Kifejezéskereső
45/1999. (XII. 13.) OM rendelet
a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – a szakképzés egészére kiterjedően a szakképesítésért felelős miniszterrel, valamint e rendelet 23. §-a tekintetében a pénzügyminiszterrel, az 1. § b) pontja, továbbá 19., 20., 21., 22., 24., 25., 26., 27. §-a és a rendelet melléklete tekintetében a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben – az alábbiakat rendelem el:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:
a) az Szt. 2. §-ában meghatározott iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra, illetve az egyéni vállalkozókra (a továbbiakban: szakképzést folytató intézmény);
b) a megyei (fővárosi) munkaügyi központ szervezeti egységére (a továbbiakban: munkaügyi központ).
(2) A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ft.) 1. számú mellékletében felsorolt felsőoktatási intézményekre, amennyiben az Ft. 7. §-ának (8) és (9) bekezdésében meghatározott szakképzést folytatnak.
(3) Iskolai rendszerű szakképzés a tanulói, illetőleg hallgatói jogviszony alapján folytatott szakképzés. E jogviszonyok hiányában az iskolarendszeren kívüli szakképzésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A SZAKKÉPZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
A képzési program
2. § (1) Szakképzés megkezdésére kizárólag képzési programmal rendelkező, szakképzést folytató intézmény jogosult.
(2) Az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézmény képzési programjának biztosítania kell a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgáztatási követelmények teljesülését, amennyiben a képzés az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) szereplő szakképesítésre való felkészítésre irányul.
(3) Az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézmény képzési programjának tartalmaznia kell:
a) a megszerezhető szakképesítést, illetve azon munkakör(ök) megnevezését, amely(ek) betöltésére az adott szakképesítés alkalmassá teszi a résztvevőt, valamint – az OKJ-ben szereplő szakképesítés esetén – az OKJ szerinti azonosító számát;
b) a képzésben való részvétel feltételeit;
c) a tervezett képzési időt;
d) a képzés módszereit (egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás stb.);
e) a tananyag egységeit (moduljait), azok célját, tartalmát, terjedelmét;
f) a maximális csoportlétszámot;
g) a képzésben résztvevő teljesítményét értékelő rendszer leírását;
h) a szakképesítésről, illetve a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit;
i) a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek biztosításának módját. Amennyiben a képzés az OKJ-ben szereplő szakképesítés megszerzésére irányul, és a szakképesítéshez kiadott központi program alapján történik, a tárgyi feltételek meghatározásánál a központi programban szereplő felszerelési jegyzéket kell figyelembe venni. A képző intézmény által kidolgozott képzési program esetén a felszerelési jegyzéket a program kidolgozója készíti el;
j) amennyiben az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézmény nyilvántartásba vétele megtörtént, a hatósági nyilvántartásba vételi számát.
(4) Amennyiben az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézmény képzési programjának a (3) bekezdésében szereplő, valamely tartalmi eleméről jogszabályi előírás rendelkezik, a képzési programot ennek figyelembevételével kell elkészíteni.
(5) A szakképzést folytató intézménynek a képzés megkezdésekor időarányosan, illetve a képzés során folyamatosan biztosítania kell a képzési program megvalósításához szükséges feltételeket.
A szakképzést folytató intézmény tájékoztatási kötelezettsége
3. § (1) A szakképzést folytató intézmény köteles – a képzési programon alapuló – tájékoztatást nyújtani a képzés iránt érdeklődők számára.
(2) A szakképzést folytató intézmény a képzési program alapján köti meg a képzésben résztvevőkkel az Szt. 52. §-ának (2) bekezdésében említett képzési szerződést. A képzési program megvalósításához kapcsolódó egyéb (alvállalkozói, megbízási stb.) szerződéseknek is a képzési programon kell alapulniuk.
A szakképzés személyi feltételei
4. § (1) Az iskolai rendszerű szakképzésben csak olyan oktató vehet részt, aki a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben (a továbbiakban: Kt.), valamint az Szt.-ben előírt iskolai végzettséggel, szakmai képesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(2) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben oktatóként csak olyan személy alkalmazható, aki
a) középiskolai végzettséggel és az oktatni kívánt szakképesítés szintjének megfelelő szakmai képesítéssel, továbbá legalább hároméves és a szakiránynak megfelelő szakmai gyakorlattal, vagy
b) szakirányú egyetemi vagy főiskolai oklevéllel és szakmai gyakorlattal rendelkezik.
AZ ISKOLAI RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
5. § Gyakorlati képzést szervező:
a) a szakközépiskola, a szakmunkásképző iskola és a szakiskola (a továbbiakban: szakképző iskola);
b) a speciális szakiskola;
c) a munkaerő-fejlesztő és -képző központ, amennyiben az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján részt vesz az iskolai rendszerű gyakorlati képzésben (a továbbiakban: képző központ);
d) az Szt. 15. §-ának (3) bekezdése alapján a jogi személy, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és az egyéni vállalkozó.
A szakképzés megszervezése
6. § Az OKJ-ben meghatározott szakképesítésre történő felkészítés akkor szervezhető, ha a szakmai tantárgyak központi programjaiban (a továbbiakban: tanterv) foglaltak végrehajtása biztosított, illetőleg a képzés során fejlesztéssel biztosítható.
7. § Ha a tanuló képzésére – gazdálkodó szervezettel a gyakorlati képzés céljából kötött – tanulószerződés alapján kerül sor, a tanuló elméleti képzésének megszervezéséről a szakképesítés szakirányának megfelelő szakképző iskolában – a 10., 11. §-okban foglaltakra is figyelemmel – gondoskodni kell.
A szakmai elméleti képzés
8. § A szakmai elméleti képzéshez szükséges pedagógusokról, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakról a szakképző iskola, valamint a speciális szakiskola gondoskodik a Kt.-ben előírt követelmények és normatívák figyelembevételével.
9. § (1) A szakképző iskolában, valamint a speciális szakiskolában a szakmai elméleti tantárgyakhoz, a szakmai-pedagógiai feladatok megfelelő feldolgozásához szükséges oktatástechnikai és demonstrációs eszközök felsorolását az eszközjegyzék tartalmazza. Az eszközjegyzék a képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát határozza meg.
(2) Az eszközjegyzéket a szakmai elméleti tantárgy tanterve határozza meg.
10. § (1) A szakképzés beszámoltató formában is megszervezhető, ha azt a szakképesítésenkénti kis létszám indokolja.
(2) A beszámoltató rendszerű képzés esetén a szakképző iskola igazgatója a tanulót a szakmai elméleti tantárgyak foglalkozásain való rendszeres részvétel alól felmenti.
(3) A felmentett tanuló az igazgató által kijelölt szakképző iskolában beszámoltató rendszerű szakmai elméleti képzésben – konzultációs csoportba beosztva – vesz részt. A konzultációs csoport vezetését a csoportot tanító – e feladat ellátásával megbízott – tanár látja el. Feladatai és jogai az osztályfőnökével azonosak.
11. § (1) A 10. § (2) bekezdése szerint felmentett tanuló havonként – három munkanap kivételével – folyamatos gyakorlati képzésben vesz részt.
(2) A beszámoltató képzésben részt vevő tanuló a szakmai elméleti tantárgyak adott képzési szakaszra eső tananyagából köteles:
a) a tanév első és harmadik negyedévének végén beszámolni,
b) félévkor és tanév végén beszámoltató vizsgát tenni.
(3) A beszámoltató rendszerű képzést végző szakképző iskola a beszámolóra és a beszámoltató vizsgára való felkészülésre a kijelölt szakmai elméleti tantárgyak anyagából – az (1) bekezdésben meghatározott három munkanap terhére – havonta legfeljebb kétnapos konzultációt szervezhet.
(4) A tanuló a tanév végén nem tehet beszámoltató vizsgát, ha a konzultációk ötven százalékán nem vett részt. Ezt úgy kell tekinteni, hogy a tanuló az évfolyamra meghatározott tantárgyi követelményeket nem teljesítette.
(5) A beszámoltató rendszerű képzés költségeinek viselésében, továbbá a képzéssel és a szakmai vizsgáztatással kapcsolatos együttműködésben a tanulóval tanulói jogviszonyban álló, valamint a beszámoltatást végző szakképző iskola kölcsönösen állapodik meg.
A gyakorlati képzés
12. § A gyakorlati képzés követelményeire való felkészítés feltételeiről, a képzési helyek létesítéséről a Szt.-ben és a Kt.-ben foglalt előírásoknak megfelelően a gyakorlati képzést szervező gondoskodik.
13. § (1) A gyakorlati képzés tantervében meghatározott alapképzést tanműhelyben, tangazdaságban, tanboltban, tankórteremben, tankertben, tanudvarban, tankonyhában, laboratóriumban, tanirodában, demonstrációs teremben, gyakorló- és szaktanteremben stb. (a továbbiakban: tanműhely) lehet megszervezni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti alapképzésre épülő specializáló képzést – a munkahelyi körülmények között – csoportos képzési vagy egyedi munkahelyen, illetőleg megfelelő feltételekkel rendelkező tanműhelyben lehet megszervezni.
(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak rendelkezésre, de a gyakorlati képzés követelményeire való felkészítés feltételei biztosíthatóak, a teljes gyakorlati képzés megszervezhető munkahelyi körülmények között is.
14. § (1) A tanműhely a képzési feladata és felszereltsége szerint lehet:
a) a szakmai előkészítő és alapképzési feladatot ellátó alapképző tanműhely, és
b) a teljes gyakorlati képzést ellátó tanműhely.
(2) A tanműhely létesítése szerint lehet:
a) iskolai tanműhely,
b) gazdálkodó szervezet által működtetett üzemi tanműhely,
c) több gazdálkodó szervezet által működtetett üzemközi tanműhely, valamint
d) képző központ által működtetett tanműhely.
15. § (1) A tanműhely felszerelését a szakképesítésenként kiadott felszerelési jegyzék tartalmazza. A felszerelési jegyzék a tantervben előírt gyakorlati képzési feladatok teljesítéséhez szükséges – közösen és egyedileg használt – oktatástechnikai eszközök, berendezések, gépek, műszerek stb. minimumát határozza meg, amelyek nélkül a gyakorlati képzés követelményei nem teljesíthetők.
(2) A felszerelési jegyzéket a gyakorlati képzés tanterve határozza meg.
(3) A tanműhelyi gyakorlati képzésben használt eszközt (berendezést, gépet, műszert stb.) üzemképes, a munkavédelmi követelményeknek is megfelelő állapotban kell tartani, és karbantartásáról, felújításáról, illetőleg cseréjéről az eszközt gyártó (forgalmazó) által meghatározott rendben szükséges gondoskodni.
16. § (1) A tanműhelyben a tantervi feladatoknak és követelményeknek megfelelő munkaprogramot kell készíteni.
(2) Az iskolai tanműhely működésének személyi feltételeiről a Kt.-ben előírtak figyelembevételével a fenntartó gondoskodik.
(3) Az üzemi tanműhely működésének személyi feltételeiről
a) a tanműhelyvezetőről (aki ezt a tevékenységet más munkaköre mellett is elláthatja),
b) a gyakorlati oktatóról (az Szt. 17. §-ának (2)–(3) bekezdése szerint), továbbá
c) a termelő-szolgáltató tevékenység előkészítéséhez szükséges műszaki, fizikai dolgozóról
a gazdálkodó szervezet gondoskodik.
(4) A (3) bekezdés c) pontjában érintett feladat a gazdálkodó szervezet technológiai, munkaszervezési rendjében is elvégezhető.
(5) Az üzemközi tanműhely működéséhez a (3) bekezdésben foglaltak szerint szükséges személyi feltételekről a tanműhely létesítésében és az üzemeltetésében érintett gazdálkodó szervezetek közösen gondoskodnak.
(6) A képző központ iskolai rendszerű gyakorlati képzést ellátó tanműhelyének személyi feltételeiről a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a képző központ gondoskodik.
17. § Az iskolai, valamint az üzemi, az üzemközi és a képző központ által működtetett tanműhelyben a tanulócsoport létszámát a Kt.-ben meghatározott normatívák szerint kell kialakítani.
18. § (1) Egyedi munkahelyen akkor folyhat gyakorlati képzés, ha
a) a munkahely felszereltsége,
b) a munkahelyen folytatott szakmai tevékenység tartalma, jellege,
c) a képzési időt leterhelő munka,
lehetővé teszi a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgáztatási követelményekre való felkészülést.
(2) Az egyedi munkahelynek meg kell felelnie a tűz-, baleset-, munka-, környezetvédelmi előírásoknak.
(3) Az egyedi munkahelyre beosztott tanuló képzésére és felügyeletére a gazdálkodó szervezet köteles az Szt. 17. §-ának (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő szakembert megbízni.
(4) Amennyiben a gazdálkodó szervezet több tanulót foglalkoztat egyedi munkahelyen, köteles felelős személyt megbízni a tanulók foglalkoztatásának és szakmai fejlődésének figyelemmel kísérésére, aki ezt a tevékenységet más munkája mellett is elláthatja.
AZ ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI SZAKKÉPZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
Nyilvántartási rendszer
19. § (1) Iskolarendszeren kívüli szakképzés megkezdésére és folytatására az 1. § a) pontjában felsoroltak kizárólag akkor jogosultak, ha az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézmények nyilvántartásában szerepelnek. A nyilvántartás vezetéséről és a kezelt adatok köréről az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézményeket a bejelentkezéskor tájékoztatni kell.
(2) A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a szakképzést folytató intézmény a székhelye szerint illetékes munkaügyi központhoz (a továbbiakban: nyilvántartást vezető) az I. fokú eljárás lefolytatása céljából nyújtja be. A nyilvántartásba történő bejegyzés két évig érvényes.
(3) A nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez csatolni kell:
a) jogi személy – kivéve az Ft. 1. számú mellékletében felsorolt felsőoktatási intézményeket –, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén a cégbíróság által kibocsátott 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói igazolvány hiteles másolatát;
b) amennyiben a kérelmező OKJ-ben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzést kíván folytatni, a szakképesítés megnevezését és számát;
c) a (4) bekezdés figyelembevételével az oktatni kívánt szakképesítésekre kidolgozott képzési programot, illetve a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a képzési programot a képzés megkezdése előtt 30 nappal benyújtja; ha a kérelmező OKJ-ben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzést kíván folytatni, és a képzést a szakképesítés központi programja szerint kívánja megvalósítani, a képzőnek a kérelem beadásakor nyilatkozatot kell erről benyújtania;
d) a szakmai vizsga szervezésére történő felhatalmazást, ennek hiányában az erre feljogosított intézménytől származó és a szakmai vizsga megszervezését vállaló nyilatkozatot, valamint a vizsgát szervező intézmény cégkivonatának, alapító okiratának vagy vállalkozói igazolványának hiteles másolatát és a vizsgaengedély számát;
e) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy az oktatási tevékenység folytatásához olyan helyiségekkel rendelkezik, amelyek az építésügyi és közegészségügyi előírások alapján erre alkalmasak, továbbá a helyiségekkel való rendelkezést igazoló dokumentumot (tulajdoni lap, bérleti szerződés);
f) a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét igazoló – az oktatási miniszter közleményében meghatározott – dokumentumokat, vagy a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a dokumentumokat a képzés megkezdése előtt 30 nappal benyújtja;
g) annak igazolását, hogy a kérelmezőnek nincs köztartozása, illetve a gazdasági társaság nem áll felszámolás alatt;
h) a nyilvántartásba vételi díj megfizetését igazoló csekk másolatát.
(4) Amennyiben a képzési program az OKJ-ben szereplő szakképesítés megszerzésére irányul, és a szakképzést folytató intézmény nem központi programot hajt végre, köteles szakértői véleményt beszerezni arra vonatkozóan, hogy a képzési program megfelel a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek. A véleményt a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez kell csatolni. Szakértői véleményt a szakképesítésért felelős miniszter által a Kt. 101. §-ának (6) bekezdése szerint közzétett Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértő adhat.
(5) A (4) bekezdésben előírt szakértői véleménynek tartalmaznia kell:
a) az Országos Szakértői Névjegyzéket kiadó miniszter megnevezését, a szakértő nevét, nyilvántartási számát;
b) a képző intézmény megnevezését;
c) a képzési program megnevezését;
d) a szakértő állásfoglalását arra vonatkozóan, hogy a program megfelel a szakmai és vizsgakövetelményeknek.
(6) Ha a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az Szt. 2. §-ának (1) bekezdésében szereplő intézmény nyújtja be, rá a (3) bekezdés d), g) és h) pontjában foglaltak nem vonatkoznak.
(7) A nyilvántartást vezető a kérelem benyújtását követő 15 napon belül a nyilvántartásba vétel iránti kérelem tényéről írásban értesíti az állam, illetve önkormányzat által fenntartott kérelmező intézmény és a szakmai vizsga szervezését vállaló intézmény fenntartóját, továbbá mellékeli a kérelem másolatát.
(8) A nyilvántartásba vételi eljárásra egyebekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt kell alkalmazni.
20. § (1) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a nyilvántartásba vett szakképzést folytató intézmény megnevezését, székhelyét;
b) a nyilvántartásba vételi számot;
c) a nyilvántartásba vétel időpontját;
d) a nyilvántartásba vétel érvényességi idejét;
e) az oktatni kívánt szakképesítések megnevezését, az OKJ-ben szereplő szakképesítések esetében azok számát is;
f) a megismételt eljárás(ok) időpontját;
g) a beszámolási kötelezettség esedékességének időpontját, a beszámolási kötelezettség teljesítésének tényét;
h) a nyilvántartásból való törlés időpontját és okát.
(2) A nyilvántartást vezető a nyilvántartásból törölt szakképzést folytató intézménynek az (1) bekezdésben felsorolt adatait a törléstől számított öt évig köteles megőrizni.
21. § A nyilvántartást vezető a nyilvántartásba vételt megtagadja, ha
a) a kérelmező nem csatolta a 19. § (3) és (4) bekezdésében felsorolt mellékletek valamelyikét;
b) a kérelmező által csatolt cégbejegyzésben, alapító okiratban, vállalkozói igazolványban nem szerepel a képzési tevékenység, illetve annak a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerben (TEÁOR) meghatározott száma;
c) a kérelmező korábban már szerepelt a nyilvántartásban, de a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül a nyilvántartásból amiatt törölték, mert nem tett eleget beszámolási kötelezettségének, illetőleg az általa folyatott szakképzés neki felróható okból hiúsult meg.
22. § A nyilvántartásba vétellel kapcsolatos fellebbezést másodfokon a Szociális és Családügyi Minisztérium bírálja el.
23. § (1) A nyilvántartásba vételi eljárásért a kérelmezőnek igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A szolgáltatási díjat a nyilvántartást vezető előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni.
(2) A szolgáltatási díj mértéke háromezer forint, mely az általános forgalmi adót is magában foglalja.
(3) A nyilvántartásba vétel megtagadása elleni fellebbezés díja ötezer forint, amely az általános forgalmi adót is magában foglalja. E díjat is a nyilvántartást vezető elő-irányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni.
(4) A nyilvántartást vezető köteles a nyilvántartásba vétel megtagadása elleni fellebbezés díját a kérelmezőnek visszatéríteni, amennyiben a fellebbezés alaposnak bizonyul.
(5) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §-ának (1) bekezdése alapján a teljes személyes illetékmentességben részesülőknek nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni.
24. § (1) A nyilvántartást vezető a nyilvántartásba vett szakképzést folytató intézmény részére tanúsítványt ad ki. A tanúsítvány tartalmazza:
a) a nyilvántartásba vétel tényét,
b) a szakképzést folytató intézmény elnevezését, székhelyét;
c) a nyilvántartásba vételi számot;
d) a nyilvántartásba vételnek és az érvényességi idő lejáratának időpontját;
e) a nyilvántartást vezető nevét, hivatalos bélyegzőlenyomatát;
f) az oktatni kívánt szakképesítés(ek) megnevezését, az OKJ-ben szereplő szakképesítések esetében az azonosító számát, sorszámozott felsorolásban.
(2) A tanúsítvány tartalmát érintő körülmények megváltozása esetén a szakképzést folytató intézmény bejelentése alapján a nyilvántartást vezető a tanúsítványon a változásokat feltünteti.
(3) A tanúsítvány módosítása nem vonja maga után a 26. § (2) bekezdésében előírt beszámolási kötelezettség 20. § (1) bekezdés g) pontja szerinti esedékessége időpontjának változtatását.
25. § (1) A szakképzést folytató intézményt a nyilvántartást vezető törli a nyilvántartásból, ha
a) a nyilvántartott intézmény ezt kéri;
b) a nyilvántartott intézmény a bejegyzés érvényességének lejárta előtt nem kéri a nyilvántartásba vételi eljárás megismétlését;
c) a rendeletben meghatározott beszámolási kötelezettségének – a hiánypótlásra való felszólítás után 15 napon belül – nem tesz eleget;
d) az általa folytatott szakképzés neki felróható okból hiúsult meg.
(2) A szakképzést folytató intézmény tanúsítványában szereplő szakképesítést törölni – és erről fenntartót is értesíteni – kell, ha az intézmény a 19. § (3) bekezdés c) és f) pontja szerinti dokumentumokat a képzés megkezdése előtt 30 nappal nem nyújtja be.
(3) A nyilvántartásból való törlésre a nyilvántartásba vételi eljárásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
26. § (1) A nyilvántartásba történő bejegyzés érvényességi idejének lejártakor az eljárást meg kell ismételni. Amennyiben a 19. § (3) bekezdésének a)–d) pontjában szereplő körülmények időközben megváltoztak, a megismételt eljárásban benyújtott kérelem tartalma és mellékletei tekintetében a nyilvántartásba vételi eljárásra vonatkozó szabályok az irányadók. Ha a fenti körülmények változatlanok, az erről szóló nyilatkozattal együtt, a kérelemhez csak a 19. § (3) bekezdésének e) és f) pontjában előírt nyilatkozatokat, valamint a g) pontban előírt igazolást kell csatolni. A kérelemben minden esetben fel kell tüntetni a nyilvántartási számot is.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a szakképzést folytató intézmény köteles a nyilvántartásba vétele óta eltelt két év alatt folytatott tevékenységéről beszámolót készíteni, és azt a kérelemhez csatolni. A beszámoló tartalmát a rendelet melléklete határozza meg.
(3) A nyilvántartást vezető a képző intézmények kétéves tevékenység-beszámolóit havonta, legkésőbb a hónap utolsó napján küldi meg az iskolarendszeren kívüli szakképzések statisztikai rendszerének országos összesítőjéhez, ahonnan a beszámoló adatait a beszámoló feldolgozásával megbízott szervezet (a Nemzeti Szakképzési Intézet, a továbbiakban: NSZI) évente a tárgyév utolsó napja szerinti állapotnak megfelelően átveszi, és a tárgyévet követő év március 1-jéig elkészíti az Oktatási Minisztérium által előírt összesítéseket és elemzéseket. A beszámolókból tájékoztatást készít a 27. §-ban felsoroltak számára.
(4) A nyilvántartott intézmény az eljárás megismétlése iránti kérelmét legkésőbb a bejegyzés érvényességi ideje lejártának napján nyújthatja be.
(5) Egyebekben a megismételt eljárásra a nyilvántartásba vételi eljárásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
27. § A nyilvántartást vezető a nyilvántartásba vett, valamint a nyilvántartásból törölt szakképzést folytató intézmények listáját a tárgyév december 31-ei állapotnak megfelelően a tárgyévet követő év január 31-éig megküldi az országos adatösszesítést végző NSZI-nek. A nyilvántartásról az NSZI évente egyszer, a tárgyévet követő év március 15-éig tájékoztatást ad az Oktatási Minisztériumnak, a Szociális és Családügyi Minisztériumnak, a szakképesítésért felelős miniszternek, az országos gazdasági kamaráknak és a munkaügyi központoknak.
28. § Az Oktatási Minisztérium az érvényes tanúsítvánnyal rendelkező szakképzést folytató intézmények listáját az általuk folytatott szakképesítések feltüntetésével évente hivatalos lapjában közlemény formájában teszi közzé.
Záró rendelkezések
29. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 2/1997. (I. 22.) MüM rendelet hatályát veszti.
30. § E rendeletnek az iskolai rendszerű szakképzésre vonatkozó rendelkezéseit a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek keretében működő szakképző iskolák tekintetében az Szt. 5. § (3) bekezdésének d) pontja, valamint az 55. §-ának (4) bekezdése alapján az eltérő sajátosságok figyelembevételével kell alkalmazni.
Pokorni Zoltán s. k.,
oktatási miniszter
Melléklet a 45/1999. (XII. 13.) OM rendelethez
a |_|_|_|_|_| nyilvántartási számú, az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézmény |_|_|_|_|. év |_|_|. hó |_|_|. nap és |_|_|_|_|. év |_| hó |_|_| nap közötti tevékenységének beszámolójához
