Kifejezéskereső
269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet
a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól
A Kormány a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 83. §-ának (8) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács állásfoglalására is figyelemmel a következőket rendeli el:
1. § (1) E rendelet hatálya a Magyar Köztársaság területén működő állami és az állam által elismert nem állami egyetemekre és főiskolákra (a továbbiakban: felsőoktatási intézmények), az Ftv. 83. § (1) bekezdésében foglaltak szerint első és második, illetve további alapképzésre, kiegészítő alapképzésre, valamint az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésre jelentkező magyar és nem magyar állampolgárokra terjed ki.
(2) Az egyházi egyetemek, főiskolák és a teológiai karok hittudományi és hitélettel összefüggő képesítést nyújtó szakjaira történő jelentkezésre és a felvételi eljárásra az egyházi szabályok az irányadók.
(3) A doktori (PhD) képzésre és mesterképzésre (DLA) történő jelentkezésre és a felvételi eljárásra a felsőoktatási intézmények doktori szabályzatainak rendelkezései az irányadók.
(4) Az egyetemi vagy főiskolai szintű teljes alapképzésre, kiegészítő alapképzésre, továbbá az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésre jelentkező nem magyar állampolgárok – eredményes felvételi vizsgát követően – a külföldiek magyarországi és a magyarok külföldi felsőfokú tanulmányainak egyes kérdéseiről szóló 192/1997. (XI. 4.) Korm. rendeletben meghatározott feltételekkel kezdhetik meg tanulmányaikat.
(5) A felvételi követelményeket – ha jogszabály másként nem rendelkezik – e rendelet határozza meg.
(6) E rendelet hatálya nem terjed ki a nem magyar állampolgárok idegen nyelven folyó költségtérítéses képzésére.
2. § (1) A felsőoktatási intézmények, a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények esetében pedig a közvetlen felügyeletet gyakorló miniszter által – évente egy alkalommal, legkésőbb augusztus 15-éig – közölt adatok alapján az Oktatási Minisztérium (a továbbiakban: OM) minden év december 15-éig egységes formában – a Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban (a továbbiakban: Tájékoztató) – közzéteszi az alapképzési szakok szakcsoportjait, felvételi tárgyait és szakcsoportonként, képzési szintenként, tagozatonként – meghatározott esetekben szakonként – az országosan felvehető államilag finanszírozott hallgatók keretszámát.
(2) A Tájékoztatóban közzétett felvételi hirdetmény kiegészítése, módosítása egy alkalommal – a Tájékoztató megjelenését követően – legkésőbb minden év január 31-éig lehetséges, amelyet az OM a napilapokban tesz közzé.
(3) A különböző oktatási formákra tekintettel szükség szerint a Tájékoztató több alkalommal is megjelentethető, ebben az esetben az adatszolgáltatás és a megjelentetés határidejét az OM legalább 6 hónappal ezen határidők letelte előtt az Oktatási Közlönyben közzéteszi.
(4) A Tájékoztató intézményenként – többkarú felsőoktatási intézmény esetén kari bontásban – tartalmazza az egyes szakcsoportokhoz tartozó és indítható összes alapképzési szak, valamint az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzések jegyzékét, továbbá a meghirdetett szakokhoz, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésekhez, illetőleg a különböző oktatási formákhoz (nappali, esti, levelező, távoktatás stb.) kapcsolódóan:
a) a felsőoktatási intézmény személyi és tárgyi feltételei alapján felvehető államilag finanszírozott és költségtérítéses hallgatók létszámát,
b) a tandíjjal, a költségtérítéssel és a juttatásokkal kapcsolatos információkat,
c) az Ftv. 83. §-ának (3)–(4) bekezdésére is figyelemmel, az egyes szakokra, szakcsoportokra, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésekre előírt felvételi követelményeket, a (10) bekezdés alapján meghatározott versenyek közül a felvételi vizsga alól mentesítést adó szakmai és tanulmányi versenyek körét,
d) a felvételi eljárási díj összegét és az annak befizetésével kapcsolatos információkat,
e) a felvételi eljárásnak e rendelet 9. §-ának (2) bekezdése szerinti vizsgáit,
f) a középiskolából hozott pontok számításánál figyelembe vehető érdemjegyeket e rendelet 8. §-ának (1)–(3) bekezdése szerint,
g) az egyes szakcsoportokba tartozó szakokon előírt vizsgatárgyakat,
h) a pontszámítás, rangsorolás elvét,
i) a vizsgák időpontját,
j) egyéb, az ebben a rendeletben meghatározott, illetve a jelentkezők számára szükséges információkat.
(5) Az alapképzési szakok és az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzések tanulmányi, szakmai és vizsgakövetelményeit, az oklevél, illetve bizonyítvány megszerzésének egyéb feltételeit – beleértve a külföldön tanulmányokat folytató magyar állampolgárok átvételét – a külön jogszabályokban meghatározott képesítési követelmények, illetve a szakmai és vizsgakövetelmények, valamint a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata határozzák meg.
(6) Szakcsoportra való jelentkezés esetén – a hatályos jogszabályi keretek között – a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata határozza meg a szakcsoporton belüli szakfelvétel, illetve szakmódosítás feltételeit és az eljárási szabályokat.
(7) A Tájékoztatóban csak szakindítási határozattal engedélyezett alapképzési szak és az oktatási miniszter közleményében nyilvánosságra hozott akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés hirdethető meg. A határozott idejű szakindítási engedély tényét és időtartamát a Tájékoztatóban közzé kell tenni. Azok az alapképzések és akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzések, amelyeknek az engedélyezése nem történik meg a 3. § (3) bekezdése alapján meghatározott jelentkezési határidő lejárta előtt legalább 6 héttel, csak a következő naptári évre megjelenő Tájékoztatóban hirdethetők meg.
(8) A Tájékoztatóban a felsőoktatási intézményeknek úgy kell közzétenniük a felvételi lehetőségekről szóló hirdetményüket, hogy az adott évre vonatkozóan teljes körű információt nyújtson a jelentkezőknek az államilag finanszírozott és költségtérítéses képzésekről, azok szintjéről, valamint formáiról.
(9) A felsőoktatási intézmény a jelentkező számára biztosítja felvételi szabályzatának megismerhetőségét.
(10) A nemzetközi szerződésekből fakadó különös feltételeket, illetve az oktatási miniszter által ajánlott tanulmányi versenyek alapján biztosítható kedvezményeket évente a Tájékoztató közli.
3. § (1) A felvételi eljárás az OM által kiadott ,,A'' jelzésű jelentkezési törzslap és legalább egy ,,B'' jelű intézményi jelentkezési lap (a továbbiakban: jelentkezési lapok) benyújtásával kezdődik. A jelentkezési lapok az e rendelet mellékletében felsorolt adatokat tartalmazzák.
(2) A felsőoktatási intézmény a felvételi kérelem megalapozott elbírálásához szükséges, általa meghatározott további információkat is kérhet.
(3) A jelentkezési lapok benyújtásának határidejét az Ftv. 115. §-a (2) bekezdésének b) pontjára is figyelemmel az OM határozza meg, és a Tájékoztatóban, illetve hivatalos közleményben teszi közzé.
(4) Nem vehető fel felsőoktatási intézménybe – beleértve az intézményben második szakra jelentkezőket is – az, aki az (1) bekezdésben meghatározott jelentkezési lapokat a megadott határidőig nem adja be.
4. § (1) A felvételi követelményekre, valamint a 3. §-ra, illetve a 9. § (18) bekezdésére figyelemmel, egyidejűleg több felsőoktatási intézménybe, karra, szakra, szakcsoportra, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésre, illetve képzési formára is lehet jelentkezni.
(2) A jelentkezési lapokon meg kell jelölni, hogy
a) a jelentkező mely felsőoktatási intézmény(ek)be, kar(ok)ra, illetőleg szak(ok)ra, szakcsoport(ok)ra, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés(ek)re, milyen képzési formá(k)ra, valamint, hogy államilag finanszírozott vagy költségtérítéses, illetőleg mindkét formára kéri a felvételét,
b) milyen sorrendben kéri felvételi jelentkezéseinek elbírálását.
(3) A nem magyar állampolgárok csak költségtérítéses képzésre jelentkezhetnek. A jelentkezési lapon egyúttal jelezniük kell az állampolgárságukat is. Az 1. § (4) bekezdésében foglaltak alapján elnyert ösztöndíj esetén tanulmányaikat államilag finanszírozott képzésben folytathatják.
(4) A felvételi eljárást követően az adott intézménybe államilag finanszírozott képzésre jelentkezett, de egyetlen felsőoktatási intézménybe sem felvett jelentkezője számára a felsőoktatási intézmény – az oktatási miniszter által meghatározott időtartamon belül – felajánlhatja a költségtérítéses képzés lehetőségét adott szakon, szakpáron, szakcsoportban, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben. Az új felvételi eljárásban a 3. § szerinti jelentkezési lapok benyújtásával egy helyre lehet jelentkezni és felvételt nyerni. A felvettekről a felsőoktatási intézmény a 120/2000. (VII. 7.) Korm. rendelet 6. §-ának (8) bekezdésével összhangban minden év augusztus 15-éig köteles adatot szolgáltatni.
(5) A jelentkezési lapokat a Tájékoztatóban meghatározott helyre kell benyújtani.
(6) A jelentkezőkről, a benyújtott dokumentumaikról és az általuk elért eredményekről – a (2) bekezdésre, valamint az állami kötelezettségvállalásra figyelemmel – folyamatosan központi nyilvántartást kell vezetni. Ehhez a felsőoktatási intézmény köteles az adatokat az OM által meghatározott határidőre biztosítani.
(7) Ha a felsőoktatási intézmény az adatokat a megadott határidőre nem szolgáltatja, az abból adódó többletköltséget a felsőoktatási intézmény köteles vállalni.
(8) A jelentkező adatainak kezelésére a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései az irányadók.
5. § (1) A jelentkezési lapokhoz másolatban csatolni kell:
a) az Ftv. 83. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti legmagasabb középiskolai, illetve felsőfokú iskolai végzettséget tanúsító okiratot,
b) az Ftv. 83. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján meghatározott, további feltételek meglétét igazoló közokiratokat és egyéb igazolásokat,
c) az e rendelet 6. §-ának (4) bekezdésében meghatározott többletpontokra jogosító igazolásokat.
(2) A jelentkezés évében érettségizők az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott okirat helyett a jelentkezési lapokon igazoltathatják tanulói jogviszonyukat.
(3) A felvételi eljárási díj összege alapdíjból, továbbá jelentkezésenként intézményi díjból tevődik össze, mely díjak évenkénti összegét a pénzügyminiszterrel egyetértésben az oktatási miniszter határozza meg, és a Tájékoztatóban teszi közzé.
(4) Az alapdíj és az egyes jelentkezési helyekhez történő intézményi díj befizetését a jelentkezőnek a Tájékoztatóban meghatározott módon kell igazolnia.
(5) Azokon a szakokon, ahol azonos a tantárgyi vizsga, annak írásbeli részét a jelentkezőnek az e rendelet 4. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján meghatározott elbírálási sorrend szerinti első olyan felsőoktatási intézményben kell teljesítenie, ahol az adott vizsgára szükség van.
(6) Külföldön szerzett iskolai végzettséget tanúsító okirat külön jogszabály szerint, vagy nemzetközi szerződésen alapuló elismerés, illetőleg honosítás után fogadható el.
(7) Ha a jelentkezési lapok vagy mellékleteik hiányosak, illetőleg ha a felvételi eljárási díj befizetését a jelentkező nem igazolta, és a hiánypótlásra történt felhívás ellenére a Tájékoztatóban, illetve az igazoltan elküldött hiánypótló felhívásban meghatározott időpontig a hiányokat nem pótolja, nem vehet részt a felvételi eljárásban. A felhívásban figyelmeztetni kell a jelentkezőket a hiánypótlás elmaradásának jogkövetkezményére.
(8) A jelentkezési lapokon feltüntetett adatok valódiságáért a jelentkező a felelős. Más felsőoktatási intézményben korábban létrejött, illetve megszűnt hallgatói jogviszonyra vonatkozó vagy a felvétel eredményét befolyásoló valótlan adatszolgáltatás hátrányos jogkövetkezménye a jelentkezőt terheli. Valótlan adatszolgáltatás esetén a felsőoktatási intézmény vezetője a felvételről szóló döntést utólag köteles megsemmisíteni.
6. § (1) A felsőoktatási intézmény minden, az adott intézménybe (karra), szakra, szakcsoportra, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésre, képzési formára, az államilag finanszírozott, illetve költségtérítéses képzésre jelentkező felvételéről – e rendelet 2. §-a (4) bekezdésének h) pontja alapján meghatározott szempontok szerint – egységes rangsorolás alapján dönt. Ennek során kötelezően figyelembe veszi a 4. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján a jelentkező által meghatározott jelentkezési sorrendet, valamint a Kormány által meghatározott, országosan felvehető államilag finanszírozott hallgatók létszámát és az oktatási miniszternek a létszámkeret megosztásáról a 120/2000. (VII. 7.) Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdése szerint hozott döntését.
(2) A rangsorolást 120 pontos rendszerben, pontszámban kell kifejezni.
(3) A felvételi összpontszámot a következőképpen kell meghatározni:
a) a hozott pontok és a szerzett pontok összegzésével, vagy
b) a felvételi vizsgán szerzett pontok megkettőzésével.
(4) A felsőoktatási intézmény különleges teljesítményért – a szabályzatában meghatározott módon – a felvételi eljárás során összesen legfeljebb 6 többletpontot adhat, az alábbiak szerint:
a) legfeljebb egy államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgáért legfeljebb 5 pont: alapfokú C típusú nyelvvizsgáért legfeljebb 1 pont, középfokú A vagy B típusú nyelvvizsgáért legfeljebb 2 pont, középfokú C típusú nyelvvizsgáért legfeljebb 3 pont, felsőfokú A vagy B típusú nyelvvizsgáért legfeljebb 4 pont, felsőfokú C típusú nyelvvizsgáért legfeljebb 5 pont,
b) az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, szakiránynak megfelelő felsőfokú szakképesítésért, illetve szakirányú technikusi képesítő bizonyítványért legfeljebb 3 pont,
c) olimpiai sportágban az országos, illetve olimpiai, világ- és Európa-bajnokságon elért legalább 3. helyezésért legfeljebb 3 pont.
(5) A felsőoktatási intézménynek a felvételizők felvételi teljesítményét úgy kell – pontszámmal – értékelnie, hogy azok összehasonlíthatók legyenek egymással, továbbá biztosítsa a differenciált felvételi döntés lehetőségét, valamint azt, hogy minden jelentkező az egységes rangsorba besorolható legyen.
(6) Az államilag finanszírozott alapképzésre történő jelentkezés esetén az érettségi évében és az azt követő 3 évben, továbbá az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén az érettségi évében és az azt követő 5 évben legfeljebb 60 pontig értékelhető a 8. §-ban foglaltak szerint a jelentkező középiskolai eredménye.
(7) A felsőoktatási intézmények szakiránynak megfelelő jelentkezés esetén részben vagy egészben mentesíthetik a vizsga alól azokat a jelentkezőket, akik a versenykiírásnak megfelelően az oktatási miniszter által ajánlott országos középiskolai tanulmányi és országos szakmai versenyeken helyezést értek el. Ebben az esetben a felvételi összpontszámot a mentesítés figyelembevételével kell meghatározni.
(8) Az olimpiát követő 5. év végéig – egy alkalommal – mentesülnek a vizsga alól az olimpiai bajnokok, bármely általuk választott intézményben, szakon.
7. § (1) Nem vehető fel az 1. § (1) bekezdésében meghatározott képzésekre az a jelentkező, akit az általa megadott intézményi jelentkezési sorrendben megelőző felsőoktatási intézmény felvesz.
(2) El lehet tekinteni az (1) bekezdésben foglaltaktól, amennyiben a felsőoktatási intézmény két szak egyidejű képzési lehetőségét előzőleg a jelentkezők számára meghirdette, továbbá az Ftv. 124/E. §-ának o) pontja szerinti közös képzés esetén.
(3) A felvételhez szükséges minimális teljesítmény meghatározása a megadott keretszámon belül ponthatár alkalmazásával történik. Ugyanazon felsőoktatási intézményben, karon, szakon, szakcsoportban, szakpáron, tagozaton, képzési formában az államilag finanszírozott képzésre és a költségtérítéses képzésre meghatározott ponthatárok eltérhetnek. A megállapított ponthatár fölött mindenkit fel kell venni; a ponthatár alatt senki nem vehető fel.
(4) Nem vehető fel az államilag finanszírozott képzésre az a jelentkező, aki az adott felsőoktatási intézményben, karon, szakon, szakpáron, szakcsoportban, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben, tagozaton, képzési formában alkalmazott pontszámítási rendszerben nem éri el a többletpontok nélkül számított maximális pontszám 50 százalékát.
(5) Az egyes felsőoktatási intézményekben, karon, szakon, szakcsoportban, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben a ponthatárok megállapításához a felsőoktatási intézmény által előzetesen megküldött adatok alapján az OM az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda közreműködésével biztosítja a szükséges adatok országos szintű összesítését.
(6) A jelentkezők felvételéről a nappali tagozatos szóbeli érettségi vizsgák befejezését követő 30 napon belül kell dönteni.
(7) A megállapított ponthatárt nyilvánosságra kell hozni.
(8) Munkaerő-piaci vagy oktatáspolitikai célok érdekében a felsőoktatási intézmények az oktatási miniszter kezdeményezésére és engedélyével a jelentkezők egy meghatározott körére vonatkozóan hirdethetnek olyan államilag finanszírozott képzést, ahol a felvételi eljárás során a 9. § (2)–(3) bekezdéseinek rendelkezéseitől eltérhetnek.
8. § (1) A középiskolai tanulmányi eredmények alapján pontszámot csak osztályzatból lehet képezni, a következők szerint:
a) öt tantárgy: a magyar nyelv és irodalom (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom), a történelem, a matematika, a szakirány szerint előírt vagy, ha ilyen nincs, egy választott természettudományos tantárgy (biológia, fizika, földrajz, kémia valamelyike), valamint egy választott idegen nyelv utolsó – tanult – két év év végi érdemjegyeinek összege, valamint
b) az érettségi érdemjegyek átlagának kétszerese, egész számra kerekítve.
A fenti osztályzatok összege alapján számított pontok az úgynevezett hozott pontok, amelyeknek az összértéke legfeljebb 60 pont lehet.
(2) A középiskolai eredmény meghatározásánál szakközépiskolában folytatott tanulmányok esetén – a felvételiző választása szerint – a természettudományos tantárgy helyett egy, legalább két évig tanult, a választott szakiránynak megfelelő szakmai előkészítő, szakmai alapozó tárgy is figyelembe vehető.
(3) Magyar nyelv és irodalomból (vagy nemzetiségi nyelv és irodalomból) évente a két osztályzat átlagát kell számolni, majd azok összegét egész számra kell felkerekíteni.
(4) Alapképzésre történő jelentkezés esetén az érettségi évében és az azt követő három évben a felvételi összpontszám meghatározása a hozott pontok és a szerzett pontok összeadásával vagy a felvételi során szerzett pontok megkettőzésével történik. A két számítás közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb.
(5) A külföldön vagy külföldi rendszerű középiskolában folytatott tanulmányok során szerzett osztályzatokat hozott pontként nem lehet figyelembe venni.
9. § (1) A felvételi eljárás célja a felsőfokú tanulmányokra legalkalmasabb jelentkezők kiválasztása. A felvételi eljárás során a felsőoktatási tanulmányokra való alkalmasságot, a felkészültséget, a képességeket és a szakmai rátermettséget kell vizsgálni. A felvételi vizsgán számított pontok az úgynevezett szerzett pontok, amelyeknek az összértéke legfeljebb 60 pont lehet.
(2) A felvételi eljárásban alkalmazott vizsgaformák lehetnek:
a) tantárgyi írásbeli (és szóbeli) vizsga,
b) szakmai alkalmassági vizsga,
c) gyakorlati vizsga.
(3) Minden államilag finanszírozott első alapképzésre jelentkezőnek az általa választott szaknak, szakpárnak, szakcsoportnak megfelelő két tantárgyból kell tantárgyi vizsgát tennie, kivéve a művészeti és testkulturális szakcsoportokba tartozó szakokra jelentkezőket.
(4) Az egyes szakokhoz, szakpárokhoz, szakcsoportokhoz tartozó vizsgatárgyakat a Tájékoztató tartalmazza.
(5) A tantárgyi vizsga szakmai anyaga nem haladhatja meg a középfokú nevelési-oktatási intézmények – beleértve a szakközépiskolák szakmai tárgyaira – az oktatási miniszter által kiadott nevelési-oktatási terveinek, 2005-től pedig a külön jogszabályban meghatározott kerettanterveinek ismeretanyagát.
(6) A tantárgyi írásbeli vizsgák feladatlapjait az OM biztosítja, kivéve olyan felvételi tárgy esetén, amely csak egy felsőoktatási intézményben fordul elő. Ebben az esetben a szükséges feladatlapokat az adott felsőoktatási intézmény készíti el.
(7) Amennyiben az adott alapképzési szakon, szakcsoporton belül előírt vizsgatárgyakból írásbeli és szóbeli vizsga is van, a szóbeli vizsgán szerezhető pontok száma az írásbeli vizsga legmagasabb pontszámának legfeljebb a fele lehet.
(8) A szakmai alkalmassági vizsga az adott szakon (szakcsoportban) a továbbtanuláshoz szükséges – előfeltételként meghatározott – alkalmasságot méri. Értékelése ,,megfelelt'' vagy ,,nem felelt meg'' minősítés lehet. Az alkalmassági vizsga követelményeit, valamint a vizsgáztatás módját a felsőoktatási intézmény vagy – együttműködés esetén – az adott szakterület intézménycsoportjának szakemberei közösen határozzák meg, amit a Tájékoztatóban közzé kell tenni.
(9) A művészeti és testkulturális szakcsoportba tartozó szakokon tantárgyi írásbeli vizsga helyett gyakorlati vizsga szervezhető. A gyakorlati vizsga követelményeit a felsőoktatási intézmény határozza meg, amelyeket közzé kell tenni a Tájékoztatóban. Az értékelés pontszámok meghatározásával és rangsorolással történik, a tantárgyi vizsgákkal azonos elvek szerint.
(10) A fogyatékosokat megillető vizsgakedvezményeket – figyelembe véve a fogyatékosság típusát, az érettségi vizsgaszabályzat szerint biztosított kedvezményeket, valamint az adott szak, illetve akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés képesítési, illetve szakmai követelményeit – a felsőoktatási intézmények szabályzatukban határozzák meg. Ha a jelentkező az érettségi vizsgaszabályzat rendelkezései alapján kedvezményben részesült, azt részére a felvételi során is biztosítani kell.
(11) A nemzeti kisebbségekhez tartozók, amennyiben nemzetiségi szakra jelentkeznek – kérésüket a jelentkezési lapon előzetesen megjelölve –, anyanyelvükön is tehetnek vizsgát.
(12) A (2) bekezdésben felsorolt vizsgákhoz kapcsolódó követelményeket és az értékelés módját bevezetésük előtt legalább két évvel közzé kell tenni a Tájékoztatóban.
(13) A vizsgák időpontját – az érettségi vizsgákkal kapcsolatos szabályokat is figyelembe véve – a Tájékoztatóban közzé kell tenni.
(14) Az alapképzés tantárgyi vizsgája a (15) bekezdésben foglalt kivétellel, csak az adott évre megállapított nappali érettségi vizsgaidőszakot követően szervezhető.
(15) A felsőoktatási intézmények, illetőleg felsőoktatási és középfokú oktatási intézmények a tantárgyi vizsgát vagy annak egy részét az érettségi vizsgával közösen is megszervezhetik.
(16) Az írásbeli tantárgyi vizsgát úgy kell megszervezni, hogy a vizsgakérdések titkossága a vizsga megkezdéséig biztosított legyen.
(17) Az alapképzés szóbeli tantárgyi vizsgáinak időpontját úgy kell meghatározni, hogy azonos tantárgyból intézményenként legalább négy vizsganap biztosítva legyen.
(18) A felsőoktatási intézmény a megállapított és előzetesen közzétett vizsgaidőpontokon kívül további időpontot nem köteles kitűzni. A jelentkező kérelmére a felsőoktatási intézmény vezetője engedélyezheti a szóbeli tantárgyi vizsga más, kitűzött vizsganapon történő letételét.
10. § (1) Második vagy további alapképzésre és első vagy további kiegészítő alapképzésre történő jelentkezés esetén a felvételi eljárást, a rangsorolás elveit és módját a felsőoktatási intézmény – a 6. § (1)–(2) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve – szabályzatában állapítja meg, amelyet a Tájékoztatóban közzé kell tenni. Jelentkezési lapokat az ilyen képzésre jelentkezőknek is be kell nyújtaniuk. A felsőoktatási intézmény szabályzatában a 9. § (2) bekezdésétől eltérő vizsgát is meghatározhat.
(2) A költségtérítéses alapképzésre történő jelentkezés esetén a felvételi eljárást, a rangsorolás elveit és módját a felsőoktatási intézmény – a 6. § (1)–(2) bekezdéseiben foglaltakat figyelembe véve – szabályzatában állapítja meg. A felvételi eredmény megállapítása az érettségi évében és az azt követő 5 évben a 8. § (1)–(3) bekezdéseiben foglaltak alapján a 6. § (3) bekezdése szerint vagy a hozott pontok megkettőzésével történik.
(3) Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén a felvételi eredmény megállapítása az érettségi évében és az azt követő 5 évben a 8. § (1)–(3) bekezdéseiben foglaltak szerint meghatározott, a középiskolai eredmény alapján számított pontok megkettőzésével történik. Az 5 évnél régebben érettségizettek esetében a felvételi eljárás, a rangsorolás elveit és módját a felsőoktatási intézmény – a 6. § (1)–(2) bekezdéseiben foglaltakat figyelembe véve – szabályzatában állapítja meg.
(4) Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés befejezését követően szakirány szerinti jelentkezés esetén – azon alapképzési szakon, amelyen a szakképzés ismeretanyaga beszámítható – vizsgát nem kell tenni. A felvételi pontszámot ebben az esetben a szakképzési bizonyítványban szereplő osztályzatok átlagának 24-szeresét számolva kell meghatározni.
11. § (1) A 9. §-ban meghatározott vizsga megszervezésére és lebonyolítására, illetőleg az ezzel kapcsolatos feladatok ellátására az intézmény
a) vizsgadolgozatokat javító bizottságot,
b) a 12. § (2) bekezdése alapján beadott kérelmeket elbíráló (felülvizsgáló) bizottságot,
c) szóbeli, gyakorlati, illetve szakmai alkalmassági vizsga esetén vizsgáztató bizottságot,
d) felvételi bizottságot
hoz létre.
(2) A felvételi bizottság összetételét úgy kell megállapítani, hogy abban az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott bizottságok képviselői, továbbá az Ftv. 55. §-ának (1) bekezdése szerinti oktatók és a hallgatói önkormányzat képviselői is helyet kapjanak. A bizottság tagjai az adott évre szóló megbízásukat a felsőoktatási intézmény vezetőjétől kapják.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti szóbeli vizsgáztató bizottságba közoktatási intézményben alkalmazott, szakirányú szakképzettséggel rendelkező pedagógust is meg kell hívni.
(4) A felvételi bizottság feladata az Ftv. 83. §-ának (6) bekezdésében foglaltakkal összhangban a felvételi ponthatárok megállapításának előkészítése.
12. § (1) A jelentkezőnek joga van az írásbeli dolgozat értékelésébe a felvételről szóló döntést megelőzően betekinteni. A dolgozatokba való betekintés helyét és időpontját a felsőoktatási intézmény szabályzatában állapítja meg, és erről írásban tájékoztatja a jelentkezőket.
(2) A jelentkező az írásbeli dolgozata értékelésébe való betekintés napját követő második munkanap végéig az intézmény (kar) vezetőjétől írásban kérheti az általa észlelt javítási, pontszámítási hiba kivizsgálását. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
(3) A felsőoktatási intézmény (kar) vezetője a (2) bekezdés szerint előterjesztett kérelmet három munkanapon belül köteles a felvételi bizottsággal kivizsgáltatni, és annak döntéséről a jelentkezőt írásban értesíteni az intézmény szabályzatában meghatározott eljárás szerint.
13. § (1) Ha a szóbeli, a gyakorlati, illetőleg a szakmai alkalmassági vizsgáztatást több – azonos feladatú – bizottság végzi, a jelentkezőket az egyes vizsgáztató bizottságokhoz nyilvános sorsolással kell beosztani.
(2) A sorsoláson a vizsgázók részt vehetnek. A sorsolás időpontját és módját a jelentkezőkkel közölni kell.
(3) A vizsgáztató bizottság elnöke legkésőbb az aznapi vizsgák befejezésekor köteles ismertetni a jelentkezők által szerzett pontokat. Azokban a felsőoktatási intézményekben, amelyekben a vizsga jellege indokolja, a szabályzat eltérő időpontot állapíthat meg. Az időpontot a Tájékoztatóban közzé kell tenni.
14. § (1) A jelentkező a szóbeli, a gyakorlati, illetőleg a szakmai alkalmassági vizsgáztatással kapcsolatos – a vizsgaeredményét befolyásoló – jogszabálysértés, illetve az intézményi szabályzat megsértése miatt a pontszáma ismertetésének napját követő második munkanap végéig írásban panaszt tehet a felsőoktatási intézmény (kar) vezetőjénél. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
(2) A felsőoktatási intézmény (kar) vezetője a panaszt három munkanapon belül köteles a felvételi bizottsággal kivizsgáltatni, és annak döntéséről a jelentkezőt értesíteni.
(3) A ponthatárok országos véglegesítése előtt legalább 72 órával meg kell hozni az (1) bekezdés, illetve a 12. § (3) bekezdése alapján a döntéseket.
15. § A vizsgáztatásban nem vehet részt az a személy, aki a vizsgázóval hozzátartozói, függelmi viszonyban van, aki részt vett a vizsgázó felkészítésében, vagy akitől a vizsga tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el.
16. § (1) A felsőoktatási intézményeknek a Tájékoztatóban az adott szakra, szakcsoportra meghirdetett államilag finanszírozott hallgatói létszámkerete a benyújtott és elfogadott panaszok alapján sem léphető át.
(2) Amennyiben a felsőoktatási intézmény a hallgatói létszámkeretét egy másik felsőoktatási intézmény felvételi eljárása során elkövetett mulasztása miatt túllépi, úgy az abból eredő kárt a mulasztást elkövető felsőoktatási intézmény, a Ptk. szabályai szerint, köteles megtéríteni.
(3) A felsőoktatási intézménynek a Tájékoztatóban az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzésekre meghirdetett létszáma – az intézmény tárgyi, személyi feltételei alapján meghatározott és az oktatási miniszter által a 6. § (1) bekezdése szerint jóváhagyott – legmagasabb felvehető létszám, amely az adott évben nem léphető át.
17. § (1) A felsőoktatási intézmény a felvételi vizsgát tett, illetve felvett jelentkezők névsorát és eredményeit az intézményben teszi közzé. A felvételről vagy a felvétel elutasításáról szóló értesítésben a jelentkezőt tájékoztatja a ponthatárról és az általa elért eredményről.
(2) A felvételt elutasító határozat ellen az Ftv. 83. §-ának (6) bekezdésében foglaltak szerint a kézhezvételtől számított 8 munkanapon belül fellebbezéssel lehet fordulni a felsőoktatási intézmény vezetőjéhez.
(3) A fellebbezéssel kapcsolatos döntésről az érintetteket 15 napon belül értesíteni kell. A döntéssel kapcsolatban további fellebbezésnek nincs helye.
18. § A felsőoktatási intézmény az alapképzés és a felsőfokú szakképzés tekintetében a képzés sajátosságait figyelembe véve e kormányrendeletnek megfelelően állapítja meg felvételi szabályzatát.
19. § (1) Az OM-nek gondoskodnia kell
a) a Tájékoztató megjelentetéséről,
b) a központi számítógépes nyilvántartás működtetéséről,
c) egyéb, a felvételi eljárást segítő szolgáltató funkciók (pl. központi írásbeli tételek készíttetése és gyártása) ellátásáról.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátását az Ftv. 83. §-ának (9) bekezdése alapján az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda biztosítja.
(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feladatok ellátásának anyagi fedezetét a felvételi költségtérítés alapdíja biztosítja.
20. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel 2001. január 1-jén lép hatályba.
(2) 2003. január 1-jén lép hatályba a 2. § (4) bekezdésének f) és g) pontja, a 6. § (3) és (6) bekezdése, a 8. §, a 9. § (3), (7), (8) és (9) bekezdései, a 10. § (2)–(4) bekezdései.
(3) 2003. január 1-jéig költségtérítéses képzésre sem vehető fel az a jelentkező, aki az adott felsőoktatási intézményben, karon, szakon, szakpáron, szakcsoportban, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben, tagozaton, képzési formában alkalmazott pontszámítási rendszerben nem éri el a többletpontok nélkül számított maximális pontszám 50 százalékát.
(4) 2003. január 1-jéig a csak Tájékoztatóban közzétett vizsgatárgyak esetében kell az írásbeli vizsgákhoz az OM által biztosított feladatlapokat alkalmazni.
(5) A felsőoktatási intézményeknek az (1) bekezdésben foglaltak szerint 2001. február 1-jéig, illetve a (2) bekezdésben foglaltak szerint 2002. június 30-áig kell módosítaniuk e rendelet alapján a felvételi szabályzatukat.
(6) A 9. § (4) bekezdése szerinti szakcsoportokra vonatkozó vizsgatárgyakat 2001. június 30-áig az Oktatási Közlönyben kell közzétenni.
(7) Az International Baccalaurate Office által kiadott nemzetközi érettségi bizonyítvány alapján 2003. január 1-jétől kedvezmény nem adható.
(8) 2003. január 1-jéig az OM kidolgozza és bevezetésre előkészíti a felsőoktatási felvételi eljáráshoz kapcsolódó életpályaképesség-mérés módszereit, oly módon, hogy azt első alkalommal a 2005-ben megtartott felvételi eljárásban alkalmazni lehessen.
(9) Az e rendeletben foglaltaktól történő eltérést a rendvédelmi felsőoktatás tekintetében a belügyminiszter, a katonai felsőoktatás tekintetében a honvédelmi miniszter az oktatási miniszterrel egyeztetve évente határozza meg, melyet a Tájékoztatóban kell közzétenni.
(10) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 28/1995. (III. 24.) Korm. rendelet.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
Melléklet a 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelethez
