Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

21/2000. (VIII. 3.) OM rendelet

a roma társadalom ismerete szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről1

2000.08.11.

A felsőoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet melléklete a roma társadalom ismerete szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit tartalmazza.

(2) A roma társadalomismeret szakirányú szakos pedagógus szakképzettség csak szakirányú továbbképzésben szerezhető meg.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Melléklet a 21/2000. (VIII. 3.) OM rendelethez


A roma társadalom ismerete szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzés célja
A pedagógusok számára a roma emberekről és közösségeikről olyan történeti, néprajzi, szociológiai, kulturális antropológiai, egészségfejlesztési, művészeti ismeretek nyújtása, amelyek birtokában a képzésben részt vevők képessé válnak a kisebbségi létben élő, más kultúrkörből az óvodába, iskolába érkező gyermekek integratív nevelésére indentitásuk megőrzésével, továbbá felkészülnek a szociálisan hátrányos helyzetű gyakran nyelvi nehézségekkel is küszködő tanulók felzárkóztatására a családokkal, a szülőkkel való hatékony kommunikációra, a gyermekellátásban és gyermekvédelemben részt vevő szakemberekkel, civil szervezetek képviselőivel való eredményes együttműködésre. Ismereteket szereznek a cigányság múltjáról, földrajzi elhelyezkedéséről, társadalmi helyzetéről, egészségi állapotáról, kultúrájáról, szokásairól, tárgyi és szellemi hagyományairól, valamint a beás vagy romani nyelvből.

2. Az oklevélben megnevezett szakképzettség
Roma társadalomismeret szakirányú szakos pedagógus

3. A szakirányú továbbképzésben való részvétel feltételei: főiskolai szintű pedagógus szakképzettség

4. A képzési idő
4 félév, legalább 480 tanóra, 120 kredit.
A képzésben az elmélet és gyakorlat aránya 70%–30%.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és azok aránya
5.1. Társadalom- és művészeti ismeretek
A tanulmányi terület kiegészíti a hallgatók alapképzésben kapott általános és módszertani ismereteit a társadalom struktúrájáról, a szociális struktúra, így a társadalmi rétegződés kérdésköréről, az érték- és normarendszer történeti változásairól és rétegspecifikus vonásairól, a társadalmi kommunikáció alapkérdéseiről, a társas kapcsolatok rendszeréről, az emberi jogi és kisebbségi jogi érdek érvényesítésről, a tárgyi és környezetkultúráról, a művészetek kulturális vonatkozásairól, a művészi eszközöknek nevelési, interkulturális, közösségformáló, személyiségfejlesztő lehetőségeiről, a világon kisebbségben élő népcsoportok sajátos – a történeti változásokkal és földrajzi elhelyezkedéssel is összefüggő – kulturális helyzetéről, a képzési idő 25%-ában.
5.2. Pedagógia
A pedagógiai munka gyakorlatában alkalmazható ismereteket és módszereket nyújt az iskola és a roma emberek és közösségek kapcsolatáról, kommunikációjuk eredményes módszereiről, az iskola társadalmi szerepéről, az iskolai oktatás és nevelés modernizációjáról, a tanulók iskolai sikerességének javítását célzó felzárkóztató és készségfejlesztő technikákról, az interkulturális nevelés-oktatás tartalmi kérdéseiről, tanterveinek kidolgozásáról és megvalósításáról, a szülőkkel való kapcsolattartás pedagógiai feladatairól, az alacsony iskolázottságú felnőttek oktatásáról a szaktárgyak ismeretanyagának felhasználásával és a pedagógiai gyakorlat segítségével, a konfliktuskezelés technikájának oktatásával, a képzési idő 20%-ában.
5.3. A cigány népcsoportra vonatkozó ismeretek
A kisebbségi helyzet kialakulásának tárgyalása mellett megismertet a kisebbségi lét jelen kérdéseivel, a kisebbségi cigány népcsoport szociális helyzetével, életkörülményeivel, életmódjával, szervezeteikkel, szervezettségükkel, szerepükkel a helyi társadalomban, a kisebbség és többségi társadalom kommunikációs zavarainak, így a nyelvi nehézségek mellett jelen lévő kulturális eltérésekből, a szocializáció különbözőségeiből adódó meg nem értésnek a lehetséges magyarázataival, a cigányság folklórjával (hagyományaival, hiedelemvilágával), tárgyi néprajzával, művészi tevékenységével, cigány alkotóművészek – képzőművészek, írók, előadóművészek – életművével, továbbá a cigányság kultúrájának megismerését szolgáló nyelvismeretet nyújt a képzési idő 30%-ában.
5.4. Gyakorlat
A hallgatók az elméleti ismereteiket a gyakorlatban alkalmazzák, így a tanítási gyakorlatokon, a felzárkóztatás és tehetséggondozás területén, a helyi tanterv készítésében, a felnőttoktatásban, a szülőkkel folytatott tanári kommunikáció során, megismerik a szociális munka gyakorlatát, részt vesznek antropológiai, egészségügyi, családgondozási, szociológiai terepgyakorlatokon cigány családokban, közösségekben, önkormányzatoknál stb., a képzési idő 25%-ában.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben előírt részben egymásra épülő, részben egymástól független aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgákból – beszámolók, kollokviumok, szigorlatok –, valamint szakmai gyakorlatok teljesítéséből, szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsga letételéből tevődik össze.
6.1. A kötelező szigorlati tárgyak
A képzés keretében 2 szigorlat letétele szükséges:
– összevont szigorlat a cigány népességre vonatkozó és pedagógiai tárgyak köréből, valamint
– a beás vagy romani nyelvből.
6.2. A szakdolgozat követelményei
A szakdolgozat valamely oktatott tárgy tematikájának megfelelő szakirodalmi feldolgozás vagy valamely téma komplex, empirikus vizsgálatot, terepmunkán alapuló egyéni kutatást (helyzetfelmérés, esetleírás) is magában foglaló feldolgozása. Választható szakmai területek: történeti, néprajzi, szociológiai, pedagógiai, antropológiai, nyelvi-nyelvészeti, művészeti-esztétikai, jogi-közéleti-média, pszichológiai-szociálpszichológiai területek s azoknak a pedagógiai munka során alkalmazható aspektusai.
6.3. A záróvizsga
6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltétele:
– a tanulmányi követelmények eredményes teljesítése,
– a szakdolgozat elkészítése és benyújtása.
6.3.2. A záróvizsga részei:
– a szakdolgozat megvédése,
– komplex szóbeli vizsga a kisebbségekre és a cigány népességre vonatkozó általános ismeretek, valamint speciális pedagógiai ismeretek köréből.
6.3.3. A záróvizsga eredménye
A szakdolgozat elkészítésére és védésére adott érdemjegynek, valamint a szóbeli vizsga érdemjegyének számtani átlaga.
1

A rendeletet a 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet 8. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2006. október 3. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás