Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

30/2000. (X. 11.) OM rendelet

a közalkalmazottak jogállását érintő kérdésekről1

2008.05.16.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 85. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §2 E rendelet hatálya az oktatási és kulturális miniszter3 irányítása alatt álló költségvetési szervek közül a

Professzorok Házára,

OM Szolgáltató Intézményére,

Nemzeti Szakképzési Intézetre,

Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Irodára,

OM Alapkezelő Igazgatóságára, és az e szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyára terjed ki, a 17. § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel.

2. § (1) Közalkalmazotti jogviszony – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – csak 18. életévét betöltött, büntetlen előéletű személlyel létesíthető.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően fizikai munkakörben alkalmazható az is, akivel szemben a bíróság végrehajtandó szabadságvesztésnél enyhébb büntetést alkalmazott.

3. § Helyettesítés céljából, meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására, öt évet meghaladóan is létesíthető határozott időre, közalkalmazotti jogviszony.

4. § (1) Az ,,E''–,,H'' fizetési osztályba tartozó munkakört betöltő pályakezdő közalkalmazott kinevezésekor egy év gyakornoki időt kell kikötni.

(2) E rendelet alkalmazásában pályakezdő az a közalkalmazott, akit a munkaköre ellátásához szükséges iskolai végzettséget, képesítést igénylő munkakörben közalkalmazotti jogviszonyának létesítését megelőzően munkaviszony, közszolgálati jogviszony, szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony vagy munkavégzésre irányuló további jogviszony keretében nem foglalkoztattak.

5. § (1) Az intézményekben

a) magasabb vezető beosztású közalkalmazott megbízásának feltétele a szakirányú felsőfokú iskolai végzettség, vagy felsőfokú végzettség és szakirányú felsőfokú szakképzettség;

b) vezető beosztású közalkalmazott megbízásának feltétele felsőfokú végzettség vagy középiskolai végzettség és szakirányú szakképesítés.

(2) Az 1. számú mellékletben felsorolt magasabb vezetői, illetve vezetői beosztás ellátására megbízás határozott időre is adható, amelynek időtartama az 5 évet nem haladhatja meg.

(3) Vezetői beosztás betöltésére pályázat írható ki.

(4) A megbízásra kiírt pályázatot az Oktatási Közlönyben kell közzétenni.

(5) A pályázat benyújtási határideje a hivatalos lapban történő megjelenéstől számított legfeljebb 30 nap.

(6) A pályázat elbírálását a magasabb vezető beosztású közalkalmazott feletti munkáltatói jogkör gyakorlója által felkért, legalább háromtagú bizottság végzi.

(7) A pályázat elbírálásáról a pályázót a pályázat benyújtására rendelkezésre álló határidő elteltétől számított legkésőbb 30 napon belül értesíteni kell.

6. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója – az öregségi nyugdíjra jogosító életkor elérését megelőző 5 év kivételével – írásban köteles minősíteni:

a) az ,,E''–,,J'' fizetési osztályba sorolt közalkalmazottakat a kinevezésük, megbízásuk után három évvel, ezt követően hatévenként;

b) a Kjt. 65. § (3) bekezdése alapján bármely fizetési osztályban az egyik fizetési fokozatból az előírt várakozási idő csökkentésével a következő fizetési fokozatba lépő közalkalmazottat, az átsorolás időpontjában;

c) a Kjt. 39. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével meghatározott címet kapó közalkalmazottat, a cím odaítélését megelőzően.

(2) A minősítés záró részében a közalkalmazott:

a) kiválóan alkalmas,

b) alkalmas,

c) alkalmatlan

összegző értékelést kaphat.

(3) A közalkalmazott kérésére a minősítés kialakításába be kell vonni a munkáltatónál működő munkavállalói érdekképviseleti szervet, – annak hiányában a közalkalmazotti tanácsot vagy közalkalmazotti képviselőt – és a minősítésben foglalt megállapításokra tett észrevételeit a minősítést tartalmazó iraton rögzíteni kell.

7. § (1) Nem bízható meg magasabb vezetői és vezetői megbízás ellátásával az a személy,

a) aki a Ptk. 685. § b) pontja alapján közeli hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), illetve közvetlen elszámolási vagy ellenőrzési kapcsolatba kerülne;

b) akinek a közeli hozzátartozója magasabb vezetőként vagy vezetőként munkaviszonyt, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesített az intézménnyel azonos vagy hasonló tevékenységet folytató és az intézménnyel gazdasági kapcsolatban álló munkáltatóval.

(2) A munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítése összeférhetetlen, ha

a) a munkavégzésre a közalkalmazott munkáltatójával fenntartói, gazdasági vagy egyéb elszámolási kapcsolatban álló munkáltatónál, illetve foglalkoztatónál kerül sor,

b) a munkavégzés veszélyezteti a közalkalmazott munkaköri kötelezettségeinek teljesítését.

(3) A közalkalmazott haladéktalanul írásban köteles bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve, ha közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója nyolcnapos határidő kitűzésével írásban köteles felszólítani a közalkalmazottat az összeférhetetlenség megszüntetésére. Ha a közalkalmazott ezt a határidő lejártáig nem teszi meg, közszolgálati jogviszonyát a munkáltató a Kjt. 30. § (1) bekezdés d) pontja alapján felmentéssel megszünteti.

8. § (1) Ha az e célra adott támogatás terhére vagy az intézmény költségvetéséből a szükséges fedezet biztosítható, tanulmányi szerződés alapján vagy az intézmény érdekében álló képzésben, továbbképzésben részt vevő közalkalmazott részére a munkaidőbe eső tanulmányi időre és a vizsgázás idejére fizetett szabadidőt kell biztosítani.

(2) A közalkalmazott kérésére – külön megállapodás alapján – fizetett szabadság adható a tudományos fokozat megszerzésére.

(3) A tanulmányi szerződés feltételeiről az éves költségvetés figyelembevételével a munkáltató dönt.

9. § Az oktatói munkakört ellátó közalkalmazott csak a munkaköri leírásban meghatározott feladatok végzéséhez szükséges időtartam alatt köteles a munkahelyén tartózkodni.

10. § (1) Az a közalkalmazott, aki napi munkaidején felül az intézmény munkatervében, programjában előírt feladat ellátása érdekében – felettese írásbeli utasítása alapján – ügyeletet teljesít, ügyeleti díjra jogosult.

(2) Készenlétet követően a közalkalmazottat pihenőidő nem illeti meg.

11. § (1) Az egyes fizetési osztályokba tartozó munkaköröket a 2. számú melléklet állapítja meg.

(2) A melléklet szerinti felsorolásban nem szereplő munkakörök esetén az adott munkakört a mellékletben szereplő besorolási előírások alapján, a munkáltató által választott megnevezéssel, a megfelelő munkaköri csoportba kell besorolni.

(3) Ha a jelzett melléklet valamely munkakörnél több fizetési osztályt jelöl meg, a közalkalmazottat a legmagasabb iskolai végzettsége, szakképzettsége alapján kell besorolni.

(4) Ha a jogszabály meghatározza a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget a közalkalmazottnak azzal a képesítéssel rendelkeznie kell.

12. § (1) A képesítési előírás teljesítése alól mentesül az a munkáltatónál korábban határozatlan időre kinevezett közalkalmazott, akinek a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez legfeljebb öt éve hiányzik, és legalább tízéves szakmai gyakorlattal rendelkezik. A képesítési követelmények alóli felmentés mindaddig érvényes, ameddig a közalkalmazottat változatlan munkakörben foglalkoztatják.

(2) A képesítési előírás alóli felmentés a munkakör betöltésére abban az esetben adható meg, ha

a) a közalkalmazott a képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt, vagy

b) nem áll rendelkezésre olyan – a képesítési előírásoknak megfelelő végzettségű – személy, aki az adott munkakörre kinevezhető lenne, és a kinevezendő közalkalmazott vállalja a képesítés megszerzését.

(3) A képesítési előírás alóli felmentést – a (2) bekezdésben meghatározott esetekben – a munkáltatói jogkör gyakorlója adhatja meg, határozott időre.

13. § A magasabb fizetési fokozatba történő besoroláshoz szükséges kötelező várakozási időt egy évvel csökkenteni kell annak a közalkalmazottnak az esetében, aki miniszteri vagy annál magasabb állami kitüntetésben részesült, illetőleg tudományos fokozatot szerzett.

14. § (1) A közalkalmazott illetménye a Kjt. 66. §-ában meghatározott mértékben növekszik, ha a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettségén, szakképzettségén túl a 3. számú mellékletben felsorolt szakképesítések valamelyikével rendelkezik. Minden további – illetménynövelésre jogosító – szakképesítést a kinevezésben is fel kell tüntetni.

(2) A Kjt. 66. §-ának (3) bekezdésében meghatározott illetménynövekedés illeti meg:

a)4

b) a regionális munkaerő-fejlesztő és -képző központokban, valamint a Nemzeti Szakképzési Intézetben foglalkoztatott közalkalmazottat, ha a besorolás alapjául szolgáló felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett tanári, felsőoktatási szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettséggel rendelkezik.

15. § A magasabb vezető beosztású, illetve a vezető beosztású közalkalmazottak vezetői pótlékát az 1. számú melléklet tartalmazza.

16. § (1) Az értékkezeléssel vagy pénzkezeléssel megbízott közalkalmazottat, valamint a pénztárost a pótlékalap 50–100%-ának megfelelő értékkezelési pótlék illeti meg. Az értékkezelési pótlék %-os mértékét, (a keretet figyelembe véve) a pótlékra való jogosultságot és annak részletes feltételeit a munkáltató határozza meg.

(2) A munkáltató által az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 4. §-a alapján szolgálati titoknak minősített adatok kezelésével megbízott közalkalmazottat, az illetményalap 75–100%-ának megfelelő összegű adatvédelmi pótlék illeti meg. A pótlékra való jogosultságot, a pótlék mértékét és a pótlékra jogosító munkakörök jegyzékét a munkáltató határozza meg.

(3) Az oktatási feladatokat is ellátó magasabb vezető vagy vezető beosztású közalkalmazottnak oktatói pótlék állapítható meg, ha havonta legalább húsz órát oktat. Az oktatói pótlék mértéke a pótlékalap 25%-a.

(4) Egyes oktatók részére illetménypótlék állapítható meg, amelynek mértéke

a) intézeti docens esetén a pótlékalap 50–100%-a,

b) intézeti tanár esetén a pótlékalap 100–150%-a.

(5) Vezető instruktori pótlék annak állapítható meg, aki a regionális munkaerő-fejlesztő és -képző központoknál ilyen feladatot lát el. Az illetménypótlék mértéke a pótlékalap 50%-a.

(6) Az oktatói besorolás rendjét – a 4. számú mellékletben szereplő feltételek figyelembevételével – az érintett intézmények a szervezeti és működési szabályzatukban állapítják meg.

Vegyes és hatályba léptető rendelkezések

17. § (1)5 Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2)–(3)6

(4)7 Az e rendelet hatálya alá tartozó költségvetési intézmények

a) közgyűjteményi és közművelődési feladatot ellátó közalkalmazottaira a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendeletet,

b) óvodai dolgozóinak közalkalmazottaira a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező, többször módosított 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletet,

c) kutatói feladatkörben foglalkoztatottak közalkalmazottaira a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a központi költségvetési szervként működő kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél és kutatókat foglalkoztató egyes intézményeknél történő végrehajtásáról szóló 49/1993. (III. 26.) Korm. rendeletet,

d) egészségügyi feladatot ellátó közalkalmazottaira a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szociális, egészségügyi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 233/2000. (XII. 23.) Korm. rendeletet,

kell megfelelően alkalmazni.

1. számú melléklet a 30/2000. (X. 11.) OM rendelethez8


A magasabb vezetői beosztású és vezetői beosztású közalkalmazottak vezetői pótléka
--------------------
Beosztás megnevezése Vezetői pótlék mértéke %
--------------------
I. Magasabb vezetői beosztások

I.1. Intézményvezető:
Főigazgató 300
Főtitkár 300
Igazgató 300

I.2. Intézményvezető-helyettes:
Főigazgató-helyettes 250
Főtitkárhelyettes 250
Igazgatóhelyettes 250

I.3. Ügyvezető igazgató 250
Gazdasági igazgató 250

I.4. Szakigazgató 225
Szakigazgató-helyettes 225

II. Vezetői beosztások
Igazgatóhelyettes 200
Irodavezető, programigazgató 200
Titkárságvezető 200
Főosztályvezető 200
Főosztályvezető-helyettes 175
Osztályvezető, szektorvezető 150
Osztályvezető-helyettes 125
Részlegvezető, intézetvezető 125
Csoportvezető 100

2. számú melléklet a 30/2000. (X. 11.) OM rendelethez


Az egyes fizetési osztályba tartozó munkakörök jegyzéke

Munkakörök munkaköri csoportosítással

Munkakörök megnevezése

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

1. Szakértői munkaköri csoport, ezen belül:

Jogtanácsos

 

 

 

 

 

 

 

 

*

*

Kommunikációs vezető

 

 

 

 

 

 

 

*

*

*

Programvezető, vezető koordinátor

 

 

 

 

 

 

 

*

*

*

Szakértő, tanácsadó (szakterülettel)

 

 

 

 

 

*

*

*

*

*

Szakreferens (szakterülettel)

 

 

 

 

*

*

*

*

*

*

Szakmai tanácsadó (szakterülettel)

 

 

 

 

 

*

*

*

*

*

Számítógépes rendszergazda

 

 

 

 

 

 

*

*

*

 

Szoftverfejlesztő

 

 

 

 

 

*

*

*

*

*

Óvodapedagógus

 

 

 

 

 

*

*

*

 

*

Szociálpedagógus

 

 

 

 

 

*

*

*

*

*

Pszichológus

 

 

 

 

 

 

 

*

*

*

Intézeti kutató

 

 

 

 

 

 

 

*

*

*

Intézeti tanár

 

 

 

 

 

 

 

 

*

*

Intézeti docens

 

 

 

 

 

 

 

*

*

*

Intézeti adjunktus

 

 

 

 

 

 

 

*

*

 

Intézeti tanársegéd

 

 

 

 

 

*

 

*

*

 

Testnevelő tanár

 

 

 

 

 

*

 

*

*

 

Nyelvtanár

 

 

 

 

 

*

*

*

*

*

Andragógus

 

 

 

 

 

*

*

*

*

*

Kollégiumi nevelőtanár

 

 

 

 

 

*

 

*

*

 

Manager

 

 

 

 

 

*

*

*

*

*

Ügyvivőszakértő

 

 

 

 

 

*

 

*

*

 

Informatikus

 

 

 

 

 

*

*

*

*

 

Instruktor I.

 

 

 

 

 

*

*

*

*

*

2. Ügyintézői munkaköri csoport, ezen belül:

Humánerőforrás gazdálkodó

 

 

 

*

*

*

 

 

 

 

Jogi előadó

 

 

 

 

 

 

 

*

 

 

Kommunikációs asszisztens

 

 

 

 

 

*

*

*

*

 

Könyvtáros

 

 

 

*

*

*

 

 

 

 

Programasszisztens, koordinátor

 

 

 

 

 

*

*

*

*

 

Referens (szakterülettel)

 

 

 

 

*

*

*

*

 

 

Statisztikus

 

 

 

 

 

*

*

*

*

*

Számítógép-hálózat üzemeltető

 

 

*

*

*

 

 

 

 

 

Szervező (szakterülettel)

 

 

 

 

 

*

*

*

 

 

Laboráns

 

 

*

*

 

 

 

 

 

 

Instruktor II.

 

 

 

*

*

 

 

 

 

 

3. Pénzügyi-gazdasági munkaköri csoport, ezen belül:

Belső ellenőr

 

 

 

 

*

*

*

*

*

 

Bérelszámoló

 

 

*

*

*

 

 

 

 

 

Főkönyvelő

 

 

 

 

 

*

*

*

 

 

Gazdasági ügyintéző

 

 

*

*

*

*

*

*

*

 

Gazdasági tanácsadó

 

 

 

 

 

*

*

*

*

 

Könyvelő

 

 

*

*

*

*

 

 

 

 

Közgazdász

 

 

 

 

 

 

 

*

*

*

Pénztáros

 

 

*

*

 

 

 

 

 

 

Pénzügyi ügyintéző

 

 

*

*

*

 

 

 

 

 

TB ellenőr

 

 

 

 

*

*

*

*

 

 

TB ügyintéző

 

 

 

*

*

*

*

*

 

 

Számviteli ügyintéző

 

 

*

*

*

 

 

 

 

 

Műszaki, igazgatási ügyintéző

 

 

*

*

*

*

 

 

 

 

Titkársági munkatárs, gazdasági ügyintéző

 

 

*

*

*

*

 

 

 

 

4. Irodai és ügyviteli munkaköri csoport, ezen belül:

Adminisztrátor

 

*

*

*

*

 

 

 

 

 

Adatrögzítő/nyilvántartó

 

*

*

 

 

 

 

 

 

 

Anyagnyilvántartó

 

*

*

*

 

 

 

 

 

 

Előadó (szakterülettel)

 

*

*

*

*

 

 

 

 

 

Főelőadó (szakterülettel)

 

 

*

*

*

 

 

 

 

 

Iktató, iratkezelő, irattáros

 

*

*

*

 

 

 

 

 

 

Munkavédelmi ügyintéző

 

 

*

*

*

*

 

 

 

 

Postázó

 

*

*

*

 

 

 

 

 

 

Sokszorosítógép-kezelő

*

*

*

 

 

 

 

 

 

 

Telefonközpont-kezelő

*

*

*

 

 

 

 

 

 

 

Titkárnő

 

*

*

*

*

*

 

 

 

 

Ügykezelő

 

*

*

*

 

 

 

 

 

 

Ügyviteli alkalmazott

 

*

*

*

*

*

 

 

 

 

5. Szolgáltató jellegű munkaköri csoport, ezen belül:

Anyagbeszerző

 

*

*

*

 

 

 

 

 

 

Garázsmester

 

*

*

 

 

 

 

 

 

 

Gépjárművezető

 

*

*

*

 

 

 

 

 

 

Hangszerkarbantartó

 

 

 

*

 

 

 

 

 

 

Karbantartó

*

*

*

*

 

 

 

 

 

 

(Fő)szakács

*

*

*

*

 

 

 

 

 

 

Szakmunkás (szakterülettel)

 

*

*

*

 

 

 

 

 

 

Rendész

 

*

*

*

*

 

 

 

 

 

Technikus (szakterülettel)

 

 

 

*

*

 

 

 

 

 

Szakgondozó

 

 

*

*

*

 

 

 

 

 

Gyermekgondozó

 

 

*

*

 

 

 

 

 

 

Dajka

*

*

*

*

 

 

 

 

 

 

Főnővér

 

 

 

*

*

*

 

 

 

 

Műszaki (fenntartási, üzemviteli alkalmazott, szakmunkás, segédmunkás, kisegítő alkalmazott)

*

*

*

*

 

 

 

 

 

 

Gondnok

 

 

*

*

 

 

 

 

 

 

6. Kisegítő munkaköri csoport, ezen belül:

Betanított munkás

*

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Éjjeliőr

*

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hivatalsegéd

*

*

*

 

 

 

 

 

 

 

Kisegítő dolgozó

*

*

*

 

 

 

 

 

 

 

Konyhai alkalmazott

*

*

 

 

 

 

 

 

 

 

Portás

*

*

*

 

 

 

 

 

 

 

Segédmunkás

*

*

 

 

 

 

 

 

 

 

Takarító

*

*

 

 

 

 

 

 

 

 

Betanított gondozónő

*

*

*

 

 

 

 

 

 

 

3. számú melléklet a 30/2000. (X. 11.) OM rendelethez


Garantált illetménynöveléssel elismerhető szakképesítések

1. ,,B''–,,D'' fizetési osztályba tartozó munkaköröknél
– képesített könyvelő,
– középfokú munkaügyi,
– számítógép-kezelő,
– középfokú személyzeti,
– társadalombiztosítási ügyintéző,
– ügyvitelszervező,
– pénzügyi, számviteli, banki ügyintéző,
– alap/középfokú raktárgazdálkodó,
– alap/középfokú anyaggazdálkodó.

2. ,,E''–,,I'' fizetési osztályba tartozó munkaköröknél
– jogi szakvizsga,
– szakjogász oklevél,
– pénzügyi és számviteli szakellenőr,
– felsőfokú társadalombiztosítási ügyintéző,
– felsőfokú személyügyi,
– felsőfokú munkaügyi,
– mérlegképes könyvelő,
– okleveles könyvvizsgáló, adótanácsadó,
– okleveles pénzügyi revizor, árszakértő,
– felsőfokú költségvetési.

4. számú melléklet a 30/2000. (X. 11.) OM rendelethez


A)

1. Szakértői munkaköri csoportba kell besorolni azt a munkakört, amelyben egyetemi vagy főiskolai végzettséggel és szakképzettséggel az intézmény alaptevékenységét segítő érdemi, műszaki, számítástechnikai, gazdasági, jogi stb. feladatokat kell ellátni.

2. Ügyintéző munkaköri csoportba kell besorolni azt a munkakört, amelyben középfokú végzettséggel és szakképesítéssel vagy egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéssel operatív feladatokat kell ellátni.

3. Pénzügyi, gazdasági munkaköri csoportba kell besorolni azt a munkakört, amelyben középfokú végzettséggel és szakképesítéssel, vagy felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, vagy középfokú végzettséggel és felsőfokú szakképesítéssel pénzügyi, gazdasági feladatokat kell ellátni.

4. Irodai és ügyviteli munkaköri csoportba kell besorolni azt a munkakört, amelyben középfokú vagy alapfokú iskolai végzettséggel és szakképesítéssel, vagy szakképesítés nélkül adminisztratív feladatokat kell ellátni.

5. Szolgáltató jellegű munkaköri csoportba kell besorolni azt a munkakört, amelyben középfokú végzettséggel és szakképesítéssel vagy egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéssel, szakképesítést igénylő feladatokat kell ellátni.

6. Kisegítő munkaköri csoportba kell besorolni azt a fizikai munkakört, amelyben legfeljebb alapfokú iskolai végzettséget igénylő feladatokat kell ellátni.

B)

1. Intézetben oktatói munkakört az tölthet be, aki
a) egyetemi oklevéllel rendelkezik,
b) az Intézet oktatói követelményének beosztásához mérten megfelel.

2. Szoros kivételként az elfogadható képesítés főiskolai diploma is lehet, ebben az esetben azonban oktatói munkaviszony maximum 5 évre létesíthető és a további foglalkoztatás feltétele a megszerzett egyetemi végzettség.
Intézeti tanárrá az az oktató nevezhető ki, aki doktori fokozattal vagy egyetemi tudományos fokozattal (dr. univ.), legalább 10 éves oktatási gyakorlattal rendelkezik, az oktatott tantárgy tudományának átfogó ismeretében képes intézeti tantárgy (program) és tananyag kialakítására, fejlesztésére, a követelményszint megállapítására, a beosztott oktatók szakmai munkájának irányítására, legalább egy idegen nyelven előadás tartására.
Intézeti docenssé az az oktató nevezhető ki, aki legalább (1984. szeptember 1-je előtt megszerzett) egyetemi doktori címmel vagy számottevő publikációs eredményekkel – ideértendő az eredményes tankönyvírói tevékenység is –, valamint legalább 8 éves oktatói gyakorlattal rendelkezik, az oktatott tantárgy tudományának áttekintő, legalább egy részterületének elmélyült ismeretében, idegennyelv-tudás birtokában vezető szerepre képes intézeti tantárgy (program), tananyag, kialakításában, fejlesztésében a beosztott oktatók szakmai munkájának irányításában.
A testnevelőtanár besorolásához szakirányú egyetemi végzettség, a kollégiumi nevelőtanár besorolásához egyetemi vagy főiskolai végzettség szükséges.

C)

Ügyvivő szakértő elnevezésű munkakörbe lehet besorolni az egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, szakképzettséggel rendelkező, önálló tevékenységet, szakértői munkát végző közalkalmazottat (pl. a jogtanácsost, az egyetemi vagy főiskolai végzettségű tanügyigazgatási munkatársat), továbbá az Intézet gazdasági igazgatóját, igazgatóhelyettesét, az Intézet főigazgatójának és két alapegysége titkárságának hivatalát irányító titkárság vezetőjét, aki nem vesz részt az oktatásban.
Gazdasági, műszaki, igazgatási ügyintéző elnevezésű munkakörbe lehet besorolni a középiskolai végzettséget igazoló szakképesítéssel, vagy középiskolai végzettséggel és egyetemi vagy főiskolai képzettséget nem tanúsító – felsőfokú szakképesítést igazoló – bizonyítvánnyal vagy főiskolai végzettséggel rendelkező, szakmai döntés-előkészítést végző közalkalmazottat.
Laboráns elnevezésű munkakörbe lehet besorolni azt a közalkalmazottat, aki alapfokú vagy középiskolai végzettséget igénylő szakképesítéssel az oktató laboratóriumokban közvetlenül segíti az oktatók munkáját, a hallgatók gyakorlati képzését.
1

A rendeletet a 37/2008. (XII. 31.) OKM rendelet 6. § (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte 2009. január 1. napjával.

3

A szervezeti változásoknak megfelelő elnevezés.

4

A 14. § (2) bekezdésének a) pontját a 18/2005. (V. 28.) NKÖM rendelet 15. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

5

A 17. § (1) bekezdésének második mondatát a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 41. §-ának 87. pontja hatályon kívül helyezte.

6

A 17. § (2)–(3) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 41. §-ának 87. pontja hatályon kívül helyezte.

7

A 17. § (4) bekezdése a 33/2003. (XII. 21.) OM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

8

Az 1. számú melléklet a 49/2001. (XII. 29.) OM rendelet 2. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás