Kifejezéskereső
80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet
a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről
A Kormány a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről a következőket rendeli el:
1. § A rendelet hatálya kiterjed jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra, természetes személyekre (egyéni vállalkozókra, bedolgozókra, bérmunkát végzőkre), valamint a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepeire, amelyek e rendelet mellékletében felsorolt olyan ipari, szolgáltató, raktározási tevékenységet folytatnak, ahol a felhasznált és a technológia során keletkezett anyagok, illetőleg üzemeltetett berendezések miatt a végzett munkafolyamatok következményeként egészségártalom, tűz- és robbanásveszély, vagy zavaró környezeti hatásuk miatt levegő-, víz-, talajszennyezés, zajhatás léphet fel.
2. § (1) A rendelet mellékletében meghatározott tevékenységeket telepen vagy építményben, építményrészben, mint önálló rendeltetési egységben (a továbbiakban együtt: telep) csak telepengedély alapján lehet megkezdeni, vagy folytatni (a továbbiakban: telepengedély).
(2) A telepengedélyt az ipari, szolgáltató tevékenység végzésére, valamint a környezetre és az egészségre veszélyes anyagok és készítmények raktározására használt telepre – kivéve, ha a tevékenység a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól szóló 152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet alapján környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött – a tevékenység folytatója kérelmezi.
3. § (1) A telepengedélyt a telep fekvése szerint illetékes települési önkormányzat (fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat) jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző) kell kérni.
(2) Új telep létesítése, vagy a telepengedéllyel rendelkező telepen folytatott tevékenységi kör bővítése, megváltoztatása vagy módosítása esetén az új telep használatba vételét (építési tevékenység végzése esetén a használatbavételi engedélyezési eljárást követően), illetve a tevékenységi kör bővítésével, megváltoztatásával, módosításával járó tevékenység megkezdését megelőzően kell a telepengedélyt kérni.
Jogerős telepengedély nélkül a tevékenységet megkezdeni, folytatni, illetve módosítani nem lehet.
(3) A telepengedély nem mentesíti a telepengedély jogosultját a szükséges más hatósági (építési, használatbavételi, a rendeltetés megváltoztatására irányuló stb.) engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.
(4) A telepengedély jogosultja köteles a telepengedélyt a telephelyen tartani, és azt az ellenőrzések során bemutatni.
4. § A telepengedély kiadására irányuló kérelemben meg kell jelölni, illetve mellékelni kell
a) a telep címét,
b) a telep tulajdonosát (használóját), mellékelve három hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot,
c) a telep használata jogcímét annak igazolásával együtt (saját tulajdon, bérlet stb.),
d) a telepen folytatni kívánt ipari, szolgáltató vagy raktározási tevékenységet,
e) a tevékenység végzéséhez szükséges – a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) értelmezésében használt – veszélyes munkaeszközöket,
f) a telepen lévő vagy felhasználandó, illetve az alkalmazott technológia során keletkező egészségre vagy környezetre veszélyes anyagokat, vagy veszélyes hulladékokat, azok gyűjtésének, kezelésének módját, a 233/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet szerinti, előzetesen beszerzett ÁNTSZ tevékenységi engedélyt,
g) a létesítendő munkahelyeket (irodák, raktárak, műhelyek stb.) az Mvt. értelmezése szerint,
h) tervezett munkakörönként a munkavállalók számát, a szociális helyiségek biztosításának módját és kialakítottságát,
i) ivóvíz-, iparivíz-ellátást, a szennyvízgyűjtést és -elhelyezést, a szennyvíztisztítási megoldásokat,
j) az üzemeltetéshez és/vagy a létesítendő munkahely, tevékenység megjelölésével az egészséget nem veszélyeztető munkavégzéshez szükséges mesterséges szellőztetés módját,
k) a szennyezett levegő elvezetésének és tisztításának helyét és módját, az elszívott levegő utánpótlásának módját,
l) a telep üzemeltetéséhez szükséges hőtermelő berendezés egyedenkénti típusfűtőteljesítmény adatait,
m) a környezetre gyakorolt hatást (talaj, felszíni és felszín alatti vizek, zaj, bűz, füst, tűz- és robbanásveszély, üzemszerű szennyezés kibocsátása stb.) és az esetleges üzemzavar miatt várható környezeti hatások elkerülésének módját,
n) a környezetre veszélyes technológiák alkalmazása esetén a külön jogszabályban meghatározott környezeti kárelhárítási tervet,
o) a munkavállalók egészségét veszélyeztető tevékenység esetén a külön jogszabályokban előírt munkavédelmi üzembe helyezés várható időpontját,
p) amennyiben van, a környezetvédelmi minősítés (ISO 14000) tényét,
r) a tevékenység végzését engedélyező már meglévő szakhatósági (ÁNTSZ, építési, tűzvédelmi, környezetvédelmi vízügyi, természetvédelmi stb.) hozzájárulásokat, engedélyeket.
5. § (1) Abban az esetben, ha telepengedélyezési eljárást nem előzte meg építésügyi hatósági engedélyezési eljárás, úgy a jegyző a telepengedély kiadására vonatkozó döntés előtt köteles meggyőződni arról, hogy a településrendezési tervben meghatározott övezeti besorolás alapján a kérelemben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e. Ha a településrendezési terv alapján a kérelemben megjelölt tevékenység nem folytatható, a jegyző további érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a kérelmet.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt övezeti besorolás alapján nem kizárt a tevékenység folytatása, úgy a jegyző köteles helyszíni szemlét tartani a telepen, amelyre az engedély kiadását kérik.
A jegyző a helyszíni szemléről értesíti
a) a kérelmezőt,
b) az adott ingatlan és a szomszédos ingatlan tulajdonosait (használóit, kezelőit, társasházak, lakásszövetkezetek esetén azok közös képviselőit),
c) az ÁNTSZ illetékes városi, fővárosi, kerületi intézetét,
d) az illetékes környezetvédelmi szakhatóságot,
e) az elsőfokú építésügyi szakhatóságot [ha a telep létesítéséhez építési engedély nem szükséges, vagy a működő telephelyen az eredetitől eltérő, a mellékletben felsorolt tevékenységet (is) kívánnak folytatni],
f) az elsőfokú vízügyi szakhatóságot,
g) az illetékes rendőrkapitányságot,
h) a mellékletben *-gal megjelölt esetekben a tűzvédelmi szakhatóságként eljáró hivatásos önkormányzati tűzoltó parancsnokságot,
i) védett természeti terület esetén a természetvédelmi hatóságot,
j) a folytatni kívánt tevékenységtől függően az illetékes Megyei (Fővárosi) Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomást, illetve a megyei állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomást,
k) a polgári védelem illetékes területi szerveinek képviselőit,
l) a tagsági kör szerinti területi gazdasági kamara képviselőjét.
Azon szakhatóságokat, akik a tevékenység végzéséhez már korábban, előző hatósági eljárásban (pl. építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban) hozzájárultak és a hozzájárulásokat a kérelemhez csatolták, a szemlére nem kell meghívni.
Az elsőfokú építésügyi szakhatóságot (a települési önkormányzat jegyzőjét) és a vízügyi szakhatóságot csak akkor kell meghívni, ha ezen hatósági jogköröket nem a jegyző gyakorolja.
(3) A jegyző az értesítést – a kérelemben megjelöltek egyidejű megküldésével – a helyszíni szemle megtartása előtt legalább 15 nappal korábban küldi meg.
Az értesítésben a jegyző felhívja a (2) bekezdés b) pontjában foglalt meghívottak figyelmét, hogy távolmaradásuk a szemle megtartását nem akadályozza. Távolmaradás esetén a szemle időpontja előtt a jegyzőhöz írásban beadott észrevételeket a jegyző a szemlén ismerteti.
(4) A (2) bekezdés c)–j) pontjaiban megjelölt szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásukat a szemle megállapításairól felvett jegyzőkönyvbe diktálhatják, vagy az azt követő 15 napon belül írásban közölhetik.
(5) A helyszíni szemlén a jegyző jegyzőkönyvben rögzíti a véleményeket és saját megállapításait.
6. § A jegyző helyszíni szemle megtartása nélkül dönthet a telepengedély megadásáról abban az esetben, ha megállapítja, hogy a telepre három éven belül azonos tevékenységre már adtak telepengedélyt, az engedélyezés során mérlegelendő körülmények nem változtak és a telep a folytatni kívánt tevékenység céljára továbbra is alkalmas. A jegyzőnek a szakhatóságok állásfoglalását ebben az esetben is meg kell kérnie, kivéve ha a szakhatósági hozzájárulások megadásától három év még nem telt el.
7. § (1) A jegyző a telepengedélyt akkor adja meg, ha a szakhatósági hozzájárulások alapján megállapítja, hogy a telep megfelel a munkavégzésre (munkahelyre) vonatkozó előírásoknak, a tevékenység a telep környezetében élők nyugalmát nem zavarja, a dolgozók, a környezetben élők egészségét és a környezetet nem veszélyezteti.
(2) A jegyző a telepengedély megadására vonatkozó határozatáról a kérelmezőn kívül értesíti az eljárásban részt vevő hatóságokat és szervezeteket, a tagsági kör szerint illetékes területi gazdasági kamarát, valamint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség területi szervét.
8. § (1) A jegyző a telepengedéllyel kapcsolatban az engedély megadásakor – vagy lakossági bejelentésre indított vizsgálat, illetve a hatósági ellenőrzések megállapításai alapján később is – megfelelő határidő kitűzésével kötelezheti a telepengedély jogosultját meghatározott átalakítások vagy változtatások elvégzésére, illetve intézkedések megtételére.
(2) Amennyiben a telepengedély megadását követően a 4. § a)–c) és e)–r) pontjaiban megjelölt adatokban változás következett be, arról a telepengedély jogosultja 30 napon belül köteles a jegyzőt írásban értesíteni.
A jegyző az adatokban bekövetkezett változásról az engedélyezési eljárásban részt vevő szakhatóságoknak, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség területi szervének, valamint a tagsági kör szerint illetékes területi gazdasági kamarának értesítést küld, illetve megteszi a szükséges további intézkedéseket.
(3) Abban az esetben ha a telepengedély jogosultja
a) tevékenységi körét engedély nélkül változtatta meg, illetve további tevékenységgel bővítette, vagy
b) a tevékenységére vonatkozó jogszabályi előírásoknak nem tesz eleget, vagy
c) telepe a hatályos jogszabályi, valamint az engedély alapját képező feltételeknek nem felel meg, vagy az (1) bekezdésben előírt követelményeket nem teljesíti, továbbá
d) felszólítás ellenére sem teszi meg a szükséges intézkedéseket
a jegyző az észlelt hiányosság megszüntetéséig, de legfeljebb 90 napra a tevékenység telephelyen történő gyakorlását felfüggesztheti, vagy korlátozhatja. A meghatározott időtartam eredménytelen elteltét követően a jegyző a telepengedély visszavonásáról határoz, amelyről értesíti a (2) bekezdésben megjelölt szervezeteket is.
9. § A telepengedély meglétét a jegyzőn kívül az eljárásban résztvevő hatóságok és a fogyasztóvédelmi felügyelőségek is jogosultak ellenőrizni, szükség esetén hatósági jogkörüket gyakorolni, továbbá indokolt esetben a jegyzőnél kezdeményezni a telepengedély visszavonását.
10. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő negyedik hónap első napján lép hatályba.
(2) Azok, akik e rendelet hatálybalépésekor már működő telepen végzik a rendelet hatálya alá tartozó tevékenységeket, kötelesek a rendelet hatálybalépését követő 180 napon belül telepengedélyt kérni.
(3) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy a telepengedélyezési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, megfizetésének, kezelésének és nyilvántartásának részletes szabályait – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
Melléklet a 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelethez
a TEÁOR alapján, ideértve az ezen tevékenységekkel
kapcsolatos szolgáltatásokat1 is
