2/2000. (I. 18.) FVM–KöM együttes rendelet
a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti előállításának, forgalmazásának és jelölésének részletes szabályairól
2000.01.26.
1. § A rendelet alkalmazásában
a) ökológiai termelés: a környezeti adottságok harmonikus használatán alapuló termék-előállítási műveletek összessége a vonatkozó szabályoknak megfelelően végrehajtva,
b) termelési mód: a termelés minősítése a műveletek elvégzése során alkalmazott eljárások és felhasznált anyagok alapján,
c) termék előállítása: a mezőgazdasági termék vagy élelmiszer előállítása, illetve a terméket bármely vonatkozásban érintő művelet,
d) forgalmazás: a termék értékesítése céljából történő tárolása, kiállítása, bemutatása, szállítása, valamint piaci, bolti, áruházi és vendéglátóipari elhelyezése,
e) termék jelölésének módja: a terméken – a külön jogszabályban előírt jelölésen túlmenően – ökológiai termelésre utaló, felismerhető jelzés alkalmazása – annak csomagolásán, címkéjén, gyűrűjén, fémrészén, gyűjtőcsomagolásán, illetve egyéb alkalmas részén –, vagy ha ez egyáltalán nem lehetséges, a termék kísérő okmányán,
f) alkotórészek (összetevők): a termék feldolgozásánál felhasznált anyagok, beleértve az adalékanyagokat is, amelyeket az élelmiszerekről szóló jogszabályokban foglaltakkal összhangban alkalmaztak.
Az ökológiai termelés és feldolgozás feltételei
2. § (1) Az ökológiai termelésben kötelező – növénytermesztésre, állattartásra, növényi és állati termékek ökológiai termelésére vonatkozó – alapkövetelményeket az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) Az egyes szereknek és anyagoknak a talajjavításhoz, a tápanyag-utánpótláshoz, a növények kondicionálásához, valamint a kártevők és a betegségek elleni védekezéshez – az elismert ellenőrző szervezet egyetértésével – felhasználható anyagok jegyzékét és felhasználásuk feltételeit a 2. számú melléklet tartalmazza.
(3) A feldolgozásnál alkalmazható egyes nem mezőgazdasági eredetű anyagok (adalékanyagok és technológiai segédanyagok), vagy nem ökológiai termelésből származó mezőgazdasági eredetű anyagok jegyzékét és felhasználásuk feltételeit a 3. számú melléklet tartalmazza.
(4) A termelő vetőmagként vagy vegetatív szaporítóanyagként kizárólagosan ökológiai gazdálkodásból származót használhat. A vetőmag és vegetatív szaporítóanyag ökológiai gazdálkodásból származónak tekintendő, ha az (1) és (2) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelően termelték, az anyanövényeket legalább egy generációban vagy évelő kultúrák esetén legalább két vegetációs időszakon keresztül.
3. § (1) A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) – az Európai Közösségek előírásai változásával összhangban – ideiglenesen engedélyezheti
a) a 2. számú mellékletben nem szereplő egyes anyagok felhasználását a Környezetvédelmi Minisztériummal egyetértésben,
b) a 3. számú mellékletben nem szereplő egyes nem mezőgazdasági eredetű anyagok (adalékanyagok, technológiai segédanyagok) vagy mezőgazdasági eredetű, de nem ökológiai termelésből származó termékek felhasználását.
(2) Az ideiglenes engedély meghatározott ideig, illetve a 2. és 3. számú melléklet módosításától függően érvényes. Az ideiglenes engedélyt a minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.
4. § (1) A 2. és 3. számú mellékletben foglalt anyagok, szerek és termékek használatára vonatkozó jegyzéket – az Európai Közösségek előírásainak változásaival is összhangban – időszakosan felül kell vizsgálni és módosítani.
(2) Az ellenőrző szervezetek együttes javaslatot tehetnek az ideiglenes minisztériumi engedély kiadására, valamint a 2. és 3. számú melléklet jogszabályi felülvizsgálatára.
5. § Az ellenőrző szervezetek alapvető ellenőrzési feladatait és intézkedéseit a 4. számú melléklet tartalmazza.
Az ökológiai termelésből származó termékek jelölésének részletes feltételei
6. § (1) Ökológiai termelésre utaló kötelező jelölésként a terméken, annak kísérő okmányán az ,,ökológiai'' vagy ,,biológiai'' kifejezést kell alkalmazni. Ez nem zárja ki az ,,öko'' vagy ,,bio'' rövidítések kötelező jelölésen kívüli használatát, ha azt a jogszabályi előírásokkal összhangban alkalmazzák.
(3) A terméken fel kell tüntetni azt az ellenőrző szervezetet, amelyik a legutolsó ellenőrzést végezte.
(4) A magyar megnevezésnek megfelelő kifejezések az egyes országok használatában:
spanyolul ecológico
dánul řkologisk
németül biologisch, ökologisch
görögül biologiko
angolul organic
franciául biologique
olaszul biologico
hollandul biologisch
portugálul biológico
finnül luonnonmukainen
svédül ekologiskt
(5) A termék reklámjának a jelöléssel összhangban kell lenni.
7. § (1) A termék jelölése ökológiai termelésre utalhat, ha az a következő együttes feltételeknek megfelel:
a) a jelzése világosan mutatja, hogy az ökológiai termelésre vonatkozik,
b) a jogszabályban foglaltak szerint előállított, illetve forgalmazott,
c) ionizáló sugárzással nem kezelt,
d) géntechnológiával nem módosított.
(2) Több összetevőből álló, illetve feldolgozott termék jelölése ökológiai termelésre utalhat, ha a következő együttes feltételeknek megfelel:
a) a mezőgazdasági eredetű alkotórészeinek kilencvenöt százaléka olyan termék vagy olyan termékből származik, amelyet a jogszabályban foglaltak szerint állítottak elő, illetve forgalmaztak. A számítás a feldolgozás előtti teljes tömegre – és nem a végtermékre – vonatkoztatva történik,
b) nem mezőgazdasági eredetű alkotórészként kizárólag a 3. számú melléklet A) részében felsorolt anyagokat tartalmaz, és feldolgozása során kizárólag a B) részében felsorolt anyagot alkalmaztak, továbbá megállapítható, hogy azok felhasználása nélkül nem lehetséges a termék előállítása,
c) nem ökológiai termelésben előállított mezőgazdasági eredetű alkotórészként csak a 3. számú melléklet C) részében felsorolt terméket használták fel,
d) a feldolgozása során – beleértve az alkotórészek feldolgozását is – ionizáló sugárzással nem kezelték, és
e) nem tartalmaz géntechnológiával módosított, illetve azokból származó terméket.
8. § A 7. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti követelményeknek nem megfelelő alkotórészek felhasználásával előállított, több összetevőből álló termék jelölése és reklámja ökológiai termelésre utalhat, ha a következő együttes feltételeknek megfelel:
c) az utalás egyértelműen és kizárólag az ökológiai gazdálkodásból származó, mezőgazdasági eredetű összetevőkre vonatkozik,
d) az összetevőket csökkenő sorrendben tünteti fel,
e) az alkotórészek felsorolását tartalmazó jelölés azonos színnel és betűméretben, illetve formában szerepel,
f) az utalás csak ,,a mezőgazdasági eredetű alkotórészek X százalékát az ökológiai termelés szabályai szerint állították elő'', vagy ,,a mezőgazdasági eredetű alkotórészek X százalékát a biológiai termelés szabályai szerint állították elő'' kifejezést használja, és színben, méretben, valamint stílusban a kereskedelmi leírásnál nem kiemeltebb.
Az ökológiai termelés tanúsításának módja
9. § Az ellenőrző szervezet az 5. számú mellékletben foglalt ,,A'', illetve ,,B'' minta szerint tanúsítványt állít ki. A ,,B'' minta szerinti tanúsítványt az Európai Unió tagállamaiba irányuló kivitel esetén kell kiállítani.
A hatósági eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak
10. § (1) A hatósági eljárás során
a) az ellenőrző szervezet elismerésének engedélyezése iránt – az R. 7. §-a alapján – benyújtott kérelemre százötvenezer forint összegű,
b) a jegyzékben nem szereplő ország ellenőrző szervezetének tanúsítása elfogadása iránt – az R. 14. §-a alapján – benyújtott kérelemre ötvenezer forint összegű
igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(2) A díjat a kérelem benyújtásakor a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Gazdálkodó Szervezet 10032000-01494549-00000000 számú számlájára készpénzzel vagy csekken kell befizetni.
(3) Az ügyfél által benyújtott jogorvoslati kérelem díja az elsőfokú eljárás megindításakor fizetendő díj összegének ötven százaléka. A jogorvoslati kérelem díját a (2) bekezdésben foglalt módon kell befizetni.
(4) A díjbevételek nyilvántartásáról és kezeléséről a minisztérium gondoskodik. Az igazgatási szolgáltatási díjbevételek összegét a minisztérium a kormányrendeletben és e rendeletben meghatározott feladataival kapcsolatban felmerülő költségeinek fedezésére használhatja fel.
11. § (1) A kérelem visszavonása vagy elutasítása esetén a díjat nem lehet visszatéríteni. A jogorvoslati eljárás díját vissza kell téríteni, ha a felülvizsgált határozat vagy intézkedés a kérelmező hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. A díj visszatérítéséről a minisztérium rendelkezik.
c) 32. §-ában foglaltakat a jogorvoslati díj visszatérítése,
d) 82. §-ában foglaltakat a mulasztási bírság megállapítása,
e) 83. §-ában foglaltakat a díjfizetés ellenőrzése
tekintetében alkalmazni kell azzal, hogy illetékhivatal helyett minisztériumot, illeték helyett díjat kell érteni.
Átmeneti és záró rendelkezések
12. § (1) A termék jelölésén az ökológiai termelési módra való áttérésre utaló jelzéseket alkalmazni lehet 2000. december 31-ig, ha a termék egyetlen mezőgazdasági eredetű alkotórészből áll, és
b) a betakarítást megelőzően legalább tizenkét hónap ellenőrzött átállási időszak eltelt,
c) a jelzését a vásárlója nem tévesztheti össze azon termék jelzésével, amely e rendeletben foglalt valamennyi követelménynek megfelel,
d) az a) és b) pontokban foglalt feltételeknek való megfelelőséget az ellenőrző szervezet ellenőrzi és igazolja.
(2) A (1) bekezdésben foglalt termék jelölésénél ,,ökológiai gazdálkodásra átállás időszakából származó termék'', vagy ,,biológiai gazdálkodásra átállás időszakából származó termék'' kifejezést kell alkalmazni. Ennek használata sem színben, sem méretben vagy stílusban nem lehet a kereskedelmi leíráshoz viszonyítottan kiemelt. A kifejezés szövegében az ökológiai vagy biológiai szóra utalás sem lehet kiemelt.
13. § (1) Amennyiben az ökológiai gazdálkodásból származó vetőmag és vegetatív szaporítóanyag piaci beszerzése akadályokba ütközik, az ellenőrző szervezet hozzájárulásával 2000. december 31-ig kivételesen felhasználható a nem ökológiai termelésből származó vetőmag és vegetatív szaporítóanyag.
(2) A rendelet hatálybalépését megelőzően a korábbi követelményeknek megfelelően legyártott és a jelölésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak részben megfelelő csomagolóanyagok – a rendelet hatálybalépésének napjától számított egy éven belül – még felhasználhatók. A termékek minőségmegőrzésük időpontjáig – de legfeljebb 2000. december 31-ig – forgalmazhatók.
14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, valamint azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt és az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás alapján az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés érdekében az Európai Tanácsnak az ökológiai gazdálkodásról és a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek vonatkozó jelöléséről szóló 2092/1991/EGK rendeletével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
Dr. Torgyán József s. k.,
földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
Dr. Pepó Pál s. k.,
környezetvédelmi miniszter
1. számú melléklet a 2/2000. (I. 18.) FVM–KöM együttes rendelethez
A mezőgazdasági ökológiai termelés alapkövetelményei
A) Növénytermesztés és növényi termékek
1. E mellékletben foglalt követelményeket kell teljesíteni az ökológiai termelésre kiválasztott területeken
a) a vetést megelőzően legalább kétéves átállási időszak,
b) évelő kultúrák (szőlő, gyümölcs) esetén az első betakarítást megelőzően legalább hároméves átállási időszak
Az ellenőrző szervezet – a minisztérium jóváhagyásával – kivételes esetekben ezt az időszakot meghosszabbíthatja vagy megrövidítheti, figyelembe véve a terület korábbi hasznosítási módját.
Abban az esetben, ha a növényvédelmi hatóság által kötelezően elrendelt védekezés során a növényi kártevők és betegségek ellen használható anyagokat tartalmazó 2. számú melléklet B) részében nem szereplő anyagokkal kezelték a területet vagy annak egy részét, az átállási időszak a minisztérium által jóváhagyott időre csökkenthető. Az átállási időszak csökkentésénél a következő szempontokat kell figyelembe venni: a) a területet az ökológiai gazdálkodásra már átállították, vagy azt megkezdték és folyamatban volt,
b) az alkalmazott növényvédőszer-maradék határérték alatti szintre csökkenjen a területen lévő növényben, illetve terményben,
c) az elrendelt növényvédelmi kezelést követő betakarítás terményeit nem szabad az ökológiai termelésre utaló jelöléssel ellátva értékesíteni.
2. A talaj termőképességét és biológiai aktivitását a következőképpen kell fenntartani, illetve növelni:
a) hüvelyesek, zöldtrágya vagy mélyen gyökerező növények vetésforgóban történő termesztésével,
b) a rendelet előírásai szerint termelő gazdaságokból származó komposztált vagy nem komposztált szerves anyag talajba juttatásával, az ökológiai állattartásból származó istállótrágya felhasználásával.
A 2. számú melléklet A) részében felsorolt, egyéb szerves vagy ásványi eredetű, trágyázáshoz használható anyag csak olyan mértékben alkalmazható, amely szükséges a vetésforgóban termesztett növények megfelelő tápanyagellátásához vagy a talajjavításhoz, ha ez az a) és b) pont alatt közölt módszerekkel nem lehetséges. Felhasználásukhoz az ellenőrző szervezet egyetértése szükséges. Komposzt, vagy a talajaktiválásra megfelelő mikroorganizmusok, vagy növényi alapú készítmények használhatók. Kőzetlisztből, istállótrágyából vagy növényi anyagokból készült preparátumok, úgynevezett ,,biodinamikus készítmények'' e célra egyaránt felhasználhatók.
3. Kártevők, betegségek és gyomok elterjedését a következő módszerek kombinálásával lehet megakadályozni:
– géntechnológiával nem módosított rezisztens, toleráns fajok és fajták kiválasztásával,
– vetésforgó kidolgozásával,
– a károsítók természetes ellenségeinek védelmével, számukra előnyös körülmények biztosításával,
– gyomperzseléssel, gyomszabályozással, fizikai módon történő gyomirtással.
A termés közvetlen fenyegetettsége esetében lehet csak a 2. számú melléklet B) részében felsorolt anyagokat alkalmazni, feltéve, ha azok a minisztérium külön jogszabály szerinti forgalomba hozatali és felhasználási engedélyével rendelkeznek. A felhasználáshoz az ellenőrző szervezet egyetértése szükséges.
4. A természeti területeken, erdőkben és mezőgazdaságilag művelt területeken vadon termő, ehető növények és azok részeinek gyűjtése ökológiai termelési módnak tekinthető, ha az ellenőrző szervezet igazolja, hogy
a) az érintett területet a termékek begyűjtését megelőző hároméves időtartam alatt a 2. számú mellékletben felsorolt anyagokon kívül mással nem kezelték, b) a növények begyűjtése a természetes termőhely egyensúlyát és a gyűjtésre használt területen élő fajok fennmaradását károsan nem befolyásolja.
B) Állattartás és állati termékek
Az állattartás és állati termékek ökológiai követelményeinek részletes feltételeit az ellenőrző szervezet szabályzatban köteles előírni, figyelembe véve az ökológiai állattartásra kialakult nemzetközi gyakorlatot és a következő általános alapelveket, mint alapvető minimális követelményeket:
Az állatokat természetszerű körülmények között kell tartani, figyelemmel az állatfaj és kor szerinti, valamint élettani sajátosságaira. Ennek megfelelően gondoskodni kell az állat mozgásigényének kielégítéséről, továbbá nyugodt pihenésének lehetővé tételéről. Az állat elhelyezésénél a természetes szellőzés és fényviszonyok érvényesülését biztosítani kell.
A fajta kiválasztásakor a tartás módjához és helyéhez legalkalmasabb fajtát kell előnyben részesíteni. Géntechnológiával módosított fajok (fajták) használata tilos.
Az állategészségügyi helyzet jó szinten tartása érdekében a megelőzést kell előtérbe helyezni, amelyet az egészséges tartásmóddal kell elérni.
A gazdaságban az állatállomány sűrűsége nem lehet több két számosállatnál hektáronként.
2. Takarmányozási alapelvek
Az állatok etetését saját termelésű takarmánnyal kell megoldani.
Az üzemi takarmánybázis kiegészítéséhez ökológiai termesztésből származó takarmány vásárlása megengedett.
A nem ökológiai termesztésből származó takarmányok aránya évente – szerves szárazanyagra vonatkozóan – a következő lehet:
a) a kérődző állatfaj egyedénél a teljes takarmányfogyasztás tíz százaléka;
b) a nem kérődző állatfaj egyedénél a fogyasztás húsz százaléka.
2. számú melléklet a 2/2000. (I. 18.) FVM–KöM együttes rendelethez1
A talajjavításhoz és a tápanyag-utánpótláshoz,
a növények kondicionálásához, valamint a kártevők
és betegségek elleni védekezéshez kivételesen – az ellenőrző szervezet egyetértésével – használható anyagok és felhasználásuk feltételei
Talajjavításhoz és trágyázáshoz kivételesen
– az ellenőrző szervezet egyetértésével –
az 1. számú melléklet A) 2. pontja rendelkezéseivel összhangban használható anyagok Megnevezés | Leírás, összetétel követelményei, felhasználási előírások
1. Trágyák és talajjavító anyagok
1.1. Ásványi eredetű anyagok
– puha, földszerű nyersfoszfát
– alumínium-kalcium foszfát | csak lúgos talajokon
– nyerskálisók (pl. kainit, szilvinit)
– magnéziumsó-tartalmú káliumszulfát | nyers kálisóból kinyert, kimutatott káliumhiánynál
– természetes eredetű kalciumkarbonát (pl. kréta, márga, mészkő, algamész, foszfátkréta stb.)
– kalcium- és magnéziumkarbonát (pl. magnéziummész, magnéziummészkő-liszt, dolomit stb.)
– magnéziumszulfát (pl. kieserit)
– kalciumkloridos oldat | levélkezelésre, almafáknál kimutatott kalciumhiánynál
– kalciumszulfát (gipsz) | kizárólag természetes eredetű
– nátriumklorid | kizárólag kősó
– agyagásványok (pl. bentonit, vermiculit)
– kőzetlisztek (pl. kvarcliszt, bazaltliszt, zeolit, perlit)
1.2. Szerves vagy szerves-ásványi eredetű anyagok
– istállótrágya | extenzív állattartásból, állati ürülék és növényi anyag (alom) keveréke, állatfaj megjelölésével
– szárított istállótrágya és baromfitrágya | állatfaj megjelölésével
– állati ürülékből készült komposzt, (baromfitrágyátés komposztált istállótrágyát is beleértve) | állatfaj megjelölésével
– folyékony állati ürülékek (hígtrágya, trágyalé) | felhasználás megfelelő kezelés (fermentáció, hígítás) után
– háztartási komposzt | külön gyűjtött háztartási hulladékból; csak növényi és állati eredetű hulladékok; zárt gyűjtőrendszerekből
– tőzeg | kertészeti kultúrákban
– gilisztaürülék, gilisztakomposzt
– növényi eredetű komposzt
– állati eredetű termékek és melléktermékek:
vérlisztcsontliszthúslisztpatalisztszarulisztcsontszénhalliszttoll- és szőrőrleménygyapjúszőr, szőrmerészektejtermékek
– növényi eredetű termékek és melléktermékek:
olajosmag-pogácsakakaóhéjmalátacsíra (sörtörköly)kókuszrostmelasztörköly
cefre vagy cefrekivonat | kivéve ammóniumcefre
alga és belőle készült termékek | kizárólag és közvetlen úton a következő módon kinyert:
a) fizikai kezelés, szárítást, fagyasztást és őrlést is beleértve; illetve
b) kivonás vízzel, savas vagy lúgos vizes oldattal;
fűrészpor és faforgács | kivágás után kémiai úton nem kezelt fából
fakéregkomposzt | kivágás után kémiai úton nem kezelt fából
fahamu | kivágás után kémiai úton nem kezelt fából
növényi kivonatok és preparátumok biodinamikus preparátumok
3. Talajkezelésre használt mikroorganizmus-kultúrák
– mikroorganizmus-preparátumok(gombák, baktériumok) | géntechnológiával nem módosított mikroorganizmusok
Növényi kártevők és betegségek ellen kivételesen – az ellenőrző szervezet egyetértésével – az 1. számú melléklet A) 3. pontja rendelkezéseivel összhangban használható anyagok
1. Biológiai és biotechnikai módszerek
– rovarok elleni védekezés természetazonos feromonokat tartalmazó csapdákkal és/vagy légtérterítéssel,
– növényi és állati eredetű riasztó anyagokkal,
– természetes ellenségekkel, ilyenek, pl. a fürkészdarazsak, rablóatkák, rablópoloskák, gubacsszúnyogfélék, katicabogár, nematódák,
– természetes mikroorganizmusokkal, ilyen pl. a Bacillus thuringiensis, granulóz vírus és rovarpatogén gombákkal (géntechnológiával nem módosított szervezetek),
– hidrolizált fehérjék (csak csalogatásra),
– mechanikus védőeszközökkel, ilyenek pl. a védőhálók, csigák elleni kerítések, enyvezett műanyagcsapdák, enyvezett övek,
– sterilizációs módszerrel.
2. Kórokozók elleni készítmények (fungicidek, baktericidek)
– szervetlen rézkészítmények (rézoxid, rézhidroxid, rézszulfát, rézoxiklorid), kovaföld, kőpor,
– lecitin (genetikailag nem módosított szervezetből),
– kálium permanganát (szőlő és gyümölcs kultúrákban),
– kálcium poliszulfid (csak téli lemosó permetezésre szőlő és gyümölcs kultúrákban).
3. Állati kártevők elleni készítmények (inszekticidek, akaricidek)
– azadirachtin Azadirachta indica növényből (Neem-kivonat),
– piretrinek (Chrysanthemum cinerariaefoliumból extrahált készítmények),
– Quassia kivonat Quassia amarából,
– Rotenon kivonatok (Derris sp., Lonchocarpus sp. és Therphrosia sp.),
– növényi olajok, ilyen pl. a menta-, fenyő-, kömény-, repceolaj,
– ásványolajok (csak kivételes esetekben szőlő és gyümölcs kultúrákban),
– kálcium poliszulfid (csak téli lemosó permetezésre szőlő és gyümölcs kultúrákban),
– piretroidok (csak deltamethrin vagy lambdacyhalothrin csapdában, speciális csalogató anyagokkal, Ceratitis capitata ellen),
– diammónium foszfát (csak attraktánsként csapdában),
– metaldehid (csigák ellen csapdában a magasabb rendű állatokat riasztó anyaggal együtt).
4. Sebzáró anyagok a gyümölcs-, szőlő- és dísznövénytermesztésben
– növényi viaszok és olajok,
– hatásnövelő anyagok, ilyenek pl. a fenyőgyantaolajok, paraffinolajok,
3. számú melléklet a 2/2000. (I. 18.) FVM–KöM együttes rendelethez2
A feldolgozásnál alkalmazható egyesnem mezőgazdasági eredetű anyagok (adalékanyagokés technológiai segédanyagok), vagy nem ökológiai termelésből származó mezőgazdasági eredetű anyagok és felhasználásuk feltételei
E melléklet értelmezésében az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
1. Alkotórészek (összetevők): olyan anyagok, amelyeket az 1. § f) pontja határoz meg.
2. Mezőgazdasági eredetű alkotórészek:
a) mezőgazdasági termékek vagy azokból mosással, tisztítással, hő-, illetve mechanikai kezeléssel, illetve fizikai eljárással történő nedvességtartalom-csökkentéssel előállított termék (nyers élelmiszerek),
b) az a) bekezdésben foglaltak szerinti termékekből származó, az élelmiszer-feldolgozásban használt egyéb folyamatokkal előállított termékek, kivéve, ha ezek az anyagok az 5. vagy 7. pont szerint élelmiszer-adalékanyagoknak vagy aromaanyagoknak minősülnek (feldolgozott élelmiszerek).
3. Nem mezőgazdasági eredetű alkotórészek: az olyan, nem jellegzetesen mezőgazdasági termelésből származó alkotórészek, amelyek az alábbi kategóriák valamelyikéhez tartoznak:
3.1. Élelmiszer-adalékanyagok, beleértve azok hordozóit is, az 5. és 6. pontban meghatározottak szerint
3.2. Aromaanyagok a 7. pont meghatározása szerint
3.4. Mikroorganizmusokat tartalmazó készítmények
3.5. Ásványi anyagok (beleértve a mikroelemeket is) és vitaminok
4. Technológiai segédanyagok: olyan anyagok, amelyeket a hatályos élelmiszerjog szabályoz és e melléklet B) részében felsorolásra kerültek.
Élelmiszer-adalékanyagok: olyan anyagok, amelyeket a hatályos élelmiszerjog szabályoz és e melléklet A) 1. részében felsorolásra kerültek.
6. Hordozóanyagok, beleértve a hordozó oldószereket is: olyan önálló technológiai hatással nem rendelkező anyagok, amelyeket az élelmiszer-adalékanyagok oldására, hígítására, szétoszlatására vagy egyéb fizikai módosítására használnak, hogy megkönnyítsék azok kezelését, alkalmazását vagy használatát anélkül, hogy technológiai funkcióikat megváltoztatnák.
7. Aromaanyagok: olyan anyagok és kivonatok, amelyeket a hatályos élelmiszerjog szabályoz, e melléklet A) 2. részében foglaltak figyelembevételével.
E melléklet A), B) és C) részei azokat az alkotórészeket és technológiai segédanyagokat sorolják fel, amelyek a 7. § (2) bekezdése szerinti több összetevőből álló, feldolgozott ökológiai élelmiszerek előállításához használhatók fel, a borok kivételével. Az A) és C) részben felsorolt alkotórészek és a B) részben felsorolt technológiai segédanyagok bármelyike csak a hatályos élelmiszerjog vonatkozó előírása, illetve engedélyezése szerint alkalmazható.
A megengedhető nem mezőgazdasági eredetűalkotórészek jegyzéke
A) 1. Élelmiszer adalékanyagok és azok hordozói
Megnevezés | Speciálisalkalmazási feltételek
E 306 természetes tokoferol | antioxidánsként zsírokban és olajokban
E 341i monokalcium-foszfát | kelesztő anyag önkelesztő lisztekben
E 410 szentjánoskenyér liszt
E 504 magnézium-karbonátok
E 516 kalcium-szulfát | hordozóanyag
E 524 nátrium-hidroxid | felületi kezelésre
A) 2. A hatályos élelmiszerjogban foglalt követelményeket kielégítő természetes aromaanyagok és aromakészítmények
Só, étkezési minőség alapvetően nátrium-klorid vagy kálium-klorid komponensekkel, amely általánosan használt az élelmiszer-feldolgozásnál.
A) 4. Mikroorganizmus készítmények
Az élelmiszer-feldolgozásnál hagyományosan használt bármilyen mikroorganizmus készítmény, kivéve a géntechnológiával módosított mikroorganizmusokat.
A) 5. Ásványi anyagok (beleértve a mikroelemeket is) és vitaminok
A megengedett értékhatáron belül, csak a szükséges mértékig használhatók.
A megengedhető technológiai segédanyagokés egyéb anyagok jegyzéke
B) 1. A megengedhető technológiai segédanyagok
Megnevezés | Speciálisalkalmazási feltételek
kalcium-klorid | koaguláló szer
kalcium-szulfát | koaguláló szer
magnézium-klorid | koaguláló szer
kálium-karbonát | szőlő szárításhoz
nátrium-karbonát | cukorgyártás
nátrium-hidroxid | cukorgyártás, repceolaj-előállítás
citromsav | növényolaj-előállítás és keményítő hidrolízis
csersav | szűrési segédanyag
növényi olajok | zsírzó formakiválasztó vagy habzásgátló
szilikagél vagy kolloid oldata
méhviasz | pl. formakiválasztó szer
karnauba viasz | pl. formakiválasztó szer
B) 2. Mikroorganizmus és enzim készítmények
Technológiai segédanyagként használt bármilyen mikroorganizmus vagy enzimkészítmény, kivéve a géntechnológiával módosított mikroorganizmusokat.
A megengedhető nem ökológiai termelésből származó mezőgazdasági eredetű alkotórészek jegyzéke
C) 1. Feldolgozatlan növényi termékek, valamint azokból e melléklet 2. a) pontjában meghatározott eljárás szerint előállított termékek
C) 1.1. Ehető gyümölcsök, csonthéjasok és magvak
szárított banánpor (Musa L.)
köszméte (Ribes crispa L.)
szárított földieperpor (Fragaria L.)
szárított málnapor (Rubus idaeus)
szárított piros ribiszkepor (Ribes rubrum L.)
C) 1.2. Ehető fűszerek, gyógynövények
gyömbér (Alpinia officinárum)
szegfűbors (Pimenta dioica)
vadrizs (Zizania plauspra)
C) 1.4. Olajos magvak és gyümölcsök
alga, beleértve a tengeri moszatot is
C) 2. E melléklet 2. b) pontjában meghatározott eljárás szerint előállított, illetve feldolgozott növényi termékek.
C) 2.1. Zsírok és olajok, finomítva vagy anélkül, amelyeket kémiailag nem módosítottak, ha nem olíva vagy napraforgó növényekből származnak.
C) 2.2. Cukrok, keményítő és más egyéb – gabonafélékből és gumós növényekből – származó termékek:
gabonafélékből és gumós növényekből előállított keményítők, amelyeket kémiailag nem módosítottak
fermentált levekből származó ecet a borecet és almaecet kivételével.
ehető, vízben élő szervezetek,
melyek nem vízkultúrából erednek
4. számú melléklet a 2/2000. (I. 18.) FVM–KöM együttes rendelethez
Az elismert ellenőrző szervezetek alapvető feladataiés intézkedései
Mezőgazdasági üzemekben termelt vagy begyűjtött növények és növényi termékek
1. A termelés olyan egységben folytatható, ahol a táblák, valamint a tárolóhelyek világosan elválaszthatók más – nem a rendelet előírásai szerinti termelést folytató – termelő egységtől. A feldolgozó és csomagolóhelyek részét képezhetik ennek az egységnek, amennyiben tevékenységük az itt előállított mezőgazdasági termékek feldolgozására és csomagolására korlátozódik.
2. A rendszeres ellenőrzési intézkedések megkezdésekor a termelőnek és az ellenőrző szervezetnek a következőket kell írásban rögzítenie:
– a termelő egység teljes leírását, amely tartalmazza a termőterületeket, a tárolóhelyeket, a szabadföldi táblákat, a begyűjtésre alkalmas területeket, valamint azokat a helyeket, ahol feldolgozó, csomagoló műveleteket végeznek,
– a termelőnek a termelő egység szintjén hozott valamennyi gyakorlati intézkedését, amellyel a rendelet előírásainak teljesítését kívánja biztosítani,
– a táblákon, a begyűjtési területeken azon anyagok, illetve szerek alkalmazásának legutolsó időpontját, amelyek használata nem egyeztethető össze a 2. számú mellékletben foglaltakkal, – a termelő nyilatkozatát arról, hogy a jogszabályok előírásai szerint folytatja tevékenységét, és amennyiben ezen előírásokat megsértené, az ellenőrző szervezet az R. 11. § (2) bekezdésének b)–e) pontjában foglaltak szerint intézkedik. Ezt a leírást és a tett intézkedéseket a termelő egység felelős képviselője által jóváhagyott ellenőrzési jelentésnek (jegyzőkönyvnek) tartalmaznia kell.
3. A termelő évente – az ellenőrző szervezet által megjelölt határidőig – táblánkénti bontásban köteles bejelenteni a termelési tervét.
4. Minden írott dokumentációt, bizonylatot meg kell őrizni, amely lehetővé teszi az ellenőrző szervezet számára, hogy nyomon kövesse a vásárolt nyersanyagok eredetét, jellegét és mennyiségét, valamint az ilyen anyagok felhasználását. Ezenkívül meg kell őrizni az eladott mezőgazdasági termékek jellegével, mennyiségével és az áruküldemény címzettjével kapcsolatos valamennyi írott dokumentumot és bizonylatot.
Ha a termelő egység maga dolgozza fel saját mezőgazdasági terményeit, a számlának tartalmaznia kell e melléklet B) 2. részében leírt információkat.
5. A termelő egységben tilos olyan anyagot tárolni, amely nem felel meg a 2. §-ban foglalt előírásoknak.
6. Az ellenőrző szervezet – a rendkívüli ellenőrzések kivételével – köteles a termelő egységet évente legalább egyszer, átállás alatt lévő egységet pedig évente legalább kétszer teljeskörűen ellenőrizni. A szervezet a rendelet által nem engedélyezett anyagok, termékek vizsgálatára mintát vehet. Amennyiben azonban felmerül a gyanú, hogy nem engedélyezett terméket használtak fel, a mintavétel kötelező. Az ellenőrzési jegyzőkönyvet minden látogatás után el kell készíteni, amelyet a termelő egység felelős képviselője ellenjegyez, és öt évig megőriz.
7. A termelő az ellenőrző szervezet számára köteles bemutatni a szabadföldi táblákat, a termelő- és tárolóhelyeket, valamint a vásárolt anyagok számláit és minden vonatkozó igazoló dokumentumot. A termelő az ellenőrző szervezetet az ellenőrzés céljából szükséges minden felvilágosítással köteles ellátni, továbbá naplószerűen rögzíteni a végzett műveleteket és a felhasznált anyagokat.
8.1. A rendelet előírásainak megfelelő termékeket más egységekbe – beleértve a nagykereskedőket és a kiskereskedelmi üzleteket is – csak a tartalmának keveredését megakadályozó, megfelelő kiszerelésben és zárt csomagolási egységben, a jelölésre vonatkozó külön jogszabály előírásaira is figyelemmel, a következő jelöléssel ellátva lehet átszállítani:
a) a termék termeléséért vagy feldolgozásáért felelős személy nevének és címének feltüntetésével; ahol a termék eladója ettől eltérő személy, olyan nyilatkozat is szükséges, amely alapján a tétel elfogadható, és az ellenőrző szervezet képes egyértelműen azonosítani a termék előállításáért felelős személyt,
b) a termék megnevezésével, beleértve az ökológiai termelési módra hivatkozást.
8.2. A csomagolási egység lezárása azonban nem szükséges, ha a szállítás olyan termelő és más közreműködő személy között történik, aki ugyanazon ellenőrző szervezet ellenőrzési körébe tartozik, ezenkívül a terméket olyan kísérő okmánnyal továbbítják, amely ennek tényét igazolja.
9. Amennyiben egy termelő ugyanazon területen több, nemcsak e rendeletnek megfelelő termelő egységet üzemeltet, a rendelet hatálya alá nem tartozó termékeket, termelő egység területeit és a felhasználásra szánt anyagok (mint műtrágya, növényvédő szer, vetőmag) raktárait is ellenőrizni kell. Az 1. pontban meghatározott egységben termesztett növényekkel azonos fajtájúak ezekben az egységekben nem termeszthetők. Ettől eltérést az ellenőrző szervezet megengedhet:
a) évelő növénykultúrák (gyümölcs-, szőlő- és komlótermesztés) esetében, feltéve, ha az alábbi feltételeket teljesítik,
aa) a termelést az átállási tervbe illesztetten, annak részeként folytatják, amelyre a termelő kötelezettséget vállal, és gondoskodik arról, hogy az ökológiai termelésre átállást megkezdi a lehető legrövidebb időn belül, amely legfeljebb öt év lehet,
ab) megfelelő intézkedésekkel biztosítják a különböző egységek területéről származó termékek későbbi keveredésének megakadályozását,
ac) az ellenőrző szervezetet az érintett termények betakarításáról legalább 48 órával a munka megkezdése előtt értesítik,
ad) a betakarítási munka befejezését követően közvetlenül a termelő tájékoztatja az ellenőrző szervezetet az adott egységben betakarított termés pontos mennyiségéről és a más területről származó terméktől megkülönböztető ismérvekről (minőség, szín, átlagos tömeg stb.), valamint a termékek elkülönítésére tett intézkedésekről,
ae) az átállásra vonatkozó tervet, valamint az aa) és ab) pontokban előírt intézkedések tervezetét az ellenőrző szervezet jóváhagyta; a jóváhagyást azonban az átállási időszak beindulását követően évente meg kell erősíteni;
b) mezőgazdasági kutatási tevékenység esetében, ha megfelelnek az ab), ac) és ad) pontokban foglalt előírásoknak;
c) vetőmag, vegetatív szaporító anyagok és facsemeték termelése esetében, ha megfelelnek az ab), ac) és ad) pontokban foglalt előírásoknak.
B)Növényi termékek és alapvetően növényi eredetű élelmiszerek feldolgozó és csomagoló egységei
1. A rendszeres ellenőrzési intézkedések megkezdésekor a termelőnek és az ellenőrző szervezetnek a következőket kell írásban rögzítenie:
a) a termelő egység teljes leírását, amelyben ismertetik a mezőgazdasági termékek feldolgozásánál, csomagolásánál és tárolásánál használt berendezéseket,
b) a termelő egység szintjén hozott valamennyi gyakorlati intézkedést, amellyel e rendelet előírásainak teljesítését kívánják biztosítani. Ezt a leírást és a tett intézkedéseket az egység felelős vezetője által jóváhagyott ellenőrzési jelentésnek (jegyzőkönyv) tartalmaznia kell. A jelentéshez csatolni kell az üzemeltető nyilatkozatát arról, hogy a műveleteket a jogszabályok előírásai szerint hajtja végre, és amennyiben ezen előírásokat megsértené, az ellenőrző szervezet az R. 11. § (2) bekezdés b)–e) pontjában foglaltak szerint intézkedik.
2. Minden írásos dokumentációt, bizonylatot, jelentést meg kell őrizni és az ellenőrző szervezet rendelkezésére, kell bocsátani, hogy nyomon követhesse a következőket:
– a termelő egységhez beszállított – a rendelet hatálya alá tartozó – termékek megnevezését, eredetét, jellegét és mennyiségét,
– a termelő egységből kiszállított – a rendelet hatálya alá tartozó – termékek megnevezését, jellegét, mennyiségét és címzettjét,
– bármely egyéb felvilágosítást, amelyet az ellenőrző szervezet igényel az ellenőrzéséhez. Így például az egységhez beszállított és felhasznált anyagok, adalékanyagok, valamint technológiai segédanyagok eredetét, jellegét és mennyiségét, továbbá a feldolgozott termékek összetételét.
3. Ahol a rendelet hatálya alá nem tartozó termékeket is feldolgoznak, csomagolnak vagy tárolnak:
– a termelő egységen belül külön helyet kell biztosítani e rendelet hatálya alá tartozó termékek tárolására a feldolgozás előtt és után,
– a műveleteket folyamatosan kell végezni a teljes munkafolyamat befejezéséig, térben és időben elkülönítve a rendelet hatálya alá nem tartozó termékekkel végzett műveletektől,
– amennyiben a műveleteket időszakosan végzik, azokat előzetesen be kell jelenteni az ellenőrző szervezettel egyeztetett határidőig,
– minden szükséges intézkedést meg kell tenni, hogy biztosítsák a tételek azonosítását és elkerüljék az összekeveredést olyan termékekkel, amelyek előállítása nem a rendelet előírásainak megfelelően történt.
4. Az ellenőrző szervezet köteles – a rendkívüli ellenőrzések kivételével – évente legalább egyszer a termelő egységet teljeskörűen ellenőrizni.
A rendelet által nem engedélyezett termékek vizsgálatára minták vehetők. Ha azonban felmerül a gyanú, hogy nem engedélyezett terméket használtak fel, a mintavétel kötelező.
Minden ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az ellenőrzött egység felelős képviselője ellenjegyez, és öt évig megőriz.
5. A közreműködő személy köteles az ellenőrző szervezet részére lehetővé tenni a termelő egység vizsgálatát, valamint az írásos bizonylatokba és a vonatkozó dokumentumokba való betekintést. Az ellenőrző szervezetet minden olyan felvilágosítással el kell látni, amely az ellenőrzés céljából szükséges.
6. A rendelet előírásainak megfelelő termékeket más egységekbe – beleértve nagykereskedőket és kiskereskedelmi üzleteket is – csak a tartalom keveredését megakadályozó, megfelelő kiszerelésben és zárt csomagolási egységben, a külön jogszabályban foglalt jelölésre vonatkozó előírásokra is figyelemmel, a következő jelöléssel ellátva lehet átszállítani, melynek tartalmaznia kell:
a) a termék termeléséért vagy feldolgozásáért felelős személy nevét és címét; ahol a termék eladója ettől eltérő személy, olyan nyilatkozat is szükséges, amely alapján a tétel elfogadható, és az ellenőrző szervezet képes egyértelműen azonosítani a termék előállításáért felelős személyt,
b) a termék megnevezését, beleértve az ökológiai termelési módra hivatkozást.
A rendelet hatálya alá tartozó valamennyi termék beérkezésekor ellenőrizni kell a csomagolási egység lezárását – ha az szükséges – az A) 8.1. pontban előírt jelzések meglétét. Ezen ellenőrzések eredményét jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Ha az ellenőrzés elvégzése után bármilyen kétely merül fel azzal kapcsolatban, hogy az érintett termék valóban a rendeletben előírt ellenőrzési rendszerbe tartozó termelőtől származik, csak akkor kezdhető meg a feldolgozás vagy csomagolás, ha minden ilyen kételyt sikerült eloszlatni, kivéve, ha a termék ökológiai termelési módra utaló jelzés nélkül kerül a piacra.
Növényi termékek és alapvetően növényi eredetű élelmiszerek importálói
1. A rendszeres ellenőrzési intézkedések megkezdésekor az importőrnek és az ellenőrző szervezetnek a következőket kell rögzítenie:
a) az importáló megnevezését és az általa folytatott tevékenység átfogó leírását, pontosan jelezve a termékeknek az ország területére történő beléptetését, valamint ismertetve minden olyan létesítményt, amelyeket az importőrök a behozott áru raktározására kívánnak felhasználni,
b) az importőrnek az egység szintjén hozott valamennyi gyakorlati intézkedését, amellyel ezen rendelet előírásainak teljesülését kívánja biztosítani.
Ezt a leírást és a tett intézkedéseket az importőr által jóváhagyott ellenőrzési jelentésnek (jegyzőkönyvnek) tartalmaznia kell.
Ezenkívül a jelentésnek tartalmaznia kell még az importőr kötelezettségvállalását:
– úgy bonyolítja le az import tevékenységét, hogy az megfeleljen a jogszabályok előírásainak, továbbá
– az ellenőrző szervezet számára biztosítja a bejárást az általa használt raktárakba, és elősegíti az ellenőrzést.
2. Minden írásos dokumentációt, bizonylatot, jelentést meg kell őrizni és az ellenőrző szervezet rendelkezésére bocsátani, hogy nyomon követhesse a hivatkozott termék minden egyes tételénél a következőket:
– az adott tétel megnevezését, eredetét, jellegét mennyiségi mutatói alapján és szükség szerint az ellenőrző szervezet igényei által meghatározott egyéb részleteket,
– az adott tétel természetének jellemzőit, rendeltetési helyét és szükség szerint az ellenőrző szervezet igényei által meghatározott egyéb részleteket.
3. Az importőr köteles értesíteni az ellenőrző szervezetet minden egyes szállítmányról, amelyet importként beszállít. Ezen belül köteles minden olyan részletes adatot is szolgáltatni, amelyet az ellenőrző szervezet részére előír, például a behozott ökológiai termékek ellenőrző bizonyítványainak másolatban történő igazolását.
4. Ha a rendelet hatálya alá tartozó behozott termék olyan helyen kerül tárolásra, ahol más mezőgazdasági terméket vagy élelmiszert dolgoznak fel vagy raktároznak, akkor a következők szerint kell eljárni:
– a rendelet hatálya alá tartozó termékeket az egyéb mezőgazdasági termékektől, élelmiszerektől elkülönítve kell elhelyezni és tartani,
– minden intézkedéssel szükséges biztosítani a tételek azonosítását és az esetleges keveredésének megakadályozását olyan termékekkel, amelyeket nem e rendeletnek megfelelően állítottak elő.
5. Az ellenőrző szervezet – a rendkívüli ellenőrzések kivételével – évente legalább egy esetben köteles teljes körű ellenőrzést végezni az importáló cég telephelyein, és ahol indokolt azoknál a kiválasztott egyéb tároló létesítményeknél is, amelyeket az importáló cég használatba vesz.
Az ellenőrző szervezet köteles ellenőrizni a 2. pontban foglalt követelmények szerinti írásos dokumentációkat, valamint az 5. számú melléklet szerinti tanúsítványokat. Az ellenőrző szervezet e rendelet alapján engedéllyel nem rendelkező anyagok vizsgálatára mintát vehet. Ha a hivatalosan el nem fogadott anyagok jelenlétének gyanúja merül fel, akkor kötelező mintát venni. Minden egyes ellenőrzési kiszállásról vizsgálati jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a vizsgált egységért felelős képviselő köteles aláírni.
6. Az importőr – vizsgálat céljából – köteles biztosítani az ellenőrzést végző szervezet bejutását a telephelyre és rendelkezésére bocsátani a kapcsolódó iratokat, kimutatásokat, különös tekintettel, a behozatallal kapcsolatos bizonylatokra. Az importáló köteles az ellenőrző szervezetet minden olyan információval ellátni, ami az ellenőrzés lefolytatásához szükséges.
7. A rendelet hatálya alá tartozó termékeket csak megfelelően csomagolva, a tartalom esetleges keveredését kizárva, az exportőr és az adott tétel – tanúsítvány szerinti – azonosítását szolgáló jelöléssel ellátva szabad importálni.
A rendelet hatálya alá tartozó termékek esetében a feladó köteles ellenőrizni a csomagok és a konténerek lezárását és az egyes tételek azonosságát, hogy megfelelnek-e az 5. számú melléklet szerinti tanúsítványban vagy azzal egyenértékű bizonyítványokban foglaltaknak. Ha az ellenőrzés során problémák merülnek fel a behozott termék eredetét illetően, vagyis azt nem a rendelet előírásainak megfelelő exportálótól hozták be és nem elfogadott ellenőrző szervezet tanúsítja, akkor a terméket csak a kétségek tisztázása után lehetséges feldolgozni, csomagolni, kiszerelni, és forgalomba hozni, kivéve, ha az ökológiai jelölés nélkül kerül kereskedelmi forgalomba.
8. A rendelet hatálya alá tartozó termékek egyéb helyekre, nagykereskedők részére és kiskereskedelmi egységekhez is kiszállíthatók, azzal a kikötéssel, hogy szállításuk során megfelelően csomagoltak és a tartalmuk keveredésének meggátolása érdekében lezártak, továbbá megfelelő címkézéssel ellátottak – összhangban az általános jelölési előírásokkal – amelyek tartalmazzák:
a) a terméket importáló nevét, címét, valamint olyan irányú közlést, melynek alapján az ellenőrzést végző szervezet által a termék importálója minden kétséget kizáróan azonosítható,
b) a termék nevét, az ökológiai termesztés módszerére történő utalást.
5. számú melléklet a 2/2000. (I. 18.) FVM–KöM együttes rendelethez
Magyar Ökológiai Termelést Ellenőrző Rendszer
|
„A” |
|
MINTA |
|
A tanúsítvány sorszáma ............................ |
|
|
|
Magyar Ökológiai Termelést Ellenőrző Rendszer |
|
1. A tanúsítást kiállító szervezet (név, cím, kódszám) |
2. A tanúsítvány hivatkozási száma |
|
3. A termék exportőre (név és cím) |
4. Ellenőrző szervezet (név, cím, kódszám) |
|
5. A termék előállítója vagy forgalmazója (név és cím) |
6. Feladó ország |
|
7. A termék címzettje |
8.Rendeltetési ország |
|
|
9. Rendeltetési hely címe |
|
10. A termék kereskedelmi neve, szállítóeszköz, megjegyzések |
11. Bruttó tömeg (kg) |
|
|
12. Nettó tömeg (kg) |
|
|
13. Lehetséges egységek |
|
14. A tanúsítványt kiállító szervezet tanúsítja, hogy a fent nevezett terméket az ökológiai gazdálkodás – EU
szabályaival összhangban a Tanács 2092/1991/EGK rendelete átvételével készült – 140/1999. (IX. 3.) Korm.
rendelet és a 2/2000. (I. 18.) FVM–KöM együttes rendelet szerint állították elő, a 4. pontban nevezett szervezet
ellenőrizte. |
|
15. Kiegészítő nyilatkozat (ha szükséges) |
|
16. A tanúsítvány kiállításának helye |
A kiállító szervezet pecsétje |
|
Dátum |
|
|
A tanúsítvány aláírására jogosult személy neve és aláírása |
EUROPEAN COMMUNITYCERTIFICATE FOR IMPORT OF PRODUCTS FROM ORGANIC PRODUCTION
„B” |
MINTA |
|
EUROPEAN COMMUNITY
CERTIFICATE FOR IMPORT OF PRODUCTS FROM ORGANIC PRODUCTION |
1. Body issuing the certificate (name and address) |
2. Regulation (EEC) No 2092/91. Art. II
Reference number of the certificate |
3. Exporter of the product (name and address) |
4. Control body* (name and address) |
5. Producer or processor of the product* (name and address) |
6. Country of dispatch |
7. Consignee of the product in the Community (name and address) |
8. Country of destination |
|
9. Address of the place of destination* |
10. Marks and numbers, Container No(s), Number and kind.
Trade name of the product. |
11. Gross mass (kg) |
12. Net mass (kg) |
|
13. Alternative units* |
|
|
14. Declaration of the body issuing the certificate.
This is to certify that the products designated above have been obtained in accordance with the rules of production
and on inspection of the organic production method, as set out and monitored by the control body mentioned
in box 4. |
15. Additional declaration (if appropriate) |
16. Place of issue of the certificate |
Stamp of the issuing body |
Date |
|
Name and signature of authorized person |
* Explanatory notes |
Box 4: Control body for monitoring compliance with the rules on organic production methods. |
Box 5: The firm which carried out the last operation (processing, packaging, labelling) on the batch. |
Box 9: The address of the firm where the batch will be delivered, if different from the address in box 7. |
Box 13: e. g. volume in litres in case of liquids, to be qiven, where appropriate, in supplement to the declarations in boxes 11 and 12. |
