Kifejezéskereső
189/2000. (XI. 8.) Korm. rendelet
a kémiai terhelési bírság alkalmazásának részletes szabályairól
A Kormány a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. §-a (3) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed arra a természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely a veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos, a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvényben (a továbbiakban: Kbtv.), illetve a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban meghatározott kötelezettségét elmulasztja, megszegi, vagy más módon megsérti (a továbbiakban együtt: kötelezettségszegés).
(2) Az (1) bekezdés szerinti, a 3–4. §-okban említett kötelezettségszegés elkövetője e rendelet szabályai szerint sújtható kémiai terhelési bírsággal (a továbbiakban: bírság).
A bírság kiszabásának elvei
2. § (1) A bírságot a kötelezettségszegés jellegét – e rendeletben meghatározottak szerint – alapul véve úgy kell kiszabni, hogy annak mértéke igazodjon
a) annak a veszélyes anyagnak vagy veszélyes készítménynek a veszélyességéhez, illetve mennyiségéhez, amellyel vagy amelyre a kötelezettségszegést elkövették, illetőleg a kötelezettségszegéssel előidézett veszély súlyához,
b) a kötelezettségszegés, tartamához, ismétlődéséhez, a veszélyhelyzet felszámolásának időbeli és pénzügyi mértékéhez.
(2) Ha a kötelezettségszegés megszüntetésére vonatkozó hatósági határozatot a kötelezettségszegő nem, vagy nem megfelelően hajtja végre, a bírságot ismételten ki kell szabni.
(3) Nem szabható ki bírság ha a kötelezettségszegésnek a Kbtv. 33. § (1) bekezdése szerint a bírság kiszabására jogosult hatóság tudomására jutásától számított 6 hónap, illetve az elkövetéstől, – amennyiben a kötelezettségszegés valamely jogsértő állapot előidézésével vagy fenntartásával valósult meg – annak megszűnésétől számított egy év eltelt.
A bírság mértéke
3. § (1) 1 000 000–5 000 000 Ft-ig terjedő bírság szabható ki arra, aki
a) törzskönyvezendő új veszélyes anyagot állít elő vagy hoz forgalomba, annak törzskönyveztetése nélkül;
b) betiltott vagy korlátozás alá tartozó veszélyes anyagot, veszélyes készítményt a tilalommal, illetőleg a korlátozással érintett körben forgalomba hoz;
c) veszélyes anyaggal, illetőleg veszélyes készítménnyel végezett tevékenységével egy éven belül ismételten, illetőleg tömeges foglalkozási mérgezést idéz elő.
(2) 50 000–5 000 000 Ft-ig terjedő bírság szabható ki arra, aki
a) veszélyes anyagot vagy veszélyes készítményt a kémiai biztonságot sértő módon, a Kbtv.-ben foglaltaktól eltérően reklámoz;
b) a biztonsági adatlapon vagy a feliraton (címkén) valótlan, illetve megtévesztő információt közöl, vagy a biztonsági adatlapot a Kbtv. 22. §-ának (1) bekezdése szerint arra jogosult számára nem bocsátja rendelkezésre;
c) bejelentési kötelezettséggel érintett veszélyes anyagot vagy veszélyes készítményt bejelentés nélkül hoz forgalomba, illetőleg be nem jelentett veszélyes anyaggal, illetve veszélyes készítménnyel vagy törzskönyvezendő új anyaggal törzskönyvezés nélkül, szándékosan egyéb, meg nem engedett tevékenységet végez;
d) betiltott vagy korlátozás alá tartozó veszélyes anyaggal, illetve veszélyes készítménnyel a tilalommal, illetőleg a korlátozással érintett körben az (1) bekezdés b) pontjában nem említett tevékenységet végez;
e) biocid terméket engedély nélkül forgalomba hoz, illetve nem engedélyezett biocid terméket tiltott módon felhasznál;
f) hamis, a külön jogszabály szerinti GLP-bizonylatot nyújt be, vagy GLP-bizonylatot jogtalanul szerez meg;
g) a külön jogszabály szerint előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási (PIC) eljáráshoz kötött import veszélyes anyagot, illetve veszélyes készítményt ezen eljárás lefolytatása nélkül, illetve hatósági engedély alapján importálható veszélyes anyagot vagy veszélyes készítményt ezen engedély hiányában Magyarországon forgalomba hoz;
h) veszélyes anyaggal, illetve veszélyes készítménnyel végzett tevékenységével az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott eseten kívül foglalkozási mérgezést vagy az emberi élet, egészség, testi épség, illetőleg az épített vagy a természetes környezet egyéb módon történő veszélyeztetését, illetve károsítását idézi elő.
(3) Nincs helye bírság alkalmazásának, ha a (2) bekezdés h) pontjában említett esetben külön jogszabály szerint környezetvédelmi bírság alkalmazható.
4. § (1) 2 500 000 Ft-ig terjedő bírság szabható ki arra, aki
a) veszélyes anyaggal, illetve veszélyes készítménnyel bejelentéshez kötött tevékenységet bejelentés nélkül végez;
b) veszélyes anyagot vagy veszélyes készítményt 18 éven aluli vagy más illetéktelen személynek kiszolgáltat;
c) olyan veszélyes anyagot, illetve veszélyes készítményt hoz forgalomba, amelynek csomagolása, jelölése, feliratozása nem felel meg az előírásoknak;
d) a kockázatbecslésre, kockázatcsökkentésre, kockázatkezelésre vonatkozó kötelezettségeit nem teljesíti;
e) a magyar nyelvű biztonsági adatlap, illetve azzal azonos tartalmú írásos dokumentáció hiányában veszélyes anyaggal, illetve veszélyes készítménnyel tevékenységet végez;
f) a veszélyes anyagok, illetőleg veszélyes készítmények tárolására, őrzésére vonatkozó, külön jogszabályban foglalt rendelkezéseket megszegi;
g) megsérti a veszélyes anyagokkal, illetőleg veszélyes készítményekkel összefüggő adatok nyilvántartására vonatkozó valamely kötelezettséget.
(2) 1 000 000 Ft-ig terjedő bírság szabható ki arra, aki az emberi mérgezési esetek bejelentésére vonatkozó kötelezettséget nem teljesíti.
A bírságbevétel felhasználása
5. § (1) A bírságbevételek
a) 33%-a a kémiai biztonság hazai fejlesztésére, kutatására,
b) 15%-a a kémiai biztonsággal összefüggő oktatásra,
c) 10%-a kémiai biztonsággal összefüggő informatikai rendszer bővítésére,
d) 22%-a a kémiai biztonsági hatósági felügyelet fejlesztésére, a hatósági munka támogatására,
e) 20%-a kémiai biztonsággal összefüggő állami, helyi kormányzati vagy egyéb kezdeményezésű beruházások, más intézkedések költségvetési támogatásához
használható fel.
(2) A bírságbevétel felhasználásáról
a) az (1) bekezdés a)–c), valamint e) pontjaiban foglalt rész tekintetében a kémiai biztonság területén működő tárcaközi bizottság javaslatára,
b) a d) pontban foglalt rész tekintetében az országos tiszti főorvos javaslatára
az egészségügyi miniszter évente dönt.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti döntést megelőzően az érintett miniszterek álláspontját ki kell kérni.
6. § Ez a rendelet 2001. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos eljárás szabályairól szóló 233/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet, valamint a módosításáról rendelkező 143/1997. (IX. 3.) Korm. rendelet, illetőleg az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat átszervezésével kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról rendelkező 23/1999. (II. 10.) Korm. rendelet 2. §-a a hatályát veszti.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
