10/2000. (II. 2.) Korm. rendelet
a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet módosításáról1
2000.02.17.
a) a vízügyi igazgatási szervek (a továbbiakban: vízügyi hatóság),
b) a helyi önkormányzatok jegyzői
,,(3) Nem szükséges a tulajdonos hozzájárulása, ha a közcélú vízilétesítmény elhelyezéséhez a vízügyi hatóság külön jogszabály, valamint e rendelet 6. § (1) bekezdése szerint vízvezetési szolgalmat alapított.'' ,,(8) A (6) bekezdés szerint meghatározott jog gyakorlásához fűződő kötelezettségek teljesítése körében, az engedélyezett létesítmény céljára és vízgazdálkodási, környezetvédelmi rendeltetésére figyelemmel a vízügyi hatóság a létesítési engedélyben rendelkezik a próbaüzemeltetésről. (9) Próbaüzemeltetést kell végezni
a) a közműves vízellátást szolgáló vízkezelő létesítményeknél, továbbá
b) a közműves szennyvíztisztítást, valamint az egyesített vagy elválasztó rendszerű szennyvízelvezetést biztosító létesítményeknél, műveknél, berendezéseknél, ideértve a szennyvíztelepen belüli szennyvíziszap elhelyezést is,
c) az a) és b) pontban meghatározott létesítményeken túl minden olyan egyéb esetben, amikor a műtárgy, berendezés vagy komplex létesítmény rendeltetésszerű – a jogszabályoknak és a hatósági előírásoknak megfelelő – használhatósága, üzemeltetése, próbaüzem nélkül nem állapítható meg.
(10) Próbaüzemeltetést lehet végezni – a (9) bekezdésben érintett esetek mellett –, ha azt a vízügyi hatóság kérelemre engedélyezte. (11) A próbaüzemeltetés időtartamát – amely nem hosszabbítható meg – a kötelező szabványokra, illetve a rendeltetésszerű használhatóság megállapításához szükséges adatokra, egyéb műszaki szempontokra, szakhatósági állásfoglalásokra figyelemmel kell meghatározni.''
(A vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárásban vizsgálni kell különösen)
,,b) e rendeletben, valamint a létesítési engedélyben meghatározott rendelkezésekre figyelemmel a próbaüzemeltetés eredményét, illetve az erre vonatkozó adatokat;''
,,(5) A vízjogi üzemeltetési engedély az engedélyben meghatározott ideig érvényes. A vízügyi hatóság az engedély érvényességi idejének megállapítása során különösen a létesítmény vízgazdálkodási rendeltetését, műszaki jellemzőit, az üzemeltetéssel összefüggő szakhatósági állásfoglalásokban meghatározott és engedélyben előírt egyéb feltételeket értékeli és veszi figyelembe. Az engedély érvényességi ideje e rendeletnek az engedély módosítására vonatkozó szabályai szerint kérelemre vagy hivatalból módosítható.''
,,(9) Az üzemeltetésre jogosító, érvényes vízjogi engedélyeket e rendeletben meghatározott gyakoriságú felügyeleti ellenőrzés során, de legalább ötévenként felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat eredményétől függően az engedély hivatalból módosítható vagy visszavonható e rendelet 12. és 14. §-a szerint.'' ,,(4) A vízvezetési, valamint vízhasználati szolgalmi jogot – külön jogszabály szerint – az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
(5) Vízvezetési szolgalom alapításával kapcsolatos kártalanítási igény (Vgtv. 21. §) elbírálására, továbbá a vízhasználati szolgalommal összefüggő költségviselésre e rendeletnek a kártalanításra és költségmegosztásra vonatkozó szabályai irányadók.'' ,,(6) Amennyiben a partvonal nem módosítható, az eredeti állapot helyreállításához szükséges intézkedésekről – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a határozatban külön rendelkezni kell.
(7) A partvonal módosítására irányuló kérelemhez – ideértve a jogellenesen megvalósított mederfeltöltés fennmaradására irányuló kérelmet is – a meder tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulását, továbbá az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez szükséges dokumentációt kell csatolni. Amennyiben a hozzájárulás hiányzik, a kérelem nem teljesíthető és a partvonal kizárólag hivatalból indított eljárás eredményeként módosítható.''
,,(4) Ha jogszabály alapján a 15. § (5) bekezdésének alkalmazásával lefolytatott eljárásban, fennmaradási engedély megadható, az építtetőt az engedély nélkül, illetve attól eltérően megépített építmények értékére vonatkozó adatok közlésére kell felhívni. Az adatok közlésénél a fennmaradási engedélyre vonatkozó eljárás időpontjában fennálló értéket kell figyelembe venni. (5) Az építtetőnek a (4) bekezdés szerinti nyilatkozata mellett az építmény értékével összefüggő tényállást a vízügyi hatóságnak szükség esetén – szakértő bevonásával – hivatalból kell meghatározni. A szakértő közreműködésével felmerült költségeket minden esetben az építtető viseli.'' ,,A vízügyi hatóság a vízilétesítményeket és vízhasználatokat a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárás, illetve felügyeleti ellenőrzés során a létesítmény jellegére és a térség vízgazdálkodásában betöltött szerepére figyelemmel, I–IV-ig terjedő felügyeleti kategóriába sorolja.''
,,(6) A vízügyi hatóság a felügyeleti ellenőrzést az I. kategóriába tartozó létesítményeknél évenként, a II. kategóriába tartozó létesítményeknél kétévenként, a III. kategóriába tartozó létesítményeknél ötévenként, a IV. kategóriába tartozó létesítményeknél esetenként (szúrópróbaszerűen, illetve megkeresés vagy bejelentés alapján) végzi. Az egyes felügyeleti kategóriákat érintő besorolás részletes szempontjait a rendelet melléklete tartalmazza.''
,,(10) A hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően gyakorolt vízhasználat, megvalósított vízimunka, illetve megépített vízilétesítmény esetén a felügyeleti ellenőrzést követő intézkedéseket a vízügyi hatóság az ellenőrzés befejezését követően, a jogellenes állapot szakmai megítélésétől is függően haladéktalanul, de legkésőbb az ellenőrzés befejezésétől számított 60 napon belül köteles megtenni.
(11) A vízügyi felügyeleti ellenőrzéseket a vízügyi hatóság felügyeleti terv alapján végzi. A felügyeleti tervnek tartalmaznia kell:
a) a vízimunkák, vízilétesítmények, vízhasználatok vízikönyvi nyilvántartási számát, valamint az e rendelet szerint meghatározott felügyeleti kategóriát,
b) az ellenőrzés tervezett időpontját negyedévenkénti bontásban,
c) a korábbi felügyeleti terv teljesítésének értékelését, valamint az erre alapozható, tervezett és kiemelt ellenőrzési szempontokat, ideértve az esetleges utó- és célvizsgálatokat.''
,,(1) E rendelet 2–14. §-aiban meghatározott vízügyi hatósági eljárásokban, valamint a közigazgatási jogorvoslati eljárásban az érdemi határozatot – a hivatalból indult eljárásokkal összefüggő jogorvoslati kérelmeket is ideértve – a kérelem előterjesztésétől számított 60 napon belül kell meghozni úgy, hogy az eljárásba bevont szakhatóságok a megkeresést követő 30 napon belül adják meg állásfoglalásukat. A vízügyi hatósághoz, mint szakhatósághoz intézett megkeresést 30 napon belül kell teljesíteni.''
,,(4) A védőidomot, védőterületet, védősávot, szükségtározót kijelölő, valamint partvonalat, vagy a parti sáv méretét megállapító határozat – ha az eljárás nagyszámú ügyfelet érint – közszemlére (közhírré) tétel útján is közölhető. A közszemlére (közhírré) tétel módjáról és annak időtartamáról – a határozat közlésére vonatkozó általános szabályok figyelembevételével – a határozatban rendelkezni kell.''
10. § Az R. e rendelet mellékletével egészül ki.
(2) A rendelet 3. és 5. §-ának a rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult vízjogi engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni.
(3) A rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott és a hatálybalépéskor érvényes vízjogi üzemeltetési engedélyeket a hatálybalépéstől számított 5 éven belül felül kell vizsgálni, és az engedély érvényességi idejét ennek eredményétől függően kell meghatározni.
(4) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európa Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségeknek a települési szennyvíztisztításról szóló, 91/271/EGK irányelvnek, az engedélyek határozott időtartamára vonatkozó rendelkezéseivel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
Melléklet a 10/2000. (II. 2.) Korm. rendelethez
Melléklet a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelethez
A felügyeleti kategóriába sorolás szempontjai
a) Az I. ,,kiemelkedően fontos'' felügyeleti kategóriába tartoznak különösen:
– a regionális közüzemi vízellátó, valamint szennyvízelvezető és -tisztító rendszerek (együttesen víziközművek) és az egyéb, vízgazdálkodási szempontból – a 20 000 főt meghaladó lakosságszámú ellátási körzetet érintő, illetve a 2000 m3/nap mértékadó kapacitást meghaladó – jelentős térséget ellátó víziközművek,
– azok a saját célú (üzemi) vízilétesítmények, amelyek az ipar vízigényét elégítik ki és az összes vízfelhasználás – annak jellegétől függetlenül – az 1000 m3/nap, illetve a szennyvízkibocsátás az 500 m3/nap mennyiséget meghaladja,
– a gyógy- és hévízhasználatok, illetve a közfürdők vízilétesítményei, ha az ellátott személyek száma a napi 1000 főt meghaladja, vagy a természetes, illetve a mesterséges medrű vizekben kialakított nyilvános fürdőhely, valamint a szabad mederben kijelölt fürdőhely kivételével a napi vízhasználat 1000 m3/nap feletti,
– a kizárólagos állami tulajdonban lévő vízek vagy vízilétesítmények igénybevételével történő vízszolgáltatás, függetlenül a felhasznált vízmennyiségtől és a vízjogi engedélyben engedélyezett öntözött terület nagyságától,
– az I. rendű árvízvédelmi létesítmények, továbbá az árvíz- és belvízmentesítést szolgáló, az állam kizárólagos tulajdonában lévő egyéb közcélú vízilétesítmények.
b) A II. nagyobb térséget érintő, jelentős kategóriába tartoznak:
– a regionális közüzemi rendszerek és egyéb vízgazdálkodási szempontból jelentős térséget ellátó – az 5000 fő lakosságszámnál nagyobb ellátási körzetet érintő, illetve 500 m3/nap mértékadó kapacitást meghaladó – víziközművek,
– azok a saját célú (üzemi) vízilétesítmények, ahol az összes vízfelhasználás – annak jellegétől függetlenül – az 500–1000 m3/nap, illetve a szennyvízkibocsátás 100–500 m3/nap mennyiségű,
– a gyógy- és hévízhasználatok, illetve a közfürdők vízilétesítményei, ha azok mértékadó befogadóképessége a napi 500 főt meghaladja, vagy ha az ellátott személyek száma napi 500 fő vagy a természetes, illetve a mesterséges medrű vizekben kialakított nyilvános fürdőhely, valamint a szabad mederben kijelölt fürdőhely kivételével a napi vízfelhasználás 500–1000 m3/nap,
– a forgalomképes állami tulajdonban lévő vízről, vagy vízilétesítmény igénybevételével történő vízszolgáltatás esetén, függetlenül a felhasznált vízmennyiségtől és a vízjogi engedélyben engedélyezett öntözött terület nagyságától,
– a II. rendű árvédelmi vonalak, töltések, ha a védvonal legfeljebb két település közigazgatási területét érinti,
– az állam tulajdonában lévő egyéb, az ár- és belvízmentesítést szolgáló vízilétesítmények.
c) A III. ,,helyi jelentőségű'' kategóriába tartoznak:
– azok a víziközművek, közcélú vízilétesítmények – ideértve a vízműveket –, valamint a szennyvízelvezető és -tisztító művek, amelyek ellátási körzete az 5000 fő lakosságszámot vagy mértékadó kapacitása az 500 m3/nap mennyiséget nem éri el,
– a saját célú (üzemi) vízilétesítmények, ahol az összes vízfelhasználás – annak jellegétől függetlenül – az 500 m3/nap mennyiséget, illetve a szennyvízkibocsátás a 100 m3/nap mennyiséget nem haladja meg,
– a II. rendű árvédelmi vonalak, töltések, amelyek egy település közigazgatási területét érintik,
– az önkormányzati tulajdonban lévő egyéb, a helyi vízkárelhárítást, vízrendezést és csapadékvíz elvezetést szolgáló közcélú vízilétesítmények.
d) A IV. ,,kisebb jelentőségű'' kategóriába tartoznak:
– az előbbi kategóriákba be nem sorolható vízilétesítmények és vízhasználatok.
