Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

171/2000. (X. 13.) Korm. rendelet

a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról1

2002.09.14.

A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló – módosított – 1995. évi XCVI. törvény 168. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 198. §-ának (2) bekezdésében és az 567. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a Kormány a következőket rendeli el:

1. § E rendelet alkalmazásában

a) gépjármű: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (KRESZ) első számú függelékének II. b) pontjában meghatározott gépjármű, továbbá a pótkocsi, a félpótkocsi, a mezőgazdasági vontató, a forgalmi rendszámmal ellátott lassú jármű, a munkagép és a segédmotoros kerékpár;

b) üzembentartó: a gépjármű tulajdonosa, vagy a telephely szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzembentartója;

c) telephely: az az ország, amelynek hatósági jelzéseivel a gépjárművet ellátták;

d) biztosított: a gépjármű üzembentartója és vezetője;

e) biztosító: engedély alapján gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosító, amely tagja a Nemzeti Irodának és a Kártalanítási Számlához az e rendeletben foglaltak szerinti hozzájárulást teljesíti;

f) Nemzeti Iroda: a Magyarországon kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással foglalkozó biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi Zöldkártya egyezményből és a kapcsolódó egyezményekből eredő koordinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat;

g) Kártalanítási Számla (garanciaalap): a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosítók által létrehozott és folyamatosan finanszírozott pénzalap, amelynek célja a szerződéskötési kötelezettség ellenére kötelező felelősségbiztosítással nem rendelkező üzembentartók, valamint – az e rendeletben foglalt általános feltételek szerint, a 10. §-ban szereplő korlátozásokkal – az ismeretlen üzembentartók által okozott károk megtérítése. A Kártalanítási Számlát a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) kezeli;

h) nemzetközi felelősségbiztosítási bizonylat: zöldkártya vagy más, a nemzeti irodák közötti megállapodás alapján, a meglátogatott országban a megkívánt biztosítási fedezet igazolására szolgáló irat;

i) zöldkártya: nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási bizonylat (kártya), amelyet a Nemzeti Iroda nevében a biztosítók állítanak ki a biztosított számára, a meglátogatott országban megkívánt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolására;

j) rendszámegyezmény: a nemzeti irodák közötti megállapodás, amelynek alapján a szerződő felek a telephely szerinti ország hatósági jelzéseit (rendszám), valamint a nemzetközi egyezményeknek megfelelően a gépjárművön külön elhelyezett országjelzést az érvényes felelősségbiztosítási fedezet igazolásául elfogadják;

k) külföldi: természetes személy esetében az, aki a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény értelmében nem minősül belföldi illetőségűnek, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetében pedig az, amelynek a székhelye nem a Magyar Köztársaság területén van;

l) előzetes fedezetigazolás: a biztosító által a biztosítási szerződés megkötését megelőzően kiadott igazolás, amely a biztosító kockázatviselését igazolja;

m) gépjárműverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elől elzárt közúton (útszakaszon) tartott sportrendezvény;

n) díjtarifa: a biztosító által az egyedi díjak kiszámításához használt számítási módszer.

2. § (1) Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója köteles az 1. § e) pontja szerinti biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére – a (2) bekezdésben meghatározott összeghatárig – felelősségbiztosítási szerződést kötni, és a szerződést folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Gépjármű a Magyar Köztársaság területén kizárólag ezen feltételek fennállása esetén üzemeltethető.

(2) A biztosító – ideértve a Kártalanítási Számla kezelőjét is – egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig köteles a szerződés alapján a károsultakkal szemben helytállni. A személyi sérülés miatti károk esetén a biztosító a károsultakkal szemben károsultanként 300 millió Ft összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni.

(3) Az (1) bekezdésben rögzített kötelezettség, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mindenkori üzembentartót a gépjármű hatósági jelzésekkel való ellátásának időpontjától a gépjármű forgalomból való végleges kivonásáig terheli, kivéve a szüneteltetés időtartamát. Ideiglenes forgalomba helyezés esetén a biztosítási szerződésnek (előzetes fedezetigazolásnak) legalább arra az időszakra kell kiterjednie, amelyre az ideiglenes forgalmi engedély és a rendszám érvényes.

(4) Az e rendeletben foglaltak szerint a biztosító, a Kártalanítási Számla, illetve a Nemzeti Iroda a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt megtéríti.

(5) A gépjárműverseny rendezője köteles a gépjárműversenyen (edzésen) részt vevő gépjárművek tekintetében e rendeletben meghatározottaktól eltérő felelősségbiztosítási szerződést kötni.

(6) Az e rendeletben foglaltaktól – a rendelet kifejezett engedélye nélkül – a felek szerződése sem a biztosított, sem a károsult hátrányára nem térhet el.

3. § (1) Gépjárművet forgalomba helyezni, a forgalmi engedélybe, törzskönyvbe üzembentartóval kapcsolatos bejegyzést tenni, a gépjármű rendszámtábláját cserélni, a gépjármű időszakos műszaki felülvizsgálatát elvégezni csak akkor lehet, ha a kötelező felelősségbiztosítás fedezetének fennállását igazolták.

(2) A biztosítási szerződés megkötését a biztosítási kötvény vagy a biztosító által kiállított igazolólap tanúsítja. A biztosítási szerződés díjfizetéssel történő folyamatos hatályban tartását a befizetést igazoló csekk, illetve a biztosító által kiállított bizonylat tanúsítja.

(3) A biztosító a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalát (a továbbiakban: Hivatal) informatikai rendszerén keresztül haladéktalanul értesíteni köteles a biztosítási szerződés megkötéséről, továbbá az előzetes fedezetigazolás kiadásáról, illetve arról, ha az előzetes fedezetigazolás vagy a korábban kötött biztosítási szerződés megszűnt.

(4)2 Az eredeti tulajdonos (üzembentartó) köteles a forgalomból való kivonást, illetve a tulajdonjog átruházását igazoló okiratokat a biztosítónál 15 napon belül bemutatni. A biztosító az érdekmúlással megszűnt szerződésről az okiratok bemutatását követően haladéktalanul köteles – informatikai rendszerén keresztül – a Hivatalt értesíteni.

(5) A Hivatal – a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Bit.) 13. számú mellékletében szabályozott adattartalommal – nyilvántartást vezet a forgalmi engedéllyel ellátott gépjárművekre megkötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésekről és a kiadott előzetes fedezetigazolásokról. A károsult, a biztosítók, a Kártalanítási Számla kezelője, a Nemzeti Iroda, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) és a rendőrhatóság megkeresésére a Hivatal felvilágosítást ad a károkozó gépjármű adatairól. A károsult megkeresésére a MABISZ is köteles felvilágosítást adni a károkozó üzembentartó gépjármű-felelősségbiztosítási adatairól, valamint a Kártalanítási Számláról teljesíthető kártérítési kifizetésekről.

4. § (1) A forgalmi engedélyköteles gépjármű üzembentartója a biztosítási szerződés fennállását tanúsító bizonylatot köteles a forgalmi engedéllyel együtt tartani és a jogszabályok által meghatározott esetekben felmutatni.

(2) A Hivatal legalább negyedévenként a központi gépjármű-nyilvántartás és a kötvénynyilvántartás összevetésével ellenőrzi a felelősségbiztosítási szerződések érvényességét, és összeállítja az érvényes szerződéssel nem rendelkező üzembentartók adatait tartalmazó listát. A Hivatal az adott járművet akkor tekinti biztosítatlannak, ha arra a következő összevetéskor sincs érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés regisztrálva.

(3) Ha megállapítást nyer, hogy a gépjárműre nincs érvényes biztosítási szerződés, a Hivatal értesítése alapján az üzembentartó lakhelye (székhelye) szerinti illetékes – okmányirodát működtető – körzetközponti jegyző (a továbbiakban: jegyző) haladéktalanul felhívja az üzembentartót a biztosítási fedezet fennállásának igazolására. Ha az üzembentartó a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül nem igazolja a biztosítási szerződés fennállását, a jegyző külön jogszabályban meghatározott módon a járművet kivonja a forgalomból. A jármű forgalomból való kivonását elrendelő határozattal szembeni jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya.

(4) Ha a gépjármű üzemben tartásához forgalmi engedélyre nincs szükség (nem forgalmi engedélyre köteles gépjármű), a gépjármű a közúti forgalomban kizárólag akkor vehet részt, ha a gépjárművön a biztosítási szerződés fennállását tanúsító jelzés van. A biztosító a biztosítási szerződés fennállását tanúsító jelzést és a biztosítási kötvényt a biztosítási díj megfizetése ellenében szolgáltatja ki.

(5) A Magyar Honvédség által üzemben tartott gépjárművek díjfizetésének igazolására a Magyar Honvédség nevére kiállított forgalmi engedély szolgál.

5. § (1) A biztosító a belföldi üzembentartónak az 1. számú melléklet feltételei szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó – a biztosító díjszabásának megfelelő – ajánlatát a 2. § (2) bekezdésében meghatározott összeghatárig köteles elfogadni.

(2) Az a biztosító, amely az ajánlattevővel korábban már kötött biztosítási szerződést, és ezt a biztosítottnak súlyosan felróható okból felmondta, vagy a korábbi szerződés a díj nem fizetése miatt szűnt meg, a biztosítási időszak leteltét követő egy évig megtagadhatja újabb szerződés megkötését.

6. § (1) A biztosító vagy a Kártalanítási Számla kezelője a káresemény időpontjában érvényes, az egyes kártípusokra (személyi vagy dologi kárra) a 2. § (2) bekezdésében meghatározott biztosítási összegek mértékéig köteles helytállni. Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.

(2) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult megalapozott dologi kártérítési igénye meghaladja a dologi károkra káreseményenként meghatározott összeget, akkor a kártérítési igények megtérítése az összes kártérítési igénynek a 2. § (2) bekezdésben meghatározott összeghez viszonyított arányában történik.

(3) Ha a biztosítási esemény folytán a dologi károkra meghatározott káreseményenkénti összeg kimerül, a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvényesíthet kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem róható okból figyelmen kívül hagyta. Ebben az esetben a kárt – a többi jogosult érdekeinek sérelme nélkül – olyan arányban kell az adott kártípusra meghatározott biztosítási összeg újrafelosztásával megtéríteni, amilyen arányban a károsult a biztosítási összeg felosztásakor abból részesülhetett volna.

(4) Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe vetthez képest csökken, abban az esetben a többi károsult a biztosítási összeg újrafelosztásából eredő új kártérítési aránynak megfelelő kártérítésre jogosult.

7. § (1) A károsult kártérítési igényét a biztosítási szerződés keretei között közvetlenül a károkozó üzembentartó biztosítójával szemben is jogosult érvényesíteni.

(2) A biztosító a károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a biztosított olyan szerződésszegést követett el, amelynek következményeként jogszabály a biztosítót a kötelezettségek alól mentesítené.

(3) A biztosító vagy a Kártalanítási Számla kezelője – a 6. és 10. §-ban foglaltak szerint – a károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a károkozó üzembentartóval a biztosítási szerződés nem jött létre vagy megszűnt. A Kártalanítási Számla kezelője az e rendeletben foglalt feladatok ellátása érdekében pert indíthat, illetve perelhető.

(4) A biztosítónak a (3) bekezdésben meghatározott helytállási kötelezettsége a szerződés díj-nemfizetés miatt történő megszűnése esetén a szerződés megszűnését követő 60 napon belül bekövetkezett káresetekre áll fenn. Az ezt követő időszakra a 9. §-ban foglaltak az irányadóak.

(5) Nem forgalmi engedély köteles gépjárművek esetében a (4) bekezdésben meghatározott határidőt a biztosítási szerződésben megjelölt időtartam lejártától kell számítani.

(6) A károsult a káreseményt harminc napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidő elmulasztása esetén – kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt – a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a biztosítóval szemben nem alkalmazhatók.

(7) A baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy és gépjármű azonosításához és a felelősségbiztosítási fedezet megállapításához szükséges adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat. Az így átadott információk kizárólag a hatósági feladatokat ellátó szervekhez, a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a Kártalanítási Számla kezelőjéhez vagy az egészségbiztosítási szervezethez továbbíthatók.

8. § A károsult kártérítési követelését elutasító jogerős ítélet hatálya a biztosítottra is kiterjed, ha azt a károsult, a biztosító vagy a Kártalanítási Számla kezelője közötti perben hozta a bíróság.

9. § (1) A biztosítók kötelesek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból származó tárgyévi díjbevételük arányában a Kártalanítási Számla javára befizetést teljesíteni olyan mértékben, hogy azok fedezetet nyújtsanak a (2) bekezdés szerint a Kártalanítási Számlát terhelő kötelezettségek kielégítésére.

(2) A károsult a biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó gépjárműve által vagy az ismeretlen gépjárművel a Magyar Köztársaság területén okozott kárának megtérítése iránti igényét – az e rendeletben foglaltak alapján – a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben is érvényesítheti.

(3) A Kártalanítási Számla kezelője a biztosítók bármelyikét megbízhatja a károk rendezésével.

(4) A Kártalanítási Számla kezelője köteles a biztosítók mérlegzárásáig a biztosítókkal a Kártalanítási Számlára befizetett összegek erejéig elszámolni.

(5) A Kártalanítási Számla kezelője köteles minden évben a külön jogszabály szerint elkészített eredményelszámolást a Felügyelet részére megküldeni.

10. § (1) A Kártalanítási Számla kezelője kizárólag olyan mértékben köteles helytállni, amilyen mértékben a károsult a kárának megtérítését a társadalombiztosítás vagy vagyon- és felelősségbiztosítás alapján (a gépjármű casco biztosítás kivételével) nem követelheti.

(2)3 A vagyon- és felelősségbiztosításból, valamint a társadalombiztosításból eredő megtérítési követeléseket a Kártalanítási Számla nem fedezi. Ez a kizárás nem vonatkozik a gépjármű casco biztosító megtérítési követeléseire.

(3) Ha a Kártalanítási Számla kezelője és a biztosító között vitás az, hogy ki köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni, a kártérítés összegét a Kártalanítási Számla kezelője megelőlegezi, és utólag a károkozó biztosítójával elszámol. A Kártalanítási Számla kezelője előlegezi meg a kártérítés összegét abban az esetben is, ha a biztosítók között vitás az, hogy ki köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni.

(4) A Kártalanítási Számla kezelőjének kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki az ismeretlen üzembentartó által a gépjárműben, az útban, az út tartozékát képező közlekedési műtárgyakban, az elektromos és a hírközlési berendezésekben és egyéb közművekben, ezek tartozékaiban, valamint a reklámhordozó eszközökben okozott károkra.

(5) A károsult harminc napon belül köteles bejelenteni az ismeretlen gépjármű által okozott káreseményt a Kártalanítási Számla kezelőjének. Ha a károsult a bejelentési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a Kártalanítási Számla kezelőjének fizetési kötelezettsége nem áll fenn.

(6) A külföldi károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője kizárólag akkor téríti meg, ha a károsult országában magyar állampolgár részére a baleset időpontjában hasonló esetben kártalanítás jár.

(7) A Kártalanítási Számla kezelője a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítása és költsége megtérítését követelheti a biztosítással nem rendelkező üzembentartótól. A költségek átalányösszegben is megállapíthatók.

11. § (1) A külföldi telephelyű gépjármű Magyar Köztársaság területére történő belépéséhez szükséges, hogy

a) üzembentartója (vezetője) érvényes felelősségbiztosítási fedezetet igazoló nemzetközi bizonylattal rendelkezzék, vagy

b) a gépjármű olyan ország hatósági jelzéseit és országjelét viselje, amely a rendszámegyezmény részese, vagy amely ország nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda hasonló megállapodást kötött.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott módon az érvényes gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés fennállását nem igazolja, a Magyar Köztársaság területére való belépéskor köteles az 1. § e) pont szerinti biztosítóval határozott időre szóló szerződést kötni, s az ezt tanúsító kötvényt magánál tartani. Az így megkötött szerződés kizárólag a Magyar Köztársaság területén okozott károkra érvényes.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a Magyar Köztársaság területén állomásozó vagy áthaladó külföldi katonai gépjárművek üzembentartóinak biztosítási kötelezettségét más jogszabály e rendelettől eltérően szabályozza.

(4) A külföldi telephelyű gépjárművek Magyar Köztársaság területére történő belépésekor a vámhatóság ellenőrzi az (1) bekezdésben foglaltak fennállását.

(5) Ha a Magyar Köztársaság területén külföldi telephelyű gépjármű üzemeltetésével okoztak kárt, a kártérítési igényt a Nemzeti Irodával szemben kell érvényesíteni. A Nemzeti Iroda a károk rendezésével és perbeli képviselete ellátásával bármelyik biztosítót, illetve annak jogi képviselőjét megbízhatja. Ha a károkozó gépjármű biztosítója – a Nemzeti Iroda hozzájárulásával – valamely magyar biztosítóval a biztosítottjai által okozott károk rendezésére megállapodást köt, a kártérítési igényt – a Nemzeti Iroda ellentétes rendelkezése hiányában – ezen biztosító rendezi.

(6) Ha a Magyar Köztársaság területén külföldi telephelyű gépjármű üzemeltetésével okoztak kárt és a károsult külföldinek minősül, a Nemzeti Irodával szemben az (5) bekezdés alapján kártérítési igényt kizárólag abban az esetben érvényesíthet, ha országában a baleset időpontjában a magyar károsultat hasonló jog illette meg.

(7) A Nemzeti Iroda haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha

a) a Zöldkártya Egyezményben részt vevő, a Nemzeti Irodával kétoldalú megállapodást kötött országok,

b) a rendszámegyezményekben részes országok,

c) a Nemzeti Irodával külön kétoldalú megállapodást kötött országok

tekintetében változás következik be. A Felügyelet a részt vevő országok listáját minden év január 15-éig a Magyar Közlönyben teszi közzé.4

12. § (1) A biztosítók kötelesek a következő évi díjaikat a 2. számú mellékletben foglalt gépjármű kategóriánként, díjosztályonként és a 3. számú mellékletben meghatározott bonus-malus kategóriák szerinti besorolással megállapítani. Az egyes díjosztályokban, illetve bonus-malus kategóriákon belül a biztosítónak lehetősége van differenciált díjak alkalmazására.

(2)5

(3) A biztosítók az utolsó bonus-malus nyilvántartási évben négynél több kárt okozó biztosítottakra egyedi díjakat alkalmazhatnak, azonban ez a díj nem haladhatja meg a 3. számú melléklet szerinti díjosztály M 4 besorolásában az alkalmazott differenciálási tényezők szerint az üzembentartók kialakult díjának kétszeresét.

(4) A biztosítók kötelesek október 25-ig a következő évi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjaikról és díjkalkulációjukról a Felügyeletet tájékoztatni.

(5) A biztosítók kötelesek október 30-ig a következő évi tarifáikat két országos napilapban közzétenni, valamint a következő évi díjaikat az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeikben és az interneten hozzáférhetővé tenni.

(6) A biztosító a meghirdetett díját év közben nem változtathatja.

13. § (1) A Gépjármű-felelősségbiztosítási Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) véleményt nyilvánít a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás rendszerét szabályozó jogszabályok előkészítése során.

(2) A Bizottság elnöke a Felügyelet elnöke. A Bizottság a Pénzügyminisztérium, a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság, továbbá a biztosítók és a MABISZ, valamint a gépjármű üzembentartók országos érdekképviseleti szerveinek – képviseleti csoportonként 5-5 fő – delegált tagjaiból áll.

(3) A Bizottság megalakításáról és működtetéséről a Felügyelet gondoskodik. A Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

(4) A Felügyelet elnöke a Bizottság ülését az egyes képviseleti csoportok kezdeményezésére is összehívhatja, ha a gépjármű-felelősségbiztosítási rendszer helyzete, aktuális problémái azt indokolttá teszik.

14. § A biztosítók a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból származó, tárgyévet megelőző díjbevételük legfeljebb 0,5%-ának megfelelő összeget kármegelőzés céljára elkülöníthetnek, s az így elkülönített összeget kötelesek kármegelőzési ráfordításként felhasználni. Az e címen elszámolt összeg felhasználásáról a biztosító köteles évente – a tárgyévet követő év március 31-éig – a Felügyeletet tájékoztatni.

15. § E rendelet 3. §-ának (5) bekezdésében foglalt információk szolgáltatásáért, az ehhez szükséges számítógépes nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszer folyamatos működtetéséért a biztosítók kötelesek a Hivatalnak díjat fizetni. Díjként a biztosítók a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból származó negyedévi díjbevételük 0,5%-át kötelesek a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig a Hivatal részére átutalni.

16. § (1) E rendelet – a (2) bekezdés kivételével – 2001. január 1-jén lép hatályba. E rendelet rendelkezéseit – a határozott időre szóló szerződések kivételével – a hatálybalépéskor érvényben lévő szerződésekre is alkalmazni kell. A határozott időre szóló szerződésekre a megkötésük időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) E rendelet 12–13. §-ai 2000. október 15-én lépnek hatályba.

(3) A 2001. január 1. napját megelőzően keletkezett károkra a káresemény időpontjában hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.

(4) Az 1991. június 30-a előtt bekövetkezett balesetekből származó kártérítési igényekre a keletkezésük időpontjában hatályos jogszabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ezekben a jogszabályokban meghatározott biztosítóintézet kötelezettségeit az állam a Támogatásokat és Járadékokat Kezelő Szervezet útján teljesíti.

(5) A biztosítóknak a 2000. évre vonatkozó eredmény-elszámolásukat a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjkalkulációjának és eredményelszámolásának rendjéről szóló 17/1992. (VI. 10.) PM rendelet alapján kell elkészíteni, és az ott meghatározott eljárást követve benyújtani elfogadásra.

(6) A biztosítók a 15. §-ban foglalt központi számítógépes nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszer megteremtéséhez szükséges költségek fedezése céljából a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 2000. évi díjbevételének 0,8%-át kötelesek 2000. december 15-ig a Hivatal részére átutalni.

(7) A jegyző a 4. § (3) bekezdésében foglalt felhívási kötelezettségét 2002. január 1-jéig 15 napon belül teljesítheti.

(8) A 2001. évre szóló átlagos díjemelés legmagasabb mértékét 2000. október 15-ig kell meghirdetni.

17. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével –:

– a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 58/1991. (IV. 13.) Korm. rendelet,

– a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 58/1991. (IV. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 84/1992. (V. 19.) Korm. rendelet,

– a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 58/1991. (IV. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 190/1997. (X. 31.) Korm. rendelet,

– a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjkalkulációjának és eredményelszámolásának rendjéről szóló 17/1992. (VI. 10.) PM rendelet.

(2) 2000. október 15-én veszti hatályát:

– a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 58/1991. (IV. 13.) Korm. rendelet 12. §-a,

– a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjkalkulációjának és eredményelszámolásának rendjéről szóló 17/1992. (VI. 10.) PM rendelet 3–4. §-ai, továbbá 2. számú melléklete.

18. § Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy

a) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás adatszolgáltatási előírásainak részletes szabályait,

b) a Kártalanítási Számla elszámolásának szabályait.

c)6

19. § E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, a Tanács

a) 1972. április 24-i, 72/166 (EGK) számú, a tagállamok által a gépjárművek használatával kapcsolatos polgári jogi felelősség biztosításáról és az ehhez kapcsolódó biztosítási kötelezettség kikényszerítéséről kiadott jogszabályok közelítéséről,

b) 1972. december 19-i, 72/430 (EGK) számú, a Tanács 1972. április 24-i, 72/166 (EGK) számú, a tagállamok által a gépjárművek használatával kapcsolatos polgári jogi felelősség biztosításáról és az ehhez kapcsolódó biztosítási kötelezettség kikényszerítéséről kiadott jogszabályok közelítéséről szóló irányelvének módosításáról,

c) 1983. december 30-i, 84/5 (EGK) számú, a tagállamok által a gépjárművek használatával kapcsolatos polgári jogi felelősség biztosításáról kiadott jogszabályok közelítéséről,

d) 1990. május 14-i, 90/232 (EGK) számú, a tagállamoknak a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről

szóló irányelveivel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1. számú melléklet a 171/2000. (X. 13.) Korm. rendelethez


A gépjármű-felelősségbiztosítás általános feltételei

1. § A gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása (a továbbiakban: biztosítás) kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, illetve azoknak a megalapozatlan kártérítési igényeknek az elhárítására, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetésével okozott kár miatt támasztanak.

2. § (1) A biztosítási szerződés területi hatálya a Magyar Köztársaság, valamint a nemzetközi Zöldkártya Egyezményben részes azon országok területére terjed ki, amelyekkel a Nemzeti Iroda kétoldalú megállapodást kötött. Kiterjed a biztosítás hatálya azon ország(ok) területére is, amely(ek) Nemzeti Irodájával a magyar Nemzeti Iroda külön megállapodást kötött. A részt vevő országok listáját a Felügyelet a rendelet 11. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint teszi közzé.
(2) A biztosított által külföldön okozott kár esetén a biztosító helytállási kötelezettsége a káresemény helye szerinti ország gépjármű-felelősségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn, ha a gépjárműre a káresemény napján erre az országra érvényes nemzetközi biztosítási bizonylat van érvényben, vagy a nemzetközi biztosítási bizonylatról szóló megállapodást kiegészítő egyezmény alapján arról lemondtak.
(3) Ha érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező magyar üzembentartó az (1) bekezdésben meghatározott országok területén kárt okoz, a Kártalanítási Számla kezelője a (2) bekezdés szerint megtéríti a károsult kárát, vagy a külföldi Nemzeti Iroda, illetve tagja visszakövetelési igényét.

3. § (1) A forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetén a biztosítási díjat előre kell megfizetni. A biztosító negyedévnél hosszabb időszakra nem követelheti a biztosítási díj befizetését. A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára – a kockázatviselés kezdetének napjától a megszűnés napjáig – illeti meg a biztosítót.
(2) A biztosítási díjat a forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek esetén a biztosítási időszakra (tartamára) egy összegben előre kell megfizetni.
(3) A biztosítás első díja – a felek eltérő megállapodása hiányában – a biztosítási szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díja pedig a biztosítási szerződésben (ajánlaton) megjelölt, a díjfizetés gyakoriságától függően annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díjfizetés vonatkozik.
(4) A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást nem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
(5) Az üzembentartó – a biztosító díjszabási rendszerétől függően – kármentességi engedményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodóan pótdíj (malus) megfizetésére köteles.

4. § (1) A biztosító kockázatviselése – eltérő megállapodás hiányában – az azt követő napon kezdődik, amikor a biztosítás első díját a biztosító részére befizetik, illetőleg amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.
(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosítási szerződés megkötését megelőzően megkezdődjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy elfogadó nyilatkozata szükséges.
(3) A gépjármű forgalomba helyezéséhez szükséges előzetes fedezetigazolás kiadása az előzetes kockázatviselés elfogadásának minősül. Az üzembentartó köteles az igazolás kiadását követő harminc napon belül az igazolást kiadó biztosítóval a felelősségbiztosítási szerződést megkötni. Ennek elmulasztása esetén a harmincadik nap elteltével az előzetes kockázatviselés megszűnik.
(4) Forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek üzembentartóinak esetében a biztosító kockázatviselése az önkéntes biztosítási szerződésekre vonatkozó általános szabályok szerint alakul.

5. § (1) A biztosítási szerződés határozatlan tartamú. A díjszabásban megállapított esetekben határozott tartamú szerződések is köthetők.
(2) A biztosítási időszak a naptári év.
(3) Forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek esetében a biztosítás tartama a biztosítási bizonylatban megjelölt időtartam.

6. § (1) A biztosítási szerződés kettőtől hat hónapig terjedő tartamban szünetel, ha a biztosított bemutatja a gépjármű üzemen kívül helyezéséről szóló hatósági tanúsítványt. A szünetelés a bejelentést követő hónap első napjától kezdődik és tart az újbóli üzembe helyezés napjáig. Az újbóli üzembe helyezés napját az üzembentartó köteles a biztosítónak bejelenteni. A díjfizetés kezdő időpontjára az e melléklet 3. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(2) Forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek, valamint a motorkerékpárok esetében az (1) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók.

7. § (1) A felelősségbiztosítási szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetében a biztosító kockázatviselése a forgalomból való kivonás, illetőleg a tulajdonjog-átszállása időpontjával szűnik meg. A biztosító a biztosítási díj megfizetését a kockázatviselése megszűnése napjáig követelheti.
(2) Forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek üzembentartói esetében a biztosítási szerződés a szerződésben kikötött megszűnési időpont előtt is megszűnik azon hónap utolsó napjával, melynek során a biztosított a biztosítónak visszaadja a biztosítási bizonylatot és a biztosítási szerződés fennállását tanúsító jelzést, közölve a visszaadás indokát.

8. § A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, illetve a Nemzeti Iroda nem téríti meg azt a kárt, amely
a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak;
b) a károkozó gépjárműben keletkezett;
c) a károkozó gépjármű biztosítottainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;
d) sugárzó anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;
e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;
f) a gépjármű munkagépként való használata során keletkezett;
g) álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás során keletkezett;
h) üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;
i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;
j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;
k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban okozott folyamatos állagrongálásból, illetőleg állagromlásból adódott.

9. § (1) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, valamint a Nemzeti Iroda az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:
a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzembentartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;
b) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a kárt jogellenesen, szándékosan okozták;
c) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezették, illetve annak vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a vezető alkoholos vagy hasonlóan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhették fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);
d) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjármű vezetője gépjárművezetésre jogosító engedéllyel (igazolvány) nem rendelkezett, illetve a gépjármű vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezték;
e) az üzembentartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;
f) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozták;
g) a biztosítottól, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, s ez a biztosító fizetési kötelezettségét lényegesen befolyásolta;
h) az üzembentartótól, ha a káresemény a rendelet 7. § (4) bekezdésében foglalt 60 napos időszak alatt következik be.
(2) Ha a biztosított az (1) bekezdés c) és f) pontjaiban felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító legfeljebb 500 ezer Ft-ig jogosult megtérítési követelésének érvényesítésére.
(3) Ha a biztosított az (1) bekezdés d) és e) pontjaiban felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító legfeljebb 200 ezer Ft-ig jogosult megtérítési követelésének érvényesítésére.
(4) Ha a biztosított az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 50 ezer Ft-ig jogosult érvényesíteni.
(5) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, valamint a Nemzeti Iroda nem érvényesíthet megtérítési követelést.

10. § (1) A biztosított köteles a káreseményt 8 napon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni és a kárbejelentéshez szükséges közléseket megtenni. Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó a káreseményt 8 napon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni.
(2) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani.
(3) Köteles a biztosított 8 napon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nem peres eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletét ellátni.

11. § (1) A biztosított a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett volna.
(2) Ha a szerződéskötésre nem a tulajdonos (üzembentartó) változása kapcsán kerül sor, a biztosított köteles bemutatni a megelőző biztosítási időszakra vonatkozó díjfizetések bizonylatait. A korábban be nem fizetett díj megfizetésére az üzembentartó (tulajdonos) köteles. Ezt a díjat a biztosító a Kártalanítási Számla részére tartozik befizetni, amelyből 3 havi díj azt a biztosítót illeti meg, amelynél a korábbi biztosítás fennállt, illetve amely a fedezetigazolást kiadta. A hátralékként befizetett díj a kockázatviselést nem befolyásolja.
(3) A biztosított köteles 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak a kötvényen feltüntetett adatok változását.

2. számú melléklet a 171/2000. (X. 13.) Korm. rendelethez


Gépjármű kategóriák

Személygépkocsik
850 ccm lökettérfogatig
851 ccm-től 1150 ccm-ig
1151 ccm-től 1500 ccm-ig
1501 ccm-től 2000 ccm-ig
2001 ccm-től 3000 ccm-ig
3001 ccm lökettérfogat és a fölött

Motorkerékpárok
150 ccm lökettérfogatig
151 ccm-től 350 ccm-ig
351 ccm lökettérfogat és a fölött

Autóbuszok
10–19 férőhelyig
20–79 férőhelyig
80 férőhelytől

Trolibusz

Tehergépkocsik
2 tonna teherbírás alatt
2 tonnától 6 tonnáig
6 tonna teherbírás és a fölött

Vontató

Pótkocsik
nehéz pótkocsi
könnyű pótkocsi
személygépkocsi-utánfutó, lakókocsi
motorkerékpár-utánfutó

Mezőgazdasági vontató

Lassú jármű

Munkagép

Segédmotoros-kerékpár

3. számú melléklet a 171/2000. (X. 13.) Korm. rendelethez


A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás bonus-malus rendszere

1. § (1)7 A biztosító a forgalmi rendszámmal ellátott járművek esetében köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseit az e mellékletben szabályozott bonus-malus rendszer szerint nyilvántartani, és biztosítási díjait ezen rendszer figyelembevételével kialakítani és meghirdetni.
(2) A biztosító a megfigyelési időszakban négy figyelembe vett kárnál több kárt okozó biztosított biztosítási díját legfeljebb az M 4 osztály díjának kétszeres összegében határozhatja meg.

2. § E melléklet alkalmazásában
a) megfigyelési időszak: az az időszak, amely az adott biztosítási évet két évvel megelőző július 1-jétől a biztosítási évet megelőző év június 30-áig tart;
b) kárkifizetési időszak: az az időszak, amely az adott biztosítási évet két évvel megelőző július 1-jétől a biztosítási évet megelőző év június 30-áig tart;
c) figyelembe vett károk:
ca) az adott biztosítási évet megelőző megfigyelési időszak alatt bejelentett és az adott biztosítási évet megelőző kárkifizetési időszak alatt bármely összegű első kifizetéssel járó károk, vagy
cb) az adott biztosítási évet megelőző bármely megfigyelési időszak alatt bejelentett, de bármely összegű első kifizetéssel csak az adott biztosítási évet megelőző kárkifizetési időszak alatt járó károk;
d) bonus-malus besorolás szempontból érintett szerződés: az egy meghatározott gépjárműre kötött érvényes felelősségbiztosítási szerződés.

3. § (1) A bonus-malus nyilvántartási rendszer 2001. január 1-jétől az egyedi szerződésekkel rendelkező járművekre terjed ki.
(2) A személygépkocsik bonus-malus nyilvántartási rendszere szempontjából az első megfigyelési időszak 1991. július 1-jétől 1992. június 30-ig tartott. Ezt követően a megfigyelési időszakok mindig július 1-jétől június 30-ig tartanak.
(3) A tehergépjárművek, autóbuszok, motorkerékpárok, vontatók és mezőgazdasági vontatók bonus-malus rendszere szempontjából az első nyilvántartási időszak 2001. július 1-jétől kezdődik és 2002. június 30-ig tart. Ezt követően a megfigyelési időszakok mindig július 1-jétől június 30-ig tartanak.

4. § Az egyedi szerződéssel rendelkező, a 3. § szerinti járműkategóriák esetén a rendszer egy alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll.

5. § (1) A bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződéskötő személyéhez fűződnek az érintett szerződés vonatkozásában, függetlenül attól, hogy a szerződéskötő gépjárművét ki vezette.
(2) Ha az adott gépjárművet idegen személy jogtalanul használatba veszi és ennek ténye a rendőrhatóságnál bejelentésre kerül, abban az esetben a gépjármű jogellenes vezetője által okozott kár a szerződés osztályba sorolását nem érinti.

6. § (1) A rendszerbe újonnan belépő az A0 osztályba kerül.
(2)8 A már megszerzett bonus-malus osztályba sorolás megmarad, és az arra jogosító időtartam tovább folyik, ha a szerződés érdekmúlás miatt megszűnik, és a szerződés megszűnésétől számított egy éven belül a biztosított ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre (személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, trolibusz, tehergépkocsi, vontató, pótkocsi, mezőgazdasági vontató, lassú jármű, munkagép, segédmotoros kerékpár) új szerződést köt, akár ugyanazon, akár másik biztosítónál. A már megszerzett bonus-malus osztályba sorolás a biztosított tulajdonában maradó gépjármű tekintetében megmarad, és az arra jogosító időtartam tovább folyik abban az esetben is, ha a biztosított a tulajdonában lévő gépjármű mellett másik, azonos gépjármű-kategóriába tartozó gépjármű tulajdonjogát megszerzi, majd a kedvezőbb bonus-malus osztályba tartozó gépjárműre kötött szerződése érdekmúlás miatt megszűnik, feltéve, hogy a kérdéses időszakban nem okozott balesetet.
(3) Az új szerződés besorolása csak A0 lehet, ha az előző szerződés érdekmúlás miatt, de az új szerződés kötését megelőző egy éven túl szűnt meg.
(4) Ha egy szerződő a már meglévő gépjárművére érvényes szerződés mellé egy másik, azonos járműkategóriába tartozó gépjárműre is szerződést köt, akkor az új szerződést A0-ba kell sorolni. Ha az új szerződés megkötésétől számított egy éven belül a régi gépjármű szerződése érdekmúlás miatt megszűnik, akkor a korábban megszerzett bonus-malus besorolás, a régi szerződés megszűnését követő nappal az új szerződésre is érvényes.
(5) Ha a (4) bekezdés szerinti bonus-malus besorolás átvitelére kerül sor, akkor a régi gépjármű szerződésén még figyelembe nem vett károkat az új szerződés bonus-malus besorolásánál kell figyelembe venni.
(6) Ha a szerződés díj-nemfizetés miatt szűnik meg, akkor a bonus fokozat nem vihető tovább, a malus besorolás viszont érvényben marad, ha a szerződő egy éven belül új szerződést köt.

7. § (1) A szerződő részére a korábbi felelősségbiztosító a 2. számú függelékben szereplő adattartalmú bonus-malus besorolási igazolást köteles kiadni a szerződés megszűnésekor. Ha a szerződéskötő ilyen eredeti igazolást nem csatol, akkor az új szerződést csak A0 bonus-malus fokozatban lehet nyilvántartani.
(2) Az igazolás bemutatását követően a szerződés osztályba sorolását az igazolás adattartalmának alapján kell visszamenőleges hatállyal módosítani.
(3) Ha a szerződést kötő igazolást nem mutat be, úgy a biztosító az előző biztosító nyilvántartásából köteles megkérni a szerződő bonus-malus besorolására vonatkozó adatokat, és ez alapján a besorolását visszamenőleges hatállyal módosítani.
(4) A biztosítók által kiállított igazolás a kiállítás napjától számított 30 napig használható fel.

8. § (1) Ahhoz, hogy a szerződés bonus-malus besorolása a tárgyévet követő év január 1-jén 1 fokozatot emelkedjen, a szerződésnek a megfigyelési időszakban 9 hónapig élőnek és kármentesnek kell lennie.
(2) Ha a biztosítási szerződés az egy éves megfigyelési időszakban akár év közbeni forgalomba helyezés, akár szüneteltetés miatt egy évnél rövidebb ideig, de legalább kilenc hónapig fennállt, a kármentességet az osztályba sorolásnál a biztosító ugyancsak figyelembe veszi. Ha a szerződő a megfigyelési időszakban kármentes volt, de az adott időszakban nem volt 9 hónapig élő szerződése, a bonus-malus besorolása nem változik.
(3) Ha a szerződőnek a megfigyelési és a kárkifizetési időszak alapján figyelembe veendő kára volt, úgy a tárgyévet követő év január 1-jétől romlik a szerződő bonus-malus besorolása.
(4) Személygépkocsik és motorkerékpárok esetében egy figyelembe vett kár esetén két fokozatot, két figyelembe vett kár esetén négy fokozatot, három figyelembe vett kár esetén hat fokozatot romlik a szerződő bonus-malus besorolása a tárgyévihez képest. Ha a szerződő négy figyelembe vett kárt okozott, akkor az M 4-es bonus-malus osztályba kerül.
(5)9 Tehergépjárművek, autóbuszok, vontatók és mezőgazdasági vontatók esetében minden egyes figyelembe vett kár esetén egy fokozatot romlik a szerződő bonus-malus besorolása a tárgyévihez képest.
(6) A káresemény mindig azon biztosítási év bonus-malus besorolását érinti, amelyet közvetlenül megelőző kárkifizetési időszakban került sor az adott káresemény kapcsán első ízben kárkifizetésre.

9. § A szerződő jogosult arra, hogy saját elhatározásából a biztosítónak az utolsó, a teljes kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesítését követő hat héten belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse, és így a bonus-malus besorolását ne rontsa. Kármegosztás esetén is azt kell figyelembe venni, hogy a szerződés alapján történt-e kárkifizetés.

10. § A következő megfigyelési időszakban a szerződő előző biztosítási évi bonus-malus besorolása lesz a kiindulási osztály.

1. számú függelék


A járadék-tőkeérték megállapításának szabályai

a) Amíg a járadék folyósítása nem kezdődik meg, addig a függőkár tartalékban ebből a célból félretett összeget kell figyelembe venni.
b) Az újonnan induló járadékfolyósítás esetén az első folyósítás időpontjára számított járadéktartalék értékét kell alapul venni. Ha a járadékfolyósítás indulásakor a jogosult egy összegben megkapja a lejárt járadékösszegeket is, akkor a járadék tőkeértékének megállapításánál ezt az összeget is figyelembe kell venni.
c) Ha valamely okból a járadékigény összege változik, akkor a járadéktartalékot újból meg kell állapítani, mely összegbe valamennyi korábbi járadékkifizetést be kell számítani.
d) Járadék megszűnésekor a járadék megszűnéséig folyósított járadékfizetéseket kell figyelembe venni. Ha a járadék folyósításának megszüntetésére a járadék tőkésítése miatt kerül sor, akkor a már folyósított járadékok összegéhez hozzá kell adni a tőkésített járadékösszegét is.
Ha a biztosítási összeg elérése miatt a járadékszolgáltatás csökkentett értékben került megállapításra, akkor a biztosítási összeg újbóli felosztása esetén a folyósított járadékösszegeket és a járadéktartalékot az eredeti, nem csökkentett értékekkel kell figyelembe venni.

2. számú függelék


Bonus, illetve malus igazolás

Szerződő neve: .............................
Lakcíme: |_| |_| |_| |_|
Szerződés kezdete: .........................
Szerződés vége: ............................
Díjfizetés rendezve: ....................-ig
Megszűnés oka:
Díjnemfizetés Érdekmúlás Felmondás Szüneteltetés Forgalomból kivonás
Gépjármű frsz.: ............................
Alvázszám: .................................
A |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| kötvényszámú szerződés osztályba sorolása a megszűnés időpontjában ............... volt.

-------------------
BD: Káresemény bejelentésének dátuma
KD: Első kifizetés dátuma
-------------------
BD | KD | Következő besoroláskor figyelembe veendő
-------------------
| | IGEN–NEM
--------|-----------
| | IGEN–NEM
--------|-----------
| | IGEN–NEM
--------|-----------

Ezen igazolás a kiállítás dátumától számított 30 napig érvényes.

Dátum: ..........................

P. H.

.........
biztosító
1

A rendeletet a 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet 20. §-ának b) pontja hatályon kívül helyezte 2004. július 1. napjával.

2

A 3. § (4) bekezdése a 198/2002. (IX. 14.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

3

A 10. § (2) bekezdése a 198/2002. (IX. 14.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

4

Lásd a Magyar Közlöny 2003. évi 116. számában, a 2004. évi 5. számában megjelent PSZÁF tájékozatót.

5

A 12. § (2) bekezdését a 198/2002. (IX. 14.) Korm. rendelet 5. §-a hatályon kívül helyezte.

6

A 18. § c) pontját a 198/2002. (IX. 14.) Korm. rendelet 5. §-a hatályon kívül helyezte.

7

A 3. számú melléklet 1. §-ának (1) bekezdése a 198/2002. (IX. 14.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

8

A 3. számú melléklet 6. §-ának (2) bekezdése a 198/2002. (IX. 14.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

9

A 3. számú melléklet 8. §-ának (5) bekezdése a 198/2002. (IX. 14.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás