263/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet
a főiskolai szintű üzleti kommunikáció alapképzési szak képesítési követelményeiről1
2001.01.03.
1. § Az üzleti kommunikáció szakon alapképzésben főiskolai szintű végzettség és üzleti kommunikátor szakképzettség szerezhető.
2. § Az üzleti kommunikáció szak képesítési követelményeit e rendelet melléklete tartalmazza.
3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Melléklet a 263/2000. (XII. 26.) Korm. rendelethez
A főiskolai szintű üzleti kommunikáció alapképzési szak képesítési követelményei
A képzés célja olyan kommunikációs szakemberek képzése, akik a piaci viszonyok között működő nyomtatott és elektronikus média munkaerő-piaci igényeinek megfelelő gazdasági és vezetési ismeretekkel, kommunikációs készségekkel és képességekkel rendelkeznek. Szakképzettségük birtokában képesek a közigazgatásban, az üzleti világban, a különböző vállalatoknál, intézményeknél széles körű kommunikációs feladatok (pl. értékesítés, üzleti levelezés, rendezvények, bemutatók szervezése) ellátására.
2. Az oklevélben megjelölt végzettség szintje és a szakképzettség
A főiskolai szintű végzettséget tanúsító oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése:
A képzési idő nappali tagozaton 7 félév, 210 kredit. A tanórák száma összesen legalább 2100 óra.
4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok aránya:
a) általános alapozó ismeretek – 25%:
bevezetés az üzleti jogba, gazdasági jog, alkotmánytan, a filozófia, médiatörténet, a politológia, a civilizációtörténet, pszichológia, a szociálpszichológia, a társadalomkép és a szociológia alapjai;
b) szakmai speciális ismeretek – 25%:
kommunikációs alapismeretek, protokoll, üzleti levelezés, reklám kommunikáció, intézményi kommunikáció, média tervezés; a nyomdatechnika, a számítástechnika, a számítógépes kiadványszerkesztés, a PR- és sajtókapcsolatok, a manipuláció, a közszereplés, a kommunikáció és a multimédia alapismeretei;
c) szakmai törzsanyag – 50%:
marketing alapismeretek, üzleti kommunikáció, média marketing, vállalkozási és pénzügyi ismeretek, retorika, beszédtechnika, íráskészség fejlesztés, vizuális kommunikáció, közvélemény- és piackutatás, web marketing, szervezetpszichológia.
Szakmai gyakorlatként a képzés során öt alkalommal két-három napos a szakmai törzsanyag tanulmányi területhez illesztett speciális kommunikációs készségfejlesztő tréningre, valamint a hetedik félévben külső terepgyakorlatra kerül sor.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt – részben egymásra épülő, részben egymástól független – aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgákból – szigorlat, kollokvium – szakdolgozat elkészítéséből, záróvizsga letételéből tevődik össze.
5.1. A kötelező szigorlatok száma: 3
– gazdasági komplex szigorlat,
– pszichológia komplex szigorlat (pszichológia, szociálpszichológia és szervezetpszichológia),
– PR és sajtókapcsolatok.
A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő, a szakmai tárgyakhoz kapcsolódó feladat megoldása, amelynek elkészítésével a hallgatónak tanúsítania kell, hogy jártas a tananyagon túlmenően a hazai és nemzetközi szakirodalomban, tanulmányaira alapozva, szakirodalom feldolgozásával képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, továbbá – különösen választott szakterületén – önálló üzleti kommunikátori munka végzésére.
5.3. A záróvizsgára bocsátás feltételei:
– a tantervben előírt vizsgakövetelmények teljesítése,
– legalább egy idegen nyelvből középfokú, C típusú állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga,
– az intézmény által előírt szakmai gyakorlat(ok),
– két opponens által bírált szakdolgozat benyújtása.
5.4. A záróvizsga részei:
– a szakdolgozat megvédése,
– komplex szóbeli vizsga két tárgykörből:
= marketing (marketing alapismeretek, média marketing, marketing kutatás),
= kommunikáció ( kommunikációs alapismeretek, üzleti kommunikáció, rendezvény-szervezés, krízis kommunikáció).
5.5. A záróvizsga eredménye
A szakdolgozat elkészítésére és annak megvédésére adott érdemjegyek átlagából, valamint a szóbeli záróvizsga két érdemjegyéből képzett, egészre kerekített átlag.
