1999. évi XCVII. törvény
a gyermekgondozási díj bevezetésével összefüggő törvénymódosításokról1
2000.01.01.
39. § ,,(1) Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, illetőleg gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe. (2) Az, aki egyidejűleg gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) és az (1) bekezdés szerinti ellátásokra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe. (3) A szülők közös háztartásában élő gyermeke után egyidejűleg csak az egyik szülő jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra.
(4) Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermek(ek) után egyidejűleg jogosultak lennének az (1) bekezdés szerinti ellátások és a gyermekgondozási támogatás bármelyik formájára, úgy – kivéve az (5) bekezdésben foglalt esetet – pénzbeli ellátást választásuk szerint csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani. (5) Ha a közös háztartásban élő gyermek után az egyik szülő (1) bekezdés szerinti ellátást, vagy gyermekgondozási támogatást vesz igénybe, úgy a másik szülő gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot, feltéve, hogy az ellátások nem ugyanazon gyermek után kerülnek megállapításra.'' (A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe be kell számítani)
,,a) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély folyósításának az idejét,''
42/A. § (1) Gyermekgondozási díjra jogosult a) a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt,
b) a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt,
és a gyermeket saját háztartásában neveli.
a) a vér szerinti és az örökbefogadó szülőt, továbbá a szülővel együtt élő házastársat,
b) azt a személyt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben jogosultnak kell tekinteni azt a szülőt is, akinek a biztosítási jogviszonya a gyermekgondozási díj igénybevételének időtartama alatt megszűnik. (4) A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe be kell számítani
a) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély idejét,
b) a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejét.
42/B. § A gyermekgondozási díj a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító időtartam leteltét követő naptól (a továbbiakban: a jogosultság kezdő napja) a gyermek második életévének betöltéséig jár. Ha a gyermeket szülő nő – ideértve a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nőt is – meghal, vagy a gyermek nem az ő háztartásában nevelkedik, úgy a gyermekgondozási díj az arra jogosult személynek a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító időtartamra, illetőleg annak fennmaradó részére is jár.
42/C. § Nem jár a gyermekgondozási díj, ha a) a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja;
b) a jogosult – munkavégzés nélkül – megkapja teljes keresetét;
d) a gyermeket – a külön jogszabályban foglaltak szerint – ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el;
e) a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;
f) a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti.
42/D. § (1) A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70%-a, azonban havonta legfeljebb az igénybevétel kezdő időpontjában érvényes minimálbér kétszerese. (2) A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani, ha
a) az anya gyermekgondozási segély vagy gyermekgondozási díj folyósítása alatt szül, vagy a szülés napját megelőző két éven belül legalább 180 naptári napi keresettel rendelkezik;
b) az a) pontba nem tartozó jogosult az igénybevétel napját megelőző két éven belül legalább 180 naptári napi keresettel rendelkezik.
(3) A (2) bekezdésben nem említett jogosult gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban a biztosított egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme, illetve a munkanélküli ellátás alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni. (4) Ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermek után és ugyanazon személy számára ismételten állapítják meg, úgy a díj összege azonos lesz az első ízben megállapított gyermekgondozási díj összegével.''
,,A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósításának az ideje.''
,,Annak, aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban kötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére, a táppénz, illetőleg a terhességi-gyermekágyi segély vagy a gyermekgondozási díj iránti igényét annak a munkáltatónak kell elbírálni és az ellátást folyósítani, amelyiknél társadalombiztosítási kifizetőhely működik.''
72. § ,,A jogalap nélkül felvett ellátás – ide nem értve a gyermekgondozási díjat – visszafizetése, a magánszemélyt terhelő megtérítés, továbbá eljárási költség megtérítése címén megállapított összeget méltányos esetben – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a MEP vezetője, vasutas dolgozók esetén a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetője mérsékelheti, illetőleg elengedheti.'' (Felhatalmazást kap a Kormány)
,,l) a kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatóknak a táppénz igénybejelentésével kapcsolatos kötelezettségei, továbbá a kifizetőhelyeknek a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz megállapítására, folyósítására és elszámolására vonatkozó feladatai,''
(A szülési szabadság megszűnik)
,,c) ha a gyermeket – a külön jogszabályban foglaltak szerint – ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon.''
,,(5) A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg
a) a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából;
b) a gyermek tizennegyedik életéve betöltéséig, ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül;
c) a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében.''
(Szolgálati időként kell továbbá figyelembe venni)
,,e) a táppénz (betegszabadság), a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, továbbá a gyermekgondozási díj időtartamát, feltéve, hogy az 1999. december 31. után megállapított gyermekgondozási díj esetében az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,''
10. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Tbp.) 4. §-a (3) bekezdése b) pontjának 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:
b) a biztosítotti nyugdíjjárulék, ideértve]
,4. a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj után fizetett nyugdíjjárulékot;''
[A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:
e) a központi költségvetési hozzájárulások, támogatások, ideértve]
,,1. a gyermekgondozási díjban és a gyermekgondozási segélyben részesülők után a központi költségvetés által fizetett nyugdíjbiztosítási járulékot,''
(Az Egészségbiztosítási Alap)
,,b) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, ideértve a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a betegséggel kapcsolatos segélyek és kártérítési járadékok,''
(kiadásainak fedezetére szolgál.)
(A kiadás fedezetét a következő bevételek képezik:)
,,f) a központi költségvetésből származó hozzájárulások, térítések, ideértve a gyermekgondozási díjjal, a terhesség megszakítással kapcsolatos költségvetési térítés és egyéb, a törvényben előírt költségvetési támogatások, térítések összegét;''
12. § (1) Ez a törvény 2000. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Mt.
Göncz Árpád s. k.,
a Köztársaság elnöke
Dr. Áder János s. k.,
az Országgyűlés elnöke
