Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2000. (XII.30.) önkormányzati rendelete
a temetőkről és a temetkezésről1
Zánka Község Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, továbbá a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban TeTv.) 42. §-ában kapott felhatalmazás alapján – a TeTv. végrehajtására kiadott a 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban TeR.) rendelkezéseire is figyelemmel – az alábbi rendeletet alkotja.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) A szabályozás célja, hogy Zánka község területén a helyi viszonyok figyelembevételével biztosítsa az elhunytakat megillető jogot a végtisztesség megadása, az emberhez méltó temetés garantálása érdekében; szabályozza a temetők működési rendjét, a temetés lebonyolításának zavartalanságát.
(2) A tisztességes temetéshez való jog bármely megkülönböztetésre tekintet nélkül mindenkit megillet.
(3) A temetés módja lehet világi és egyházi.
(4) Halottakat eltemetni csak temetési helyen szabad. Az elhamvasztott halottak maradványait tartalmazó urnákat - a 29. § (2) bekezdésben írt kivételtől eltekintve - ugyancsak a temetőben szabad elhelyezni.
2. § (1) Jelen rendelet hatálya a Zánka község közigazgatási területén működő köztemetőre, továbbá az ezek fenntartásával és a temetkezésekkel kapcsolatos tevékenységre, valamint azok folytatóira terjed ki.
(2) Zánka község közigazgatási területén - jelen rendelet megalkotásakor - működő köztemető: Köztemető, Zánka.
(3) Új temetőt létesíteni csak a TeR. ezzel kapcsolatos szabályainak betartásával lehet.
3. § (1) A temető tulajdonosa köteles a temető fenntartásáról továbbá üzemeltetéséről saját maga vagy szerződés alapján valamely gazdálkodó szervezet útján gondoskodni.
(2) A temető tulajdonosa köteles gondoskodni a temető kegyeleti méltóságának megőrzéséről, a temető tárgyi és infrastrukturális létesítményeinek, zöldfelületeinek, valamint sírhelytábláinak megépítéséről, kialakításáról. Köteles továbbá szabályzatot készíteni vagy az üzemeltetővel készíttetni a temető használatának rendjéről.
(3) Amennyiben a jelen rendelet hatálybalépését követően valamely szervezet temetőt létesít, úgy a temető fenntartásával, üzemletetésével járó feladatokról a temető tulajdonosa köteles gondoskodni.
4. § (1) A temető fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátását a Körjegyző ellenőrzi. Ennek keretében:
a) a temető fenntartóját és üzemeltetőjét felhívhatja a jogszabályokban és a temető szabályzatban foglalt rendelkezések betartására;
b) a szabályok megszegőivel szemben szabálysértési eljárást folytathat le;
c) ellenőrzi a kegyeleti közszolgáltatási szerződésben foglaltak betartását. Szükség esetén kezdeményezheti a közszolgáltatási szerződés felmondását.
(2) A köztemetőben vezetett nyilvántartást végzőnek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 12. 0. (3) bekezdésében előírt szabályokat kell alkalmazni.
(3) A Körjegyző ellenőrzése során a köztemetőben vezetett nyilvántartásokba betekinthet és vizsgálhatja a temetőben szolgáltatást végzők jogosultságát.
A KÖZTEMETŐ FENNTARTÁSA ÉS ÜZEMELTETÉSE
5. § (1) A köztemető üzemeltetéséről a képviselőtestület határozott időre szólóan megkötendő kegyeleti közszolgáltatási szerződés útján gondoskodik.
(2) A feladat ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet a képviselőtestület az önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.
(3) A köztemetőt üzemeltető szervezet kiválasztásáról a képviselőtestület – pályáztatás alapján – dönt. A pályáztatás és a szerződéskötés során érvényre kell juttatni a TeR. 54. és 55. §-iban foglaltakat. Az üzemeltetővel megkötött szerződésben fel kell hívni az üzemeltető figyelmét a hatályos jogszabályokban és a jelen rendeletben foglalt szabályok maradéktalan betartására.
6. § (1) A köztemető mindenkori üzemeltetésével kapcsolatos feladatok:
a) a temetési szolgáltatás, illetőleg a temetőben végzett egyéb vállalkozási tevékenységek ellátásának temetői rendjét;
b) az eltemetés (urnaelhelyezés) feltételeinek biztosítása;
c) a temetőlátogatók kegyeletgyakorlása feltételei és a nyitvatartási idő megállapítása;
d) a ravatalozó és technikai berendezései, tároló és hűtő, valamint a temető egyéb közcélú létesítményei (infrastruktúra) karbantartása, és működtetése;
e) a temetőbe kiszállított elhunytak átvétele;
f) a nyilvántartó könyvek vezetése és megőrzése;
g) a temetőlátogatók tájékoztatása;
h) a temetési helyek kijelölése;
i) a temető és létesítményeinek tisztán tartása, az utak karbantartása, síkosságmentesítése és a hóeltakarítás;
j) a hulladék összegyűjtése és elszállítása;
k) a temető rendjének betartásáról és betartatásáról való gondoskodás;
l) a temetések összehangolása;
(2) Az üzemeltető köteles együttműködni a temetkezésben érintett más szolgáltatókkal, illetve hatóságokkal.
7. § (1) A köztemető területe – ideértve a parcellákat és sírhelyeket is – és létesítményei feletti rendelkezési jog még ideiglenesen sem adható át, használatukra bérleti szerződés sem köthető.
(2) A köztemető korlátozott használatú közterületnek minősül.
(3) Köztemető fenntartására irányuló tevékenységet csak a köztemető üzemeltetője és tulajdonosa végezhet. Az üzemeltető az önkormányzat megbízásából jár el, képviseli érdekeit, együttműködik más szolgáltatókkal, illetve hatóságokkal.
(4) Az üzemeltető temetkezési tevékenységet is végezhet. Tevékenysége ellátása során azonban biztosítania kell, hogy az egyes temetkezési szolgáltatók azonos eséllyel vállalkozhassanak.
(5) A temetőben elhelyezett sírok síremlékek, tárgyak tekintetében őrzési, illetve kártérítési felelősség sem az önkormányzatot, sem az üzemeltetőt nem terheli.
8. § Az üzemeltető a temető fenntartásával kapcsolatos tevékenysége ellátásáért a temettetőkkel szemben szertartásonként a jelen rendelet 1. sz. melléklete szerinti díjazást érvényesítheti. A sírhely megváltási díjakat az Önkormányzat részére kell megfizetni.
A KÖZTEMETŐ RENDJE
9. § A köztemető üzemeltetője a temető rendjére vonatkozó szabályok kialakítása során az alábbiak betartásával köteles eljárni:
a) A temető rendjét szabályozó hirdetményeket a temető bejáratánál jól látható helyen ki kell függeszteni.
b) A temetőben csak a sírok, síremlékek stb. díszítésére szolgáló tárgyak (koszorúk, vázák, virágok, mécsesek, gyertyák stb.) helyezhetők el. Szemetet kizárólag az arra kijelölt helyen szabad letenni.
c) A temetőn belüli úthálózatot – gépjárművel is – járható állapotban kell tartani.
d) A temetőben tilos járművel közlekedni, kivéve a súlyos mozgássérültet szállító járművet és a temetkezési tevékenységben részt vevő járművet. Az üzemeltető a munkavégzés céljából behajtó járműveknek behajtási engedélyt adhat.
e) A temetőben keletkezett hulladékok gyűjtéséről hulladékgyűjtő-hely kijelölésével kell gondoskodni. A keletkezett szemét elszállíttatását legalább havonta biztosítani kell.
f) A temető területén 12 éven aluli gyermek csak felnőtt felügyelete mellett tartózkodhat. Az áltata okozott károkért a felügyelő tartozik felelősséggel.
g) A temetőben a tűzveszély elkerüléséhez szükséges intézkedéseket annak kell megtennie, aki a gyertyát, vagy mécsest meggyújtotta.
h) A temetőbe állatokat bevinni tilos.
i) A temetőben végzendő minden munka elvégzéséhez - a sírgondozás kivételével – a temető tulajdonosa adhat engedélyt.
k) Fát, cserjét a köztemető területén magánszemély nem ültethet. Ez alól kivételt képez a sírra vagy attól max. 30 cm távolságra ültetett az az örökzöld, amely teljes kifejlettségében nem magasabb 1,5 m-nél, és átmérője nem több 0,6 m-nél. A 2 méter magasságot elérő, nem gondozott ültetvényeket a temető üzemeltetője eltávolíttathatja és az eltávolítás költségeit a sír gondozására kötelezettel szemben megtéríttetheti.
10. § (1) A köztemetőben végzendő minden munkát - kivéve a sírok gondozását - be kell jelenteni a temető tulajdonosának.
(2) Sírok kiásását, betemetését és az ezzel járó egyéb munkákat csak a temetéssel megbízott vállalkozó végezhet, egyeztetve a temető tulajdonosával.
(3) A köztemetőben szakipari munkát végző vállalkozók kötelesek a temető üzemeltetőjének megfizetni az általuk felhasznált energia használati díját.
(4) A temetői munkákat úgy kell elvégezni, hogy az ne sértsen kegyeleti érdekeket, ne járjon károkozással.
A TEMETKEZÉSI HELYEK KIALAKÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI
11. § (1) A köztemető belső kialakításának rendjét, az egyes parcellák felhasználási módját, idejét „temetőrendezési tervben” kell meghatározni. A terv térképet (vázrajzot) is tartalmaz, amelyen a temető egyes területei beazonosíthatóak. A tervet a tulajdonos készíti, azt a képviselőtestület hagyja jóvá. A temető térképét a Körjegyzőségen ki kell függeszteni, a változásokat azon legalább évente át kell vezetni.
(2) A sírhelytáblákat számozott sorokra, azon belül sorszámozott sírhelyekre kell felosztani. A díszsírhelyeket és a sírbolthelyeket külön kell jelölni. A sírhelyekről sírhelykönyvet kell vezetni.
12. § (1) Temetni, illetőleg az elhamvasztottak maradványait tartalmazó urnákat elhelyezni csak temetkezés céljára kijelölt területen szabad.
(2) Temetkezésre használt helyek:
a) Koporsós temetés esetén a sírhelyek egy illetve két koporsó befogadására alkalmas temetési hely.
b) Hamvasztásos temetés esetén a hamvakat tartalmazó urnák földbe temetésére urnasírhelyek.
13. § (1) A sírhelyek (sírgödrök) méretei:
a) egyes sírhely: hossza 2,1m, szélessége 0,9 m, mélysége legalább 2 méter,
b) kettős sírhely: hossza 2,1m, szélessége 1,9 m, mélysége legalább 2 méter,
c) gyermeksírhely: hossza 1,3 m, szélessége 0,60 m, mélysége legalább 2 méter,
d) díszsírhely: hossza 2,5 m, szélessége 1 m, mélysége legalább 2 méter.
(2) A sírok egymástól való legkisebb távolsága felnőtt sír esetén 0,6 m, gyermeksír esetén 0,3 m. A régi temetők esetében a feltételeket adottnak kell tekinteni. A sírgödröt kifalazni tilos. Koporsós rátemetés esetén a felülre kerülő koporsó tetejének a föld felszínétől legalább 1,6 m mélyre kell kerülnie.
(3) Urna földbetemetése esetén az urnasírhely mérete általában 80 x 60 cm, mélysége legalább 1 méter.
14. § A díszsírhelyek a köztemetőben esetenként kijelölt egyes sírhelyek, amelyeket az elhunyt személy kimagasló érdemeinek elismeréséül Zánka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete örök temetkezési hely céljára adományoz. A képviselőtestület díszsírhelyek síremlékeinek felállításáról esetenként határoz.
15. § (1) Síremléket csak a nyilvántartási könyvbe bejegyzett eltemettető, vagy az általa felhatalmazott személy állíthat vagy távolíthat el.
(2) A síremléket szilárd alapra kell helyezni. A síremlék nem foglalhat el a sírhelynél nagyobb területet. A felállítandó síremlék tervét a temető üzemeltetőjének be kell mutatni. Kegyeletet vagy a közízlést sértő síremléket felállítani tilos.
(3) A temetőben felállított síremléket lebontani, áthelyezni, azzal rendelkezni csak a temető tulajdonosának történő előzetes bejelentés után, annak rendelkezései szerint szabad.
(4) A temetési helyek megjelölésekor a TeR. erre vonatkozó szabályai szerint kell eljárni.
A TEMETÉSI HELYEK HASZNÁLATI IDEJE ÉS DÍJA
16. § (1) A temetési hely felett rendelkezési jogosultságot annak megváltásával lehet szerezni.
(2) A sírhelyek, urnasírhelyek használata a megváltástól számítva 25 évre szól. (Rátemetés esetén az utolsó koporsós rátemetés napjától, a kettes sírhely estén az utolsó koporsós temetés napjától számított 25 év, azzal, hogy az eredeti és az új lejárati idő közötti időtartamra meg kell fizetni az időarányos megváltási díjat.).
(3) A sírhelyek, urnasírhelyek további használati joga az eredetivel azonos időtartamra ismételten megváltható, kivéve, ha a temető ennél rövidebb időn belül előreláthatóan megszüntetésre kerül. Ez esetben a megváltás időarányos része visszatérítésre kerül.
17. § (1) A temetési helyek használatáért– megváltási díjat kell fizetni. A díjtételeket az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) A megváltási díjat az első megváltás alkalmával a temettető vagy az általa megbízott, az újraváltáskor a sír felett rendelkező hozzátartozó köteles megfizetni. A díjakat minden esetben a temetést, kihantolást, rátemetést megelőzően kell megfizetni.
(3) Ha kettős sírnál az első temetés napjától számított 25 éven belül újabb temetés nem történik, a használati jog megszűnik, kivéve, ha az arra jogosult a használati jogot ismételten megváltja.
(4) Ha a sírhely nem váltható meg újra, de a hozzátartozó - a használati idő lejárta előtt - a holttest maradványokat (hamvakat) a kiürítéskor ugyanabban a temetőben, vagy másik köztemetőben levő új sírba helyezi el, az új sírhely megváltási díja az eredeti sírhely megváltási árának időarányos összegével csökken.
(5) A rokoni háttér nélküli, elhagyott, 25 éve gondozatlan sírok esetében a sírhelyeket újra lehet értékesíteni, ha a tulajdonos hat hónap időtartamon belül legalább kétszer országos és helyi lapban, valamint a temetőben jól látható helyen ezzel kapcsolatos hirdetményt tesz közzé és a sírokat nem váltja meg újra senki.
(6) A temetési helyek magánforgalomban adás-vétel tárgyát nem képezhetik.
A KÖZTEMETŐ LEZÁRÁSA, MEGSZÜNTETÉSE
18. § (1) Ha a köztemető megtelik, vagy egyéb fontos körülmény azt megkívánja a képviselőtestület dönthet a temető lezárásáról.
(2) Ha a köztemetőn belül temetőrész, sírhelytábla telik meg, annak lezárását az önkormányzat határozhatja el, az üzemeltető egyidejű értesítése mellett.
(3) A lezárásról hirdetményt kell közzétenni a temetői tájékoztató táblán és a ravatalozón.
19. § (1) Ha a köztemető (temetőrész, sírhelytábla, sor) lezárásától a jelen rendelet szerinti sírhelyhasználati idő eltelt, az újabb temetések lehetővé tétele céljából a képviselőtestület dönthet a temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely megszüntetéséről.
(2) A temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely megszüntetését megelőzően hirdetményben, továbbá legalább három alkalommal a helyi és országos sajtóban, és helyben szokásos módon közzé kell tenni úgy, hogy az első közzététel a megszüntetést megelőzően hat hónappal, a továbbiakban pedig két havonként történjenek. A hirdetményt a Körjegyzőség hirdetőtábláján, a temetőkapun, a ravatalozón, és az érintett temetőrészen ki kell függeszteni.
20. § (1) Ha a temető vagy temetőrész más célú felhasználásáról dönt a képviselőtestület, úgy gondoskodni kell a temetési helyek kiürítéséről.
(2) A lejárt használati idejű temetési helyek kiürítéséről az üzemeltető gondoskodik. A kiürítés folytán így megüresedett sírhelyek térítés nélkül kerülnek vissza a temető tulajdonosának a birtokába.
(3) A még le nem járt használati idejű temetési helyek áthelyezéséről a temetési hely felett rendelkezni jogosulttal az üzemeltető állapodik meg.
(4) A temető (temetőrész) kiürítésekor a sírjellel, síremlékkel - a temető fenntartójának előzetes bejelentése után - annak létesítője, halála esetén örököse jogosult rendelkezni. A létesítőt kártalanítani kell, ha sírbolt, vagy át nem helyezhető síremlék megszüntetésére kerül sor. Ha a sírjel, síremlék létesítője, illetőleg annak örököse a temető kiürítésére megjelölt időpontig azzal nem rendelkezik a síremléket a temető fenntartója értékesítheti, a síremlékért kapott összeg kizárólag a temető fenntartására fordítható.
(5) Ha az urnasírhely használati idejét a hozzátartozók nem hosszabbítják meg, a temető tulajdonosa a használati idő lejárta után azt kiürítheti, és az urnákat közös sírba temetheti.
21. § (1) A sír felnyitását az elhalt közeli hozzátartozója, vagy az kérheti, aki az eltemettetésről gondoskodott. Ezt indokolt esetben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes intézete engedélyezheti.
(2) Temető (temetőrész) kiürítésével összefüggésben szükséges áttemetés esetén a sírnyitási engedély az eltemettető, illetőleg bármely hozzátartozó részére megadható.
22. § (1) A művészettörténeti, vagy művészi értéket képviselő síremléket, továbbá az ország, vagy Zánka község életében jelentős szerepet játszó személyiségek sírhelyét (urnáját), síremlékét lebontani, felszámolni nem lehet, azok fenntartásáról, esetleges áthelyezéséről a képviselőtestület gondoskodik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti sírhely (urna), illetve síremlék megőrzésére javaslatot a település bármely polgára tehet. A döntés a képviselőtestület hatáskörébe tartozik.
A TEMETÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
23. § (1) Az elhunytat lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb a halál beálltát követő 16 órán belül halott-hűtőbe kell szállítani. A hűtőhasználati díjak tételét az 1. sz. melléklet tartalmazza.
(2) A kórházban vagy más egészségügyi intézményben elhunyt halott az intézmény hűtőjében is tárolható.
(3) Koporsós temetés esetén a halottat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 72 órán túl és 96 órán belül el kell temetni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a halottvizsgálatot végző orvos erre engedélyt adott vagy ha a holttest hűtése az eltemetésig biztosított. Ez esetben a temetést 8 napon belül kell elvégezni.
(4) Hamvasztásos temetés esetén a halottat – hűtése mellett – a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 15 napon belül kell elhamvasztani.
24. § (1) Ravatalozni csak a temetőben, az arra kijelölt helyen szabad. Ettől eltérni csak az illetékes tisztiorvos engedélyével lehet.
(2) A halott a ravatalozóban a szertartás megkezdése előtt legfeljebb 3, de legalább 1 órával korábban helyezhető el. A ravatalozásig a halottat hűtőben kell tárolni.
(3) A ravatalozó helyiséget a temetés előtt legalább egy órával, de minden esetben a ravatalozás megtörténte után azonnal ki kell nyitni. A ravatalra helyezett koporsót a szertartás kezdetéig nyitva lehet tartani. Nem lehet nyitva tartani a koporsót, ha a holttest már oszlásnak indult, vagy súlyosan roncsolódott állapotban van.
(4) Légmentesen lezárva kell tartani a koporsót, ha az elhalt fertőző betegségben hunyt el. Biztosítani kell, hogy a koporsó közvetlen közelében se tartózkodjon senki.
(5) Egy koporsó csak egy holttest elhelyezésére szolgálhat.
(6) A koporsót a földbe helyezés előtt véglegesen le kell zárni.
(7) A temetést végző temetkezési vállalkozó köteles a ravatalozásra vonatkozó szabályokat megismerni és betartani.
25. § (1) Temetni hagyományos módon (koporsós temetés), vagy hamvasztásos módon (a hamvak urnába helyezésével) lehet.
(2) A halottszállítás, a temetések, az újratemetések, a sír- és urnanyitások során be kell tartani a TeR. vonatkozó szabályait.
26. § (1) Az elhaltakat általában - az elhalálozás ideje szerinti sorrendben – a következő sírokba kell temetni, kivéve a kettős sírhelyeket és a sírboltokat. Indokolt esetben a temető tulajdonosa eltérően is rendelkezhet. Lezárt sírhelytáblában levő sírboltokba, vagy családi (kettős) sírhelyekben a tábla lezárása után is szabad temetni.
(2) Fertőző betegségben elhaltra csak a temetést követő egy év eltelte után szabad rátemetni.
(3) Urnát urnasírba temetni, vagy sírhelyre rátemetni egyaránt szabad. A rátemetésnél ilyen esetben sírnyitási engedély nem szükséges, azonban ügyelni kell arra, hogy az urna a talaj szintjétől legalább egy méter mélységbe kerüljön. Az egy urnasírba elhelyezhető, valamint a rátemethető urna számát a temető tulajdonosa határozza meg.
26/A. § (1) A szociális temetés céljára szociális parcellát, temetkezési helyet a köztemetőben ki kell jelölni.
(2) Az önkormányzat a temetőgondnok útján köteles ellátni a szociális temetéssel kapcsolatos a TTv. 16. §-16/A. §-ban meghatározott tevékenységeket.
16. § (1) Az önkormányzat nevében az eltemettetésre kötelezett szociális temetés lehetőségéről szóló értesítési és tájékoztatási feladatát a jegyző a hivatal közreműködésével köteles ellátni. Az értesítéssel együtt, a gyorsabb ügyintézés céljából megküldi a szociális temetés iránti kérelem nyomtatványt is.
(2) Az Önkormányzat képviselő-testülete a polgármesterre ruházza a szociális temetésre való jogosultság megállapításával kapcsolatos feladat- és hatásköreit. A szociális temetés iránti kérelmet haladéktalanul el kell bírálni. A döntésről határozatot kell hozni. A szociális temetésre való jogosultságot megállapító határozatnak tartalmaznia kell az eltemettető, és ha vannak a személyes közreműködők jogait és kötelezettségeit. Ez a határozat az alapja a szociális temetés megszervezése érdekében tett intézkedéseknek, kötelezettségvállalásoknak.
(3) Az Önkormányzat képviselő-testülete a polgármesterre ruházza a szociális temetés megszervezése érdekében a 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet 17/B. §-ban meghatározott feladatok ellátási kötelezettségét, valamint feljogosítja a polgármestert a szociális temetés során az önkormányzat nevében történő egyéb szervezési, és lebonyolítási feladatok ellátására.
(4) A polgármester, a szociális parcella kijelölésével érintett köztemető üzemeltetője, valamint az eltemettető folyamatos kapcsolatot tart a szociális temetés megszervezése és lebonyolítása érdekében. A tájékoztatási kötelezettség kiterjed különösen:
a) a temetés megszervezéséhez szükséges okmányok átadás-átvételére,
b) a sírhely meghatározására,
c) a szállítás koordinálására,
d) a temetési kellékek büntetés-végrehajtási szervtől történő átvételére, a temetésig való tárolására, majd a temetésre történő rendelkezésre bocsátására,
e) a személyes közreműködők nyilatkozat tételére, a személyes közreműködők személyében történő változásra,
f) a temetőben a személyes közreműködés keretében végzett egyes tevékenységek, munkavégzés tervezett és tényleges időpontjára,
g) a személyes közreműködők tevékenységének ellenőrzése során tett olyan megállapításra, mely alapján az üzemeltető, illetve az önkormányzat intézkedése indokolt.
(5) A polgármester köteles a szociális temetés megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatok nyomon követése érdekében nyilvántartást vezetni.
A TEMETKEZÉSI TEVÉKENYSÉG
27. § (1) A temetkezési tevékenységet (temetkezési szolgáltatásokat) a település területén csak a cégbíróságon bejegyzett vállalkozó, vagy vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó (a továbbiakban temetkezési vállalkozó) végezhet.
(2) A temetkezési vállalkozók kötelesek együttműködni a szolgáltatás zavartalan lebonyolítása érdekében a temető üzemeltetőjével, az illetékes hatóságokkal, más szolgáltatókkal és érdekeltekkel. Az együttműködés területeit, szabályait, a vállalkozó által nyújtott szolgáltatások körét célszerű megállapodásban rögzíteni.
(3) A temetkezési szolgáltatások körébe tartozik különösen a temetésfelvétel, a helyi és a távolsági halottszállítás, az elhunyt temetésre való előkészítése (a halott öltöztetése, koporsóba helyezése), a temetéshez szükséges kellékekkel való ellátása, a ravatalozás, a sírgödör kialakítása, a búcsúztatás, a sírba helyezés, a sír betemetése (a halott elhantolása), a hamvasztás, az urnaelhelyezés, az urnakiadás, a hamvak szórása, a sírnyitás, az exhumálás, és az újratemetés.
(4) A temetkezési vállalkozóknak olyan magatartást kell tanúsítaniuk és üzletpolitikát kialakítaniuk, hogy a megrendelők igényét - adottságaiktól, lehetőségeiktől függően - teljes körűen kielégíthessék. Ennek érdekében folyamatosan álljanak rendelkezésre (ügyelet, ügyfélszolgálat útján), rendkívüli szolgáltatást is vállaljanak (pl.: baleset stb.), készen álljanak helyettesítésre (vállalkozáson belül vagy más vállalkozó közreműködésével), a szolgáltatás eszközeit tekintve megfelelő tartalékkal rendelkezzenek.
(5) A temetkezési szolgáltatókkal szembeni – egyéb – követelmények tekintetében a TeR. rendelkezési az irányadók
28. § (1) A temetési szertartást a hozzátartozók kivételesen – a polgármester engedélyével – végezhetik el.
(2) Az elhamvasztott halottak maradványait tartalmazó urna kivételesen a temetésről, elhamvasztásról gondoskodó személy részére kiadható - az átvétel igazolása, illetőleg e körülménynek a nyilvántartásba való feljegyzése mellett.
A TEMETŐI KÖTELEZŐ NYILVÁNTARTÁSOK VEZETÉSE
29. § (1) A köztemető tulajdonosa állapotfelmérésen és kitűzésen alapuló nyilvántartókönyvet, tábla- és sírhelykönyvet tartozik vezetni, továbbá a látogató közönség számára is hozzáférhető helyen- a Körjegyzőségen - ellenőrzési naplót tartani.
(2) A nyilvántartó könyvbe - minden temetés (urnaelhelyezés) alkalmával - az alábbi adatok kerülnek:
a) folyószám,
b) az elhalt neve, leánykori neve, születési ideje, utolsó állandó lakcíme, foglalkozása, elhalálozásának időpontja,
c) a sírhelysor száma,
d) az eltemettető neve, lakcíme,
e) a síremlékre (sírkőre) vonatkozó jellemző adatok,
(3) A nyilvántartás mellett betűsoros névmutatót is vezetni kell.
30. § (1) A temetői nyilvántartásokba az eltemettető(k) és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy(ek) betekinthet(nek), részükre a köztemető tulajdonosa ingyenesen adatszolgáltatást köteles nyújtani, továbbá felvilágosítást adni az elhunyt személyek temetési helye felől érdeklődőknek.
(2) A temetői nyilvántartásokat a temető fennállásáig meg kell őrizni. Azt követően azokat át kell adni a területileg illetékes levéltárnak.
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
31. § (1) Az e rendeletben foglalt, temetőfenntartással és üzemeltetéssel összefüggő feladatok ellenőrzésére a jegyző jogosult.
(2) Megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait, aki
a) engedély nélkül, temetőként ki nem jelölt területen halottat eltemet;
b) a temetőben a temetési hely gazdálkodás szabályait megszegi;
c) a temető nyitvatartási rendjére, továbbá a sírok díszítésére nem szolgáló tárgyak temetőbe való bevitelére, illetve elhelyezésére vonatkozó előírásokat megszegi;
d) olyan magatartást tanúsít, amely a szertartások rendjét, a temetőlátogató közönség kegyeleti érzéseit sérti, a kegyeleti jog gyakorlását akadályozza vagy gátolja;
e) a temetőbe – a vakvezető kutya kivételével – állatot visz be;
f) a sírt, síremléket vagy a temetőben lévő egyéb tárgyat, illetve növényzetet megrongálja, beszennyezi, továbbá a sírok díszítésére szolgáló tárgyakat jogtalanul eltávolítja, vagy nem a sírhelyhez tartozó tárgyat helyez el;
g) a síremlék felállításakor, felújításakor keletkezett sírkőmaradványok elszállítására vonatkozó felhívásnak nem tesz eleget;
h) a síremléket nem a rendeletben előírt szabályok betartásával építette meg;
i) a közvetlen veszélyt okozó síremlék, sírjel karbantartásáról, helyreállításáról a felhívás ellenére sem intézkedik;
j) a temetés időpontját a temetőgondnoknál nem jelenti be;
k) síremléket hozzájárulás nélkül állít, vagy állíttat, illetve a hozzájárulástól eltérő időpontban, vagy nem az előírt módon építette meg;
l) síremlék állítása, felújítása, javítása, tisztítása vagy bármely, a sírhely felújításával, állagmegóvásával kapcsolatos munka elvégzésének időpontját a temetőőrrel nem egyezteti.
(3) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő az a szabálysértésnek vagy bűncselekménynek nem minősülő magatartás, amelyet e rendelet a közösségi együttélés alapvető szabályai megsértésének minősít.
(4) Nem állapítható meg közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás, ha a tevékenység vagy mulasztás szabálysértést, bűncselekményt valósít meg, úgyszintén, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el.
(5) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az eljárás lefolytatása a jegyző hatáskörébe tartozik.
(6) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatti eljárás kizárólag hivatalból indítható, mely akkor sem minősül kérelemre indult eljárásnak, ha a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jelenti be.
(7) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetőjével szemben közigazgatási hatósági eljárás a magatartás észlelésétől számított 30 napon belül indítható meg.
(8) Aki az e rendeletben meghatározott módon a közösségi együttélés alapvető szabályait megsérti, ötezer forinttól százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(9) A kiszabásra kerülő közigazgatási bírság mértékének megállapításánál figyelembe kell venni a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás súlyát és a felróhatóság mértékét.
(10) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások elkövetése miatt kiszabott közigazgatási bírságot átutalási postautalványon vagy banki utalással Zánka Község Önkormányzata 73200062-11200039 számú pénzforgalmi számlájára kell befizetni.
32. § (1) A jelen rendeletnek a köztemetővel kapcsolatos rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a jelen rendelet hatálybalépését követően létesítendő egyéb temetők működtetése során is.
(2) A jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 145/1999. (X. i.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadók.
33. § (1) Jelen rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba, egyidejűleg Zánka Község Önkormányzatának a temetőről és a temetkezésről szóló 9/1999. (VII. 29.) számú rendelete hatályát veszti.
(2) A temetkezéssel kapcsolatos hatósági ügyekben a kérelem előterjesztésének elektronikus formában történő intézését a Képviselő-testület nem engedélyezi.
(3) Kihirdetéséről a Körjegyző az SZMSZ-ben szabályozott módon gondoskodik.
Értelmező rendelkezések
34. § E rendelet alkalmazása, illetve a temetkezési tevékenység szempontjából:
a) temető: a település igazgatási területén belüli, beépítésre szánt, építési használata szerinti zöldfelületi jellegű, különleges terület, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű, és amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak, vagy használtak;
b) köztemető: az önkormányzat tulajdonában lévő temető, illetőleg a temetőnek az a része, amelyben az önkormányzat a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti;
c) temetkezési emlékhely: a temetőn kívül, különösen templomban, altemplomban, templomkertben, történeti kertben, urnacsarnokházban vagy más építményben és területen lévő, az elhunytak eltemetésére, urnák elhelyezésére és hamvak szétszórására szolgál;
d) temetési hely: a temetőben vagy a temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt, valamint a hamvasztóüzemi építmény területén, ingatlanán létesített urnafülke, urnasírhely. A temetési helyek egyes formái, a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történő elhelyezkedése alapján különböznek egymástól;
e) kegyeleti emlékhely: elhunytak emlékének megjelölésére és megőrzésére létesített építmény, emlékmű, emlékjel, épületen elhelyezett emléktábla;
f) kegyeleti közszolgáltatás: a köztemető fenntartását, továbbá üzemeltetését magába foglaló egyéni és közösségi kegyeleti célú, az elhunyt emlékének megőrzésére irányuló önkormányzati tevékenységek összessége.
Jogharmonizációs záradék
35. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembevételével készült és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
1. melléklet
a) A temető üzemeltető a temetőüzemeltetői közreműködéséért a temettetőkkel, valamint a temetést végző más vállalkozókkal szemben szertartásonként 5.000.-Ft díjazást érvényesít.
b) A sírhely-megváltási díjak:
|
egyes sírhely |
40.000 Ft |
|
kettes sírhely |
80.000 Ft |
|
négyes sírhely |
160.000 Ft |
|
urnafülke |
30.000 Ft |
|
urnasírhely |
100.000 Ft |
c) Hűtőhasználati díj: a 8. naptól kezdődően napi 500 Ft. A nem helyben eltemetett halottak hűtési díja: alapdíj 1000 Ft, + napi 500.-Ft
d) A díjtételeket ÁFA terheli.
Az önkormányzati rendeletet a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (V. 30.) önkormányzati rendelete 16. §-a hatályon kívül helyezte 2022. július 1. napjával.
