Kifejezéskereső
233/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet
a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény egészségügyi ágazatban történő végrehajtásáról
A Kormány a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: törvény) 85. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § (1) E rendelet hatálya az egészségügyi miniszter ágazati irányító jogkörébe tartozó egészségügyi szolgáltatást nyújtó állami és helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint helyi önkormányzat (a továbbiakban együtt: munkáltató) által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak (a továbbiakban: közalkalmazott) közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkáltatóknál foglalkoztatott tudományos kutató, valamint oktató munkát végző közalkalmazotti jogviszonya tekintetében külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
2. § (1) Magasabb vezető beosztásnak minősül a felügyeletet ellátó miniszter, illetve a helyi önkormányzat képviselő-testülete által intézményvezetésre adott megbízás.
(2) Vezető beosztásúnak minősül az intézményvezető- helyettes, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott, a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység (főosztály, osztály) vezetésével megbízott, valamint a szervezeti és működési szabályzat szerint ilyen beosztásnak megfelelő jogállású közalkalmazott.
3. § A magasabb vezető és a vezető beosztás ellátására szóló megbízás feltétele a büntetlen előélet.
4. § (1) Pályázati eljárás lefolytatása esetén az állást az Egészségügyi Közlönyben meg kell hirdetni. A pályázat benyújtásának határideje az Egészségügyi Közlönyben történő megjelenéstől számított 30 nap, amennyiben jogszabály vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója ennél rövidebb határidőt nem ír elő. A határidő azonban ebben az esetben sem lehet 15 napnál rövidebb.
(2) A pályázatokat a megbízó által esetenként összehívott bizottság (a továbbiakban: bizottság) véleményezi. A bizottság tagjai között kell lennie
a) a megbízónak vagy képviselőjének,
b) a közalkalmazotti tanács tagjának ennek hiányában a közalkalmazotti képviselőnek,
c) a szakma szerint illetékes Kamara, ennek hiányában érdekképviseleti szövetség, illetőleg egyesület képviselőjének.
(3) A bizottságnak a kiírt feltételeknek megfelelő valamennyi pályázót személyesen meg kell hallgatnia.
(4) A bizottsági meghallgatásról jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a bizottság tagjainak az egyes pályázók alkalmasságára vonatkozó véleményét.
(5) A pályázati eljárást – az 5. §-ban foglaltak kivételével – a pályázat benyújtási határidejét követő 30 napon belül le kell folytatni, eredményéről valamennyi pályázót írásban értesíteni kell.
5. § (1) Az osztályvezető főorvosi, intézeti vezető főgyógyszerészi, illetve intézeti főgyógyszerészi megbízás előfeltétele a pályázati eljárás. Ebben az esetben a szakma szerint illetékes Kamara és az illetékes szakmai kollégium(ok) véleményét is be kell szerezni.
(2) A pályázati eljárás lefolytatásának határideje a szakmai kollégium véleményét követő 30. nap.
6. § (1) A közalkalmazott minősítésére – a törvény 40. §-ának (2) bekezdésében meghatározottakon túlmenően – a közalkalmazott erre irányuló írásbeli kérelmére kerülhet sor.
(2) A minősítést a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül kell elkészíteni.
7. § (1) A teljes napi munkaidőből hat órát kell a munkahelyen töltenie
a) a munkahelyén legalább napi 3 órán át sugárártalomnak kitett közalkalmazottnak,
b) szakorvosi és iskolaorvosi rendelőintézetben a szakrendelést ellátó orvosnak, a fogászati alapellátás orvosának, a vizsgázott fogásznak, az onkológiai gondozást ellátó orvosnak, továbbá a munkaképesség-csökkenést véleményező bizottságok első- és másodfokú bizottsági orvosának,
c) tüdőbeteg-gondozóban, bőr- és nemibeteg-gondozóban, ideggondozóban foglalkoztatott orvosnak,
d) a csecsemőosztály kondicionált részlegében gyermekápolói munkakörben foglalkoztatottnak,
e) a gyógytornásznak, gyógymasszőrnek, ha kizárólag munkakörének megfelelő feladatot végez,
f) a betegek, ápoltak oktatását, foglalkoztatását nem órarend szerint végző közalkalmazottnak.
(2) A teljes napi munkaidőből – a munkáltató rendelkezése szerint – legalább 6 órát kell a munkahelyen töltenie annak a közalkalmazottnak, aki teljes munkaidejében
a) testnedvek, szövetek vételét és vizsgálatát végzi;
b) műtőben dolgozik;
c) cytosztatikus és biológiailag aktív, valamint rákkeltő (etilénoxid, formalin, azbeszt) anyagokkal dolgozik;
d) endoszkópos vizsgálatokat végez, vagy a vizsgálat elvégzésében közreműködik;
e) boncolást végez, vagy a boncolásban közreműködik;
f) gyógyszertár infúziós laboratóriumában dolgozik.
8. § Oktatói, nevelői pótszabadságra jogosult:
a) a konduktor;
b) az egészségügyi intézmény szakoktatója és az oktató kórházban oktatásban részt vevő közalkalmazott, ha oktatói tevékenységét munkaideje felét meghaladó időben végzi;
c) az ápoltak, gondozottak, tanulók órarend szerinti vagy egyéni oktatását végző közalkalmazott.
9. § (1) Az egészségügyi intézmény gyógyító és azzal összefüggő feladatainak folyamatos ellátása érdekében ügyeleti, készenléti szolgálat is szervezhető. Ügyelet, készenlét ellátására – kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik, vagy azt a betegellátáshoz kapcsolódó rendkívüli körülmény, helyzet vagy esemény (a továbbiakban: rendkívüli helyzet) teszi szükségessé – a közalkalmazott havonta hat alkalommal kötelezhető.
(2) Ügyeletnek minősül, ha a közalkalmazott rendkívüli munkaidőben – a feladatok folyamatos ellátása érdekében – ügyeleti díj ellenében, a munkavégzés helyszínén rendelkezésre áll, és elvégzi az ügyeleti feladatokat.
(3) Abban az intézményben, szolgálatnál vagy munkakörben, ahol műszak szervezése nem szükséges vagy nem lehetséges, de az előre nem tervezhető feladatok ellátásához a közalkalmazott állandó jelenléte indokolt, ügyeletet kell szervezni.
10. § (1) Egy ügyeleti szolgálat legfeljebb a munkaidő befejezésétől a következő munkaidő kezdetéig tarthat, és – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – nem haladhatja meg a 18 órát.
(2) Rendkívüli helyzetben, valamint a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon ellátott ügyelet időtartama 24 óra lehet.
(3) Az ügyeleti szolgálat után – a (4)–(5) bekezdésben foglaltak kivételével – nem jár pihenőidő.
(4) A 18 órát elérő ügyeletet közvetlenül követő munkaidőből
a) minősített ügyelet után 6 óra pihenőidőt kell,
b) csendes ügyelet, ügyelet után 4 óra pihenőidőt lehet
biztosítani.
(5) A 24 órát elérő ügyeletet közvetlenül követő munkaidőből
a) minősített ügyelet után 8 óra – illetőleg ha a közalkalmazott teljes napi munkaideje ennél rövidebb, annak megfelelő – időtartamú pihenőidőt kell,
b) csendes ügyelet, ügyelet után 4 óra pihenőidőt lehet
biztosítani.
(6) A (4) bekezdésben és az (5) bekezdés b) pontjában meghatározottnál magasabb mértékű pihenőidőt kollektív szerződés állapíthat meg.
(7) Ha az ügyeleti szolgálat és az azt megszakítás nélkül követő rendes munkaidő, majd újabb ügyelet együttesen eléri a 24 órát, az ügyeletet közvetlenül követően 8 óra – illetőleg ha a közalkalmazott teljes napi munkaideje ennél rövidebb, annak megfelelő – időtartamú pihenőidőt kell biztosítani.
11. §
Az ügyeleti és készenléti szolgálatra történő beosztást, a tárgyhónapot megelőző hónap 20. napjáig el kell készíteni, és azt az érintett közalkalmazottal írásban közölni kell. Rendkívüli helyzetben az előzetes beosztástól el lehet térni.
12. § (1) Az ügyeleti szolgálat az ügyelet alatti munkavégzés éves átlagos mértékére tekintettel:
a) csendes ügyelet,
b) ügyelet,
c) minősített ügyelet
lehet.
(2) Csendes ügyeletnek minősül minden olyan ügyelet, amely nem tartozik a (3), illetve (4) bekezdés szerint szabályozott esetekhez.
(3) Ügyeletnek minősül:
a) az általános és traumatológiai sebészeti osztályon,
b) az intenzív osztályon,
c) a kora- és újszülött osztályon,
d) a toxikológiai osztályon,
e) a művese osztályon,
f) a szülészeti, nőgyógyászati osztályon, és
g) a felvételes osztályon, továbbá
h) minden olyan osztályon, ahol a fenti jellegű feladatok ellátását kapcsoltan végzik, valamint
i) az alapellátásban
teljesített ügyelet.
(4) Minősített ügyeletnek kell tekinteni:
a) az anaesthesiológiai ügyeletet, továbbá
b) a traumatológiai osztályon felvételes napon,
c) a speciális sebészeti osztályokon,
d) alkoholosan intoxikált betegek ellátására kijelölt osztályon,
e) központi felvételes osztályon, valamint
f) a központi intenzív osztályon,
teljesített ügyeletet.
(5) Kollektív szerződésben a (3) bekezdésben felsorolt ügyeleti szolgálatok minősített ügyeletként is meghatározhatóak.
(6) Az ügyeleti szolgálatért járó óránkénti ügyeleti díj – mint átalánydíj – mértéke az (1) bekezdésben foglalt minősítés szerint:
a) csendes ügyeletben
aa) hétköznap: az illetmény 1 órára eső összegének 55%-a,
ab) heti pihenőnapon: az illetmény 1 órára eső összegének 60%-a,
ac) munkaszüneti napon: az illetmény 1 órára eső összegének 70%-a;
b) ügyeletben
ba) hétköznap: az illetmény 1 órára eső összegének 70%-a,
bb) heti pihenőnapon: az illetmény 1 órára eső összegének 80%-a,
bc) munkaszüneti napon: az illetmény 1 órára eső összegének 90%-a;
c) minősített ügyeletben
ca) hétköznap: az illetmény 1 órára eső összegének 110%-a,
cb) heti pihenőnapon: az illetmény 1 órára eső összegének 120%-a,
cc) munkaszüneti napon: az illetmény 1 órára eső összegének 130%-a.
Kollektív szerződés az a)–c) pontokban meghatározott mértéknél magasabb ügyeleti díjat állapíthat meg.
(7) Ügyeleti díjra a vezető beosztású közalkalmazott is jogosult.
13. § (1) Készenlétnek minősül, ha a közalkalmazott rendkívüli munkaidőben a feladatok folyamatos ellátása érdekében, külön díjazásért a munkavégzésre készen áll, és értesítés esetén, – rövid időn belül – a munkavégzés helyén megjelenik.
(2) Ahol további műszak vagy ügyeleti szolgálat nem szükséges, az esetlegesen jelentkező feladat azonban szükségessé teheti a közalkalmazott behívását, készenlétet kell szervezni.
(3) A közalkalmazottat a készenlétet követően pihenőidő nem illeti meg.
(4) Ha a készenlét időtartama alatt a közalkalmazottat a munkáltatója munkára igénybe veszi, az értesítéstől számítva a készenlét alatti munkavégzés teljes időtartamára, a túlmunka díjazásra vonatkozó rendelkezések szerint jár ellenérték.
14. § Ha a készenléti idő alatt teljesített munka és az azt megszakítás nélkül követő rendes munkaidő és ügyelet összességében meghaladja a 24 órát, az ügyeletet közvetlenül követően 8 óra – illetőleg ha a közalkalmazott teljes napi munkaideje ennél rövidebb, annak megfelelő – időtartamú pihenőidőt kell biztosítani.
15. § (1) Azokat a munkaköröket, amelyekben a közalkalmazott illetményét szakmai szorzó alkalmazásával kell meghatározni (Kjt. 3. számú mellékletének 4. sorszáma) az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) A vezetői pótlék mértékét a 2. számú melléklet tartalmazza.
16. § (1) A közalkalmazottat a (2) és (3) bekezdésben meghatározottak szerint munkahelyi pótlék (a továbbiakban: pótlék) illeti meg.
(2) A járó- és fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézetben, ideértve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat országos központjait és országos intézeteit, a pótlék mértéke
a) a pótlékalap 120%-a:
– röntgenben dolgozó orvos, asszisztens,
– röntgengépjavító műszerész,
– diagnosztikai laboratóriumban diagnosztikai tevékenységet végző orvos, egyéb egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező munkatárs, továbbá asszisztens,
– boncolást végző orvos, boncmester, boncsegéd,
– vér és vérkészítmény előállítását végző orvos, egyéb egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező munkatárs, továbbá asszisztens,
– műtőben foglalkoztatott műtős szakasszisztens,
– aneszteziológiai és intenzív terápiás osztályon dolgozó orvos, szakasszisztens, ápoló,
– fertőző beteget ellátó, valamint pulmonológiai gondozóban foglalkoztatott orvos és egészségügyi szakdolgozó,
– pszichiátriai osztályon dolgozó orvos, ápoló, valamint
– mosodában, teljes munkaidőben a szennyes ruhák átvételét végző,
b) a pótlékalap legalább 60%-a:
– műszakbeosztástól függetlenül, a háromműszakos munkahelyen ápolási tevékenységet végző,
– az Országos Mentőszolgálat kivonuló állománya,
– szülészeti osztályon foglalkoztatott szülésznő,
– műtőssegéd,
c) a pótlékalap legalább 36%-a:
– valamennyi asszisztensi és szakasszisztensi képesítéssel rendelkező (szak)asszisztensi munkakörben dolgozó
esetében.
(3) Kollektív szerződés a (2) bekezdésben meghatározottnál magasabb mértékű pótlékot állapíthat meg.
(4) Kollektív szerződés a (2) bekezdésben foglalt munkakörökön túlmenően is megállapíthat munkahelyi pótlékot a pótlékalap 25–100%-a közötti mértékben.
(5) A (2) bekezdésben felsorolt pótlékok egymás mellett nem folyósíthatók.
(6) A kollektív szerződés – a (3)–(4) bekezdés alapján – a (2) bekezdésben rögzített mértéken felül csak akkor állapíthat meg munkahelyi pótlékot, ha ahhoz a munkáltató költségvetése fedezetet biztosít.
17. § A törvény hatálybalépése előtt jogszabály alapján megállapított 50%-os mértékű műszakpótlék a közalkalmazottat továbbra is megilleti.
18. § Túlmunkának csak a teljes munkaidőt meghaladó idő minősül, akkor is, ha a dolgozó munkahelyen kötelezően töltendő ideje ennél kevesebb.
19. § Ez a rendelet 2001. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szociális, egészségügyi, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 113/1992. (VII. 14.) Korm. rendelet, az azt módosító 237/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet, a 17/1998. (I. 30.) Korm. rendelet és a 24/2000. (III. 8.) Korm. rendelet, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a központi költségvetési szervként működő kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél és kutatókat foglalkoztató egyes intézményeknél történő végrehajtásáról szóló 49/1993. (III. 26.) Korm. rendelet 20. §-ának (2) bekezdése.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. számú melléklet a 233/2000. (XII. 23.) Korm. rendelethez
2. számú melléklet a 233/2000. (XII. 23.) Korm. rendelethez
