60/1999. (XII. 1.) GM rendelet
a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról szóló 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet módosításáról
1999.12.31.
[(2) Nem terjed ki a rendelet alkalmazási köre:]
,,d) gőzkazánokra, nyomástartó berendezésekre, tartályokra;''
,,h) éghető folyadékokra, olvadékokra és veszélyes anyagok tárolótartályaira és csővezetékeire;''
,,m) mezőgazdasági és erdészeti vontatóra;''
,,Ez az előírás azonban nem korlátozza az illetékes miniszter jogát különleges követelmények meghozatalára és közzétételére, melyeket a személyek, különösképpen a munkavállalók védelme érdekében szükségesnek tart, amennyiben ez nem jár a gépek vagy biztonsági berendezések megváltoztatásával e rendelet előírásai szerint.''
,,(5) A honosított harmonizált szabványok jegyzékét a Magyar Szabványügyi Testület hivatalos lapjában közzé- teszi.''
,,(1) A gyártónak a 2. számú mellékletben felsorolt gépek vonatkozásában, ha a gyártás során nem, vagy csak részben elégítették ki a honosított harmonizált szabványok követelményeit, a forgalomba hozatal előtt típusvizsgálatot kell végeztetni.'' ,,(1) A gyártónak a 2. számú mellékletben felsorolt gépek vonatkozásában, ha a gyártás során kielégítették a honosított harmonizált szabványok követelményeit, a forgalomba hozatal előtt választása szerint'' ,,A megfelelőségi jelölés a gépen kizárólag akkor helyezhető el, ha a gép vagy berendezés a rá vonatkozó összes jogszabályi feltételnek megfelel.''
,,(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az Európai Parlament és a Tanács a gépekre vonatkozó 98/37/EK irányelvével.'' ,,A kötelező egészségvédelmi és biztonsági követelményeket csak akkor kell a gyártónak betartani, ha a gépnek a gyártó által meghatározott rendeltetésszerű használata is veszélyeket rejt magában.
Amennyiben a rendeletben lefektetett kötelező érvényű alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelmények betartása a tudomány adott fejlettsége mellett teljeskörűen nem teljesíthető, úgy a gépet lehetőség szerint át kell tervezni és építeni azzal a céllal, hogy az irányelv célkitűzéseit közelítse. A technika fejlődésével a korszerűbb megoldásokat kell alkalmazni.
A gyártónak kötelessége az összes veszélyforrás feltárása, és ezeket a tervezésnél és a gyártásnál figyelembe kell vennie.''
,,f) A használati utasításnak tartalmaznia kell a gép zajkibocsátását (vagy a tényleges értéket, vagy egy hasonló gépen végzett mérés értékét) a következők szerint:
– ha a zajkibocsátás meghaladja a 70 dB(A)-t, akkor a kezelőhelyre vonatkozó egyenértékű A-hangnyomásszintet kell megadni; 70 dB(A), vagy ezen érték alatt elég a 70 dB(A)-t meg nem haladó zajszint közlése,
– ha a zajkibocsátás meghaladja a 63 Pa-t (azaz 130 dB értéket 20 (μPa-ra vonatkoztatva), akkor a pillanatnyi hangnyomásszint C súlyzószűrővel értékelt, a kezelőhelyen mért csúcsértékét kell megadni,
– ha a kezelőhelyekre vonatkozó egyenértékű A-hangnyomásszint túllépi a 85 dB(A)-t, akkor a gép által kibocsátott hangteljesítményszintet kell megadni.
Nagyméretű gép esetén a hangteljesítményszint helyett a gép körül meghatározott pontokon mért egyenértékű A-hangnyomásszintet lehet megadni.
Ha a honosított harmonizált szabványokat nem alkalmazzák, akkor a zajkibocsátás mérését a gép szempontjából legalkalmasabb módon kell elvégezni.
A zajkibocsátást akkor kell mérni, amikor a gép a legmegfelelőbb üzemmódban működik.
A gyártónak meg kell adnia az alkalmazott mérési módszert és azt is, hogy a gép milyen körülmények között üzemelt a mérések során.
Ha a kezelőhely(ek) nincs(enek) meghatározva vagy nem határozható(k) meg, akkor a hangnyomásszinteket a gép felületétől 1 m távolságban és a padlótól vagy a munkatér padozatától 1,6 m magasságban kell mérni.''
,,Ezenkívül az alábbi 15 kW-nál nagyobb teljesítményű, talajon mozgó gépeket el kell látni borulásvédő felépítménnyel
– kerekes vagy lánctalpas rakodógépek,
– hátsó munkaszerves rakodógépek,
– kerekes vagy lánctalpas traktorok,
– önjáró vagy nem önjáró kotrógépek (exkavátorok), földnyesők (szképerek),
– földtológépek (dózerek),
– teknős billentőkocsik (dömperek).''
Dr. Chikán Attila s. k.,
gazdasági miniszter
