Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

2000. évi CXXVII. törvény

egyes közlekedési törvények módosításáról1

2006.01.01.

A közúti közlekedésről szóló, többször módosított 1988. évi I. törvény és a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 2. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(5) A törvénynek az utakra vonatkozó rendelkezéseit az út műtárgyaira és tartozékaira, a közutakra vonatkozó rendelkezéseit – a 8. § (1) bekezdésének h) pontja, a 11. § (2) bekezdése, a 30. § és a 43. § kivételével – a közforgalom elől el nem zárt magánutakra is alkalmazni kell.''

2. § A Kkt. 9/B. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) Az állam a kizárólagos tulajdonát képező, az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak – illetőleg azok egyes szakaszai – és a műtárgyaik létesítése, fejlesztése, felújítása, karbantartása és üzemeltetése (a továbbiakban együtt: működtetés) céljából költségvetési szervet, vagy saját többségi részesedésével e célra gazdálkodó szervezetet alapíthat, vagy a működtetést koncesszióba adhatja.
(2) Az önkormányzat a törzsvagyonának részét képező közutak és műtárgyaik működtetése céljából önkormányzati intézményt, vagy saját többségi részesedésével e célra gazdálkodó szervezetet alapíthat, vagy a működtetést koncesszióba adhatja.''

3. § (1) A Kkt. 18. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

,,A tanfolyami képzést, továbbképzést és utánképzést a közlekedési hatóság ellenőrzi, illetőleg ellátja annak szakfelügyeletét.''

(2) A Kkt. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) A külön jogszabályban meghatározott tevékenységet végző járművezető és közúti közlekedési szakember időszakos szakirányú továbbképzésen köteles részt venni.''

4. §2

5. § A Kkt. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

22. § ,,(1) Belföldi üzemben tartás céljából csak olyan típusú jármű gyártható vagy hozható be külföldről, amelyre a közlekedési hatóság – típusjóváhagyás keretében típusvizsgálat alapján, illetőleg a külföldön kiadott típusjóváhagyó okmány honosításával – típusbizonyítványt adott ki. Egyedi jármű vagy járműsorozat behozatala esetén a közlekedési hatóság a típusvizsgálattól és a típusbizonyítvány kiadásától eltekinthet.
(2) A típusvizsgálat során azt kell ellenőrizni, hogy a járműtípus megfelel-e a jogszabályban meghatározott műszaki, közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és munkavédelmi követelményeknek.
(3) Jármű egyedi előállításához (összeépítéséhez), átalakításához, forgalomba helyezéséhez a közlekedési hatóság előzetes engedélye szükséges.
(4) A közlekedési hatóság az engedélyezett járműtípusok, valamint a jóváhagyott alkatrészek, tartozékok és önálló műszaki egységek típus-meghatározó műszaki adatairól nyilvántartást vezet.''

6. § A Kkt. 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) A közlekedési hatóság típusbizonyítvány alapján forgalmazott új jármű forgalomba helyezés előtti vizsgálatától eltekinthet. A forgalmazónak a forgalomba helyezéshez kapcsolódó tevékenységét a közlekedési hatóság ellenőrzi.''

7. § A Kkt. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) Az időszakos vizsgálatot a közlekedési hatóság által névjegyzékbe vett vizsgabiztos a közlekedési hatóság megbízása alapján annak vizsgálóállomásán, illetőleg a közlekedési hatóság által kijelölt vizsgálóállomáson végzi. Az időszakos vizsgálati tevékenységet, valamint a vizsgálóállomáson biztosított személyi és tárgyi feltételeket a közlekedési hatóság ellenőrzi.''

8. § A Kkt. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

28. § ,,(1) A járművek környezetszennyezését a közlekedési hatóság az időszakos vizsgálaton (24. §) túl, rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálat keretében, valamint közúton és a jármű telephelyén végzett mérésekkel ellenőrzi.
(2) Rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálatot a közlekedési és vízügyi miniszter, a belügyminiszter és a környezetvédelmi miniszter együttes rendeletében meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező, a közlekedési hatóság által kijelölt költségvetési szerv, társadalmi szervezet, gazdálkodó szervezet (a továbbiakban együtt: kijelölt szervezet) végezhet. A kijelölt szervezet jogosult az általa végzett felülvizsgálatot bizonyító, hatósági engedélynek minősülő igazolólap kiállítására is.
(3) A gépjárművek tüzelőanyag-fogyasztásának és üvegházhatást okozó gázkibocsátásának széles körű ismertetése, az új személygépkocsik vásárlóinak környezetvédelmi szempontból kedvező irányú befolyásolása érdekében a közlekedési hatóságnak a típusbizonyítvány (22. §) alapján, vagy járműsorozatban történő behozatal keretében megvalósuló forgalombahelyezés előtt meg kell állapítania a személygépkocsik külön jogszabályok szerint mért tüzelőanyag fogyasztását és szén-dioxid kibocsátását.
(4) A közlekedési hatóság évente legalább egyszer kiadvány formájában közzéteszi a forgalmazott új személygépkocsik hivatalos tüzelőanyag fogyasztási és szén-dioxid kibocsátási adatait, illetve ezeket – az időközben megjelenő gépjárműtípusok esetében – térítés ellenében rendelkezésre bocsátja.''

9. § A Kkt. 29. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) Azt, aki az (1) bekezdésben foglaltakat megszegi, vagy az engedélyben foglaltaktól eltér, a közlekedési hatóság megbírságolja és az eredeti állapot helyreállítására, vagy – amennyiben az út a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel, vagy megfelelővé alakítható át – a fennmaradáshoz szükséges intézkedések megtételére kötelezi.''

10. § A Kkt. 32. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

,,Magánútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen levő, közforgalom elől elzárt utat, továbbá az állam tulajdonában és a vízügyi igazgatóságok kezelésében levő elsőrendű árvízvédelmi fővonalakon a kerékpáros forgalom számára megnyitott utat is.''

11. § A Kkt. 34. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) A közutat, annak műszaki, minőségi, forgalmi, baleseti adatait, valamint a forgalmi rendjét meghatározó jelzéseket, továbbá a közút üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére fordított költségeket a kezelőnek nyilván kell tartania.''

12. § (1) A Kkt. 44. §-a (2) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő mondat lép:

,,A külföldi járművek ellenőrzését a rendőrhatóság, illetve a közlekedési hatóság (a tengelyterhelés és az össztömeg helyszíni ellenőrzését a közlekedési hatóság a rendőrhatóság közreműködésével) végzi.''

(2)3

13. § A Kkt. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

46. § ,,(1) E törvény 29. §-ának (5) és (6) bekezdésében meghatározott kivételekkel a közlekedési hatósági feladatokat a Közlekedési Főfelügyelet, a Központi Közlekedési Felügyelet és a területi (megyei, fővárosi) közlekedési felügyeletek látják el.
(2) Azokban a közlekedési hatósági ügyekben, amelyekben első fokon a települési önkormányzat jegyzője – a fővárosi kerületek esetében a kerület jegyzője – jár el, a másodfokú hatóság a területileg illetékes közlekedési felügyelet. Azokban az ügyekben, amelyekben első fokon a főváros főjegyzője jár el, a másodfokú hatóság a Fővárosi Közlekedési Felügyelet.''

14. § A Kkt. 47. §-ának k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(47. § A törvény alkalmazásában:)

,,k) Az út tartozéka: a várakozóhely, a vezetőoszlop, a korlát, az útfenntartási és közlekedésbiztonsági célokat szolgáló műszaki és egyéb létesítmény, berendezés (segélykérő telefon, pihenőhely), a zajárnyékoló fal és töltés, az út kezelője által létesített hóvédő erdősáv, fasor vagy cserjesáv (védelmi rendeltetésű erdő), valamint a közút határától számított két méter távolságon belül ültetett fa, az összefüggő üzemi gyümölcsöshöz tartozó fák kivételével.

15. § A Kkt. 48. § (3) bekezdése a) pontjának 1. és 5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 8. alpont hatályát veszti és a 9–11. alpontok számozása 8–10.-re változik:

[(3) Felhatalmazást kap

a) a Kormány, hogy]

,,1. a szakirányú továbbképzés és az utánképzés általános szabályait,
5. a közúti közlekedési szolgáltatások és a közúti járművek üzemben tartásának általános szabályait,''

(rendeletben állapítsa meg.)

16. §4

17. § A Kkt. 48. §-ának (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[(3) Felhatalmazást kap]

,,e) a közlekedési és vízügyi miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben a közlekedési hatóság eljárási, felügyeleti és egyéb díjait, valamint a díjaknak az eljáró hatóság, illetve az irányítási, a felügyeleti és az ellenőrzési feladatot ellátó szervezetek közötti megosztása szabályait rendeletben állapítsa meg.''

18. § A Kkt. 48. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

,,(5) Az e törvényben meghatározott díjat, pótdíjat és bírságot – a 9/C. § (1) bekezdésében és a 33. § (2) bekezdésében meghatározott díj kivételével – a fizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani.''
II. Fejezet

A légiközlekedésről szóló
1995. évi XCVII. törvény módosítása

19. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 2. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az állam feladatai:]

,,i) országos légiforgalmi irányító, repülőtéri koordinációs, repüléstájékoztató, riasztó, légiforgalmi tájékoztató, léginavigációs és távközlési szolgálat fenntartása;''

20. § Az Lt. 3. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

,,A díj fizetésének feltételeit, módját és a díj összegét a miniszter, illetve a honvédelmi miniszter – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – rendeletben állapítja meg.''

21. §5 Az Lt. VI. fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

,,

Légiközlekedési balesetek és repülőesemények''

64. § ,,(1) Ha a repülés tartama alatt a Magyar Köztársaság területén, illetve a magyar légtérben légijárművet légiközlekedési baleset ér – ideértve a légijármű eltűnését is – vagy súlyos személyi sérülés, illetve halál következik be, továbbá, ha a légijármű olyan károsodást vagy szerkezeti hibát szenved (a továbbiakban együtt: légiközlekedési baleset), amely veszélyezteti a légiközlekedés biztonságát, az egyéb vizsgálatoktól független szakmai vizsgálatot kell lefolytatni.
(2)–(4)''

65. § ,,(1)
(2) Az állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel és repülőeseménnyel kapcsolatos szakmai vizsgálatok elvégzésére a honvédelmi miniszter által kijelölt szerv (a továbbiakban: állami kivizsgáló szerv) illetékes.
(3)–(4) ''

65/A. § ,,(1)
(2) A szakmai bizottság létrehozására, tagjaira, a vizsgálat során a bizottságot megillető jogokra, valamint a bizottság eljárására vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg.
(3) A légiközlekedési baleset, repülőesemény helyszínének megbontására a külön jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve a szakmai bizottság vezetőjének a hozzájárulása szükséges. A szakmai bizottság vezetőjének megérkezéséig a helyszínt a rendőrség biztosítja.
66. § (1) Aki légiközlekedési balesetet észlel, köteles azt haladéktalanul a rendőrhatóságnak bejelenteni. A rendőrhatóság haladéktalanul értesíti azokat a szerveket, amelyeknek a feladatkörébe tartozik a baleset következtében veszélybe került személyek részére segítség nyújtása; az élet- és vagyonbiztonság védelme; a baleset szakmai vizsgálata.
(2)6
(3) Ha magyar légijárművet külföldön légiközlekedési baleset ér, azt a légijármű üzemben tartója haladéktalanul köteles az illetékes kivizsgáló szervnek bejelenteni. Az illetékes kivizsgáló szerv a nemzetközi szerződésekben foglaltak alapján jár el.''

22. §7

23. §8

24. § Az Lt. 71. §-ának 3–5. pontja és 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a következő 22. ponttal egészül ki:

(71. § A törvény alkalmazásában:)

,,3. ellenőrzött repülőtér: olyan repülőtér, ahol a repülőtéri forgalom részére légiforgalmi irányító szolgálatot nyújtanak;
4. légiforgalom: a levegőben vagy a repülőtér munkaterületén légijárművel végrehajtott valamennyi mozgás;
5. légijármű: bármely szerkezet, amelynek légkörben maradása a levegővel való olyan kölcsönhatásból ered, amely más, mint a földfelszínre ható légerők hatása;''

,,19. repülőtér: szárazföldön vagy vízen kijelölt terület (ideértve valamennyi, a területhez tartozó épületet, felszerelést és berendezést), amely egészében vagy részben a légijárművek indulására és érkezésére, valamint felszíni mozgására szolgál;''

,,22. repülőtéri munkaterület: légijárművek fel- és leszállására, gurulására kialakított terület, az előterek kivételével.''

25. § Az Lt. a következő 71/A. §-sal egészül ki:

,,
71/A. § A törvény VI. fejezetének alkalmazásában
1. súlyos személyi sérülés: olyan sérülés, amelyet egy személy légiközlekedési balesetben szenved el, és amely:
a) több mint 48 órás kórházi kezelést igényel, amely a sérülés elszenvedésétől számított 7 napon belül kezdődik, vagy
b) csonttörést eredményez (kivéve az egyszerű kézujj, lábujj vagy orrtörést), vagy
c) olyan sebesüléssel jár, amely súlyos vérzést, ideg-, izom- vagy ínkárosodást okoz, vagy
d) bármely belső szerv sérülésével jár, vagy
e) másod- vagy harmadfokú égési sérüléssel jár, vagy bármilyen, a test felületének több mint 5%-át érintő égési sérülést okoz, vagy
f) bizonyítottan fertőző anyagokkal vagy káros sugárzással való érintkezés következménye;
2. halálos sérülés: olyan sérülés, amelyet egy személy légiközlekedési balesetben szenved el, és amely a balesettől számított 30 napon belül a halálát okozza.''

26. § Az Lt. 74. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő m) és n) ponttal egészül ki:

(74. § E törvény alapján rendeletben állapítja meg)

,,c) a miniszter a honvédelmi és egészségügyi miniszterrel együttesen – a belügyminiszterrel egyetértésben – a légiközlekedési balesetek és repülőesemények szakmai vizsgálatának szabályait;''

,,m) a miniszter a számítógépes helyfoglalási rendszerek működtetésének szabályait;
n) a belügyminiszter a miniszterrel együttesen – a honvédelmi miniszterrel egyetértésben – a polgári repüléssel összefüggő rendészeti feladatok ellátásának rendjét.''

27. §9

III. Fejezet

Záró rendelkezések

28. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2001. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti:

a) a vízügyi és egyes közlekedési törvények, törvényerejű rendeletek módosítása a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvénnyel összefüggésben című 1992. évi XXXIX. törvény 8. §-ának a Kkt. 9/B. §-a (1) és (2) bekezdését megállapító rendelkezése;

b) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló 1996. évi X. törvény

ba) 6. §-ának a Kkt. 32. §-ának (1) bekezdését megállapító rendelkezése,

bb) 7. §-ának a Kkt. 33. §-a (1) bekezdésének b) pontját megállapító rendelkezése,

bc) 12. §-ának a Kkt. 47. §-ának r) pontját megállapító rendelkezése,

c)10

d) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló 1998. évi LXXIII. törvény

da) 15. §-a,

db) 10. §-ának a Kkt. 34. §-a (2) és (3) bekezdését megállapító rendelkezése,

e) a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 71. §-a.

(2) E törvény 21. §-a 2002. január 1-jén lép hatályba.

(3) A Kkt. 12. §-a (3) bekezdésében meghatározott, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló 1998. évi LXXIII. törvény hatálybalépését megelőzően kihelyezett reklámtáblákat, reklámhordozókat és egyéb reklámcélú berendezéseket e törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül el kell távolítani. Ezt követően – a közút kezelőjének kezdeményezésére – a közlekedési hatóság kötelezi a reklámozót a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklámcélú berendezések eltávolítására.

(4)11

1

A törvényt az Országgyűlés a 2000. december 12-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2000. december 20. A törvényt a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 468. pontja hatályon kívül helyezte 2007. július 1. napjával.

2

A 4. §-t a 2004: XXV. törvény 44. § (1) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte.

3

A 12. § (2) bekezdését a 2004: XXV. törvény 44. § (1) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte.

4

A 16. §-t a 2004: XXV. törvény 44. § (1) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte.

7

A 22. §-t a 2005: LXI. törvény 29. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

8

A 23. §-t a 2004: XXV. törvény 44. § (1) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte.

9

A 27. §-t a 2004: XXV. törvény 44. § (1) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte.

10

A 28. § (1) bekezdésének c) pontját a 2004: XXV. törvény 44. § (1) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte.

11

A 28. § (4) bekezdését a 2005: CLXXXIII. törvény 86. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás