41/1999. (X. 13.) OM rendelet
a pedagógus-szakvizsga képesítési követelményeiről
1999.10.21.
A felsőoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet melléklete a közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 17. §-ának (5)–(6) bekezdésében szabályozott és a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletben foglaltak szerint bevezetett pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit tartalmazza.
(2) A pedagógus-szakvizsgára felkészítő képzés szakirányú továbbképzési oklevél kiadásával zárul, amely csak a pedagógusképzést is folytató felsőoktatási intézményekben folyó szakirányú továbbképzésben szerezhető meg. E rendelet mellékletének 6.3. pontjában meghatározott záróvizsga egyben szakvizsga, amely a végzettség szintjét nem módosítja.
(3) A pedagógus-szakvizsga teljesíthető az egyes szakirányú továbbképzési szakokon – az oktatási miniszter külön rendelete alapján meghatározott – szakképzettség, továbbá a Ktv. 128. §-ának (8) bekezdésében foglaltak alapján a tudományos fokozat, valamint a doktori cselekmény alapján szerzett doktori cím megszerzésével. Pedagógus-szakvizsgával egyenértékű szakképzettség olyan szakirányú továbbképzésben szerezhető, amely a rendelet mellékletének 5.1. pontja szerinti tanulmányi terület témaköreit magában foglalja.
2. § A pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei az egyetemeken és a főiskolákon folyó képzésben azonosak.
3. § (1) E rendelet mellékletének 5.2.1. pontja szerinti – a képzésben résztvevők eredeti pedagógus-szakképzettségéhez igazodó, választás szerint oktatott – ismeretek tanítására csak az a pedagógusképzést is folytató felsőoktatási intézmény, illetve az egyetemnek vagy főiskolának az a kara jogosult, amely rendelkezik az adott pedagógus-szakképzettséget adó szak szakindítási jogosultságával.
(2) E rendelet mellékletének 5.2.1. pontja szerint választott szakhoz kapcsolódó ismeretek megszerzésének teljesítését, illetve az 5.2.4. pontja szerint választott témakör keretében elvégzett, a szaktanácsadói, vizsgaelnöki, szakértői vagy minőségbiztosítási feladatok ellátására felkészítő tanulmányok eredményes teljesítését a pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzésben szerzett, az oklevélhez csatolt melléklet igazolja.
4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Pokorni Zoltán s. k.,
oktatási miniszter
Melléklet a 41/1999. (X. 13.) OM rendelethez
A pedagógus-szakvizsga képesítési követelményei
1. A képzési cél
A pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés célja, hogy a pedagógus-munkakör betöltésére jogosult, felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezők a közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 17. §-ának (5)–(6) bekezdésében szabályozott szakvizsgát a képzés keretében teljesítsék.
A szakvizsgára történő felkészítés a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) meghatározottak szerint az alapképzésben szerzett szaktudományi ismeretek, illetve a pedagógusi tevékenység ellátásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek megerősítését, elmélyítését, felfrissítését, a legújabb ismeretekkel történő kiegészítését biztosítja.
Felkészíthet a pedagógus-munkakörökhöz, illetve a közoktatási intézményekhez kapcsolódó speciális feladatok ellátására.
A képzés keretében a pedagógusoknak – közoktatási tapasztalataikra építve –
– a közoktatási rendszer és intézmények eredményes (hatékony) irányítására, működésére,
– az oktatás-nevelés tartalmi szabályozásának új követelményeire, azoknak a szaktárgyi oktatásban és a nevelésben történő gyakorlati alkalmazására,
– az egyéni sajátosságokra érzékeny személyiségformálás elveire és módszereire
vonatkozó elméleti és gyakorlati ismereteket kell szerezniük, s ezekről számot adniuk.
2. A szakvizsga teljesítésének oklevélben történő megjelölése
– Pedagógus-szakképzettség esetében: szakvizsgázott pedagógus.
– Pedagógus-szakképzettség hiányában: a pedagógus-szakvizsga követelményeinek eleget tett.
3. A képzésben résztvevők köre
A pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzésben a Ktv.-ben és az R. 13. §-a (1)–(2) bekezdésében meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá legalább három év pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal lehet részt venni.
4. A képzési idő
4.1. Esti, illetve levelező tagozaton 4 félév, összesen 120 kredit, legalább 360 tanóra.
4.2. A képzési idő magában foglalja a kötelezően oktatott és a választás szerint oktatott tanulmányi területek elméleti és gyakorlati óráit, valamint a csoportos foglalkozások idejét. A gyakorlati jellegű foglalkozásokra, a gyakorlati feladatok megoldására fordított idő együttesen a képzési időnek legalább 40%-a. Amennyiben a képzés jellege szakmai gyakorlatot is feltételez, annak aránya a teljes képzési időnek legalább 25%-a.
4.3. E képesítési követelmények alkalmazásában a tanóra: a tananyag elsajátításához, a gyakorlati feladatok megoldásához és azok ellenőrzéséhez főiskolai, illetve egyetemi oktató személyes közreműködését igénylő idő.
4.4. A felsőoktatási intézmény a képzési időn belül tantervébe iktathat tanórán kívüli, önálló feldolgozást igénylő feladatokat is.
4.5. A szakirányú továbbképzés indíható távoktatás formájában is, amennyiben a felsőoktatási intézmény előzetesen megszerzi a Magyar Akkreditációs Bizottság támogató állásfoglalását.
4.6. A pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés követelményei – az R. 2. §-a (3) bekezdésében, valamint a 11. §-a (3) bekezdésében foglaltak alapján – részben teljesíthetők a pedagógus-továbbképzéshez kapcsolódó, korábban szakirányú továbbképzésben vagy a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint akkreditált pedagógus-továbbképzés keretében folytatott tanulmányok beszámításával. A beszámított programok óraszáma csökkenti a képzési időt, a csökkentés azonban nem haladhatja meg a szakirányú továbbképzés tanóraszámának 25%-át.
5. A képzés fő tanulmányi területei és arányai
A pedagógus-szakvizsgát meghatározó 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletben foglaltak szerint a szakvizsgára felkészítő képzés kötelezően oktatott és választás szerint oktatott tanulmányi területekre épül.
5.1. Kötelezően oktatott tanulmányterület témakörei
5.1.1. Közigazgatási vezetési ismeretek: egyes központi állami szervek, a közigazgatás rendszere; az Európai Unió alapintézményei és a magyar integrációs felkészülés legfontosabb feladatai; alapvető államháztartási ismeretek.
5.1.2. A nevelési-oktatási intézmény mint szervezet működése és külső kapcsolatai, így különösen: a jogi feltételek (a közoktatást, a családot, a gyermeki és személyiségjogokat, az állampolgári és tanulói jogokat szabályozó törvények); az intézményfejlesztés különböző stratégiái; az oktatási intézmény és minőségbiztosítás; intézményszintű tervezés; kapcsolatrendszerek az intézményben; az intézményi légkör szociálpszichológiai jellemzői, összefüggése a teljesítménnyel; tanári, tanulói és szülői szerveződések.
Az intézmény fenntartójának jogai és kötelességei; egyeztetési mechanizmusok és fórumok az intézmény és a fenntartó között; a gyermekek családjával való kapcsolattartás és intézményes formái. Kommunikációs kölcsönviszony a környezettel (az intézmény képének tudatos alakítása a helyi közvéleményben; média és közoktatás; az oktatási intézménnyel szemben támasztott helyi igények megfogalmazása, feltárása).
5.1.3. A nevelési-oktatási intézmények hatékonyságának mutatói, lehetséges mérési módjai: a közoktatás ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere, a minőségbiztosítás feladatainak irányítása, szervezése, az intézmény önértékelése és a külső értékelés (átvilágítás); az eredménymérés a tanulók körében, a belső és külső vizsgák szerepe a tanulmányi teljesítmények megállapításában és minősítésében, a minőségbiztosítási módszerei.
5.1.4. A pedagógus az iskolai szervezetben: a pedagógus munkatevékenységei; pedagógiai folyamattervezés, -szervezés; pedagógusszerepek; szakmai önismeret a pedagógiai gyakorlatban, pedagógusok mentálhigiénéje, a pedagógus tevékenységét segítő új eljárások, módszerek, technikák.
5.1.5. Sajátos pedagógiai és/vagy pszichológiai ismereteket igénylő személyek/csoportok nevelése-oktatása: az értelmi, érzelmi és/vagy testi fejlettségük miatt speciális nevelési szükségletű gyermekek a közoktatásban; az intézményes gyermek- és ifjúságvédelemre szoruló csoportok; nemzetiségi és etnikai kisebbségek az oktatásügyben, az erkölcsi nevelés formái; a felnőttoktatás új útjai; a drogmegelőzés, az egészséges életvitel feladatai, alapvető mentálhigiénés ismeretek.
A kötelezően oktatott tanulmányi terület témakörei a képzési időnek legalább 50%-át veszik igénybe.
5.2. A választható tanulmányi terület témakörei
A képzés választható tanulmányi területén a felsőoktatási intézmény saját hatáskörében dönt arról, hogy az alábbiakban az 5.2.1., 5.2.2., az 5.2.3. és az 5.2.4. pontban felsorolt témakörök közül melyik témakörre hirdet képzést és készít tantervet. Az 5.2.3. vagy az 5.2.4. témakör választása esetén a szabadon választható képzésnek teljes egészében a pszichológiai-pedagógiai tárgyak oktatására, illetve az 5.2.4. pontban meghatározott speciális tevékenység valamelyikének felkészítésére kell irányulnia.
5.2.1. Eredeti szakképzettséghez kapcsolódó ismeretek megújítása
5.2.1.1. A képzésben résztvevők pedagógus-szakképzettségéhez igazodó szaktudományi és szakmódszertani témakörök
a) A pedagógus szakjához/szakterületéhez kapcsolódó szaktudomány(ok) új, az oktatás-nevelés szempontjából jelentős eredményei. A diszciplináris és integrált tantárgyak, művelődési területek oktatásának legfontosabb elméleti és oktatásmetodikai kérdései. Ezen tartalmak körét – az alapképzés jellegéhez, képzési profiljához igazodóan – a képző felsőoktatási intézmények jelölik ki.
A két- vagy többszakos tanárok a szakirányú továbbképzésre jelentkezéskor közlik, hogy melyik szakjukhoz kapcsolódóan kívánnak az e pontban jelzett követelményeknek eleget tenni.
b) Tanterv-, tankönyv-, -programfejlesztés és -adaptálás az adott szakterületen; új taneszközök felhasználása az oktatásban; differenciált oktatásszervezés; új oktatási eljárások, módszerek, különös tekintettel az elektronikus informatika közoktatási alkalmazásában rejlő lehetőségekre.
5.2.1.2. Pedagógiai és pszichológiai általános elméleti és gyakorlati ismeretek, képességek bővítésére, illetve megszerzésére irányuló képzés.
E tanulmányi terület tartalmát, témaköreit – a résztvevők igényeinek figyelembevételével – a képző intézmények jelölik ki. A választásra felkínált stúdiumok között szerepelnie kell a differenciálás pedagógiai, pszichológiai alapjainak, az oktatási intézmény szocializációs, mentálhigiénés funkciójának, valamint a kommunikációs, konfliktuskezelő, problémamegoldó képességek fejlesztésének.
5.2.2. A választás szerint oktatott tanulmányi terület tartalma, témaköre irányulhat a képesítési követelmények általánosan kötelező témaköreinek 5.1. pontjában meghatározott ismeretek oktatására is.
5.2.3. A pedagógus-munkakört betöltő, de – megfelelő szakos tanárképzés hiányában – pedagógus-szakképzettséggel nem rendelkező hallgatók a választható témakörök keretében pszichológiai-pedagógiai tantárgyakat tanulnak.
5.2.4. Az R. 12. §-ának (3) bekezdése szerint a pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés keretében, a Ktv. 36. §-a (2) bekezdésének a)–b) pontjában, valamint a 101. §-ának (2) és (3) bekezdésében szabályozott mérési és értékelési, szaktanácsadói, vizsgaelnöki vagy szakértői feladatok, illetve a Ktv. 95/A. §-a (2) bekezdése szerinti minőségbiztosítási feladatok ellátására is folyhat felkészítés.
A választható tanulmányi terület témakörei a képzési idő maximum 50%-át veszik igénybe.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben – az e mellékletben foglaltak figyelembevételével – előírt aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák (beszámolók, kollokviumok, szigorlat) letételéből, a szakmai gyakorlat(ok) teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.
6.1. A kötelező vizsgák és gyakorlati jegyek száma:
– gyakorlati jegy legalább 4;
– kollokvium legalább 6;
– szigorlat (komplex) 1.
A szigorlat írásbeli és szóbeli részből áll. Témaköreit az 5. pont alapján a nevelés-oktatás tervezéséről, metodikai ismeretekről és az intézmény munkájának értékeléséről kell összeállítani.
6.2. A szakdolgozat
A szakdolgozat olyan a szakterületre vonatkozó empirikus vizsgálaton, szintetizáló elméleti elemzésen vagy fejlesztő munkán alapuló, alkotó jellegű szakmai feladat, amellyel a hallgató tanúsítja, hogy tájékozott témájának szakirodalmában és hazai gyakorlatában, képes önállóan, kreatívan alkalmazni a szakon tanult ismereteket elméleti vagy gyakorlati problémák megoldásában.
6.3. A záróvizsga
6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:
– az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése, valamint
– a bíráló(k) által elfogadott szakdolgozat benyújtása.
6.3.2. A záróvizsga részei:
– a szakdolgozat megvédése,
– szóbeli vizsga.
A szóbeli vizsga témakörei a főbb tanulmányi területek tananyagából alakítandók ki oly módon, hogy a különböző tantárgyak közötti összefüggések, kapcsolatok kerüljenek előtérbe. A záróvizsgán a hallgatónak témáját saját intézményére (illetve munkájára) vonatkoztatva is be kell mutatnia.
A záróvizsgát a felsőoktatási intézmények belső rendjüknek megfelelően szervezik, a záróvizsga bizottságnak kell, hogy legyen a közoktatásban dolgozó (szakvizsgázott) tagja.
6.3.3. A záróvizsga eredménye
A záróvizsga eredménye az alábbi érdemjegyek egészre kerekített számtani átlaga:
– a szigorlat érdemjegye,
– a szakdolgozat és -védés átlageredménye,
– a záróvizsga szóbeli vizsgájának érdemjegye.
