Kifejezéskereső
1999. évi LXXXV. törvény
a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról1
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
1. § A törvény célja, hogy meghatározza a bűnügyi nyilvántartások körét és az azokban nyilvántartott adatokat, megállapítsa az egyes nyilvántartások részére történő adatközlés, valamint az adatigénylés és adatszolgáltatás szabályait, továbbá rögzítse az adatkezelés feltételeit.
2. § E törvény alkalmazásában bűnügyi nyilvántartás
a) a bűntettesek,
b) a kényszerintézkedés alatt állók,
c) a büntetőeljárás alatt állók,
d) az ujj- és tenyérnyomatok, a fényképek (a továbbiakban: daktiloszkópiai és fénykép nyilvántartás), valamint
e) a DNS-profilok
nyilvántartása.
3. § A bűnügyi nyilvántartás az e törvényben meghatározott adatokat tartalmazó, közhitelű hatósági nyilvántartás, amelynek feladata az e törvényben meghatározott adatok gyűjtése, kezelése, azokról okirat kiadása, törvényben meghatározott jogosultaknak adatok szolgáltatása.
4. § A bűnügyi nyilvántartásra és a törvényben szabályozott hatósági eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
5. §2 (1) A bűntettesek, a kényszerintézkedés alatt állók, a büntetőeljárás alatt állók, a DNS-profilok nyilvántartását, illetve a daktiloszkópiai- és fényképnyilvántartást a bűnügyi nyilvántartó szerv kezeli és ellátja az adatfeldolgozási feladatokat.
(2) A bűnügyi nyilvántartó központi hatóságként végzi a bűnügyi nyilvántartásban szereplő adatoknak az Európai Unió más tagállamával való cseréjével összefüggő adatfogadási és adatátadási, illetőleg egyéb nemzetközi kötelezettségen alapuló adatkezelési feladatokat.
6. § A 2. §-ban meghatározott nyilvántartás törvényességi felügyeletét a Legfőbb Ügyészség látja el.
7. § A bűnügyi nyilvántartás tartalmazza annak a személynek (a továbbiakban: nyilvántartott) az adatait,
a) akivel szemben a bíróság jogerősen a Büntető Törvénykönyvben (a továbbiakban: Btk.) meghatározott büntetést szabott ki vagy intézkedést alkalmazott;
b) akire vonatkozóan az ügyész a vádemelést elhalasztotta vagy megrovást alkalmazott;
c)3 akivel szemben a külföldi bíróság bűnösséget megállapító határozatot hozott, és erről az igazságügyért felelős miniszter a bűnügyi nyilvántartást értesítette, vagy a külföldi bíróság által kiszabott büntetés végrehajtását a magyar hatóság átvette;
d) aki kegyelemben részesült;
e)4 akivel szemben előzetes letartóztatást, lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet, távoltartást vagy ideiglenes kényszergyógykezelést (a továbbiakban együtt: kényszerintézkedés) rendeltek el;
f) akit gyanúsítottként, illetve vádlottként büntetőeljárás alá vontak;
g) akinek ujj- és tenyérnyomatát, illetve fényképét e törvény hatálybalépését megelőzően nyilvántartásba vették, továbbá akinek ujj- és tenyérnyomatát, valamint fényképét e törvény alapján nyilvántartásba veszik;
h) akinek DNS-profilját e törvény alapján nyilvántartásba veszik.
8. § (1) Az adatokat a (2) bekezdésben meghatározott, önálló nyilvántartásokban kell kezelni.
(2) Az adatokat
a) a 7. § a)–d) pontjában meghatározott nyilvántartottra vonatkozóan a bűntettesek nyilvántartásában,
b) a 7. § e) pontjában meghatározott nyilvántartottra vonatkozóan a kényszerintézkedés alatt állók nyilvántartásában,
c) a 7. § f) pontjában meghatározott nyilvántartottra vonatkozóan a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásában,
d) a 7. § g) pontjában meghatározott nyilvántartottra vonatkozóan a daktiloszkópiai és fénykép nyilvántartásban,
e) a 7. § h) pontjában meghatározott nyilvántartottra vonatkozóan a DNS-profilok nyilvántartásában
kell kezelni.
A BŰNTETTESEK NYILVÁNTARTÁSA
9. § A bűntettesek nyilvántartásának célja a büntetett, illetve a büntetlen előélet tényének megállapítása bűnüldözési, igazságszolgáltatási és nemzetbiztonsági érdekből, valamint az érintett jogai gyakorlásának biztosítása, illetőleg mások jogainak és biztonságának védelme érdekében.
10. § (1) A bűntettesek nyilvántartása tartalmazza
a) a nyilvántartott természetes személyazonosító adatait [családi és utóneve(i), nők esetében leánykori családi és utóneve(i), neme, születési helye és ideje, anyja leánykori családi és utóneve(i)], személyi azonosítóját, előző családi és utónevét, állampolgárságát, lakóhelyét;
b) a jogerős ítélet; a megszüntető végzés; a kegyelem folytán a feljelentést elutasító, illetőleg a nyomozást megszüntető határozat; megrovás esetén a nyomozást megtagadó, illetve megszüntető határozat; a vádemelés elhalasztásáról szóló határozat; illetőleg felmentés esetén a vád szerint
ba) a bűncselekmény(ek) megnevezését,
bb) a bűncselekmény(ek) Btk. szerinti minősítését,
bc) az elkövetői és az elkövetési alakzat megjelölését,
bd) a bűncselekmény(ek) elkövetésének idejét,
be) azt, hogy az elítélt visszaeső, különös visszaeső, többszörös visszaeső-e;
c) a megrovást alkalmazó ügyészség megnevezését, határozatának számát és keltét;
d) a vádemelés elhalasztását és időtartamát, a határozatot hozó ügyészség megnevezését, határozatának számát és keltét;
e)5 a kegyelem folytán a feljelentés elutasításáról vagy a nyomozás megszüntetéséről határozatot hozó ügyészség megnevezését, határozatának számát és keltét;
f)6 az első-, másod- és harmadfokon, valamint a perújítás, illetőleg a felülvizsgálat, valamint a törvényesség érdekében emelt jogorvoslat során eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját;
g) a kiszabott fő- és mellékbüntetés nemét és mértékét, a büntetés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó adatokat, a korábbi felfüggesztett büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a felfüggesztett büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját;
h) az alkalmazott intézkedés nemét és mértékét, a korábban alkalmazott próbára bocsátás megszüntetése vagy meghosszabbítása esetén a próbára bocsátást elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját, a próbára bocsátás meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő lejáratának napját;
i) összbüntetésbe foglalás esetén az alapügyben eljárt bíróságok megnevezését, határozatuk számát, az összbüntetésként megállapított szabadságvesztés nemét és mértékét;
j) a közkegyelmi vagy egyéni kegyelmi rendelkezés alapján a bírósági határozatot érintő változásokat, az egyéni kegyelmi elhatározás számát, keltét, a jogerős határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének keltét;
k) a büntetés végrehajthatóságának elévülés okából történt megszűnését megállapító határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének keltét;
l) a mentesítésre vonatkozó adatokat;
m)7 a külföldi elítélés érvényének elismerése esetén a bíróság erről szóló értesítését;
n) a nyilvántartásba vételt követően lefolytatott más különleges eljárás során hozott határozat adatait;
o) a nyilvántartott halálának időpontját.
(2) A büntetés-végrehajtási adatok közül a bűntettesek nyilvántartása tartalmazza
a) a szabadságvesztés foganatba vételének (a befogadásnak, illetve a szabadságvesztés megkezdésének) napját;
b) a feltételes szabadságra bocsátás napját, a feltételes szabadság lejáratának napját, a feltételes szabadság megszüntetését, a pártfogó felügyelettel kapcsolatos adatokat;
c) a büntetés félbeszakításáról szóló adatokat;
d) a szabadon bocsátás napját;
e) a javítóintézeti nevelés megkezdésének napját;
f) a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás napját, az ideiglenes elbocsátás lejáratának napját, az ideiglenes elbocsátás megszüntetését;
g) a javítóintézeti nevelésből elbocsátás napját;
h) a közérdekű munka, illetőleg a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról szóló határozat adatait;
i) a közügyektől eltiltás, a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás lejáratának napját, továbbá a lejárat napjának a felsorolt büntetések tartamába beszámítható, illetve be nem számítható idő szerinti változását;
j) a kényszergyógykezelés megszüntetésének napját.
11. § (1) A 10. § (1) bekezdésének a)–b) pontjában meghatározott adatokat az a bíróság, ügyészség, illetőleg nyomozó hatóság közli, amely előtt az eljárás befejeződött.
(2) A 10. § (1) bekezdésének c)–e) pontjában meghatározott adatokat a határozatot hozó ügyészség, illetőleg nyomozó hatóság közli.
(3)8 A 10. § (1) bekezdésének f)–i), k)–n) pontjában meghatározott adatokat az a bíróság közli, amely előtt a határozat jogerőre emelkedett.
(4) A 10. § (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott, továbbá a 10. § (2) bekezdésének h) pontjában meghatározott adatok közül a pénzbüntetés szabadságvesztés büntetésre történő átváltoztatására vonatkozó adatokat az a bíróság közli, amely az alapügyben első fokon eljárt.
12. § (1) A 10. § (2) bekezdésének a)–g) pontjában, valamint – ha a nyilvántartott halála a büntetés végrehajtásának időtartama alatt következett be – a 10. § (1) bekezdésének o) pontjában meghatározott adatokat a büntetés-végrehajtás külön jogszabályban meghatározott szerve közli. A büntetés-végrehajtás ,,jogszabályban meghatározott szerve'' kifejezés alatt kell érteni a Magyar Honvédség Katonai Fogházat is.
(2) A 10. § (2) bekezdésének h) pontjában meghatározott adatok közül a közérdekű munka szabadságvesztés büntetésre átváltoztatására vonatkozó adatokat a büntetés-végrehajtási bíró közli.
(3)9 A 10. § (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott adatok közül a közügyektől eltiltásra és a foglalkozástól történő eltiltásra vonatkozó adatokat a mellékbüntetés végrehajtását ellenőrző rendőrség, a járművezetéstől eltiltásra vonatkozó adatokat a körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője közli.
(4) A 10. § (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott adatok közül a kiutasításra vonatkozó adatokat önállóan alkalmazott kiutasítás esetén az a bíróság közli, amely előtt a határozat jogerőre emelkedett, szabadságvesztés büntetés mellett alkalmazott kiutasítás esetén a büntetés-végrehajtás külön jogszabályban meghatározott szerve közli.
(5)10 A 10. § (2) bekezdésének j) pontjában meghatározott adatot az igazságügyi megfigyelő és elmegyógyító intézet közli.
13. § (1) A 10. § (1) bekezdésének o) pontjában meghatározott adatot, valamint a nyilvántartott természetes személyazonosító adatainak, személyi azonosítójának és lakcímének változását a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve közli.
(2)11 A nyilvántartott állampolgárságának, valamint – névváltoztatás engedélyezése esetén – családi és utónevének változását az ezen ügyekben eljáró szerv közli.
14. § Az adatközlést külön jogszabályban meghatározott formában és módon kell teljesíteni.
15. § (1) Az adatközlést – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a nyilvántartásba vételt megalapozó, illetőleg a nyilvántartott adatot érintő változás bekövetkezésének napjától számított három munkanapon belül kell teljesíteni.
(2) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az adatközlést külön jogszabályban meghatározott rendszerességgel teljesíti.
(3) A bűntettesek nyilvántartásában szereplő és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó személyek természetes személyazonosító adatai, valamint személyi azonosítójuk a 13. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás teljesítéséhez a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervének átadhatók.
16. §12 (1) A bűntettesek nyilvántartásába felvett adatokat – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel –
a) a szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítéltek esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés (a továbbiakban: mentesítés) beálltától számított tizenöt évig,
b) a szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkára, illetőleg pénzbüntetésre ítéltek esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
c) a gondatlan bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítéltek esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
d) a gondatlan bűncselekmény miatt közérdekű munkára, pénzbüntetésre ítéltek esetén a mentesítés beálltától számított három évig,
e) fiatalkorúak esetén legfeljebb 30. életévük betöltéséig, feltéve, hogy eddig az időpontig mentesültek,
f) a főbüntetés helyett mellékbüntetésre ítéltek esetén a büntetés végrehajtásának befejezésétől számított öt évig,
g) a megrovásban részesítettek, illetve azok esetén, akiknek terhére az egyes különleges eljárások között meghatározott elkobzásra irányuló eljárás során elkobzást alkalmaztak, a határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig,
h) a próbára bocsátottak esetén a próbaidő, illetőleg meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig,
i) az eljárási kegyelemben részesítettek esetén a határozat keltétől számított három évig,
j) azok esetén, akikkel szemben az ügyész a vádemelést elhalasztotta, a vádemelés elhalasztása tartamának elteltétől számított három évig,
k) javítóintézeti nevelés esetén az intézkedés végrehajtásának befejezésétől számított három évig,
l)13 azok esetén, akikkel szemben az eljárás megszüntetése mellett elkobzást, illetőleg vagyonelkobzást rendeltek el, továbbá akikkel szemben a vád alól felmentés mellett kényszergyógykezelést, elkobzást, illetőleg vagyonelkobzást rendeltek el, a megszüntető végzés, illetve a felmentő ítélet jogerőre emelkedésétől számított három évig
kell kezelni.
(2) Annak a személynek az adatai, aki többszörösen van nyilvántartva, akkor törölhetők, ha minden adatra vonatkozóan eltelt az (1) bekezdés szerinti nyilvántartási idő.
17. §14 (1)15 A 10. §-ban meghatározott adatok szolgáltatásának igénylésére
a) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóságok,
b)16 az igazságügyért felelős miniszter a kegyelem iránti előterjesztéshez, továbbá a jogsegélykérelem elintézéséhez és a bűnügyi jogsegélyről szóló jogszabályokban meghatározott, illetőleg nemzetközi egyezményből eredő feladatai teljesítéséhez,
c) a nemzetbiztonsági szolgálatok a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározott feladataik ellátásához,
d) a hadköteles katonai nyilvántartásának céljára a hadkiegészítő parancsnokság,
e)17 a külföldi nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, nemzetközi igazságügyi és bűnüldöző szerv a bűnügyi jogsegélyről, valamint a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló jogszabályokban, illetve nemzetközi szerződésben, egyéb nemzetközi kötelezettség vállalásban foglaltak szerint,
f)18 a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, illetőleg a Magyar Köztársaságnak nemzetközi szerződésben adattovábbításra feljogosított más szerve az e) pontban felsoroltak részére történő adatszolgáltatáshoz,
g) az idegenrendészeti ügyekben eljáró szervek a külföldiek ellenőrzésével kapcsolatos feladataik ellátásához, valamint a feladatkörükbe tartozó ügyek elbírálásához
jogosultak.
(2)19 Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül a bűntettesek nyilvántartásából – jogszabályban meghatározottak szerint – adatok szolgáltatásának igénylésére jogosult az is, akit a hatáskörébe tartozó feladat ellátása érdekében jogszabály feljogosít a bűnügyi nyilvántartás adatainak megismerésére.
18. §20 A 10. § (1) bekezdésében meghatározott adatok szolgáltatásának igénylésére
a) a rendőrség
aa) a fegyveres biztonsági őrség felügyeletének ellátásával kapcsolatos feladatai ellátásához,
ab) a nukleáris létesítményben, továbbá a létesítmény hatósági ellenőrzésével, a létesítmény tervezésével, építésével, üzemeltetésével, átalakításával, a nukleáris berendezések karbantartásával, a nukleáris anyag felhasználásával, tárolásával, szállításával és a szállítmányok kísérésével összefüggő munkakörökben történő foglalkoztatáshoz szükséges büntetlenség megállapításához,
ac) a személy- és vagyonvédelmi, illetőleg a magánnyomozói tevékenység végzéséhez szükséges engedély kiadásához;
b)21 a köztársasági elnök által adományozható kitüntetés előkészítésért felelős szerv és az előterjesztő, a jelölt kitüntetését kizáró ok megállapítása céljából;
c)22 az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke a bírói, a kinevezésre jogosult bírósági elnök a bírósági titkári, fogalmazói, megyei bírósági végrehajtói és végrehajtó-helyettesei kinevezéshez szükséges büntetlenség megállapításához;
d)23 a Legfőbb Ügyészség, a Katonai Főügyészség, a fellebbviteli főügyészség, a főügyészség az ügyészi, az ügyészségi titkári, fogalmazói, illetőleg nyomozói kinevezéshez;
e)24 a vámhatóság a megbízható vámadós feltételeként előírt büntetlen előélet vizsgálata céljából.
19. §25 A 10. § (1) bekezdésében meghatározott adatokból, törvényben meghatározottak szerint adatszolgáltatás igénylésére jogosult
a) a rendőrség a kézilőfegyverekkel, a lőszerekkel, a gáz- és riasztófegyverekkel, a légfegyverekkel, a lőterekkel, valamint a lőfegyver- és a lőszertárolóhelyekkel, továbbá a vaktölténnyel üzemeltethető és a hatástalanított lőfegyverekkel kapcsolatos engedélyek kiadásához;
b)26 a rendőrség a közúti közlekedésrendészeti feladatai ellátása során a járművezetésre jogosító okmány helyszínen történő elvétele feltételeinek megállapításához;
c) a bírósági ülnök megválasztásához a települési önkormányzat képviselő-testülete, a megyei (fővárosi), megyei jogú városi közgyűlés, katonai bírósági ülnök esetén az állományilletékes parancsnok;
d)27 az igazságügyért felelős miniszter a közjegyzői, önálló bírósági végrehajtói és igazságügyi szakértői kinevezéshez, a közjegyzőjelölt, közjegyző-helyettes és önálló bírósági végrehajtó-helyettes alkalmazásához, továbbá a végrehajtói irodai tagság létesítéséhez;
e)28 a rendvédelmi szervek és a Magyar Honvédség állományilletékes parancsnokai a hivatásos (szerződéses) állományba történő kinevezéshez;
f)29 az állampolgársági, útlevél, bevándorlási, illetve menekültügyekben eljáró szervek, valamint az útlevél hatóságok a feladatkörükbe tartozó ügyek elbírálásához;
g)30
h) a Magyar Ügyvédi Kamara és a területi kamara az ügyvédi kamarába való felvétel iránti kérelem elbírálásához;
i) a fegyver nélküli katonai, illetőleg a polgári szolgálat teljesítését engedélyező hatóság a kérelem elbírálásához;
j) a helyettes szülői és a nevelőszülői hálózat működését engedélyező, illetve ellenőrző szerv;
k)31 a tevékenység végzését engedélyező hatóság, amennyiben a tevékenység végzésének, illetőleg engedélyezésének jogszabályban meghatározott feltétele a büntetlen előélet; továbbá a foglalkoztatás feltételeként jogszabályban meghatározott büntetlenség ellenőrzésére törvény alapján jogosult hatóság, illetve szerv.
19/A. §32 A közlekedési igazgatási ügyekben eljáró hatóság a 10. § (1)–(2) bekezdésben foglalt adatokat a járművezetésre jogosító okmány visszavonásához, a vezetésre való jogosultság szüneteltetésének elrendeléséhez, valamint a ,,kezdő vezetői engedély'' minősítés meghosszabbítása feltételeinek megállapításához igényelheti.
A KÉNYSZERINTÉZKEDÉS ALATT ÁLLÓK NYILVÁNTARTÁSA
20. § A kényszerintézkedés alatt állók nyilvántartásának célja az érintettek és mások jogainak és biztonságának védelme, a büntetőeljárások gyors és hatékony lefolytatásának elősegítése.
21. § A kényszerintézkedés alatt állók nyilvántartása tartalmazza
a) az elrendelő határozat szerint
aa) a 10. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott adatokat,
ab) a bűncselekmény(ek) megnevezését, a Btk. szerinti minősítését,
ac) a kényszerintézkedés időtartamát;
b) a kényszerintézkedés elrendeléséről, meghosszabbításáról, illetőleg fenntartásáról határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét.
22. § (1) A 21. §-ban foglalt adatokat – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kényszerintézkedés elrendeléséről, meghosszabbításáról határozatot hozó bíróság közli.
(2) A kényszerintézkedés megszüntetéséről a határozatot hozó bíróság, ügyészség közli az adatokat.
(3) A bíróság, illetve az ügyészség az adatközlést külön jogszabályban meghatározott formában és módon, a határozat jogerőre emelkedésének napjától számított három munkanapon belül teljesíti.
23. § A kényszerintézkedés alatt állókat a kényszerintézkedés megszüntetéséig kell nyilvántartani.
24. §33 A kényszerintézkedés alatt állók nyilvántartásából a 17. §-ban és a 18. §-ban felsoroltak, az útlevélhatóságok, az útlevélügyekben eljáró szervek, valamint a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások, gyermekvédelmi szakellátások, illetve a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések alkalmazása során a gyermekjóléti szolgálat, a családsegítő szolgálat, a települési önkormányzat jegyzője, illetve a gyámhivatal jogosult adatigénylésre.
A BÜNTETŐELJÁRÁS ALATT ÁLLÓK NYILVÁNTARTÁSA
25. § A büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásának célja a büntetőeljárások, illetőleg más hatósági eljárások gyors és hatékony lefolytatásának elősegítése, az eljárások törvényességének, az állampolgárok és mások jogainak biztosítása és védelme.
26. § A büntetőeljárás alatt állók nyilvántartása tartalmazza
a) a 10. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott adatokat;
b) a bűncselekmény(ek) megnevezését, a Btk. szerinti minősítését;
c) a megalapozott gyanú közlésének időpontját;
d) a vádemelés időpontját;
e) a nyomozás, a büntetőeljárás felfüggesztésének, továbbfolytatásának időpontját;
f) a büntetőügy iktatószámát;
g) az eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság megnevezését.
27. § (1) A 26. §-ban meghatározott adatokat az a nyomozó hatóság, ügyészség közli, amelyik a gyanúsítottal, illetőleg a vádlottal szemben eljárt.
(2) A nyomozás felfüggesztéséről, illetve továbbfolytatásáról, valamint a nyomozás megszüntetéséről a határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség; a büntetőeljárás felfüggesztéséről, illetve továbbfolytatásáról, valamint megszüntetéséről, továbbá jogerős befejezéséről a határozatot hozó bíróság közli az adatokat.
(3) Az adatszolgáltatást külön jogszabályban meghatározott formában és módon kell teljesíteni.
(4) Az adatközlést a nyomozó hatóság és az ügyészség az alapos gyanú közlésének, illetőleg a nyomozás felfüggesztéséről, megszüntetéséről hozott határozata; a bíróság a büntetőeljárás felfüggesztéséről, megszüntetéséről, illetve befejezéséről hozott határozata jogerőre emelkedésének – továbbfolytatás elrendelése esetén a határozat meghozatalának – napjától számított három munkanapon belül teljesíti.
28. § A büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásába felvett adatokat
a) a büntetőeljárás jogerős befejezéséig,
b) a nyomozás, illetve a büntetőeljárás megszüntetése esetén a határozat jogerőre emelkedéséig
kell nyilvántartani.
29. § A büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásából – jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához – adatigénylésre jogosultak
a)34 a 17. §-ban és a 18. §-ban és a 19. § d) pontjában felsoroltak;
b) a rendőrség kézilőfegyverekkel, lőszerekkel, gáz- és riasztófegyverekkel, légfegyverekkel, valamint lőterekkel, továbbá a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásával kapcsolatban eljáró szervei;
c) a büntetés-végrehajtás szervei;
d)35 az útlevél hatóságok, valamint az állampolgársági és útlevél ügyekben eljáró szervek;
e)36 a rendvédelmi szervek és a Magyar Honvédség állományilletékes parancsnokai;
f)37 a tevékenység végzését engedélyező hatóságok, amennyiben a tevékenység végzését, illetőleg engedélyezését jogszabály nem teszi lehetővé abban az esetben, ha az érintett büntetőeljárás alatt áll; továbbá – amennyiben jogszabály a foglalkoztatást nem teszi lehetővé akkor, ha az érintett büntetőeljárás alatt áll – az ennek ellenőrzésére jogszabály alapján jogosult hatóság, illetve szerv.
A DAKTILOSZKÓPIAI ÉS FÉNYKÉP NYILVÁNTARTÁS
30. § A daktiloszkópiai és fénykép nyilvántartás célja a büntetőeljárásokban a gyanúsítottak és más személyek azonosítása, illetve kizárása, a rendkívüli haláleset miatt folyó államigazgatási eljárásokban az ismeretlen személyazonosságú elhunyt azonosítása, valamint más hatósági eljárásokban, illetőleg igazoltatás esetén az érintett személyazonosságának megállapítása.
31. § A daktiloszkópiai és fénykép nyilvántartásban kell nyilvántartani
a)38 annak az adatait, ujj- és tenyérnyomatát, továbbá arcképét, akit szándékos bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt büntetőeljárás alá vontak, kivéve azt, akivel szemben magánvádas bűncselekmény miatt előterjesztett magánindítvány alapján indult eljárás, függetlenül attól, hogy az ügyész átvette-e a vád képviseletét, és azt, akinek katonai bűncselekménye miatt a katonai ügyész a feljelentést elutasította, és az elbírálást fegyelmi eljárásra utalta,
b) a bűncselekmény helyszínén rögzített ujj- és tenyérnyomot.
32. § A daktiloszkópiai és fénykép nyilvántartás tartalmazza
a) a 10. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott adatokat;
b) a bűncselekmény(ek) megnevezését, a Btk. szerinti minősítését;
c) a bűncselekmény(ek) elkövetésének helyét és idejét;
d) az eljáró nyomozó hatóság megnevezését, a büntetőügy iktatószámát;
e)39 a nyilvántartott személyhez tartozó azonosító kódot;
f)40 az arcképet;
g)41 az ujj- és tenyérnyomatot és a hozzá tartozó azonosító kódot.
33. § (1) A 32. §-ban meghatározott adatokat az a nyomozó hatóság közli, amelyik a gyanúsítottat büntetőeljárás alá vonta.
(2) A bűncselekmény helyszínén rögzített ujj- és tenyérnyomat esetén a 32. § b)–e) pontjában meghatározott adatokat a büntetőeljárást folytató nyomozó hatóság közli.
(3) A nyomozás, illetőleg a büntetőeljárás megszüntetéséről, továbbá a büntetőeljárás jogerős befejezéséről a határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség, illetőleg bíróság közli az adatokat.
34. §42 (1) A 33. § (1) bekezdés szerinti nyomozó hatóság intézkedik a szándékos bűncselekmény alapos gyanúja miatt büntetőeljárás alá vont személy ujj- és tenyérnyomatának levételére, továbbá arcfényképének elkészítésére.
(2) A szándékos bűncselekmény alapos gyanúja miatt büntetőeljárás alá vont személy köteles alávetni magát az ujj- és tenyérnyomat vételi eljárásnak, valamint a fényképezésnek.
(3) A szándékos bűncselekmény alapos gyanúja miatt büntetőeljárás alá vont személlyel szemben – ha a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettsége teljesítését megtagadja – testi kényszer alkalmazható.
35. § (1) Az adatközlést, továbbá az ujj- és tenyérnyomat vételt, valamint a fényképezést, és a szándékos bűncselekmény alapos gyanúja miatt büntetőeljárás alá vont személy közreműködésének megtagadása esetén alkalmazott testi kényszer foganatosítását külön jogszabályban meghatározott formában és módon kell teljesíteni.
(2) A nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság a 33. § szerinti adatközléseket az alapos gyanú közlésének napjától, illetve az ujj- és tenyérnyom helyszíni rögzítésétől, illetőleg a határozat jogerőre emelkedésétől számított három napon belül teljesíti.
36. §43 A 32. §-ban meghatározott adatokat
a) a szándékos bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt eljárás alá vont személy
aa) elítélése esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéstől számított 20 évig,
ab) kényszergyógykezelésének, próbára bocsátásának, illetőleg javítóintézeti nevelésének elrendelése esetén a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig,
b) a nyomozás, illetve a büntetőeljárás megszüntetése esetén a határozat jogerőre emelkedéséig,
c) a bűncselekmény helyszínén rögzített ujj- és tenyérnyomok esetén a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig
kell nyilvántartani.
37. § (1)44 A daktiloszkópiai és fénykép nyilvántartásból adatigénylésre jogosultak:
a) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóságok;
b) a nemzetbiztonsági szolgálatok;
c)45
d)46 a bűnügyi jogsegélyről szóló jogszabályokban, illetve bűnüldözési, bűnmegelőzési tárgyú nemzetközi szerződésben, egyéb nemzetközi kötelezettségvállalásban foglaltak szerint a külföldi nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, nemzetközi igazságügyi és bűnüldöző szerv; egyéb igazságügyi és bűnüldöző szerv;
e)47 a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, illetőleg a Magyar Köztársaságnak nemzetközi szerződésben adattovábbításra feljogosított más szerve, a d) pontban felsoroltak részére történő adatszolgáltatáshoz;
f) a rendőrség az igazoltatott személy, valamint az ismeretlen holttest személyazonosságának megállapításához, ha az igazoltatott, illetőleg az elhalt személye a személyi adatokból vagy azok hiánya miatt nem azonosítható;
g)48 a rendőrség szervei a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben maghatározott határrendészeti feladatainak ellátásához, továbbá az ezzel kapcsolatos személyazonosság megállapításához;
h) a menekültügyi és idegenrendészeti ügyekben eljáró szervek a személyazonosság megállapításához.
(2)49 Az előzetes letartóztatást foganatosító és a szabadságvesztés büntetést végrehajtó szerv – különösen a külön jogszabály szerinti, a büntetés-végrehajtási intézetbe, illetve rendőrségi fogdába történő befogadás során – személyazonosítás céljából a daktiloszkópiai és fényképnyilvántartásból a 10. § a) pontjában meghatározott adatokat, valamint az arcképet igényelheti. Az átvett adatokat a személyazonosítást követően haladéktalanul törölni kell.
37/A. §50 (1) Harmadik országgal kötött, törvénnyel kihirdetett bűnüldözési, bűnmegelőzési tárgyú nemzetközi szerződés alapján – ha az az igényelt és átadandó adatok körét részletesen nem határozza meg – a harmadik ország 37. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szervei részére, az általuk igényelt, kizárólag a 31. § a) pontjában meghatározott adatok
a) a szándékos bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt eljárás alá vont személy,
aa) elítélése esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülésig,
ab) kényszergyógykezelésének, próbára bocsátásának, illetőleg javítóintézeti nevelésének elrendelése esetén a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig,
b) a nyomozás, illetve a büntetőeljárás megszüntetése esetén a határozat jogerőre emelkedéséig
továbbíthatóak.
(2) Az (1) bekezdés alapján történő adattovábbítás céljából az adattovábbításra feljogosított szerv
a) a bűntettesek nyilvántartásából a 10. § (1) bekezdésében,
b) a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásából a 26. § a)–e) pontjában, valamint
c) a daktiloszkópiai- és fényképnyilvántartásból a 32. § a), e) és g) pontban
meghatározott adatokat igényelheti.
(3) Az adattovábbításra feljogosított szerv a (2) bekezdés alapján igényelt adatokat az (1) bekezdés alapján teljesített adattovábbítást követően haladéktalanul törli.
(4) E § alkalmazásában harmadik ország: minden olyan állam, amely nem az Európai Unió tagállama, nem az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá nem olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.
A DNS-PROFIL NYILVÁNTARTÁS
38. § A DNS-profil nyilvántartás célja kizárólag meghatározott bűncselekmények elkövetésével gyanúsítottak azonosítása, illetőleg kizárása a büntetőeljárás során.
39. § (1)51 A DNS-profil nyilvántartásban annak az adatait kell nyilvántartani, akit
a) ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűntett, vagy
b) a nemzetközi bűnözéssel kapcsolatba hozható,
c) nemi erkölcs elleni erőszakkal megvalósuló,
d) gyermekkorú ellen irányuló,
e) sorozatban vagy szervezett elkövetéssel megvalósuló,
f)52 két évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetéssel fenyegetett kábítószerrel vagy kábítószernek minősülő anyaggal kapcsolatos,
g) pénz- vagy értékpapír-hamisítással kapcsolatos,
h) fegyveres elkövetéssel megvalósuló, illetve
i)53 az állam elleni bűncselekményekkel, a terrorcselekménnyel, a nemzetközi gazdasági tilalom megszegésével, a visszaélés atomenergia alkalmazásával, a pénzmosással, valamint a szolgálati bűncselekményekkel kapcsolatban fennálló feljelentési kötelezettség elmulasztása, illetve a terrorcselekményre irányuló előkészület
bűncselekmény alapos gyanúja miatt vontak büntetőeljárás alá, kivéve azt, akivel szemben magánvádas bűncselekmény miatt előterjesztett magánindítvány alapján indult eljárás, függetlenül attól, hogy az ügyész átvette-e a vád képviseletét.
(2) A DNS nyilvántartásban kell nyilvántartani a bűncselekmény helyszínén rögzített anyagmaradványból meghatározott DNS-profilokat is.
40. § A DNS-profil nyilvántartás tartalmazza
a) a 10. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott adatokat;
b) a bűncselekmény(ek) megnevezését, a Btk. szerinti minősítését;
c) a bűncselekmény(ek) elkövetésének helyét és idejét;
d) az eljáró nyomozó hatóság megnevezését, a büntetőügy iktatószámát;
e) a nyilvántartott személyhez tartozó azonosító kódot;
f) a DNS-profilt és a hozzá tartozó azonosító kódot.
41. § A DNS-profil nyilvántartásban külön adatállományban kell kezelni a 40. § a)–e) pontjában és az e)–f) pontjában meghatározott adatokat.
42. § (1) A 40. § a)–d) pontjában meghatározott adatokat az a nyomozó hatóság közli, amelyik a gyanúsítottat büntetőeljárás alá vonta.
(2) A nyomozás, illetőleg a büntetőeljárás megszüntetéséről, továbbá a büntetőeljárás jogerős befejezéséről a határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség, illetőleg bíróság közli az adatokat.
43. § (1) A nyomozó hatóság intézkedik a 39. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény alapos gyanúja miatt büntetőeljárás alá vont személy szájnyálkahártya-törletének vagy hajmintájának (a továbbiakban: DNS-minta) levételére.
(2) A mintavételt a 39. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény alapos gyanúja miatt büntetőeljárás alá vont személy fizikai sértetlenségének biztosításával kell végezni, és tájékoztatni kell arról, hogy a mintát DNS elemzés céljára veszik le.
(3) A DNS elemzéshez szükséges szájnyálkahártya-törletnek a levétele és a hajmintának az emberi testtől való elválasztása nem minősül a személy fizikai sérelmének.
(4) A 39. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény alapos gyanúja miatt büntetőeljárás alá vont személy köteles alávetni magát a mintavételi eljárásnak és tűrni a DNS-minta levételét.
(5) A 39. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény alapos gyanúja miatt büntetőeljárás alá vont személlyel szemben – ha a (4) bekezdésben meghatározott kötelezettsége teljesítését megtagadja – testi kényszer alkalmazható.
44. § (1) Az adatközlést és a mintavételt, valamint a 39. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény alapos gyanúja miatt büntetőeljárás alá vont személy közreműködésének megtagadása esetén alkalmazott testi kényszer foganatosítását külön jogszabályban meghatározott formában és módon kell teljesíteni.
(2) A nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság a 42. § szerinti adatközléseket az alapos gyanú közlésének napjától, illetve az anyagmaradvány helyszíni rögzítésétől, illetőleg a határozat jogerőre emelkedésétől számított három napon belül teljesíti.
44/A. §54 (1) Törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján a bűncselekmény helyszínén rögzített anyagmaradványból meghatározott DNS-profilt a DNS-profil nyilvántartásban való rögzítését követően haladéktalanul, automatizált módon össze kell hasonlítani a nemzetközi szerződésben részes államoknak a nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó nyilvántartásaiban található DNS-profilokkal.
(2) Amennyiben az összehasonlítás a nemzetközi szerződés által meghatározott módon egyezést eredményez, az egyezés tényéről és az összehasonlítás során külföldről átvett adatokról a DNS-profil nyilvántartás kezelője haladéktalanul értesíti azt a nyomozó hatóságot, ügyészséget vagy bíróságot, amelynek eljárásában az anyagmaradvány helyszíni rögzítésére sor került.
45. § A 40. §-ban meghatározott adatokat
a) a 39. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt eljárás alá vont személy
aa) elítélése esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéstől számított 20 évig,
ab) kényszergyógykezelésének, próbára bocsátásának, illetőleg javítóintézeti nevelésének elrendelése esetén a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig,
b) a nyomozás, illetve a büntetőeljárás megszüntetése esetén a határozat jogerőre emelkedéséig,
c) a bűncselekmény helyszínén rögzített anyagmaradványból meghatározott DNS-profil esetén a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig
kell nyilvántartani.
46. § (1) A DNS-profil nyilvántartásból adatigénylésre jogosultak:
a) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóságok;
b) a nemzetbiztonsági szolgálatok;
c) a külföldi nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, nemzetközi igazságügyi és bűnüldöző szerv, a bűnügyi jogsegélyről szóló jogszabályokban, illetve nemzetközi szerződésben, egyéb nemzetközi kötelezettségvállalásban foglaltak szerint;
d)55 a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, illetőleg a Magyar Köztársaságnak nemzetközi szerződésben adattovábbításra feljogosított más szerve a c) pontban felsoroltak részére történő adatszolgáltatáshoz.
(2) Az adatigénylésre jogosultaknak a 40. § a)–d) pontjaiban jelölt adatok és a DNS-profilnak kizárólag az érintett személy azonosításához nélkülözhetetlen része adható át.
A BŰNÜGYI NYILVÁNTARTÁS
KÖZÖS SZABÁLYAI
47. §56 Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése érdekében a 2. §-ban meghatározott nyilvántartásba a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter, az adatvédelmi biztos, illetve az általuk meghatalmazott személy, valamint a törvényességi felügyeletet ellátó ügyész tekinthet be.
48. § (1) Meg kell szüntetni annak a nyilvántartását, akire vonatkozóan a nyilvántartási idő letelt.
(2) A nyilvántartás megszüntetését a számítógép adatbázisából törléssel és a nyilvántartott okmány, illetve más adathordozó fizikai megsemmisítésével kell végrehajtani.
49. § (1) A bűnügyi nyilvántartás kérelemre teljesít adatszolgáltatást.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell az adatigénylő nevét vagy megnevezését, az adatigénylés célját és jogalapját.
(3) A bűnügyi nyilvántartás a 17–19. §-ban, a 24. §-ban, a 29. §-ban, a 37. §-ban és a 46. §-ban meghatározott jogosultak részére az adatigénylés kézhezvételétől számított nyolc napon belül teljesíti az adatszolgáltatást.
(4)57 A bűnügyi nyilvántartó az érintettnek a róla nyilvántartott bűnügyi személyes adatáról a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 12–13. §-ában foglaltak szerint ad tájékoztatást.
(5)58 A (4) bekezdésben szabályozott eljárás során az érintett a tájékoztatás iránti kérelmét elektronikus úton is előterjesztheti.
50. § Az adatszolgáltatást meg kell tagadni, ha
a) az jogszabályba ütközik,
b) a kérelem nem a jogosulttól származik,
c) a kérelemben megjelölt adatok személyazonosításra alkalmatlanok.
51. § A nyilvántartásban kezelt adatok statisztikai, illetve tudományos kutatási célra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók és felhasználhatók.
Az adattovábbítási nyilvántartás
52. § (1) Az egyes nyilvántartásokból teljesített adatszolgáltatásokról adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni.
(2) Az adattovábbítási nyilvántartást a nyilvántartás kezelője vezeti.
53. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza:
a) az érintett természetes személyazonosító adatait,
b) az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját,
c) az adattovábbítás időpontját,
d) az adattovábbítás célját és jogalapját,
e) az adatigénylő nevét vagy megnevezését.
(2) A szolgáltatott adatok nem képezik az adattovábbítási nyilvántartás részét.
(3)59 A 2007. évi CXII. törvénnyel kihirdetett, a Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság és az Osztrák Köztársaság között a határon átnyúló együttműködés fokozásáról, különösen a terrorizmus, a határon átnyúló bűnözés és az illegális migráció leküzdése érdekében létrejött Szerződés (Prümi Szerződés) alapján történő adattovábbításról vezetett adattovábbítási nyilvántartás tartalmára nézve a Prümi Szerződés 39. Cikkét kell alkalmazni.
54. § Az adattovábbítási nyilvántartásból az érintett jogosult megismerni, hogy adatszolgáltatás alanya volt-e. Ez a jogosultság a nyomozó hatóságok és a nemzetbiztonsági szolgálatok részére történt adatszolgáltatás esetén korlátozható vagy kizárható.
55. § Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosult az érintetten kívül
a)60 a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter,
b) a legfőbb ügyész a törvényességi felügyelet gyakorlása során,
c) az adatvédelmi biztos,
d) a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság,
e) a nemzetbiztonsági szolgálatok.
56. § Az adattovábbítási nyilvántartást az adattovábbítástól számított húsz évig meg kell őrizni.
A HATÓSÁGI ERKÖLCSI BIZONYÍTVÁNY
57. § A hatósági erkölcsi bizonyítvány a bűntettesek nyilvántartásának adatairól a nyilvántartás kezelője által kiállított közokirat, amely – ha törvény másképp nem rendelkezik – a kiállításától számított három hónapig érvényes.
58. § (1)61 A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítását – külön jogszabályban meghatározottak szerint – kizárólag az érintett személy kérheti.
(2) Az erkölcsi bizonyítvány kiállításáért a mindenkori általános tételű eljárási illetéknek megfelelő mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetni.
(3) Azok a szervek, amelyek jogszabály rendelkezése alapján a büntetlen előélet hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal való igazolását igényelhetik, az erkölcsi bizonyítványban szereplő adatokat csak az igénylés céljára használhatják fel, és abból adatot nem szolgáltathatnak.
(4)62 Az erkölcsi bizonyítvány kiadása iránti kérelem elektronikus úton is előterjeszthető.
59. § A hatósági erkölcsi bizonyítvány tartalmazza a kérelmező
a) természetes személyazonosító adatait,
b)63 büntetlensége, mentesítésben részesülése, továbbá a vádemelés elhalasztása esetén a ,,bűntettesek nyilvántartásában nem szerepel'' közlést,
c) büntetett előélete esetén az egyes büntetésekre és intézkedésekre vonatkozó adatokat.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Értelmező rendelkezések
60. § E törvény alkalmazásában
a) DNS-profil: a dezoxiribonukleinsav molekula polimorf szakaszainak vizsgálati eredményét magába foglaló, betűk és számok meghatározott sorrendben történő alkalmazásával képzett adatsor;
b) DNS elemzés: a DNS-profil meghatározásának folyamata;
c) szájnyálkahártya-törlet: a szájüreg nyálkahártyájának felületéről, annak sérelme nélkül, steril gézzel – vagy más, az egészségügyben használatos hordozóval – letörölt anyag.
Hatálybalépés
61. § (1) Ez a törvény a (3)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követő hatodik hónap első napján lép hatályba.
(2)–(3)64
(4)65 A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba e törvény 10. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a ,,feljelentést elutasító'', a 10. §-a (1) bekezdésének e) pontjában a ,,feljelentés elutasításáról'', továbbá a 10. §-a (1) bekezdésének f) pontjában az ,,illetve harmadfokon'' és a ,,vagy a rendkívüli felülvizsgálat,'', valamint a 26. § c) pontjában a ,,megalapozott'' szövegrész.
62. §66
Felhatalmazás
63. §67 Felhatalmazást kap a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a)68
b) a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításának és kiadásának szabályait,69
c)70 az igazságügyért felelős miniszterrel együttesen, az adópolitikáért felelős miniszterrel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben a bűnügyi nyilvántartások, valamint a részükre történő adatközlés és az általuk teljesített adatszolgáltatás rendjének,71
d)72 az igazságügyért felelős miniszterrel, továbbá az adópolitikáért felelős miniszterrel együttesen, valamint a legfőbb ügyésszel egyetértésben az ujj- és tenyérnyomat, továbbá a DNS-minta vételének és a fényképkészítésnek
a részletes szabályait.73
63/A. §74 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a bűnügyi nyilvántartó szervet vagy szerveket.75
64. §76
65–69. §77
A törvényt az Országgyűlés az 1999. szeptember 7-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1999. szeptember 15. A törvényt a 2009: XLVII. törvény 106. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte 2009. június 30. napjával. A bűnügyi nyilvántartásban 2009. június 30. napjáig kezelt adatokra vonatkozóan lásd e hatályon kívül helyező törvény 99. §-át.
Az 5. § a 2006: CIX. törvény 10. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § c) pontja a 2002: I. törvény 306. § (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 170. § (5) bekezdésének r) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § e) pontja a 2006: LI. törvény 284. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (1) bekezdésének e) pontja a 2002: I. törvény 306. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (1) bekezdésének f) pontja a 2006: LI. törvény 284. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (1) bekezdésének m) pontja a 2007: XIII. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (3) bekezdése a 2007: XIII. törvény 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § (3) bekezdése a 2000: CXXXII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 150. §-ának e) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (2) bekezdése a 2007: LXXXII. törvény 13. § (1) bekezdésének 47. pontja szerint módosított szöveg.
A 16. §-t az Alkotmánybíróság a 144/2008. (XI. 26.) AB határozatának 1. pontjával megsemmisítette 2009. június 30. napjával.
A 16. § (1) bekezdésének l) pontja a 2002: I. törvény 306. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. §-t az Alkotmánybíróság a 144/2008. (XI. 26.) AB határozatának 1. pontjával megsemmisítette 2009. június 30. napjával.
A 17. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2001: LXXXV. törvény 46. § (1) bekezdése.
A 17. § (1) bekezdésének b) pontja a 2006: CIX. törvény 170. § (5) bekezdésének r) pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § (1) bekezdésének e) pontja a 2002: LIV. törvény 48. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § f) pontja a 2000: CXXXII. törvény 16. §-ával módosított szöveg.
A 17. § (2) bekezdését a 2001: LXXXV. törvény 46. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva, e módosító törvény 39. § (1) bekezdése alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 18. §-t az Alkotmánybíróság a 144/2008. (XI. 26.) AB határozatának 1. pontjával megsemmisítette 2009. június 30. napjával.
A 18. § b) pontja a 2008: LXXI. törvény 8. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § c) pontja a 2001: CXXI. törvény 78. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § d) pontja a 2006: VII. törvény 16. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 18. § e) pontját a 2003: CXXVI. törvény 81. §-a iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 89. § (1) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. §-t az Alkotmánybíróság a 144/2008. (XI. 26.) AB határozatának 1. pontjával megsemmisítette 2009. június 30. napjával.
A 19. § b) pontja a 2003: XIX. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § d) pontja a 2001: LXXXV. törvény 46. § (2) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 170. § (5) bekezdésének r) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § e) pontja a 2004: LXVI. törvény 50. §-ával megállapított, a 2007: XC. törvény 25. § (1) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § f) pontja a 2007: LXXXII. törvény 13. § (1) bekezdésének 47. pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § g) pontját a 2006: CIX. törvény 8. §-ának e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 19. § k) pontja a 2001: CIX. törvény 28. § (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2007: LXXXII. törvény 13. § (1) bekezdésének 47. pontja szerint módosított szöveg.
A 19/A. §-t a 2003: XIX. törvény 21. §-a iktatta be. A 19/A. §-t az Alkotmánybíróság a 144/2008. (XI. 26.) AB határozatának 1. pontjával megsemmisítette 2009. június 30. napjával.
A 24. § a 2006: LI. törvény 284. § (3) bekezdésével megállapított, valamint a 2007: LXXXII. törvény 13. § (1) bekezdésének 47. pontja szerint módosított szöveg.
A 29. § a) pontja a 2001: CXXI. törvény 78. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 29. § d) pontja a 2007: LXXXII. törvény 13. § (1) bekezdésének 47. pontja szerint módosított szöveg.
A 29. § e) pontja a 2007: XC. törvény 25. § (1) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.
A 29. § f) pontját a 2001: CIX. törvény 28. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 31. § a) pontja a 2002: I. törvény 306. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. A 31. § a) pontját az Alkotmánybíróság a 144/2008. (XI. 26.) AB határozatának 1. pontjával megsemmisítette 2009. június 30. napjával.
A 32. § e) pontja a 2007: CXII. törvény 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 13. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés a Prümi Szerződés 51. Cikk (3) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. A 12/2008. (III. 7.) KüM határozat alapján a hatálybalépés időpontja 2008. január 14. napja.
A 32. § f) pontját a 2007: CXII. törvény 9. § (1) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 13. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés a Prümi Szerződés 51. Cikk (3) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. A 12/2008. (III. 7.) KüM határozat alapján a hatálybalépés időpontja 2008. január 14. napja.
A 32. § g) pontját a 2007: CXII. törvény 9. § (1) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 13. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés a Prümi Szerződés 51. Cikk (3) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. A 12/2008. (III. 7.) KüM határozat alapján a hatálybalépés időpontja 2008. január 14. napja.
A 34. §-t az Alkotmánybíróság a 144/2008. (XI. 26.) AB határozatának 1. pontjával megsemmisítette 2009. június 30. napjával.
A 36. §-t az Alkotmánybíróság a 144/2008. (XI. 26.) AB határozatának 1. pontjával megsemmisítette 2009. június 30. napjával.
A 37. § eredeti szövegének számozását (1) bekezdésre változtatta a 2007: XXVII. törvény 85. §-a.
A 37. § (1) bekezdésének c) pontját a 2007: XXVII. törvény 89. § (3) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 37. § (1) bekezdésének d) pontja a 2008: LXVI. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § e) pontja a 2000: CXXXII. törvény 16. §-ával módosított szöveg.
A 37. § g) pontja a 2007: XC. törvény 26. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 37. § (2) bekezdését a 2007: XXVII. törvény 85. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének számozását (1) bekezdésre változtatta.
A 37/A. §-t a 2008: LXVI. törvény 5. §-a iktatta be.
A 39. § (1) bekezdése a 2000: CXXXII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.
A 39. § (1) bekezdésének f) pontja a 2003: II. törvény 85. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 39. § (1) bekezdésének i) pontja a 2005: XCI. törvény 29. § (2) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.
A 44/A. §-t a 2007: CXII. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 13. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés a Prümi Szerződés 51. Cikk (3) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. A 12/2008. (III. 7.) KüM határozat alapján a hatálybalépés időpontja 2008. január 14. napja.
A 46. § d) pontja a 2000: CXXXII. törvény 16. §-ával módosított szöveg.
A 47. § a 2006: CIX. törvény 170. § (5) bekezdésének r) pontja szerint módosított szöveg.
A 49. § (4) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 11. §-a iktatta be, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.
A 49. § (5) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 11. §-a iktatta be, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.
Az 53. § (3) bekezdését a 2007: CXII. törvény 9. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 13. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés a Prümi Szerződés 51. Cikk (3) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. A 12/2008. (III. 7.) KüM határozat alapján a hatálybalépés időpontja 2008. január 14. napja.
Az 55. § a) pontja a 2006: CIX. törvény 170. § (5) bekezdésének r) pontjával megállapított szöveg.
Az 58. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.
Az 58. § (4) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.
Az 59. § b) pontját az Alkotmánybíróság a 144/2008. (XI. 26.) AB határozatának 1. pontjával megsemmisítette 2009. június 30. napjával.
A 61. § (2)–(3) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 416. pontja hatályon kívül helyezte.
A 61. § (4) bekezdésének második mondatát a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 416. pontja hatályon kívül helyezte.
A 62. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 416. pontja hatályon kívül helyezte.
A 63. § felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 170. § (5) bekezdésének r) pontja szerint módosított szöveg.
A 63. § a) pontját a 2006: CIX. törvény 12. §-ának b) pontja hatályon kívül helyezte.
Lásd a 6/2000. (II. 11.) BM rendeletet.
A 63. § c) pontja a 2006: CIX. törvény 170. § (5) bekezdésének r) pontja szerint módosított szöveg.
A 63. § d) pontja a 2006: CIX. törvény 170. § (5) bekezdésének r) pontja szerint módosított szöveg.
A 63/A. §-t a 2006: CIX. törvény 10. § (8) bekezdése iktatta be.
A 64. §-t és az azt megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 416. pontja hatályon kívül helyezte.
A 65–69. §-t és a 65. §-t megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 416. pontja hatályon kívül helyezte.