33/2000. (XII. 26.) OM rendelet

1. § (1) A rendelet hatálya az állami felsőoktatási intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a honvédelmi miniszter, valamint a belügyminiszter által felügyelt felsőoktatási intézményekre, továbbá a 17. § (2) bekezdésében meghatározott közalkalmazottakra.

2. § Felsőoktatási intézményben oktatói munkakörben közalkalmazotti jogviszony büntetlen előéletű személlyel létesíthető.

3. § (1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 22. §-ának (1) bekezdése, valamint a 71. §-a (1) bekezdésének a) pontja és a 74. §-a (1) bekezdésének s) pontja szerinti egyetemi tanári és főiskolai tanári kinevezés egy meghatározott felsőoktatási intézményre vonatkozik. A kinevezés alapján a közalkalmazotti jogviszony létesítésére vagy módosítására vonatkozó okmányt a felsőoktatási intézmény vezetője készíti el, amelyben a (3) bekezdésben foglaltakon túl, rendelkezni kell a kinevezett egyetemi, illetve főiskolai tanár intézményen belüli munkavégzésének helyéről is (kar, karon belüli szervezeti egység).

(2) Felsőoktatási intézményben oktatói munkakörbe az Ftv. 14. §-ának (1) és (4) bekezdésében meghatározott feltételekkel rendelkező közalkalmazott nevezhető ki.

(3) A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a felsőoktatási intézmény munkáltatói jogkört gyakorló vezetője a kinevezési okmányban határozza meg:

(4) Felsőoktatási intézményben oktatói munkakörben közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező oktatóval ugyanazon egyetemen, főiskolán oktatói munkakörben munkavégzésre irányuló további közalkalmazotti jogviszony nem létesíthető.

(5) Helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére létesített határozott idejű közalkalmazotti jogviszony az öt évet meghaladhatja.

4. § (1) A felsőoktatási intézményekben magasabb vezető beosztások a következők:

(2) A felsőoktatási intézményekben vezető beosztások a következők:

(3) Magasabb vezető és vezető beosztás ellátásával nem bízható meg az a közalkalmazott, aki – illetve akinek közeli hozzátartozója – a munkáltatóhoz hasonló tevékenységet folytató és a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak tagja, illetve tisztségviselője.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott feltétel a megbízás egész időtartamára vonatkozik.

(5) Nem bízható meg magasabb vezetői és vezetői megbízás ellátásával az a közalkalmazott, aki a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozójával – a megbízás következtében – közvetlen irányítási (felügyeleti), illetve közvetlen elszámolási vagy ellenőrzési kapcsolatba kerülne.

(6) Ha az (1) bekezdés k) pontjában foglalt megbízást teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató nyeri el, megbízatása idejére oktatói tevékenységét részben vagy egészben szüneteltetheti.

(7) Az (1) bekezdés j) pontja alkalmazásában önálló oktatási szervezeti egységnek az minősül, amelyet a felsőoktatási intézmény a szervezeti és működési szabályzatában az Ftv. 47. §-ának (3)–(4) bekezdésében foglaltak szerint, az intézmény gazdálkodása, működése, szervezete alapján önálló oktatási szervezeti egységként határoz meg.

(8) A (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában más szervezeti egységnek az Ftv. 50. §-ának (1) bekezdése alapján létesült szervezeti egységek tekintendők.

(9) Az (1) bekezdésben felsoroltak közül – pályázat alapján – legfeljebb négy évig terjedő határozott időre adható a következő magasabb vezető beosztás ellátására megbízás, amely megszakítás nélkül, pályázat alapján egy ízben legfeljebb négy évre meghosszabbítható:

(10) Az (1) bekezdésben felsoroltak közül a felsőoktatási intézmény szabályzatában megjelölt határozott időre szóló megbízás adható a következő magasabb vezetői beosztás ellátására:

(11) A felsőoktatási intézmény gazdasági (fő)igazgatójának az oktatási miniszter egyetértésével adható legfeljebb öt évre szóló határozott idejű magasabb vezetői megbízás. A megbízás több alkalommal megismételhető.

(12) A magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazottak esetében a felsőoktatási intézmény a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg a megbízás ellátásának felső korhatárát.

(13) Határozott időre szóló magasabb vezetői megbízás adható az oktatási, tudományos kutatási, művészeti szervezeti egység vezetője részére, illetőleg határozott időre szóló vezetői megbízás adható a nem önálló oktatási, tudományos kutatási, művészeti szervezeti egység vezetője részére. A magasabb vezetői, illetőleg vezetői megbízás legfeljebb öt évre szólhat, amely az Ftv. 63. § (4) bekezdésében foglaltak szerint ismételhető meg.

5. § (1) A magasabb vezetői beosztásra vonatkozó pályázatot a rektor, a főiskolai rektor, valamint a főiskolai főigazgató esetében a felsőoktatási intézményt felügyelő miniszter hirdeti meg a minisztérium hivatalos lapjában. Más esetekben a magasabb vezetői beosztásra és vezetői beosztásra vonatkozó pályázatot a felsőoktatási intézmény vezetője – figyelembe véve a (3)–(6) bekezdésben meghatározott pályázati felhívás tartalmára vonatkozó rendelkezéseket – a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint teszi közzé.

(2) A rektor, a főiskolai rektor, valamint a főiskolai főigazgató magasabb vezetői megbízásra vonatkozó pályázati felhívásának tartalmaznia kell:

(3) A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó

(4) A pályázathoz mellékelni kell:

(5) A pályázat benyújtási határideje nem lehet kevesebb a hivatalos lapban történt megjelenéstől számított 30 napnál.

(6) Ha a pályázó az adott felsőoktatási intézménnyel a pályázat benyújtását megelőzően közalkalmazotti jogviszonyban állt és a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott okiratok eredeti példányát a felsőoktatási intézmény őrzi, a főtitkár igazolhatja, hogy az azokról készült fénymásolat az eredetivel megegyezik.

6. § (1) Minősíteni kell – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel –

(2) Nem kell minősíteni azt a közalkalmazottat, akinek a Kjt. 37/B. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltétel bekövetkezéséig kevesebb, mint öt éve van hátra, kivéve, ha ezt a Kjt. 40. §-ának (2) bekezdése alapján kéri.

7. § (1) A magasabb vezető, valamint a vezető beosztású közalkalmazott nem lehet vezető tisztségviselője olyan gazdasági társaságnak, amelyben az a felsőoktatási intézmény, amellyel a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyban áll, alapítói, tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik.

(2) A közalkalmazott 8 napon belül köteles írásban bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve, ha közalkalmazotti jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlenségi helyzetbe kerül.

8. § (1) A Munka Törvénykönyve 117. §-ának (1)–(2) bekezdése szerinti napi munkaidő tartamának alapulvételével a felsőoktatási intézményeknek az alkalmazás, az előmenetel, a folyamatos alkalmasság követelményeit meghatározó oktatói-kutatói követelményrendszerben az egyes oktatói munkaköröket illetően szabályozni kell – az Ftv. 35. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti oktatói foglalkozások és az Ftv. 35. §-ának (2)–(3) bekezdése szerint ellátandó feladatok tekintetében – az egyes oktatói munkakörök kötelező óraszámát.

(2) A felsőoktatási intézmény oktatói követelményrendszerében és a közalkalmazott munkaköri leírásában az (1) bekezdésen túl meg kell határozni az Ftv. 35. §-ának (1)–(3) bekezdése alapján kötetlen munkaidővel járó oktatói feladatokat is, így különösen azokat, amelyek biztosítják a hallgatókkal és a doktori képzésben résztvevőkkel való kellő időtartamú és gyakoriságú kapcsolattartást, az egyetemi, főiskolai képzési és kutatóhelyek szellemi műhelyként való működtetését. A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkaidő beosztásának meghatározása során előírhatja a munkahelyen való tartózkodás feltételeit.

9. § (1) Felsőoktatási intézményben a művésztanár, a mérnöktanár, a műszaki (gazdasági) tanár, a műszaki (gazdasági) oktatók, a nyelvtanár, a testnevelő tanár, a kollégiumi nevelőtanár oktatói és nem oktatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak fizetési osztályba sorolását, a besorolás képesítési feltételeit és a képesítési feltételek alól történő felmentés eseteit – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a 2. számú melléklet határozza meg.

(2) Többkarú felsőoktatási intézményben az oktatót egyetemi karon kizárólag egyetemi tanári, egyetemi docensi, egyetemi adjunktusi vagy egyetemi tanársegédi munkakörbe, főiskolai karon pedig főiskolai tanári, főiskolai docensi, főiskolai adjunktusi vagy főiskolai tanársegédi munkakörbe lehet besorolni. Az oktató az egyetem főiskolai karán, továbbá főiskolán egyetemi tanári munkakörbe is besorolható.

(3) Ha korábban az adott szakterületen nem volt felsőfokú (egyetemi, főiskolai) képzés – az Ftv. 120. §-ának (2) bekezdésére tekintettel – a művésztanár munkakör betöltésénél a közalkalmazott művészi teljesítménye alapján a szükséges iskolai végzettség, illetve szakképzettség megszerzése alól véglegesen mentesül.

(4) A képesítési feltételek, a szükséges iskolai végzettség megszerzése alól mentesül az a közalkalmazott, akinek a Kjt. 37/B. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltétel bekövetkezéséig kevesebb, mint öt éve van hátra.

10. § A felsőoktatási intézményben a 2. számú mellékletben meghatározott munkakörben a közalkalmazott fizetési fokozatok közötti várakozási idejét – a Kjt. 63. §-ának (2) bekezdésben megjelölt, művészeti területen foglalkoztatottak kivételével – a megszerzés évében egy évvel csökkenteni kell, ha a közalkalmazott állami kitüntetésben részesült.

11. § A felsőoktatásban a Kjt. 66. §-ának (3) bekezdésében meghatározott illetménynövekedés illeti meg a 2. számú melléklet szerint oktatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat, ha a kinevezésben feltüntetett további szakképesítést az intézmény által indított alapképzési vagy szakirányú továbbképzési szakon, illetve akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben hasznosítja.

12. § A rektorokkal és a főiskolai főigazgatókkal kapcsolatos munkáltatói jogkörök gyakorlásáról szóló 1/1995. (III. 17.) MKM rendelet 2. §-ában foglaltaknak megfelelően az intézményi tanács mint a felsőoktatási intézmény vezető testülete a rektor, a főiskolai rektor, valamint a főigazgató számára a magasabb vezetői megbízás időtartamára – a 13. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl – határozott időre szóló illetménykiegészítést állapíthat meg.

13. § (1) Az alábbi magasabb vezető beosztású közalkalmazott illetménypótlékának mértéke:

(2) Az alábbi vezető beosztású közalkalmazott pótlékának mértéke:

14. § A felsőoktatás oktatói közül illetménypótlékban részesülnek: a művésztanár, a mérnöktanár, a műszaki (gazdasági) tanár, a műszaki (gazdasági) oktató, a nyelvtanár, a testnevelőtanár, a kollégiumi nevelőtanár oktatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak a pótlékalap 50–100%-a mértékéig.

15. § A Kjt. 79/B. §-ának előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó rendelkezései alapján létesített egyetemi tanári, egyetemi docensi, egyetemi adjunktusi, egyetemi tanársegédi, valamint a főiskolai tanári, főiskolai docensi, főiskolai adjunktusi és főiskolai tanársegédi munkakörök besorolási feltételeit – az Ftv. 13–19. §-aiban foglaltak figyelembevételével – az l. számú melléklet határozza meg.

16. § A Kjt. 79/D. §-ának alkalmazásában az Ftv. 10/A. §-a alapján Széchenyi Professzori Ösztöndíjban részesülő egyetemi tanár, egyetemi docens, egyetemi adjunktus, egyetemi tanársegéd, illetve főiskolai tanár, főiskolai docens, főiskolai tanársegéd, főiskolai adjunktus illetményét 2001. január 1-jétől úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet kevesebb a közalkalmazott 2000. december 31-én érvényes illetményének, címpótlékának, idegennyelv-tudást igazoló pótlékának, valamint a Kjt. 75. §-ának rendelkezése alapján meghatározott oktatói pótlékának együttes összegénél.

17. § (1) Ez a rendelet 2001. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény felsőoktatásban való végrehajtásáról szóló 15/1992. (XI. 12.) MKM rendelet hatályát veszti.

(2) A felsőoktatási intézmények közgyűjteményi és közművelődési feladatot ellátó közalkalmazottaira a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló 150/1992. (XI. 30.) Korm. rendeletet; a gyakorló iskolák dolgozóinak közalkalmazotti jogviszonyára a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező, többször módosított 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletet; a felsőoktatási intézmények kutatóira a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a központi költségvetési szervként működő kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél és kutatókat foglalkoztató egyes intézményeknél történő végrehajtásáról rendelkező 49/1993. (III. 26.) Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni.

(3) A felsőoktatási intézményekben az Ftv. 63. § (1) bekezdésében említett tudományos-kutatási szervezeti egységek létesítésére, vezetésére, működtetésére a 49/1993. (III. 26.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.

(4) Az orvostudományi egyetemek oktatói tekintetében a rendeletet a 113/1992. (VII. 14.) Korm. rendeletben és a 18/1992. (VII. 14.) NM rendeletben foglaltakkal összhangban kell alkalmazni.

(5) A szakmai szorzó alkalmazásával meghatározott közalkalmazotti illetményre jogosító egyes munkakörökről a 29/2000. (III. 8.) Korm. rendelet rendelkezik.

(6) A felsőoktatási intézményben az 1. számú melléklet szerint oktatói munkakört betöltő oktatókat 2001. január 31-ig a garantált illetménynek megfelelően be kell sorolni, illetve közalkalmazotti kinevezésüket szükség szerint módosítani kell. Az illetményt – 2001. január 1. napjára visszamenőleg – legkésőbb 2001. január 31-ig kell megállapítani.