Kifejezéskereső
207/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról rendelkező 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról
2001.01.01.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. §-ának (2) bekezdése alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eb.tv.) végrehajtásáról rendelkező 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) a következő 11/A. §-sal egészül ki:
,,
11/A. § A kísérő jogosult a kísérettel kapcsolatban felmerült utazási költségei (oda- és visszaút) – a helyi közlekedési eszköz igénybevételéhez kapcsolódó költségek kivételével – megtérítésére.''
2. § Az R. a következő 25/A. §-sal egészül ki:
,,
25/A. § Az Eb.tv. 39. §-ában említett választás esetén, a választott ellátás iránti igényt az Eb.tv. 62. §-a, családtámogatási ellátás választása esetén a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 35. §-a szerint illetékes szervhez kell benyújtani a folyósítás alatt álló ellátás beszüntetésére vonatkozó kérelemmel együtt. A választott újabb ellátás az igény írásban történő benyújtása napjától folyósítható. Ha a beszüntetni kért ellátás, illetőleg a választott ellátás folyósítására más szerv illetékes, az ellátás beszüntetésére vonatkozó kérelmet a választott ellátásra irányuló igény elbírálásával egyidejűleg 3 munkanapon belül az illetékes szervhez kell továbbítani.''
3. § Az R. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
26. § ,,(1) Az Eb.tv. 42. § (3) bekezdésében, valamint a 42/D. § (3) bekezdésében említett tényleges jövedelem, illetőleg szerződés szerinti jövedelem megállapításánál az R. 31. § (5)–(7) bekezdését kell alkalmazni.
(2) Annak, aki munkanélküli ellátás folyósításának szünetelése alatt, vagy az ellátás megszűnését követő 42 napon belül szül, és tényleges jövedelemmel nem rendelkezik, a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg a gyermekgondozási díj összegét a 42. § (3) bekezdése szerint kell megállapítani, azonban az ellátás alapja nem haladhatja meg a munkanélküli ellátás alapját képező átlagkereset harmincad részét.''
4. § Az R. 26/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
,,(3) A gyermekgondozási díjra – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.''
5. § Az R. 26/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
26/B. § ,,A gyermekgondozási díj legmagasabb naptári napi összegét az Eb.tv. 42/D. § (1) bekezdésében meghatározott összeg harmincad részében kell megállapítani.''
6. § Az R. 26/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
26/C. § ,,A bedolgozó részére terhességi-gyermekágyi segélyt vagy gyermekgondozási díjat nem lehet folyósítani addig, amíg a feldolgozásra átvett anyagot vissza nem adta.''
7. § Az R. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(1) Annak a biztosítottnak, akinek biztosítási ideje a végkielégítés miatt hosszabbodott meg, táppénz csak a meghosszabbított idő lejártát követő naptól jár.''
8. § Az R. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
31. § ,,(1) A naptári napi átlagjövedelem kiszámításához az Eb.tv. 48. § (2), illetőleg (3) bekezdésében említett időszak alatt végzett munkáért kifizetett (elszámolt) jövedelmet el kell osztani ebben az időszakban biztosításban töltött napoknak a (4) bekezdésben megjelölt napokkal csökkentett számával (osztószám). Ha a táppénz alapját a 48. § (2) bekezdése alapján kell megállapítani a december hónapban végzett munkáért járó munkabért (díjazást) abban az esetben is figyelembe kell venni, ha azt a következő év januárjában fizetik ki.
(2) Az osztószám megállapításánál biztosításban töltött napokat csökkenteni kell
a) a táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj és a gyermekgondozási segély folyósítása,
b) a sorkatonai (polgári) szolgálat,
c) a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása, valamint a tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek, otthoni ápolása címén igénybe vett fizetés nélküli szabadság
időtartama naptári napjainak számával.
(3) Az Eb.tv. 48. § (4)–(5) bekezdésében említett tényleges jövedelem megállapításánál az irányadó időszak alatt elért jövedelmet el kell osztani az osztószámmal. Ha a biztosított az irányadó időszakban 6 napnál kevesebb munkanapra részesült jövedelemben, úgy a ténylegesen elért jövedelmet – heti 5 munkanapos munkarend szerint – teljes hónapra kell átszámítani.
(4) Tényleges jövedelem hiányában a teljesítménybéres vagy jutalékos bérforma szerint díjazott biztosított tényleges jövedelmeként a foglalkoztatónál az azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatottak részére a biztosított táppénzre való jogosultságát megelőző hónapban végzett munkájukért kifizetett jövedelem átlagának naptári napi összegét kell figyelembe venni.
(5) Az Eb.tv. 48. § (4)–(5) bekezdésében említett szerződés szerinti jövedelem a táppénzre való jogosultság első napján érvényes szerződésben meghatározott munkabér (díjazás). Ilyen esetben a táppénz naptári napi alapjaként a szerződés szerinti jövedelem harmincad részét kell figyelembe venni.
(6) Egyéni és társas vállalkozó táppénzét az irányadó időszakban elért tényleges jövedelem hiányában a táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőző hónapban érvényes minimálbér harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani.
(7) Az elmebetegek adaptációs szabadsága idejére – esetenként legfeljebb 60 napra – vonatkozó keresőképtelenséget a kórház igazolja. Az adaptációs szabadság idejére járó táppénz mértékét az általános szabályok szerint – és nem a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra előírtak szerint – kell megállapítani.''
9. § Az R. 31/A. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, a § jelenlegi számozása (2) bekezdésre változik:
,,(1) Az Eb.tv. 50. §-ának (1) bekezdése alapján méltányosságból engedélyezett pénzellátás összegének megállapítása és folyósítása az illetékes MEP feladata. A méltányosságból engedélyezett ellátás folyósának időtartama újabb ellátás megállapítására nem jogosít. A méltányosságból engedélyezett táppénz folyósításának időtartamát azonban az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamába be kell számítani.''
10. § Az R. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
37. § ,,(1) Ha a foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely (a továbbiakban: kifizetőhely) nincs, a foglalkoztató a terhességi-gyermekágyi segélyre, a gyedre, a táppénzre, a baleseti táppénzre vonatkozó igény elbírálásához ,,Foglalkoztatói igazolás''-t állít ki, és azt a biztosított által benyújtott igazolásokkal – gyermekgondozási díj iránti igény esetén az igénybejelentéssel – együtt három munkanapon belül a székhelye (telephelye) szerint illetékes MEP-nek megküldi. A munkáltató a foglalkoztatói igazolásokat két példányban köteles kiállítani, és annak egy példányát öt évig megőrizni.
(2) Az egyéni vállalkozó pénzbeli ellátásra, valamint baleseti táppénzre vonatkozó igényét írásban – az előírt nyomtatványon – jelenti be a telephelye szerint illetékes MEP-nél.
(3) Ha a biztosított a keresőképtelenség vagy a gyed. igénybevétele, illetőleg a szülés napját megelőző két éven belül más foglalkoztató(k)nál biztosítási jogviszonyban állt, ezt a tényt a ,,Foglalkoztatói igazoláson'' jelezni kell, továbbá
a) a biztosítási időt a 38. § szerint kiállított ,,Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról'',
b) az ellátás alapját képező jövedelmet pedig a 37/A. § szerint kiállított a ,,Jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához''
elnevezésű nyomtatványokkal kell igazolni, melyet a foglalkoztató a ,,Foglalkoztatói igazolás''-sal, az egyéni vállalkozó pedig az írásbeli igénnyel együtt köteles benyújtani.
(4) Ha a biztosított nem bocsátja a foglalkoztató rendelkezésére a (3) bekezdés szerinti igazolásokat, ezt a tényt a ,,Foglalkoztatói Igazolás''-on jelezni kell. A MEP a pénzellátás iránti igény elbírálása előtt, a biztosítottat hiánypótlásra felszólítja nyolcnapos határidő megjelölésével. A határidő lejártát követően a MEP az igényt az igazolt biztosítási idő és a rendelkezésre álló jövedelemadatok alapján bírálja el.''
11. § Az R. a következő 37/A. §-sal egészül ki:
,,
37/A. § (1) A 3 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettséggel járó jogviszony megszűnésekor a foglalkoztató a ,,Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához'' elnevezésű nyomtatványon (a továbbiakban: Jövedelemigazolás) köteles igazolni a jogviszony megszűnését megelőző naptári év első napjától a jogviszony megszűnésének napjáig a biztosított egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmét és azon időtartamok felsorolását, melyre a biztosítottnak jövedelme nem volt. A jövedelemigazolást két példányban kell kiállítani és az eredeti példányt a jogviszony megszűnésének napján a biztosított részére át kell adni, és az átadást az Igazolványra fel kell jegyezni.
(2) Pénzellátási igény benyújtása esetén a biztosított a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja az irányadó időszak jövedelmét igazoló jövedelemigazolást (jövedelemigazolásokat). Ha a foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely nem működik a biztosított a jövedelemigazolást közvetlenül az illetékes MEP-hez is benyújthatja.''
12. § (1) Az R. 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(1) Annak a biztosítottnak, akinek a 3 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettséggel járó biztosítási jogviszonya vagy a munkanélküli ellátása megszűnik, a foglalkoztató köteles ,,Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról'' elnevezésű nyomtatványon (a továbbiakban: Igazolvány) a biztosítottra és a biztosítási jogviszonyra vonatkozó adatokat kitölteni. Az Igazolványt a foglalkoztató a biztosítottnak átadja, aki az átvételt igazolja. Az újabb biztosítási jogviszony létesítése esetén az Igazolványt a biztosított az újabb foglalkoztatónak átadja.''
(2) Az R. 38. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
,,Ha a biztosított a jogviszony megszűnése évében az Eb.tv. 48. §-ának (2) vagy (3) bekezdése alapján táppénzben részesült, az Igazolványra fel kell jegyezni a táppénz alapját képező naptári napi jövedelmet.''
(3) Az R. 38. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
,,(6) Pénzellátási igényhez benyújtott Igazolványt – az igény elbírálását követően – a foglalkoztatóhoz, a Jövedelemigazolást pedig a biztosítotthoz bizonyíthatóan vissza kell juttatni.''
13. § Az R. 38/A. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
,,Az elszámolás adatait a MEP nem módosítja. Ha az eltérés összege a 100 forintot nem éri el, az elszámolt összeget kell átutalni.''
14. § Az R. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
49. § ,,Az Eb.tv. 68/A. § (2) bekezdésében említett kamatot a pénzbeli ellátás, illetőleg a baleseti táppénz, folyósításának napjától, egészségügyi szolgáltatás esetén a finanszírozott összeg átutalásának időpontjától kell felszámítani, a határozathozatalakor irányadó mértékben.''
15. § (1) Ez a rendelet 2001. január 1-jén lép hatályba.
(2) A pénzellátások összegének megállapításához a 2000. évben megszűnt, illetőleg kezdődött és megszűnt biztosítási jogviszonyokban a 2000-ben elért 3 százalékos egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelemről a Jövedelemigazolást az ellátás folyósítására illetékes szerv megkeresésére soron kívül – kell kiállítani és megküldeni az illetékes szervnek. Ha a kért Jövedelemigazolás 8 napon belül nem érkezik meg, az ellátást a rendelkezésre álló adatok alapján előlegként kell megállapítani, és kezdeményezni kell, hogy a jövedelemadatokat az illetékes MEP ellenőrzés útján szerezze be.
(3) 2002-ig a biztosítási idő(k) és a foglalkoztatónál működő kifizetőhely által folyósított ellátások a 2001. január 1-jét megelőzően kiállított ,,Igazolvány az egészségbiztosítási ellátásokról'' elnevezésű nyomtatvánnyal is igazolhatók.
A miniszterelnök helyett:
Dr. Stumpf István s. k.,
a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
