Kifejezéskereső
37/1999. (II. 26.) Korm. rendelet
a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet módosításáról
1999.03.13.
A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. évi törvény 13. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § (1) A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
,,1. bekötés: az ivóvíz vagy szennyvíz bekötővezeték megépítésével és üzembe helyezésével az ingatlan bekapcsolása a vízjogi engedély alapján épült, illetőleg üzemeltetett víziközmű törzshálózatba;''
(2) Az R. 2. §-ának 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
,,5. házi szennyvízhálózat: az ingatlanon keletkező szennyvíz összegyűjtését szolgáló és azt a szennyvízbekötő vezeték vagy a csatlakozó szennyvízhálózat végpontjához továbbító – az ingatlanon lévő építmény (épület) tartozékát képező – szennyvízvezeték hálózat, annak kiegészítő elemeivel (így például szennyvízmennyiség-mérő, szennyvízminőség ellenőrző akna, szennyvíz-előkezelő mű) együtt;''
(3) Az R. 2. §-ának 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
,,8. ingatlan: a külön jogszabály1 szerinti egy helyrajzi számmal rendelkező földrészlet (telek);''
(4) Az R. 2. §-ának 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
,,9. ivóvíz bekötővezeték: az ivóvízellátásba bekapcsolt ingatlanon a törzshálózat és a házi vezetékhálózat, illetve a csatlakozó ivóvízvezeték-hálózat között kiépített vezeték a tartozékaival, valamint a bekötési vízmérő, amely
a) úszótelkes és telekhatáron kialakított zártsorú beépítésnél az épület külső falsíkjáig,
b) egyéb esetekben a bekötési vízmérőt követően a vízmérési helyen beépített elzárószerelvény vízmérő felőli csatlakozó pontjáig, ennek hiányában a vízmérőt követő 10 cm-es vezetékszakasz végéig,
c) vízmérő hiányában az ivóvíztörzshálózattól a közterület és az ingatlan határvonaláig húzódó vezetékszakasz végéig
terjed;''
(5) Az R. 2. §-ának 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
,,13. ivóvízmérő: a külön jogszabály2 szerinti, az ivóvízhálózatba beépített – az áramló víz mennyiségének meghatározására szolgáló – hitelesített mérőeszköz (így például készülék, berendezés, műszer), ideértve annak tartozékait
a) bekötési vízmérő: az ellátásba bekapcsolt ingatlanok vízhasználatának mérésére szolgáló, a bekötővezeték végpontjára telepített,
b) törzshálózati vízmérő: közvetlenül a törzshálózati fogyasztási helyekre, többek között közkifolyókra, tűzcsapokra telepített,
c) mellékvízmérő: a bekötési vízmérő után beépített, elkülönített vízhasználat mérésére szolgáló
vízmérő;''
(6) Az R. 2. §-ának 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
,,23. szennyvízelvezetési hely: a szennyvízelvezető műbe bekapcsolt ingatlan, illetőleg azon belül mindazon épület, épületrész, önállóan használható bérlemény, amelyek vízhasználata mellékszolgáltatási szerződés alapját képező mellékvízmérővel mért, és szennyvizei elvezetését a házi szennyvízhálózat biztosítja;''
(7) Az R. 2. §-ának 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
,,26. csatornadíj alapjául szolgáló szennyvízmennyiség-mérő: a szennyvizek mennyiségének mérésére alkalmas műtárgy, berendezés, amelyet akkreditált, kalibráló (bemérő) laboratórium hiteles használati etalonnal rendszeresen ellenőriz;''
2. § (1) Az R. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
,,a) a szerződő felek és azonosító adatai körében a felek nevét, címét vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén annak székhelyét, cégjegyzékszámát, továbbá természetes személy esetén a személyi adatok körében anyja nevét, születési helyét és idejét;''
(2) Az R. 3. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
,,e) az ellenérték megállapításának, ezen belül a számlázásnak, a mérőeszköz leolvasásának és a számla kiegyenlítésnek a módját;''
(3) Az R. 3. §-a a következő (3)–(6) bekezdéssel egészül ki:
,,(3) Ha a fogyasztó a szerződést – a szolgáltatás jogszabályban megállapított díját kivéve – a szerződés tartalmára kiható véleményeltéréssel írta alá, a szolgáltató köteles a felek álláspontjának egyeztetését 15 napon belül kezdeményezni.
(4) A szerződési ajánlatban foglaltak a szolgáltatót 30 napig kötik.
(5) A megkötött szolgáltatási szerződést ivóvízellátás esetén a fogyasztó, ha egyben az ingatlan tulajdonosa – az egyéb jogcímen használó pedig a tulajdonos hozzájárulásával –, 60 napos határidővel felmondhatja, amennyiben az ingatlanon nincs más felhasználó által igénybe vett közműves ivóvízszolgáltatás.
(6) A megkötött mellékszolgáltatási szerződést az elkülönített vízhasználatot igénybe vevő (a továbbiakban: elkülönült vízhasználó) harmincnapos határidővel, a szolgáltató pedig két hónapon túli díjtartozás esetén további harmincnapos határidővel felmondhatja. A mellékszolgáltatási szerződések felmondásáról a bekötési vízmérő fogyasztóját a szolgáltató köteles tájékoztatni.''
3. § Az R. 4. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(2) Gazdálkodó szervezet által kért bekötés megvalósításához vagy a részére nyújtott szolgáltatás mennyiségének növeléséhez, illetőleg minősége igényelt javításához – lakásszövetkezet és önkormányzat tulajdonában lévő lakóépületek elhelyezésére szolgáló ingatlanok kivételével – a szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást kell fizetni. A hozzájárulás mértéke az igényelt szolgáltatáshoz szükséges fejlesztés költségeinek arányos része. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás elkülönítetten kezelendő, és kizárólag a víziközmű fejlesztésére fordítható.
(3) A települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) közegészségügyi és a környezetvédelmi és a vízgazdálkodási jogszabályok megsértése esetén az ingatlanok bekötését a tulajdonos költségére elrendeli.''
4. § Az R. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (9)–(10) bekezdéssel egészül ki:
,,(1) Ha a bekötés nem a víziközmű törzshálózati beruházás részeként, azzal egy időben valósul meg,
a) a bekötővezeték megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez a hatósági engedélyek mellett a szolgáltató írásbeli hozzájárulása is szükséges;
b) a bekötés költségei – kötelezés kivételével – a bekötés kezdeményezőjét terhelik;
c) a szolgáltatói hozzájárulás iránti kérelemhez a bekötés kezdeményezőjének e rendelet melléklete szerinti tervet kell benyújtania;
d) a kötelező közműnyilvántartással kapcsolatban előírt geodéziai bemérésekről – a hálózatba bekötést kezdeményező költségére – a szolgáltatónak kell gondoskodnia;
e) a szolgáltató a hozzájárulásról a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül nyilatkozni köteles.''
,,(9) Ha a bekötést nem az ingatlan tulajdonosa kezdeményezi, a jegyző által elrendelt bekötés kivételével a szolgáltató hozzájárulása csak a tulajdonos előzetes írásbeli beleegyezésével adható meg.
(10) Ha a a benyújtott terv az előírásoknak nem felel meg formai vagy műszaki okból, a szolgáltató a hozzájárulás megadását a terv kiegészítéséhez vagy megfelelő új terv benyújtásához kötheti.''
5. § Az R. 6. §-ának (4)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(4) Ha a víziközmű törzshálózat a szomszédos ingatlan mentén fekszik, a bekötés a szomszédos ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával – az ingatlantulajdonosok megállapodása (szerződéses szolgalom) alapján – a szomszédos ingatlan igénybevételével is elvégezhető. A szerződésnek tartalmaznia kell a létesítmény elhelyezésével, az ingatlan használatával kapcsolatos kölcsönös jogokat és kötelezettségeket. A szerződést a szolgáltatói hozzájárulás iránti kérelemhez kell csatolni.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott megállapodás hiányában – ha a szomszédos ingatlant érintő bekötővezeték megvalósítása és üzemeltetése az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki, vagy lényegesen nem akadályozza – a jegyző a szomszédos ingatlanra vízvezetési és szennyvízelvezetési szolgalmat alapíthat.
(6) Az (5) bekezdés szerinti tűrési kötelezettséget meg kell szüntetni, ha az uralkodó telek mentén a víziközmű törzshálózat megépült, és az abba való bekötés – a meglévő állapothoz képest – nem okoz aránytalan hátrányt.
(7) A víziközmű törzshálózatba bekötött ingatlanok megosztása vagy egyesítése esetén az új állapotnak megfelelő bekötések megépítéséről, illetőleg megszüntetéséről – eltérő megállapodás hiányában – az ezzel járó költségek viselése mellett a telekalakítás kezdeményezőjének kell gondoskodnia.''
6. § Az R. 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
,,(3) Az (1) bekezdésben előírt szolgáltatói ellenőrzés nem mentesíti a fogyasztót a tulajdonában lévő csatlakozó víziközmű-hálózat és házi ivóvízhálózat rendszeres ellenőrzésének és karbantartásának kötelezettsége alól.''
7. § Az R. 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
,,(4) A fogyasztó, illetőleg az elkülönített vízhasználó személyében beállott változást a régi és új fogyasztó, illetőleg elkülönített vízhasználó együttesen köteles a vízmérőállás megjelölésével a változástól számított 30 napon belül a szolgáltatónak bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén az abból eredő károkért az elköltöző fogyasztó és az új fogyasztó, illetőleg az elkülönített vízhasználó egyetemlegesen felel.''
8. § Az R. 9. §-ának (2)–(4) bekezdése helyébe a következő (2)–(5) bekezdés lép, egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
,,(2) A szolgáltató a szolgáltatást a létfenntartáshoz, a közegészségügyi és tűzvédelmi követelmények teljesítéséhez, valamint az egészségügyi és gyermekintézmények ellátásához szükséges ivóvízellátás, továbbá a szennyvízelvezetésre irányuló szolgáltatás kivételével, az illetékes ÁNTSZ-nek az intézkedés bevezetését nyolc nappal megelőző értesítése mellett, az ÁNTSZ-nek az értesítésben foglaltakkal ellentétes állásfoglalása hiányában
a) időben és mennyiségben korlátozhatja,
b) kizárólag termelési célú ivóvíz-felhasználásnál szüneteltetheti, illetve három hónapon túli díjtartozás esetén további harmincnapos határidővel a szolgáltatási szerződést felmondhatja.
(3) A közegészségügyi követelmények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátás akkor biztosított, ha az ivóvízellátás legalább 50 l/fő/nap mennyiségben, négy emeletnél nem magasabb lakóépület esetén legfeljebb 150 m távolságon belüli, négy emeletnél magasabb lakóépületben pedig négy emeletnél nem nagyobb szintkülönbséggel járó vízvételezési lehetőséggel (közkifolyóról, tűzcsapról, szállított vízből) adott.
(4) A díjhátralék megfizetésének igazolásától számított öt naptári napon belül a szolgáltatónak a (2) bekezdés a)–b) pontja szerinti intézkedéseket meg kell szüntetnie.
(5) Az ÁNTSZ-nek a (2) bekezdés szerinti, az értesítésben foglaltakkal ellentétes állásfoglalása hiányában a szolgáltató a bekötővezetéket leszűkítheti, lezárhatja.''
9. § Az R. 10. §-a a következő (6)–(7) bekezdéssel egészül ki:
,,(6) A fogyasztó a szolgáltatás közérdekből történő korlátozását, illetve szüneteltetését kártalanítás nélkül tűrni köteles. Az előre tervezhető közérdekű tevékenység kapcsán felmerülő korlátozásokról a fogyasztókat legalább három nappal korábban, a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.
(7) A szolgáltatás korlátozása akkor közérdekű, ha azt a víziközmű biztonságos működtetésével összefüggő közegészségügyi vagy egyéb követelmény (így például hálózatfejlesztés, jelentősebb üzemzavar-elhárítás) teszi indokolttá.''
10. § Az R. 17. §-ának (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(3) Az ingatlanon fogyasztott víz mennyisége szempontjából a bekötési vízmérő az irányadó. A bekötési vízmérő és az elkülönített vízhasználatokat mérő mellékvízmérők mérési különbözetéből megállapított fogyasztási különbözetet a bekötési vízmérő szerinti fogyasztó köteles megfizetni a szolgáltatónak; a szolgáltatót pedig tájékoztatja az épületen belüli belső elszámolás módjáról.
(4) Ha a díjelszámolás alapjául szolgáló bekötési vízmérő nem mér, rendellenesen vagy hibásan működik, illetőleg nem olvasható le, a fogyasztott víz mennyiségét a megelőző 365 nap összes fogyasztásából egy napra számított átlagfogyasztás és a meghibásodás napjának elfogadott határnapot megelőző legutolsó leolvasás napjától eltelt napok számának szorzataként kell megállapítani.
(5) A házi vízvezeték – a fogyasztó által nem ellenőrizhető vagy nem karbantartható helyen történő – rejtett meghibásodása esetén a vízfogyasztást az árjogszabályok szerinti átalány alapján kell megállapítani.''
11. § Az R. 18. §-ának (1)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(1) Az ingatlanon belül a mellékvízmérővel elkülönített vízhasználatra az elkülönített vízhasználó a szolgáltatóval mellékszolgáltatási szerződést köthet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződés megkötését, ha az elkülönített vízhasználó e rendeletben meghatározott feltételeknek eleget tesz, a szolgáltató nem tagadhatja meg.
(3) A mellékszolgáltatási szerződés létrejöttének előfeltétele
a) az ingatlan vízfogyasztásának bekötési vízmérővel történő mérése, és az ingatlan vízellátására vonatkozó szolgáltatói szerződés megkötése,
b) a mellékvízmérőnek a házi vízvezetékhálózatba történő beépítéséhez a bekötési vízmérő szerinti fogyasztó, valamint azt követően a szolgáltató előzetes hozzájárulása.
(4) A bekötési vízmérő szerinti fogyasztó a hozzájárulást csak az épületgépészeti rendszerének a beépítés miatt szükségessé váló jelentős költségű átalakítása esetén tagadhatja meg.
(5) A szolgáltatói hozzájárulás iránti kérelemhez e rendelet melléklete szerinti tervet kell benyújtani.
(6) Amennyiben a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő beépítést vagy más, az üzembe helyezést gátló körülményt állapítanak meg, a szolgáltató az üzembe helyezést megtagadhatja, és azt a hozzájárulásban foglalt feltételek teljesítéséhez, az akadályok megszüntetéséhez kötheti.
(7) A szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy a mellékszolgáltatási szerződés alapját képező mellékvízmérőt üzembe helyezéskor bélyegzéssel és zárral lássák el.''
12. § Az R. 19. §-ának (2) és (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő (4)–(5) bekezdéssel egészül ki:
,,(2) Elkülönített vízhasználó a saját tulajdonában lévő és mellékszolgáltatási szerződés alapjául szolgáló mellékvízmérő hitelesítéséről, rendkívüli vizsgálatáról saját költségére köteles gondoskodni. Amennyiben ezzel a költségek megelőlegezése mellett a szolgáltatót bízza meg, úgy a szolgáltató a megbízás teljesítését nem tagadhatja meg. Ha hitelesítést – az arról való gondoskodást – az elkülönített vízhasználó elmulasztja, a szolgáltató a mellékszolgáltatási szerződést 15 napos határidővel felmondhatja.
(3) A szolgáltató tulajdonában lévő bekötési vízmérő tekintetében a fogyasztó, a szolgáltató tulajdonában lévő és mellékszolgáltatási szerződés alapjául szolgáló mellékvízmérő tekintetében pedig az érdekelt a vízmérő rendkívüli vizsgálatát és ezt követően az Országos Mérésügyi Hivatal által végzett rendkívüli hitelesítését a szolgáltatótól kérheti. Ha a rendkívüli vizsgálaton a vízmérő megfelelőnek minősül, a rendkívüli vizsgálat és hitelesítés költsége a fogyasztót, illetőleg az elkülönített vízhasználót terheli.
(4) Ha a (3) bekezdés szerinti felülvizsgálat azt állapítja meg, hogy a vízmérő a mérésügyi jogszabályoknak nem felel meg, a hibát a felülvizsgálat kérésének időpontját megelőző utolsó leolvasástól kell számítani.
(5) A vízhasználat mértékét a (4) bekezdés szerinti esetben a 17. § (4) bekezdésében foglaltak szerint kell meghatározni.''
13. § (1) Az R. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(1) A szennyvízelvezető törzshálózatba történő bekötéshez szükséges bekötővezeték létesítését, annak a már üzemeltetett törzshálózatra való rákötését a szolgáltató köteles megrendelő költségére elvégezni, vagy elvégeztetni. A bekötővezeték megépítését, illetve a törzshálózatra történő rákötését a megrendelő költségére és a szolgáltató hozzájárulásával építés kivitelezési jogosultsággal rendelkező személy is elvégezheti.''
(2) Az R. 21. §-ának (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(5) A jegyző a vízügyi, valamint a környezetvédelmi hatóság – mint az eljárásban közreműködő szakhatóság – állásfoglalására, megkeresésére figyelemmel az ingatlan tulajdonosát a szennyvízelvezető mű külön jogszabály3 szerinti káros szennyezése esetén, illetve az ilyen szennyezés megelőzése érdekében a szennyvíz előzetes tisztításához szükséges berendezés létesítésére, korszerűsítésére, megfelelő üzemeltetésére kötelezi.''
14. § (1) Az R. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(2) A szennyvízmennyiség-mérő működtetéséről, karbantartásáról, kalibrálásáról a fogyasztónak kell gondoskodnia.''
(2) Az R. 24. §-ának (4) bekezdése a következő c)–d) pontokkal egészül ki:
(Nem vehető figyelembe a szennyvíz mennyiségének meghatározásánál)
,,c) az a vízmennyiség, amely az ivóvízvezeték meghibásodása következtében a környezetben elszivárgott,
d) a külön jogszabály4 felhatalmazása alapján kihirdetett jogszabályok szerint az év meghatározott időszakában locsolási célú felhasználásra figyelembe vett ivóvízmennyiség, amely nem lehet kevesebb mint az adott időszakhoz tartozó vízhasználat 10%-a.''
(3) Az R. 24. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
,,(6) A szolgáltató a szennyvízelvezető törzshálózatba bocsátott szennyvíz mennyiségét és minőségét gazdálkodó szervezet esetén előzetes értesítés nélkül ellenőrizheti, amelyet az nem akadályozhat.''
15. § (1) Az R. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(2) A szolgáltató e rendelet hatálybalépését követően a közműves ivóvíz- vagy szennyvízelvezetés szolgáltatás igénybevételére írásban köt szerződést
a) az ivóvízszolgáltatásra
aa) az ingatlanon a bekötési vízmérő szerinti fogyasztóval,
ab) az ivóvíztörzshálózat közterületi vízkivételi helyeit érintő vízhasználatra a települési önkormányzattal vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott fogyasztóval;
b) ivóvíz mellékszolgáltatásra az elkülönített vízhasználóval;
c) szennyvízelvezetés szolgáltatásra (csapadékvíz-elvezetésre is szolgáló szennyvíz bekötővezeték esetében is)
ca) az aa) pontban meghatározott fogyasztókkal,
cb) azokkal a fogyasztókkal, akik a közműves ivóvízellátást nem, de a közműves szennyvízelvezetést igénybe veszik,
cd) szennyvízelvezetés mellékszolgáltatásra a b) pont szerinti elkülönített vízhasználókkal, ha azok a közműves szennyvízelvezetés szolgáltatást igénybe veszik.''
(2) Az R. 25. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(4) A (3) bekezdésben foglalt szerződési ajánlatot a szolgáltató 2000. május 5-ig köteles megküldeni.''
16. § (1) Ez a rendelet – 14. § (2) bekezdése kivételével – a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) E rendelet 14. §-ának (2) bekezdése 2000. január 1-jén lép hatályba.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A települési önkormányzat jegyzőjének hatósági engedélye szükséges:)
,,d) a szennyvízelvezető törzshálózatba való bekötés esetén a házi szennyvízhálózat tartozékát képező szennyvíz-előtisztító berendezés létesítéséhez, korszerűsítéséhez (átépítéséhez), valamint használatba vételéhez (üzemeltetéséhez). Az engedélyezési eljárással összefüggő helyszíni szemlét is – amennyiben az szükséges – a jegyző tűzi ki, és gondoskodik annak lefolytatásáról.''
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 2. §-ának 11. pontja, 5. §-ának (2)–(7) bekezdése, valamint 12. §-ának (4) bekezdése hatályát veszti.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
