Kifejezéskereső
33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet
a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról
A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) 7. §-ában, 36. §-ában és 110. §-a (7) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenység ellenőrzött körülmények közötti folytatása érdekében a következőket rendeli el:
1. § A rendelet célja: a felszín alatti víz terhelésének lehetőség szerinti elkerülése, a felszín alatti víz és a földtani közeg szennyezésének megelőzése, a bekövetkezett határértéket meghaladó szennyezettség, károsodás mértékének csökkentése, megszüntetése, valamint ezek érdekében szabályok megállapítása, mindezeknél törekedve a legjobb elérhető technika alkalmazására.
2. § (1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – kiterjed a felszín alatti vízre és a földtani közegre, a kockázatos anyagokra, valamint azon emberi tevékenységekre, amelyeknek hatására kockázatos anyag kerülhet a felszín alatti vízbe, földtani közegbe, továbbá a rendelet célját szolgáló tevékenységekre.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki
a) az 5. § szerinti tilalmak kivételével a magánszemélyek háztartási igényeit meg nem haladó tevékenységekre,
b) az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény hatálya alá tartozó anyagokra és tevékenységekre.
Alapfogalmak
3. § E rendelet alkalmazásában
1. felszín alatti víz: minden, a föld felszíne alatt a telített zónában elhelyezkedő víz, amely közvetlen érintkezésben van a földtani közeggel;
2. földtani közeg: a föld felszíne és felszín alatti rétegei (a talaj, a kőzetek, beleértve az ásványokat és ezek természetes és átmeneti formáit);
3. talaj: a földtani közeg legfelső rétege, ami ásványi részecskékből, szerves anyagból, vízből, levegőből és élő szervezetekből áll;
4. kockázatos anyag: minden olyan emberi tevékenységből származó anyag, amely a földtani közegbe, illetve a felszín alatti vízbe kerülve a környezetre, az emberi egészségre, a környezethasználatokra kockázatot jelent mérgező, rákkeltő, teratogén, mutagén, szervezetben való felhalmozódása vagy egyéb kedvezőtlen hatása miatt. Ilyen anyagok különösen e rendelet 1. számú mellékletében szereplő anyagok;
5. szennyezés: felszín alatti víz, földtani közeg kedvezőtlen állapotához vezető kibocsátás, amely kockázatos az emberi egészségre, a vizek használatára, az engedélyezett környezethasználatokra, valamint kedvezőtlen az élővilágra;
6. szennyezettség: szennyezés hatására a felszín alatti vízben vagy a földtani közegben kialakuló kockázatos anyag koncentráció, amely jellemezhető szennyezettségi határértékekkel;
7. (B) szennyezettségi határérték: jogszabályban vagy ennek hiányában hatósági határozatban – felszín alatti víznél az ivóvízminőség és a vízi ökoszisztéma igényei, földtani közeg esetében a talajok multifunkcionalitásának és a felszín alatti vizek szennyezéssel szembeni érzékenységének figyelembevételével – meghatározott kockázatos anyag koncentráció;
8. (E) egyedi szennyezettségi határérték: a telephelyen a (B) szennyezettségi határérték helyett – a Kt. hatálybalépésekor már folytatott tevékenység esetében, vagy azokon a területeken, ahol az (Ab) bizonyított háttér-koncentráció meghaladja a (B) szennyezettségi határértéket – a helyzet tényleges ismerete alapján mennyiségi kockázatfelmérésre támaszkodóan, a területhasználat figyelembevételével hatósági határozatban megállapított szennyezettségi határérték. Az (E) egyedi szennyezettségi határérték nem lehet szigorúbb a (B) szennyezettségi határértéknél és nem lehet enyhébb a vizsgálattal megállapított tényleges szennyezettségi koncentrációnál, illetve a (D) kármentesítési szennyezettségi határértéknél;
9. (Ci) intézkedési szennyezettségi határérték: jogszabályban vagy ennek hiányában hatósági határozatban meghatározott kockázatos anyag koncentráció, amelyet meghaladó érték esetén – (E) egyedi szennyezettségi határérték vagy (D) kármentesítési szennyezettségi határérték hiányában – a környezetvédelmi felügyelőségnek intézkednie kell;
10. (D) kármentesítési szennyezettségi határérték: komplex értékelésen, a kockázatos anyagnak a környezeti elemek közötti megoszlására, viselkedésére, terjedésére vonatkozó méréseken vagy modellszámításokon, mennyiségi kockázatfelmérésen alapuló, a területhasználat figyelembevételével, a kármentesítési eljárás keretében, hatósági határozatban előírt koncentráció, amelyet az emberi egészség és az ökoszisztémák károsodásának megelőzése érdekében a kármentesítés eredményeként el kell érni;
11. (A) háttér-koncentráció: reprezentatív érték, egyes anyagok természetes vagy ahhoz közeli állapotot jellemző koncentrációja a felszín alatti vízben, illetve a talajban;
12. (Ab) bizonyított háttér-koncentráció: adott térségre jellemző, az (A) háttér-koncentráció helyett alkalmazandó koncentráció, ami a természetes adottságok, továbbá felszín alatti vízen, földtani közegen kívüli más környezeti elemen keresztül történő terhelés hatására alakult ki;
13. kibocsátás: emberi tevékenység hatására kockázatos anyag felszín alatti vízbe, illetőleg földtani közegbe kerülése;
14. elhelyezés: olyan emberi tevékenység, amelynek célja anyagok lerakása, tárolása (deponálása, ürítése stb.) a földtani közeg felszínén vagy a közegben;
15. közvetlen bevezetés a földtani közegbe: kockázatos anyag földtani közegbe vagy annak felszínére való kerülése, elhelyezése, kivéve a levegőből történő kiülepedést;
16. közvetett bevezetés a felszín alatti vízbe: kockázatos anyag felszín alatti vízbe kerülése a földtani közegből azon átszivárogva;
17. közvetlen bevezetés a felszín alatti vízbe: kockázatos anyag felszín alatti vízbe kerülése anélkül, hogy az a földtani közegen átszivárogna. Közvetlen bevezetésnek minősül az is, ha a kockázatos anyag a felszín alatti vízszint, illetve nyomásszint változása miatt kerül közvetlenül a telített zónába;
18. felszín alatti víz veszélyeztetése: emberi tevékenység vagy mulasztás, amely a felszín alatti vízbe történő közvetlen vagy közvetett bevezetés, illetve a földtani közegbe való közvetlen bevezetés révén szennyezést okozhat;
19. szennyezőforrás: emberi tevékenység körülhatárolható helye, ahonnan egyszeri, folyamatos vagy szakaszos terhelés éri vagy érheti a felszín alatti vizet, illetőleg a földtani közeget. Lehet: pontszerű, foltszerű, diffúz, illetve tényleges és potenciális;
20. környezetvédelmi megelőző intézkedés: a tevékenység során, annak részeként megvalósított műszaki, gazdasági, szervezési tevékenység, intézkedés – a kármentesítés kivételével –, amelynek célja a veszélyeztetés csökkentése azáltal, hogy kevesebb és kevésbé veszélyes kockázatos anyag keletkezzen, megelőzze, minimalizálja a keletkező kockázatos anyagok felszín alatti vízbe, földtani közegbe kerülését, a szennyeződés terjedését;
21. műszaki védelem: a környezetvédelmi megelőző intézkedések közé tartozó műszaki intézkedések összessége, amely az emberi tevékenységből származó kockázatos anyagok felszín alatti vízbe, földtani közegbe jutását megakadályozza vagy minimalizálja;
22. kármentesítés: műszaki, gazdasági és igazgatási tevékenység és intézkedés a veszélyeztetett, szennyezett, károsodott felszín alatti víz, illetőleg földtani közeg megismerése, illetőleg a szennyezettség, károsodás mértékének csökkentése, megszüntetése, továbbá utóellenőrzése érdekében a környezetvédelmi célok érvényesítésére, a köz érdekében;
23. monitoring: a felszín alatti víz, földtani közeg mindenkori állapotának, terhelésének, szennyezésének (beleértve a szennyeződésterjedést is) és igénybevételének megismerésére, illetőleg az állapotváltozás nyomon követésére szolgáló mérő-, megfigyelő-, észlelő- és ellenőrző hálózat az adatok mérésével, gyűjtésével, feldolgozásával, nyilvántartásával és értékelésével, szükség szerint más környezeti elemre is kiterjedően;
24. érzékenység: a felszín alatti víz, a földtani közeg kockázatos anyagokkal szembeni ellenálló képességét, illetve tűrőképességét jellemző természeti adottság. A területek érzékenységi besorolását a 2. számú melléklet tartalmazza;
25. kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület: a 2/1. számú melléklet szerint az ,,A'' érzékenységi kategória c) és d), továbbá a ,,B'' érzékenységi kategória b), c), továbbá a ,,B'' érzékenységi kategória d) besorolású területei közül minden olyan terület, ahol a fő rétegvízadó összlet teteje a felszíntől számítva 50 m-nél kisebb mélységben van;
26. kockázat: az ökoszisztéma, illetőleg az emberi egészség romlásának, károsodásának várható mértéke és bekövetkezési valószínűsége;
27. mennyiségi kockázatfelmérés: egy adott szennyezett terület tényfeltárásra támaszkodó részletes vizsgálata a kármentesítési célállapot, illetve az (E) egyedi szennyezettségi és (D) kármentesítési szennyezettségi határérték meghatározására, amelynek eredménye egy kockázati hányados formájában kifejezett érték, amely a környezet elemeinek szennyezettségéből, illetőleg a környezetre, az ökoszisztémára és az emberre elviselhető szintek arányából nyerhető;
28. tevékenység: valamely létesítmény telepítése, használata, vagy művelet megvalósítása, folytatása, valamint meglévő létesítmény vagy művelet felhagyása, bővítése, illetve technikai és termékváltás, továbbá mindezek módosítása;
29. elérhető legjobb technika: az olyan módszer, üzemeltetési eljárás, berendezés, amelyet a kibocsátások megelőzése és – amennyiben az nem valósítható meg – a kibocsátások csökkentése, valamint azoknak a környezet egészére gyakorolt hatás mérséklése érdekében alkalmaznak, és amely a kibocsátási határértékek megállapításának alapjául szolgál. Ennek értelmezésében:
a) a technika fogalmába beleértendő az alkalmazott technológia és módszer, amelynek alapján a berendezést (technológiát, létesítményt) tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik és működését megszüntetik,
b) az minősül elérhető technikának, amelynek fejlesztési szintje lehetővé teszi az érintett ipari ágazatokban történő alkalmazását elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket, attól függetlenül, hogy a technikát hazánkban használják vagy állítják elő, és amennyiben az az üzemeltető számára ésszerű módon hozzáférhető,
c) a legjobb technika azt jelenti, hogy a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintű védelme érdekében.
Általános kötelezettségek
4. § (1) A tevékenység
a) nem járhat az 5. § szerinti tilalmak megszegésével;
b) a (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőbb állapotú felszín alatti víz, földtani közeg állapotának lehetőség szerinti megőrzésével végezhető;
c) nem eredményezheti a felszín alatti víz, a földtani közeg (E) egyedi szennyezettségi határértéknél vagy ennek hiányában (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotát;
d) környezetvédelmi megelőző intézkedésekkel végezhető a legjobb elérhető technika alkalmazásával;
e) során kockázatos anyag, illetve lebomlásuk esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata, illetve kibocsátása csak műszaki védelemmel folytatható;
f) ellenőrzött körülmények között történhet, beleértve a monitoring kialakítását, működtetését, az adatszolgáltatást;
g) részeként végzett bevezetést engedéllyel lehet folytatni;
h) e rendeletben meghatározott egyéb követelmények betartásával végezhető.
(2) A már bekövetkezett határértéket meghaladó szennyezettség esetén kármentesítést kell végezni. A kármentesítésre az köteles, aki
a) a tevékenységet folytatta, vagy folytatja;
b) a környezeti kárért való felelősséget átvállalja.
(3) Ha a tevékenység folytatója ismeretlen, vagy jogutód nélkül megszűnt, és ha a felszín alatti vizet, földtani közeget veszélyeztető, szennyező vagy károsító, illetve az előírások megszegésével járó tevékenység (a továbbiakban: jogsértő tevékenység) a Kt.
a) hatálybalépését követően folyt vagy folyik, akkor a Kt. 102. §-a alapján a jogsértő tevékenység helyének tulajdonosa vagy használója,
b) hatálybalépését megelőzően történt, akkor a Magyar Állam nevében feladatkörébe és felelősségi körébe tartozóan a kormányzati munkamegosztás szerint felelős miniszter, illetve, ha nincs más felelős, akkor a környezetvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által a (8) bekezdés szerint kijelölt szervezet
kötelezett a kármentesítésre.
(4) Ha a (2) és (3) bekezdés alapján az állam köteles a kármentesítésre, akkor a feladatokat az Országos Környezeti Kármentesítési Program és annak Alprogramjai (a továbbiakban együtt: OKKP) keretében kell végezni az e rendeletben foglalt tartalmi követelmények betartásával.
(5) Az OKKP célja e rendelet alkalmazásában
a) a felszín alatti vizek, a földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének, károsodásának megismerése,
b) a veszélyeztetett területeken a szennyezettség kockázatának csökkentése,
c) a szennyezett területeken a szennyezettség csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
(6) Az OKKP magába foglalja a program irányításához és összehangolt végzéséhez szükséges feladatok ellátását, továbbá a kormányzati munkamegosztás szerint felelős miniszter irányítása alá tartozó Alprogramokban az állami felelősségi körbe tartozó egyedi kármentesítési beruházási feladatokat.
(7) Az OKKP-val kapcsolatos országos és általános feladatok ellátásáról a miniszter gondoskodik az érintett miniszterekkel együttműködve.
(8) A miniszter, illetve az érintett miniszterek e rendelet kihirdetését követő 90 napon belül közzéteszik a felelősségi körükbe tartozó kármentesítések irányításával megbízott szervezet megnevezését.
(9) A (8) bekezdés szerinti szervezet a szennyezőforrásokra, szennyezett területekre – az OKKP által kialakított módszer szerint – előzetes egyszerűsített relatív kockázatbecslés és előminősítés alapján meghatározott fontossági sorrend és a források figyelembevételével állítja össze, és évente aktualizálja az érintett miniszter felelősségi körébe tartozó kármentesítési feladat-végrehajtás ütemtervét.
5. § (1) E rendelet hatálybalépését követően tilos:
a) kockázatos anyag, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat, továbbá:
aa) a geotermikus célokra,
ab) a szilárd ásványi nyersanyagok bányászatához kapcsolódó, az ásványi nyersanyagok kitermelésétől elkülönülő rendszerben,
ac) a mélyépítési munkák során
kitermelt felszín alatti vizek ugyanazon vagy azonos célra használt rétegbe történő visszajuttatását, ha biztosított, hogy a visszasajtolt víz szennyezettségnövekedést nem okoz, illetőleg
ad) kis mennyiségben tudományos kutatási célból a felszín alatti vizek állapotának, mennyiségi és minőségi jellemzőinek feltárására, valamint a feltétlenül szükséges legkisebb mennyiségben a felszín alatti vizek védelmét, helyreállítását szolgáló célok érdekében történő bevezetését, továbbá
ae) a felszín alatti vízdúsítást, azaz a víz közvetlen vagy közvetett bevezetését a felszín alatti vízbe a kitermelhető felszín alatti víz mennyiségének szennyezés nélküli növelése érdekében;
b) kockázatos anyag közvetett bevezetése a felszín alatti vízbe a 2/1. számú melléklet ,,A'' érzékenységi kategória c) és d) pontjaiban meghatározott területeken, kivéve az ae) pont szerinti tevékenységet;
c) kockázatos anyagot mélyművelésű bányában elhelyezni, kivéve az ideiglenes jelleggel a műszaki üzemi tervben az adott nyersanyag bányászatához engedélyezett anyagot.
(2) Felszín alatti vízbe, földtani közegbe – a (3) bekezdés szerinti feltételek teljesülése esetén – a 10. § szerint engedélyezhető
a) olyan anyagokat tartalmazó vizek közvetlen bevezetése, amelyek a szénhidrogén bányászati kitermelésével kapcsolatos tevékenységből származnak, továbbá
b) természetes összetételű vizek besajtolása a szénhidrogén kitermelés elősegítésére, olyan kockázatos anyagok továbbterjedése szempontjából zártnak tekinthető földtani képződményekbe, amelyekből a szénhidrogént kitermelik, illetve kitermelték.
(3) A (2) bekezdés szerinti engedély kiadására abban az esetben kerülhet sor, amennyiben komplex értékelésre támaszkodó vizsgálatokkal bizonyított, hogy
a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti visszatáplálás
aa) nem tartalmaz a fenti tevékenységből származótól eltérő anyagot, és
ab) a felszín alatti vizek szennyezésének megelőzése az elérhető legjobb technika alkalmazásával történik;
b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti besajtolás nem tartalmaz emberi tevékenységből származó kockázatos anyagot;
c) a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti közvetlen bevezetések nem veszélyeztetik a környezeti elemek – különösen a felszín alatti vizek – mennyiségi és minőségi viszonyait, a jelenlegi és jövőbeni vízhasználatokat az ökológiai követelményeket is figyelembe véve;
d) az a), b) és c) pontokban foglaltak teljesülése ellenőrzött.
Eljárási szabályok
6. § Az e rendelet szerinti eljárásokra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezései az irányadók a Kt. 66. §-ában írt eltérésekkel.
7. § (1) A környezetvédelmi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) a tudomására jutott adatokat, információkat kivizsgálja az adatszolgáltatásban foglaltak valódiságának ellenőrzése, továbbá a hatósági intézkedés igényének megállapítása és a hatósági eljárás megalapozása érdekében.
(2) A kivizsgálást, az adat, információ beérkezésétől számítva
a) az 5. § szerinti tilalom megszegésére utaló esetben 60 napon,
b) egyéb esetben 90 napon
belül meg kell kezdeni, határidejét – az e rendeletben szabályozott esetek kivételével – a felügyelőség a kockázat mérlegelése alapján állapítja meg.
(3) A felügyelőség a kivizsgálás keretében elrendelheti a 14–16. § szerinti bejelentés, adatszolgáltatás 30 napon belül történő benyújtását, amennyiben a felügyelőség tudomására jutott adatok a tevékenység folytatójával kapcsolatosak, annak azonosítását lehetővé teszik és a tevékenység folytatójának adatszolgáltatási kötelezettségére előírt határidő még nem járt le, vagy a tevékenység folytatója nem tartozik a bejelentésre kötelezettek közé.
(4) A felügyelőség a tudomására jutott adatok alapján, a kivizsgálás keretében helyszíni szemlét tart, és a szemle eredményéről az 5. számú melléklet szerinti tartalommal jegyzőkönyvet készít.
(5) A szennyezettség valószínűsíthető
a) a szennyezőforrások, a potenciális szennyezőforrások kibocsátásai, tevékenységének volumene, jellemzői alapján, illetve
b) az elszennyeződött terület szennyezettségére vonatkozó információk alapján – a c) pontban foglalt eltéréssel –, ha a szennyezettség mértéke talaj esetén 0,2 méter alatt legalább öt mintában, felszín alatti víz és talajnak nem minősülő földtani közeg esetén legalább egy mintában meghaladja a (B) vagy (E) szennyezettségi határértéket,
c) termőföld talajában legalább öt mintában a kockázatos anyag koncentrációja meghaladja a földtani közegre vonatkozó (B) szennyezettségi határértéket.
(6) A felügyelőség a kivizsgálás és a felszín alatti víz és a talaj védelmével összefüggésben más jogszabályok által közreműködésre feljogosított szakhatóságok állásfoglalása és a rendelkezésére álló adatok alapján mérlegeli, hogy a szennyezettség intézkedést igényel-e. Az (5) bekezdés c) pontja esetében a felügyelőségnek intézkednie kell.
(7) A kivizsgálás alapján a felügyelőség dönt
a) az adatszolgáltatásban foglalt adatok megfelelőségéről;
b) az ügy engedélyező hatósághoz való áttételéről;
c) rendkívüli, előre nem látható környezeti események vagy rendkívüli mértékű, azonnali beavatkozást igénylő vízszennyezés esetén szükséges, a vízminőségi kárelhárítással összefüggő, külön jogszabályok szerinti intézkedésről;
d) a szükséges környezetvédelmi hatósági intézkedés, eljárás megindításáról, így különösen az e rendelet szerinti engedélyezés alá vonásról, a kármentesítésről, valamint a Kt. 73. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálatról vagy arról, hogy
e) a felügyelőség tudomására jutott adatok további intézkedést nem igényelnek.
8. § (1) E rendelet alkalmazása keretében a mintavételezéseket és a felszín alatti víz- és földtani közegminőség vizsgálatokat – amennyiben van – a szabványban elfogadott eljárások szerint kell végezni.
(2) Az e rendelet alkalmazása során végzett minőségvizsgálati eredményeket tartalmazó dokumentációban fel kell tüntetni az alkalmazott vizsgálati szabvány megnevezését és számát, szabvány hiányában meg kell adni az alkalmazott eljárás leírását.
(3) A minőségvizsgálatot, illetőleg a mintavételeket csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet (laboratórium) végezheti.
9. § A felügyelőség a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg veszélyeztetése, szennyezése, károsodása esetén hozott kötelezettséget megállapító határozatának az érintett részére történő megküldésével egyidejűleg tájékoztatja a közegészségügyi, valamint a vízügyi hatóságot, védett természeti terület vagy természeti érték esetén a természetvédelmi hatóságot, valamint az eljárásban részt vevő 7. § (6) bekezdés szerinti érdekelt hatóságot, önkormányzatot, továbbá a terület tulajdonosát.
Az engedély
10. § (1) A kockázatos anyag elhelyezése, továbbá felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése (a továbbiakban: engedélyköteles tevékenység) – az 5. §-ban foglaltakra figyelemmel – a felügyelőség által kiadott engedély, illetőleg a felügyelőség szakhatósági állásfoglalásával más hatóság által kiadott engedély alapján történhet.
(2) A mezőgazdasági, illetve erdőgazdálkodási tevékenység során a természetes terhelésből, továbbá egyes anyagok felhasználásából származó terhelés engedélyezése külön jogszabály szerint történik.
(3) Az engedélyköteles tevékenység folytatójának az (1) bekezdésben szereplő engedély, illetve állásfoglalás megszerzése céljából elővizsgálatot kell végeznie.
(4) Az elővizsgálat eredményeire támaszkodó, e rendelet 4/1. számú melléklet szerinti kérelem alapján dönt a felügyelőség az (1) bekezdés szerinti engedélyről.
(5) A 4/1. számú melléklet II. fejezetében meghatározott feladatokat – a környezeti felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet szerinti jogosultsággal rendelkezők – végezhetnek.
Az engedély kiadásának feltételei
11. § (1) A felügyelőség a 10. § szerinti engedélyét, illetve állásfoglalását, valamint a Kt. 79. §-a szerinti működési engedélyt megadja, ha a környezeti adottságok, az alkalmazott műszaki védelem, annak ellenőrzöttsége, az elővizsgálat megállapításai, továbbá a fennálló összes többi körülmény együttes mérlegelése azt mutatja, hogy az e rendeletben foglalt kötelezettségek betartása biztosított, így különösen
a) a felszín alatti víz és a földtani közeg határértéket meghaladó szennyezettsége nem következik be;
b) a tevékenység folytatása nem jár az 5. § szerinti tilalmak megsértésével;
c) a tevékenység ellenőrzött körülmények között folyik.
(2) A felügyelőség az engedélyben, illetve a szakhatósági állásfoglalásban előírja a tevékenység folytatásának a 4/2. számú melléklet szerinti feltételeit, így különösen
a) a bevezetés módjára, a környezetvédelmi megelőző intézkedésekre, a műszaki védelemre, a tevékenység nagyságára, folytatására, továbbá az ellenőrzésre, a dokumentálásra, az adatszolgáltatásra, a monitoringra vonatkozó előírásokat;
b) a kibocsátási paramétereket, továbbá szükség esetén
ba) a felszín alatti vízre, a földtani közegre a (Ci) intézkedési szennyezettségi, illetve az (E) egyedi szennyezettségi határértékeket, valamint
bb) a (D) kármentesítési szennyezettségi határértékeket.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti kibocsátási paraméterek és határértékek megállapításához kötött eljárásokban minden esetben részt vesz szakhatóságként a közegészségügyi hatóság, a vízügyi hatóság, valamint a talajvédelmi hatóság.
Az engedély hatálya, ellenőrzése, módosítása,
visszavonása
12. § (1) A felügyelőség az engedélyt, állásfoglalását meghatározott időre, de legfeljebb tizenkét évre adja ki, és azt legalább négyévenként felülvizsgálja.
(2) Az engedélyes köteles az engedélyköteles tevékenység folytatásának az engedélyben rögzített feltételei, illetve annak felszín alatti vízre, földtani közegre gyakorolt hatásai változásairól – a változást követő 30 napon belül – az engedélyező hatóságot tájékoztatni. A 14. § (1) bekezdés szerinti alap-adatlap tartalmát érintő változásokat az alap-adatlapon kell közölni.
(3) Az engedély az engedélyes kérelmére módosítható és visszavonható.
13. § (1) Az engedélyt hivatalból módosítani kell, ha az engedély alapjául szolgáló, illetve az engedélyben rögzített feltételek, vagy a tevékenység felszín alatti vízre, földtani közegre gyakorolt hatása megváltozik, továbbá ha természeti vagy egyéb elháríthatatlan ok azt szükségessé teszi.
(2) A felszín alatti vizet veszélyeztető, a felszín alatti vizet, a földtani közeget szennyező, károsító tevékenység gyakorlását a felügyelőség korlátozza, felfüggeszti, vagy megtiltja, vagy a szükséges intézkedéseket az erre hatáskörrel rendelkező szervnél kezdeményezi, ha
a) a szennyezés, károsítás az emberi egészséget súlyosan veszélyezteti, vagy
b) a veszélyeztetés, a szennyezés vagy a károsítás az ismétlődő intézkedés ellenére is folytatódik, illetve
c) az okozó nem teljesíti a kármegelőzés érdekében hatósági határozattal előírt kötelezettségét vagy kármentesítési, illetve a vízminőségi kárelhárítási kötelezettségét, és a veszélyeztetés, szennyezés vagy károsítás folytatódik, továbbá
d) a környezethasználó nem a tőle elvárható gondossággal jár el a kármegelőzés érdekében és emiatt fennáll a szennyezés vagy ismétlődés veszélye.
(3) Az engedélyt vissza kell vonni, ha
a) a megváltozott feltételek folytán az engedélyt nem lehetne kiadni,
b) a (2) bekezdésben foglaltak azt szükségessé teszik.
(4) Az engedély módosításánál, visszavonásánál az engedély kiadására vonatkozó szabályok az irányadók.
Bejelentés, adatszolgáltatás
14. § (1) A felszín alatti víz veszélyeztetésével, terhelésével járó tevékenységek jellemzőit az ,,Alap-bejelentőlap a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről'' megnevezésű bejelentőlap (a továbbiakban: alap-adatlap), illetve ,,Részletes bejelentőlap a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről'' megnevezésű adatlap (a továbbiakban: részletes-adatlap), valamint ,,Éves jelentés a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről'' megnevezésű jelentés (a továbbiakban: éves jelentés) telephelyenkénti, a bejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezett telephelye szerint illetékes felügyelőséghez be kell nyújtani (a továbbiakban: bejelentés).
(2) Alap-adatlap benyújtására kötelezett
a) az engedélyköteles tevékenységet e rendelet hatálybalépését követően megkezdeni szándékozó, a 10. § (1) bekezdés szerinti engedély vagy szakhatósági állásfoglalás iránt kérelmet benyújtó;
b) akit a felügyelőség a 7. § (3) bekezdés szerint kötelez;
c) aki a 10. § (1) bekezdés szerint engedélyköteles tevékenységet végez.
(3) Részletes-adatlap benyújtására kötelezett
a) a (2) bekezdés a) pont szerinti kérelmet benyújtó;
b) akit a felügyelőség az alap-adatlapban foglaltak alapján arra kötelez;
c) e rendelet 3. számú melléklet szerinti tevékenységet folytatói közül az, aki felszín alatti víz veszélyeztetésével járó tevékenységet végez, és tevékenysége során kockázatos anyagot helyez el
ca) évi 100 tonna felett, amelynél a felszín alatti vízre vonatkozó (B) szennyezettségi határérték 1 mg/l vagy azon felüli,
cb) évi 1 tonna felett, amelynél a felszín alatti vízre vonatkozó (B) szennyezettségi határérték 1 mg/l alatti.
(4) Éves jelentést a (2) és (3) bekezdés szerinti azon kötelezettnek kell benyújtani, akit erre a felügyelőség – az alap-adatlap, illetőleg a részletes-adatlap adatainak értékelése alapján – határozattal kötelez.
(5) Az alap-adatlapot, illetőleg a részletes-adatlapot a benyújtás időpontjában érvényes adatok közlésével
a) a (2) bekezdés a) pontja és a (3) bekezdés a) pontja szerinti kötelezett az engedély iránti kérelem benyújtásakor, annak részeként,
b) a (2) bekezdés b) pontja, illetve a (3) bekezdés b) pontja szerinti kötelezett a határozatban megjelölt határidőre
köteles benyújtani.
(6) Az éves jelentést a tárgyévre vonatkozóan, a tárgyévet követő év január 31-éig kell benyújtani.
(7) Az alap-adatlapon közölt adatokban a tárgyévben bekövetkezett változást, a tárgyév utolsó napján érvényes adatokkal, az illetékes felügyelőségnél be kell jelenteni az éves jelentés részeként vagy új alap-adatlapon.
15. § (1) Az adatlapok és az éves jelentés űrlapja a Környezetvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatalos értesítőjében kerül közzétételre.
(2) A bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség a minisztérium vagy kijelölt szerve által közreadott nyomtatványon vagy számítógépes adathordozón teljesíthető. Az adatszolgáltatónak gondoskodnia kell a dokumentumok, illetve adatokat előállító és továbbító eljárások megfelelő archiválásáról.
(3) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörűségéért, a bejelentésre kötelezettre érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezésért a bejelentésre kötelezett a felelős.
16. § (1) A 14. § (1) bekezdése szerint bejelentett adatok helytállóságát a felügyelőség – a 7. § szerint, illetve engedéllyel rendelkező tevékenység esetén a 10–13. §-ok szerint eljárva – ellenőrzi.
(2) A felügyelőség a bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéseként tudomására jutott adatokat hatósági intézkedéseihez és a 17. § szerinti céljainak eléréséhez hasznosítja.
(3) A környezetvédelmi előírások nem teljesítése esetén, beleértve a bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségek elmaradását is – ha az bűncselekménynek nem minősül – a szabálysértési eljárás szabályai szerint kell eljárni.
A rendelettel összefüggő nyilvántartási rendszer,
az információk kezelése
A Környezetvédelmi Felszín Alatti Víz
és Földtani Közeg Nyilvántartási Rendszer
17. § (1) A rendelet tárgyával összefüggő irányítási, hatósági, szabályozási, nyilvántartási, tervezési, ellenőrzési, statisztikai, tájékoztatási, végrehajtási feladatok ellátása érdekében a miniszter az irányítása alatt álló hivatali szervezet és a felügyelőségek útján állami feladatként, a Kt. 64. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendszer részeként, a Kt. 66. § (2) bekezdése szerinti hatósági nyilvántartási rendszerrel összehangoltan Környezetvédelmi Felszín Alatti Víz és Földtani Közeg Nyilvántartási Rendszert (a továbbiakban: FAVI) működtet.
(2) A FAVI központja a minisztérium, regionális központjai a felügyelőségek.
(3) A FAVI az adminisztratív, azonosítási jellegű adatokon túlmenően a felszín alatti víz, a földtani közeg
a) veszélyeztetésével, terhelésével, szennyezésével, károsításával járó tevékenységet folytatókra és tevékenységükre,
b) veszélyeztetésére, terhelésére, szennyezésére, károsítására,
c) állapotára,
d) állapotával kapcsolatos követelményekre,
e) védelméhez kapcsolódó környezetvédelmi intézkedésekre
vonatkozó adatokat, információkat gyűjtő, nyilvántartó, feldolgozó és szolgáltató rendszer.
(4) A FAVI adatai e rendeletben szabályozott adatszolgáltatásokból, hatósági intézkedésekből, valamint más jogszabályok előírásainak megfelelően a minisztérium és a felügyelőségek tevékenysége során keletkező, illetve más szervektől országos vagy regionális szinten átvett adatokból, információkból származnak.
(5) A FAVI adatai nyilvánosak és közérdekűek vagy az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény alapján minősítettek. Az egyedi azonosítókkal nem rendelkező adatai statisztikai célra felhasználhatók a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19. § (3) bekezdésére is tekintettel.
(6) A FAVI működtetéséhez a már működő adatszolgáltatások keretében gyűjtött, a FAVI rendszerébe átvehető adatokat adatátvétellel kell biztosítani.
(7) A minősített adatok átadása, átvétele, adatkezelése és szolgáltatása során a minősített adatok kezelésének rendjéről szóló 79/1995. (VI. 30.) Korm. rendelet előírásai szerint kell eljárni.
(8) A felügyelőség az e rendelet szerint teljesített adatszolgáltatások alapján nyilvántartásba vett, feldolgozott adatokat tájékoztatás és adategyeztetés céljából megküldi az adatszolgáltatónak. Az adatszolgáltató a nyilvántartásba vett adatok pontosítását kezdeményezheti, amennyiben azok az adatszolgáltatásában közöltektől eltérnek.
(9) A felszín alatti vizek és a földtani közeg minőségével kapcsolatos nemzetközi adatszolgáltatásokért az érintett miniszterek bevonásával a miniszter a felelős.
A kármentesítés
18. § (1) A kármentesítés szakaszai
a) tényfeltárás, amely felderítő és részletes vizsgálatból állhat;
b) műszaki beavatkozás;
c) utóellenőrzés.
(2) A kármentesítés bármely szakasza szükség szerint megismételhető.
(3) Ha a 4. § (2) és (3) bekezdés alapján az állam köteles a kármentesítésre, akkor a felügyelőség a kármentesítésre vonatkozó határozatok teljesítési határidejének megállapításakor, a 4. § (8) bekezdés szerinti szervezettel köteles egyeztetni, figyelembe véve a 4. § (6) és (9) bekezdés szerinti Alprogramok ütemezését is.
(4) A kármentesítés során biztosítani kell, hogy a szennyezés ne tevődjön át más környezeti elemre, illetve hogy az a lehető legkisebb környezeti veszélyeztetést, környezetkárosodást okozza.
(5) A felügyelőség e rendelet 19–28. §-aiban szabályozott eljárásról vagy azok egy részéről a környezeti kockázatot mérlegelve összevont határozatot is hozhat indokolt esetben.
Tényfeltárás
19. § (1) A felügyelőség a 18. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felderítő és részletes tényfeltárást – a 7. § (7) bekezdés d) pontja alapján – elrendelő határozatának tartalmaznia kell:
a) a felszín alatti víz, a földtani közeg szennyezettség valószínűségének megállapításakor figyelembe vett tényezőket, jellemzőiket, az ezekkel kapcsolatos eljárások, vizsgálatok megjelölésével, a kémiai vizsgálatok esetében megadva a kívánatos kimutatási határértéket is,
b) a tényfeltárási záródokumentáció benyújtási határidejét,
c) a tényfeltárásra kötelezett megnevezését,
d) a valószínű szennyezettség által feltételezhetően érintett terület megjelölését,
e) tényfeltárási terv készítésének előírását, benyújtási határidejét, ha a szennyezettség kiterjedése, illetve a földtani felépítés és a vízföldtani viszonyok bonyolultsága azt szükségessé teszi.
(2) A tényfeltárási tervnek tartalmaznia kell a tényfeltárással kapcsolatos mindazon munkát, s annak havi ütemezését, amely a tényfeltárási záródokumentáció megalapozott összeállításához szükséges, beleértve a tényfeltárás időtartama alatt üzemelő monitoring rendszer vagy szükség esetén az utóellenőrzés tervét.
(3) A tényfeltárási tervet az (1) bekezdés szerinti határozatban megjelölt határidőre engedélyezésre be kell nyújtani a felügyelőséghez.
20. § (1) A tényfeltárási munkák megkezdését és a tényfeltárás során észlelt bármilyen rendkívüli körülményt haladéktalanul be kell jelenteni a felügyelőségnek.
(2) A tényfeltárást dokumentálni kell. A záródokumentációt a 6. számú melléklet szerint kell összeállítani, és be kell nyújtani a felügyelőséghez.
(3) A feltárás során észleltek alapján, a tényfeltárásra kötelezett kezdeményezésére, indokolt esetben, a felügyelőség engedélyezi a tényfeltárási tervtől való eltérést, a terv módosítását.
21. § (1) A (D) kármentesítési szennyezettségi határérték – szükség esetén részterületenként és mélység szerint eltérő – meghatározásánál figyelembe kell venni
a) a terület földtani, vízföldtani viszonyait és a 2/1. vagy a 2/2. számú melléklet alapján megállapított érzékenységét,
b) a kockázatos anyagokra vonatkozó (B) szennyezettségi, (E) egyedi szennyezettségi és (Ci) intézkedési szennyezettségi határértéket,
c) a szennyezettséget, károsodást megelőző korábbi, feltételezhető állapotot, továbbá az (Ab) bizonyított háttér-koncentráció értékeit,
d) a szennyezett területen és a teljes hatásterületen folyó, illetve tervezett területhasználatokat a településrendezési tervek alapján, és ennek megfelelően az emberi egészségkockázat mértékét,
e) az alkalmazásra javasolt kárenyhítési vagy kárcsökkentési technológiát,
f) a kockázatfelmérés eredményét,
g) a kármentesítés műszaki és pénzügyi megvalósíthatóságát, költséghasznosságát.
(2) A meghatározott (D) kármentesítési szennyezettségi határérték
a) nem lehet alacsonyabb, mint a bizonyított (Ab) háttér-koncentráció (mint alsó határ),
b) nem lehet magasabb, mint a területhasználatok figyelembevételével az a legnagyobb koncentráció egy adott területen (térrészben), amely még nem veszélyezteti az emberi egészséget, az élővilágot, továbbá az engedélyezett vízhasználatokat (mint felső határ).
22. § (1) A felügyelőség a tényfeltárási záródokumentáció, valamint az érintett szakhatóságok állásfoglalása – illetőleg a területfelhasználás tekintetében a településrendezési terv – alapján határozattal dönt a záródokumentáció elfogadásáról, valamint a szennyezettséggel, károsodással kapcsolatos további feladatokról
a) a tényfeltárás folytatásáról,
b) az (E) egyedi szennyezettségi határérték, illetőleg a (D) kármentesítési szennyezettségi határérték megállapításáról,
c) ha a szennyezettség meghaladja a (D) kármentesítési szennyezettségi határértéket, a műszaki beavatkozás elvégzésének szükségességéről, illetve a műszaki beavatkozás megvalósítási tervének elkészítéséről és benyújtásáról,
d) a kármentesítés szüneteltetéséről,
e) az utóellenőrzés elrendeléséről,
f) a kármentesítés befejezéséről, ha minden körülmény együttes mérlegelése azt mutatja, hogy a szennyezettség alacsony mértéke miatt további kármentesítési munkára nincs szükség.
(2) A kármentesítés szükségességének megítélésére, a (D) kármentesítési szennyezettségi határérték megállapítására irányuló eljárásban a közegészségügyi hatóság minden esetben szakhatóságként vesz részt.
Műszaki beavatkozás
23. § (1) A 18. § (1) bekezdés b) pontja szerinti műszaki beavatkozás a 22. § c) pontja szerinti tevékenységekre vonatkozó felügyelőségi határozat alapján kezdődik.
(2) A műszaki beavatkozási tervnek a 7/1. számú mellékletre való tekintettel tartalmaznia kell különösen:
a) a felügyelőség által megállapított (D) kármentesítési szennyezettségi határértéket,
b) az a) pontnak megfelelő műszaki beavatkozás kiviteli tervét, a munkák ütemezését,
c) a műszaki beavatkozás időtartama alatt üzemelő monitoring, továbbá a műszaki beavatkozást követő utóellenőrzési rendszer kiviteli tervét és üzemeltetési utasítását,
d) a kitermelt kockázatos anyag tárolására, ártalmatlanítására vonatkozó tervet.
(3) A felügyelőség a műszaki beavatkozási terv alapján dönt a műszaki beavatkozás elrendeléséről.
(4) A műszaki beavatkozást elrendelő határozat tartalmi követelményeit a 7/1. számú melléklet tartalmazza.
(5) A műszaki beavatkozási munkák megkezdését be kell jelenteni a felügyelőségnek, amely a munkálatokat köteles ellenőrizni. Az ellenőrzés előzetes bejelentés nélkül is végrehajtható. A műszaki beavatkozási munkákat dokumentálni kell.
(6) A műszaki beavatkozás során észleltek alapján, a kötelezett kezdeményezésére, indokolt esetben, a felügyelőség engedélyezi a műszaki beavatkozási tervtől való eltérést, a terv módosítását.
24. § (1) A műszaki beavatkozás befejezését a felügyelőségnek a munkák befejezését követő 8 napon belül kell jelenteni és biztosítani kell ellenőrző mintavétel lehetőségét.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jelentésnek tartalmaznia kell az elrendelő határozat számát, tárgyát, a munka építési napló szerinti befejezésének időpontját, valamint a hatósági ellenőrző mintavétel biztosításának módját.
(3) A felügyelőség az (1) bekezdés szerinti jelentést nyilvántartásba veszi, erről tájékoztatja a jelentés benyújtóját.
(4) Ellenőrző mintavételre a műszaki beavatkozási záródokumentáció elbírálásáig kerülhet sor.
25. § (1) A 7/2. számú melléklet szerinti tartalmú, műszaki beavatkozási záródokumentációt a műszaki beavatkozási munkák befejezését követő 30 napon belül be kell nyújtani a felügyelőséghez.
(2) A felügyelőség a műszaki beavatkozási záródokumentáció kézhezvételét követően határoz
a) a műszaki beavatkozás elégtelensége esetén annak folytatásáról,
b) a további tényfeltárás elrendeléséről, vagy
c) a műszaki beavatkozás befejezéséről a záródokumentáció elfogadásával, továbbá
d) a monitoring fenntartásáról, fejlesztéséről, üzemeltetéséről és az egyéb utóellenőrzési feladatokról, illetve
e) a kármentesítés befejezéséről.
Utóellenőrzés
26. § (1) A kármentesítés 18. § (1) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti szakaszaiban folytatott tevékenység környezetre gyakorolt hatását, eredményességét, a szennyezettség, károsodás mértékét, megszűnését folyamatosan, illetőleg az egyes szakaszok befejezését követően, a kármentesítésre kötelezett a kármentesítés 18. § (1) bekezdés c) pontja szerinti utóellenőrzés keretében ellenőrzi.
(2) Az utóellenőrzés magában foglalja annak
a) tervezését,
b) működtetését,
c) felülvizsgálatát.
(3) Az utóellenőrzés a 22. § (1) bekezdés e) pontja, valamint a 25. § (2) bekezdés d) pontja szerinti felügyelőségi határozat alapján folyik, az utóellenőrzés tervének és üzemeltetési rendjének megfelelően.
(4) A kármentesítéssel érintett terület és a hatásterület állapotának megismerésére szolgáló, hatósági határozattal előírt utóellenőrzés magába foglalja:
a) a vizsgált környezeti elemek meghatározott paramétereinek mérését, megfigyelését, észlelését;
b) a mérési, megfigyelési és észlelési adatok gyűjtését, feldolgozását, nyilvántartását, rendszeres értékelését;
c) az utóellenőrzést elrendelő felügyelőségi határozat szerinti tartalmú és gyakoriságú adatszolgáltatást,
d) értékelő tanulmány készítését, határozatban megadott gyakorisággal,
e) az utóellenőrzés módosítására vonatkozó felülvizsgálatai terv készítését.
(5) A monitoring kialakítására vonatkozó utóellenőrzés terv kiterjed:
a) a megfigyelendő területen kialakítandó monitoring rendszer részévé átalakítható objektumok felülvizsgálatára,
b) a vizsgálatba vont környezeti elemek, paraméterek, komponensek meghatározására,
c) a mérő-, megfigyelő-, észlelő és ellenőrző rendszer típusainak meghatározására, a telepítési terv elkészítésére.
(6) Az utóellenőrzés üzemeltetési terve környezeti elemenként tartalmazza:
a) a vizsgálandó paraméterek, komponensek mérésének, megfigyelésének, észlelésének gyakoriságát,
b) a mérések, megfigyelések, észlelésék, továbbá a mintavételezések módszertanát és ezek dokumentálását,
c) a mért, észlelt, megfigyelt adatok nyilvántartását és a feldolgozási rendjét,
d) a monitoring keretében keletkezett adatokra támaszkodó állapotértékelés módszertanát, illetőleg az értékelés gyakoriságát,
e) az adattárolás, adatszolgáltatás rendjét.
(7) A monitoring üzemeltetése során jelentkező, a tervezettől eltérő körülmények esetén az utóellenőrzés módosítására vonatkozó (4) bekezdés e) pont szerinti felülvizsgálatot azonnal el kell rendelni, és az üzemeltetést a (6) bekezdés szerinti módosított üzemeltetési terv szerint kell végezni.
(8) Az utóellenőrzést
a) a (D) kármentesítési szennyezettségi határérték elérését követően legalább 4 évig,
b) a tartós környezetkárosodás teljes időtartama alatt
folytatni kell.
(9) A (8) bekezdés a) pontban foglaltaktól a felügyelőség indokolt esetben eltérhet.
(10) Az utóellenőrzési záródokumentáció magába foglalja az (5), (6) és (7) bekezdés szerinti tevékenység bemutatását, továbbá a vizsgált környezeti elemek összefoglaló állapotértékelését.
(11) Az utóellenőrzés befejezésével elkészülő utóellenőrzési záródokumentáció alapján a felügyelőség határozatot hoz:
a) műszaki beavatkozás végzéséről, esetleges kiegészítéséről,
b) szükség esetén az utóellenőrzés folytatásáról,
c) az utóellenőrzés befejezéséről.
A kármentesítéssel összefüggő rendelkezések
27. § (1) A kármentesítés során a felszín alatti víztől, földtani közegtől elválasztásra került kockázatos anyagok, valamint az eredeti környezetéből (helyéről) kitermelt és a kívánt mértékig a legjobb elérhető technika alkalmazásával sem tisztítható anyag kezelésére, ártalmatlanítására a hulladékokra vonatkozó külön jogszabályok előírásait kell alkalmazni.
(2) A vízminőségi kárelhárítással összefüggő feladatokról szóló külön jogszabály szerinti1 kárelhárítási feladatok ellátása után hátramaradt szennyezettség vizsgálatára, kármentesítési feladataira e rendelet előírásait kell alkalmazni.
(3) Az engedélyes a felügyelőség jóváhagyását követő 30. napon belül megküldi adatgyűjtés, további adatszolgáltatás céljából a tényfeltárási, műszaki beavatkozási, utóellenőrzési záródokumentáció egy példányát a Magyar Geológiai Szolgálatnak.
28. § (1) Ha egy adott műveletből vagy mulasztásból származó, egy adott helyen lévő (pontszerű) szennyező forrásból származó szennyezés tényfeltárása, utóellenőrzése más – a 4. § (2) bekezdés alá nem tartozó – tulajdonában (használatában) álló területet érint, az érintett ingatlan tulajdonosa (használója) tűrni tartozik az államigazgatási határozat alapján végzett kármentesítési tevékenység végzését az ingatlanán.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan rendeltetésszerű használatát kizáró kármentesítésre csak akkor kerülhet sor, ha az más módon, más ingatlanról nem végezhető el, és ha az csak időlegesen korlátozza a rendeltetésszerű használatot.
(3) Az (1) bekezdés szerinti érintett ingatlan területén végzett kármentesítési tevékenység során okozott károkért az ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) kártalanítani kell. A kártalanítás mértékét és módját a kártérítés szabályai szerint kell meghatározni.
(4) Az engedélyes a kármentesítési (tényfeltárás, utóellenőrzés) munkák megkezdésének idejét az érintett terület tulajdonosával (kezelőjével, használójával) a tevékenység megkezdése előtt legalább 30 nappal közölni köteles.
(5) Többfajta művelethez vagy mulasztáshoz kapcsolódó, egymással összefüggő hatású pontszerű szennyezőforrások összessége (foltszerű szennyező forrás) esetében az (1), (2), (3) és (4) bekezdésben foglaltak mellett a kármentesítést összehangoltan, több felelős esetében az egyetemleges felelősség érvényesítésével kell végezni, a Kt. 102. §-a szerint.
Tartós környezeti károsodás
29. § (1) Tartós környezeti károsodás esetén a Kt. 52. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak szerint kell eljárni.
(2) A felügyelőség a tartós környezetkárosodás tényét a tényfeltárási eredmények alapján, a károsodás jellegének és mértékének meghatározásával, hatósági határozatban állapítja meg, ha
a) a károsodás előtti környezeti állapot csak beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható helyre;
b) a tényfeltárás záródokumentációjának benyújtásától számított meghatározott idő alatt
ba) a tervezett műszaki beavatkozással, illetve
bb) a műszaki beavatkozás elmaradása vagy késedelme miatt
a terület területhasználatnak megfelelő környezeti állapot 4 éven belül nem érhető el.
(3) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés esetén a tartós környezetkárosodás jellege lehet:
a) földtani közeg kockázatos anyag által okozott károsodása,
b) felszín alatti víz kockázatos anyag által okozott károsodása,
c) az a) és b) pont szerinti károsodás együtt.
(4) Az (1) bekezdés szerinti bejegyzés kiterjed
a) a károsodást okozó kockázatos anyag megnevezésére tételesen, vagy az anyagcsoport megjelölésére, valamint
b) a tartós környezetkárosodás miatt a határozatban – vagy más jogszabály alapján a tartós károsodással összefüggésben – esetlegesen megállapított területhasználati korlátozásra, továbbá
c) az elvégzett kármentesítésre, a (D) kármentesítési szennyezettségi határérték feltüntetésével.
(5) A tartós környezetkárosodás tényét a felügyelőség négyévente, illetve az ügyfél kérésére felülvizsgálja és intézkedik a változások ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséről, illetve annak törléséről.
(6) Ha a károsodott területen több, különböző jellegű, illetve eltérő kockázatos anyag által okozott tartós károsodás fordul elő, a határozatban valamennyit meg kell jelölni.
(7) A tartós környezetkárosodás mértékeként az ingatlan-nyilvántartásba – vázrajzi lehatárolással – bejegyzendő a tartósan károsodott földterület nagysága, illetve felszín alatti víz károsodása esetén a károsodott térrész felszíni vetületének nagysága, a (5) bekezdés alapján annak változása.
(8) A tartósan károsodott területek ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésének kezdeményezésével egyidejűleg a felügyelőség megküldi határozatát a terület tulajdonosának, használójának, továbbá az érintett önkormányzatnak és hatóságoknak. E szerint jár el az (5) bekezdés szerinti módosulások esetében is.
Jogkövetkezmények
A felszínalattivíz-védelmi bírság
30. § (1) A tevékenységet folytató
a) az 5. § szerinti tilalmak megszegése, vagy
b) jogerős kármentesítési műszaki beavatkozásra vonatkozó határozat végre nem hajtása
miatt felszínalattivíz-védelmi bírságot (a továbbiakban: bírságot) köteles fizetni.
(2) A bírság
a) az (1) bekezdés a) pont szerinti tényállás, az 5. § szerinti tilalmak megszegése esetén a bírság egyenlő a tilalom megszegési tényezővel (FABa),
b) az (1) bekezdés b) pont szerinti tényállás esetén a bírság egyenlő a szennyezettségi, károsodási tényezővel (FABb).
(3) A tilalommegszegési tényező (FABa) számítását a 8/1. számú melléklet tartalmazza.
(4) A szennyezettségi, károsodási tényező (FABb) a 8/2. számú mellékletben szereplő képlet szerinti számítás eredménye.
(5) A 8/1. számú melléklet I. pontjában és a 8/2. számú mellékletekben meghatározott képletet külön-külön kell alkalmazni
a) az egyes kockázatos anyagokra,
b) a felszín alatti víz szennyezésére, illetve károsodására, valamint a földtani közeg szennyezésére,
amelyek eredményeinek összege adja meg a fizetendő bírságot.
A bírság megállapításának szabályai
31. § (1) A felügyelőség a bírságot e rendelet 8/1. és 8/2. számú mellékletek szerinti számításokhoz szükséges hivatalból rendelkezésére álló és számára az ügyfél által szolgáltatott alapadatok ismeretében állapítja meg.
(2) Tilalom megszegése esetén a 30. § (2) bekezdés a) pontja szerinti bírságot a felügyelőség a tényfeltárás vagy a 33. § szerinti szűkített tényfeltárás elfogadását követően hatósági határozatban állapítja meg.
(3) Ha a felügyelőség kármentesítési műszaki beavatkozást rendel el, és a kármentesítési kötelezettség teljesítésének időpontja vagy módja a határozatnak nem felel meg, akkor a felügyelőség e tény megállapítását követően a 30. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bírságot határozatban állapítja meg.
32. § (1) A felügyelőség a bírságot elrendelő hatósági határozatban a bírság megfizetésére legfeljebb 90 napos határidőt állapít meg.
(2) Nem kell a bírságot kivetni, ha mértéke az 50 000 forintot nem éri el.
(3) Korábban elszennyeződött területen, a korábbival azonos kockázatos anyag szennyezés esetében, a korábbi szennyezésért nem felelős szennyezőre vonatkozó, a 30. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bírság megállapításakor a kockázatos anyag koncentrációjának, illetve az érintett terület nagyságának növekményét kell figyelembe venni.
(4) A felelőssel szemben ugyanazon a területen a korábban bekövetkezett és az új szennyezésért a bírság ismételten is kivethető.
(5) A 28. § (5) bekezdés szerinti, több felelőshöz tartozó, egymással összefüggő hatású foltszerű szennyező forrás esetében, a Kt. 102. §-a szerint az egyetemleges felelősség érvényesítésével kell a 30. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bírságot megállapítani.
(6) A bírságot a Környezetvédelmi Alap célelőirányzat számlájára kell befizetni a felügyelőség által kivetett környezetvédelmi bírságokra vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával.
A bírság elrendelése szűkített tényfeltárás alapján
33. § (1) A felszín alatti vizekbe történő bevezetésre vonatkozó 5. § szerinti tilalom megszegése esetén, a felügyelőség szűkített tényfeltárást is elrendelhet.
(2) A szűkített tényfeltárás a felszín alatti vízbe közvetlenül bevezetett, illetőleg a felszín alatti vizet veszélyeztető anyagok minőségének, mennyiségének megállapítására, a felszín alatti vízbe jutó kockázatos anyag lejutási mélységének meghatározására terjed ki.
(3) A bírságot a felügyelőség a szűkített tényfeltárás elfogadását követően hatósági határozatban állapítja meg, függetlenül a kármentesítési műszaki beavatkozás elrendelésétől.
(4) Ha kármentesítési műszaki beavatkozás elrendelésére is sor kerül, a szennyezettségi, károsodási tényező (FABb) szerinti bírság elrendelése a 31. § (3) bekezdésében foglaltak szerint történik.
Átmeneti és záró rendelkezések
34. § (1) E rendelet – a (2) bekezdés kivételével – 2000. június 7-én lép hatályba.
(2) E rendelet 8. § (3) bekezdésben foglaltak 2001. május 1-jén lépnek hatályba.
(3) A rendelet hatálybalépésekor a tilalom megszegésével járó tevékenységet folytatónak az 1. számú melléklet I. listás anyagainak közvetlen bevezetését 2002. december 31-ig meg kell szüntetnie.
(4) A rendelet hatálybalépésekor már minőségében károsodott felszín alatti víz, földtani közeg károsodását a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területeken a 4. § (2) bekezdés szerinti kötelezettnek legkésőbb 2010. december 31-ig kell megszüntetni.
(5) A rendelet hatálybalépésekor már folyamatban lévő, e rendelet szerint engedélyköteles tevékenység folytatójának bejelentését, adatszolgáltatását követően a felügyelőség a Kt. 73. § (1) bekezdés szerinti felülvizsgálatot rendel el e rendelet hatálybalépésétől számított három éven belül.
(6) A rendelet hatálybalépésekor már meglévő olyan szennyvíztározók, mesterséges tavak esetében, ahol K1 kockázatos anyag közvetlen bevezetése felszín alatti vízbe nem történik, a felügyelőség az érdekeltet e rendelet hatálybalépésétől számított két éven belül kötelezi a Kt. 73. § (1) bekezdés szerint környezetvédelmi felülvizsgálatra. Ezek a tevékenységek a felülvizsgálat eredményéig a 30. § (1) bekezdés a) pont szerinti jogkövetkezmények alól mentesülnek.
(7) A rendelet hatálybalépésekor e rendelet 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységet folytató esetében a (5) bekezdés szerint kell eljárni. Ezek a tevékenységek a felülvizsgálat eredményéig a 30. § (1) bekezdés a) pont szerinti jogkövetkezmény alól mentesülnek.
(8) A rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő tevékenységeknek 2007. október 31-ig meg kell felelni e rendelet előírásainak a (5), (6), (7) és (8) bekezdésben foglalt eltéréssel.
(9) E rendelet 14. § (2) bekezdés c) pontja, illetve a 14. § (3) bekezdés c) pontja szerinti kötelezett e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő tevékenységéről, a hatálybalépést követő 180 napon belül köteles a felügyelőséghez a 14. § (1) bekezdés szerinti alap-adatlapot, részletes-adatlapot benyújtani, a benyújtás időpontjában érvényes adatok közlésével.
(10) A 2001. március 1-jét követően jóváhagyásra kerülő új vagy módosított településrendezési tervekben fel kell tüntetni a területek szennyeződés érzékenység szerinti besorolását.
35. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény végrehajtásáról szóló 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet
a) 23. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:
b) 27. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és egyéni vállalkozó, amelynek üzeme)
(köteles fizetni.)
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a szennyvízbírságról szóló 3/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés 1. § (2) bekezdés b) pontja hatályát veszti.
(3) E rendelet végrehajtásáról a környezetvédelmi miniszter gondoskodik. E feladatának ellátása körében megteszi a végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket, és kidolgozza, továbbá módosítja a alap-adatlap és az éves jelentés adatlapját, és azokat a minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.
36. § Felszín alatti vizekbe történő határon túlnyúló hatású bevezetések esetében, a bevezetést engedélyezni szándékozó hatóság köteles a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól szóló – a 172/1999. (XII. 6.) Korm. rendelettel módosított – 152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet szabályai szerint eljárni.
37. § Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a felszín alatti vizeknek egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezésével szembeni védelméről szóló 80/68/EGK tanácsi irányelvvel.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. számú melléklet a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelethez
,,Tanács 80/68 (1979. XII. 17.)'' számú irányelv függeléke
2/1. számú melléklet a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelethez
2/2. számú melléklet a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelethez
3. számú melléklet a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelethez
4/1. számú melléklet a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelethez
4/2. számú melléklet a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelethez
5. számú melléklet a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelethez
6. számú melléklet a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelethez
7/1. számú melléklet a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelethez
tartalmi követelményei
7/2. számú melléklet a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelethez
tartalmi követelményei
8/1. számú melléklet a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelethez
[5. § (1) bekezdés b)–c) pont] megszegése esetén
8/2. számú melléklet a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelethez
A vízminőségi kárelhárítással összefüggő feladatokról szóló 132/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet.
Amennyiben a II. Jegyzékben egyes anyagok rákkeltő mutagén, teratogén tulajdonságokkal rendelkeznek, úgy azokat az I. Jegyzék 4. tétele tartalmazza.
