra kimutatott tétel

zett határozatok

Kérelem - jogossági - elutasítása

Megyei önkormányzatot

Komfortfokozat

Mentes tétel

Hiánypótlás és egyéb adatközlés

Kérelem közbenső intézkedései

közvetlenül megillető - 30% -

Közművesítettség

Iktatott, ki nem szabott tétel

Egyéb

Méltányossági kérelem szerinti döntés

illetékbevétel

 

Illeték különbözet előírás esetén:

 

Méltányossági kérelem elutasítása

Megyei önkormányzatokat

 

a tulajdonjog bejegyző határozat

 

Méltányossági kérelemnek részben helyt adás

együttesen megillető - 70% -

 

nem érkezett meg a földhivataltól

 

Méltányossági kérelem közbenső intézkedései

illetékbevétel

 

 

 

Visszatérítés teljesítve

Az illetékhivatal működtetésére

 

 

 

Visszatérítés elutasítva

visszatartott összeg

 

 

 

Visszatérítés közbenső intézkedése

Átfutó kiadás

 

 

 

Végrehajtási kifogásnak helyt adás

 

 

 

 

Végrehajtási kifogás felterjesztése

 

 

 

 

Végrehajtási kifogás közbenső intézkedései

 

 

 

 

Másodfokú határozat - helybenhagyó

 

 

 

 

Másodfokú határozat - megváltoztató

 

 

 

 

Másodfokú határozat - megsemmisítő, új eljárás

 

 

 

 

Másodfokú határozat - egyéb döntés

 

 

 

 

Másodfokú határozat közbenső intézkedései

 

 

 

 

Közbenső intézkedés és határidőbe helyezés

 

 

 

 

Válasz megkeresésre, áttétel illetékességből

 

 

 

 

Végrehajtási eljárás során hozott határozatok

 

 

 

 

Véglegesen elintézett ügyirat (irattár)

 

 

2. számú melléklet a 32/1999. (XII. 22.) PM rendelethez


..........................
illetékhivatal megnevezése

Illetékek zárási összesítője és bevételi felosztása

Zárási összesítő

Öröklési illeték

Ajándékozási illeték

Visszterhes vagyonátru-
házási illeték

Egyéb illeték

Összesen

Ft

Tsz

Ft

Tsz

Ft

Tsz

Ft

Tsz

Ft

Tsz

a

b

c

d

e

f

g

h

i

j

1.

Nyitóegyenleg a tárgyév január 1-jén

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.

Folyó évi előírás illetékből

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3.

A 2. sorból: végleges előírás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4.

A 2. sorból: illetékelőleg előírás

–

–

 

 

 

 

–

–

 

 

5.

A 2. sorból: illetékkülönbözet

–

–

 

 

 

 

–

–

 

 

6.

A 2. sorból visszatérítés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

7.

Előírás mulasztási bírságból

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

8.

Összes előírás (2+7)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

9.

Törlés összesen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

10.

A 9. sorból törlés folyó évi előírásból

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11.

Helyesbített előírás (1+8–9)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

12.

A 11. sorból folyó évi helyesbített előírás (8–10)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

13.

Befizetés végrehajtási költségre

 

–

 

–

 

–

 

–

 

–

14.

Befizetés késedelmi pótlékra

 

–

 

–

 

–

 

–

 

–

15.

Befizetés ingatlan-nyilvántartási eljárási illetékre

 

–

 

–

 

–

 

–

 

–

16.

Befizetés illetékre

 

–

 

–

 

–

 

–

 

–

17.

Befizetés összesen (13+14+15+16)

 

–

 

–

 

–

 

–

 

–

18.

Nettó egyenleg [11–(15+16)]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

19.

Kintlevőség a tárgyidőszak végén

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

20.

A 19. sorból hátralék

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

21.

Visszatérítés adatgyűjtőről

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

22.

Bélyeg, eljárási illeték visszatérítése

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

23.

Illetékbeszedési számla nyitóegyenlege (jan. 1-jén)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Illetékbevételek felosztása

Felosztható
bevétel (Ft)

Elutalt bevétel (Ft)

24.

Központi költségvetést megillető bevétel összesen

 

 

25.

A 24. sorból vagyonszerzési illeték (50%)

 

 

26.

A 24. ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték (90%)

 

 

27.

Önkormányzatokat megillető bevétel összesen

 

 

28.

A 27. sorból az illetékhivatal működési költsége

 

 

29.

Működési költséggel korrigált önkormányzati bevételek (27–28)

 

 

30.

A 29. sorból a megyeszékhely várost megillető bevétel

 

 

31.

A 29. sorból a nem megyeszékhely megyei jogú várost megillető bevétel

 

 

32.

A 29. sorból a megyei önkormányzat bevétele 30%-ból

 

 

33.

A 29. sorból a megyéket együttesen megillető 70%

 

 

34.

Kiadás összesen (21+22+25+26+28+30+31+32+33)

 

 

35.

Folyó évi átfutókezelés egyenlege

 

 

36.

Záróegyenleg

 

 

37.

Rendezetlen átfutó összege

 

 

38.

Utalandó a zárást követő hónap 10-ig

 

–

 

Gépjármű, államigazgatási és bírósági eljárási illetékek

befizetés (Ft)

tételszám (db)

39.

Gépjármű tételszám és befizetés összesen

 

 

40.

Államigazgatási eljárási illeték

 

 

41.

Bírósági eljárási illeték

 

 



Kelt: ............
P. H.
Aláírás: ........

1. sor: Nyitóegyenleg a tárgyév január 1-jén. Az egyéni adatgyűjtők előző év végi záróegyenlege.
2. sor: Folyó évi előírás illetékből. Az összes folyó évi alapelőírás, pótelőírás és visszatérítés összesen.
3. sor: A 2. sorból a végleges kiszabás tételszáma és előírás összege. Az öröklési illetékügyek, az egyéb illetékügyek, valamint azok az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási ügyek tartoznak ide, amelyeknél a földhivataltól már megérkezett a tulajdonjog bejegyző határozat.
4. sor: A 2. sorból az előleges kiszabású illetékügyek tartoznak ide, vagyis amelyeknél illetékelőleg kiszabására került sor, függetlenül attól, hogy a későbbiek során történt-e illetékkülönbözet kiszabása, vagy a fizetendő illeték összege megegyezett az előlegként megállapított összeggel.
5. sor: A 2. sorból az illetékkülönbözetként előírt összeg, az illeték és az illetékelőleg különbsége.
6. sor: A 2. sorból a visszatérítések tételszáma és összege.
7. sor: Előírás mulasztási bírságból.
8. sor: Összes előírás: 2+7 sor.
9. sor: Törlés előző évekre, valamint a tárgyévi előírásokra vonatkozóan.
10. sor: A folyó évi előírásból történt törlések összege.
11. sor: Helyesbített előírás összesen: a nyitóegyenleg és az összes előírás összege csökkentve az összes törléssel (1+8–9).
12. sor: Folyó évi helyesbített előírás: a tárgyévben történt előírások illetékre + mulasztási bírságra, és a folyó évi előírásokra történt törlések különbsége (8–10).
13. sor: Befizetés végrehajtási költségre.
14. sor: Befizetés késedelmi pótlékra.
15. sor: Befizetés ingatlan-nyilvántartási eljárási illetékre.
16. sor: Befizetés illetékre (vagyonszerzési illetékekre és ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéken kívüli eljárási illetékekre).
17. sor: Összes tárgyévi befizetés (13+14+15+16).
18. sor: Nettó egyenleg. Az összes helyesbített előírás csökkentésre kerül az ingatlan-nyilvántartási eljárási illetékre és az ezen kívüli illetékre befizetett összeggel.
19. sor: A tárgyidőszak végén az illetékhivatal tevékenységével összefüggésben keletkezett, jogszerűen eredő, pénzformában kifejezett pénzügyi követelés-állomány, fizetési igény összege. A nettó egyenleg és a túlfizetés összege.
20. sor: A 19. sorból a hátralék összege a tárgyidőszak végén.
21. sor: Visszatérítés egyéni adatgyűjtőről. Az 50%-a a központi költségvetést terheli, a másik 50%-a az önkormányzatokat.
22. sor: Visszatérítés illetékbélyegből (eljárási illetékből). A központi költségvetést terheli a bevétel-felosztás során.
23. sor: Az illetékbeszedési számla nyitóegyenlege a tárgyidőszak január 1-jén. Az előző időszak el nem utalt felosztható bevétele és az átfutókezelés egyenlege.
24. sor: Az illetékbevételek felosztása során a központi költségvetést megillető összes illetékbevétel. A késedelmi pótlékra és illetéktartozásra történt befizetések 50%-ának és az ingatlan-nyilvántartási eljárási illetékbefizetések 90%-ának összege csökkentve az egyéni adatgyűjtőről történt visszatérítések 50%-ával és a bélyegilleték visszatérítések 100%-ával.
25. sor: A 24. sorból a központi költségvetés bevétele vagyonszerzési illetékből.
26. sor: A 24. sorból a központi költségvetés bevétele ingatlan-nyilvántartási eljárási illetékből.
27. sor: Az illetékbevételek felosztása során az önkormányzatokat megillető összes illetékbevétel. A késedelmi pótlékra és illetéktartozásra történt befizetések 50%-ának és az ingatlan-nyilvántartási eljárási illetékbefizetések 10%-ának összege csökkentve az egyéni adatgyűjtőről történt visszatérítések 50%-ával.
28. sor: Működési költség, amelyet az önkormányzatok viselnek. (Az önkormányzatok megállapodása szerinti, vagy az éves költségvetési törvény rendelkezése alapján.) Tartalmazza az érdekeltségi célú kifizetéseket is.
29. sor: Önkormányzatokat illető bevétel a működési költségek levonása után (27–28).
30. sor: A 29. sor tartalmának megfelelően a megyeszékhely várost ténylegesen megillető bevétel. (A megyeszékhely város területén képződött vagyonszerzési illetékbevétel 50%-a és az ingatlan-nyilvántartási eljárási illetékbevétel 10%-a csökkentve az egyéni adatgyűjtőről történt visszatérítések 50%-ával és a működési költségnek a megyeszékhely város által viselt részével.)
31. sor: A 29. sor tartalmának megfelelően a nem megyeszékhely megyei jogú várost ténylegesen megillető bevétel. (A nem megyeszékhely megyei jogú város területén képződött vagyonszerzési illetékbevétel 50%-a és az ingatlan-nyilvántartási eljárási illetékbevétel 10%-a csökkentve az egyéni adatgyűjtőről történt visszatérítések 50%-ával és a működési költségnek a nem megyeszékhely megyei jogú város által viselt részével.)
32. sor: Megyei önkormányzat bevétele 30%-ból. A 29. sor tartalmának megfelelően a megyei önkormányzatot megillető bevétel 30%-a. (A megye – megyei jogú város(ok)on kívüli – területén képződött vagyonszerzési illetékbevétel 50%-a és az ingatlan-nyilvántartási eljárási illetékbevétel 10%-a csökkentve az egyéni adatgyűjtőről történt visszatérítések 50%-ával és a működési költségnek a megyei önkormányzat által viselt részével, s az így kapott összegnek a 30%-a.)
33. sor: Megyei önkormányzat bevétele 70%-ból. A 29. sor tartalmának megfelelően a megyei önkormányzatot megillető bevétel 70%-a, amely a megfelelő kincstári számlára történő utalás után együttesen illeti meg a megyei önkormányzatokat. (A megye – megyei jogú város(ok)on kívüli – területén képződött vagyonszerzési illetékbevétel 50%-a és az ingatlan-nyilvántartási eljárási illetékbevétel 10%-a csökkentve az egyéni adatgyűjtőről történt visszatérítések 50%-ával és a működési költségnek a megyei önkormányzat által viselt részével, s az így kapott összegnek a 70%-a.)
34. sor: Összes kiadás. A visszatérítések, a központi költségvetést megillető bevételek, az önkormányzatokat megillető bevételek és a működésre visszatartott összeg összesen. (21+22+25+26+28+30+31+32+33)
35. sor: Folyó évi átfutókezelés egyenlege. A tárgyévi átfutó bevételek és a tárgyévi átfutó kiadások különbsége.
36. sor: Záróegyenleg: a tárgyidőszak utolsó napja számlakivonatának egyenlegével egyező. A tárgyidőszak végén el nem utalt bevételek és a rendezetlen átfutó összege. (37+38)
37. sor: Rendezetlen átfutó a tárgyidőszak végén. Előző időszak végén a rendezetlen átfutó összege (nyitó átfutó) és a tárgyévi átfutó bevételek összesen, ez csökkentve a tárgyévi átfutó kiadásokkal.
38. sor: Utalandó bevételek a zárást követő hónap 10. napjáig. A felosztható bevételek és a ténylegesen elutalt bevételek különbsége.
39. sor: Gépjármű tételszám és befizetés összesen a tárgyidőszakban.
40. sor: Az ,,Egyéb'' illetékekből államigazgatási eljárási illetékek. A 8. sor ,,Egyéb illeték''-ből az államigazgatási eljárási illetékek tételszáma és összege.
41. sor: Az ,,Egyéb'' illetékekből bírósági eljárási illetékek. A 8. sor ,,Egyéb illeték''-ből a bírósági eljárási illetékek tételszáma és összege.

3. számú melléklet a 32/1999. (XII. 22.) PM rendelethez


..........................
illetékhivatal megnevezése

Folyó évi előírás alakulása

Meg-
neve-
zés

Öröklési illeték

Ajándékozási illeték

Visszterhes vagyonátruházási illeték

Tulajdonszerző

Vagyoni
értékű
jog szerzője

Tulajdonszerző

Vagyoni
értékű jog
szerzője

Tulajdonszerző

Vagyoni
értékű jog
szerzője

Ille-ték-
alap (Ft)

Ki-
sza-
bott
illeték
(Ft)

Tétel-
szám (db)

Ille-ték-
alap (Ft)

Ki-
sza-
bott
illeték
(Ft)

Tétel-
szám
(db)

Ille-ték-
alap (Ft)

Ki-
sza-
bott
illeték
(Ft)

Tétel-
szám
(db)

Ille-ték-
alap (Ft)

Ki-
sza-
bott
illeték
(Ft)

Tétel-
szám
(db)

Ille-ték-
alap (Ft)

Ki-
sza-
bott
illeték
(Ft)

Tétel-
szám
(db)

Ille-ték-
alap (Ft)

Ki-
sza-
bott
illeték
(Ft)

Tétel-
szám
(db)

1. Lakás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2. Termő-
föld

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3. Egyéb
vagyon

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4. Ösz-
szesen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 



Kelt: ............
P. H.
aláírás: ........

– A táblázatban a folyó évi előírást kell megbontani a soroknak megfelelően, lakás (1. sor), termőföld (2. sor) és egyéb vagyon (3. sor) illetékére.
– Lakás, termőföld és az egyéb vagyon sorokat a tulajdonszerző, illetve vagyoni értékű jog szerzője szerint kell megbontani. Ezeken belül a tételszámot, az illetékalapot és a kiszabott illetéket kell feltüntetni forintban.
– A 4. sor (összesen) adatai a felette levő (1-től 3-ig) sorok összege.

4. számú melléklet a 32/1999. (XII. 22.) PM rendelethez


..........................
illetékhivatal megnevezése

Az illetékhivatal kintlevőségei, a törlések és a feltételesen mentes lakótelkek nyilvántartása

 

…………………………….

illetékhivatal megnevezése

Az illetékhivatal kintlevőségei, a törlések és a feltételesen mentes lakótelkek nyilvántartása

Sor-
szám

Megnevezés

Öröklési

illeték

Ajándékozási illeték

Visszterhes vagyon-

átruházási illeték

Egyéb

illeték

Összesen

Ft

Tsz

Ft

Tsz

Ft

Tsz

Ft

Tsz

Ft

Tsz

1.

Kintlevőség (2+10)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.

Kintlevőségből végrehajtás alá nem vonható (nem hajtható) (3+4+5+6+7+8+9)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3.

Csőd- és felszámolási eljárás alatt álló ügyek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4.

A 2. sorból kiskorú

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5.

A 2. sorból fizetési határidőn belüli ügyek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

6.

A 2. sorból pótlékmentes részlet

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

7.

A 2. sorból pótlékköteles részlet

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

8.

A 2. sorból pótlékmentes halasztás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

9.

A 2. sorból pótlékköteles halasztás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

10.

Hátralék

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11.

A 10. sorból végrehajtás alá vont hátralék (12+

13+14+15+16+17+18+19)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

12.

A 11. sorból jelzálogjog bejegyzése

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

13.

A 11. sorból végrehajtási jog bejegyzésre került

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

14.

A 11. sorból hitelezői igény

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

15.

A 11. sorból ingó foglalás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

16.

A 11. sorból ingatlan végrehajtás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

17.

A 11. sorból inkasszó

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

18.

A 11. sorból kimutatás más adóhatósághoz

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

19.

A 11. sorból letiltás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

20.

A 10. sorból végrehajtás alá vonható hátralék

(10-11)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

21.

A behajtási, végrehajtási cselekmények hatására

befolyt bevétel a tárgyidőszakban

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

22.

A 21. sorból intett tételekből befolyt bevétel a

tárgyidőszakban

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

23.

A 21. sorból helyszíni beszedés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

24.

Törlés elévülés címén

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

25.

Törlés méltányosságból

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

26.

Törlés behajthatatlanság címén

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

27.

Négy éves, feltételesen mentes lakótelkek

nyilvántartása

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kelt: …………………..

P. H.

…………………..

 

 

 

aláírás

 


1. sor: Az illetékhivatal kintlevőségei a tárgyidőszak végén (megegyezik a 2. számú melléklet 19. sorával). (2+10) A kintlevőséggel kapcsolatos sorok a zárási időszak végének állapotát rögzítik, az adott napon mekkora összegre és hány tételre vonatkoznak.
2. sor: A kintlevőségből végrehajtás alá nem vonható (nem hajtható) ügyek a tárgyidőszak végén. (3+4+5+6+7+8+9)
3. sor: Csőd- és felszámolási eljárás alatt álló ügyek a tárgyidőszak végén (felfüggesztett tételek).
4. sor: A 2. sorból: kiskorú örökös.
5. sor: A 2. sorból: fizetési határidőn belüli ügyek.
6. sor: A 2. sorból: pótlékmentes részletfizetési kötelezettség.
7. sor: A 2. sorból: pótlékköteles részletfizetési kötelezettség.
8. sor: A 2. sorból: pótlékmentes fizetési halasztás.
9. sor: A 2. sorból: pótlékköteles fizetési halasztás.
10. sor: A kintlevőségből (1. sor) hátralék a tárgyidőszak végén (megegyezik a 2. számú melléklet 20. sorával).
11. sor: A 10. sorból már végrehajtás alá vont hátralék a tárgyidőszak végén. (12+13+14+15+16+17+18+19)
12. sor: A 11. sorból jelzálogjog bejegyzése milyen értékre és hány tételre történt.
13. sor: A 11. sorból végrehajtási jog bejegyzésre került.
14. sor: A 11. sorból hitelezői igények.
15. sor: A 11. sorból ingófoglalások.
16. sor: A 11. sorból elrendelt ingatlan végrehajtások (folyamatban lévő árverések).
17. sor: A 11. sorból inkasszó.
18. sor: A 11. sorból kimutatás másik adóhatósághoz.
19. sor: A 11. sorból letiltás munkabérből, egyéb jövedelemből.
20. sor: A 10. sorból végrehajtás alá vonható hátralék a tárgyidőszak végén (a hátralékból az intézetlen tételek). (10–11)
21. sor: Behajtási, végrehajtási cselekmények hatására befolyt összes bevétel a tárgyidőszakban, függetlenül a cselekmény fajtájától. Míg az előző sorok a folyamatban – függőben – levő ügyeket tartalmazzák egy adott napon, itt a tárgyidőszak egészében a behajtási, végrehajtási cselekmények eredményeképpen befolyt bevételt kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy mikor vált esedékessé, az időszak során mikor teljesült, és milyen behajtási, végrehajtási cselekményt végzett az ügyben az illetékhivatal.
22. sor: A 21. sorból az intett tételekből befolyt összes bevétel a tárgyidőszakban.
23. sor: A 21. sorból helyszíni beszedés.
24. sor: Törlés a tárgyidőszakban elévülés címén. A törlési sorok is a tárgyidőszak egészére vonatkoznak.
25. sor: Törlés a tárgyidőszakban méltányosság címén. Az illeték egy részének vagy egészének méltányosságból történő elengedése.
26. sor: Törlés a tárgyidőszakban behajthatatlanság címén.
27. sor: Négyéves, feltételesen mentes lakótelkek nyilvántartása. Ebben a sorban a zárás napjára vonatkozóan, az akkor fennálló helyzetnek megfelelően szükséges rögzíteni a négyéves, feltételesen mentes telekállományt. A kintlevőségnek nem képezi részét, az állomány nyilvántartása, kezelése a fentiektől elkülönítve történik.
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás