201/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet
a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok lebonyolításának szabályairól
A Kormány a Széchenyi Tervhez kapcsolódóan Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok indítását határozta el, amelynek működtetéséről az alábbiak szerint rendelkezik:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az állami tudomány- és technológiapolitika megvalósításának közvetlen eszközei a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (a továbbiakban: Nemzeti K+F Programok).
(2) A Nemzeti K+F Programok a kutatás, fejlesztés témája szerint a következők:
a) az életminőség javítása,
b) információs és kommunikációs technológiák,
c) környezetvédelmi és anyagtudományi kutatások,
d) agrárgazdasági és biotechnológiai kutatások,
e) a nemzeti örökség és a jelenkori társadalmi kihívások kutatása.
2. § A Nemzeti K+F Programok célja:
a) olyan átfogó kutatás-fejlesztési tevékenységek támogatása, amelyek eredményei hozzájárulnak az ország versenyképességének növeléséhez, az életminőség javításához, minőségi munkahelyek teremtéséhez és a tudásalapú gazdaság, illetve társadalom kiépüléséhez,
b) a nemzeti kutatás-fejlesztési kapacitások hatékony kihasználása, ezek megerősítése, nemzetközi versenyképességük, pályázati képességük fokozása, a kutatás-fejlesztés infrastruktúrájának fejlesztése és a kutatás-fejlesztési szféra fejlődésének elősegítése,
c) a versenyszféra és a hazai kutatás-fejlesztési műhelyek kapcsolatainak erősítése,
d) a tudomány, a technológia és az innováció területén a nemzeti és a nemzetközi együttműködés ösztönzése, a nemzetközi kutatás-fejlesztési pályázatokon való részvétel elősegítése.
3. § A Nemzeti K+F Programok forrása a mindenkori költségvetési törvényben az Oktatási Minisztérium fejezetében jóváhagyott előirányzat. Az előirányzat bevételeit és kiadásait az Oktatási Minisztériumnak a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által vezetett előirányzat felhasználási számlán kell nyilvántartani és kezelni.
A programok működtetése és irányítása
4. § (1) A pályázati struktúrát, a pályázatok értékelési és ellenőrzési rendszerét az oktatási miniszter alakítja ki.
(2) A Nemzeti K+F Programok működésének koordinálására az oktatási miniszter Programirányító Testületet bíz meg. A Programirányító Testület elnöke az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára, alelnökei az Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési helyettes államtitkára és a Gazdasági Minisztérium Regionális Gazdaságfejlesztési helyettes államtitkára.
(3) A Programirányító Testület tagjai: a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, a Gazdasági Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Környezetvédelmi Minisztérium, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium, a Szociális és Családügyi Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium kijelölt helyettes államtitkára, az Informatikai Kormánybiztos, valamint a hazai versenyszféra 3 kiemelkedő képviselője. Ugyancsak tagjai a Programirányító Testületnek az egyes programok irányításával, az oktatási miniszter által megbízott Program Tanács Elnökök.
(4) A Programirányító Testület feladata
a) a pályázati kiírások jóváhagyása,
b) a Program Tanácsok javaslatai alapján döntési javaslatot készít a miniszter számára a pályázatok elfogadásáról vagy elutasításáról,
c) a programok időszaki beszámolóinak elfogadása,
d) javaslattétel az egyes projektek finanszírozásának felfüggesztésére vagy megszüntetésére.
(5) A Programirányító Testület stratégiai kérdésekben kikéri a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium Tudományos Tanácsadó Testületének véleményét.
(6) Az egyes programokban, a Program Tanács Elnök (a továbbiakban: PTE) javaslata alapján Program Tanácso(ka)t kell létrehozni, amelynek tagjait az oktatási miniszter kéri fel.
(7) A Program Tanács feladata
a) a pályázati kiírások előkészítése,
b) a pályázatok elbírálása, és javaslattétel a Programirányító Testület számára projektek támogatására vagy elutasítására,
c) a projektek rendszeres szakmai ellenőrzése.
(8) A PTE a Program Tanács bevonásával évenként szakmai beszámolót készít.
(9) A Program Tanácsok működésének technikai feltételeit az Oktatási Minisztérium biztosítja.
A támogatás feltételei
5. § (1) A Nemzeti K+F Programokból támogatás pályázati rendszerben nyerhető el.
(2) A pályázati rendszer működtetésére vonatkozó részletes szabályozást, a forrásfelhasználás rendjét – a fejezetek és a költségvetési kutatóhelyek tekintetében a támogatással kapcsolatos tervezési, finanszírozási, gazdálkodási, számviteli és elszámolási rendszert az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet előírásait is érvényesítve –, valamint a finanszírozás mértékét és módszereit, a kutatás folyamatos értékelését és módját, a jogkövetkezményeket és a támogatás folytatásának feltételeit az oktatási miniszter rendelettel szabályozza.
(3) Támogatásban részesülhet minden olyan belföldi székhelyű jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve azok konzorciuma, amely a projekt kutatás-fejlesztési tevékenységét Magyarországon kívánja végezni. Konzorciumi tagok lehetnek felsőoktatási intézmények, illetve kutatóintézetek szervezeti egységei is – tanszék, kutatócsoport, intézet stb. – amennyiben ehhez az intézmény hozzájárul. A pályázaton részt vehetnek továbbá az EU tagállamaiban, illetve az EU 5. Keretprogramjához teljes körben társult országokban bejegyzett szervezetek, azzal a feltétellel, hogy a pályázat pénzügyi forrásaiból támogatásban nem részesülnek.
(4) E rendelet alkalmazásában konzorciumnak minősül a pályázó szervezetek, illetve szervezeti egységek között létrejött, a pályázati kiíráshoz mellékelt együttműködési megállapodás mintának megfelelő együttműködési társulás. A konzorcium belső munkamegosztását és a szellemi alkotások tulajdonjogára vonatkozó szabályozást a résztvevők a konzorciumi szerződésben határozzák meg.
6. § (1) A Nemzeti K+F Programok eszközei a következő jogcímeken használhatók fel:
a) a projekt megvalósításában közvetlenül résztvevők (kutatók, technikusok, egyéb kisegítő személyzet) bére és a munkáltatót terhelő járulékai,
b) a projekt megvalósításához elengedhetetlenül szükséges, kizárólag kutatási-fejlesztési célra szolgáló műszerek, gépek, berendezések beszerzési, bérleti vagy előállítási költségei,
c) a projekt megvalósításához szükséges szellemi termékek (iparjogvédelem alá eső találmányok, szabadalmak, szerzői jogi védelem alá tartozó műszaki tervek, dokumentumok és számítógépes programok) vételára, vagy hasznosítási jogának költségei,
d) a projekt megvalósításának közvetlen anyagjellegű költségei, így különösen a megvalósításhoz közvetlenül felhasznált vásárolt vagy előállított anyagok, félkész és késztermékek költségei és az igénybe vett közmű-szolgáltatások díjai, valamint az intézményi szabályzatok szerint a projektre felosztott általános költségek (fenntartás, működtetés, lebonyolítás),
e) a projekt megvalósításához kapcsolódó kutatás-fejlesztési megbízások, konzultációk, szakértői szolgáltatások igénybevételének költségei,
f) megvalósíthatósági tanulmányok, üzleti tervek, piaci tanulmányok díjai,
g) egyéb, a felelős vezető által a kutatás-fejlesztés témaszámra utalványozott költség, nem kutatásnak minősülő szolgáltatások (pl. mérések, minősítések) költsége,
h) a kutatás-fejlesztési munkához elengedhetetlen egyéb közvetett költségek (pl. konzorcium esetén a kutatás-fejlesztési, illetve a demonstrációs projekt-költségeken kívül koordinációs költség is elszámolható a konzorcium vezetője számára),
i) a pályázati kiírásban meghatározott egyéb jogcímek.
(2) Az állami finanszírozású projektek körében az általános költségeknek a projektre elszámolható mértékét és arányát – ágazati hatáskörben – az oktatási miniszter szabályozza.
(3) A támogatásból beszerzett eszközök a kincstári vagyon részei, a kezelői jogokat a támogatott gyakorolja.
7. § (1) A Nemzeti K+F Programok pályázatain vissza nem térítendő támogatást lehet elnyerni.
(2) A támogatás feltételeiről, a támogatott és a támogató jogosultságairól, illetve kötelezettségeiről az Oktatási Minisztérium és a felhasználó szerződésben állapodik meg.
A pályázati rendszer ellenőrzése, értékelése
8. § (1) A Nemzeti K+F Programok eszközeinek felhasználásáról az oktatási miniszter évente beszámol a Kormánynak. A Kormány a beszámolóról tájékoztatja az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottságát, valamint a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégiumot.
(2) A PTE a Program Tanácsok bevonásával évenként beszámolót készít a programok előrehaladásáról a Programirányító Testület számára. A Programirányító Testület javaslatot tehet az oktatási miniszter számára a projekt támogatásának felfüggesztésére, illetve megszüntetésére.
(3) A Nemzeti K+F Programok utólagos értékelése során független külső szakértők vizsgálják meg a szerződés keretében végzett munka hatékonyságát, hasznosságát, a közvetlen és közvetett hatásokat.
(4) A Nemzeti K+F Programok eredményeiről a közvélemény számára szükség szerint, de legalább évente tájékoztatást kell adni. A Nemzeti K+F Programok eredményeiről az Oktatási Minisztérium információs rendszert működtet.
Átmeneti és záró rendelkezések
9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A Nemzeti K+F Programok első kiírására a 2001–2002. évi költségvetési törvény hatálybalépését követően kerül sor.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
