166/2000. (IX. 29.) Korm. rendelet
az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjéről és a nyelvvizsga-bizonyítványokról szóló 71/1998. (IV. 8.) Korm. rendelet módosításáról1
2005.11.01.
,,(2) A nyelvvizsgáért vizsgadíjat kell fizetni, melyet a vizsgaközpont számlájára kell befizetni.''
,,(2) A nyelvvizsga egynyelvű, ha a nyelvismeret mértékének megállapítása kizárólag az adott idegen nyelven történik, és a nyelvhasználati készség szintjének megállapítására irányul, vagy kétnyelvű, ha a nyelvvizsga a közvetítési készség vizsgálatára is kiterjed.''
,,(6) A nyelvvizsgáztatás az akkreditált vizsgaközpont által delegált bizottság előtt történik. A bizottság elnökből és legalább egy tagból áll. Nem lehet a vizsgabizottság tagja, illetve elnöke olyan személy, aki a vizsgázóval a Ptk. 685. § b) pontja szerinti kapcsolatban áll, illetve aki a jelentkezők nyelvvizsgára történő felkészítésében részt vett. A nyelvvizsgán a vizsgázó minden egyes nyelvi teljesítményét két értékelő értékeli. A Testület által meghatározott esetekben, az írásbeli teljesítmények értékelésénél ettől el lehet térni. A vizsgabizottság összeférhetetlenségére vonatkozó szabály alól a Testület állásfoglalása alapján kivétel tehető a kis-, illetve a ritka nyelvek esetében. A vizsgázóval az értékelt írásbeli és komplex vizsga eredményét a vizsgaközpont a vizsga időpontját követően legkésőbb 45 napon belül közli. A vizsgázó az értékelt írásbeli dolgozatot az eredmények közlésétől számított 15 napon belül megtekintheti.''
,,Másodlat a nyelvvizsga-bizonyítvány jogosítottja kérésére adható ki.''
,,(3) A Testület kilenc, idegen nyelv és irodalom szakos tudományegyetemi tanári oklevéllel, valamint a nyelvoktatás és vizsgáztatás terén legalább tízéves gyakorlattal rendelkező tagból áll. A Testület tagjaira pályázat alapján a (4) bekezdésben szereplő miniszteri rendelet szerinti kuratórium tesz javaslatot. A miniszter a Testület tagjait legfeljebb három évre bízza meg. A három év elteltével a pályázati kiírást meg kell ismételni. Egy személy megszakítás nélkül legfeljebb 6 éves időtartamra kaphat megbízást. A Testület elnökét a kuratórium javaslata alapján – legfeljebb a testületi tagság lejártáig terjedő időtartamra – a miniszter bízza meg. Amennyiben a miniszter a javaslattal nem ért egyet, a kuratórium egy hónapon belül új személyre tehet javaslatot. Ha az újonnan javasolt személyével sem értene egyet, úgy egy alkalommal, legfeljebb egyéves időtartamra, a miniszter a Testület bármelyik tagját megbízhatja az elnöki teendők ellátásával.''
,,(2) Vizsgáztató lehet az a személy, aki az adott nyelvből vagy Magyarországon, vagy az adott nyelvet hivatalos nyelvként használó országban egyetemi szintű nyelv- és irodalom szakos tanári vagy főiskolai szintű nyelv- és irodalom szakos tanári, illetve nyelvtanári oklevelet szerzett, és legalább hároméves nyelvoktatási és vizsgáztatási tapasztalattal rendelkezik.''
,,(3) Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az akkreditált vizsgaközpont, a vizsgarendszer(ek) vagy a vizsgaeljárás nem felel meg az akkreditáció feltételeinek, illetőleg, ha az ellenőrzést lefolytató bizottság az akkreditáció alapjául szolgáló dokumentumokban foglaltaktól eltérő működést tapasztal, továbbá, ha a vizsgaközpont az ellenőrzés eredményes lefolytatását akadályozza, a Testület – az ellenőrzést vezető tagjának jelentése alapján – a vizsgaközpont vizsgáztatási jogát felfüggesztheti, illetve akkreditációját visszavonhatja. Az akkreditáció felfüggesztéséről, illetve visszavonásáról a Központ alakszerű határozatot hoz. Ebben rendelkeznie kell a visszavonás, illetve felfüggesztés miatt szükséges pénzügyi, jogi és szervezési kérdések rendezésének módjáról. A Testület a folyamatban lévő vizsgák befejezésével egy másik, államilag elismert vizsgaközpontot jelöl ki. A felfüggesztéssel kapcsolatosan felmerült minden terhet a vizsgaközpont visel. Az akkreditáció visszavonásáról szóló jogerős határozatot az Oktatási Közlönyben közzé kell tenni.''
,,(4) Az akkreditált vizsgaközpontok jegyzékét az Oktatási Közlönyben évente nyilvánosságra kell hozni.''
,,Az 1999. december 31. előtt megkezdett vizsgaeljárásokat két éven belül be kell fejezni a megkezdésükkor hatályban volt szabályok és díjak szerint.''
,,(7) Hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben élő vagy holt idegen nyelv szakos bölcsész, valamint élő vagy holt idegen nyelv és irodalom szakos tanári, illetve nyelvtanári, továbbá tanító szakon idegen nyelv műveltségterületen szerzett tanítói oklevél – a külföldi felsőoktatási intézményben szerzett oklevél esetén elismerést, illetőleg honosítást követően – államilag elismert C típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg.
(8) Külföldi közoktatási, illetve felsőoktatási intézményben idegen nyelven folytatott és befejezett tanulmányokat igazoló, az oktatás nyelvén megszerzett érettségi bizonyítvány, illetve oklevél – elismerését, illetve honosítását követően – államilag elismert C típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg.''
,,(10) Nemzetiségi középiskolában az anyanyelven, illetve a nemzetiségi nyelven nyelv és irodalom tantárgyból szerzett érettségi bizonyítvány C típusú államilag elismert nyelvvizsgának felel meg, jeles és jó eredménynél felső-, egyéb esetben középfokon.
(11) Két tanítási nyelvű középiskolában, illetve nemzetközi érettségi vizsgán az oktatás nyelvén nyelv és irodalom tantárgyból szerzett érettségi bizonyítvány C típusú államilag elismert nyelvvizsgának felel meg, jeles és jó eredménynél felső-, egyéb esetben középfokon.
(12) Az érettségi vizsgaszabályzatról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet hatálybalépéséig a gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzatról szóló 129/1981. (MK 17.) MM utasítás 3. §-ának (9) bekezdése alapján, valamint az utasítással kiadott érettségi vizsgaszabályzatban foglaltak szerint a kétnyelvű típusú, legalább középfokú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványok birtokosának az adott idegen nyelvből nem kell érettségi vizsgát tennie. Bizonyítványába jeles érdemjegyet kell bevezetni.''
8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg az R. melléklete hatályát veszti.