10/2000. (III. 24.) FVM rendelet
az építésügyi műszaki ellenőrök szakmai és vizsgakövetelményeiről
2000.03.29.
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § Az építésügyi műszaki ellenőrök I. szakmai és vizsgakövetelményeit e rendelet 1. számú mellékleteként, az építésügyi műszaki ellenőrök II. szakmai és vizsgakövetelményeit e rendelet 2. számú mellékleteként kiadom.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
Dr. Szabadi Béla s. k.,
földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi
politikai államtitkár
1. számú melléklet a 10/2000. (III. 24.) FVM rendelethez
Az Építési műszaki ellenőr I.
szakmai és vizsgakövetelmények
szakmai és vizsgakövetelmények
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai
szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 71 5801 01
2. A szakképesítés megnevezése: Építési műszaki ellenőr I.
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A munkaterület jellemzése
Az építési műszaki ellenőr I. az építési beruházások megvalósítására irányuló építési-szerelési munka teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések, valamint az építésügyi hatóság, illetve az építmény létesítését engedélyező hatóság által jóváhagyott építészeti műszaki terv betartását.
Az építési műszaki ellenőr I. hiba, hiányosság megállapítása esetén köteles azt haladéktalanul az építtető vagy annak megbízottja tudomására hozni.
Az építési műszaki ellenőr I. illetékessége – építménykategóriánként – a következő építési munkák ellenőrzésére terjed ki:
Épület (É)
Bármely funkciójú, bármilyen szerkezetű épület építésének, felújításának, átépítésének, teherhordó, térelhatároló és szakipari szerkezetei ellenőrzése. Épületfizikai tervek és számítások ellenőrzése.
Mélyépítés és mélyépítési műtárgyak (M)
Bármely mélyépítési műtárgy (földművek, víz-, szennyvíz- és gázhálózatok) építési-szerelési munkáinak ellenőrzése.
Építmény- és épületgépészet (G)
Az É és M kategóriákban meghatározott építmények, épületek fűtési, szellőzési, vízellátási, szennyvíz- és gázhálózat szerelési munkáinak ellenőrzése.
Építmény- és épületvillamosság (V)
Bármely épület és építési műtárgy világítási, erőátviteli hálózatai szerelésének ellenőrzése. Épületfelügyeleti rendszerek szerelésének ellenőrzése.
2. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető foglalkozás
----------------
FEOR szám Megnevezés
----------------
2190 Egyéb műszaki foglalkozások
3123 Építési műszaki ellenőr
III. A szakképesítés szakmai követelményei
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok:
– az építmény kitűzése helyességének, a talajmechanikai, környezetvédelmi és egyéb felmérések, vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése,
– a hatósági engedélyek, hatósági előírások, határidők és a minőségi előírások, valamint a szerződések megtartásának folyamatos ellenőrzése,
– az építési naplóbejegyzés és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, illetőleg észrevételezése,
– a hibáknak, a hiányosságoknak, eltéréseknek az építési naplóban való feltüntetése,
– a műszaki, illetve gazdasági szükségességből indokolt tervváltoztatásokkal kapcsolatos javaslatok megtétele az építtető részére,
– a munkák eltakarása előtt azok mennyiségi és minőségi ellenőrzése,
– az átadás-átvételi eljárásban való részvétel,
– az egyes építményfajták műszaki teljesítmény-jellemzőinek ellenőrzése, a technológiával összefüggő biztonsági előírások betartásának ellenőrzése,
– a beépített anyagok, szerkezetek és berendezések minőségtanúsításának ellenőrzése.
2. Részletes követelmények
A jogi, pénzügyi, szabvány- és minőségügyi területeken – az építési műszaki ellenőri tevékenységről szóló 158/1997. (IX. 26.) Korm. rendeletben előírt – felsőfokú szakképesítéshez kötött feladatkör ellátásához a műszaki ellenőr ismerje:
a)
– a műszaki ellenőrzéssel összefüggő jogszabályokat,
– a műszaki ellenőr jogait, kötelezettségeit és felelősségét,
– az építési naplóval szembeni követelményeket,
– az építésügyi igazgatás eljárási rendjét és szervezeti rendszerét,
– az országos területrendezési és építészeti követelményeket,
– az építési és közüzemi engedélyezési eljárásokat,
– az építésfelügyelet rendszerét,
– a vállalkozási és a megbízási szerződések tartalmi és formai követelményeit,
– a garanciális, szavatossági és hiánypótlási ügyek szabályait,
– a közbeszerzési törvény előírásait,
– a polgári jog alapismereteit (tulajdonjog, szerződéskötés általános szabályai),
– a munkajogi ismereteket,
– a kötbér és kártérítés szabályait, alkalmazásának feltételeit,
– ingatlan-nyilvántartási ismereteket,
– államigazgatási ismereteket,
– felvonók létesítésének főbb szabályait,
– az építésügyi bírság szabályait,
– az építőipari kivitelezés szabályait,
– az építési célra szolgáló anyagok, szerkezetek és berendezések műszaki követelményei és megfelelőség igazolásának szabályait,
– az egyes épületszerkezetek kötelező alkalmasságának szabályait;
b)
– a gazdálkodás általános szabályait,
– a biztosítási jogszabályokat,
– az adózási szabályokat,
– a költségek tervezésének és elszámolásának fő szabályait,
– a szerződés és számlázás pénzügyi szabályait,
– a műszaki ellenőrzés díjazásának elveit;
c/1.
– a nemzeti szabványosítás rendszerét,
– a szabványok hatályát és kapcsolatát a szerződéssel,
– a műszaki feltételek, a technológiai előírások és a közmegegyezések rendszerét,
– az építőanyagokra vonatkozó átvételi és beépítési szabványokat,
– az épületgépészeti, illetve épületvillamossági anyagok, szerkezetek, szerelvények átvételi és beépítési szabványait,
– az építési munkahely üzemeltetésére vonatkozó szabványokat,
– a tartószerkezetek tervezésére és kivitelezésére vonatkozó szabványokat,
– az épületek hővédelmére vonatkozó szabványokat,
– a méretek, méreteltérések megállapításának szabványos módszerét,
– az ISO 9000 szabványsorozatot, különös tekintettel a minőségbiztosításra,
– az ISO 14000 szabványsorozattal kapcsolatos ismereteket,
– a minőség tanúsítására és a termék megfelelőségére vonatkozó előírásokat,
– az új termékek és technológiák alkalmazásának engedélyezési eljárását,
– tűzvédelmi ismereteket (a létesítés tűzvédelmi szabályait);
c/2.
– a különleges rendeltetési épületek rendeltetési sajátosságait, kialakításuk követelményeit,
– a csarnokszerkezetek létesítésének műszaki követelményeit,
– a mélygarázsok kialakításának és építésének előírásait,
– a mélyalapozásokat és különleges alapozásokat,
– a nagyfesztávú épületek sajátosságait, műszaki előírásait,
– a műemléki védelem alatt álló épületekre vonatkozó előírásokat,
– a felvonókra, mozgólépcsőkre és mozgójárdákra vonatkozó előírásokat,
– a különleges és nehéz állványok építési előírásait,
– a többfunkciós bevásárlóközpontok sajátosságait, létesítési és tűzvédelmi előírásait;
d)
– az építést előkészítő munkák átvételének szabályait (tervek átvétele, műszaki és technológiai észrevételezések),
– a talajmechanikai szakvélemény készítésének és felhasználásának, valamint a szint alatti munkák technológiai szabályait,
– a költségvetés és árelemzések átvételét,
– a vállalatba adás eljárását,
– a szint alatti munkák átvételét,
– a szerkezeti munkák átvételét,
– az eltakart munkák átvételét,
– a befejező szakipari munkák átvételét,
– a szerelőipari munkák átvételét,
– a különleges követelményű műemléki, rekonstrukciós és foghíjbeépítési munkák sajátosságait,
– az épületdiagnosztikai vizsgálatokat,
– az építési hibák megállapításának és értékelésének módszereit, az ezzel kapcsolatos intézkedéseket,
– az építmény (épület, műtárgy) használatbavételi eljárását.
A műszaki ellenőr önállóan tudja alkalmazni – szakirányának megfelelően – bármely épület vagy műtárgy építési folyamatában a fenti ismereteket.
A műszaki ellenőr legyen képes
– a hatósági és közüzemi engedélyekben előírtaktól eltérő jelenségeket felismerni,
– a szabványok előírásaitól eltérő megoldásokat felismerni,
– a minőségi előírásoknak nem megfelelő eljárásokat és szerkezeteket, elemeket és kapcsolatokat felismerni.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A vizsgára bocsátás feltételei
A vizsgára az jelentkezhet, aki az építési műszaki ellenőri tevékenységről szóló 158/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet szerinti szakirányú felsőfokú szakmai végzettséggel rendelkezik, a 100 óra elméleti és 60 óra gyakorlati képzésben részt vett, a követelményeket teljesítette, és szakdolgozatát elkészítette.
Szakirányú felsőfokú szakképesítésnek tekintendő:
a) az építmények vonatkozásában
aa) az építészmérnöki és építőmérnöki egyetemi karokon szerzett végzettség;
ab) a magas- és mélyépítési szakon szerzett főiskolai végzettség;
b) az építményen belül az épületgépészeti, épületvillamossági és technológiai munkarészek esetében [az a) pontban foglaltakon túlmenően]
ba) a gépészmérnöki, villamosmérnöki egyetemi karokon, az adott technológiának megfelelő szakokon szerzett oklevél,
bb) az épületgépészeti és villamossági szakon szerzett főiskolai vagy ezen szakoknak megfelelő szakmérnöki végzettség.
2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok
A szakmai követelményekben, illetve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kiadott tematikai ajánlásban megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok, a megadott követelményeknek megfelelő szinten, számon kérhetők a vizsgán.
3. A szakmai vizsga részei:
– írásbeli vizsga,
– gyakorlati vizsga,
– szóbeli vizsga.
3.1. Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc.
A jelölt
– a jogi ismeretek alkalmazása,
– a pénzügyi ismeretek alkalmazása,
– a szabvány- és minőségügyi ismeretek alkalmazása
feladatcsoportok követelményei alapján, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által összeállított feladatok megoldásával ad számot tudásáról.
Az írásbeli vizsga akkor eredményes, ha a jelölt – feladatcsoportonként – legalább 60%-os teljesítményt ért el.
3.2. Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsgára a jelölt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által jóváhagyott és a vizsgát szervező intézmény által kiadott témakörök egyikéből legalább 2 ív terjedelmű szakdolgozatot ír. A vizsgaszervező által felkért két opponens által elbírált szakdolgozatot a szakmai vizsgabizottság előtt kell megvédeni. Ennek során a jelöltnek – az építési műszaki ellenőrzési szakmai tudása mellett – számot kell adnia arról, hogy képes egy építési műszaki ellenőrzési problémát komplex módon kezelni, más szakemberekkel együttműködni annak megoldásában, elméleti és gyakorlati ismereteit alkotó módon alkalmazni.
A szakdolgozatot a vizsga időpontja előtt 30 nappal kell benyújtani.
3.3 Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsgán a jelölt
– a jogi ismeretek alkalmazása,
– a pénzügyi ismeretek alkalmazása,
– a szabvány- és minőségügyi ismeretek alkalmazása
feladatcsoportok követelményei alapján, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által összeállított vizsgatételek alapján ad számot tudásáról.
A tételsort a vizsgaszervező a szóbeli vizsga előtt 30 nappal a jelölt rendelkezésére bocsátja.
A vizsgán a felkészülési idő minimum 30 perc.
A jelölt a szóbeli szakmai vizsgán elégtelen minősítést kap, ha bármely feladatcsoportból nem éri el a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által összeállított vizsgatételekhez kiadott értékelési útmutatóban meghatározott minimumot.
A gyakorlati és a szóbeli vizsga egy napon is szervezhető.
4. A szakmai vizsga értékelése
A szakmai vizsga szakmai elméleti osztályzata az írásbeli és a szóbeli vizsgarészekre kapott osztályzatok kerekített átlaga. 5 tizedre végződő átlag esetén a végleges osztályzatot az írásbeli vizsgarészre kapott érdemjegy felé való kerekítéssel kell meghatározni.
5. A felmentés feltételei
A vizsga egyes részei alól – annak komplexitása miatt – felmentés nem adható.
2. számú melléklet a 10/2000. (III. 24.) FVM rendelethez
Az Építési műszaki ellenőr II.
szakmai és vizsgakövetelmények
szakmai és vizsgakövetelmények
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai
szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 5801 03
2. A szakképesítés megnevezése: Építési műszaki ellenőr II.
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A munkaterület jellemzése
Az építési műszaki ellenőr II. az építési beruházások megvalósítására irányuló építési-szerelési munka teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések, valamint az építésügyi hatóság, illetve az építmény létesítését engedélyező hatóság által jóváhagyott építészeti műszaki terv betartását.
Az építési műszaki ellenőr II. hiba, hiányosság megállapítása esetén köteles azt haladéktalanul az építtető vagy annak megbízottja tudomására hozni.
Az építési műszaki ellenőr II. illetékessége a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 95. §-a alapján évente központilag meghatározott értékhatárt meg nem haladó építési munkák ellenőrzésére terjed ki az alábbi – építménykategóriánkénti – korlátozások figyelembevétele mellett:
Épület (É)
Szokványos funkciójú, szokványos szerkezetű, cellás rendszerű épületek földszint plusz 2 szintig, legfeljebb 6,6 m belső fesztávolságig, maximum 500 m2 alapterületig, alapozási, teherhordó, térelhatároló és szakipari szerkezetei építésének (felújításának, korszerűsítésének) ellenőrzése.
Mélyépítés és mélyépítési műtárgyak (M)
Szokványos település-vízellátási hálózatok NA 150 mm méretig, szennyvízgyűjtő hálózatok NA 300 mm méretig, települések szervizútjai, ipartelepek belső útjai, gyaloghidak 10 m fesztávolságig, az É kategóriában leírt épületek alapozási munkái, földműépítés, környezetvédelmi feladatok geotechnikai munkáinak ellenőrzése.
Építmény- és épületgépészet (G)
Az É és M kategóriákban meghatározott épületek, építmények fűtési, szellőzési, vízellátási, szennyvíz- és gázhálózat szerelési munkáinak ellenőrzése.
Építmény- és épületvillamosság (V)
Az E kategóriában meghatározott épületek világítási és szokványos erőátviteli hálózatai szerelésének ellenőrzése, kivéve az épületfelügyeleti rendszereket, valamint az M kategóriában leírt műtárgyakhoz tartozó világítási hálózatok szerelési munkáinak ellenőrzése.
2. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető foglalkozás
----------------
FEOR szám Megnevezés
----------------
3123 Építési műszaki ellenőr
III. A szakképesítés szakmai követelményei
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok:
– az építmény kitűzése helyességének, a talajmechanikai, környezetvédelmi és egyéb felmérések, vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése,
– a hatósági engedélyek, hatósági előírások, határidők és a minőségi előírások, valamint a szerződések megtartásának folyamatos ellenőrzése,
– az építési naplóbejegyzés és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, illetőleg észrevételezése,
– a hibáknak, a hiányosságoknak, eltéréseknek az építési naplóban való feltüntetése,
– a műszaki, illetve gazdasági szükségességből indokolt tervváltoztatásokkal kapcsolatos javaslatok megtétele az építtető részére,
– a munkák eltakarása előtt azok mennyiségi és minőségi ellenőrzése,
– az átadás-átvételi eljárásban való részvétel,
– az egyes építményfajták műszaki teljesítmény-jellemzőinek ellenőrzése, a technológiával összefüggő biztonsági előírások betartásának ellenőrzése,
– a beépített anyagok, szerkezetek és berendezések minőségtanúsításának ellenőrzése.
2. Részletes követelmények
A jogi, pénzügyi, szabvány- és minőségügyi, valamint építészeti műszaki szakmai területeken – az építési műszaki ellenőri tevékenységről szóló 158/1997. (IX. 26.) Korm. rendeletben meghatározott – középfokú szakképesítéssel ellátható feladatkör végzéséhez a műszaki ellenőr ismerje:
a)
– a műszaki ellenőrzéssel összefüggő jogszabályokat,
– a műszaki ellenőr jogait, kötelezettségeit és felelősségét,
– az építési naplóval szembeni követelményeket,
– az építésügyi igazgatás eljárási rendjét és szervezeti rendszerét,
– az országos területrendezési és építészeti követelményeket,
– az építési és közüzemi engedélyezési eljárásokat,
– az építésfelügyelet rendszerét,
– a vállalkozási és a megbízási szerződések tartalmi és formai követelményeit,
– a garanciális, szavatossági és hiánypótlási ügyek szabályait,
– a közbeszerzési törvény előírásait,
– a polgári jog alapismereteit (tulajdonjog, szerződéskötés általános szabályait),
– a munkajogi ismereteket,
– a kötbér és kártérítés szabályait, alkalmazásának feltételeit;
b)
– a gazdálkodás általános szabályait,
– a biztosítási jogszabályokat,
– az adózási szabályokat,
– a költségek tervezésének és elszámolásának fő szabályait,
– a szerződés és számlázás pénzügyi szabályait,
– a műszaki ellenőrzés díjazásának elveit;
c)
– a nemzeti szabványosítás rendszerét,
– a szabványok hatályát és kapcsolatát a szerződéssel,
– a műszaki feltételek, a technológiai előírások és a közmegegyezések rendszerét,
– az építőanyagokra vonatkozó átvételi és beépítési szabványokat,
– az épületgépészeti, illetve épületvillamossági anyagok, szerkezetek, szerelvények átvételi és beépítési szabványait,
– az építési munkahely üzemeltetésére vonatkozó szabványokat,
– a tartószerkezetek tervezésére és kivitelezésére vonatkozó szabványokat,
– az épületek hővédelmére vonatkozó szabványokat,
– a méretek, méreteltérések megállapításának szabványos módszerét,
– az ISO 9000 szabványsorozatot, különös tekintettel a minőségbiztosításra,
– az ISO 14000 szabványsorozattal kapcsolatos ismereteket,
– a minőség tanúsítására és a termék megfelelőségére vonatkozó előírásokat,
– az új termékek és technológiák alkalmazásának engedélyezési eljárását,
– tűzvédelmi ismereteket (a létesítés tűzvédelmi szabályait);
d)
– az építést előkészítő munkák átvételének szabályait (tervek átvétele, műszaki és technológiai észrevételezések),
– a talajmechanikai szakvélemény készítésének és felhasználásának, valamint a szint alatti munkák technológiai szabályait,
– a költségvetés és árelemzések átvételét,
– a vállalatba adás eljárását,
– a szint alatti munkák átvételét,
– a szerkezeti munkák átvételét,
– az eltakart munkák átvételét,
– a befejező szakipari munkák átvételét,
– a szerelőipari munkák átvételét,
– a különleges követelményű rekonstrukciós és foghíjbeépítési munkák sajátosságait,
– az épületdiagnosztikai vizsgálatokat,
– az építési hibák megállapításának és értékelésének módszereit, az ezzel kapcsolatos intézkedéseket,
– az építmény (épület, műtárgy) használatbavételi eljárását;
e)
– épületek létesítésének, felújításának építészeti követelményeit,
– épületek teherhordó, térelválasztó és szakipari szerkezeteinek követelményeit, szokványos megoldásait,
– épületek, építmények fűtési, vízellátási, gázellátási alrendszereinek követelményeit és műszaki megoldásait,
– épületek, építmények világítási, erőátviteli alrendszereinek követelményeit és műszaki megoldásait.
A műszaki ellenőr önállóan tudja alkalmazni – az illetékességi körében – a fenti ismereteket.
A műszaki ellenőr legyen képes
– a hatósági és közüzemi engedélyekben előírtaktól eltérő jelenségeket felismerni,
– a szabványok előírásaitól eltérő megoldásokat felismerni,
– a minőségi előírásoknak nem megfelelő eljárásokat és szerkezeteket, elemeket és kapcsolatokat felismerni.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A vizsgára bocsátás feltételei
A vizsgára az jelentkezhet, aki az építési műszaki ellenőri tevékenységről szóló 158/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet szerinti középfokú szakirányú szakmai végzettséggel rendelkezik, az elméleti képzésben részt vett, a követelményeket teljesítette.
Szakirányú középfokú szakképesítésnek tekintendő az egyes építményfajtáknak megfelelő szakirányú technikum (szakközépiskola + technikusi minősítő) elvégzését igazoló bizonyítvány.
2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok
A szakmai követelményekben, illetve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kiadott tematikai ajánlásban megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok, a megadott követelményeknek megfelelő szinten, számon kérhetők a vizsgán.
3. A szakmai vizsga részei:
– írásbeli vizsga,
– gyakorlati vizsga,
– szóbeli vizsga.
3.1. Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc.
A jelölt
– a jogi ismeretek alkalmazása,
– a pénzügyi ismeretek alkalmazása,
– a szabvány- és minőségügyi ismeretek alkalmazása,
– az építészeti műszaki szakmai ismeretek alkalmazása
feladatcsoportok követelményei alapján, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által összeállított feladatok megoldásával ad számot tudásáról.
Az írásbeli vizsga akkor eredményes, ha a jelölt – feladatcsoportonként – legalább 60%-os teljesítményt ért el.
3.2. Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsgán a jelölt
– a jogi ismeretek alkalmazása,
– a pénzügyi ismeretek alkalmazása,
– a szabvány- és minőségügyi ismeretek alkalmazása,
– az építészeti műszaki szakmai ismeretek alkalmazása
feladatcsoportok követelményei alapján, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által összeállított vizsgatételek alapján ad számot tudásáról.
A tételsort a vizsgaszervező a szóbeli vizsga előtt 30 nappal a jelölt rendelkezésére bocsátja.
A vizsgán a felkészülési idő minimum 30 perc.
A jelölt a szóbeli szakmai vizsgán elégtelen minősítést kap, ha bármely feladatcsoportból nem éri el a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által összeállított vizsgatételekhez kiadott értékelési útmutatóban meghatározott minimumot.
4. A szakmai vizsga értékelése
A szakmai vizsga szakmai elméleti osztályzata az írásbeli és a szóbeli vizsgarészekre kapott osztályzatok kerekített átlaga. 5 tizedre végződő átlag esetén a végleges osztályzatot az írásbeli vizsgarészre kapott érdemjegy felé való kerekítéssel kell meghatározni.
5. A felmentés feltételei
A vizsga egyes részei alól – annak komplexitása miatt – felmentés nem adható.
