1075/2000. (IX. 13.) Korm. határozat

a) A törvény szabályait úgy kell megfogalmazni, hogy azok bármely elektronikus aláírásra – az előállításuk során felhasznált technológiától függetlenül – alkalmazhatóak legyenek.

b) Elő kell írni, hogy elektronikus aláírás joghatálya nem tagadható meg amiatt, hogy kizárólag elektronikus formában létezik.

c) Az elektronikus aláírás használatát csak a törvény zárhatja ki olyan jogviszonyokkal kapcsolatos jogügyletekben, melyekben az elektronikus aláírás használata a felek érdekét, illetve a jogbiztonságot sértené.

d) Elektronikus aláírás hitelesítési szolgáltatást (a továbbiakban: hitelesítés-szolgáltatás) adott jogszabályi feltételeknek megfelelő gazdálkodó szervezet nyújthat. A hitelesítés-szolgáltatás nyújtásának megkezdését be kell jelenteni a Hírközlési Főfelügyeletnek (a továbbiakban: HIF), amely megfelelő jogosítványokkal rendelkezik a hitelesítés-szolgáltatókkal kapcsolatos jogszabályi kötelezettségeinek ellátásához.

e) A jogszabály tegye lehetővé, hogy a hitelesítés-szolgáltatást végző szervezet (a továbbiakban: hitelesítés-szolgáltató) önkéntesen jogosítványt szerezhessen minősített elektronikus aláírás hitelesítésére.

f) A minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus irathoz teljes bizonyító erejű magánokirati, illetve – a kiállító szervezetre tekintettel, amennyiben minden jogszabályi követelménynek eleget tesz – közokirati minőséget kell rendelni.

g) A hitelesítés-szolgáltató a törvényben előírt mértékben felelős az általa kiadott tanúsítványokért.

h) A minősítési rendszer mellett fenn kell tartani annak lehetőségét, hogy az elektronikus aláírás kölcsönös elfogadásának feltételeiről a felek szabadon megállapodjanak. Amennyiben az ilyen elektronikus iratok bizonyító erejét a törvény nem rögzíti, a bíróság az általános szabályok szerint mérlegeli.

i) A törvényben meghatározott általános elveket és eljárásokat az állami/közszféra területén is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy az államhatalmi, bírói, ügyészi, központi és helyi közigazgatási szervek, valamint önkormányzatok elektronikus aláírásainak hitelesítésére a törvény felhatalmazása alapján, a Kormány határozza meg azokat a követelményeket, amelyeknek az ebben a körben tevékenykedő hitelesítés-szolgáltatónak vagy hitelesítés-szolgáltatóknak meg kell felelniük.

j) Az elektronikus aláírás alkalmazását az ügyfelet érintően nem lehet kötelezővé tenni.

k) A szabályozás hatálya nem terjed ki az elektronikus irat tartalma titkosításának kérdésére.

l) Külföldi minősített hitelesítés-szolgáltató jogilag azonos megítélésű szolgáltatást nyújthat, mint a belföldiek, ha

– Magyarországon bejegyzett, hitelesítés-szolgáltató törvényben meghatározott módon felelősséget vállal a nyújtott szolgáltatásért;

– nemzetközi szerződés előírja az adott ország szolgáltatója által kiállított tanúsítvány elismerését.

2. a) Az 1. pontban megfogalmazott alapelvekkel összhangban el kell készíteni és a Kormány elé kell terjeszteni az elektronikus aláírásról szóló törvény tervezetét.

b) Az előterjesztésben be kell mutatni, hogy az igazságszolgáltatás mely területein (különösen egyes nemperes eljárásokban) teremthető meg az elektronikus irattal történő ügyintézés.

Felelős: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, informatikai kormánybiztos, igazságügy-miniszter, a b) pont tekintetében az Országos Igazság-szolgáltatási Tanács elnökének bevonásával

Határidő: 2000. október 31.

a) javaslatot kell tenni az elektronikus úton aláírt iratok levéltári archiválásának megoldására;

b) javaslatot kell tenni az állami vagy szolgálati titkot tartalmazó elektronikus úton aláírt iratok kezelésére;

c) meg kell határozni az elektronikus aláírással ellátott elektronikus iratok szabályozása terén szükséges további feladatokat és azok részletes ütemezését;

d) meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy a hitelesítés-szolgáltatást igénylő személy személyazonosságát a hitelesítés-szolgáltató több központi nyilvántartó rendszer alapján ellenőrizheti-e. A vizsgálat eredményének függvényében elő kell készíteni az ilyen típusú ellenőrzés lehetőségét megteremtő jogszabály-módosításokat.

Felelős:

a) nemzeti kulturális örökség minisztere,

b) belügyminiszter,

c), d) Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter informatikai kormánybiztos, igazságügy-miniszter

Határidő: 2001. május 31.