253/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet

1. § (1)² A rendelet hatálya kiterjed a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) – Áht. 18/B. §-ban meghatározott – feladatkörébe tartozó pénzforgalmi és pénzforgalom nélkül teljesülő

(2)³ Az (1) bekezdésben foglaltak együttesen kincstári beszámolásra kötelezettek.

(3)⁴ E rendelet alkalmazásában nemzetgazdasági elszámolásnak a központi költségvetés közvetlen kiadásai és bevételei minősülnek, ide nem értve a központi költségvetési szervek saját bevételeit és az azok terhére teljesített kiadásait.

2. § A kincstári éves beszámolási kötelezettség célja, hogy a költségvetés teljesítéséről, a költségvetési hiány finanszírozásáról, a követelések és a kötelezettségek alakulásáról, valamint a pénzügyi helyzet változásáról a valóságnak megfelelő, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: Tv.) meghatározott alapelvek szerint, e rendeletben foglalt könyvvezetéssel alátámasztott információk álljanak rendelkezésre.

3. § A kincstári éves beszámoló részei:

4. §⁵ A kincstári éves beszámoló mérlegeinek fordulónapja december 31., amelyet május 31-ig kell elkészíteni. A kincstári éves beszámolót a Kincstár elnöke írja alá és küldi meg a pénzügyminiszter részére.

5. § Az Áht. 18/B. §-ának (1) bekezdésében előírt zárszámadás előkészítésével kapcsolatos feladat teljesítése e rendelet 3. §-ában foglaltak összeállításával valósul meg.

6. § A központi költségvetés közvetlen bevételeinek és kiadásainak mérlegét az adott költségvetési évre szóló költségvetési törvény évi mérlege alapján kell összeállítani. A mérleg előirányzat (eredeti és módosított) és teljesítés adatokat tartalmaz.

7. § (1) A finanszírozási mérleg tartalmazza:

(2) A finanszírozási mérleget az 1. számú mellékletben foglalt tartalom szerint kell összeállítani

8. § A nemzetgazdasági elszámolások sajátos könyvviteli mérlegét a 2. számú mellékletben foglaltak szerint kell összeállítani.

9. § A 6–8. §-ok szerinti mérlegeket a 14. § (2) bekezdése szerinti főkönyvi kivonat, valamint az analitikus és kiegészítő nyilvántartások alapján kell elkészíteni.

10. § (1) A kiegészítő melléklet számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat tartalmaz. Ugyancsak a kiegészítő melléklet részét képezi a beszámoló adattartalmát meghatározó kitöltési tájékoztató.

(2) A kincstári éves beszámoló kiegészítő melléklete számszerű adatainak tartalmaznia kell:

(3) A kincstári éves beszámoló kiegészítő melléklete szöveges magyarázatának legalább a következőket kell tartalmaznia:

11. § (1) A tárgyévi költségvetési hiány finanszírozásának, illetve a többlet felhasználásának bemutatását a 3. számú melléklet szerinti formában kell elkészíteni. A melléklet finanszírozási forrásfajtáként, lejárat és hitelezőnkénti tagolásban tartalmazza a hiányt.

(2) A központi költségvetés adósságából a tőketartozás állományának alakulását a 4. számú mellékletben foglaltak szerint kell összeállítani. A melléklet a központi költségvetés adósságát fajtánként, lejárat és hitelezők szerinti tagolásban tartalmazza.

(3) Az 5. számú mellékletnek megfelelő formában kell bemutatni az állam által nyújtott hitelekből, értékpapírok vásárlásából és betétek elhelyezéséből származó követelést. A melléklet a követeléseket fajtánként, lejárat szerinti bontásban tartalmazza.

(4) A 6. számú mellékletnek megfelelően kell kitölteni a központi költségvetés követelései és kötelezettségei állományának alakulását.

12. § (1)⁷ A Kincstár az 1. §-ban meghatározott tevékenységek elszámolásait a kettős könyvvitel rendszerében vezeti. A könyvviteli nyilvántartásokban a pénzforgalmi, a pénzforgalom nélküli elszámolásokat, valamint azok eszközökre és forrásokra gyakorolt hatását a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően kell bemutatni. A könyvviteli nyilvántartásokban az éves költségvetésről szóló törvényben meghatározott előirányzatokat és az azokban bekövetkezett változásokat, továbbá azok teljesítését folyamatosan úgy kell rögzíteni, hogy azok az információs igényeknek megfelelően bármely időpontban megállapíthatók legyenek.

(2) A kettős könyvvitel rendszerében a gazdasági műveleteket idősoros és számlasoros elszámolásban kell feljegyezni.

(3) A kincstári éves beszámolóban a mérlegek összeállításához, valamint az államadósság és az állam által nyújtott hitelek bemutatásához szükséges információkat a számlarendnek megfelelően vezetett könyvviteli számlák, valamint a számlák adatait alátámasztó analitikus és kiegészítő nyilvántartások adatai biztosítják.

(4)⁸ A könyvviteli számlákhoz kapcsolódó, nem a Kincstár által vezetett analitikus nyilvántartás alapján, a nyilvántartást vezetőknek a Kincstár részére a 8. számú mellékletben szereplő adatok köréről a Kincstár által meghatározott tartalommal és gyakorisággal kell adatot szolgáltatni. Az adatszolgáltatás valódiságáért – ideértve az utólagos módosításokat és egyeztetéseket is – az adatszolgáltató felelős.

13. § (1)⁹ A Kincstárnak saját számlarendjét a Tv. 161. §-a alapján a következő bekezdésekben foglaltak figyelembevételével kell összeállítania.

(3) A 8. számlaosztály tartalmazza a nemzetgazdasági elszámolások törvényben meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok teljesítésének kimutatására szolgáló számlákat. A kapcsolódó előirányzatokat az analitikus nyilvántartás tartalmazza.

(4) A 0. számlaosztály azokat a nyilvántartási számlákat tartalmazza, amelyeken kimutatott tételek a tárgyévi könyvviteli mérleg adatait nem befolyásolják (letéti biztosítékok, kötelezettség-, kezesség- és garanciavállalások stb.)

(5) Az 5–7. és 9. Számlaosztályokban főkönyvi számlák nem nyithatók.

(6)¹¹ Amennyiben a főkönyvi számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartást nem a Kincstár vezeti, akkor a számlarendnek tartalmaznia kell a nyilvántartást vezető felelősségét az adatok valódiságáért és az alkalmazott értékelési eljárásokért.

14. § (1) A folyamatos könyvelés kiegészítésére, helyesbítésére, továbbá az egyeztetések érdekében könyvviteli zárlatot kell készíteni a számlarendben meghatározott módon és időpontig.

(2) A könyvviteli számlák adataiból legalább negyedévente a 7. számú melléklet szerinti tartalommal főkönyvi kivonatot kell készíteni.

(3)¹² Év közben a főkönyvi kivonat előirányzati és azok teljesítési forgalmi adatainak, negyedév végén az állományi számlákra vonatkozóan is egyezniük kell a kapcsolódó analitikus nyilvántartások zárlati adataival, függetlenül attól, hogy azokat a Kincstár vagy más szerv vezeti.

15. § (1)¹³ Az e rendeletben külön nem szabályozottak tekintetében a Tv., valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságáról szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni, különösen a számviteli politikára, a (2)–(8) bekezdések figyelembevételével az értékelési szabályokra, a 13. §-ban foglaltakkal együtt a számlarendre és könyvviteli zárlatra, a bizonylati elvre és fegyelemre, valamint a számviteli bizonylatokra vonatkozóan.

(2)¹⁴ A Kincstár a valutakészletét, a devizakészletét, a külföldi pénzértékre szóló devizakövetelését és kötelezettségét – ideértve a devizában fennálló tulajdoni részesedést jelentő befektetést, valamint hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt is – annak bekerülésekor, keletkezésekor – az ügylet jellegétől függően – az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon köteles a könyveibe felvenni.

(3) A külföldön kibocsátott kötvények esetében az állomány számbavételénél a devizában kifejezett névértéknek a tranzakció napjának megfelelő, az MNB tárgynapi hivatalos árfolyamán átszámított forintértéke tekintendő bekerülési értéknek.

(4)¹⁵ A Kincstár számlarendjében köteles szabályozni, hogy (2)–(3) bekezdés szerinti árfolyamon – az (5) bekezdésben foglaltakon túlmenően – milyen időszakonként (naponta, havonta) értékeli át a valutakészleteit és a devizakészleteit, valamint a külföldi pénznemben fennálló követeléseit és kötelezettségeit – ideértve a devizában fennálló tulajdoni részesedést jelentő befektetést, valamint hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt is – forintértékre.

(5)¹⁶ A Kincstár a mérlegben szereplő valutakészletet, devizakészletet, valamint a külföldi pénznemben fennálló követeléseket és kötelezettségeket – ideértve a devizában fennálló tulajdoni részesedést jelentő befektetést, valamint hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt is – az MNB által közzétett, az év utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon köteles értékelni.

(6)¹⁷ A (4) bekezdés miatti értékelésből eredő, valamint a külföldön kibocsátott kötvény tranzakciók adott külföldi bank kötés napján érvényes tényleges árfolyama és az (5) bekezdés szerinti árfolyam közötti különbözet elszámolására elkülönített főkönyvi számlákat kell vezetni. Év végén, a könyvviteli mérlegben az árfolyam-különbözetet – kivéve a valutakészlet árfolyam-különbözetét – tőkeváltozásként kell kimutatni. Az elszámolás és a számlavezetés szabályait a Kincstár számlarendjében kell rögzíteni.

(7) A határidős követelések és kötelezettségek állományát, amíg a szerződésben rögzített határidő be nem következik, vagy az ügyletet le nem zárják, mérlegen kívüli tételként kell kimutatni.

(8) A devizakötelezettségek árfolyamkockázatára kötött fedezeti swap ügyletek az adott kötelezettségek állományát növelik, illetve csökkentik.

(9) A devizaadósság állomány árfolyamkockázatára kötött határidős ügyletek pénzügyileg realizált értéke az adott kötelezettség állományát növelik, illetve csökkentik.

16. § (1) Ez a rendelet 2001. január 1-jén lép hatályba. A rendelkezéseit először a 2001. évi beszámoló összeállítása során kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Államkincstár könyvvezetési és beszámolási kötelezettségéről szóló 257/1997. (XII. 21.) Korm. rendelet azzal, hogy rendelkezéseit a 2000. évről készített beszámolóra még alkalmazni kell.