25/2000. (VII. 26.) GM–FVM együttes rendelet
az előrecsomagolt iparcikkek és élelmiszerek megengedett tömeg- és térfogatértékeiről és azok ellenőrzési módszereiről
A belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény 40. §-ában foglalt és az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény 27. §-ának (4) és (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – a következőket rendeljük el:
1. § (1) A rendelet hatálya a vevő távollétében, 5 ml és 10 liter, vagy 5 g és 10 kg közötti, meghatározott mennyiségű (térfogatú vagy tömegű) csomagolásban előrecsomagolt olyan termékekre (élelmiszerek és iparcikkek) terjed ki, melyek mennyisége a csomagolás felnyitása vagy látható megsértése nélkül nem változtatható meg.
(2) Nem tartoznak a rendelet hatálya alá azok az előrecsomagolt termékek, amelyek nem kerülnek kiskereskedelmi forgalomba, továbbá az 1/a) számú melléklet 2. a) és 4. pontjában felsorolt termékekre, ha azokat repülőgépek, hajók, vonatok utasainak forgalmazzák, vagy vámmentes boltokban értékesítik.
2. § (1) Az 1/a), 1/b), 1/c) számú mellékletekben felsorolt termékeket a táblázatok I. és II. oszlopai szerinti, az 1/d) számú mellékletben felsorolt termékeket e melléklet táblázatában foglalt névleges nettó térfogatú, illetve tömegű csomagolásban szabad forgalomba hozni.
(2) A 2. számú mellékletben felsorolt szilárd termékeket a táblázat I. és II. oszlopa szerinti névleges nettó tömegű csomagolásban szabad forgalomba hozni.
(3) A 3. számú mellékletben felsorolt termékeket az I. és II. sorok szerinti térfogatú alaktartó csomagolóeszközökben szabad forgalomba hozni.
(4) A két vagy több egyedi kiszerelésű csomagolásból álló gyűjtőcsomagolású termékek esetén a rendelet mellékletei szerinti értéksorokat az egyedi csomagolású termékekre kell alkalmazni. Az egyedileg nem értékesíthető két vagy több egyedi kiszerelésű csomagolásból álló gyűjtőcsomagolású termékek esetén a rendelet mellékletei szerinti értéksorokat a gyűjtőcsomagolású termékekre kell alkalmazni.
3. § (1) Az előrecsomagolt termék névleges nettó mennyisége – amelyet annak mérhetően tartalmaznia kell – a csomagoláson a vonatkozó jogszabályok szerinti módon feltüntetett mennyiség.
(2) Az előrecsomagolt termék tényleges nettó mennyisége az a mennyiség, amelyet a csomagolás a termékből tartalmaz.
(3) A csomagolás negatív eltérése az a mennyiség (tömeg- vagy térfogategységben, vagy százalékos arányban megadva), amennyivel a tényleges mennyiség kevesebb a névlegesnél.
(4) A csomagolt termék tényleges mennyiségét közvetlen tömeg- vagy térfogatméréssel – folyadékok esetében közvetett módon is, a tömeg mérésével és ennek térfogatra való átszámításával – lehet megállapítani.
(5) A térfogategységben megadott csomagolt termékek tényleges nettó mennyisége 20 °C-on mérendő, vagy 20 °C-ra átszámítandó, függetlenül attól, hogy a csomagolás, vagy ellenőrzés milyen hőmérsékleten történt. Ez az előírás nem alkalmazható a térfogategységben meghatározott mennyiségű gyorsfagyasztott élelmiszerekre.
4. § (1) Ha az előrecsomagolt termék kielégíti ezen rendelet követelményeit, a csomagolásán a 7. számú melléklet szerinti ,,e'' jel feltüntethető.
(2) Az ,,e'' jelet a 7. számú mellékletben megadott formában, eltávolíthatatlanul, könnyen olvasható módon és jól láthatóan, a névleges mennyiség feliratával azonos látómezőben kell feltüntetni.
5. § (1) A gyártó felelős a csomagolt termék tényleges nettó mennyiségének ellenőrzéséért, a hiteles és a megfelelő pontosságú mérőeszköz alkalmazásáért.
(2) A mintavételes ellenőrzést olyan módszerrel kell végezni, melynél az alkalmazott mérési módszer bizonytalansága legfeljebb a megengedett negatív eltérés 20%-a lehet.
(3) Ha a tényleges mennyiséget nem mérik, akkor a gyártónak úgy kell az ellenőrzést végeznie, hogy az eredményesen biztosítsa a csomagolt termék megfelelő mennyiségét.
(4) A (3) bekezdés szerinti követelmény teljesül, ha a gyártó az illetékes hatóság által elfogadott módszerrel végzi az ellenőrzést és annak, valamint a szükségesnek tartott beavatkozásoknak, beállításoknak az eredményeit megőrzi az ellenőrző hatóságok részére történő rendelkezésre bocsátáshoz, amivel bizonyítja az adagolás megfelelő pontosságú végrehajtását.
6. § A csomagolás során úgy kell eljárni, hogy a csomagolt termékek megfeleljenek a következő követelményeknek:
a) A tényleges nettó tömeg vagy térfogat átlaga nem lehet kevesebb a névleges nettó mennyiségnél.
b) A 4. számú melléklet táblázatában a névleges nettó mennyiség függvényében megengedettnél nagyobb negatív eltérést mutató csomagolások száma olyan legyen, hogy teljesüljenek az 5. számú melléklet szerinti ellenőrzési tervek elfogadási feltételei.
c) Egyetlen csomagolási egység mennyisége sem lehet kevesebb a névleges értéknél a 4. számú melléklet táblázatában megengedett negatív eltérés kétszeresét meghaladó mértékben.
7. § (1) A tényleges nettó mennyiség ellenőrzése során az 5. számú melléklet szerinti vizsgálati eljárásokat kell alkalmazni. Ezek az eljárások referenciamódszernek tekintendők, és nem zárják ki az olyan mintavételi tervek alkalmazását, amelyek hatékonysága összehasonlítható a referenciamódszerrel.
(2) Az összehasonlíthatóság feltételei:
a) Az egyedi darab ellenőrzésének mintavételéhez:
Az alkalmazott és a referenciamódszer jelleggörbéin a 0,10 átvételi valószínűséghez tartozó megfelelő abszcissza értékek közötti eltérésnek 15%-nál kisebbnek kell lennie.
b) Az átlag ellenőrzésének mintavételéhez:
A korrigált tapasztalati szórást alkalmazó eljárás esetén az alkalmazott és a referenciamódszer jelleggörbéin a 0,10 átvételi valószínűséghez tartozó megfelelő abszcissza értékek – (Qn–x)/s érték a változó – közötti eltérésnek 0,05-nél kisebbnek kell lennie.
8. § (1) A minősítési eljáráshoz mintát kell venni, és az alábbi vizsgálatokat kell végezni:
a) A mintában levő csomagolt termékek egyedi, darabonkénti tényleges tömegének vagy térfogatának a megállapítása.
b) A mintában levő csomagolt termékek tényleges tömeg- vagy térfogatértékei átlagának a megállapítása.
A tétel akkor minősül megfelelőnek, ha mindkét minősítési eljárás eredménye kielégíti az elfogadási feltételeket.
(2) Mind az egyedi darab, mind pedig az átlag szerinti minősítéshez két mintavételi eljárás alkalmazható aszerint, hogy roncsolásos vagy roncsolásmentes vizsgálatot végeznek.
Roncsolásmentes vizsgálat esetén nem szükséges a csomagolt termék felbontása.
A roncsolásos vizsgálat a csomagolt termék csomagolásának megbontásával vagy roncsolásával jár. A roncsolásos vizsgálatokat gazdasági okokból a minimumra kell csökkenteni. Roncsolásos vizsgálat csak akkor végzendő, ha roncsolásmentes vizsgálat nem kivitelezhető.
(3) A mintavétel során egy tételnek kell tekinteni az azonos névleges mennyiségű, ugyanazon gyártású, egy helyen csomagolt termékek halmazát, figyelemmel a következő korlátozásokra:
a) Ha a mintát a csomagolósor (töltősor) végén veszik, a tétel nagysága a sor óránkénti névleges teljesítményével azonos. Egyébként a tétel nagysága legfeljebb 10 000 db csomagolt termék.
b) A 100 egységnél kisebb tételek esetében roncsolásos vizsgálat nem kezdeményezhető, viszont a roncsolásmentes vizsgálatot a tétel minden darabján el kell végezni.
9. § (1) A 8. § (1) bekezdése és a 9. § (2)–(4) bekezdései szerinti ellenőrzések elvégzése előtt
a) megfelelő számú mintaelemet tartalmazó mintát kell véletlenszerűen kiválasztani a tételből úgy, hogy a nagyobb számú mintaelemet igénylő ellenőrzés is elvégezhető legyen,
b) a kisebb számú mintaelemet igénylő ellenőrzéshez szükséges részmintát a nagyobb számú mintaelemet igénylő mintából kell véletlenszerűen kiválasztani, és ezeket a mérés megkezdése előtt meg kell jelölni.
(2) Azokat a mintaelemeket, amelyek esetében a mérések alapján a tényleges mennyiség a 4. számú mellékletben megengedettnél nagyobb mértékben tér el a névlegestől, hibásnak kell minősíteni.
(3) Roncsolásmentes vizsgálat:
a) A roncsolásmentes vizsgálatot kétlépcsős mintavételi terv alapján kell végezni az 5. számú melléklet I. táblázata szerint.
b) Az első lépcsőben vett minta értékelése:
Az első sorozatban ellenőrzött mintaelemek száma egyezzen meg a táblázat szerint az első lépcsőben kivett részmintában lévő mintaelemek számával.
ba) Ha az első részmintában talált hibás mintaelemek száma kisebb vagy megegyezik az első lépcső elfogadási számával, akkor a tétel ezen ellenőrzés szempontjából elfogadható.
bb) Ha az első részmintában talált hibás mintaelemek száma nagyobb vagy megegyezik az első lépcső elutasítási számával, akkor a tételt el kell utasítani.
bc) Ha az első részmintában talált hibás mintaelemek száma az első lépcső elfogadási száma és elutasítási száma közé esik, akkor a második lépcsőben vett részmintát is ellenőrizni kell.
c) A két lépcsőben vett minta értékelése:
Az első és második részmintában talált hibás mintaelemek számát össze kell adni.
ca) Ha az összesített hibás mintaelemek száma kisebb vagy megegyezik a második lépcső elfogadási számával, akkor a tétel ezen ellenőrzés szempontjából elfogadható.
cb) Ha az összesített hibás mintaelemek száma megegyezik vagy nagyobb a második lépcső elutasítási számánál, akkor a tételt el kell utasítani.
(4) Roncsolásos vizsgálat:
a) A roncsolásos vizsgálatot az 5. számú melléklet 2. táblázatában előírt egylépcsős mintavételi terv szerint kell elvégezni 100 db-os vagy nagyobb tétel esetén. Az ellenőrzött mintaelemek száma 20 legyen.
b) A vizsgálat értékelése:
ba) Ha a mintában talált hibás mintaelemek száma kisebb vagy megegyezik az elfogadási számmal, akkor a tétel ezen ellenőrzés szempontjából elfogadható.
bb) Ha a mintában talált hibás mintaelemek száma nagyobb vagy megegyezik az elutasítási számmal, akkor a tételt el kell utasítani.
(5) Átlagminősítési eljárás:
a) A tételt alkotó csomagolt termékek tényleges nettó mennyiségének átlagát a 6. számú melléklet táblázata szerinti ellenőrzési terv alapján kell megállapítani és minősíteni, roncsolásmentes vagy roncsolásos vizsgálattal.
b) Az elfogadás és az elutasítás szintjét az egyedi mérési eredmények korrigált tapasztalati szórása alapján kell meghatározni.
c) Ha a tényleges mennyiség átlaga egyenlő vagy nagyobb a képlettel számított értéknél, akkor a tétel ezen ellenőrzés szempontjából elfogadható.
d) Ha a tényleges mennyiség átlaga kisebb a képlettel számított értéknél, akkor a tételt el kell utasítani.
10. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 40/1995. (XI. 16.) FM rendelet mellékleletének 4. pontja (Magyar Élelmiszerkönyv 1–1–75/106 előírása) és 5. pontja (Magyar Élelmiszerkönyv 1–1–76/211 előírása), valamint az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter az egyes előrecsomagolt termékek névleges töltőtömegének és névleges térfogatának megengedett kiszerelési értéksorairól szóló 16/1997. (IV. 4.) IKIM rendelete.
(3) A jelen rendeletben nem szereplő, de a Magyar Élelmiszerkönyv 1–1–75/106 második, módosított előírásban megadott névleges tömeg- és térfogatértékek használata 2001. december 31-ig megengedett.
(4) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok a tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 75/106/EGK irányelve az egyes előrecsomagolt folyadékok csomagolására megengedett nettó térfogat kiszerelési értéksorairól (módosította a Bizottság 78/891/EGK irányelve, a Tanács 79/1005/EGK irányelve, a Tanács 85/10/EGK irányelve, a Tanács 88/316/EGK irányelve, valamint a Tanács 89/676/EGK irányelve),
b) a Tanács 76/211/EGK irányelve a tagállamokban az egyes előrecsomagolt termékek nettó tömegének vagy nettó térfogatának ellenőrzési módszerei és a kerekítésre vonatkozó szabályok közelítéséről (módosította a Bizottság 78/891/EGK irányelve),
c) a Tanács 80/232/EGK irányelve a tagállamokban az egyes előrecsomagolt termékek névleges töltőtömegének és névleges térfogatának megengedett kiszerelési értéksorairól szóló jogszabályok közelítéséről (módosította a Tanács 86/96/EGK irányelve, valamint a Tanács 87/356/EGK irányelve).
Dr. Matolcsy György s. k.,
gazdasági miniszter
Dr. Torgyán József s. k.,
földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter
1/a) számú melléklet a 25/2000. (VII. 26.) GM–FVM
együttes rendelethez
1/b) számú melléklet a 25/2000. (VII. 26.) GM–FVM
együttes rendelethez
5000–10 000
1/c) számú melléklet a 25/2000. (VII. 26.) GM–FVM
együttes rendelethez
1/d) számú melléklet a 25/2000. (VII. 26.) GM–FVM
együttes rendelethez
2. számú melléklet a 25/2000. (VII. 26.) GM–FVM
együttes rendelethez
3. számú melléklet a 25/2000. (VII. 26.) GM–FVM
együttes rendelethez
fém, üveg, műanyag vagy más alaktartó csomagolóeszközök megengedett térfogatai értékei
4. számú melléklet a 25/2000. (VII. 26.) GM–FVM
együttes rendelethez
5. számú melléklet a 25/2000. (VII. 26.) GM–FVM
együttes rendelethez
mintavétellel
|
Tételnagyság |
Sorozat |
Kiveendő minta |
Hibás minta |
||
|
minta- |
kumulált |
elfogadás |
elutasítás |
||
|
100–500 |
1. |
30 |
30 |
1 |
3 |
|
|
2. |
30 |
60 |
4 |
5 |
|
501–3200 |
1. |
50 |
50 |
2 |
5 |
|
|
2. |
50 |
100 |
6 |
7 |
|
3201– |
1. |
80 |
80 |
3 |
7 |
|
|
2. |
80 |
160 |
8 |
9 |
mintavétellel
6. számú melléklet a 25/2000. (VII. 26.) GM–FVM
együttes rendelethez
|
Tételnagyság |
Kiveendő minta |
Szint |
|
|
elfogadás |
elutasítás |
||
|
Roncsolás nélkül |
30 |
_ |
_ |
|
>500 |
50 |
_ |
_ |
|
Roncsolásos |
20 |
_ |
_ |

7. számú melléklet
25/2000. (VII. 26.) GM–FVM
együttes rendelethez
