51/1999. (XII. 25.) BM rendelet
a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 27/1996. (X. 30.) BM rendelet módosításáról
2000.01.01.
,,(1) A kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatás (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervezett ellátása kiterjed a lakásban és más helyiségben épülő vagy már használatban lévő tüzelőberendezés égéstermékeinek elvezetésére szolgáló kémény — ideértve a tartalékkéményt is —, valamint tartozékainak műszaki felülvizsgálatára, ellenőrzésére, tisztítására és szakvélemény adására.''
2. § (1) Az R. 2. §-a a következő új c)—e) pontokkal egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi c) pont megjelölése f) pontra változik:
(E rendelet alkalmazásában)
,,c) kémény (füstcsatorna): olyan szilikát alapanyagból, fémből, műanyagból vagy ezek együtteséből kialakított — jellemzően függőleges tengelyirányú — építménynek, épület- vagy épületgépész szerkezetnek minősülő, zártszelvényű, gravitációs vagy mesterséges áramlás elvén működő rendszer, amely alkalmas a tüzelőanyag elégetésével működő tüzelőberendezés (hőtermelő berendezés) füstgáza (égésterméke) elvezetésére;
d) használatban lévő kémény: olyan égéstermék elvezető rendszer, amelyre tüzelőberendezés (hőtermelő berendezés) van rákötve;
e) kéménytartozék: a kéményhez csatlakozó vagy azzal egy szerkezetet alkotó olyan elem, amely a kémény ellenőrizhetőségét, tisztíthatóságát vagy biztonságos működését szolgálja, így különösen a koromzsák, a kondenzedény, a koromzsákajtó, a tisztítóajtó, a füstcsatorna, a bekötőnyílás, a füstsíp, a kéménytoldó, a szikrafogó, a kitorkollást módosító szerkezet;''
,,(2) Közvetlen élet- vagy tűzveszély:
a) a kémény falazatába beépített éghető anyag, illetőleg a kéménynek közvetlenül éghető anyaggal vagy épületszerkezettel történő érintkezése;
b) a ki nem égethető kémény belső felületén lerakódott szurokréteg;
c) a kémény tisztítási feltételeinek hiánya (így különösen a padlástéri tisztítóajtó vagy a koromzsákajtó hiánya, illetőleg az, ha a koromzsákajtó vagy — tetőn kívüli tisztítás esetén — a kémény megközelítése nem biztosított);
d) a repedezett kémény falazat;
e) az omladozó kéményfej;
f) az éghető tetőhéjalás (nád) esetén, a szikrafogó hiánya;
g) az égéstermék tartós visszaáramlása;
h) a külön jogszabályban meghatározott feltételek hiánya miatt nem használható kémény használatbavétele, működtetése.''
3. § Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,8. § (1) Ha a kémény szerkezete, a használt tüzelőanyag minősége, a tüzelés módja vagy más ok — tűzbiztonsági érdekből — szükségessé teszi, a kéményt és tartozékait a 4. §-ban és a 6. §-ban előírtaknál gyakoribb időközönként kell ellenőrizni és tisztítani. (2) A gyakoribb időközönkénti ellenőrzés és tisztítás szükségességét a szolgáltató állapítja meg, melyet írásban kell az ingatlan tulajdonosa, használója (a továbbiakban együtt: tulajdonos) részére megindokolni. Vita esetén az ellenőrzés és a tisztítás szükségességét az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság parancsnoksága szakhatósági állásfoglalásának kikérésével az építésügyi hatóság határozatban állapítja meg.''
,,(1) A szolgáltató a kéményseprő-ipari közszolgáltatás végzésének várható időpontjáról fél évvel, míg a munkavégzés tényleges időpontjáról legalább 8 nappal megelőzően köteles a tulajdonost írásban vagy hirdetmény útján, illetőleg a helyben szokásos más módon értesíteni. A szolgáltatónak az ellenőrzési és a tisztítási munkákat rendszeresen azonos évszakban kell elvégeznie.''
,,f) a munkavégzést igazoló nevét és az igazolás (aláírás) jogcímét, olvasható (nyomtatott) betűkkel;
g) a munkavégzést igazoló aláírását.''
,,(2) A szolgáltatónak kéményseprőmester képesítéssel kell rendelkeznie, vagy köteles egy fő teljes munkaidőben foglalkoztatott kéményseprőmestert alkalmazni. A szolgáltató köteles arra, hogy 25 000 db-ot meghaladó minden további 25 000 db használatban lévő kéményenként egy-egy fő teljes munkaidőben foglalkoztatott kéményseprőmestert alkalmazzon.''
7. § (1) Ez a rendelet 2000. január 1. napján lép hatályba.
Dr. Pintér Sándor s. k.,
belügyminiszter
