11/2000. (III. 27.) FVM rendelet

a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 30/1997. (IV. 30.) FM rendelet módosításáról

2000.04.04.

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 100. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a 30/1997. (IV. 30.) FM rendeletet (a továbbiakban: R.) a következők szerint módosítom:

1. § Az R. 2. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

2. § ,,(1) A vadászatra jogosultak (a továbbiakban: jogosult) hatósági nyilvántartásába társult vadászati jog gyakorlása esetén a földtulajdonosok vadászati közösségének a Vtv. 12. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti képviselőjét kell bejegyezni.

(2) A jogosultak hatósági nyilvántartásba vételére vonatkozó kérelem mintáját az 1. számú melléklet tartalmazza. A kérelemhez mellékelni kell:

a) a Vtv. 12. §-ában foglaltakról hozott határozatok hitelesített példányát, társult vadászati jog esetén a vadászati jog gyakorlásának, illetőleg hasznosításának módjáról, feltételeiről szóló működési szabályzatot, továbbá a földtulajdonosok által gyakorolt vadászati jog esetén a földtulajdonosok megállapodását, a vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti szerződést;

b) a vadászterületre vonatkozóan a vadászat helyi részletes rendjét rögzítő szabályzatot;

c) a vadászterületen a teljes vadászati évben vadászni jogosult vadászok névsorát, lakóhelyük címét és vadászjegyük vagy – a legalább egy teljes vadászati évre szóló bérvadászati szerződés esetén – a vadászati engedélyük számát.

(3) A hatósági nyilvántartásban a (2) bekezdésben foglalt adatokat érintő változást a jogosult – harminc napon belül – a vadászati hatóságnak köteles írásban bejelenteni.''

2. § (1) Az R. 6. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) Társult vadászati jog esetén a vadászterület földtulajdonosainak közössége a Vtv. 12. §-ában foglaltak szerinti határozathozatal részletes eljárási szabályait, valamint a tulajdonosi közösség működési szabályait – a (2)–(8) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – saját maga állapítja meg. A tulajdonosi közösség működési szabályzatához a 20. számú melléklet mintát tartalmaz.''

(2) Az R. 6. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) A Vtv. alkalmazásában a vadászterületnek minősülő ingatlan tulajdonjoga igazolásaként el kell fogadni:

a) az ingatlan tulajdoni lapjának hiteles másolatát;

b) az ingatlan széljegyzettel ellátott tulajdoni lapja esetén a tulajdon bejegyzése alapjául szolgáló okirat eredeti vagy közjegyzővel hitelesített másolati példányát (mindkét esetben a benyújtást a földhivatal az okiratokon igazolta);

c) az ingatlan tulajdonjogának földhivatali bejegyzéséről szóló határozat eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányát;

d) a kárpótlási árverés során készült árverési jegyzőkönyvet vagy közjegyző által hitelesített példányát, valamint

e) az illetékes megyei földművelésügyi hivatal által hozott részarány-kiadási határozatot.''

(3) Az R. 6. §-a a következő (5)–(8) bekezdésekkel egészül ki:

,,(5) Társult vadászati jog gyakorlása esetén a vadászati közösség döntése alapján a közösség nem vadászó földtulajdonos tagjait többlethasználati díj illeti meg, ami a vadászterületen vadászatot gyakorló vadászó tulajdonostársak terhére állapítható meg. A használati viszonyok részletes szabályait – a működési szabályzat mellékleteként – írásbeli szerződésbe (megállapodás) kell foglalni.

(6) A vadászati közösség – illetve a képviselője – működése során felhasználható közös költség mértékét a vadászati jog gyakorlása vagy hasznosítása feltételei között, az éves költségvetésben előzetesen rögzíteni kell.

(7) A földtulajdonosok által nem igényelt haszonbérleti vagy többlethasználati díj részének felhasználásáról a tulajdonosi közösség – az igény érvényesítésére vonatkozó elévülés szabályaira is figyelemmel – határozatban rendelkezhet. A vadászati közösség megszűnésekor a tulajdonosoknak dönteniük kell a működésük során közös tulajdonukba került javak teljes körű felhasználásáról, illetve a közösséggel szemben esetlegesen fennálló követelés megosztásáról is.

(8) A vadászati közösséghez tartozó föld tulajdonjogának első alkalommal történő igazolását mindaddig el kell fogadni, amíg a változást a (3) bekezdés a)–e) pontjában felsorolt igazolások bármelyikével bejelentették.''

3. § Az R. 7. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

,,(7) A határozathozatalban részt nem vett földtulajdonosok az illetékes szervezeteknél felvilágosítást kaphatnak, továbbá az iratokba betekinthetnek.''

4. § Az R. 8. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

8. § ,,Bérvadászati szerződés a jogosult által felajánlott meghatározott mennyiségű és minőségű vad elejtésén kívül a vadászterület meghatározott részére vonatkozó vadászati tevékenységre is köthető. A bérvadászati szerződés nem érinti a jogosultnak a Vtv. II–IV. és VI. fejezetében foglalt, a vad és élőhelyének védelmével, a vadgazdálkodással, a vadászattal és azok teljesítésével kapcsolatos törvényben előírt kötelezettségét és felelősségét.''

5. § Az R. 9. §-a a következő (5)–(10) bekezdésekkel egészül ki:

,,(5) A földtulajdonosok vadászati közösségének határozata akkor tekinthető érvényesnek, ha azt a tulajdonosok a hirdetményben megjelölt időpontban (határnap szerint) és a meghirdetett napirendet tárgyaló gyűlés keretében hozzák meg, legkésőbb a hirdetmény kifüggesztésére megszabott harmincnapos határidő lejártát követő hatvan napon belül.

(6) A képviselő – a vadászati hatóságnál történő közzététel kivételével – a Vtv. 14. §-ában meghatározott módon köteles minden alkalommal hirdetményben tájékoztatást közzétenni a földtulajdonosi kifizetések idejéről, helyéről és módjáról, továbbá legkésőbb tizenöt napon belül a földtulajdonosok vadászati közösségének gyűlésén hozott határozatokról.

(7) A földtulajdonosok vadászati közösségének képviselője – a Vtv. 14. §-ában meghatározott hirdetményi úton – köteles a földtulajdonosok vadászati közösségének gyűlését összehívni

a) a működési szabályzatban a pénzügyi beszámolásra meghatározott időszakonként, az éves költségvetés megállapításának, illetve a vadászati közösség működését lezáró pénzügyi beszámoló tárgyalására;

b) minden olyan esetben, amikor a földtulajdonosok vadászati közösségének képviseletében olyan intézkedés válik szükségessé, amely meghaladná a működési szabályzatban, illetve a tulajdonosok korábbi határozataiban foglaltakat;

c) a földtulajdonosok vadászati közösségének megszűnése időpontját legalább hatvan nappal megelőzően;

d) amennyiben a határozat meghozatalát a földtulajdonosok Vtv. 12. §-ában foglaltak szerint számított egyharmada kezdeményezi.

(8) Haszonbérlet esetén a jogosult a haszonbérleti díjat a földtulajdonosok vadászati közössége képviselőjének – az általuk közösen meghatározott módon és rendben – köteles megfizetni.

(9) A Vtv. 14. § (6) bekezdésében foglaltak szerint a képviselő köteles az egyes földtulajdonosok tulajdoni hányadairól nyilvántartást készíteni, és a vadászati jogból a tulajdonosokra eső terhet, illetve hasznot a nyilvántartás szerint megosztani, illetve megfizetni.

(10) A megválasztott képviselő a földtulajdonosok vadászati közösségével való elszámolási kötelezettségét a földtulajdonosok vadászati közösségének működési szabályzatában meghatározott időszakonként a földtulajdonosi gyűlés elé terjesztett pénzügyi beszámolójával teljesíti. A beszámolót a közösség határozattal fogadja el.''

6. § Az R. a következő 9/A. §-sal egészül ki:

(A Vtv. 16. §-ához)

9/A. § A Vtv. alkalmazásában vadgazdálkodási létesítménynek, berendezésnek minősülnek a következők: a vadászterületen mesterségesen létesített vadetető és dagonya, takarmánytároló, sózó, vaditató, épített les, vadaskerti kerítés, épített vadbefogó, továbbá az apróvad tenyésztésére szolgáló létesítmény.''

7. § Az R. 12. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

12. § ,,(1) Vadaskert, vadaspark létesítésének engedélyezéséről, illetve az engedélyben foglaltak felülvizsgálatáról a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a Vtv.-ben előírt eljárás szerinti határozat meghozatalához az illetékes vadászati hatóság véleményét kikéri.

(2) A vadászati célú vadaskert legkisebb kiterjedése

a) vaddisznó, illetve muflon esetében 200 ha,

b) más nagyvadfajok esetében 500 ha.

(3) Ha a vad szaporítása és tartása, illetve a vadászati hasznosítás megosztott vadaskerti egységekben történik, az egybefüggő vadászati célú területrész terjedelmének meg kell felelnie a (2) bekezdésben foglaltaknak. Ez esetben a tartott vad elejtése kizárólag a vadászati célú egységben történhet. Állategészségügyi okból vagy a vad túlszaporodása miatt szükséges állományszabályozás céljából, kérelemre a vadászati hatóság engedélyezheti a hivatásos vadász által lőfegyverrel történő állományapasztást a nem vadászati célú területrészen is.

(4) A vadaskert létesítésének engedélyezésére irányuló kérelem tartalmi követelményeit a 21. számú melléklet tartalmazza.

(5) A vadaskert egészében (minden egységében) biztosítani kell a vad természetes táplálkozási, rejtőzködési és – különösen a vadászati célú egységben – kitérési, illetve menekülési lehetőségét.

(6) Vadaskertben történő idényen kívüli vadászat – a vad szaporodására általánosan elfogadott etikai szabályok megtartása mellett, továbbá a vadászati hatóság részére történt előzetes bejelentés alapján – folytatható.

(7) A vad nem vadászati célú zárttéri tartásának minősül:

a) ha a vad zárttéri tartását részben vagy egészben nem vadászati célra végzik;

b) ha a vadaskertben tartható vad szaporítását, tartását szolgáló elkerített terület a vadaskerttől úgy áll külön, hogy a vad átjárása vagy lábon való átterelése nem lehetséges.

(8) A vadaskertben tartott vadállomány hasznosítását a vadászati hatóság – a minisztérium létesítési engedélyében meghatározottak, továbbá az éves vadgazdálkodási terv szempontjai szerint, valamint a vad zárttéri tartására a Vtv. 32. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – vadászati évenként engedélyezi. Az engedélyben meghatározza a vad kertbe történő kiengedését, hasznosítását, amelyhez kizárólag vadaskerti felhasználásra, külön ,,Z'' (zárttéri) megjelölésű azonosító jelet ad ki.

(9) A vadállomány védelmével, fenntartásával, valamint az élőhely védelmével összefüggő kötelezettség megsértésének minősül, amennyiben a zártan tartott vad – ideértve a vadaskertet és a vadasparkot is – tartására, hasznosítására a jogszabályban, illetve a létesítési engedélyben vagy a vadászati hatóság határozatában foglalt előírásokat nem tartják be.''

8. § Az R. 14. §-a (3)–(4) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a (4) bekezdés jelölése (5) bekezdésre változik:

,,(3) A Vtv. 30. § (1) bekezdése szerint tiltott csapdázási módszer a lábfogó csapóvas alkalmazása is.

(4) Élő vad befogása esetén az alkalmazott befogót a jogosult köteles legalább tizenkét óránként ellenőrizni. Éjszakai működés esetén az első ellenőrzést legkésőbb napkeltekor el kell végezni. A vadat a befogóból az észleléstől számított lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb kettő órán belül el kell távolítani.''

9. § Az R. 15. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A vadászterületen egy évnél hosszabb időtartamra mesterségesen létesített vadgazdálkodási, vadászati létesítményt a tájba illő módon, természetes anyagból kell készíteni.''

10. § (1) Az R. 16. §-a (2)–(3) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,(2) A nem vadászati rendeltetésű területen, valamint vadasparkban tartott nagyvad telepítését, illetve annak vadászterületre (vadaskertbe) történő kihelyezését a vadászati hatóság vadászati évenként engedélyezi.

(3) A nem vadászati területről vagy vadasparkból a vadászterületre (vadaskertbe) telepített, kihelyezett nagyvadat jól felismerhetően, a vad teljes élettartamára maradandó módon kell megjelölni, amiért a jogosult a felelős. Az ilyen vad átvevőjét tájékoztatni kell, és az állatkísérő okmányban a vad nem vadászati célú, zártan nevelt származását is fel kell tüntetni.''

(2) Az R. 16. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

,,(4) A (2)–(3) bekezdés szerinti vad vadászata előtt a jogosult köteles a vadászt – a bérvadászt a bérvadászati szerződése keretében – a vad nem vadászati célú zártan nevelt származásáról tájékoztatni. A vadász a lőjegyzékén és a vadászati naplóban az ilyen vad elejtését ,,zártan nevelt vad'' megjelöléssel köteles bejegyezni.''

11. § Az R. 17. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Vtv. 38–39. §-ához)

17. § ,,A vadászati hatóság a Vtv. 38. § (3) bekezdésének c) pontja alapján a kötelezettség megszegésével összefüggő eljárása mellett, felszólítást követően vadászati tilalmat is elrendelhet, különösen, ha a jogosult a Vtv. 16–18. §, a 22–25. §, a 28–35. §, 38–39. §, 69–71. § és a 82–83. §-okban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.''

12. § Az R. 18. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

18. § ,,(1) A vadászati idényeket, valamint a vízivad fészkelési és vonulási szempontból nemzetközileg is kiemelt jelentőségű vízi élőhelyeket a 3. számú melléklet tartalmazza. Az egyes vadfajok vadászatára megállapított vadászati idényt ivar, korcsoport, illetve trófeás vad esetén minőség szerint is kell érteni. A vadászati idény, ha annak kezdete vasárnapra vagy hétfőre esik, akkor kiterjed az azt megelőző egy, illetve kettő napra. Ha a vadászati idény vége péntekre vagy szombatra esik, akkor kiterjed az azt követő kettő, illetve egy napra is.

(2) A vízivad fészkelési és vonulási szempontból kiemelt jelentőségű, a 3. számú mellékletben felsorolt vízi élőhelyeken a vadászati hatóság – védett természeti területet érintően a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával – szabályozza a vízivad vadászat rendjét. Ebben meghatározza a vízivad vadászatának helyét, módját, idejét, gyakoriságát és a vadászható vadfajokat.

(3) A vadállomány védelme és a vad kímélete miatt vadászati idényre való tekintet nélkül haladéktalanul el kell ejteni a súlyosan beteg és mozgásképtelen, illetve a súlyosan sérült és életképtelen vadat. Az ilyen elejtést a vadat elejtő vadász köteles a vadászati naplóban ,,beteg'' megjelöléssel rögzíteni, és haladéktalanul bejelenteni a jogosultnak. A jogosult köteles az állategészségügyi okból elejtett vadat vizsgálatra alkalmas módon az elejtés helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak bemutatni. A hatósági állatorvos az elejtés indokoltságáról külön jogszabály szerinti igazolást állít ki.

(4) Bérvadászat során állategészségügyi okból a Vtv. 73. §-ában felsorolt trófeás vad nem ejthető el.''

13. § Az R. 19. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

,,(4) Az üzemtervi időszak felének elteltekor a vadászati hatóság az üzemterv teljesítésének módjáról felülvizsgálatot tart.''

14. § (1) Az R. 20. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) Az éves vadgazdálkodási tervet jóváhagyásra – a külön jogszabály szerinti vadállomány-becslési jelentéssel együtt – évente február 1. napjáig kell az illetékes vadászati hatósághoz jóváhagyásra benyújtani.''

(2) Az R. 20. §-a következő új (4)–(6) bekezdéssel egészül ki:

,,(4) Az éves vadgazdálkodási tervtől tíz százalékot meghaladó mértékben való eltérést a vadászati hatóság előzetesen, kérelemre – a Vtv. 45. § (3) bekezdésében és 47. §-a (3) bekezdésében meghatározott módon – engedélyezheti.

(5) Az előzetesen nem engedélyezett eltérés a Vtv. 83. § (1) bekezdésének g) pontjában foglaltak szerint a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.

(6) Az éves vadgazdálkodási terv készítése, jóváhagyása során kárveszély esetén figyelembe kell venni a nem az adott vadászterületen szaporodó, de ott megjelenő és vadkárt okozó váltóvadat is. Az éves vadgazdálkodási tervben a hasznosítható vad mennyiségének jóváhagyásakor a vadászati hatóság a tervezett törzsállomány és szaporulat mellett a váltóvad mennyiségét, illetve arányát is vizsgálja.''

15. § Az R. 22. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

22. § ,,(1) A vadászterület vadgazdálkodásának egészét irányító munkakörű hivatásos vadász kivételével, a Vtv. 50. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti igénybevételnek a hivatásos vadász szerződés alapján történő foglalkoztatása minősül.

(2) A hivatásos vadász működési területe – a vadászterület vadgazdálkodásának egészét irányító munkakörű hivatásos vadász kivételével – a több jogosult által történő közös igénybevétel esetén sem haladhatja meg a háromezer hektárt.

(3) Hivatásos vadásznak minősül a jogosultnál az (1)–(2) bekezdésekben foglaltak szerint vadgazdálkodási szakfeladatokat ellátó személy, aki e rendelet szerint legalább középfokú szakirányú képesítéssel rendelkezik, vagy megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek, továbbá e minőségében hatósági esküt tett és a vadászati hatóság hivatásos vadászként a nyilvántartásba veszi.

(4) Hivatásos vadászként alkalmazható – a vadászati hatóság előzetes engedélye alapján – az a személy is, aki legkésőbb 2002. szeptember 1. napjáig a középfokú szakirányú képesítést megszerzi, vagy ugyanezen időpontig igazolja, hogy megszakítás nélküli, legalább ötéves hivatásos vadászi munkaviszonnyal rendelkezik.

(5) A hivatásos vadászokra előírt feltételek megléte esetén hivatásos vadászként foglalkoztatható az őrzés feladatát ellátó halőr, mezőőr, valamint az erdő őrzésével megbízott erdészeti szakszemélyzet tagja, amennyiben a munkaköreikre megadott működési területek fekvése összefügg.

(6) A vadászati hatóság a hatósági esküt tett hivatásos vadászt a 7. számú melléklet I. része szerint veszi nyilvántartásba. A melléklet II. része tartalmazza a Magyar Országos Vadászkamara (a továbbiakban: vadászkamara) területi szervezetének a hivatásos vadász kamarai tagról vezetett nyilvántartás mintáját. A hivatásos vadász esküjének szövegét és az esküokmány formáját a 8. számú melléklet tartalmazza.

(7) A hivatásos vadász szolgálati igazolványa, az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvénye, valamint a szolgálati naplója mintáját a 9. számú melléklet tartalmazza.

(8) A hivatásos vadász igénybevételéről, működési területéről, igénybevételének megszűnéséről a jogosult köteles nyolc napon belül tájékoztatni a működésének helye szerinti vadászati, valamint rendőrhatóságot, továbbá a hivatásos vadász lakóhelye szerint illetékes vadászkamarát.''

16. § Az R. 23. §-a (3)–(4) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,(3) A hivatásos vadász kötelező egyenruhája: ünnepi öltöny, posztóöltöny, bélelhető kabát, kalap, téli sapka, sál, kesztyű, melyek kihordási ideje legfeljebb harminchat hónap, továbbá nyári öltöny, munkaruha, nyakkendő, ing, zokni és cipő, gumicsizma, bakancs, melyek kihordási ideje legfeljebb tizenkét hónap.

(4) A hivatásos vadász kötelező szolgálati felszerelése a következő: a vadászterület jellegének megfelelő szolgálati vadászlőfegyver tokkal, golyós lőfegyver esetén céltávcsővel, vadásztőr, táska, távcső tokkal, kézi lámpa, egyéni sebkötöző csomag, valamint a működési terület térképe.''

17. § Az R. 26. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) A hivatásos vadászt a szolgálati feladata teljesítése során elejtett vad után lődíjként a szolgálati lőfegyvere és annak öbnagysága figyelembevételével

a) az elejtett szarkáért, szajkóért és dolmányos varjúért tíz darab sörétes lőszer,

b) az elejtett kóbor kutyáért, valamint kóbor macskáért huszonöt darab sörétes vagy öt darab golyós lőszer,

c) február 1.–október 15. közötti időszakban elejtett rókáért hetvenöt darab sörétes vagy tizenöt darab golyós lőszer, október 16.–január 31. közötti időszakban történt elejtése esetén pedig huszonöt darab sörétes vagy öt darab golyós lőszer,

d) a jogosult által előírt állományszabályozás során elejtett nagyvad után három darab golyós lőszer

illeti meg a jogosult költségére. A lődíj elszámolásának rendjét a jogosult állapítja meg.''

18. § Az R. 27. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

27. § ,,(1) Az azonosítójel a megjelölésre kötelezett vadfajokra egységes formátumú, a kiadása évében sorszámozott, egyszer használatos zárású fémszalag. Az azonosítójeleket a vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásakor, a vadászatra jogosult igényének megfelelő darabszámban adja ki. Az azonosítójelek kizárólag a jogosult vadászterületén és az éves vadgazdálkodási terv szerint hasznosításra jóváhagyott vadmennyiség erejéig használhatók fel. A jogosult a kiadott azonosítójelek felhasználásról a következő vadászévre szóló igényével egyidejűleg – illetve ellenőrzés során a vadászati hatóság felhívására – köteles tételesen elszámolni. A jogosultnál lévő, fel nem használt azonosítójelek érvényességét a vadászati hatóság a következő vadászévre meghosszabbíthatja azzal a feltétellel, hogy először a maradványt kell felhasználni.

(2) Az azonosítójelet a nagyvad hátsó lábán a csánk fölött – a horgasinat (Achilles-ín) befoglalóan – a nagyvad birtokbavételét követően azonnal be kell helyezni. A vad elszállítását csak azonosítójellel történt megjelölését követően szabad megkezdeni.

(3) Az élő vad vadászterületről történő befogása és elszállítása, illetve a vadaskerti telepítés céljából történő befogás esetén, az azonosítójelet annak érvénytelenítésével kell felhasználni. Az így használt azonosítójel a szállítás egyéb okmányai mellett, a rendeltetés helyéig kíséri a befogott vadat.

(4) Az azonosítójel díja darabonként száz forint, amit a külön jogszabályban foglaltak szerint a 10032000-0122191-56000003 számú ,,Vadgazdálkodási tevékenységek'' elkülönített kincstári számla javára, a vadászati hatóság által meghatározott módon készpénzben, készpénz-átutalási megbízással vagy átutalással kell teljesíteni.

(5) A jogosult az azonosítójelek használatának részletes szabályait a vadászat helyi részletes rendjéről szóló szabályzatban köteles megállapítani.

(6) Társas vadászat esetén a vadászat vezetője, egyéni vadászat esetén a vadász, illetve vendég- vagy bérvadászat esetében a kísérővadász, legkésőbb a vadászat megkezdése előtt köteles a jogosult által rendelkezésére bocsátott azonosítójeleket átvenni, a vadászat során magánál tartani, és használni.

(7) A vad vagy zsigerelt teste csak az azonosítójellel együtt szállítható. Az azonosítójelen szereplő adatokat a nagyvad felvásárlója, felhasználója vagy feldolgozója oly módon köteles a megfelelő bizonylatokba bejegyezni, hogy abból a vad vadászterületről való származása is megállapítható legyen. A behelyezett azonosítójelnek a vad csánkján történő megőrzése a vad – egésze vagy zsigerelt teste – feldolgozásáig kötelező.''

19. § Az R. 29. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

29. § ,,(1) A vadászati naplót a 11. számú melléklet I. részében foglalt minta szerint, területrészenként elkülönítve kell vezetni. Minden vadászatot új sorszámon, annak megkezdése előtt, saját kezű beírással kell naplózni. Egyéni vendég- vagy bérvadászat esetében a kísérővadász is bejegyezheti a vadászatot. A vadászat végén ugyanezen módon kötelező a vadászati naplóba bejegyezni a vadászat befejezését és az eseményeit. Az egyes naplóbeírásokat a bejegyzője – egyéni vadászat esetén a vadász, társasvadászat esetén a vadászatvezető, bér- és vendégvadászat esetén pedig a kísérővadász – köteles az aláírásával is hitelesíteni.

(2) A teríték-nyilvántartást a 11. számú melléklet II. részében foglalt minta szerint – külön nyilvántartásként – kell vezetni.

(3) A vadászjegyet, az egyéni lőjegyzéket, a vadászati naplót, a teríték-nyilvántartást és a jogosult által vezetett dokumentumokat a vadász, illetve a jogosult – az eredeti bejegyzésekkel – legalább ötévig köteles megőrizni.''

20. § Az R. 32. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

32. § ,,(1) A vadászjegyet és az egyéni lőjegyzéket az igénylő lakóhelye szerinti vadászkamara területi szervezete állítja ki, illetve érvényesíti.

(2) A vadászjegyet és az egyéni lőjegyzéket a vadászati évre kell kiállítani vagy érvényesíteni.''

21. § Az R. 33. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

33. § ,,(1) Az állami vadászjegy kiadásának és az egyéni lőjegyzék kiállításának, érvényesítésének díja vadászati évenként hatezer forint.

(2) A vadászjegy után fizetendő igazgatási szolgáltatási díj ötven százalékát a megyei vadászkamara – a külön jogszabályban foglaltak szerint – havonta köteles átutalni a 10032000-0122191-56000003 számú ,,Vadgazdálkodási tevékenységek'' elkülönített kincstári számlára.

(3) A vadászjegyet érvényesítő és az első alkalommal vadászjegyet váltó vadászokról, hivatásos vadászokról a megyei vadászkamara a nyilvántartás változását – a (2) bekezdésben foglalt átutalással egyidejűleg – havonta köteles megküldeni a vadászati hatóságnak.''

22. § Az R. 34. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

34. § ,,A vadászati engedély után fizetendő igazgatási szolgáltatási díj minden megkezdett harminc napra hatezer, a teljes vadászévre ötvenezer forint, melyet – a külön jogszabályban foglaltak szerint – a 10032000-0122191-56000003 számú ,,Vadgazdálkodási tevékenységek'' elkülönített kincstári számla javára a vadászati hatóság által meghatározott módon készpénzben, készpénz-átutalási megbízással vagy átutalással kell teljesíteni.''

23. § Az R. 35. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

35. § ,,(1) Ha a vadászati engedély kiadása iránti kérelmet a vadász az ügyeivel megbízott vadászatszervező útján nyújtja be, a vadászati hatóság kérheti a szervező vadásztatási tevékenység folytatására való jogosultsága igazolását.

(2) A vadászatszervező kereskedelmi tevékenység gyakorlásának külön jogszabály szerinti nyilvántartásba vételéhez a minisztérium egyetértése szükséges.

(3) A vadászati engedélyt – amennyiben az több vadászati hatóság illetékességi területén történő vadászatra szól – a tervezett első vadászat helye szerint illetékes vadászati hatóság állítja ki. Ilyen esetben a vadászati hatóság az engedély adatait haladéktalanul átjelenti a további vadászat helye szerinti vadászati hatóságnak.

(4) A vadászati engedéllyel rendelkező vadász bérvadászatát – a vadászat megkezdése előtt legalább huszonnégy órával – a jogosultnak kell bejelentenie az érintett vadászterület szerint illetékes vadászati, valamint védett természeti terület esetében a természetvédelmi hatósághoz.''

24. § Az R. 36. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

36. § ,,(1) A vadászjegynek vagy a vadászati engedélynek a Vtv. 65. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti visszavonására irányuló eljáráshoz a vadász felelősségét jogerősen megállapító szerv köteles értesíteni a vadász lakóhelye szerinti vadászati hatóságot.

(2) A Vtv. 65. § (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában védett vadfaj elejtésének minősül a természetvédelmi oltalom alatt álló állatfaj egyedének vagy bármely fejlődési alakjának elejtése vagy elfogása.

(3) A Vtv. 65. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a vadászjegyet vagy a vadászati engedélyt visszavonó határozatában a vadászati hatóság köteles rendelkezni a visszavonás időtartamáról is.''

25. § Az R. 37. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

37. § ,,(1) A miniszter – a Vtv. 66. § (3) bekezdésében foglaltak szerint – a vizsga tartalmi feltételeit, valamint a Vadászvizsga Szabályzatot a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben teszi közzé.

(2) Vadászvizsgára a vadász lakóhelye szerinti területi vadászkamaránál lehet jelentkezni.

(3) Nem kell vadászvizsgát tenni annak, aki

a) erdészeti, mezőgazdasági, közép- vagy felsőfokú szakoktatási intézményben a vadászat-vadgazdálkodás tananyagát felölelő tantárgyból eredményes vizsgát tett – ami a fegyverismeretre és -használatra vonatkozó elméleti és gyakorlati ismeretekre is kiterjedt –, és ezt az oktatási intézmény hiteles okiratban igazolja;

b) felsőfokú vadgazdálkodási szakirányú végzettséget szerzett;

c) vadgazdálkodási technikusi oklevelet szerzett;

d) vadász-vadtenyésztő szakmunkás képesítéssel rendelkezik.

Az a)–d) pontokban felsorolt szakképesítések a fegyverismeretre és -használatra vonatkozó vizsgarész letétele alól is mentesítenek.

(4) A vadászvizsgára tizenhét éves kortól lehet jelentkezni, a meghirdetett vizsga időpontját megelőzően legalább kilencven nappal.''

26. § Az R. 38. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

38. § ,,A vadászvizsga díja hétezer forint. A ragadozó madárral való vadászatra, illetve a vadász-íjászatra feljogosító kiegészítő vizsga díja a vadászvizsga mindenkori díjának ötven százaléka. A díjat jelentkezéskor a vadászkamara területi szervezeténél készpénzben vagy készpénz-átutalási megbízással kell teljesíteni.''

27. § Az R. 39. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

39. § ,,A vadászvizsga bizonyítvány – amit a vadászkamara ad ki – az elméleti és a gyakorlati vizsgarészek eredményes letételét tanúsítja. A vizsgáztatásról és a kiadott bizonyítványokról a vadászkamara nyilvántartást vezet. A vadászvizsgáról kiadott bizonyítvány mintáját, a jelentkezés és nyilvántartás mintáját, valamint a vadászvizsga főkönyvét a 13. számú melléklet tartalmazza.''

28. § (1) Az R. 40. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) Apróvadat sörétes vadászlőfegyverből kilőtt söréttel, nagyvadat golyós vadászlőfegyverrel szabad elejteni. Vadászati célra legalább 2 mm-től legfeljebb 4,5 mm-ig terjedő átmérőjű sörét használható.''

(2) Az R. 40. §-a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:

,,(4) Vadbefogó hálóval kizárólag a zárttéri tenyésztésből származó kibocsátott fácán, továbbá a mezei és üregi nyúl, gímszarvas, dámszarvas, valamint őz fogható be.''

29. § Az R. 42. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

42. § ,,(1) A vadászeb fajtacsoportba a Federation Cynologique Internationale (F.C.I.) által vadászkutyaként elfogadott és nyilvántartott fajták közül az apróvad és nagyvad vadászatára, valamint kotorékmunkára Magyarországon jellemzően használt fajták tartoznak. Ezek – fajtakörök szerint – az alábbiak:

1. kontinentális vizslák – magyar és német vizsla fajták;

2. angol vizslák – pointer és angol-, ír- és gordon szetterek;

3. kajtatóebek – spánielek, fürjészeb;

4. retriverek – golden- és labrador retriverek;

5. tacskók;

6. terrierek – foxterrierek, welsh és jagd terrierek;

7. vérebek – hannoveri, bajor és angol vérebek;

8. kopók (a falkakopók kivételével) – erdélyi kopó, bassethund;

9. agarak (vadászati hagyományőrző fajtafenntartásban) – magyar agár.

(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt kutyafajták esetében a külön jogszabály szerint elismert tenyésztő szervezet a minisztériumnál kérelmezheti a fajta vadászkutya fajtacsoportba való előzetes felvételét.

(3) A minisztérium a (2) bekezdésben foglalt kérelmet – az Országos Magyar Vadászkamara javaslata alapján – az állattenyésztésről szóló külön jogszabályok figyelembevételével bírálja el. A jóváhagyás akkor adható meg, ha a felvételre kért fajta megfelel a vadászeb fajtacsoport egészére, illetve a fajtakörökre az (1) bekezdésben előírt általános feltételeknek.''

30. § Az R. a következő 42/A. §-sal egészül ki:

42/A. § (1) A 42. §-ban a vadászeb fajtacsoportban fajtakörönként felsorolt vagy a minisztérium által a fajtacsoportba előzetesen felvett, vadászaton jellemzően használt fajták (a továbbiakban: vadászkutya fajták) vadászati alkalmassági követelményeit az adott fajta vizsga- és versenyszabályzatában – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – az elismert tenyésztő szervezet köteles meghatározni. A vadászkutya fajták munkavizsgájának a fajtakörnek megfelelő vadászati kiképzettség felmérésére is ki kell terjednie. Ez a vizsga vagy vizsgarész egyben igazolja az adott vadászkutya vadászati alkalmasságát is.

(2) A vadászkutya-fajták vizsga- és versenyszabályzata vadászati alkalmassági követelményeit a 42. § (1) bekezdésben felsorolt fajtakörönként – és amennyiben indokolt, fajtánként – az apró- és nagyvad vadászat, továbbá a kotorékmunka során adódó feladatok szerint kell meghatározni.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglalt követelményeket az Országos Magyar Vadászkamara javaslata alapján a minisztérium hagyja jóvá, és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben teszi közzé.

(4) Vadászkutyák vadászati alkalmassági vizsgáin csak az a személy minősíthet, aki teljesítmény-bírói igazolvánnyal és egyidejűleg érvényes vadászjeggyel is rendelkezik. A minősítést végző jogosult a megfelelő vadászati kiképzettséget is tanúsító bizonyítványt (a továbbiakban: vadászkutya munkavizsga bizonyítvány) kiállítani. A vadászkutya munkavizsgákon biztosítani kell, hogy a szabályzatban megadott munkateljesítmény feltételeknek megfelelő, az adott fajtakörbe tartozó egyéb fajtájú vagy fajtakeverék vadászkutyák is vizsgát tehessenek.

(5) A vadászkutya-fajták vizsga- és versenyszabályzatának tartalmaznia kell a vadászkutya teljesítmény-bírói kijelölésének, valamint a vadászkutya munkavizsga igazolásának, nyilvántartásának rendjét is.

(6) A vadászaton – a vaddisznó hajtóvadászata kivételével – kizárólag az adott fajtakörre meghatározott és az alkalmazott vadászati módnak is megfelelő vadászkutya munkavizsgát igazoltan teljesített vadászkutya használható. A vadászat során a vadászkutya vezetője a munkavizsga bizonyítványt vagy ennek hiteles igazolását köteles magánál tartani, és a vadászathoz szükséges dokumentumok ellenőrzésére feljogosított személy felhívására bemutatni.

(7) A vadászkutyát – a kotorékebek kivételével – vadászterületen folytatott munka közben jól látható és az állat egészségét, biztonságát nem veszélyeztető megkülönböztető jelzéssel kell ellátni.

(8) A jogosult – eltérő megállapodás hiányában – köteles a vadászterület jellegének megfelelő munkavizsgával rendelkező vadászkutyát tartó és azt a vadászaton rendszeresen vezető hivatásos vagy más vadász részére a kutya tartásának igazolt költségei legalább ötven százalékát megtéríteni.

(9) A vadászkutya vadászaton történő használata szabályainak megsértése a vadászat rendje megsértésének minősül.''

31. § Az R. a következő 42/B. §-sal egészül ki:

42/B. § (1) Vadászterületen vadászkutya teljesítményvizsgálata és minősítése céljából – a képesség- és tenyészvizsga, illetve a mezei verseny kivételével – verseny, illetve vizsga augusztus 1.–február 28. között rendezhető. A február 28.–augusztus 1. közötti időszakban tartott rendezvényekhez vagy vadászeb gyakoroltatásához kizárólag tenyésztésből kihelyezett apróvad használható.

(2) A vadászterületen az (1) bekezdés szerinti rendezvények lebonyolításához, illetve a vadászkutyák gyakoroltatásához a jogosult előzetes hozzájárulása is szükséges.

(3) Vérebversenyhez a vad szándékos sebzése tilos. Vérebverseny kizárólag előre meghatározott időpontban lefolytatott hajtó-, illetve terelővadászat után rendezhető meg.''

32. § (1) Az R. 43. §-ának (1), (2) és (5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,(1) A vadász a vadászat megkezdése előtt köteles a jogosultnál az előírt rendben jelentkezni. Egyéni vadászat esetén – ha ettől eltérő helyi szabályt nem állapítanak meg – a jogosultnál való jelentkezésnek minősül a vadászatnak a vadászati napló vezetésére meghatározott szabályok szerinti bejegyzése is. A vadász e rend szerinti jelentkezésével a jogosult hozzájárulása a vadászathoz megadottnak tekintendő. Egyéni vadászati módok esetén a jogosult köteles a vadászatok rendjére vonatkozó rendelkezéseit ismertetni, továbbá azt a vadászati naplóba is bejegyezni.

(2) A jogosult a vadászat részletes rendjét a vadászterületnek megfelelően, a helyi viszonyok szerint köteles megállapítani.''

,,(5) A társas vadászatok ütemtervét a jogosult köteles legkésőbb szeptember 30-ig az illetékes vadászati hatóságnak, rendőrhatóságnak, valamint – a természetvédelem alatt álló területre vontkozóan – a természetvédelmi hatóságnak írásban megküldeni, és az esetleges változást – legkésőbb a vadászat kezdetét két nappal megelőzően – bejelenteni.''

33. § (1) Az R. 44. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) A vadászterületen a jogosult azoknak az egyénileg vadászó személyeknek a közvetlen (együtt tartózkodó) kíséretéről köteles gondoskodni, akik a biztonságos vagy szakszerű vadászathoz szükséges helyi ismeretekkel nem rendelkezhetnek, vagy ezt kérik. Kísérőként a jogosult elsősorban a hivatásos vadászt köteles megbízni, illetve – ha a körülmények ezt nem teszik lehetővé – e feladatra alkalmas, vadászjeggyel rendelkező vadász is megbízható. Minden esetben kötelező az egyénileg vadászó, bérvadászati szerződéssel rendelkező személy mellé közvetlen kísérőszemélyt állítani. Társas vadászati mód esetén a kíséretről a vadászat rendjének megfelelően kell gondoskodni, amelynek során a kíséret meghatározott területrészen irányított is lehet.''

(2) Az R. 44. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

,,(4) A jogosult évente legalább egy alkalommal köteles balesetvédelmi oktatást tartani a vadászatra vonatkozó szabályokról; erről jegyzőkönyvet kell felvenni. A vadászatvezető, illetve egyéni vadászat esetén a kísérő köteles a vadászat megkezdése előtt balesetvédelmi eligazítást tartani, amit a résztvevők aláírásukkal igazolnak.''

34. § Az R. 45. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A vadászterület államhatárral határos részének kivételével a vadászterület határától számított háromszáz méteren belül lesvadászatot folytatni, vadgazdálkodási berendezést, vadbefogót, szórót létesíteni, működtetni csak a szomszédos vadászterületek jogosultjával kötött megállapodás alapján szabad.''

35. § Az R. 46. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(4) Vaddisznó és róka éjszakai vadászatán a vadász köteles magánál tartani és használni keresőtávcsövet, céltávcsövet, valamint kézilámpát, továbbá – ha a vadászati hatóság az eseti használatát külön engedélyezte – a fegyverlámpát.''

36. § Az R. 47. §-ának (3)–(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,(3) A vadászkutya kiképzése céljából – a vadászatra jogosult kérelmére – a vadászati hatóság a (2) bekezdés szerinti társas vadászat folytatása alól felmentést engedélyezhet.

(4) Nagyvad terelővadászaton lőhető a vaddisznó, a dámtehén, -ünő, -borjú, a muflonjuh, -jerke, -bárány, továbbá a 40. § (3) bekezdésében felsoroltak, valamint a vadászati hatóság külön engedélyével a gímtehén, -ünő, -borjú.''

37. § (1) Az R. 48. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) A vadászatra vonatkozó szabályok, illetve utasítások megszegőjét a vadászatvezető figyelmezteti, súlyosabb esetben a vadászatból kizárja. A hajtás megindítását és végét a vadászatvezető a vadászat résztvevői számára köteles egyértelműen jelezni. A hajtás lefújása után tilos lövést leadni, kivéve – a vadászatvezető előzetes eligazítása alapján – a sebzett vad terítékre hozását. A hajtás lefújása után szabálytalanul lövést leadó vadászt a vadászatvezető köteles a napi vadászatból kizárni.''

(2) Az R. 48. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

,,(4) A vadászat nem kezdhető meg a biztonságos lefolytatását akadályozó körülmény esetén. A vadászat biztonságos lefolytatását akadályozó bármely körülmény fellépése esetén a vadászatot be kell szüntetni.''

38. § Az R. 49. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) A töltött vadászlőfegyver a vadászat során biztosítva a vállon vagy kézben tartva, a csőtorkolattal felfelé hordható. A vadászlőfegyvert megtölteni, illetőleg csőre tölteni csak akkor szabad, amikor a vadászat megkezdődött. A vadászlőfegyvert mindig úgy kell kezelni, hogy az még véletlen elsülés esetén se okozhasson személyi sérülést vagy anyagi kárt. A vadászlőfegyvert csak a lövés előtt szabad tűzkész, illetve golyós lőfegyver elsütő billentyűjét gyorsított állapotba helyezni. Ha a lövés elmarad, a vadászlőfegyvert haladéktalanul ismét biztosítani, a golyós lőfegyver gyorsítóját feszteleníteni is kell. A vadászlőfegyvert terepakadályokon történő áthaladások megkezdése előtt, magasleslétra használata előtt, a fegyver meghibásodásakor, a vadászat során tartott szünetekben, valamint a vadászat befejezésekor előbb ki kell üríteni, és a kiürített fegyvert a többi vadász számára is láthatóvá tenni.''

39. § Az R. 50. §-a (2) és (4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,(2) Vaddisznó vadászatánál hajtóként az a személy alkalmazható, aki legalább a 16. életévét, apróvad vadászatánál pedig a 14. életévét betöltötte. Apróvad vadászaton töltögetőként csak érvényes vadászjeggyel rendelkező, erre kioktatott személyt szabad alkalmazni.''

,,(4) Sebzett, beszorított vagy lefogott nagyvadat a hajtónak nem szabad megközelítenie. Ha a vadászat során a vad támadása miatt valakit veszély fenyeget, a szomszéd vadász köteles haladéktalanul segítségére sietni.''

40. § (1) Az R. 51. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) Minden vadászházban, illetve a vadászati napló elhelyezésére szolgáló helyen elsősegélynyújtó felszerelést kell tartani. A társas vadászat színhelyére elsősegélydobozt kell vinni. Erről, valamint az elsősegélynyújtó felszerelések szükség szerinti pótlásáról a vadászatvezető gondoskodik. Egyéni és társas vadászat során minden vadász köteles egyéni sebkötöző csomagot magánál tartani. A vadászattal kapcsolatos építményeket és egyéb berendezéseket a biztonsági követelményeknek megfelelően kell létesíteni és üzemben tartani.''

(2) Az R. 51. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) Ha a lőfegyverrel okozott vadászati baleset társas, vagy legalább kettő egymással kapcsolatot tartó vadász egyéni vadászatán történt, a vadászatvezető, illetőleg a balesetet észlelő vadász köteles a vadászatot azonnal leállítani. Azokat a vadászokat, akiknek a baleset előidézésében vagy körülményeinek tisztázásában szerepe lehet, vissza kell állítani arra a helyre, ahol a sérülés bekövetkezésekor tartózkodtak, illetőleg helyben maradásra kell felszólítani. Tisztázni kell a baleset alkalmával a vad mozgásának irányát, elejtése helyét, a vadászok lövés idején elfoglalt helyzetét, illetve haladásuk irányát, a lőirányokat, a lövés körülményeit, valamint azt, hogy ki adott le lövést.''

(3) Az R. 51. §-a (7) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(7) Minden vadász- és szolgálati lőfegyverrel okozott személyi sérüléssel járó balesetet haladéktalanul be kell jelenteni az illetékes rendőr- és vadászati hatóságnak. A jelentésnek tartalmaznia kell a baleset előidézésében vagy körülményeinek tisztázásában jelenlevők személyi azonosító adatait, valamint az esemény helyét, időpontját, a sérülés jellegét és a megtett, illetőleg tervezett intézkedéseket.''

41. § Az R. 52. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

,,(5) A jogosult a vadászati engedéllyel elejtett vad trófeáját az elejtés helye szerint illetékes vadászati hatóságon kívül bírálatra bemutathatja a Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Tolna, Fejér vagy Pest megyei vadászati hatóságok valamelyikénél is. Ez esetben a trófeát elbíráló hatóság a bírálata eredményét hivatalból jelenti az elejtés helye szerinti vadászati hatóságnak.''

42. § (1) Az R. 53. §-ának (2)–(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,(2) A hivatásos vadász köteles a működési területén elejtett vad trófeáját – a jogosult rendelkezésének megfelelően – bírálatra kikészíteni, és a bírálatig tárolni.

(3) A vadászati idényen kívül, hatósági engedéllyel elejtett vad trófeáját legkésőbb az elejtéstől számított harminc napon belül kell bírálatra bemutatni.

(4) Az állategészségügyi okból elejtett, elhullott vagy a jogosulatlan vadászat során elejtett és lefoglalt, valamint a gépjárművel való ütközés során elpusztult vad trófeáját kötelező – a (3) bekezdésben foglaltak szerint – bírálatra bemutatni.''

(2) Az R. 53. §-a a következő (5)–(7) bekezdésekkel egészül ki:

,,(5) A Vtv. 73. § (1)–(2) bekezdésében felsorolt vadfajok trófeájának bemutatási kötelezettségét a vadfaj egyedének ivara és minősége figyelembevételével a 3. számú mellékletben foglalt vadászati idény szerint kell teljesíteni.

(6) A vadászterületen a hullott agancsot, illetve az elhullott vad trófeáját a jogosult előzetes írásbeli hozzájárulásával szabad gyűjteni.

(7) A vad származékainak a jogosult hozzájárulása nélküli gyűjtése esetén a Vtv. 84. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.''

43. § Az R. 55. §-ának (1)–(2) és (4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,(1) A vadászati hatóság a trófea bemutatását, illetve bírálatát a vadászatra jogosult teríték nyilvántartásában vagy a jogosult által a bírálatra benyújtott, a 11. számú melléklet III. részében foglaltak szerinti trófea bírálati jegyen aláírással és bélyegzővel igazolja. A vadászati hatóság az elbírált trófeán – a vaddisznóagyar és a vadászati engedéllyel elejtett vad trófeája kivételével – a jobb oldali agancstövet, illetve a szarvcsapot mechanikus befúrással is megjelöli.

(2) A trófea kivitelénél a vadászati hatóság trófea bírálati jegyen adott igazolását a vámhatóságnak felhívásra be kell mutatni. Az elhullott vagy egyéb nem közvetlen elejtésből származó trófea, illetve hullott agancs kiviteléhez a vadászati hatóság a 15. számú melléklet II. részében foglalt kiviteli engedélyét kell bemutatni.''

,,(4) A trófea bírálatáért a bemutatásra kötelezettnek igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni a 15. számú melléklet I. részében foglaltak szerint. A trófeabírálat díját – a külön jogszabályban foglaltak szerint – a 10032000-0122191-56000003 számú ,,Vadgazdálkodási tevékenységek'' elkülönített kincstári számla javára a vadászati hatóság által meghatározott módon készpénzben, készpénz-átutalási megbízáson vagy átutalással kell teljesíteni.''

44. § Az R. 57. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az (1)–(2) bekezdés jelölése (2)–(3) bekezdésre változik:

,,(1) A minisztérium a Vtv. 74. § (6) bekezdése szerint nemzeti értékké nyilvánított trófea rendelkezési jogának korlátozásáról a nemzeti értékké nyilvánító határozatában intézkedik.''

45. § Az R. 58. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Vtv. 75. §-ához)

58. § ,,A vadászatra jogosult felróható magatartásának minősül, ha a vad gépjárművel közúton, illetve vasúti járművel közforgalmú vasúti pályán történő ütközése közvetlenül a vadászat miatt következik be. A vadászatra jogosult felróható magatartásának minősül különösen, ha a vad gépjárművel közúton vagy közforgalmú vasúti pályán történő ütközése a miatt következik be, mert a jogosult a közút, illetve a közforgalmú vasúti pálya száz méteres körzetébe mesterségesen telepített és működtetett vadetetővel, sózóval, szóróval, itatóval, dagonyával vagy művelt vadfölddel a vadat odaszoktatta.''

46. § Az R. a következő 58/A. §-sal egészül ki:

58/A. § (1) A Vtv. 75. § (1) bekezdésében foglalt vadkár öt százalékot meghaladó részét a bekövetkezett összes kár alapján kell számolni.

(2) A Vtv. 75. § (1) bekezdésének alkalmazásában mezőgazdaságban okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás. A gyümölcs-, illetve szőlőtelepítésben bekövetkezett vadkár pénzértékét a pótlás mértékének arányában kell meghatározni.

(3) Mezőgazdasági vadkárt a vadkárbecslési szabályok szerint a következő időszakokban lehet bejelenteni, igényelni:

a) őszi gabona október 1.–augusztus 1.

b) tavaszi gabona április 1.–augusztus 1.

c) kukorica április 15.–november 15.

d) burgonya április 15.–október 15.

e) napraforgó április 15.–szeptember 30.

f) borsó, szója március 1.–augusztus 30.

g) szőlő március 1.–október 15.

h) gyümölcsös december 1.–február 28.''

47. § Az R. 61. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:

(A Vtv. 83–84. §-ához)

(2) Vadgazdálkodással, vadászattal összefüggő szabálysértési vagy büntetőügyben indult eljárásról az eljáró szerv, továbbá az érintett vadászatra jogosult köteles a cselekmény helye szerint illetékes vadászati hatóságot írásban tájékoztatni.''

48. § Az R. 62. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

62. § ,,A vadvédelmi hozzájárulás, a vadgazdálkodási és a vadvédelmi bírság összegét – külön jogszabály szerint – a 10032000-0122191-56000003 számú ,,Vadgazdálkodási tevékenységek'' elkülönített kincstári számla javára a vadászati hatóság határozatában meghatározott módon készpénz-átutalási megbízással vagy átutalással kell teljesíteni.''

49. § Az R. a következő 62/A. §-sal egészül ki:

(A Vtv. 86. §-ához)

62/A. § A vadászati hatósági feladatokat ellátó személy a szolgálati fegyverét előzetes felszólítás és figyelmeztető lövés leadása után, az életet vagy testi épséget közvetlenül fenyegető támadás elhárítására – ha a támadás másként nem hárítható el, az elkövető személlyel szemben az arányosság követelményeinek betartásával – használhatja. A fegyverhasználat nem lépheti túl a jogos védelem mértékét.''

50. § (1) Az R. 63. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A vadászati, az erdészeti, valamint a természetvédelmi hatósági feladatokat ellátó köztisztviselő nem járhat el olyan vadászatra jogosult hatósági ügyében, ahol az eljárás kezdetét megelőzően, egy éven belül a vadászatra jogosult által meghívott vendégvadászként vagy tagként vadászott.''

(2) Az R. 63. §-a következő (3)–(5) bekezdésekkel egészül ki:

,,(3) A jogorvoslati kérelem díját vissza kell téríteni, ha a jogorvoslati eljárásban felülvizsgált államigazgatási határozat vagy intézkedés a kérelmező hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. A visszatérítésről a jogorvoslati kérelem elbírálására jogosult vadászati hatóság rendelkezik.

(4) A kérelem visszavonása vagy elutasítása esetén a díjat nem lehet visszatéríteni.

(5) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

a) 5. §-ában foglaltakat a díjmentesség megállapítása tekintetében,

b) 31. § (1) bekezdésének első mondatában, valamint 31. § (2)–(7) bekezdésében foglaltakat a díjfizetésre kötelezettek körének megállapítása tekintetében,

c) 32. §-ában foglaltakat a jogorvoslati díj visszatérítése tekintetében,

d) 82. §-ában foglaltakat a mulasztási bírság tekintetében,

e) 83. §-ában foglaltakat a díjfizetés ellenőrzése tekintetében

alkalmazni kell azzal, hogy illetékhivatal helyett minisztériumot, illeték helyett díjat kell érteni.''

51. § Az R. a következő 65/A. §-sal egészül ki:

(A Vtv. 91. §-ához)

65/A. § (1) Mezei nyúl élő egyedeinek befogását és az országból történő kivitelét a befogás helye szerint illetékes vadászati hatóság engedélyezi.

(2) A vad, vadhús kereskedelmi felvásárlója a tevékenységét köteles bejelenteni a telephelye szerint illetékes vadászati hatóságnak. A bejelentésnek tartalmaznia kell a cég tevékenységét igazoló okiratok másolatait, vadfajonként a vad beszállításának jellemző térségét és körét, a vadhús tárolására, feldolgozására vagy felhasználására vonatkozó adatokat (darabszám és tömeg), valamint nyilatkozatot arról, hogy a felvásárló biztosítja az ellenőrzés lehetőségét a vadászati hatóság részére.''

52. § Az R. a következő 65/B. §-sal egészül ki:

(A Vtv. 92. §-ához)

65/B. § A vadászati hatósági feladatot ellátó személy a munkavégzés során köteles a hivatalos személyre utalást kifejező szolgálati jelvényt viselni, illetve felhívásra köteles magát a szolgálati igazolvánnyal és jelvénnyel is igazolni. A vadászati hatósági feladatokat ellátó személyek okmányainak mintáját a 22. számú melléklet tartalmazza.''

53. § Az R. a következő 65/C. §-sal egészül ki:

(A Vtv. 94. §-ához)

65/C. § (1) Az Országos Vadgazdálkodási Tanács (a továbbiakban: OVT), valamint a területi vadgazdálkodási tanácsok tagjait a miniszter bízza meg.

(2) Az OVT a minisztérium mellett, a területi vadgazdálkodási tanács pedig a területi vadászati hatóság mellett működik. A tanácsok tagjainak felsőfokú szakirányú végzettséggel kell rendelkezniük. Feladatuk vadgazdálkodási szakmai kérdésekben állásfoglalások és ajánlások kialakítása, illetve megtétele. A tanács döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, ügyrendjét maga állapítja meg.

(3) Az OVT tizenkét főből áll; tagjai: a minisztérium három, a Környezetvédelmi Minisztérium egy képviselője, valamint a vadászat és vadgazdálkodás érdekképviseleti, köztestületi szervezetének egy-egy képviselőjéből együttesen legfeljebb négy fő, továbbá négy fő megbízott szakember a vadgazdálkodás felsőfokú oktatási- kutatási intézményei képviseletében.

(4) A területi vadgazdálkodási tanács tizenkét főből áll; tagjai: a területi vadászati hatóság kettő, az erdészeti és a természetvédelmi hatóság egy-egy képviselője, valamint a vadászat és vadgazdálkodás érdekképviseleti, köztestületi szervezetének egy-egy képviselőjéből együttesen legfeljebb négy fő, továbbá négy fő megbízott szakember az adott térség vadgazdálkodási szakértői képviseletében. A tanács elnöke és titkára a vadászati hatóság egy-egy képviselője.''

54. § (1) Az R. 1–3. számú mellékletének helyébe e rendelet 1–3. számú melléklete lép.

(2) Az R. 5–7. számú mellékletének helyébe e rendelet 4–6. számú melléklete lép.

(3) Az R. 9–13. számú mellékletének helyébe e rendelet 7–11. számú melléklete lép.

(4) Az R. 14. számú mellékletének helyébe e rendelet 12. számú mellékletének I. része lép.

(5) Az R. 15. számú melléklete II. résszel egészül ki – e rendelet 12. számú melléklete II. része szerint –, egyidejűleg a 15. számú melléklet eredeti szövege I. rész jelölésre változik.

(6) Az R. 17. számú mellékletének helyébe e rendelet 13. számú melléklete lép.

(7) Az R. 19. számú mellékletének helyébe e rendelet 14. számú melléklete lép.

(8) Az R. e rendelet 15–17. számú melléklete szerint új 20–22. számú mellékletekkel egészül ki.

55. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba azzal, hogy az R. 20. § (2) bekezdésének helyébe lépő rendelkezését, valamint az R. 42/A. § (6)–(7) bekezdései a vadászkutya használatára vonatkozó rendelkezéseit 2002. március 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

a) az R. 10. § (1) és (3) bekezdése, valamint 31. § (2) bekezdése hatályát veszti;

b) a fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól szóló 64/1998. (XII. 31.) FVM rendelet 5. § (2) bekezdésében és 10. § (3) bekezdésében ,,az Országos Vadvédelmi Tanács''-ra utaló szövegrész helyébe ,,az Országos Magyar Vadászkamara'' szövegrész lép.

Dr. Torgyán József s. k.földművelésügyi miniszter

1. számú melléklet a 11/2000. (III. 27.) FVM rendelethez

[1. számú melléklet a 30/1997. (IV. 30.) FM rendelethez]

MINTA (Kiállítandó 3 példányban, melyből 2 példány a hatóságot illeti.)
FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM ……………………………………………………... MEGYEI VADÁSZATI HATÓSÁG
NYILVÁNTARTÁSI LAP Kérelem a vadászatra jogosultak hatósági nyilvántartásba vételéhez
Vadászatra jogosult neve: …………………………………………………………………………………………………… címe: ……………………………………………………………………………………………………………………… adószáma: ………………………………………………………………………………………………………………… bírósági bejegyzés száma: …………………………………………………………………………………………………
Tulajdonosok képviselőjének neve: ………………………………………………………………………………………… címe: ………………………………………………………………………………………………………………………. adóazonosító jele: ………………………………………………………………………………………………………….
Vadászterület határát megállapító határozat száma: …………………………………………………………………………. A vadászati jog gyakorlásának, illetőleg hasznosításának módja: 1. A Vtv. 13. § (1) bekezdése szerinti társult vadászati jog gyakorlása: igen nem
2. Társult vadászati jog hasznosítása haszonbérlet útján: haszonbérlő (vadászatra jogosult) megnevezése: …………………………………………………………………………
Kelt: ………………………………………………………………….
	…………………………… kérelmező aláírása
Csatolt dokumentumok: száma: …………. db felsorolása:

2. számú melléklet a 11/2000. (III. 27.) FVM rendelethez

[2. számú melléklet a 30/1997. (IV. 30.) FM rendelethez]

MINTA

FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
……………………………………………………... MEGYEI
VADÁSZATI HATÓSÁG

A VADÁSZTERÜLETEK NYILVÁNTARTÁSA

Vadászterület azonosító
száma (kódszám)

Neve, helye

Rendeltetése
(megnevezve)

Terület
nagysága

Vadgazdálkodási körzet
száma

II.

A VADÁSZTERÜLETEK 11 SZÁMKARAKTERŰ AZONOSÍTÓ KÓDSZÁMA TARTALMA

Megye

Vadászterület sorszáma

Ren-
delte-
tése

Jogo-
sult-
ság
módja

Szer-
vezeti
for-
mája

 
−

−

−

−

Megye: a vadászterület elhelyezkedése megyék szerint, 2–20-ig a KSH sorszámoknak megfelelően.

Vadászterület számjele (4+2 karakter): országosan és megyénként észak–déli irányban, nyugatról kelet felé haladva
egyesével és emelkedő sorrendben számozott.

A vadászterület számjelét kiegészítő két karakter 00–09-ig felhasználható tartalék kódszám, a vadászterület esetleges
megosztása esetére.

Megye kódszáma	Megye megnevezése	Vadászterület számjele kezdőértéke
02	Baranya	5001
03	Bács-Kiskun	6001
04	Békés	9501
05	Borsod-Abaúj-Zemplén	6501
06	Csongrád	8001
07	Fejér	4001
08	Győr-Moson-Sopron	1001
09	Hajdú-Bihar	9001
10	Heves	7001
11	Komárom-Esztergom	2501
12	Nógrád	5501
13	Pest	5701
14	Somogy	3501
15	Szabolcs-Szatmár-Bereg	8501
16	Jász-Nagykun-Szolnok	7501
17	Tolna	4501
18	Vas	1501
19	Veszprém	3001
20	Zala	2001
Vadászterület rendeltetésének jelölése: ,,1”-es kódszámmal a vadgazdálkodási rendeltetést; ,,2”-es kódszámmal a vad génállománya megőrzését; ,,3”-as kódszámmal az oktatási-kutatási rendeltetést; ,,4”-es kódszámmal a természetvédelmi rendeltetést kell jelölni.
Jogosultság módjának jelölése: az önálló, illetve társult vadászati jog gyakorlása vagy haszonbérbe adása lehetőségeinek megfelelően. „1”-es kódszámmal az önálló vadászati jogát gyakorló; ,,2”-es kódszámmal az önálló vadászati jogát haszonbérbe adó; ,,3”-as kódszámmal a társult vadászati jogát gyakorló; ,,4”-es kódszámmal a társult vadászati jogát haszonbérbe adó vadászatra jogosultat kell jelölni.
A vadászatra jogosult szervezeti formájának jelölése: ,,1”-es kódszámmal a vadásztársaság; ,,2”-es kódszámmal a vadásztársaságok érdekképviseleti szervezete; ,,3”-as kódszámmal a mezőgazdasági részvénytársaság; ,,4”-es kódszám- mal az erdészeti részvénytársaság; ,,5”-ös kódszámmal a közhasznú társaság; ,,6”-os kódszámmal a szövetkezet; ,,7”-es kódszámmal az erdőbirtokossági társulat; ,,8”-as kódszámmal a korlátolt felelősségű társaság; ,,0” kódszámmal egyéb szervezeti forma jelölendő. E kódszámokat értelemszerűen egyaránt alkalmazni kell a vadászati jog gyakorlása vagy haszonbérbe adása esetében.

3. számú melléklet a 11/2000. (III. 27.) FVM rendelethez

[3. számú melléklet a 30/1997. (IV. 30.) FM rendelethez]

VADÁSZATI IDÉNYEK

A) Nagyvadfajok

Gímszarvasbika, golyóra érett szeptember 1.–október 31.

– bika, hibás trófeájú szeptember 1.–január 31.

– tehén, ünő szeptember 1.–január 31.

– borjú szeptember 1.–február 28.

Dámbika, golyóra érett október 1.–december 31.

– bika, hibás trófeájú október 1.–január 31.

– tehén, ünő október 1.–január 31.

– borjú október 1.–február 28.

Őzbak április 15.–szeptember 30.

– suta, gida október 1.–január 31.

Muflonkos, muflonjuh, -jerke, -bárány szeptember 1.–február 28.

Vaddisznó

– kan, süldő, malac egész évben

– koca július 1.–január 31.

Szika szarvasbika,

– tehén, -ünő, -borjú szeptember 1.–december 31.

B) Apróvadfajok

Mezei nyúl október 1.–december 31.

Üregi nyúl, róka, pézsmapocok, nyestkutya, mosómedve egész évben

Házi görény, nyest szeptember 1.–február 15.

Aranysakál június 15.–február 28.

Fácánkakas október 1.–január 31.

– fácántyúk

Fogoly október 1.–november 30.

Vetési lúd október 1.–január 31.

Nagylilik október 1.–január 31.

Tőkés-, böjti-, csörgő-, barátréce, kerceréce, szárcsa augusztus 15.–január 31.

Erdei szalonka március 1.–április 10.

Balkáni gerle augusztus 1.–február 15.

Örvös galamb augusztus 1.–december 31.

Seregély augusztus 1.–november 30.

Dolmányos varjú, szarka, szajkó egész évben

Vetési varjú október 1.–február 28.

Az A) és B) pontban meghatározott vadászati idények alkalmazása során az egyes vadfajoknál a következő 1–9 pontokban foglalt kiegészítő rendelkezéseket is figyelembe kell venni.

1. Mezei nyúl élve történő befogása január 31-ig engedélyezhető, a befogáshoz a teljes vadászati idényben a vadászati hatóság külön engedélye szükséges.

2. A fácántyúk kibocsátás esetében vadászható, a vadászati hatóság által a vad zárttéri tartásáról és kibocsátásáról adott engedélyben foglaltak szerint. Az engedélyben meg kell határozni a kibocsátás feltételeit és a hasznosítás mértéke, feltételei mellett a vadászat kibocsátóhelytől mért körzetét is.

3. Fogoly indokolt esetben vadászható azokon a vadászterületeken, ahol kibocsátás történt, a vadászati hatóság által a vad zárttéri tartásáról és kibocsátásáról adott engedélyben foglaltak szerint. Az engedélyben meg kell határozni a kibocsátás feltételeit és a hasznosítás mértéke, feltételei mellett a vadászat kibocsátóhelytől mért körzetét is.

4. Vadrécére augusztus 15-től augusztus 31-ig csak húzáson szabad vadászni.

5. Természetes tőkés-, böjti-, csörgő-, barát- és kercerécéből, szárcsából naponta, személyenként összesen legfeljebb 8 darab, vetési lúdból és nagylilikből naponta, személyenként összesen legfeljebb 4 darab ejthető el. Tenyésztett tőkésréce tilalmi időben is napi terítékkorlátozás nélkül lőhető.

6. Erdei szalonkára csak húzáson szabad vadászni. Naponta, személyenként legfeljebb 4 darabot szabad elejteni.

7. Nagylilik – kérelemre – a vadászati hatóság által meghatározott időben és mennyiségben lőhető.

8. Vaddisznó malacnak minősül a szaporulat 20 kg, süldőnek pedig 50 kg zsigerelt testtömegig. Vaddisznó kocának minősül az 50 kg zsigerelt súlyt elérő vagy meghaladó súlyú nőivarú vaddisznó.

9. Gímszarvasbikát, dámbikát, őzbakot, muflonkost, szika szarvasbikát egész évben, egyéb vadfaj egyedét – a mezei nyúl kivételével –, továbbá sutavadat az adott vadfajra vonatkozó vadászati idényben szabad élve befogni.

II.

VÍZIVAD FÉSZKELÉSI ÉS VONULÁSI SZEMPONTBÓL

KIEMELT, NEMZETKÖZILEG IS JELENTŐS VÍZI ÉLŐHELYEK

1. Fertő–Hanság Nemzeti Park területéből a Fertő-tavi rész

2. Tatai Öreg-tó TT

3. Velencei Madárrezervátum TT és a Dinnyési Fertő TT

4. Sárvíz-völgye TK

5. Pacsmagi-tavak TT

6. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéből a Kisbalaton régi és új tározók

7. Balaton

8. Duna–Dráva Nemzeti Park területéből a Gemenci és a Béda-karapancsai rész

9. Ócsai TK

10. Kiskunsági Nemzeti Park területéből a Kiskunsági szikes tavak, az Izsáki Kolon-tó, az Orgoványi rétek és a Tiszaalpári rét

11. Pusztaszeri TK-ból a szegedi Fehér-tó, a Tisza labodári és saséri területe, a Csaj-tó, a Baksi nagylegelő és a Büdösszék-tó

12. Péteri-tavi Madárrezervátum TT

13. A Körös–Maros Nemzeti Park területéből a Kardoskúti Fehér-tó, a Biharugai- és Begécsi-halastavak és a Sző-rét

14. Hortobágyi Nemzeti Park teljes területe

15. Rácalmástól az országhatárig valamennyi Duna zátonyon

16. Vértesi TK-ból a Csíkvarsai-rét

17. Pellérdi-halastavak

18. Sumonyi-halastavak

19. Baláta tó TT

20. Boronka-melléki TK

21. Borsodi-Mezőség TK

22. Csondrádbokrosi Sós-tó

23. Gátéri Fehér-tó

24. Háros-szigeti Ártéri Erdő TT

25. Hevesi Füves Puszták TK

26. Kecskeri puszta TT

27. Kesznyéteni TK

28. Körös–Maros Nemzeti Park területéből a cserebökényi-puszták, a pitvarosi-puszták, szabadkígyósi-puszták

29. Közép-tiszai TK

30. Nagybereki Fehér-víz TT

31. Sárosfői-halastavak TT

32. Sárréti TK

33. Szaporcai Ó-Dráva-meder TT

34. Szatmár-Beregi TK

35. Szigetközi TK

36. Tiszatelek–Tiszaberceli Ártér TT

37. Tiszavasvári Fehér-szik TT

38. Tiszadobi-ártér TT

39. Tiszadorogmai Göbe-erdő TT

40. Tokaj–Bodrogzugi TK''

4. számú melléklet a 11/2000. (III. 27.) FVM rendelethez

[5. számú melléklet a 30/1997. (IV. 30.) FM rendelethez]

AZ ÉVES VADGAZDÁLKODÁSI TERV TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

1. Vadgazdálkodási egység azonosító adatai:

megnevezés, kódszám, területnagyság.

2. Tervezett állományszabályozás:

A) Nagyvadállomány

Tervezett lelövés, fajonkénti és nemenkénti bontásban, a szarvasbika, a dámbika, a muflonkos, valamint az őzbak idős, középkorú és fiatal korosztály bontásban; külön szabadterületen és külön zártterületen.

Tervezett befogás, telepítés fajonkénti és nemenkénti bontásban, külön szabadterületen és külön zárt területen.

B) Apróvadállomány

Tervezett lelövés, elfogás, mezei nyúl, fácán, fogoly, tenyésztett vadréce bontásban.

3. Vad zárttéri tartásának terve:

Apróvad

Fácán, fogoly, vadkacsa fajokra.

Törzsállomány, tervezett tojás, kelés, felnevelt csibe, kibocsátás bontásban.

Tervezett tojás, naposcsibe, előnevelt csibe értékesítés.

Nagyvad

Vadaskerti tartásban törzsállomány, tervezett szaporulat, vadaskertbe beengedett vad, korcsoport és ivar szerint hasznosítandó mennyiség.

4. Értékesítési terv:

A) Élő vad (db) fajonként és nemenként.

B) Lőtt vad (db és kg) fajonként és nemenként.

5. Tervezett vadtakarmányozás:

A) Művelésre tervezett vadföld és vadlegelő.

B) Tervezett takarmányfelhasználás szálas, szemes, lédús, táp bontásban.

6. Létesítésre tervezett vadgazdálkodási létesítmények, berendezések.

7. A vadállomány létszámára és összetételére vonatkozó megállapítások:

Tervezett intézkedések és azok indokolása az állománysűrűség változtatására (állománycsökkentés, -szintentartás, -növelés).

8. Egyéb megjegyzések, közlések:

A vadászatra jogosultak a minisztérium által elkészíttetett éves vadgazdálkodási terv nyomtatvány tartalmi és formai előírásait kötelesek követni.

5. számú melléklet a 11/2000. (III. 27.) FVM rendelethez

[6. számú melléklet a 30/1997. (IV. 30.) FM rendelethez]

VADGAZDÁLKODÁSI-VADÁSZATI KÉPZETTSÉGEK, KÉPESÍTÉSEK JEGYZÉKE

Felsőfokú vadgazdálkodási-vadászati szakképesítés igazolására el kell fogadni:

a) A vadgazdálkodási és vadbiológiai témakörben szerzett tudományos fokozatot (egyetemi doktori oklevél, a tudomány doktora vagy kandidátusa oklevél, PhD oklevél),

a vadgazdálkodási szakmérnöki,

a vadgazdálkodási üzemmérnöki,

a vadgazda mérnöki,

a felsőfokú szakirányú továbbképzés során szerzett szakirányú képzettséget igazoló

oklevelet.

b) Felsőfokú vadgazdálkodási képzettségnek minősül az 1998. január 1. után megszerzett

okleveles agrármérnöki,

okleveles erdőmérnöki,

állatorvos doktori,

okleveles környezetgazdálkodási agrármérnöki,

okleveles gazdasági agrármérnöki,

mezőgazdasági mérnöki

diploma, amennyiben a differenciált szakmai képzés keretében elsajátított vadgazdálkodási szakmai tananyag a képzési idő legalább hat százalékát vagy a megszerezhető összes tanegység (kredit) legalább hat százalékát elérte. A képzettség megszerzését (a vadgazdálkodási szak vagy szakirány elvégzését) az oktatási intézmény az oklevélben vagy ahhoz tartozó betétlappal igazolja. Felsőfokú szakirányú képzettségnek minősülhet a diploma abban az esetben is, ha a differenciált vadgazdálkodási képzés követelményeit a hallgató áthallgatás formájában teljesítette, és azt az ilyen képzést folytató intézmény külön igazolja.

A differenciált vadgazdálkodási képzés tananyaga a következő tárgyköröket tartalmazza: vadbiológia és ökológia; populációbiológia és hasznosítás; vadfajok állattana; vadászati jog és igazgatás; élőhelyfejlesztés; vadtakarmányozás; vadgazdálkodási és vadászati ismeretek; vadászatszervezés; vadegészségtan; apróvad és nagyvad tenyésztése; trófeabírálat; fegyverismeret.

c) Az 1998. előtt megszerzett képesítés esetén a képesítést a vadgazdálkodás tananyagú tárgyból tett eredményes vizsga igazolja

a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán szerzett,

az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi, Állattenyésztési Karán szerzett,

az Állatorvostudományi Egyetemen szerzett,

a Mezőgazdasági Főiskolán szerzett,

az Erdészeti és Faipari Egyetemen a MAVOSZ által szervezett, felsőfokú vadgazdálkodási tanfolyamon szerzett

oklevél esetében.

d) Az 1996–1998. évek között megszerzett képesítés esetén a képzést folytató felsőfokú oktatási intézmény a vadgazdálkodási szakirány elvégzését az oklevéllel (diplomával) vagy az oklevél számát is tartalmazó bizonyítvánnyal, illetve betétlappal is igazolja.

Középfokú vadgazdálkodási-vadászati szakképesítés igazolására el kell fogadni:

a vadgazdálkodási technikusi szakképesítést,

a vadász-vadtenyésztő szakmunkás-bizonyítvány mellé szerzett érettségi bizonyítványt vagy ilyen szakképesítéshez kapcsolódó érettségi-képesítő bizonyítványt,

az erdésztechnikusi szakképesítést,

az erdészeti szakmunkás-bizonyítvány – az erdőgazdasági gépkezelői és erdészeti faipari kivételével – mellé szerzett érettségi bizonyítványt vagy ilyen szakképesítéshez kapcsolódó érettségi-képesítő bizonyítványt.

Alapfokú vadgazdálkodási-vadászati szakképesítés igazolására el kell fogadni:

a vadász-vadtenyésztő szakmunkás-bizonyítványt.

A felsorolt szakképesítésekhez kötött állások betöltésekor a vadászati hatóság, illetve a munkáltató meghatározott idejű szakmai gyakorlat igazolását írhatja elő.

6. számú melléklet a 11/2000. (III. 27.) FVM rendelethez

[7. számú melléklet a 30/1997. (IV. 30.) FM rendelethez]

HIVATÁSOS VADÁSZOK NYILVÁNTARTÁSA

HIVATÁSOS VADÁSZOK HATÓSÁGI NYILVÁNTARTÁSA
A FOGLALKOZTATÓ VADÁSZATRA JOGOSULTAK SZERINT

HIVATÁSOS VADÁSZOK NYILVÁNTARTÁSA
I.
HIVATÁSOS VADÁSZOK HATÓSÁGI NYILVÁNTARTÁSA A FOGLALKOZTATÓ VADÁSZATRA JOGOSULTAK SZERINT

MINTA

FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM ............................................................................................. MEGYEI VADÁSZATI HATÓSÁG
A vadászatra jogosult neve: ………………………………………………………………………………………………….. székhelye, címe: ………………………………………………………………………., telefonja: ............................….... vadászterülete kódszáma: .............................................., nagysága: .................... ha Hivatásos vadász alkalmazási kötelezettség (fő): – vadászterület nagysága szerint: …………………………………………………… – hatósági intézkedés szerint: ……………………………………………………….. – irányító munkakörben: ……………………………………………………………. Összesen: …………………………………………………………………………….
Az esküt tett hivatásos vadász								Bejegyzés
nyilván- tartó sorszáma	neve	bejelentett lakcíme	szak- képesítése, okirat száma/ kibocsátója	fegyver- tartási engedélye száma	eskü- okmány száma	szolgálati igazol- ványa/jel- vénye száma	intézkedés, a határozat száma	dátum, aláírás

II.

HIVATÁSOS VADÁSZOK KAMARAI NYILVÁNTARTÁSA

II.
HIVATÁSOS VADÁSZOK KAMARAI NYILVÁNTARTÁSA

MINTA

ORSZÁGOS MAGYAR VADÁSZKAMARA ............................................................................................. MEGYEI TERÜLETI SZERVEZETE

Hivatásos vadász						Vadászati hatósági igazolások		Bejegyzés
nyilván- tartó sorszáma	neve szül. helye, ideje	bejelentett lakcíme	vadász- jegye száma	fegyver- tartási engedélye száma	eskü- okmány száma	szolgálati igazol- ványa/ jelvénye száma	intézkedés, a határozat száma	dátum, aláírás

7. számú melléklet a 11/2000. (III. 27.) FVM rendelethez

[9. számú melléklet a 30/1997. (IV. 30.) FM rendelethez]

HIVATÁSOS VADÁSZ SZOLGÁLATI IGAZOLVÁNYA

I.
HIVATÁSOS VADÁSZ SZOLGÁLATI IGAZOLVÁNYA
MINTA külső oldala Szigorú számadású nyomtatvány. Érvényes visszavonásig!
Nyilvántartási szám: ………………………………………………………………………………………………………….
Hivatásos vadász neve: ……………………………………………………………………………………………………….
Fénykép	A foglalkoztató vagy megbízó neve: …………………………………………………………………………………………. székhelye: …………………………………………………………………………………… Működési körzet: ………………………………………………………………………………..
………………….. saját kezű aláírás
MINTA belső oldala

Születési hely, idő: ……………………………………………………………………………………………………………
Lakóhely: ……………………………………………………………………………………………………………………..
Szolgálatba lépés napja: ………………………………………………………………………………………………………

A szolgálati igazolvány kiállítója:
FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM .................................................................................. MEGYEI VADÁSZATI HATÓSÁG
Kelt: …………………………………………………………………………………………………………………………
P. H.
		......................................................... vadászati hatóság

II.

A HIVATÁSOS VADÁSZ SZOLGÁLATI JELVÉNYE

38 mm átmérőjű, ezüst alapszínű fémjelvény, a közepén gímszarvas bika fejalakjával, amelyet jobbról és balról félkört alkotó négy-négy darab tölgyfalevél díszít. Az alsó részén ,,HIVATÁSOS VADÁSZ'' felirat látható. Hátlapján a szolgálati igazolvánnyal azonos sorszám szerepel.

III.

HIVATÁSOS VADÁSZ SZOLGÁLATI NAPLÓJA



III.
HIVATÁSOS VADÁSZ SZOLGÁLATI NAPLÓJA
MINTA Érvényes visszavonásig!
FÖLDM ŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM ......................................................................................... MEGYEI VADÁSZATI HATÓSÁG
Igazolom, hogy e szolgálati napló vezetésére
………………………………………………………………………………………………………………………….. (név)
.………………………………………………………………………………………………………….. (születési hely, idő)
jogosult.
A szolgálati napló ................. számú számozott oldalból áll.
Kelt: ..........................................., ............. év ........................................... hó ......................... napján

P. H.
	...................................... vadászati hatóság

Esemény (terület-ellenőrzés, vadvédelmi, vadkárelhárító intézkedés, vadászattal kapcsolatos bejegyzés)	Intézkedés, megjegyzés (bejegyzett eseményre való utalással a hivatásos vadász intézkedése, megjegyzése)

Ellenőrzés

Megjegyzés: a szolgálati napló számozott lapokból álló, a vadászati hatóság által hitelesített jegyzettömb.

8. számú melléklet a 11/2000. (III. 27.) FVM rendelethez

[10. számú melléklet a 30/1997. (IV. 30.) FM rendelethez]

EGYÉNI LŐJEGYZÉK

EGYÉNI LŐJEGYZÉK VADÁSZJEGGYEL RENDELKEZŐ VADÁSZ RÉSZÉRE ...... / ..... vadászati évre
MINTA 1. oldala Szigorú számadású nyomtatvány.

Sorszám:

ORSZÁGOS MAGYAR VADÁSZKAMARA ..................................................................................... MEGYEI TERÜLETI SZERVEZETE
A lőjegyzék vezetésére jogosult neve: ......................................................................................................................................
Születési helye, ideje: ...............................................................................................................................................................
Lakcím: .....................................................................................................................................................................................
Állami vadászjegyének sorszáma: ............................................................................................................................................
Kelt: .................................................., ..................... év ........................................ hó ................. napján
P. H.
				..................................................... vadászkamara
MINTA 2-3. oldala
Vadászterület		Elejtés			Vad
A vadász bejegyzése
jogosult megnevezése	kódszám	helye	ideje		faj megnevezése	ivar	db	azonosító jel	egyéb




MINTA 4. oldala
Kivonat a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényből
,,A vadász a jogosult által rendelkezésére bocsátott azonosító jellel köteles a gímszarvast, a dámszarvast, a muflont, a vaddisznót és az őzet - a vad elejtését, elfogását követően haladéktalanul - megjelölni. A jogosult az azonosítóval ellátott vad feletti rendelkezési jogot csak azt követően szerzi meg, ha a vadász az elejtett vad azonosító- jának sorszámát, fácán és nyúl esetében az elejtett vad darabszámát az egyéni lőjegyzékbe, ragadozó madárral vadászó az egyéni zsákmányjegyzékbe (a továbbiakban együtt: egyéni lőjegyzék) is bevezeti.” [Vtv. 57. § (2) bekezdés]

9. számú melléklet a 11/2000. (III. 27.) FVM rendelethez

[11. számú melléklet a 30/1997. (IV. 30.) FM rendelethez]

A VADÁSZATI NAPLÓ TARTALMA

II.

A TERíTÉK NYILVÁNTARTÁSA

III.

TRÓFEA BÍRÁLATI JEGY

A VADÁSZATI NAPLÓ TARTALMA

MINTA

Lapszám: ..........

A vadászatra jogosult neve: …………………………………………………………………………………………………..

Bejegyzés
sorszáma

Vadászat

Zsákmány

Vadászat bejegyzője/ellenőr-
zésre jogosult

ideje (dátum, idő)
tól–ig

vadászati mód/
résztvevő(k)
/engedély száma

faja

ivara

db

azonosító
jele

megjegyzése
(hibázás, sebzés,
állategészségügyi
okból történt
elejtés, a vaddal
kapcsolatos
intézkedés stb.)

aláírása

A vadászati napló számozott lapokból álló, a vadászati hatóság által hitelesített jegyzettömb.

MINTA

Lapszám: ..........

II.

A TERÍTÉK NYILVÁNTARTÁSA

A vadászatra jogosult neve: …………………………………………………………………………………………………..

Vadászterület kódszáma: ……………………………………………………………………………………………………..

Bejegyzés 
sorszáma

Vadászati 
napló
hivatkozás
sorszáma

Elejtés

Vad

Trófeabírálat

helye

ideje

faj 
megnevezése

ivar

darab

azonosítójel

felhasználás 
(bizonylat)

bemutatás 
ideje

igazolása/ 
bírálati 
jegy száma

A teríték nyilvántartás számozott lapokból álló, a vadászati hatóság által hitelesített jegyzettömb.

III. TRÓFEA BÍRÁLATI JEGY
MINTA Lapszám: ..........
A vadászatra jogosult neve: …………………………………………………………………………………………………..
Vadászterület kódszáma: ……………………………………………………………………………………………………..
Teríték - nyilvántartás bejegyzése	Elejtés			Elejtő			Vad			Trófeabírálat
sorszáma	helye	elej- tés (ide- je)	kifő- zés (ide- je)	neve		engedélye száma	vadfaj	azo- nosí tó jel	bér - vad. lő- jegy- zék száma	bemutatás ideje	igazolása


Mellékletként csatolt egyéb igazolások felsorolása (jegyzőkönyv elhullásról, gázolásról, állategészségügyi elejtésről stb.):

………………………………………………………………………………………………………………………………...
………………………………………………………………………………………………………………………………...
………………………………………………………………………………………………………………………………...

Kelt: ............................................................, ........................... év ................................. hó ................. napján
P. H.
					........................................... vadászatra jogosult
Megjegyzés: a trófea bírálati jegyet kis alakú, sorbaszámozott, háromlapos átíró bizonylattömbből kell kiadni. A jegyet trófeadarabonként kell kiállítani, amelyből a tőpéldány a jogosultnál marad, kettő példány a trófeát kíséri a bírálatig, amelyből az egyik a vadászati hatóságot illeti, a másik a vadásznál a trófea eredetét és bírálatát igazolja.

10. számú melléklet a 11/2000. (III. 27.) FVM rendelethez

[12. számú melléklet a 30/1997. (IV. 30.) FM rendelethez]

ÁLLAMI VADÁSZJEGY

I. ÁLLAMI VADÁSZJEGY
MINTA külső fedőlapja
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

ÁLLAMI VADÁSZJEGY*
a Magyar Köztársaság területén a hatályos jogszabályok betartásával, vadászat gyakorlásához Személyi okmánnyal érvényes!
MINTA 1. oldala Szigorú számadású nyomtatvány.
Sorszám: ...................................
ORSZÁGOS MAGYAR VADÁSZKAMARA ................................................................................................ MEGYEI TERÜLETI SZERVEZETE
Név: …………………………………………………………………………………………………………………………..

Születési hely, idő: ……………………………………………………………………………………………………………

Lakóhely: ……………………………………………………………………………………………………………………..

A kiadás vadászévére szóló biztosítás

Érvényes: ............/............ vadászévtől .............../............... vadászévig

Kelt: ....................................................., ............... év ....................................................... hó ..................... napján


P. H.
	................................. vadászkamara

MINTA 2. oldala
	BIZTOSÍTÁS ÉRVÉNYESÍTVE .......... / ........ vadászati évre P. H. Kelt: ...........…..., …. év …. hó .... nap ................................. vadászkamara	BIZTOSÍTÁS ÉRVÉNYESÍTVE .......... / ........ vadászati évre P. H. Kelt: ...........…..., …. év …. hó .... nap ................................. vadászkamara
	BIZTOSÍTÁS ÉRVÉNYESÍTVE .......... / ........ vadászati évre P. H. Kelt: ...........…..., …. év …. hó .... nap ................................. vadászkamara	BIZTOSÍTÁS ÉRVÉNYESÍTVE .......... / ........ vadászati évre P. H. Kelt: ...........…..., …. év …. hó .... nap ................................. vadászkamara
MINTA hátsó fedőlapja
* Ez a vadászjegy vadász-íjászatra is érvényes. Ez a vadászjegy ragadozó madárral való vadászatra is érvényes. Ez a vadászjegy kizárólag vadász-íjászatra érvényes. Ez a vadászjegy kizárólag ragadozó madárral való vadászatra érvényes. (Az érvénytelen rész törlendő.)
Kelt: .........................................., ................... év ..................................................... hó ............... napján
P. H.
		................................. vadászkamara
„A vadászjegyet és a névre szóló új hitelesített egyéni lőjegyzéket a vadászkamara a korábban kiadott egyéni lőjegyzék érvénytelenítését követően állítja ki. A vadászjegy érvényessége csak az egyéni lőjegyzék bemutatását követően hosz- szabbítható meg. A vadászjegyet a kamara öt évre állítja ki azzal, hogy azt évente érvényesíteni kell.”

II.

ÁLLAMI VADÁSZATI ENGEDÉLY

III.

EGYÉNI LŐJEGYZÉK VADÁSZATI ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ VADÁSZ RÉSZÉRE

II.

ÁLLAMI VADÁSZATI ENGEDÉLY

MINTA külső fedőlapja

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

ÁLLAMI VADÁSZATI ENGEDÉLY *

Nem magyar vagy magyarországi lakóhellyel nem rendelkező
magyar állampolgárok részére
az engedélyben megjelölt vadászterületeken, a Magyar Köztársaság területén érvényes jogszabályok betartásával,
a vadászat gyakorlásához
Személyi okmányokkal együtt érvényes!

MINTA 1. oldala
Szigorú számadású nyomtatvány.

Sorszám: ...................................

FÖLDM ŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
.................................................................................... MEGYEI
VADÁSZATI HATÓSÁG

Érvényes: ........................tól ................................ig

Díja a kiállításakor leróva: ....................... Ft

MINTA 2. oldala

Név: …………………………………………………………………………………………………………………………..

Állampolgárság: ...……………………………………………………………………………………………………………

Vadászlőfegyver-tartási/behozatali engedély száma: …………….…………………………………………………………..

Vadászatszervező megnevezése: ……………………………………………………………………………………………..

Bérvadászati szerződés száma/meghívó neve: ……………...………………………………………………………………..

Vadász felelősségbiztosítás igazolása: ……………...………………………………………………………………………..

MINTA 3. oldala
A jogosulttal kötött megállapodás alapján az engedély érvényes az alábbi vadászterületekre
………………………………………………………………………………………………………………………………...
………………………………………………………………………………………………………………………………...
………………………………………………………………………………………………………………………………...
Kiállítva: ........................................................, ................ év ........................................... hó ............. napján
P. H.
					......................................... vadászati hatóság
MINTA 4. oldala
III. EGYÉNI LŐJEGYZÉK VADÁSZATI ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ VADÁSZ RÉSZÉRE
Vadászterület		Elejtés		Vad
A vadászatra jogosult által megbízott kísérő, valamint a vadász köteles vezetni
jogosult megnevezése	kódszám	helye	ideje	faj megnevezése		ivar	db	azonosító jel	egyéb

11. számú melléklet a 11/2000. (III. 27.) FVM rendelethez

[13. számú melléklet a 30/1997. (IV. 30.) FM rendelethez]

VADÁSZVIZSGA BIZONYÍTVÁNY

I. VADÁSZVIZSGA BIZONYÍTVÁNY
MINTA Szigorú számadású nyomtatvány.
Sorszám:
ORSZÁGOS MAGYAR VADÁSZKAMARA ....................................................................................... MEGYEI TERÜLETI SZERVEZETE
VADÁSZVIZSGA BIZONYÍTVÁNY
A Vadászvizsga Bizottság tanúsítja, hogy
név: …………………………………………………………………………………………………………………………...
anyja neve: ………………………….………………………………………………………………………………………...
születési hely, idő: ……………………………………………………………………………………………………………
lakóhelye: …………………………………………………………………………………………………………………….
a mai napon eredményes vadászvizsgát tett.
Kelt: ........................................., ............... év ............................................. hó .................... napján
P. H.
...................................................... Vizsgabizottság elnöke
.................................................. Vizsgabizottság tagja			.................................................. Vizsgabizottság tagja
* Kiegészítő vizsgát tett: ragadozó madárral való vadászatból, vadász-íjászatból.
Kelt: ........................................., ............... év ............................................. hó .................... napján
P. H.
...................................................... Vizsgabizottság elnöke
.................................................. Vizsgabizottság tagja			.................................................. Vizsgabizottság tagja

* A nem kívánt rész törlendő.

II.

ÁLLAMI VADÁSZVIZSGA BEJELENTKEZÉS ÉS NYILVÁNTARTÁS

III.

ÁLLAMI VADÁSZVIZSGA FŐKÖNYV

II.
ÁLLAMI VADÁSZVIZSGA BEJELENTKEZÉS ÉS NYILVÁNTARTÁS

MINTA
Lapszám: .............

ORSZÁGOS MAGYAR VADÁSZKAMARA
................................................................................. MEGYEI
TERÜLETI SZERVEZETE

Sorszám

Jelentkezés
(dátum)

Név,
anyja neve

Lakcím

Kiértesí -
tés (dá-
tum)

Azonosító

Gyakorlat
eredmény

Teszt
pontszám

Szóbeli
eredmény

Vizsga
időpontja

Pótvizsga
időpontja

Bizonyít-
vány
száma

III.
ÁLLAMI VADÁSZVIZSGA F ŐKÖNYV

MINTA
Lapszám: .............

ORSZÁGOS MAGYAR VADÁSZKAMARA
................................................................................. MEGYEI
TERÜLETI SZERVEZETE

Sorszám

Bizonyítvány száma

Név

Anyja neve

Szül. hely, idő

Lakcím

Kiegészítő vizsga

12. számú melléklet a 11/2000. (III. 27.) FVM rendelethez

[14. számú melléklet a 30/1997. (IV. 30.) FM rendelethez]

A TRÓFEÁS VAD SZAKSZERŰTLEN ELEJTÉSÉNEK MINŐSÍTÉSE

A trófeás vad korcsoportjai:

a) Gímbika: fiatal 5 éves korig; középkorú 10 éves korig; öreg 14 éves korig; hanyatló 14 éves kor fölött. Golyóérettségi kora 12 év.

b) Dámbika: fiatal 4 éves korig; középkorú 9 éves korig; öreg 12 éves korig; hanyatló 12 éves kor fölött. Golyóérettségi kora 10 év.

c) Őzbak: fiatal 3 éves korig; középkorú 6 éves korig; öreg 9 éves korig; hanyatló 9 éves kor fölött. Golyóérettségi kora 7 év.

d) Muflonkos: fiatal 3 éves korig; középkorú 5 éves korig; öreg 9 éves korig; hanyatló 9 éves kor fölött. Golyóérettségi kora 6 év.

A golyóérettség meghatározása:

a) Golyóérettnek minősíthető az a szarvasbika, amely elérte a tizenkettő éves életkort, agancsa szabályos főágakkal (szemág, középág) és a két koronában összesen legalább 5 db 15 cm-nél hosszabb ággal vagy kehelykoronával rendelkezik, IP pontértéke meghaladja a 185,00 pontot, az agancs tömege a 9,50 kg-ot. A gyengébb adottságú területeken a golyóérettségi kort tíz évben, a pontértéket 175,00 IP pontban, a tömeget 7,50 kg-ban lehet meghatározni.

b) Golyóérettnek minősül minden, legalább tíz éves dámbika, amelynek agancsa közel szimmetrikus, legalább 30 cm hosszú és 14 cm széles, zárt lapáttal rendelkezik, amely körben csipkézett. Tömege eléri a 3 kg-ot, IP pontértéke meghaladja a 165,00 pontot. A kiemelten kezelt állományok esetében külön minőségi előírást lehet alkalmazni, a golyóérettségi kort 12 évben, a tömeg alsó határát 3,5 kg-ban megállapítani.

c) Golyóérettnek minősíthető az a legalább hétéves korú őzbak, amelynek agancsa a fajra jellemző szabályossághoz képest jelentős eltérést nem mutat (szabályos hatos vagy természetes nyolcas és tízes), ághosszai legalább 2 cm hosszúak, és a bírálati összpontszáma meghaladja a 105,00 IP pontot. A gyenge élőhelyek esetében a golyóérettségi kor 5–6 éves korban is megállapítható, ha a trófea tömege eléri a 300 g-ot, illetve IP pontértéke a 100,00 pontot.

d) Golyóérett az a muflonkos, amely legalább nyolcéves, csigája szabályosan ívelt (27 cm-nél nagyobb ívátmérő) és szabályosan terpesztett (40 cm felett), a C-index értéke is szabályos (0,7–2,5) és a trófeája összpontszáma eléri a 185,00 IP pontot.

Az 1–4. számú táblázatokban részletezett minősítés során a megadott trófeajellegek együttesen kerülnek értékelésre.

1. számú táblázat: GÍMSZARVAS

Minősítés	Bika kora év (felrakás)	Trófea tömeg (kg)		Szárhossz (cm)		Főág hossza (cm)	Korona jellege
		megfelelő	gyenge	megfelelő	gyenge
		élőhelyen		élőhelyen
–1	2 (első)	1,3	1,2	30	25	–	szabályos, vastag csap, tompa ágvégek
	3 (második)	2,7	2,3	55	45	15	szabályos, villás, tompa ágvégek
	4 (harmadik)	3,6	3,3	70	60	20	szabályos, felemás villás
	5 (negyedik)	4,6	4	80	70	30	szabályos, 3 koronaág
	6 (ötödik)	5,4	4,6	85	75	30	szabályos, 3 koronaág
	7 (hatodik)	6	5,4	90	85	30	szabályos, 3 hosszú koronaág
	8 (hetedik)	6,7	5,9	95	90	30	szabályos, 3 hosszú koronaág
	9 (nyolcadik)	7,4	6,3	100	95	30	szabályos, 3 hosszú koronaág
	10 (kilencedik)	7,8	6,6	100	95	30	szabályos, 3 hosszú koronaág
	11 (tizedik)	8,4	7,2	100	95	30	szabályos, 3 hosszú koronaág
–2	2 (első)	1,6	1,4	40	30	–	szabályos, villás, tompa ágvégek
	3 (második)	2,9	2,5	65	55	15	szabályos, 3 koronaág
	4 (harmadik)	3,8	3,4	75	65	20	szabályos, 3 koronaág
	5 (negyedik)	4,8	4,3	85	75	30	szabályos, 3 hosszú koronaág
	6 (ötödik)	5,7	5,0	90	80	30	szabályos, 3 hosszú koronaág
	7 (hatodik)	6,5	5,7	95	90	30	szabályos, 3 hosszú koronaág
	8 (hetedik)	7,2	6,3	100	90	30	szabályos, 3 hosszú koronaág
	9 (nyolcadik)	8	6,9	100	95	30	szabályos, 3 hosszú koronaág
	10 (kilencedik)	8,5	7,2	105	95	30	szabályos, 3 hosszú koronaág
	11 (tizedik)	9	7,8	105	100	30	szabályos, 3 hosszú koronaág
–3	2 (első)	1,8	1,5	45	35	15	szabályos, tompa villás vagy 3 koronaág
	3 (második)	3	2,7	75	65	20	szabályos, 3 hosszú koronaág
	4 (harmadik)	4	3,6	80	70	30	szabályos, 3 hosszú koronaág
	5 (negyedik)	5	4,6	90	80	30	szabályos, 3 hosszú koronaág
	6 (ötödik)	6	5,4	95	85	30	szabályos, 3 hosszú koronaág
	7 (hatodik)	7	6	100	95	30	szabályos, 3 hosszú koronaág
	8 (hetedik)	7,5	6,7	100	95	30	szabályos, 3 hosszú koronaág
	9 (nyolcadik)	8,6	7,4	105	100	30	szabályos, 3 hosszú koronaág
	10 (kilencedik)	9	7,8	105	100	30	szabályos, 3 hosszú koronaág
	11 (tizedik)	9,5	8,4	110	100	30	szabályos, 3 hosszú koronaág

2. számú táblázat: DÁMSZARVAS

Minősítés	Bika kora év (felrakás)	Szemág (jelleg)	Lapát hossz/ széles- ség (cm)		Tömeg / pont (kg) IP		Lapát jellege
–1	2 (első)	–	–	–	–	–	szabályos, 10 cm-es csapos
	3–4 (második–harmadik)	van	–	–	–	–	szabályos, elágazó, ellaposodó, pudvás
	5–6 (negyedik–ötödik)	van	25	12	–	–	szabályos, zárt, csipkézett lapát
	7–9 (hatodik–nyolcadik)	van	25	13	–	160	szabályos, zárt, jól csipkézett lapát
–2	2 (első)	–	–	–	–	–	szabályos, 15 cm-es csapos
	3–4 (második–harmadik)	jó	–	–	–	–	szabályos, 30 cm szár, kanalas, elágazó, pudvás
	5–6 (negyedik–ötödik)	jó	30	14	–	–	szabályos, zárt, egyenletesen csipkézett lapát
	7–9 (hatodik–nyolcadik)	20 cm	35	15	3	170	szabályos, zárt, egyenletesen csipkézett lapát
–3	2 (első)	–	–	–	–	–	szabályos, 20 cm-es csapos
	3–4 (második–harmadik	(harmadiktól) 15 cm	–	–	–	–	szabályos, 45 cm szár, kanalas, elágazó, pudvás
	5–6 (negyedik–ötödik)	20 cm	35	15	2,5	160	szabályos, zárt, egyenletesen csipkézett lapát
	7–9 (hatodik–nyolcadik)	20 cm	35	15	3,5	180	szabályos, zárt, erősen csipkézett lapát

3. számú táblázat: ŐZ

Minősítés	Bak kora év	Trófea tömeg (g)		Ágak hossza (cm)	Általános jelleg
		megfelelő	gyenge
		élőhelyen
–1	1	150	120	–	tömegre való kritérium nélkül, ha 15 cm-es barkás- nyársas, egyébként, ha a megadott tömeggel villás
	2	250	200	2	szabályos hatos
	3–6	300	240	2	400/320 g tömeggel, ha csak kismértékben formahibás; egyébként, ha a megadott tömeggel szabályos hatos
–2	1	250	200	2	tömegre való kritérium nélkül, ha szabályos 15 cm-es barkás-villás; vagy a megadott tömeggel erős (6 cm) ágú villás, vagy szabályos hatos
	2	300	240	3	szabályos hatos
	3–6	350	300	3	szabályos hatos
–3	1	300	240	2	tömegre való kritérium nélkül, ha szabályos, barkás hatos; vagy a megadott tömeggel szabályos hatos
	2	350	280	3	szabályos hatos
	3–6	400	320	5	szabályos hatos és 105/100 IP összpontszámú

4. számú táblázat: MUFLON

Minősítés	Kos kora (év)	Csiga hossza (cm)	Trófea összértéke (IP pont)
–1	1	10	szabályos
	2	20	szabályos
	3	30	szabályos
	4–5	–	szabályos és legalább 185 IP
–2	1	15	szabályos
	2	25	szabályos
	3	40	szabályos
	4–5	–	szabályos és legalább 190 IP
–3	1	20	szabályos
	2	30	szabályos
	3	50	szabályos
	4–5	–	szabályos és legalább 195 IP

II.

[15. számú melléklet a 30/1997. (IV. 30.) FM rendelethez]

TRÓFEA KIVITELI ENGEDÉLY

MINTA
II. TRÓFEA KIVITELI ENGEDÉLY
FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM ………………………………… MEGYEI VADÁSZATI HATÓSÁG
Sorszám: …………… (év)/ ……………
Megnevezés	Mennyiség		Megjelölés azonosítójel, kísérőokmány száma



A kiállított igazolásom felsorolásában megnevezett elhullott vagy nem közvetlenül elejtésből származó trófea, illetve hullott agancs az országból kiszállítható.
Kiállítva: …………………………………, …………. év …………………………… hó …………… napján
P. H.
		…………………………………….. vadászati hatóság

13. számú melléklet a 11/2000. (III. 27.) FVM rendelethez

[17. számú melléklet a 30/1997. (IV. 30.) FM rendelethez]

A VADÁSZHATÓ ÁLLATOK ÉS A HULLOTT AGANCS VADGAZDÁLKODÁSI ÉRTÉKE

------------------

Faj Érték (ezer Ft/egyed)

------------------

Gímszarvas

bika (trófea szerint)

5,00 kg-ig 400

5,01–10,00 kg-ig 800

10,01 kg-tól 1000

tarfejű és agancsfejlesztő (barkás) 800

tehén, ünő 150

borjú 70

Dámszarvas

bika (trófea szerint)

3,00 kg-ig 300

3,01 kg-tól 650

tar fejű és agancsfejlesztő (barkás) 400

tehén, ünő 100

borjú 50

Őz

őzbak (trófea szerint)

350 g-ig 150

351 g-tól 400

tar fejű és agancsfejlesztő (barkás) 270

suta 70

gida 30

Muflon

kos (trófea szerint)

70 cm-ig 250

70,01 cm-től 400

juh, jerke 70

bárány 30

Vaddisznó

kan (trófea szerint)

12–18 cm-ig 200

18,01 cm-től 400

koca

50 kg-tól 200

süldő 70

malac (20 kg-ig) 30

(zsigerelt testtömeg szerint)

Mezei nyúl 15

Fácán

kakas 10

tyúk 20

Fogoly 20

Nagylilik 10

Vetési lúd 10

Tőkés réce 10

Böjti réce 10

Csörgő réce 10

Barátréce 10

Kerceréce 10

Szárcsa 10

Erdei szalonka 10

Balkáni gerle 10

Örvös galamb 10

Egyéb vadászható állatfajok 5

Hullott agancs (kg-ja) 5

14. számú melléklet a 11/2000. (III. 27.) FVM rendelethez

[19. számú melléklet a 30/1997. (IV. 30.) FM rendelethez]

AZ ORSZÁGOS VADGAZDÁLKODÁSI ADATTÁR ADATSZOLGÁLTATÁSI DÍJAI

1. Vadgazdálkodási adatok kiadása (állománybecslés, vadgazdálkodási jelentés és trófeabírálati adatok):

– Egy évre és egy vadászterületre vonatkozó teljes körű adatkiadás: 3 000 Ft+áfa

– Több évre és egy vadászterületre vonatkozó teljes körű adatkiadás, minden további évre vonatkozóan: 1 000 Ft+áfa

– Összesítő statisztikai adatok megyei és vadgazdálkodási körzetre vonatkozóan: 2 000 Ft+áfa

2. Térképi adatok kiadása

– Egy vadászterület 1:100 000 méretarányú papírtérképe: 2 000 Ft+áfa

– Egy vadászterület 1:50 000 méretarányú papírtérképe: 2 000 Ft+áfa

– Vadgazdálkodási táj, körzet vagy megyei vadgazdálkodási térkép – részletek számától függően – A1 méretű laponként: 15 000 Ft+áfa

– Vadászterület digitális térkép alapján való felmérése, a települési közigazgatási területek közötti megoszlása, a vadászterületen belül vadászterületnek nem minősülő földrészletek térképi meghatározása, vadászterületenként: 5 000 Ft+áfa

3. Egyéb adatszolgáltatás

– Vadászterületek egységes, országos kódjegyzéke: 10 000 Ft+áfa

– Egyéb jegyzékek és külön igényeknek megfelelő adatszolgáltatás: 6 000 Ft/óra+áfa

4. Oktatási és tudományos kutatási célú adatszolgáltatás

– Oktatási célú felhasználásra (diploma vagy szakdolgozat, tudományos diákköri dolgozat) történő adatszolgáltatás: díjmentes

– Szakirányú kutatási célra történő adatszolgáltatás: 90% kedvezmény

Az adatszolgáltatást írásban kell kérelmezni, melyhez az esetleges díjkedvezményre való jogosultságot is igazolni szükséges.

15. számú melléklet a 11/2000. (III. 27.) FVM rendelethez

[20. számú melléklet a 30/1997. (IV. 30.) FM rendelethez]

MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról és feltételeiről

MINTA

MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról és feltételeiről

A ……………… vadászati hatóság, …………… számú jogerős határozatában megállapított/kijelölt*

 
−

−

−

−

kódszám

vadászterület földtulajdonosai ……… év ………………… hó ……… napján hozott ………………… határozatukban a
vadászati közösség működéséhez az alábbi szabályzatot elfogadták:

1. A fenti vadászterület tulajdonosainak vadászati közössége – a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászat-
ról szóló 1996. évi LV. törvény (1)–(2) bekezdésében foglalt előírásoknak megfelelően, a tulajdonosok képviselőjének
törvényben biztosított jogosultságára figyelemmel képviselőjéül

…………………………………-t (név)

………………………………… (székhelye/lakóhelye)

megválasztotta.

A képviselő teljes körű meghatalmazása a vadászati közösség határozatainak keretein belül kiterjed különösen

a vadászatra jogosulttal való megállapodás megkötésére, a vadászati közösség vadászati jogából származó hasznok,
valamint terhek tulajdonosokkal történő elszámolására és az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedések megtételére, a
közösség külön meghatalmazás nélküli képviseletére a vadászati jog gyakorlásával és hasznosításával összefüggő
hatósági, illetve bírósági eljárásban és más szervek előtt, valamint harmadik személyekkel szemben.

2.* A vadászati közösség

………………………………………………………………………………………………………………………………... megbízási díj ellenében megbízza a képviselőjét a közösség vadászati jogából eredő ügyei teljes körű intézésére. A
képviselő lemondása esetén mindaddig köteles az ügyekben való eljárásra, amíg a gyűlés újabb képviselőt nem választ.

(forint összegű/a pénzügyi beszámolók elfogadásakor meghatározott összegű)*

3. A földtulajdonosok vadászati közössége határozatának megfelelően a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításá-
nak módja és feltételei teljes körű rögzítése (ideértve a vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti díj
elszámolásának rendje meghatározását is)

………………………………………………………………………………………………………………………………..
………………………………………………………………………………………………………………………………..
………………………………………………………………………………………………………………………………..
………………………………………………………………………………………………………………………………..
………………………………………………………………………………………………………………………………..
………………………………………………………………………………………………………………………………..
………………………………………………………………………………………………………………………………..
………………………………………………………………………………………………………………………………..
………………………………………………………………………………………………………………………………..
………………………………………………………………………………………………………………………………..
………………………………………………………………………………………………………………………………..
………………………………………………………………………………………………………………………………..

4. A vadászterületen vadászatra jogosult: – megnevezése: ………………………………………… – székhelye, címe: ……………………………………… – cégbejegyzés adatai (dátuma, bejegyző bíróság, végzés száma): ……………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………... (A képviselő a működési szabályzat keretei között hozhatja létre a megállapodást, amely a jelen működési szabály- zathoz mellékletként kapcsolódik.)
5. A vadászterület vadászati közössége az őt megillető vadászati jog vadászatra jogosult által történő hasznosítása biztosítékául ………………………………………………………………………………………………………………….. A mellékkötelezettséget a vadászatra jogosulttal kötött megállapodás rögzíti. (mellékkötelezettséget nem köt ki/mellékkötelezettséget köt ki)* (bankgarancia/óvadék/kezességi nyilatkozat zálogjog vagy jogvesztés kikötése)*
6. A vadászati közösség földtulajdonos tagjait a vadászati jogukból keletkező teher, illetve abból származó haszon a vadászterület egészéhez viszonyítottan ……………………………………………………………………………………… illeti meg, mely kiegészül a közösség, illetve a képviselője működése során felmerült költségek arányos viselésével. (tulajdoni hányad arányában/tulajdoni hányad arányában és többlethasználati díj tulajdoni részre eső hányada arányában)*
7. Az egyes földtulajdonosokat megillető kifizetésre kizárólag a vadászati közösség képviselője, önállóan jogosult. A kifizetések jelentkezésre vagy a működési szabályzatban meghatározott egyéb módon történnek.
8. A vadászati közösség az elszámolások rendjét meghatározta, amelynek során a képviselő köteles az általa kezelt bevételekkel, illetve a közösség nevében tett kifizetésekkel a földtulajdonosok gyűlése előtt elszámolni. Az elszámolás a következő időszakban esedékes: (Az elszámolás az adott időszakról írásban összeállított részletes szöveges és pénzügyi beszámolóból, valamint a további döntésekhez előkészített javaslatokból áll. Az írásos beszámoló – legkésőbb a gyűlésen – a megjelenő vagy azt igénylő minden tulajdonos, illetve képviselője számára hozzáférhető. Ugyanezen körben biztosítani kell a vadászati közösség és képviselője irataiba, könyvelésébe való betekintés lehetőségét is. A tulajdonosi gyűlés és a képviselő, illetve bármely érdekelt tulajdonos a beszámoló vagy bármely dokumentum elkészítésére, vizsgálatára szakértőt vehet igénybe. Ennek költsége – utóbbi esetben a gyűlés hozzájárulásával – a közösség működése körében elszámolható.) (minden pénzügyi év végét követő ………… napon belül/meghatározott időszakonként)*
9. A vadászati közösség a vadászati jogából eredő pénzforgalmát elkülönülten, pénzintézetnél vezeti: A bank, bankfiók megnevezése és címe: ………………………………………., ………………………………………. számlaszáma: …………………………………………………………………………………. A működési szabályzatban nem szabályozott kérdésekben az érintettek a Polgári Törvénykönyvben foglaltakat tekintik irányadónak.
K. m. f.
	…………………… képviselő
Hitelesítők: ………………………………………………………… …………………………………………………………
* Megjegyzés: A szabályzat minta a ,,/” megjelölt helyeken különböző változatokat kínál, amelyekből értelemszerűen a megfelelő rész alkalmazható.

16. számú melléklet
11/2000. (III. 27.) FVM rendelethez

[21. számú melléklet a 30/1997. (IV. 30.) FM rendelethez]

A VADASKERT LÉTESÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A vadaskert létesítésének engedélyezésére irányuló kérelmet a minisztériumhoz címzetten, de a vadászterülethez tartozó vadaskert fekvése szerint érintett vadászati hatóságnál kell benyújtani. A kérelem tartalmazza:

– a vadaskert létesítéseinek indokait és célját (röviden);

– a létesítendő vadaskert(ek) legfontosabb adatait (terület, külső kerítéshossz, tervezett vadállomány stb.), az alább megadottak szerint;

– a mellékleteket.

A kérelemhez mellékletként csatolni kell:

1. a bekerítésre tervezett földterületek ingatlan-nyilvántartás szerinti (helyrajzi számok szerint) tételes felsorolását, a földterület tulajdonosának, használójának megnevezését és előzetes hozzájárulását a vadaskert létesítéséhez;

2. a vadaskert létesítésének tervdokumentációját a következők szerint:

a) a vadaskert létesítésének célja,

b) a természeti adottságok, a terület leírása,

c) a tervezett létesítmények, berendezések,

d) vadászati évenként tervezett: vadaskerti törzsállomány, szaporulat és/vagy vadászatra behelyezett állomány, állományhasznosítás (előbbiek kor és ivar bontásban) és vadászati módok,

e) a kert működési feltételei (takarmányozási technológia, takarmányféleségek),

f) vadaskerti nyilvántartások (vadaskerti napló, állományváltozási napló, elhullási napló, takarmányozási napló),

g) állategészségügyi irányelvek (leggyakoribb állategészségügyi problémák, személy- és járműforgalom),

h) a vadászterület és a tervezett vadaskert térképi megjelenítése, különös tekintettel a külső, esetleg belső kerítések nyomvonalára, valamint az erdőre, a védett természeti területre, továbbá az érintett erdőterületre vonatkozó erdészeti üzemterv kivonata,

i) ábrák, táblázatok;

3. az illetékes megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás véleményét;

4. a védett természeti terület esetében a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnál külön jogszabály szerint kezdeményezett környezeti hatásvizsgálat eredményeként kiadott környezetvédelmi engedélyt.

17. számú melléklet a 11/2000. (III. 27.) FVM rendelethez

[22. számú melléklet a 30/1997. (IV. 30.) FM rendelethez]

A VADÁSZATI HATÓSÁG OKMÁNYAI

VADÁSZATI HATÓSÁGI IGAZOLVÁNYOK

MINTA külső oldala

Szigorú számadású nyomtatvány.

A) B)

FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM VADÁSZATI HATÓSÁG ……………………… MEGYEI VADÁSZATI ÉS HALÁSZATI FELÜGYELŐSÉG		FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM VADÁSZATI HATÓSÁG VADÁSZATI ÉS HALÁSZATI FŐOSZTÁLY
	fénykép helye		fénykép helye
NÉV BEOSZTÁS …………………….. saját kezű aláírás P. H. …………………….. vadászati hatóság vezetője		NÉV BEOSZTÁS …………………….. saját kezű aláírás P. H. …………………….. vadászati hatóság vezetője

MINTA felső oldala

Kivonat a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényből

,,89. § (1) A vadászati hatósági feladatokat ellátó személy, valamint a vadászati hatóság alkalmazásában álló vadászati felügyelő, feladatainak ellátása során jogosult:

a) külön térítés fizetése nélkül magánúton közlekedni, a vadászterületet bejárni, ott helyszíni szemlét, vizsgálatot tartani;

b) a jogosulttól, a vadásztól felvilágosítást, adatot, igazolást kérni, valamint a vadászati jog hasznosításával kapcsolatban iratokba, nyilvántartásokba betekinteni;

c) a vadászterületen megfigyelést végezni;

d) a vadat veszélyeztető vagy annak számító tevékenység abbahagyását, illetve a tevékenységtől való tartózkodást elrendelni;

e) a vadállomány egészségi állapotát veszélyeztető beteg, sérült vagy elhullott vad elszállítását elrendelni;

f) a vadászati hatóság nevében hozott határozatát – utólagos írásba foglalási kötelezettsége mellett – szóban is megadni;

g) jogosulatlan vadászat vagy vadászati eszköz jogosulatlan használata esetén a vadászathoz használt eszközt – ideértve a gépjárművet is – elismervény ellenében visszatartani;

h) a vadászati jog gyakorlásával összefüggő szabálysértés vagy bűncselekmény alapos gyanúja esetén az illetékes hatóságnál a vadászati felügyelőség vezetőjének megbízása alapján eljárást kezdeményezni;

i) a vadászat rendjére vonatkozó szabályok betartását ellenőrizni.''

Az igazolvány visszavonásig érvényes.

Kiállítva: ...............

Nyilv. sz.: ..............

II.

A VADÁSZATI HATÓSÁGI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZEMÉLYEK JELVÉNYE

A szolgálati igazolványba fűzött 43 mm átmérőjű, bronz alapszínű fémérme, melyet alulról a Magyar Köztársaság színes címere, melyet jobbról, valamint balról félkör alakban futó tölgyfalevél koszorú díszít. Közepén gímszarvas bika fejalak, a felső részén ,,VADÁSZATI HATÓSÁG'' felirat látható. Hátulsó oldalán a sorszám szerepel.

III.

A VADÁSZATI HATÓSÁGI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZEMÉLYEK KITŰZŐ JELVÉNYE

18 mm átmérőjű, bronz alapszínű fémjelvény, melyet alulról a Magyar Köztársaság címere és mellette jobbról és balról kiindulva, félkör alakban futó tölgyfalevél koszorú díszít. Közepén gímszarvas bika fejalak, a felső részén ,,VADÁSZATI HATÓSÁG'' felirat látható.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

11/2000. (III. 27.) FVM rendelet

a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 30/1997. (IV. 30.) FM rendelet módosításáról

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak