120/2000. (VII. 7.) Korm. rendelet
a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról
A Kormány a felsőoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 9/B. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) E rendelet hatálya
a) az állami felsőoktatási intézményekre,
b) az egyházi felsőoktatási intézményekre, valamint
c) a külön megállapodás alapján államilag finanszírozott felsőfokú szakemberképzést folytató magán felsőoktatási intézményekre (a továbbiakban együtt: felsőoktatási intézmények)
terjed ki.
(2) Nem terjed ki e rendelet hatálya a katonai és a rendvédelmi felsőoktatási intézményekre.
A képzési és fenntartási normatív támogatás elemei
2. § (1) A felsőoktatási intézmények a képzési és fenntartási normatív támogatást e rendelet keretében meghatározott mutatók alapján kapják meg utólagos finanszírozásként.
(2) A képzési és fenntartási normatív támogatás mutatói:
a) egyenértékű finanszírozott hallgatói létszám (a továbbiakban: egyenértékű létszám),
b) minősített (doktori, illetve mesterfokozattal rendelkező) oktatók és az államilag finanszírozott képzésben részt vevő doktoranduszok száma (a továbbiakban: oktatói létszám).
(3) A képzési és fenntartási normatív támogatás a felsőoktatási intézmények alábbi tevékenységi körébe tartozó működtetési és fenntartási feladatai ellátásának költségvetési támogatására szolgál:
a) az Ftv. 7. §-a (1)–(2) bekezdésében foglalt feladatok és a képesítési követelmények szerinti oktatási tevékenység – beleértve az Ftv. 7. § (1) bekezdésének e) pontja alapján a képesítési követelményekben rögzített nyelvi követelmények teljesítéséhez a nappali tagozatos hallgatók részére nyelvoktatás biztosítását és az Ftv. 9/B. § (5) bekezdése alapján a doktori képzésben résztvevők oktatói tevékenységét,
b) az oktatástól el nem különíthető kutatási tevékenység,
c) a doktori képzés kutatási előirányzatból nem finanszírozott feladatai,
d) a képzés és a kutatás alapfeltételét biztosító könyvtári (dokumentum- és szakirodalmi információ) szolgáltatás, valamint
e) a felsőoktatási intézmények egyéb központi, illetve karhoz tartozó általános oktatási, illetve nem oktatási egységeinek feladatai.
(4) A felsőoktatási intézmények – az államilag finanszírozott és meghirdetett szakok, az intézményi szintű szervezeti egységek működőképességének fenntartása érdekében – gazdálkodási szabályzatukban rögzítik a normatívan megkapott támogatás belső elosztási rendjét. A felosztásról – az Oktatási Minisztérium által meghatározott formában – évente tervet készítenek és azt minden év február 28-áig megküldik az Oktatási Minisztériumnak, majd a terv teljesüléséről a zárszámadás keretében beszámolnak.
(5) A Kormány a normatívák évenkénti összegeit, a növekedés mértékét az éves költségvetési törvény által meghatározott pénzügyi feltételek alapján, a költségvetési irányelvek figyelembevételével e rendeletben határozza meg.
Az államilag finanszírozott hallgatók
3. § (1) A felsőoktatási intézmények államilag finanszírozott hallgatóinak tekintendők a
a) a nappali, esti, levelező első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben,
b) a nappali, esti, levelező első alapképzésben,
c) a nappali első szakirányú továbbképzésben,
d) a nappali első kiegészítő alapképzésben
részt vevő, államilag finanszírozott helyre felvett magyar állampolgárságú, hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatói legfeljebb a 6. §-ban meghatározott időtartamig.
(2) Ugyancsak a felsőoktatási intézmények államilag finanszírozott hallgatóinak tekintendők
a) bármely kettes szakszámú szakon szerzett egyszakos tanári oklevéllel már rendelkező, valamint bármely kettes szakszámú első tanári szakon tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú hallgatók a nappali, esti és levelező tagozatokon a második tanári szakképzettség megszerzésekor a második tanári szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési időtartamban,
b) bármely olyan szakon államilag finanszírozott helyre felvett magyar állampolgárságú, hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgató, amelynek képesítési követelményei bemeneti követelményként előírják, hogy a hallgatónak felsőoktatási oklevéllel kell rendelkeznie a 6. §-ban meghatározott időtartamig,
c) bármely szakon költségtérítéses képzésből megüresedett, államilag finanszírozott helyre átvett hallgató a kilépett hallgató képzési idejéből még hátralévő időtartamban,
d) nemzetközi megállapodás vagy jogszabály alapján a magyar állampolgárságú hallgatókkal azonos elbírálás alá eső külföldi állampolgárságú hallgatók, ha az e § bármely bekezdésében rögzített egyéb feltételeknek is megfelelnek.
A számított finanszírozott hallgatói létszám meghatározása
4. § (1) A Kormány az oktatási miniszter előterjesztése alapján a megelőző költségvetési év májusában – a munkaerő-piaci igények és a felsőoktatás fejlesztési stratégiájának figyelembevételével – meghatározza a következő tanévben finanszírozható maximális hallgatói összlétszámot, és dönt azon belül az újonnan felvehető, államilag finanszírozott hallgatói összlétszámról.
(2) Az oktatási miniszter szakcsoportok szerint – a Felsőoktatási és Tudományos Tanács véleményének figyelembevételével – a felvételt megelőző költségvetési év júniusában dönt
a) képzési szintenként (egyetemi, főiskolai, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés) az első évre felvehető, államilag finanszírozott hallgatói létszámról,
b) a felsőoktatási intézmények vonatkozásában az államilag finanszírozott, intézményenkénti hallgatói összlétszámról, meghatározott esetekben a szakcsoportonkénti, illetve szakonkénti hallgatói létszámról.
5. § (1) A számított finanszírozott hallgatói létszám (a továbbiakban: számított létszám) meghatározása az évfolyamonkénti számított létszám összege. Az évfolyamonkénti számított létszám megállapítása statisztikai módszerrel történik.
(2) Az első évfolyam számított létszáma az intézménybe a felvételi eljárás során államilag finanszírozott képzésre újonnan felvett hallgatók száma.
(3) A további évfolyamok számított létszáma az előző év évfolyamai – kivéve az adott szak képesítési követelményei szerinti utolsó évfolyama – hallgatói létszámának képzési formánként (nappali, esti, levelező) e rendelet 4. számú mellékletében meghatározott átlagos országos lemorzsolódási aránnyal csökkentett értéke.
(4) A lemorzsolódási arány 3 éven keresztül azonos, majd háromévenként az előző három év átlagos országos lemorzsolódási arányát kell számítani.
6. § (1) A hallgató a felvételi eljárás során felvett szakja(i) képesítési követelményében meghatározott tanulmányi ideig számít az intézmény számított létszámába, függetlenül attól, hogy valójában az intézmény hallgatója-e még.
(2) A hallgató, amennyiben bármely államilag finanszírozott képzésben oklevél megszerzése nélkül más szakon folytatja tanulmányait, akkor is legfeljebb csak az első szak képesítési követelményében meghatározott ideig számít be a számított létszámba a (3), (4) és (7) bekezdésben foglaltak kivételével.
(3) Amennyiben a hallgató főiskolai szintű alapképzési szakra nyert felvételt és intézményen belül felvételi eljárás nélkül átlép egyetemi szintű alapképzési szakra, akkor a továbbiakban annyi ideig számít a finanszírozott létszámba, amennyi az egyetemi szintű alapképzési szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési időnek a főiskolai szintű tanulmányok addigi finanszírozott idejével csökkentett időtartama. Intézményenként az adott költségvetési évre főiskolai szintű alapképzésben számított hallgatói létszám évente legfeljebb 2%-ának mértékéig vehetők figyelembe átlépett hallgatók az egyetemi szintű alapképzésben.
(4) Amennyiben a hallgató akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítés birtokában nyer felvételt a szakiránynak megfelelő első alapképzésre, az adott alapképzési szak képesítési követelményeiben meghatározott tanulmányi időszaknál egy évvel rövidebb ideig számít a számított létszámba.
(5) A részképzésben részt vevő hallgatók képzésük tényleges időtartamáig számítanak a számított létszámba.
(6) A kiegészítő alapképzésre felvett hallgatók 4 félévig számítanak be a számított létszámba.
(7) A 3. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben, ha belső felvétel alapján kerül a hallgató a második tanári szakképzettség megszerzését célzó szakra, a második tanári szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési időtartamig számít a számított létszámba.
(8) Az államilag finanszírozott helyre felvett hallgatókról – abban az esetben is, ha nem a felvételi eljárás során kerülnek felvételre – az adott év felvételi eljárásának befejezésével egy időben, a felvételiről szóló jelentéssel együtt minden év augusztus 15-éig az Oktatási Minisztérium számára jelentést kell készíteni, amely képzési formánként, szakonként az e §-ban meghatározott eseteket felsorolva tartalmazza a hallgatók számát. Az intézmény következő évi számított létszámába a felvételi eljárásban felvett hallgatókon túl csak az ekkor lejelentett hallgatók számítanak be.
(9) Amennyiben a hallgató oklevele megszerzése előtt felsőoktatási intézményt vált, az átvevő felsőoktatási intézmény köteles arról hivatalosan, írásban tájékoztatni az Oktatási Minisztériumot. Az átadó felsőoktatási intézmény tanúsítványt köteles adni az átvevő intézmény részére, amelyben igazolja, hogy a hallgató mennyi ideig vett részt összesen államilag finanszírozott képzésben, valamint hogy a hallgatót átadja, és hallgatói nyilvántartásából törli. A hallgatót az addigi finanszírozott idő beszámításával kell az átvevő felsőoktatási intézmény számított létszámában figyelembe venni.
Az egyenértékű hallgatói létszám alapján meghatározott támogatás
7. § (1) A felsőoktatási intézmény képzési és fenntartási normatív támogatásának 2. § (2) bekezdés a) pontja alapján meghatározott része a felsőoktatási intézménynek a finanszírozási csoportokba tartozó szakokra felvett egyenértékű létszáma és e rendelet 1. számú mellékletének 1. pontjában megjelölt adott finanszírozási csoporthoz tartozó normatíva értékek szorzatainak összege.
(2) Több felsőoktatási intézményben egy időben tanulmányokat folytató hallgató az egyenértékű létszám számításakor – az 1. § (1) bekezdésének a), valamint b) pontjában meghatározott intézmények által folytatott közös képzések kivételével – legfeljebb egy hallgatóként vehető számításba.
8. § Az egyenértékű létszámot a számított létszámból a képzési forma, valamint a szakok kétszakos képzésben való felvételének lehetőségét mutató szakszám szerint kell meghatározni a 3. számú mellékletben meghatározottak alapján.
9. § (1) A finanszírozási csoportokat a működési és fenntartási költségek szempontjából hasonló képzési szakterületekhez tartozó szakok alkotják.
(2) Az 1. számú melléklet 1. pontjában meghatározott normatívák a hasonló képzési szakterületek fajlagos ráfordításainak figyelembevételével kerültek megállapításra.
Az oktatói létszám alapján meghatározott támogatás
10. § (1) A felsőoktatási intézmény képzési és fenntartási normatív támogatásának a 2. § (2) bekezdés b) pontja alapján meghatározott része a felsőoktatási intézmény teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített oktatói és az államilag finanszírozott képzésben részt vevő doktoranduszok létszáma összegének valamint e rendelet 1. számú melléklete 2. pontjában meghatározott normatíva értékének a szorzata.
(2) A minősített oktatók létszáma az adott költségvetési évet megelőző év március 1-jén az intézményben teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített oktatók létszáma.
(3) A doktorandusz létszám az adott költségvetési évet megelőző év március 1-jén az intézményben államilag finanszírozott képzésben részt vevő doktoranduszok létszáma.
A gyakorlati képzés normatív finanszírozása
11. § (1) A gyakorlati képzés normatív finanszírozása az Ftv. 9/B. § (2) bekezdésében meghatározott gyakorlati képzési helyeken, illetve külső képzési helyeken folyó gyakorlati képzés költségeinek költségvetési támogatására szolgál.
(2) Az agrár szakcsoportba tartozó szakokon folyó képzések képesítési követelményeiben meghatározott gyakorlati képzések támogatása az agrár szakcsoport adott csoportba tartozó szakjainak egyenértékű létszáma és az e rendelet 5. számú melléklete 1. pontjában meghatározott csoportonkénti normatívák értékének a szorzata.
(3) Az egészségügyi szakcsoportba tartozó szakokon folyó képzések képesítési követelményeiben meghatározott gyakorlati képzések támogatása az egészségügyi szakcsoportba tartozó szakok egyenértékű létszáma és az e rendelet 5. számú melléklete 2. pontjában meghatározott normatíva értékének a szorzata.
(4) A főiskolai szintű tanárképzés keretében és a főiskolai szintű szociális szakokon folyó képzések képesítési követelményeiben meghatározott gyakorlati képzések támogatása a főiskolai szintű tanárképzésben részt vevő és a főiskolai szociális szakokon részt vevő hallgatók egyenértékű létszáma és e rendelet 5. számú melléklete 3. pontjában meghatározott normatíva értékének a szorzata.
(5) A tanító- és óvódapedagógus szakcsoportba tartozó szakokon folyó képzések képesítési követelményeiben meghatározott gyakorlati képzések támogatása a tanító- és óvódapedagógus szakcsoportba tartozó szakok egyenértékű létszáma és az e rendelet 5. számú melléklete 4. pontjában meghatározott normatíva értékének a szorzata.
(6) A főiskolai szintű hitéleti szakokon folyó képzések képesítési követelményeiben meghatározott gyakorlati képzések támogatása a főiskolai hitéleti szakok egyenértékű létszáma és az e rendelet 5. számú melléklete 4. pontjában meghatározott normatíva értékének a szorzata.
(7) A felsőoktatási intézmények által ellátott közoktatási feladatok támogatása a költségvetési törvényben meghatározottak szerint történik.
Vegyes és záró rendelkezések
12. § (1) Az 1. számú melléklet a képzési és fenntartási normatív támogatást meghatározó normatívák és a mozgáskorlátozott és egyéb fogyatékos hallgatók létszáma alapján adott kiegészítő normatív támogatás értékeit tartalmazza. A 2. számú melléklet a felsőoktatásban működő szakok finanszírozási csoportba sorolását, a 3. számú melléklet a egyenértékű létszám meghatározásához szükséges – a képzési formákhoz és a szakokhoz rendelhető – szorzószámokat tartalmazza. A 4. számú melléklet az országos lemorzsolódási arányokat határozza meg, az 5. számú melléklet a gyakorlati képzések normatíváinak értékét állapítja meg.
(2) A 3. § (1) bekezdésének c) pontjában megjelölt nappali első szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatók után a szakiránynak megfelelő alapképzési szak, a 3. § (1) bekezdésének d) pontjában megjelölt nappali első kiegészítő alapképzésben – kivéve a főiskolai szakmai tanári kiegészítő képzést – részt vevő hallgatók után a megfelelő egyetemi szak normatíváját kell biztosítani.
(3) Az intézmények átmeneti rendelkezésként gazdálkodási szabályzatukban rögzíthetik, hogy a 2000. évben a 72/1998. (IV. 10.) Korm. rendeletben szereplő normatíva arányok szerint biztosítják a karok és a jogelőd intézmények számára a forrásokat, továbbá hogy a szerkezeti támogatás, illetve az évközi növekmény elosztása különböző rendszer szerint történhet.
(4) A 2000. évben az első évfolyam számított létszáma az 1999. évi felvételi statisztikai adatokból, a további évfolyamok számított létszámának meghatározása az 1998. októberi statisztikai jelentés alapján, évfolyamonként számított alaplétszámból történik.
(5) Az 1. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott felsőoktatási intézmények esetén 2000-ben a képzési és fenntartási normatív támogatást – a költségvetési törvényben meghatározottak szerint – az 1999. októberi létszám alapján 8 hónapra, a 2000. októberi létszám alapján 4 hónapra kell meghatározni.
(6) A 2. számú mellékletben fel nem sorolt, egyetemi szinten oktatott hitéleti-hittudományi szakok a 3. finanszírozási csoportba, a főiskolai szinten oktatott hitéleti-hittudományi szakok az 4. finanszírozási csoportba tartoznak.
(7) A mozgáskorlátozott és egyéb fogyatékos hallgatók létszáma alapján adott kiegészítő normatív támogatást a felsőoktatási intézmény számára a felsőoktatási programfinanszírozási előirányzatokból kell biztosítani.
(8) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott intézmények képzési és fenntartási normatív támogatása 2000-ben nem lépheti túl a jogutód intézmény 2000. évre tervezett képzési és fenntartási előirányzataként január 1-jén az intézmény költségvetésében szereplő támogatás – kivéve a gyakorlóiskolák támogatását –, valamint az egyéb kutatás és az egyéb speciális támogatás címen tervezett támogatás együttes összegének 115%-át.
13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a felsőoktatás képzési és fenntartási normatívák alapján történő finanszírozásáról szóló 72/1998. (IV. 10.) Korm. rendelet, valamint a felsőoktatási képzési és fenntartási normatívák alapján történő finanszírozásról szóló 72/1998. (IV. 10.) Korm. rendelet módosításáról szóló 112/1999. (VII. 16.) Korm. rendelet.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. számú melléklet a 120/2000. (VII. 7.) Korm. rendelethez
2. számú melléklet a 120/2000. (VII. 7.) Korm. rendelethez
3. számú melléklet a 120/2000. (VII. 7.) Korm. rendelethez
4. számú melléklet a 120/2000. (VII. 7.) Korm. rendelethez
5. számú melléklet a 120/2000. (VII. 7.) Korm. rendelethez
A szak az agrárszakcsoportba tartozik képzési szempontból, egészségügyi szakcsoportba finanszírozási szempontból.
