36/1999. (XII. 27.) PM rendelet

1. § A rendelet hatálya kiterjed:

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

(2) A Kincstár Központ és a Kincstár Fiókok a Kincstár elnöke által kiadott belső utasításokban meghatározottak szerint látják el feladataikat.

(3) Az e rendeletben eltérően nem szabályozott kérdések tekintetében a pénzforgalomról szóló 6/1997. (MK 61.) MNB rendelkezés (a továbbiakban: MNB rendelkezés) szabályai az irányadók.

3. § (1) A kincstári körbe tartozó ügyfelek részére számla megnyitását, megszüntetését, a számla-törzsadatokban bekövetkező módosítást az arra külön jogszabályban felhatalmazott szervnek a Kincstár Központtól kell kérnie.

(2) A kérelmet a Kincstár Központban igényelhető ,,Intézmény- és Számla-törzsadatok bejelentése'' elnevezésű nyomtatványon kell benyújtani a Kincstár Központ részére.

(3) Kincstári körbe tartozó újonnan alapított költségvetési szerv, elkülönített állami pénzalap számlanyitásakor a nyomtatványon a törzskönyvi nyilvántartást vezető szerv igazolja a törzskönyvi nyilvántartás adatait.

(4) A Kincstárban vezetett számlák – kivéve a bizalmas számlák – törzsadatai nyilvánosak.

(5) Bizalmas számlák csak jogszabályi felhatalmazás alapján, meghatározott célra, az arra jogosult szervezetek részére nyithatók. A bizalmas számlák kezelésének előírásait a Kincstár Belső Szabályzatában kell rögzíteni.

(6) Letéti számla nyitása esetén – amennyiben az engedélyköteles – a kérelemnek tartalmaznia kell a Pénzügyminisztérium engedélyét.

(7) A számla megnyitásáról, megszüntetéséről, a számla-törzsadatokban bekövetkező változásokról a Kincstár írásban tájékoztatni köteles a számla megnyitására, megszüntetésére külön jogszabályban felhatalmazott szervet, a számlatulajdonost, a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet, valamint az MNB rendelkezésben meghatározott szerveket.

4. § (1) A kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok számlanyitására, megszüntetésére a 3. § (1)–(2) és (7) bekezdésében foglalt előírásokat kell alkalmazni.

(2) A Kincstár a kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosokkal számlaszerződést köt, melyben az Áht.-ban meghatározottakon túlmenő – de azzal összhangban lévő – feltételekben állapodhatnak meg.

(3) A Kincstár az Áht. 18/C. §-a (6) és 18/C. §-a (9) bekezdésének előírásai alapján vezetett devizaszámlákra vonatkozóan a számlatulajdonossal számlaszerződést köt.

5. § (1) A számla felett rendelkezők bejelentésére, valamint a számlatulajdonos szervezet vezetője bejelentési, rendelkezési jogosultságának igazolására a (2)–(7) bekezdésben foglalt kiegészítő rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A felügyeleti szervvel rendelkező számlatulajdonosok esetében a Kincstár elfogadja a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének aláírását az aláírásbejelentő okmányon, a számlatulajdonos szervezet vezetőjének bejelentési és rendelkezési jogosultságának igazolására.

(3) A számlák feletti rendelkezési jogot mindig két jogosult együttesen gyakorolja a fizetési megbízások aláírásával, és a bejelentett bélyegző lenyomatának használatával.

(4) A rendelkezési jogosultság összegszerű, valamint a bejelentett személyek közötti korlátozására nincs lehetőség, arról a költségvetési szervek belső szabályzatai rendelkeznek. A programfinanszírozás körébe vont előirányzatok esetében az előirányzat-módosítással nem járó végrehajtás során, a programfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámla, valamint a beruházási előirányzat-felhasználási keretszámla feletti rendelkezés a programfinanszírozási okmányokban meghatározott előírások szerint történik.

(5) A számla feletti rendelkezés jogát aláírás helyett elektronikus kódolás alkalmazásával gyakorlók esetében a fizetési megbízások elektronikus kettős aláírói azok az aláírási joggal rendelkezők lehetnek, akik a megszemélyesítés céljára – a Kincstár és a költségvetési szerv között kötött megállapodás szerint – bejelentésre kerültek.

(6) A kincstári kártyafedezeti számla felett a rendelkezés jogát a kincstári kártya használatára feljogosított kártyabirtokosok gyakorolják.

(7) A számla felett rendelkezésre jogosult a Kincstárnál bejelentett módon aláírva írásban 2 példányban köteles bejelenteni az 1. számú melléklet szerinti formában a készpénzfelvételre feljogosítottak nevét, azonosító adatait, amelynek elfogadását és érvénybelépését a Kincstár Fiók visszaigazolja.

6. § (1) A kincstári költségvetéssel rendelkező költségvetési szerv a hozzá rendelt, a Kincstárban számlával nem rendelkező részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, illetve részjogkörű költségvetési egysége számára ,,K''jelzésű pénzforgalmi betétkönyv nyitható. A társadalombiztosítási költségvetési szervek ellátási számláihoz és a bíróságok letéti számláihoz kapcsolódóan ,,KK''jelzésű pénzforgalmi betétkönyv nyitható.

(2) A betétkönyv megnyitására, megszüntetésére irányuló kérelmet a Kincstár Fióknál kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a finanszírozó számlatulajdonos költségvetési szerv és a betétkönyv tulajdonos költségvetési szerv adatain kívül a betétkönyv kezelésére kijelölt postahivatal adatait is.

(3) A betétkönyv tulajdonosa a betétkönyvet – a kezelő postahivatal értesítése alapján – a postahivatalnál veheti át. Az átvétellel egyidejűleg be kell jelenteni a betétösszegek felett rendelkező személyek aláírását, a használandó bélyegző lenyomatát, a rendelkezés módját és az arra vonatkozó esetleges kikötéseket.

(4) A betétkönyv megnyitásának, adatai megváltoztatásának, a ki- és befizetések teljesítésének eljárási szabályait a betétkönyvben található ,,Tudnivalók'' tartalmazzák.

(5) Az előirányzat-felhasználási keret számlához kapcsolódó, ,,K'' jelzésű pénzforgalmi betétkönyvbe jóváírás csak a Kincstár által vezetett számláról teljesíthető. A társadalombiztosítási költségvetési szervek ellátási számláihoz és a bíróságok letéti számláihoz kapcsolódó ,,KK'' jelzésű pénzforgalmi betétkönyvek javára befizetés is teljesíthető.

7. § (1) A Kincstár a Kincstár Fiókokban közzétett hirdetményben határozza meg a munkanapon belül azt a kezdő és záró időpontot, amelyek között a fizetési megbízásokat befogadja, ezen belül azt az időpontot, ameddig a befogadott, illetve a beérkezett megbízások teljesítéséből reá háruló feladatokat a tárgynapon teljesíti. A záró időpontig befogadott további megbízások teljesítéséből reá háruló feladatokat – ha a megbízó későbbi határidőt nem jelöl meg – legkésőbb a következő munkanapon teljesíti a Kincstár.

(2) A Kincstár a jogszabályi előírások alapján a kincstári körbe tartozó költségvetési szervek, fejezetek által benyújtott – a felhasználható előirányzat-felhasználási keret összegét befolyásoló, az előirányzatokat, valamint azok teljesítési adatait módosító és a kötelezettségvállalásokra vonatkozó adatokat tartalmazó – bizonylatokat a nyilvántartásában olyan módon köteles átvezetni, hogy a számlatulajdonos legkésőbb a benyújtást követő második munkanapon már annak figyelembevételével rendelkezhessen a számlája felett.

(3) A Kincstár a benyújtott fizetési megbízásokat érkezteti. Az ügyfél kérésére személyes benyújtás esetén az átvételt – a benyújtó által előzetesen elkészített átvételi elismervényen – igazolja.

8. § (1) Készpénzfelvételi igényeiket a kincstári ügyfelek

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettséget, valamint annak esetleges módosítását az 1/a. számú mellékletben meghatározott Készpénzfelvételi igény bejelentési bizonylaton kell teljesíteni.

(3) A Készpénzfelvételi igény bejelentési bizonylaton készpénzfelvételre jogosultként csak olyan személyek jelölhetők ki, akiket a kincstári ügyfél készpénzfelvételre jogosultként előzőleg bejelentett a Kincstár Fiók részére.

(4) A Kincstár Fiók a készpénzfelvételi igény bejelentés (módosítás) elfogadását vagy visszautasítását írásban, a bejelentés befogadásának napján visszaigazolja.

(5) Amennyiben a készpénz felvételére az esedékesség időpontjában nem került sor, a bejelentés érvényét veszti.

(6) Ha a kincstári ügyfél az előzetes bejelentési kötelezettségének az (1) bekezdésben meghatározott határidőre nem tesz eleget, a Kincstár Fiók – a (7) bekezdésben írt kivétellel – nem teljesíti a készpénzkifizetést.

(7) A kifizetést kivételesen és rendkívüli sürgősséggel, indokolt esetben az esedékesség napján a Kincstár Fiók engedélyezheti az (1) bekezdésben meghatározott előzetes bejelentés nélkül, a kincstári ügyfél írásban benyújtott, Kincstárnál bejelentett módon aláírt kérelme alapján. Az 1/a. számú mellékletben meghatározott bizonylatot ebben az esetben is be kell nyújtani a Kincstár Fiók részére, valamint az esedékesség napján előzetesen telefonon vagy telefax útján jelezni kell az igényt a Kincstár Fiók felé.

(8) A Kincstár a Kincstár fiókokban közzétett hirdetményben határozza meg a készpénzfelvétellel kapcsolatos részletes szabályokat, így elsősorban a bejelentési bizonylat munkanapon belüli benyújtásának határidejét, elfogadásának feltételeit, a benyújtás és visszaigazolás módját, valamint az állampapír forgalmazással összefüggő készpénzfelvétel, illetve annak bejelentésére vonatkozó szabályokat.

9. § (1) A Kincstárban alkalmazható fizetési módok a következők:

(2) A csoportos átutalási megbízásokat a kincstári számlatulajdonosoknak a Kincstárral kötött megállapodásban rögzített módon és formában kell benyújtani. A csoportos fizetési megbízás sajátos, részletes eljárási szabályait a Kincstár elnöke tájékoztatóban teszi közzé.

(3) Megállapodáson alapuló azonnali beszedési megbízás esetében a Kincstár Fiókhoz benyújtandó felhatalmazó levélnek – amennyiben az abban megjelölt terhelendő számla kincstári tranzakciós kód (a továbbiakban: KTK) vagy államháztartási egyedi azonosító (a továbbiakban: ÁHT azonosító) használatára kötelezett – tartalmaznia kell a kiadási KTK-t vagy ÁHT azonosítót.

(4) Határidős beszedési megbízás esetében – amennyiben a terhelendő vagy a jóváírandó számla KTK vagy ÁHT azonosító használatára kötelezett – a Kincstár Fiókhoz be kell nyújtani a kötelezett és a jogosult közötti megállapodást. A megállapodásnak tartalmaznia kell a kiadási, illetve bevételi KTK-t vagy ÁHT azonosítót.

(5) Azoknak a kincstári körbe tartozó költségvetési szerveknek, valamint pénzforgalmi számlatulajdonosoknak, amelyek a kiadások teljesítésére részben kincstári kártyát használnak, rögzíteniük kell belső szabályzataikban a kártya alkalmazásával összefüggő, a jogszabályokban, a bankkártya szerződésben és a Kincstár által kiadott tájékoztatóban foglalt követelményeket, belső előírásokat.

10. § (1) A Kincstár fedezetigazolást a fedezetbiztosítási számlára elkülönített pénzügyi fedezetről ad ki. A kincstári ügyfélnek a fedezetigazolási igénybejelentését megelőzően intézkednie kell a fedezetbiztosítási számla megnyitásáról.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a programfinanszírozás esetén szükséges fedezetigazolások kiadása során. A Kincstár programfinanszírozást lebonyolító szervezeti egysége ebben az esetben a programfinanszírozási okmányok, valamint a programfinanszírozási rendszer adatbázisa alapján ad ki fedezetigazolást.

11. § (1) A kincstári körbe tartozók a pénzforgalmi műveletek kezdeményezésekor, valamint e rendeletben meghatározott esetekben – a KTK és az ÁHT azonosító használat körébe vont számlákra – KTK-t és ÁHT azonosítót kötelesek alkalmazni.

(2) A KTK közlése alól mentességet élvező számlák körét a 2. számú melléklet tartalmazza. A mentesség nem vonatkozik a 12. § (4) bekezdésben foglalt kötelezettségre.

(3) A használandó KTK-kat a 3. számú melléklet tartalmazza. A Kincstár elnöke a pénzforgalommal kapcsolatos információs igények kielégítésével, valamint a kiemelt előirányzatokban bekövetkező változásokkal összhangban jogosult a KTK-k megváltoztatására, új KTK-k használatának elrendelésére az érintettek előzetes tájékoztatásával és egyetértésével.

(4) A KTK három pozíciós számjel, amely a kiemelt előirányzatok és jogcímek, illetve a pénzügyi műveletek azonosítására szolgál.

(5) A KTK feltüntetése nélküli, vagy nem létező KTK-t tartalmazó fizetési megbízásokat a Kincstár Fiók nem teljesíti. A KTK feltüntetése nélküli, vagy nem létező KTK feltüntetésével érkező bevétel nem azonosított bevételként jóváírásra kerül. A Kincstár és a költségvetési szerv teljesítési adatai közötti folyamatos egyezőség biztosítása érdekében a nem azonosított bevételek, valamint a tárgyévi függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások és bevételek megfelelő kiemelt előirányzatokra történő rendezéséről a kincstári körbe tartozók folyamatosan gondoskodni kötelesek.

(6) A KTK-k közül az egyes kiadási jogcímek visszafizetési kódjai térítményezés, nem azonosított bevételek átvezetése, jogcímek közötti helyesbítés esetén alkalmazhatók.

12. § (1) A KTK-t az MNB rendelkezés által rendszeresített Pf. 1 nyomtatványszámú, 2 példányos átutalási megbízás közlemény rovatának utolsó 7 pozíciójában kell feltüntetni a következők szerint:

Jobbról a hetedik pozícióban # azonosító jelet kell feltüntetni. A következő 2 X 3 mező két KTK elhelyezésére szolgál. A # jelet követő első három pozícióba minden esetben a terhelendő, a második három pozícióba a jóváírandó kiemelt előirányzat KTK-ját kell feltüntetni.

Ha az átutalás több jogcímet érint vagy nettósított összeg, a KTK-kat a 15. §-ban foglaltak szerint az átutalási megbízás kiegészítő szelvényén kell feltüntetni.

(2) A KTK-használat körébe vont számlák közötti átutalás esetén az átutalási megbízás közlemény rovatában két KTK-t kell feltüntetni, az átutalási megbízás kiegészítő szelvény használatának kivételével.

(3) Kincstári körön kívüli átutalás esetén, illetve amikor az átutalási megbízáson megjelölt terhelendő és jóváírandó számlák közül csak az egyik KTK használat körébe vont számla, csak egy KTK-t kell feltüntetni, a másik három pozíciót üresen kell hagyni.

(4) Amennyiben a kincstári körbe tartozó ügyfél az átutalási megbízás jogosultja, a jogosultnak a teljesítést megelőzően a bevételhez (jóváíráshoz) kapcsolódó KTK-ját közölni kell az átutalóval annak érdekében, hogy a közlemény rovat utolsó három pozíciójában a jóváírandó KTK-t az átutalási megbízásra rá tudja vezetni.

(5) Postai kifizetési utalvány használata esetén, ha a kifizetés egy jogcímet érint a feladójegyzéken kell feltüntetni a KTK-t.

Ha a kifizetés több jogcímet érint vagy nettósított összeg, az átutalási megbízás kiegészítő szelvényen kell feltüntetni a KTK-kat.

(6) A Pf. 101 nyomtatványszámú ,,Készpénzfelvételi utalvány'' használata esetén, ha a pénzfelvétel egy kiemelt jogcímet érint

– a Kincstár Fiók részére pénztári szolgáltatást nyújtó Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) pénztárában történő készpénzfelvételnél a készpénzfelvételi utalványhoz csatolt átutalási megbízáson,

– a Kincstár Fiók saját pénztárában történő készpénzfelvételnél a készpénzfelvételi utalvány hátoldalán kell feltüntetni a KTK-t.

Több jogcímet érintő kifizetés esetén vagy, ha a fizetendő összeg kiadási jogcím és bevételi jóváírás (levonás) nettósított összegét tartalmazza, az átutalási megbízás kiegészítő szelvényen kell megjelölni a KTK-kat.

(7) A Kincstárban vezetett forintszámla terhére benyújtott, devizaátutalási megbízások esetében használt, az MNB által rendszeresített nyomtatványokon nem kell feltüntetni a KTK-t. A devizaátutalási megbízásokat a Kincstár Fiók részére kell benyújtani, amely az aláírás hitelességét és a fedezetet a nyomtatványon igazolja, a megbízást további ügyintézésre megküldi a MNB részére. Az MNB terhelési értesítése alapján a Kincstár Fiók az ellenértékkel – tárgyévi függő, átfutó, kiegyenlítő kiadásként – megterheli a kincstári ügyfél számláját. A terhelést követően a kincstári ügyfélnek átutalási megbízás kiegészítő szelvény benyújtásával kell kezdeményezni a megfelelő kiemelt kiadási előirányzatra történő rendezést.

(8) A postai készpénzátutalási megbízás nyomtatványon, ha a kincstári körbe tartozó ügyfél a postával kötött megállapodás alapján

(9) A Befizetési lap hátoldalán, a ,,Fizetési mód, jogcím, eredeti vagy stornó'' oszlopban kell feltüntetni a KTK-t. Több kiemelt előirányzatot érintő befizetés esetén az összegeket soronként egymás alatt kell elhelyezni.

(10) A kincstári körbe tartozó ügyfél – mint jogosult – által benyújtott beszedési megbízás közlemény rovatának utolsó három pozíciójában kell feltüntetni a KTK-t.

13. § (1) A Kincstár tárgyévi függő, átfutó, kiegyenlítő kiadásként terheli az ügyfél számláját azokban az esetekben, ha a Kincstár a számla terhelését nem a kincstári ügyfél közvetlen megbízása alapján hajtja végre. Ezek az esetek a következők:

(2) A terhelést követően a kincstári ügyfélnek átutalási megbízás kiegészítő szelvény benyújtásával kell kezdeményezni a megfelelő kiemelt kiadási előirányzatra történő rendezést.

14. § (1) Az ÁHT azonosító biztosítja az államháztartási információs rendszerekben a különböző nyilvántartások közötti adat- és információáramlást, valamint a Kincstár jogszabályokban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítését. A költségvetési szervek, előirányzatok ÁHT azonosítóval történő ellátására vonatkozó szabályokat külön PM rendelet szabályozza.

(2) A programfinanszírozásba be nem vont fejezeti kezelésű előirányzatok terhére történő kiadások vagy javára érkező bevételek és a központi kezelésű előirányzatok terhére történő kiadások teljesítése során az ÁHT azonosítót a 15. §-ban foglaltak szerint kell feltüntetni.

(3) Az ÁHT azonosító megjelölése nélkül vagy nem létező ÁHT azonosító megjelölésével benyújtott fizetési megbízásokat a Kincstár Fiók nem teljesíti.

(4) Az ÁHT azonosító nélküli, vagy nem létező ÁHT azonosító megjelölésével érkező bevétel jóváírásra kerül a Kincstár által adott technikai ÁHT azonosítón. A számla felett rendelkezőnek a 15. §-ban meghatározott formában gondoskodnia kell ezeknek a bevételeknek a megfelelő ÁHT azonosítóra rendezéséről.

15. § (1) A költségvetés végrehajtása során a kincstári körbe tartozó ügyfelek főkönyvi nyilvántartása és a Kincstár pénzforgalomból nyert adatai közötti eltérések kiküszöbölése érdekében a KTK és ÁHT azonosító használatára kötelezett számlák számlatulajdonosai a 4. számú melléklet szerinti átutalási megbízás kiegészítő szelvényt kötelesek alkalmazni abban az esetben, ha

(2) Az (1) bekezdés a)–f) pontjaiban felsorolt esetekben a kiegészítő szelvényt a fizetési megbízás bizonylatával együtt (összecsatolva) kell benyújtani a Kincstár Fiókhoz. Mágneses adathordozón történő fizetési megbízás benyújtás esetén a fizetési megbízásokat KTK-k szerint szét kell bontani. A fizetési megbízáson a kiadási KTK feltüntetésére szolgáló rovatokban XXX-el kell jelölni, hogy a fizetési megbízáshoz kiegészítő szelvény kapcsolódik. Az (1) bekezdés g)–k) pontjai esetében az átutalási megbízás kiegészítő szelvényt önmagában kell benyújtani és a szelvényen a fizetési megbízás bizonylat sorszáma rovatban az első pozícióba X-et kell feltüntetni.

(3) A kiegészítő szelvény tartalmazza a számlatulajdonos nevét, érintett számlaszámát, a bizonylat sorszámát, a fizetési bizonylat számát, a kötelezettségvállalás kincstári hivatkozási számát, a programazonosító számot, a dátumot, aláírást, valamint az átutaló számlára vonatkozóan a kiemelt előirányzati tranzakciós kódot, az ÁHT azonosítót, a tételes elszámolás összegét és annak részletezését, a kötelezettségvállalás terhére történő utolsó kifizetés feltüntetését, és a jogosult számlájára vonatkozóan a kiemelt előirányzati tranzakciós kódot, az ÁHT azonosítót, a tételes elszámolás összegét és annak részletezését.

(4) A kiegészítő szelvényen minden esetben ki kell tölteni a számlatulajdonos nevét, számlaszámát, valamint a dátumot és az aláírást. A többi adatot a rendeletben szabályozott esetekben kell kitölteni. A kiegészítő szelvény jogosult számlához kapcsolódó adatait a fejezeti kezelésű előirányzatok, illetve számlák javára történő fizetéskor minden esetben ki kell tölteni.

(5) Ha a fizetési megbízáson szereplő fizetendő összeg kifizetése több jogcím terhére történik a kiegészítő szelvényen a (4) bekezdésben foglaltakon felül fel kell tüntetni az egyes jogcímek KTK-it, a hozzá tartozó összegek megjelölésével, valamint az egyes jogcímek szerint részletezett adatok összegét, aminek meg kell egyezni a fizetési megbízáson szereplő összeggel.

(6) Ha a kifizetés a kincstári ügyféllel szembeni tartozás beszámításával történik (nettó módon) a kiegészítő szelvényen, a (4) bekezdésben foglaltakon felül, fel kell tüntetni a kiadási jogcím KTK-ját a hozzá tartozó bruttó kiadás összegével, a bevételi jogcím KTK-ját a hozzá tartozó összeggel, valamint a kiadási és bevételi jogcímeknél szereplő összegek különbségét, aminek meg kell egyeznie a fizetési megbízáson szereplő összeggel.

(7) Ha programfinanszírozásba be nem vont fejezeti kezelésű előirányzatok terhére történik a fizetés, a fizetési megbízáshoz minden esetben mellékelni kell a kiegészítő szelvényt, amelyen a (4) bekezdésben foglaltakon felül a kiegészítő szelvény átutaló számlájára vonatkozó rovataiban fel kell tüntetni az egyes jogcímek ÁHT azonosítóját, azon belül a fizetések KTK és összegek szerinti bontását, az egyes jogcímek szerint részletezett adatok összegét, aminek meg kell egyeznie a fizetési megbízáson szereplő összeggel. Amennyiben a jogosult programfinanszírozásba be nem vont fejezeti kezelésű előirányzat, a kiegészítő szelvényen a jogosult számlára vonatkozó részletező adatokat ki kell tölteni.

(8) Ha a fejezeti kezelésű előirányzatok programfinanszírozásba bevont előirányzatai terhére történik kifizetés, a fizetési megbízáshoz mellékelt kiegészítő szelvényen a (4) bekezdésben foglaltakon felül fel kell tüntetni a kiadási jogcímek KTK-ját a hozzá tartozó összegekkel és a program indításakor a Kincstár által adott programazonosító számot is. A programazonosító számot egy jogcímet érintő kifizetés esetén az átutalási megbízás közlemény rovatában kell feltüntetni.

(9) Ha a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó közbeszerzések költségvetési törvényben meghatározott értékhatárát elérő kötelezettségvállalással összefüggő dologi és felhalmozási kiadások terhére történik kifizetés, a fizetési megbízáshoz mindig mellékelni kell a kiegészítő szelvényt, amelyen a (4) bekezdésben foglaltakon felül fel kell tüntetni a kötelezettségvállalás bejelentésekor a Kincstár Fiók által adott hivatkozási számot, a kiadási előirányzat KTK-ját(it), összegét (összegeit), a fizetési megbízás összegét, és amennyiben az adott kötelezettségvállalásra vonatkozó utolsó kifizetés történik, azt is jelölni kell.

Abban az esetben, ha a dologi és a felhalmozási előirányzatok terhére a közbeszerzések költségvetési törvényben meghatározott értékhatárát meghaladó kifizetést teljesít a kincstári ügyfél, azonban kiegészítő szelvényt nem csatol a fizetési megbízáshoz, ezt olyan nyilatkozatnak kell tekinteni, amely szerint a kifizetés tárgya nem tartozik a kötelezettségvállalás bejelentés hatálya alá.

(10) Ha több központi kezelésű előirányzat terhére történik fizetés, a kiegészítő szelvényen fel kell tüntetni a (4) bekezdésben foglaltakon felül a kiegészítő szelvény megfelelő (az átutaló számlájára vonatkozó) rovataiban a jogcímek ÁHT azonosítóját a jogcímek szerint részletezett adatok összegét, aminek meg kell egyeznie a fizetési megbízáson szereplő összeggel.

(11) A Kincstárban vezetett számla terhére benyújtott devizaátutalási megbízások, postaköltség és kincstári kártyával teljesített kiadás utóterhelését, jogszabályi előíráson, jogerős bírósági vagy államigazgatási határozaton alapuló azonnali beszedési megbízás, átutalási végzés, a bírósági végrehajtónak a követelés lefoglalására irányuló intézkedése teljesítése, valamint a Kincstár által a költségvetési szerv köztartozása átutalásának teljesítését követő kiemelt előirányzati rendezés esetében a (4) bekezdésben foglaltakon felül fel kell tüntetni a tárgyévi függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások visszatérülése kódon megfelelő összeggel a rendezendő összeget és a megfelelő kiemelt kiadási előirányzatok KTK-it a hozzá tartozó megfelelő összegekkel.

(12) Hitelintézetnél vezetett devizaszámláról, valamint a Kincstárban vezetett devizaszámláról programfinanszírozás körébe nem tartozó előirányzat terhére történt kifizetésről a tranzakciót követő 3 munkanapon belül, terhelésként és jóváírásként azonos összeggel a megfelelő kiemelt előirányzatot megjelölve a kiegészítő szelvényen kell tájékoztatni a Kincstár Fiókot. A szelvényen a (4) bekezdésben foglaltakon túl fel kell tüntetni a megfelelő kiadási és bevételi KTK-t a hozzá kapcsolódó összegekkel együtt.

(13) Pénzforgalom nélküli, kiadási vagy bevételi előirányzatok között történő helyesbítések esetében a kiegészítő szelvényen a (4) bekezdésben foglaltakon felül fel kell tüntetni a téves kiadási vagy bevételi előirányzat visszafizetési (stornó) KTK-ját a tévesen kifizetett vagy jóváírt összeg megjelölésével, és a helyes kiadási és bevételi előirányzat KTK-ját a megfelelő összeggel.

(14) Nem azonosított bevételek megfelelő kiemelt előirányzatra történő átvezetése esetében a kiegészítő szelvényen a (4) bekezdésben foglaltakon felül fel kell tüntetni a nem azonosított bevétel visszafizetési KTK-t a hozzá kapcsolódó, helyesbíteni kívánt összeggel és a megfelelő bevételi KTK-t(kat) a hozzá kapcsolódó összeggel.

(15) Az átutalási megbízás kiegészítő szelvényén KTK és az e rendeletben előírt esetekben ÁHT-azonosító feltüntetése nélküli vagy nem létező KTK vagy ÁHT-azonosító feltüntetésével benyújtott bizonylatot a Kincstár Fiók nem teljesíti, illetve nem vezeti át a nyilvántartásában.

(16) Az Egészségbiztosítási Alap ellátási kiadásaihoz kapcsolódó ellátási célú kiadási előirányzat-felhasználási keretszámla terhére hó közben gyógyító-megelőző ellátás összevont jogcímen teljesített kiadási tételekről minden hónap végéig be kell nyújtani az önálló kiegészítő szelvényt, amely a jogcímenkénti további bontást tartalmazza. Hó végén a gyógyító-megelőző ellátás összevont jogcímre meghatározott kincstári tranzakcióknak egyenlege nem lehet, kivéve a 13. havi illetmény megelőlegezésének és visszapótlásának időszakát.

16. § (1) A Korm. rendelet 52. §-ának (11), valamint az 55. §-ának (3)–(4) bekezdésében előírt előirányzat-módosításokra vonatkozó adatszolgáltatásokat az 5/a. számú mellékletben meghatározott formában két példányban a Kincstár Központ részére kell benyújtani. A Kincstár Központ az előirányzat-módosítás átvezetését az adatlapon, annak egy példányának visszaküldésével igazolja a benyújtó részére.

(2) A Korm. rendelet 55. §-ának (5) bekezdésében előírt saját hatáskörű előirányzat-módosításokra vonatkozó adatszolgáltatásokat a költségvetési szerveknek az 5/b. számú mellékletben meghatározott formában 1 példányban kell benyújtani a Kincstár Fiók részére. A Kincstár az előirányzat-módosítás átvezetését a számlakivonatban igazolja vissza a benyújtó részére.

(3) Az elkülönített állami pénzalapok előirányzat-módosítására vonatkozó adatszolgáltatást az 5/c. számú mellékletben meghatározott formában 2 példányban kell benyújtania az alapkezelőnek a Kincstár Központ részére. A Kincstár az előirányzat-módosítás átvezetését az adatlapon, annak egy példányának visszaküldésével igazolja a benyújtó részére.

17. § (1) A Korm. rendelet 139. §-ában előírt negyedéves előirányzat teljesítési tervre vonatkozó adatszolgáltatást a Kincstár Fiók részére a 6. számú mellékletben meghatározott formában 1 példányban kell benyújtani. A Kincstár Fiók az adatszolgáltatás benyújtását ellenőrzi, a benyújtást elmulasztókat pótlásra felszólítja. A Kincstár Központ az előirányzat-felhasználási tervek és a költségvetések tényleges teljesítési adatai összevetésével havonta elemzéseket készít.

(2) A Korm. rendelet 109. §-ának (1) és (6) bekezdésében foglalt, a havi előirányzat-felhasználási keret megállapítására és korrekciójára vonatkozó, adatközlésre a 7/a. számú mellékletben meghatározott formátumú adatlapot kell használni. A Kincstár Központ a Kincstár elnöke által tárgyévre kiadott a havi keretnyitáshoz kapcsolódó adatszolgáltatások határidőit tartalmazó naptári rend (a továbbiakban: Naptári rend) szerinti időpontokban az adatlap 2 példányának megküldésével tájékoztatja a felügyeleti szervet, a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek részére megnyitandó havi előirányzat-felhasználási keretek összegéről. A felügyeleti szerv minden esetben 1 példányban, a Naptári rend szerinti időpontokban köteles visszaküldeni az adatlapot, amelyen a megfelelő rovatok kitöltésével tájékoztatja a Kincstár Központot az egyes költségvetési szervek közötti korrekciós igényéről.

(3) A társadalombiztosítási szervezetek által folyósított, de nem a társadalombiztosítás pénzügyi alapját terhelő ellátások megtérítésére vonatkozó éves tervet a 7/b. számú mellékletben meghatározott formában – mágneses adathordozón, valamint kettő kinyomtatott példányban – jóváhagyásra a Pénzügyminisztériumba kell benyújtani a megelőző év december 25. napjáig. A Kincstár az ellátások megtérítését a jóváhagyott tervben meghatározott időpontokban utalja a Társadalombiztosítási Alapok részére.

(4) A költségvetési törvényben meghatározott hitel igénybevételére vonatkozó, valamint a Korm. rendelet 115. § (1) bekezdésben meghatározott havi részletezettségű finanszírozási tervet az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak a 7/c. számú mellékletben meghatározott formában és tartalommal – mágneses adathordozón, valamint kettő kinyomtatott példányban – elbírálásra a Kincstár Központ részére kell a tárgyidőszakot megelőző hónap 25. napjáig megküldeni. A Kincstár Központ az engedélyezett finanszírozási tervet, a terv egy – a pénzforgalmi teljesítések egyeztetésére alkalmas tájékoztatási adataival kiegészített – példányának visszaküldésével visszaigazolja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár részére.

(5) A Korm. rendelet 109. §-ának (7) bekezdésében foglalt előrehozást a 8/a.–8/b. számú mellékletben meghatározott adatlapokon 2 példányban – az előrehozás indokait tartalmazó kérelem csatolásával – kell kérnie a felügyeleti szervnek a Kincstár Központtól. Az előrehozást a következő havi keretnyitások kiszámítása során időarányosan veszi figyelembe a Kincstár. Az időarányos havi ütemezéstől eltérően folyósítandó és/vagy visszatérítendő előirányzat-felhasználási keret előrehozás visszapótlása az adatlapon rögzített havi részletezésben történik. A Kincstár Központ az adatlapok beérkezését követő 5 napon belül az adatlap egy példányának megküldésével tájékoztatja a felügyeleti szervet az előrehozás nyilvántartásba vételéről, vagy az előrehozás elutasításáról, és annak indokairól.

(6) A Korm. rendelet 109. §-ának (10) bekezdésében foglalt, a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó előirányzat-felhasználási tervet a 9. számú mellékletben meghatározott formában 2 példányban kell a Kincstár Központ részére benyújtani a negyedévet megelőző hónap 10. napjáig, az első negyedévre vonatkozóan január 25-ig. A Kincstár Központ az előirányzat-felhasználási tervet, a terv egy példányának visszaküldésével visszaigazolja a fejezet részére. A támogatás igénybevétele fejezeti szinten összességében – figyelmen kívül hagyva a programfinanszírozásba bevont előirányzatokat, az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlléphető kiadási előirányzatokat, valamint a fejezeti tartalék előirányzatát – a halmozott havi időarányos keretet csak a Kincstár engedélyével és csak a negyedév első hónapjára vonatkozóan haladhatja meg. Ebben az esetben az előirányzat-felhasználási tervhez csatolni kell az eltérés indokait tartalmazó kérelmet. Amennyiben a költségvetési előirányzatok teljesülése az előirányzat-felhasználási tervtől eltérően alakul, a fejezet a negyedév közben is benyújthat keretnyitásra vonatkozó kérelmet a 9. számú mellékletben meghatározott formában. Az időarányos mértéket meghaladó keret megnyitására ebben az esetben is a Kincstár engedélyével kerülhet sor.

18. § (1) Az éves költségvetési törvényben meghatározott, előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadási előirányzatok minden egyes túllépésekor – a központi kezelésű előirányzatok kivételével – a fejezet felügyeletét ellátó szervnek a folyósítást megelőzően be kell nyújtania a Pénzügyminisztériumhoz a 10. számú melléklet szerinti adatlapot, továbbá az eredeti előirányzatot meghaladó támogatási igényt megalapozó indokokat és számításokat. A továbbiakban akkor kell ismételten adatot szolgáltatni, ha a túllépés korábban közölt adataiban változás következik be.

(2) A társadalombiztosítási szervezetek által folyósított, nem a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait terhelő ellátások kiadási előirányzatainak túllépése esetén 17. § (4) bekezdés szerint benyújtott finanszírozási tervhez csatolni kell a túllépés szöveges és számszaki indokolását.

(3) Az elkülönített állami pénzalapok éves költségvetési törvényben meghatározott, előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzataira túllépés esetén havi aktualizált finanszírozási tervet kell a Pénzügyminisztériumhoz benyújtani, melyhez csatolni kell a túllépés szöveges és számszaki indokolását.

(4) A Pénzügyminisztérium a benyújtott számítások, indokolások jog- és tényszerűségét megvizsgálja. Megfelelően igazolt igény esetén 5 munkanapon belül engedélyezi a Kincstárnak a támogatás folyósítását. A Kincstár a jóváhagyott terv alapján teljesíti a támogatás folyósítását. Hiányos vagy nem tárgyszerű adatközlés esetén felhívja az érintett fejezet felügyeletét ellátó szervet, illetve a finanszírozási terv benyújtóját a hiány pótlására.

19. § (1) A Kincstár Fiók valamennyi számlatulajdonost a számlán történt terhelésről, illetve jóváírásról írásban vagy mágneses adathordozón összevont és tételes számlakivonattal értesíti. Számlakivonatot kell készíteni és azt a számlatulajdonos részére továbbítani minden olyan napon, amelyen a számlán pénzforgalmi vagy pénzforgalom nélküli tranzakció történt. Az összevont számlakivonat tartalmazza a könyvelési nap dátumát, a számla tárgynapi nyitóegyenlegét, a számlán az összevont terhelt forgalmat, az összevont jóváírt forgalmat, a záróegyenleget, a forgalmi tételek darabszámát, valamint a kivonatsorszámot. A tételes számlakivonat a terhelési és jóváírási tételeket darabonkénti részletezésben tartalmazza. A számlakivonat – beleértve a pénzforgalom nélküli tranzakciók adatait is – számviteli bizonylatnak minősül.

(2) A Kincstár a visszautasított megbízásokról, valamint a pénzforgalommal nem járó tételekről, a saját hatáskörű és a programfinanszírozással kapcsolatos előirányzat-módosításokról, a nyilvántartásba vett kötelezettségvállalásokról, a halmozott tartozik és követel forgalomról kiemelt jogcímenként és a kiadási előirányzatok szabad kereteiről is tájékoztatja ügyfeleit a számlakivonatban.

(3) A Korm. rendelet 146. §-ában előírt egyeztetés során a Kincstár részére benyújtott, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó pénzforgalommal nem járó rendezési tételekről, valamint ennek eredményeként a korrigált tárgyévet megelőző évi halmozott tartozik, követel forgalomról kiemelt jogcímenként, és a tárgyévet megelőző évi kiadási előirányzatok korrigált szabad kereteiről számlakivonatban tájékoztatja ügyfeleit a Kincstár.

(4) A Kincstár Fiók havonta számlánként külön-külön tájékoztatja a számlatulajdonosokat a számla tárgyhavi összes kiadási és összes bevételi forgalmáról a 11. számú mellékletben meghatározott formában.

(5) A Korm. rendelet 140. §-ában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét a Kincstár a 12–13. számú melléklet szerinti tartalommal és formában készíti el.

20. § (1) Ez a rendelet 2000. január 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a pénzügyi szolgáltatások teljesítésének rendjéről a Magyar Államkincstárban című 42/1996. (XII. 28.) PM rendelet, valamint az azt módosító 1/1998. (I. 12.) PM rendelet és a 6/1999. (II. 10.) PM rendelet.