Kifejezéskereső
1999. évi LII. törvény
a felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról1
Az Országgyűlés a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 5. §-a és 6. §-ának (1) bekezdése alapján az ország felemelkedése, a magyar társadalom átalakulása, a regionális kapcsolatok erősítése, a szellemi erőforrások egyesítése, a nemzetközileg is elismert, versenyképes munkaerő képzése, a felsőoktatási kutatás és oktatás fejlesztése és a művelődéshez való jog kiterjesztése érdekében a magyar felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról a következő törvényt alkotja:
A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK
ÁTALAKÍTÁSA
1. § Az Országgyűlés 2000. január 1-jei hatállyal a következő felsőoktatási intézményeket és egyes karokat (a továbbiakban együtt: jogelőd intézmény) – az átalakulással létesülő új állami felsőoktatási intézmények egyidejű jogutódlásával (a továbbiakban: jogutód intézmény) – alakítja át:
a) az Államigazgatási Főiskola, Budapest és
a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest
jogutód intézménye
a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem – Budapest székhellyel;
b) a Debreceni Agrártudományi Egyetem, Debrecen (kivéve az attól különváló hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Főiskolai Kart és a szarvasi Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kart),
a Debreceni Orvostudományi Egyetem, Debrecen,
a Hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskola, Hajdúböszörmény és
a Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen
jogutód intézménye
a Debreceni Egyetem – Debrecen székhellyel;
c) a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest,
a Budapesti Tanítóképző Főiskola, Budapest és
az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest
jogutód intézménye
az Eötvös Loránd Tudományegyetem – Budapest székhellyel;
d) az Állatorvostudományi Egyetem, Budapest,
a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Gödöllő (kivéve az attól különváló mezőtúri Mezőgazdasági Főiskolai Kart és a nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Kart),
a Jászberényi Tanítóképző Főiskola, Jászberény,
a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Budapest (kivéve az attól különváló kecskeméti Kertészeti Főiskolai Kart) és
az Ybl Miklós Műszaki Főiskola, Budapest
jogutód intézménye
a Szent István Egyetem – Gödöllő székhellyel;
e) a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola, Kaposvár és
a Pannon Agrártudományi Egyetem, Állattenyésztési Kar, Kaposvár
jogutód intézménye
a Kaposvári Egyetem – Kaposvár székhellyel;
f) a Comenius Tanítóképző Főiskola, Sárospatak és
a Miskolci Egyetem, Miskolc (kivéve az attól különváló Dunaújvárosi Főiskolai Kart)
jogutód intézménye
a Miskolci Egyetem – Miskolc székhellyel;
g) az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola, Győr,
a Benedek Elek Pedagógiai Főiskola, Sopron,
a Pannon Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar (Mosonmagyaróvár) és
a Soproni Egyetem, Sopron
jogutód intézménye
a Nyugat-Magyarországi Egyetem – Sopron székhellyel;
h) az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola, Szekszárd
a Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs és
a Pécsi Orvostudományi Egyetem, Pécs
jogutód intézménye
a Pécsi Tudományegyetem – Pécs székhellyel;
i) a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem, Budapest,
a Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest és
a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Budapest
jogutód intézménye
a Semmelweis Egyetem – Budapest székhellyel;
j) a József Attila Tudományegyetem, Szeged,
a Debreceni Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdasági Főiskolai Kar (Hódmezővásárhely),
a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Szeged és
a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, Szeged
jogutód intézménye
a Szegedi Tudományegyetem – Szeged székhellyel;
k) a Pannon Agrártudományi Egyetem, Keszthely (kivéve az attól különváló kaposvári Állattenyésztési Kart és a mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kart) és
a Veszprémi Egyetem, Veszprém
jogutód intézménye
a Veszprémi Egyetem – Veszprém székhellyel;
l) a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola, Budapest és
a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest
jogutód intézménye
a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem – Budapest székhellyel;
m) a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, Budapest,
a Külkereskedelmi Főiskola, Budapest és
a Pénzügyi és Számviteli Főiskola, Budapest
jogutód intézménye
a Budapesti Gazdasági Főiskola – Budapest székhellyel;
n) a Bánki Donát Műszaki Főiskola, Budapest,
a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, Budapest és
a Könnyűipari Műszaki Főiskola, Budapest
jogutód intézménye
a Budapesti Műszaki Főiskola – Budapest székhellyel;
o) a Miskolci Egyetem, Dunaújvárosi Főiskolai Kar (Dunaújváros)
jogutód intézménye
a Dunaújvárosi Főiskola – Dunaújváros székhellyel;
p) a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola, Kecskemét,
a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola, Kecskemét és
a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészeti Főiskolai Kar (Kecskemét)
jogutód intézménye
a Kecskeméti Főiskola – Kecskemét székhellyel;
r) a Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Nyíregyháza és
a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdasági Főiskolai Kar (Nyíregyháza)
jogutód intézménye
a Nyíregyházi Főiskola – Nyíregyháza székhellyel;
s) a Debreceni Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kar (Szarvas),
a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdasági Főiskolai Kar (Mezőtúr) és
a Körös Főiskola, Békéscsaba
jogutód intézménye
a Tessedik Sámuel Főiskola – Szarvas székhellyel.
(2) Az Országgyűlés 2000. január 1-jei hatállyal az alábbi nem állami felsőoktatási intézmények átalakítását elismeri, és hozzájárul az átalakulással létesülő Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest, mint jogutód egyházi főiskola működéséhez:
Ferences Hittudományi Főiskola, Budapest,
Pannonhalmi Szent Gellért Főiskola, Pannonhalma és
Piarista Hittudományi és Tanárképző Főiskola, Budapest.
(3) Az Országgyűlés 2000. január 1-jei hatállyal
a) az Ftv. 1. számú melléklete I. részének „A” pont alatti „Állami egyetemek” címén belül
– a Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest elnevezését „Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest”,
– a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, Budapest elnevezését „Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Budapest”,
– a Magyar Iparművészeti Főiskola, Budapest elnevezését „Magyar Iparművészeti Egyetem, Budapest”,
– a Magyar Képzőművészeti Főiskola, Budapest elnevezését „Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest”,
– a Színház- és Filmművészeti Főiskola, Budapest elnevezését „Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest”
elnevezésre módosítja;
b) az Ftv. 1. számú melléklete I. részének „B” pont alatti „Egyházi egyetemek” címén belül
– az Országos Rabbiképző Intézet, Budapest elnevezést „Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Budapest”
elnevezésre módosítja;
c) az Ftv. 1. számú melléklete II. részének „A” pont alatti „Állami főiskolák” címén belül
– a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Szombathely elnevezését „Berzsenyi Dániel Főiskola, Szombathely”,
– az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, Eger elnevezését „Eszterházy Károly Főiskola, Eger”,
– a Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola, Szolnok elnevezését „Szolnoki Főiskola, Szolnok”
elnevezésre módosítja;
d) az Ftv. 1. számú melléklete II. részének „B” pont alatti „Egyházi főiskolák” címén belül
– az Evangéliumi Pünkösdi Közösség Bibliai Főiskolája, Budapest elnevezését „Pünkösdi Teológiai Főiskola, Budapest”,
– a Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza elnevezését „Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza”,
– a Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola, Zsámbék elnevezését „Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Zsámbék”,
elnevezésre módosítja.
2. § (1) A jogutód intézményt illetik meg a jogelőd intézmények jogai, és terhelik azok kötelezettségei.
(2) A jogelőd intézmények alkalmazottainak munkaviszonya (közalkalmazotti jogviszonya, szolgálati jogviszonya stb.) és hallgatóinak hallgatói jogviszonya a jogutód intézményekben változatlan feltételekkel folyamatos.
AZ ÁTALAKULÁS SZABÁLYAI
3. § (1) A következő felsőoktatási intézmények (a továbbiakban: különváló felsőoktatási intézmények) átalakulása az 1. § (1) bekezdésében felsorolt jogelőd intézmények különválásával kezdődik:
a) a Debreceni Agrártudományi Egyetem különválik az alábbi jogelőd intézményekre:
Debreceni Agrártudományi Egyetem, Debrecen (kivéve az attól különváló szarvasi Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kart és a hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Főiskolai Kart),
Debreceni Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdasági Főiskolai Kar (Hódmezővásárhely) és
Debreceni Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdasági Víz- és Környezet-gazdálkodási Főiskolai Kar (Szarvas);
b) a Gödöllői Agrártudományi Egyetem különválik az alábbi jogelőd intézményekre:
Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Gödöllő (kivéve az attól különváló mezőtúri Mezőgazdasági Főiskolai Kart és a nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Kart),
Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdasági Főiskolai Kar (Mezőtúr) és
Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdasági Főiskolai Kar (Nyíregyháza);
c) a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem különválik az alábbi jogelőd intézményekre:
Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Budapest (kivéve az attól különváló kecskeméti Kertészeti Főiskolai Kart) és
Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Kertészeti Főiskolai Kar (Kecskemét);
d) a Miskolci Egyetem különválik az alábbi jogelőd intézményekre:
Miskolci Egyetem, Miskolc (kivéve az attól különváló Dunaújvárosi Főiskolai Kart) és
Miskolci Egyetem, Dunaújvárosi Főiskolai Kar (Dunaújváros);
e) a Pannon Agrártudományi Egyetem különválik az alábbi jogelőd intézményekre:
Pannon Agrártudományi Egyetem, Keszthely (kivéve az attól különváló kaposvári Állattenyésztési Kart és a mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kart),
a Pannon Agrártudományi Egyetem, Állattenyésztési Kar (Kaposvár) és
Pannon Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar (Mosonmagyaróvár).
(2) A különváló felsőoktatási intézmény intézményi tanácsa az érintett kari tanács egyetértésével az intézmény szervezetében működő, az (1) bekezdésben felsorolt jogelőd intézmények költségvetési előirányzatairól, valamint vagyoni értékű jogairól és kötelezettségeiről 1999. július 15-ig leltárt készít (a továbbiakban: vagyonmegosztási javaslat).
(3) A vagyonmegosztási javaslatnak az 1999. január 1-jén a különváló intézményben fennállt vagyonmegoszlási és használati viszonyokat kell tükröznie.
(4) E törvény 1. §-a (1) bekezdésének b), d), e), f), g), j), k), o), p), r) és s) pontjában meghatározott esetekben a jogutód intézményt a vagyonmegosztási javaslatban meghatározott mértékben illetik meg jogok, illetve terhelik kötelezettségek.
(5) A különváló felsőoktatási intézmény intézményi tanácsa a vagyonmegosztási javaslatot a (2) bekezdésben meghatározott határnapig elküldi az oktatási miniszternek, aki gondoskodik a javaslatnak a kincstári vagyonért felelős miniszterhez, a vagyonkezelésben érintett miniszterhez, továbbá a Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz (a továbbiakban: KVI) történő eljuttatásáról.
(6) A kincstári vagyonért felelős miniszter és az oktatási miniszter 1999. augusztus 31-ig együttesen dönt a vagyonmegosztási javaslat alapján a kincstári vagyon jogelőd intézmények közötti megosztásáról, amely döntésről a KVI-t a kincstári vagyonért felelős miniszter tájékoztatja. A KVI 2000. január 1-jéig teljesíti az Áht.-ban foglalt irányadó feladatait, ideértve a jogutód intézményekkel a vagyonkezelési szerződések megkötését is.
(7) Amennyiben a vagyonmegosztási javaslat a (2) bekezdésben meghatározott határidőre nem készül el, a KVI az oktatási miniszter egyetértése mellett a különváló felsőoktatási intézmény vagyonkezelői szerződésében meghatározott kincstári vagyonra vonatkozó vagyonkezelői jogot visszavonhatja.
(8) A vagyonmegosztási javaslatban a karon folyó képzéshez és a működéshez változatlan, a különválás előtti színvonal fenntartásához szükséges, anyagi és tárgyi feltételeket biztosítani kell.
4. § (1) A jogutód intézmény jogelőd intézményei közös Előkészítő Testületet hoznak létre, amelynek működési rendjét e törvény szabályozza.
(2) Az Előkészítő Testület által meghatározott rendben a jogelőd intézmények 1999. október 15-ig Ideiglenes Intézményi Tanácsot választanak (a továbbiakban: IIT). Az IIT a jogutód intézmény intézményi tanácsának működését előkészítő testület. Működésének szabályait e törvény és az IIT által elfogadott ügyrend határozza meg. Az IIT 2000. január 1-jétől a jogutód intézmény intézményi tanácsaként működik – e törvény 8. §-a és az Ftv. rendelkezései szerint – az új intézményi tanács megválasztásáig, de legkésőbb 2000. december 31-ig.
Az Előkészítő Testület működése és feladatai
5. § (1) Az Előkészítő Testület tagjaivá a karokra nem tagozódó jogelőd intézmények intézményi tanácsának és a karokra tagozódó, illetve az egy karból álló jogelőd intézmények kari tanácsainak nem hallgató tagjai két oktatót és hallgató tagjai egy hallgatót választanak. Tagok továbbá a karokra nem tagozódó jogelőd intézmények vezetői (rektor, főigazgató), valamint a jogelőd intézmények kari vezetői (dékán, főigazgató).
(2) Az Előkészítő Testület alakuló ülését az oktatási miniszter erre vonatkozó rendeletének hatálybalépését követő 30 napon belül tartja meg. Amennyiben az Előkészítő Testület e határidőn belül nem alakul meg, a rendelet hatálybalépését követő 31. naptól a következő tagokkal működik: a karokra nem tagozódó jogelőd intézmények vezetői, a jogelőd intézmények karainak vezetői, az oktatásért felelős vezető helyettesei és hallgatói önkormányzatainak vezetői.
(3) Az Előkészítő Testület alakuló ülését a jogelőd intézmények vezetői egyeztetett időpontban hívják össze. Az alakuló ülést a korelnök nyitja meg, és ellátja az elnöki feladatokat az Előkészítő Testület vezetőjének megválasztásáig.
(4) Az Előkészítő Testület vezetőjét a tagok maguk közül a jelenlévők több mint felének igen szavazatával választják meg. Amennyiben egy jelölt sem kapja meg a szavazatok többségét, a két legtöbb szavazatot kapott jelölttel újra le kell folytatni a szavazást. Az ismételt szavazáson a több szavazatot kapott jelölt, azonos szavazatszám esetén az idősebb jelölt válik az Előkészítő Testület elnökévé.
(5) Az Előkészítő Testület az Ideiglenes Intézményi Tanács megalakulásáig működik.
(6) Az Előkészítő Testület feladatai:
a) 1999. augusztus 31-ig Gazdálkodási Előkészítő Bizottságot (a továbbiakban: GEB) hoz létre, amely a jogelőd intézmények vagyoni jogainak és kötelezettségeinek az összegzését készíti el, az intézmények által elkészített vagyonmérleg és a főkönyvi vizsgálat, valamint az intézményi költségvetés alapján. A GEB 1999. október 31-ig vagyonátvevő jelentést készít a jogelőd intézmények vagyoni helyzetéről, amelyet megküld az oktatási miniszternek és a felügyeletet ellátó miniszternek. A GEB-ben minden jogelőd intézmény képviseletét biztosítani kell. A GEB üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a jogelőd felsőoktatási intézmények gazdasági (fő)igazgatóit. Amennyiben a GEB határidőre nem jön létre, akkor a karokra nem tagozódó jogelőd intézmények vezetői, valamint a jogelőd intézmények kari vezetői által delegált tagok alkotják a GEB-et 1999. szeptember 1-jétől. A GEB működési rendjére az Előkészítő Testület működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A GEB jelentését az Előkészítő Testület, illetve a (10) bekezdésében meghatározott esetben az IIT fogadja el;
b) a jogelőd intézmények költségvetési tervei alapján 1999. július 15-ig javaslatot készít a jogutód intézmény 2000. évi költségvetésére, és azt benyújtja az oktatási miniszternek;
c) 1999. július 31-ig elkészíti és megküldi az oktatási miniszternek a jogutód intézmény vezetőjének (rektori, főiskolai rektori), továbbá gazdasági (fő)igazgatójának pályázati kiírását. Az oktatási miniszter 1999. augusztus 31-ig kiírja a jogutód intézmények vezetői, továbbá gazdasági (fő)igazgatói pályázatait;
d) 1999. július 31-ig az érintett kari, illetve főiskolai tanácsok véleményének csatolásával, a jelenlévők kétharmados szótöbbségével javaslatot tehet az oktatási miniszternek a jogutód intézmény kari tagozódásának módosítására;
e) 1999. augusztus 31-ig az érintett kari, illetve főiskolai tanácsok felterjesztésére és egyetértésével elkészíti javaslatát a jogutód intézmény felvételi tájékoztatójára, és megküldi az oktatási miniszternek;
f) 1999. szeptember 15-ig elkészíti és megküldi az oktatási miniszternek az IIT megválasztásának szabályait (a továbbiakban: Választási Szabályzat);
g) 1999. szeptember 30-ig elkészíti a jogutód intézmény alapító okiratára tett javaslatát, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatának, Gazdálkodási Szabályzatának és más, a működéshez feltétlenül szükséges szabályzatoknak a tervezetét;
h) 1999. október 15-ig a Választási Szabályzat szerint előkészíti és lebonyolítja a jogutód intézmény IIT-jének megválasztását.
(7) Az Előkészítő Testület az oktatási miniszter rendeletében meghatározott módon és mértékben, feladatainak ellátásához szükséges megbízásokat adhat az Oktatási Minisztérium költségvetésének terhére.
(8) Az Előkészítő Testület elnöke hívja össze az Előkészítő Testület üléseit, melyekre az Előkészítő Testület tagjait írásban, az ülést megelőzően legalább 3 nappal, a napirend közlésével meg kell hívni. Az Előkészítő Testület üléseinek állandó meghívottjai a karokra tagozódó jogelőd egyetemek és a különváló felsőoktatási intézmények rektorai és gazdasági (fő)igazgatói, valamint a karokra nem tagozódó jogelőd egyetemek és főiskolák gazdasági (fő)igazgatói.
(9) Az Előkészítő Testület – ha jogszabály másként nem rendelkezik – határozatát a jelenlévők számának felénél több igen szavazattal (szótöbbséggel) hozza. Az Előkészítő Testület határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Határozatképtelenség esetén, változatlan napirenddel, legalább 3 nap elteltével újabb ülést kell tartani, amely a megjelentek számától függetlenül határozatképes. E bekezdésben foglaltakkal ellentétesen hozott határozat érvénytelen.
(10) Az 1999. október 15-e előtt megválasztott IIT ellátja a (6) bekezdésben meghatározott, az Előkészítő Testület által el nem végzett feladatokat.
(11) Jogelőd intézmények felsőoktatási szövetségi formában való működése esetén az Előkészítő Testület elnökének feladatait a szövetség elnöke, az Előkészítő Testület feladatait a szövetség szenátusa látja el a jogelőd intézmények képviselőinek kizárólagos közreműködésével. A felsőoktatási szövetség 1999. évi munkájában minden jogelőd intézmény tagintézményként vesz részt.
(12) Amennyiben a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott vagyonátvevő jelentés a határnapig nem készül el, ez az Előkészítő Testületben képviselt jogelőd intézmény – a 3. § (1) bekezdésében felsorolt jogelőd intézmények esetében a különváló felsőoktatási intézmény – és a KVI között fennálló vagyonkezelői szerződés vonatkozásában felmondási okot jelent. A felmondási jogot a KVI az oktatási miniszter és a pénzügyminiszter egyetértésével gyakorolja.
Az Ideiglenes Intézményi Tanács működése
és feladatai
6. § (1) Az IIT-ben a karokra nem tagozódó jogelőd intézmények, valamint a jogelőd intézmények karainak képviseletét biztosítani kell, és legalább egynegyedét, de legfeljebb egyharmadát a hallgatók képviselői alkotják. Az IIT-ben a hallgatói képviselők aránya nem lehet kevesebb, mint a jogelőd intézmények közül a legmagasabb hallgatói képviseletet biztosító intézményi tanács hallgatói képviseleti aránya.
(2) 1999. október 31-ig az IIT – a beérkezett pályázatok elbírálásával dönt a jogutód intézmény vezetőjének személyéről, és kezdeményezi annak megbízását. Az IIT döntése alapján az oktatási miniszter november 30-áig előterjeszti a javaslatot a megbízásra jogosultnak. Amennyiben a vezető személyére a határnapig nem érkezik javaslat, az oktatási miniszter a karokra nem tagozódó jogelőd intézmények vezetőinek, a jogelőd intézmények kari vezetőinek vagy a különváló felsőoktatási intézmények, illetve a karokra tagozódó jogelőd intézmények vezetőinek egyikét terjeszti elő megbízásra.
(3) 1999. október 31-ig az IIT, a pályázatok értékelése alapján, az oktatási miniszter egyetértésével javaslatot tesz a 2000. január 1-jétől hivatalba lépő intézményvezetőnek a gazdasági (fő)igazgató személyére.
(4) 1999. november 30-ig az IIT – az Előkészítő Testület javaslata alapján – elfogadja és megküldi az oktatási miniszternek a jogutód intézmény alapító okiratának tervezetét, Szervezeti és Működési Szabályzatát, Gazdálkodási Szabályzatát és más, a működéshez feltétlenül szükséges szabályzatokat.
(5) A jogelőd egyetemek, illetve különváló felsőoktatási intézmények gazdasági (fő)igazgatóinak megbízását – ha az 1999. december 31-e előtt lejár – az intézmény vezetője, pályázat nélkül, 1999. december 31-ig meghosszabbítja.
7. § (1) A karokra nem tagozódó jogelőd intézmények, illetve a jogelőd intézmények karai a jogutód intézmény karaiként működnek tovább.
(2) A kari tanácsok és a kari vezetők megbízatását, valamint a kari szabályzatok hatályát a felsőoktatási intézmények átalakítása nem érinti. A jogelőd, karokra nem tagozódó egyetem, illetve főiskola intézményi tanácsa a jogutód intézmény kari tanácsaként; rektora, illetve főigazgatója pedig – az Ftv. 124/A. §-ában foglaltaktól eltérően – annak dékánjaként, illetve kari főigazgatójaként működik 2000. január 1-jétől az eredeti megbízása lejártáig. A jogelőd, karokra nem tagozódó egyetem, illetve főiskola szabályzatainak azon rendelkezései, amelyek az annak szervezetét továbbműködtető kar működéséhez szükségesek, és nincsenek ellentétben a jogutód intézmény egyéb szabályzataival, hatályban maradnak. A kari tanácsokban a jogutód intézmény szabályzatainak átalakításával a kialakult hallgatói arány nem csökkenthető.
(3) A jogelőd egyetemek és a különváló felsőoktatási intézmények azon rektorai, akiknek megbízása 2000. január 1. után jár le – amennyiben 2000. január 1-jétől más vezetői (intézményi, kari) megbízást nem kapnak, vagy a (2) bekezdésnek megfelelően megbízatásuk nem folytatódik –, az eredeti megbízás lejártáig a jogutód intézmény vezetője által meghatározott feladattal, címzetes rektorként segítik az intézmény munkáját.
(4) A jogelőd egyetemek és főiskolák, illetve különváló felsőoktatási intézmények rektorainak és főigazgatóinak megbízását – ha az 1999. december 31-e előtt lejár – az oktatási miniszter, az intézményi tanács állásfoglalása alapján, pályázat nélkül, 1999. december 31-ig történő meghosszabbításra a megbízóhoz előterjeszti, illetve meghosszabbítja, vagy a tanács döntésének megfelelően új pályázatot ír ki a hatályos törvényi előírások szerint. Az intézményi tanács állásfoglalását, illetőleg döntését 1999. június 15-ig terjeszti elő a miniszternek. Amennyiben a megjelölt határideig nem történik meg az előterjesztés, abban az esetben a miniszter kezdeményezi a megbízás meghosszabbítását.
(5) Az Ftv. 56. § (5) bekezdésének vonatkozásában a jogutód intézményben minden intézményi vezetői megbízást új, első megbízásnak kell tekinteni.
A JOGUTÓD FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK ÁTMENETI SZABÁLYAI
8. § (1) A jogutód intézmények 2000. január 1-jétől 2000. december 31-ig e szakasz rendelkezései szerint működnek.
(2) Az intézményi tanács az érintett kari tanács egyetértésével dönt:
a) a rendelkezésre álló vagyon felhasználásáról;
b) a kari oktatási, kutatási és más kari szervezeti egységek átalakításáról, illetve megszüntetéséről;
c) a kar használatában álló ingó és ingatlan vagyonról.
(3) A jogutód intézményben a jogelőd intézmény szervezetét tovább működtető kar (karok) gazdasági egységként működik (működnek).
(4) A gazdasági egység:
a) fenntartási és működési költségeinek fedezésére az intézményi tanács a képzési és fenntartási normatívaként juttatott támogatás legalább 90%-át biztosítja;
b) feladatellátásához kapcsolódó bevételei felett önállóan rendelkezik.
(5) A jogelőd intézménynél 2000. január 1-je előtt keletkezett adósság, illetve kötelezettségvállalás a jogutód intézményben az adott gazdasági egységet terheli.
(6) Az intézményben – a jogelőd intézményben akkreditált szakokon, illetve szakképzési és akkreditált doktori programokban – a képzés folytatásának feltételeit biztosítani kell addig, amíg az 1999/2000 tanévre felvett hallgatók is be nem fejezik tanulmányaikat azon a szakon, amelyen tanulmányaikat megkezdték.
(7) A jogelőd intézmény szervezetét továbbműködtető kar (karok) a pénzügyminiszter és az oktatási miniszter döntése alapján – az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott – részjogkörű költségvetési egységként működhetnek a jogutód intézményben. A miniszteri döntés alapján a részjogkörű egység rendelkezhet a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervet jogszabály alapján megillető jogok egy részével.
A FELSŐOKTATÁSRÓL SZÓLÓ
1993. ÉVI LXXX. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA
9. § Az Ftv. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
10. § Az Ftv. 11/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
11. § Az Ftv. 47. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
12. § Az Ftv. 52. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
13. § (1) Az Ftv. 53. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az intézményi tanács hatáskörébe tartozik]
(2) Az Ftv. 53. §-ának (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[(3) Az intézményi tanács dönt]
14. § Az Ftv. 55. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
15. § (1) Az Ftv. 56. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) Az Ftv. 56. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(3) Az Ftv. 56. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
16. § Az Ftv. 56/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
17. § Az Ftv. 57. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
18. § (1) Az Ftv. 59. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) Az Ftv. 59. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
19. § (1) Az Ftv. 61. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) Az Ftv. 61. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(3) Az Ftv. 61. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
20. § Az Ftv. 62. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
21. § Az Ftv. 73. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A miniszterelnök)
b) „ állami főiskolán megbízza és felmenti, nem állami főiskolán megerősíti a főiskolai rektort, illetve főigazgatót;”
22. § (1) Az Ftv. 74. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Az oktatási miniszter a felsőoktatással kapcsolatos állami feladatai körében]
(2) Az Ftv. 74. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(3) Az Ftv. 74. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
f) „ a felsőoktatási intézmény felkérésére közzéteszi a külön rendeletben meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő szakirányú továbbképzési szakok, valamint az Országos Képzési Jegyzékbe felvett – jóváhagyott szakmai követelmények alapján javasolt – akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzések indítását az Oktatási Közlönyben;”
(4) Az Ftv. 74. §-ának (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
p) „ egyetértési jogot gyakorol – az intézményi tanács javaslatát követően és az intézményvezető által történő megbízás, illetőleg felmentés előtt – az állami felsőoktatási intézmény gazdasági (fő)igazgatójának megbízása és felmentése alkalmával. A gazdasági (fő)igazgató megbízása legfeljebb öt évre szól. A gazdasági (fő)igazgató – pályázat alapján, megszakítás nélkül – több alkalommal, ismét megbízható;”
(5) Az Ftv. 74. §-ának (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki
r) „ dönt e törvényben meghatározott egyéb esetekben.”
23. § Az Ftv. 76. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Az FTT a miniszter döntés-előkészítő testületeként:]
24. § (1) Az Ftv. 81. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A MAB]
(2) Az Ftv. 81. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A MAB az oktatási miniszter, az FTT vagy a felsőoktatási intézmény felkérésére véleményt nyilvánít]
(3) Az Ftv. 81. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
f) „ arról, hogy a felsőoktatási intézményekben mely tudományágban, illetőleg művészeti területen vannak meg a feltételek a szakirányú továbbképzés, illetőleg az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés indításához és folytatásához;”
(4) Az Ftv. 81. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
25. § Az Ftv. 116. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
26. § Az Ftv. a következő 116/A. §-sal egészül ki:
27. § Az Ftv. 120. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
28. § Az Ftv. 122. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
29. § Az Ftv. 123. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
30. § Az Ftv. 124/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
31. § Az Ftv. 124/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
32. § Az Ftv. 124/E. §-ának m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
33. § Az Ftv. 125. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
ZÁRÓ ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
Záró rendelkezések
34. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott jogutód intézmények tartalmi, szervezeti fejlesztéseihez és átalakulásához, valamint a felsőoktatási fejlesztési programban meghatározott feladatok megvalósításához szükséges források az Oktatási Minisztérium költségvetésében elkülönítetten kerülnek megtervezésre.
(2) Az 1. § (1) bekezdésének o) pontjában meghatározott jogelőd intézményre a II. fejezet rendelkezései közül kizárólag az 5. § (6) bekezdésének a), b), c), e) és g) pontját, a 6. § (3) és (4) bekezdését, valamint a 7. § (5) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy az Előkészítő Testület és az IIT feladatkörét a jogelőd intézmény tanácsa látja el. Az 5. § (6) bekezdése c) pontjának megfelelően a jogutód intézmény vezetőjének személyére az oktatási miniszter a jogelőd intézmény vezetőjét terjeszti elő a jogelőd intézményben kapott megbízatásának hátralevő idejére. A gazdasági (fő)igazgató személyére vonatkozóan az 5. § (6) bekezdésének c) pontját kell megfelelően alkalmazni.
(3)2
Értelmező rendelkezések
35. § (1) A felsőoktatási intézmény átalakítása: átalakításnak minősül az intézmények összeolvadása és különválása:
a) összeolvadás: az összeolvadó jogelőd intézmények vagyona, jogaik és kötelezettségeik az átalakulással létesülő új felsőoktatási intézményre mint jogutódra szállnak át;
b) különválás: a két vagy több karra vagy karok együttesére különváló felsőoktatási intézmény vagyona, jogai és kötelezettségei a vagyonmegosztási javaslatban meghatározott módon szállnak át a különváló karral, illetve karok együttesével összeolvadt intézményre mint jogutódra.
(2) Ahol e törvény jogelőd intézményről rendelkezik, azon az 1. § (1) bekezdésében felsorolt egyetemet – ideértve a különváló karok együttesét –, főiskolát és az egyes különváló karokat kell érteni.
(3) Címzetes rektor: eredeti megbízatásának lejártáig élvezi a jogelőd intézményben, illetve a különváló felsőoktatási intézményben a rektort megillető anyagi juttatásokat és kedvezményeket.
Hatálybalépés
36. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) E törvény 8–12. §-a, a 13. § (1) bekezdése, 14–17. §-a, a 18. § (2) bekezdése, 19–21. §-a, 27. §-a, 29–33. §-a és a 34. § (1) bekezdése 2000. január 1-jén lép hatályba.
(3) Az Ftv. 1. számú melléklete helyébe 2000. január 1-jén e törvény melléklete lép.
(4) E törvény rendelkezéseit a katonai, illetőleg rendvédelmi felsőoktatási intézmények vonatkozásában az Ftv. 115. §-ában foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
(5) A II. fejezet és a III. fejezet rendelkezései kizárólag az 1. § (1) bekezdésében meghatározott intézményekre vonatkoznak.
(6) A II. fejezet rendelkezéseit hatálybalépésüktől 1999. december 31-ig, a III. fejezet rendelkezéseit hatálybalépésüktől 2000. december 31-ig az Ftv. ellentétes tartalmú rendelkezéseinek vonatkozásában törvényi kivételnek kell tekinteni.
Hatályukat vesztő rendelkezések
37. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Ftv. 4/A. §-a.
(2) 2000. január 1-jén hatályát veszti:
a) az Ftv. 12/A. §-a, 52. §-ának (6) bekezdése, 59/A–H. §-a, 72. §-ának c) pontja és a 74. §-a (1) bekezdésének o) pontja;
b) az Ftv. 12. §-a (4) bekezdésének, a 74. §-a (1) bekezdése k) pontjának, a 74/A. §-a (1) bekezdésének, a 76. §-a (3) bekezdése a) pontjának, a 81. §-a (2) bekezdése a) pontjának, a 116. §-a (1) bekezdésének és a 124/A. §-a (1) bekezdésének a felsőoktatási szövetségekre vonatkozó rendelkezései.
Melléklet az 1999. évi LII. törvényhez
A törvényt az Országgyűlés az 1999. június 1-jei ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1999. június 4. A törvényt a 2005: CXXXIX. törvény 151. § (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte, 2006. március 1. napjával.
A 34. § (3) bekezdését a 2001: XCI. törvény 10. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.