37/2000. (XII. 29.) OM rendelet

a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve kiadásáról szóló 23/1997. (VI. 4.) MKM rendelet módosításáról¹

2001.01.13.

A közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve kiadásáról szóló 23/1997. (VI. 4.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) Az ép értelmű testi, érzékszervi, beszéd- és más fogyatékos tanulók iskolai nevelését és oktatását végző iskola helyi tantervét az iskolatípusra kiadott kerettantervek és az e rendelet 2. számú mellékleteként kiadott Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvének figyelembevételével készíti el, illetve fogadja el.''

2. § Az R. 2. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:

,,(2) Az értelmi fogyatékos tanulók iskolai nevelését és oktatását végző iskola helyi tantervét az e rendelet 2. számú mellékleteként kiadott tantervi irányelvek V. fejezetében foglaltak figyelembevételével készíti el, illetve fogadja el.''

3. § (1) Az R. 2. számú mellékleteként kiadott Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának irányelve (a továbbiakban: irányelv) I. rész ,,Bevezető'' című fejezete helyébe az e rendelet 1. számú mellékletével kiadott I. rész ,,Bevezető'' című fejezet lép.

(2) Az irányelv II. ,,A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók iskolai fejlesztésének elvei'' című fejezet

a) 2.2.3. alpont alcíme helyébe a következő alcím lép:

,,2. 2. 3. A NAT és a kerettantervek alkalmazása a helyi tanterv készítésénél''

b) 2.2.3. alpont első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

,,A mozgáskorlátozott tanulókra mindenütt a kerettantervek tartalmai és követelményei az irányadóak, de az egyes tantárgyi területekhez rendelt képességek, azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye.''

4. § Az irányelv III. ,,A látási fogyatékos (vak, alig látó, gyengén látó) tanulók iskolai fejlesztésének elvei'' című fejezet

a) 2.1. pont második mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:

,,A helyi tantervben az első évfolyam tananyagának két évre történő elosztása a Braille-írás, illetve a síkírás-olvasás előkészítése, a matematikai fogalmak kialakítása, eszköz- és jelrendszerének elsajátítása, a környezet vizuális és tapintásos megismertetése miatt indokolt.''

b) 2.2. pont első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:

,,A látássérült tanulók nevelése során, a kötelező oktatás szakaszainak tervezésekor – az ép tanulókhoz hasonlóan – figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat.''

c) 2.2. pont hetedik gondolatjelét megelőző felvezető szöveg helyébe a következő rendelkezés lép:

,,Serdülő és ifjúkor''

d) 3.2.3. alpont alcíme helyébe, továbbá az alcím első bekezdésének első-második mondata helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

,,3.2.3. A NAT és a kerettantervek alkalmazása a helyi tanterv készítésénél

A vak tanulókra a kerettantervek tartalmai és követelményei az irányadóak, a tanítási-tanulási folyamat azonban zömében más pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított. A műveltségi területenként jelentkező speciális vonásokat, eltéréseket az alábbiakban emeljük ki:''

e) 4.1. pont címe helyébe a következő cím lép:

,,4.1. A NAT és a kerettantervek alkalmazása''

f) 4.1.1. alpont első bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

,,A gyengén látó, alig látó tanulók nevelés-oktatása során a NAT közös követelményeinek teljesítése javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni, hogy egyéni adottságaik többnyire eltérnek az ép tanulók adottságaitól.''

g) 4.1.2. alpont első bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

,,A kerettantervek tananyaga kiegészülhet vagy csökkenhet, sajátos készségfejlesztő feladatok épülhetnek be a tanítási folyamatba.''

h) 4.1.3. alpont alcíme, valamint az alpont első mondata helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

,,4.1.3. A NAT és a kerettantervek alkalmazása a helyi tanterv készítésénél

A gyengén látók, alig látók nevelés-oktatására készülő helyi tantervhez a NAT-ban megfogalmazott műveltségi területek, a kerettantervekben meghatározott tananyagok és követelmények az irányadók. Amennyiben a gyengén látó tanuló szemészeti és pszichés állapota lehetővé teszi, akkor a kerettantervek tananyagát és követelményeit alkalmazni kell, ha azonban a szemészeti és pszichés állapot akadályozza a tanulót, akkor a megadott módosítások szerint kell a helyi tantervet elkészíteni. Az eltéréseket az alábbiak tartalmazzák:''

i) 4.1.3. alpont ,,Ember és társadalom'' alcím bevezető rész első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

,,Az ismeretanyag és a követelmények többnyire megegyeznek a kerettantervekben megfogalmazottakkal.''

j) 4.1.3. alpont ,,Ember és természet'' alcím bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:

,,A tananyag nagyrészt megegyezik a kerettantervekben megfogalmazottakkal, de az alábbiak alkalmazása elengedhetetlen:''

k) 4.1.3. alpont ,,Földünk és környezetünk'', alcím bevezető rész első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

,,A tananyag megegyezik a kerettantervekben megfogalmazottakkal.''

l) 4.1.3. alpont ,,Informatika'' alcím első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

,,Az informatikai műveltségi terület bővül a gépírás alapjainak tanításával, amelynek oktatásához javasolt a számítógép billentyűzetének használata.''

5. § Az irányelv IV. ,,A hallási fogyatékos (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztésének elvei'' című fejezet

a) 3.1. pont első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,A súlyos fokban hallássérült (siket) tanulók egész iskolai fejlesztését a mondanivalót hűen közvetítő, a közlést értő nyelvi kommunikációra nevelés határozza meg, ezért az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai módosításokkal egyeznek meg a NAT-ban és a kerettantervekben rögzített pedagógiai szakaszokkal és tartalmakkal.''

b) 3.1. pontja második bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

,,Az általános iskolai oktatás alsó tagozatának (1–4. évfolyam, melynek teljesítésére hat tanév javasolt) speciális tartalmát a nyelvi kommunikáció alapozása jelenti, melynek 1. évfolyamán a nyelvi kommunikáció intenzív fejlesztése történik.''

c) 3.1. pont, negyedik bekezdés, első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

,,A nyelvi rendszer kiépítése átfogó feladatot jelent a hatodik évfolyam végéig.''

d) 3.1. pont, negyedik bekezdés, utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

,,A fentieknek megfelelően szükséges a szabadon tervezhető tanórák tartalmát, a rehabilitációs célú tanórák felhasználását megtervezni.''

e) 3.1. pontja ötödik bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

,,A nyelvi kommunikáció építésének feladatai az általános iskolai oktatás egész időtartama alatt döntően befolyásolják a tantárgyak tartalmainak feldolgozását.''

f) 3.3.3. alpont alcíme helyébe a következő alcím lép:

,,3.3.3. A NAT és a kerettantervek alkalmazása a helyi tanterv készítésénél''

g) 3.3.3. alcím alatti alpont második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

,,A kerettanterv tantárgyi témaköreinek elnevezése, tartalma, specifikus módosításokkal alkalmazható, követelményei átcsoportosíthatóak, módosíthatóak.''

h) 3.5. ,,A halmozottan sérült siket tanulók fejlesztése'' cím második, harmadik és negyedik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,A halmozottan sérült siket tanulók másik csoportjában a különböző fokú értelmi fogyatékosság jelent súlyos akadályozottságot mind a pszichés fejlődés egészében, mind a kognitív területen, mind pedig a nyelvi és más kommunikációs lehetőségek kialakulásában. Fejlesztésük a súlyos hallássérült és az értelmi fogyatékos tanulók lehetőségeinek, módszereinek figyelembevételével történik. A helyi tanterv készítésénél az V. fejezetben meghatározottakat kell alapul venni azzal, hogy a követelmények – a halmozottan sérült hallássérült tanuló iskolai fejleszthetőségének figyelembevételével – módosíthatóak. Oktatásukban szükség esetén a jelnyelv – mint módszer és döntő információszerzési, valamint közlő csatorna – alkalmazása javasolt.

A hallássérülés együtt járhat más testi és érzékszervi (látás, mozgás) sérüléssel is. Az oktatás a domináns fogyatékosságnak megfelelő intézményben történik. A halmozottan sérült siket tanuló oktatásában valamennyi érintett fogyatékossági terület pedagógiai és rehabilitációs feltételeit biztosítani kell, a helyi tantervben a követelmények, a továbblépés feltételeinek meghatározásánál a testi, érzékszervi fogyatékosság tényét figyelembe kell venni.

A halmozottan sérült siket tanulók esetében a fejlesztési ciklusok is módosulhatnak, szükség esetén egyéni fejlesztési terv szerinti képzésük indokolt, ezek tervezése a helyi pedagógiai programokban és tantervekben történik.''

i) 4.1. pont első bekezdés, első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

,,A nagyothalló tanulók oktatásának pedagógiai szakaszai megegyeznek a NAT és a kerettantervek pedagógiai szakaszolásával.''

j) 4.1. pont, második gondolatjeles bekezdés, második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

,,– Legkésőbb a hatodik évfolyam végére a nagyothalló tanulók nyelvi kommunikációs fejlettsége általában elérheti az azonos korú halló tanulók fejlettségének alsó szintjét.''

k) 4.2.3. alpont alcíme helyébe a következő cím lép:

,,4.2.3. A NAT és a kerettantervek alkalmazása a helyi tanterv készítésénél''

l) 4.2.3. alcím alatti alpont első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

,,A kerettantervekben meghatározott követelmények módosítása akkor szükséges, ha azokat az ismeretszerzés nagyothallásból eredő sajátosságai indokolják.''

m) 4.2.3. alpont ,,Anyanyelv és irodalom'' alcím alatti alpont, harmadik bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

,,Magyar nyelv (7. évfolyamtól) Általánosságban a kerettantervek alapján közvetíti a nyelvi ismereteket, kisebb mértékben tartalmaznia kell azonban hallássérült specifikus elemeket is.''

n) 4.2.3. alpont ,,Anyanyelv és irodalom'' alcím alatti alpont, negyedik bekezdés, bevezető szövege helyébe az alábbi rendelkezés lép:

,,Irodalom (7. évfolyamtól) a kerettantervekben meghatározottakon túl a helyi tantervnek tartalmaznia kell a hallássérüléssel kapcsolatos speciális feladatcsoportokat is.''

o) 4.4. pontja a következő második mondattal egészül ki:

,,A helyi tantervben a követelmények, a továbblépés feltételeinek meghatározásánál a testi, érzékszervi fogyatékosság tényét figyelembe kell venni.''

6. § Az irányelv V. ,,Az értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei'' című fejezete helyébe az e rendelet 2. számú mellékletével kiadott rendelkezés lép.

7. § Az irányelv VI. ,,A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei'' című fejezet 2.3. pont címe és rendelkezései helyébe a következő cím és rendelkezés lép:

,,2.3. A NAT és a kerettantervek alkalmazása

A beszédfogyatékos tanulók oktatása a NAT tíz műveltségi területe szerint történik, a kerettantervek tartalmai és követelményei alapján. A követelmények globális teljesítése biztosítja a teljes átjárhatóságot a többségi és a külön iskola között.

A követelmények azonban csak a beszéd- és nyelvi zavarok kompenzálása és megszüntetése érdekében végzett folyamatos korrekciós, rehabilitációs és sérülés specifikus egyéni fejlesztő programok segítségével teljesíthetők.

A műveltségi területek közül az Anyanyelv és irodalom, a Művészetek, a Testnevelés és sport tanítása kíván nagyobb figyelmet. A követelmények azonban itt sem módosulnak, csupán hangsúlyeltolódások mutatkozhatnak – a beszédfogyatékosságtól függően – az egyes témakörök között. Ezek meghatározása a helyi tantervben történik.''

8. § Az irányelv VII. ,,A súlyos fejlődési zavar más csoportjaiba tartozó (más fogyatékos) tanulók iskolai fejlesztésének elvei'' című fejezet

a) ,,A) Részképességzavar tüneteit mutató tanulók iskolai fejlesztésének elvei'' rész 3. pontjának címe helyébe a következő cím lép:

,,3. A NAT és a kerettantervek alkalmazása''

b) ,,A) Részképességzavar tüneteit mutató tanulók iskolai fejlesztésének elvei'' rész 3.3. pont címének helyébe a következő cím lép:

,,3.3. A NAT és a kerettantervek alkalmazása a helyi tanterv készítésénél''

c) ,,B) Pervazív fejlődési zavarban szenvedő autista és autisztikus tanulók iskolai fejlesztésének elvei'' rész 4. pontjának címe helyébe a következő cím lép:

,,4. A NAT és a kerettantervek alkalmazása''

d) ,,B) Pervazív fejlődési zavarban szenvedő autista és autisztikus tanulók iskolai fejlesztésének elvei'' rész 4.3. pont címe helyébe a következő cím lép:

,,4.3. A NAT és a kerettanterv alkalmazása a helyi tanterv készítésénél.''

9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Rendelkezéseit az iskolák kerettantervekre épülő helyi tantervének átdolgozásakor kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépésének napján az irányelv

a) II. rész ,,A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók iskolai fejlesztésének elvei'' című fejezet, 2.2.2 ,,Általános követelmények'' alcímű rész második és harmadik mondata,

b) III. rész ,,A látási fogyatékos (vak, alig látó, gyengén látó) tanulók iskolai fejlesztésének elvei'' című fejezet 4.1.3. pont ,,Matematika'' alcím alatti szöveg első mondata, és az ,,Informatika'' alcím alatti rész negyedik mondata,

c) IV. rész ,,A hallási fogyatékos (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztésének elvei'' című fejezete 3.3.3. alpont ,,Anyanyelv és irodalom'' alcím bevezető rendelkezéseinek első mondata

hatályát veszti, azonban a kerettantervre épülő helyi tantervek bevezetéséig az e rendelkezésekre épülő helyi tantervek alkalmazhatók.

1. számú melléklet a 37/2000. (XII. 29.) OM rendelethez

I. Fejezet

BEVEZETŐ

1. A Nemzeti alaptanterven alapuló kerettantervek a fogyatékos tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentumai.

A kötelező iskoláztatás általános tartalmi szabályozásának kiterjesztése a fogyatékos tanulók nevelésére és oktatására azon alapul, hogy a fogyatékos és a nem fogyatékos tanulók ugyanabban a kultúrában, emberi közösségben, társadalomban élnek, és ezért az ő felnőtté válásukhoz is a tartalmi szabályozás állami dokumentumában foglalt tartalmak és fejlesztési követelmények jelölik ki az iskolában elsajátítható tudást és a kialakítandó képességeket.

2. Az iskolák pedagógiai programjuk és helyi tantervük elkészítésekor helyi sajátosságaiknak megfelelően alkalmazzák a Nemzeti alaptantervet és a kerettanterveket.

A kerettantervek a közoktatási rendszer egységes működéséhez szükséges közös tartalmi elemeket határozzák meg.

Ezek a tartalmi elemek biztosíthatják, hogy minden magyar gyermek – beleértve a különleges gondozást igénylő fogyatékos gyermekek többségét is – elsajátíthassa a kultúra leglényegesebb ismereteit, iskolaváltás esetén egy másik iskolában is folytatni tudja tanulmányait – kivéve, ha a fogyatékosság mint objektív tény a tanuló szellemi és fizikai tehetségének és képességeinek a lehetőségek legtágabb határáig való kifejlesztése mellett sem teszi ezt lehetővé –, eleget tegyen az alapműveltségi vizsga követelményeinek, és ezzel képessé váljon a továbbtanulásra, a szakképzésre.

Az alapdokumentumban körvonalazott nevelési, oktatási, fejlesztési tartalmak a gyermekek között fennálló különbségek ellenére minden gyermek számára szükségesek, és az iskolák között fennálló különbségek ellenére minden iskolában legalább az általános követelmények szintjén alkalmazhatók.

Az iskolák saját pedagógiai programjuk, helyi tantervük elkészítésénél figyelembe veszik a közoktatási törvény rájuk vonatkozó előírásait, a rájuk vonatkozó kerettanterveket, a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, a szülők és a fenntartók iskolai neveléssel kapcsolatos elvárásait és az általuk nevelt tanulók sajátosságait is.

A kerettantervek az egységes közoktatás rendszerszerű működéséhez a rendszer oldaláról határozzák meg a fejlesztés feladatait.

3. A fogyatékos gyermekek, tanulók különleges gondozási igénye a tanulók között fennálló különbségek egyik formája.

A kerettantervek az oktatásban átadandó tudást tagolják az ismeretrendszer belső összefüggései alapján, évfolyamonként, tantárgyanként az elsajátítás egymásra épülő lépései szerint. A tanulók között fennálló különbségeket az iskolák a náluk nevelt tanulók közös és egyedi sajátosságaihoz igazodva a helyi pedagógiai programok kialakításakor veszik figyelembe. A pedagógiai eljárások a tanulók egyéni sajátosságainak megfelelően tovább differenciálják a nevelés és oktatás tartalmait.

A fogyatékosság a gyermekek között fennálló különbségek olyan formája, amely a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, a szokásostól eltérő eljárások alkalmazását és kiegészítő pedagógiai szolgáltatások igénybevételét teszi szükségessé.

A fogyatékos tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonságegyüttes, amely az életkori sajátosságokhoz hasonlóan a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének jellegzetes különbségeit fejezi ki.

A különleges gondozási igény a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulása, az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesése, fejletlensége, lassúbb ütemű és alacsonyabb szintű fejleszthetősége, az iskolába hozott ismeretek szűkebb köre miatt áll elő, ami sajátos fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé.

4. A kerettantervek alkalmazását – a különleges gondozási igényű tanulókat nevelő és oktató iskolák pedagógiai programjainak elkészítésekor – a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve (a továbbiakban: Irányelv) segíti.

Az Irányelv a fogyatékos gyermek különleges gondozási igénye alapján a tartalmi szabályozás központi dokumentumai – a kerettantervek – alkalmazásakor a fogyatékos tanulókat nevelő intézmények helyi pedagógiai programjainak, helyi tanterveinek elkészítéséhez ad útmutatást. Az Irányelv határozza meg:

– a kerettantervekben meghatározott tartalmak és követelmények módosítási lehetőségeit,

– a tartalmak kijelölésekor egyes területek elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit,

– az iskolaérettséget megalapozó iskoláskor előtti fejlődés egyes funkcióinak és szakaszainak további iskolai fejlesztési formáit,

– a sérült képességek rehabilitációs célú korrekciójának területeit,

– a tananyagátadás és a fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésének lehetőségeit.

Az irányelvben foglaltak célja, hogy a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok a fogyatékos tanulóknál ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél, a fogyatékos tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. Fejlesztésük a számukra megfelelő tantárgyi területeken valósuljon meg, az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak fejlődésük lehetséges üteméhez, a fejlesztés, ha szükséges, az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is kiterjedjen, és a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai az intézmények pedagógiai programjainak tartalmi elemeivé váljanak.

A sérülés jellege miatt a kerettantervekben meghatározott tantárgyi rendszer, tartalom, a követelmények az értelmi fogyatékos, valamint a más fogyatékosság körébe sorolt autista és autisztikus tanulók iskolai nevelésében, oktatásában jelentősen módosulnak.

Az értelmi fogyatékos tanulók egyes típusaira egységesen jellemző sajátosságok mellett a nevelés és oktatás során a fejlesztő, a korrekciós, a rehabilitációs és terápiás célú munka eredményeként jellegzetes különbségek alakulhatnak ki. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók egyes csoportjainál a gyógypedagógiai eljárások összessége gyorsabb ütemű fejlődést, magasabb szintű fejleszthetőséget mutat, amely a tanulási képességek módosulása ellenére lehetővé teszi a kerettantervekben meghatározott követelmények elérését a tantárgyi területek valamely részénél. A képezhetőség ezen jellegzetes különbségei miatt az enyhén értelmi fogyatékos tanulókat nevelő intézmény nem mondhat le teljesen az alapműveltségi vizsgára történő felkészítésről azoknál a tanulóknál, ahol erre esélyt lát. Ennek megvalósulását az intézmények helyi pedagógiai programjuk alapján biztosítják.

A pervazív (átható) fejlődési zavarban szenvedő, autista és autisztikus (továbbiakban autisztikus) gyermekek népességcsoportjáról közös szükségleteik alapján közoktatási szempontból egységesen kell gondolkodni, mert lényegében azonos szociális, kommunikációs, gondolkodásbeli fogyatékosságaik és fejlődési zavaruk miatt (általános értelmi képességüktől függetlenül) azonos jellegű, közös speciális szükségleteiket kielégítő nevelési megközelítésre van szükségük.

Kései diagnózis, súlyos értelmi fogyatékosság, atípusos megjelenés stb. miatt esetleg csak ,,autisztikus tünetek'' azonosíthatóak, de ha ezek a gyermek adaptációját, fejlődését befolyásolják, fontos a speciális (esetleg csak részleges) pedagógiai szükségletek kielégítése, illetve ennek megkísérlése.

Az autisztikus tanulót – mért értelmi színvonala és egyéb jellemzői tekintetbevételével – befogadó többségi iskola a speciális autista csoport intézményen belüli megszervezésével és/vagy speciális célok, elvek és módszerek integrációs helyzetben alkalmazandó adaptálásával tudja az autisztikus tanulók speciális szükségleteit ellátni.

5. A különleges gondozást igénylő gyermekek fejlesztése a számukra megfelelő helyi programok kialakításán túl más pedagógiai feltételek biztosítását is igényli.

A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a közoktatási törvény foglalja össze. Az általánosan kötelező feltételeket a közoktatási törvény a fogyatékos gyermekek sajátosságaihoz igazodva több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani és hozzáférhetővé kell tenni a fogyatékos gyermekek számára.

6. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a fogyatékos tanulók más, nem fogyatékos tanulókkal együtt (integráltan) és tőlük elkülönítetten (szegregáltan) történő nevelésére, oktatására.

A fogyatékos tanulók fejlesztéséhez a helyi pedagógiai programokban biztosítani kell az Irányelvben kifejtett elvek alkalmazását, mind a szegregált, mind az integrált fejlesztés esetében egyaránt. A fogyatékos tanulók felnőtté válását, közösségbe való beilleszkedését jobban elősegítheti a nem fogyatékos tanulókkal együtt történő integrált oktatásuk. A fejlesztéshez szükséges speciális feltételeket viszont általában a szegregált oktatásban lehet könnyebben létrehozni. Ezért az integrált vagy a szegregált nevelés közül a fogyatékos tanulók számára az a megfelelőbb, amely fejlesztésükhöz optimális feltételeket biztosít.

7. Az Irányelvben megfogalmazott célok, tartalmak és feladatok figyelembevételével, az iskola pedagógiai programjára építve kell elkészíteni a diákotthon (kollégium) helyi programját.

A fogyatékos tanulók egy része többcélú – diákotthont is magába foglaló – gyógypedagógiai intézményben teljesíti tankötelezettségét. Fejlesztésükben, személyiségformálásukban fontos, meghatározó nevelési színtér a diákotthon, mely pedagógiai célkitűzésének megvalósításában az iskolával való szoros együttműködést igényel. A tanulóknak közvetítendő értékek meghatározásánál és a terápiás célú foglalkozások tervezésénél alapul szolgál az iskola pedagógiai programja, helyi tanterve. A diákotthoni nevelőmunkának a társadalmi beilleszkedéshez szükséges képességek fejlesztését kell szolgálnia, és a tevékenységek mindegyikét át kell hatnia a játéknak, a tanulásnak és a munkának. Az itt folyó pedagógiai munka során is kiemelkedően fontos az egyéni bánásmód, a személyre szabott nevelési eljárások alkalmazása. A diákotthoni foglalkozások szervezése során kiemelt szerepet kell kapnia a szocializációt segítő képességek (együttműködés, alkalmazkodás, normakövetés, önállóság, önellátás, önkifejezés, pozitív önértékelés) fejlesztésének, az egészségnevelésnek (a tanuló speciális igényeihez igazítva az egészség megőrzéséhez szükséges technikák, az egészségfejlesztés képességeinek megszerzése, megőrzése), olyan tevékenységi formák (szabadidős program, önkiszolgálás, munka, tehetséggondozás, felzárkóztatás, társas kapcsolatok, közösségi tevékenységek) alkalmazásának, amelyek a tanuló későbbi életközegében való eredményes társadalmi beilleszkedést is elősegítik. A diákotthonnak törekednie kell a családi funkció pótlására.

2. számú melléklet a 37/2000. (XII. 29.) OM rendelethez

V. Fejezet

AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ISKOLAI FEJLESZTÉSÉNEK ELVEI

1. AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK

Az értelmi fogyatékosság súlyossága, a tanulók fejlesztési szükséglete szerint a közoktatási törvény a következő csoportokat különbözteti meg:

– enyhe értelmi fogyatékos tanulók,

– középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók,

– ,,képzési kötelezett'', súlyos értelmi fogyatékos gyermekek.

A közoktatási törvény a súlyos és a legsúlyosabb kategóriába sorolt gyermekek számára fejlesztő foglalkoztatást biztosít a tankötelezettség időtartamára, amelyet ,,képzési kötelezettség'' formájában kell teljesíteni.

2. AZ ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ISKOLAI FEJLESZTÉSE

2.1. Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók az értelmi fogyatékos (mentálisan sérült) gyermekek egyik csoportját képezik. Személyiségük fejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű, örökölt vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat.

Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finom motorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek egyébként változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulókat jellemző tünetek az iskoláskor előtt kevésbé feltűnőek. Oktatásuk többnyire az enyhén értelmi fogyatékos tanulók oktatására létesített általános iskolákban (tagozatokon, osztályokban) történik. Megfelelő gyógypedagógiai támogatás és kedvező szociális feltételek esetén integrált iskoláztatásuk megkísérelhető. Speciális nevelési szükségleteiknek megfelelő rendszeres gyógypedagógiai nevelés/terápia hatására fejlődésük a mentális képességek területén is számottevő lehet.

2.2. Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló nevelési, oktatási szempontú jellemzői

A fogyatékosságból eredően az enyhe értelmi fogyatékos tanulóknál jellegzetes különbségek alakulnak ki, amelyek megmutatkoznak:

– a sérült vagy fejletlen pszichikus funkciók jellegzetes különbségét létrehozó okok sokszínűségében,

– abban, hogy az eltérés ugyan minden pszichikus funkciót (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás, érzelmi, akarati élet, viselkedés, magatartás, cselekvés, attitűdök stb.) érinthet, azonban ennek változatossága tanulónként és funkciónként vizsgálva igen eltérő,

– a fejlődés ütemében és dinamikájában,

– a fejlesztés várható eredményében.

Nem prognosztizálható biztonsággal, hogy az enyhe értelmi fogyatékos tanuló a tanulás, az ismeretelsajátítás folyamatában milyen készség-, képesség szintre, milyen ismeret birtokába juttatható el.

A nevelést és oktatást meghatározó jellemzők miatt a tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulni az ismeretek tartalmának és mélységének, a tevékenységformáknak, az alkalmazott módszereknek, a tanítás szervezeti kereteinek (egyéni, csoport, osztály), valamint a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének.

2.3. Az iskolai fejlesztés szakaszai

Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelését, oktatását ellátó közoktatási intézményben az alapfokú nevelés, oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik és a nyolcadik évfolyamig tart. További két részre tagolódik: az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó, valamint az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó szakaszra.

Az 1–4. évfolyamot felölelő szakaszban nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldásokkal, terápiákkal kell alkalmazkodni a tanulók között meglévő nagyobb eltérésekhez. A képességfejlesztésben hangsúlyosan jelen kell lennie a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek.

Az alapozás évei különösen fontos időszakot jelentenek az enyhe értelmi fogyatékos tanulók további iskolai pályafutásában. Ezért ebben a szakaszban javasolt – a közoktatási törvény által biztosított lehetőséggel élve – egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időtartamot tervezni. Például az első évfolyam tananyagának átadását két – az első két évfolyam tananyagának átadását három – tanévre tervezni. A hosszabb időkeret nagyobb esélyt nyújt az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítására, amennyiben megfelelő motiváltság mellett, ismétlődő tanulási folyamatban, állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási tevékenységre készteti a tanulókat. A gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyiség fejlesztésére kell törekednie. E szakaszban nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése.

Az iskolák helyi tantervükben határozzák meg azokat a pedagógiai diagnosztikán és fejlesztési stratégián alapuló konkrét gyógypedagógiai eljárásokat – szükség esetén terápiákat –, amelyek az iskoláskor kezdő éveiben hatékonyan segítik a készségfejlesztést. A folyamatos gyógypedagógiai diagnosztizálás nyomán, a tanítás-tanulás folyamatában állapítható meg biztonsággal az iskolatípus módosításának esetenkénti szükségessége.

Az alapfokú nevelés, oktatás második szakasza az 5–8. évfolyamot foglalja magába. A tanulók fejlesztése az előző pedagógiai szakasz eredményeire – elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra – épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is.

Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók középfokú nevelési, oktatási szakasza a 9. és 10. évfolyamon kezdődik. A cél elsősorban az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, a pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása.

2.4. Az általános fejlesztési követelmények

A NAT általános fejlesztési követelményeiben az 1–6. évfolyamig meghatározott követelmények az enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára az iskolai képzés végére célul tűzhetők. A 7–10. évfolyam számára meghatározott általános fejlesztési követelmények beépítése a helyi tantervbe az adott tanulócsoport fejlesztési lehetőségeinek függvényében történhet, tanulónként is változhat.

2.5. Az integrált keretek között nevelt enyhe értelmi fogyatékos tanuló fejlesztése

Az integrált keretek között nevelt enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelésében a tantervi irányelvekben leírtakat kell alkalmazni, figyelembe véve a befogadó intézmény pedagógiai programját, helyi tantervét. A befogadó iskolának helyi tantervében szerepeltetnie kell a fogyatékos tanuló nevelésének, oktatásának sajátos elveit és figyelembe kell vennie a tanulást, fejlődést nehezítő körülményeket is. Ezen belül meg kell határoznia és biztosítania kell azokat a segítő eljárásokat, amelyek az eredményes integráció feltételei lehetnek. A fejlesztéshez, a habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, a kultúrtechnikai tárgyak tanításához, az egyéniesített neveléshez szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár alkalmazása szükséges. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is be kell vonni a fejlesztő munkába.

2.6. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció

A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését segítő programok az iskola helyi tantervének részeként működnek. Megjelenhetnek tréning formájában, tantárgyi témaként, egy-egy terület önálló fejlesztési programjaként, beépülhetnek a tanítási órán kívüli (vagy diákotthoni) programokba.

A gyógypedagógus, a terapeuta – esetenként más szakember véleményének figyelembevételével – készíti el a fejlesztő programot, amely a tanuló különleges gondozási igényére épül és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja.

A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további – másodlagos – tünetek megjelenését. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység során a fejlesztő programok készítésekor és elemzésekor elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy a gyógypedagógiai nevelés, a terápiás eljárás és eszközrendszer miként tud vagy tudott hozzájárulni a pszichikai, a fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenéséből, a funkciók fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez.

2.7. A NAT differenciált alkalmazása az enyhe értelmi fogyatékos tanulók iskolai nevelésében, oktatásában

Az enyhe értelmi fogyatékos tanulókat nevelő közoktatási intézmények a tantárgyi rendszer és óraszám helyi tantervi szintű kimunkálásánál figyelembe veszik a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendeletnek a tanórai foglalkozások kialakítására vonatkozó rendelkezéseit, a tanulók tanítási órán való részvételének rendjét, valamint a helyi tantervek elkészítésére vonatkozó rendelkezéseket. A helyi tantervben az egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációs órák helyi tantervi tanóraként szerepelnek.

Az 1–4., valamint az 1–6. évfolyamok tekintetében a szabad mozgástér még hangsúlyosabban jelentkezhet. Valamennyi tantárgy a helyi tantervben összevont tantárgyként is szerepelhet az előírt és a modul tantárgyakból vagy a témakörök átcsoportosításából eredően.

A szabadon tervezhető órák száma évfolyamszinten vagy az egymást követő páratlan és páros évfolyamok közötti átcsoportosítással szélesebb körben ad szabad választást és döntést a helyi tanterveknek. Ennek megfelelően az iskola az általa kidolgozott követelményekre épülő, az iskola helyi tantervében meghatározott tantárgyat, a terápiás célokat, a habilitációs, rehabilitációs feladatokat helyi szinten határozza meg.

Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelésében új elemként jelentkezik a belépő tevékenységformák megfogalmazása valamennyi tantárgyban. Ezek jelzések arra vonatkozóan, hogy milyen tanulási szituációkat, helyzeteket kell létrehozni a kívánt fejlődés eléréséhez, a különböző képességcsoportok kialakításához, korrigálásához.

A követelmény egy-egy tantárgyra vonatkozóan orientáló elvárást tartalmaz, jelezve, hogy milyen alapokra van szüksége a tanulóknak a továbbhaladáshoz.

A magasabb évfolyamba lépés feltételeit az iskola – az Irányelvben megfogalmazott követelmények értelmezésével, szükség szerint konkretizálásával és helyi szintre történő lebontásával, szintezésével – helyi tantervében határozza meg.

TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK AZ ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK
ISKOLÁI SZÁMÁRA

1–8. évfolyam

TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK AZ ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ISKOLÁI SZÁMÁRA 1–8. évfolyam
Tantárgyak	Az évfolyamok óraszámai
Tantárgyak	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
Magyar nyelv és irodalom	7	7	7	7	5	5	4	4
Történelem és társadalmi ismeretek	0	0	0	0	2	2	2	2
Matematika	4	4	4	4	4	4	4	4
Informatika	0	0	0	0	0	0	1	1
Környezetismeret	2	2	2	2	0	0	0	0
Természetismeret	0	0	0	0	2	2	0	0
Természetismeret – Biológia, egészségtan	0	0	0	0	0	0	1,5	1,5
Természetismeret – Fizika Természetismeret – Kémia	0	0	0	0	0	0	1,5	1,5
Földrajz	0	0	0	0	0	1,5	1,5	1,5
Ének-zene	1	1	1	1	1	1	1	1
Rajz és kézművesség	1,5	1,5	2	2	2	1	1	1
Életvitel és gyakorlati ismeretek	1	1	2	2	3	3	4	4
Testnevelés és sport	2,5	2,5	2,5	2,5	2,5	2,5	2,5	2,5
Osztályfőnöki	0	0	0	0	1	1	1	1
Tantervi modulok	0	0
Tánc és dráma					0,5		0,5
Ismerkedés az informatikával			0,5	0,5	0,5	0,5
Hon- és népismeret					0,5	0,5	0,5	0,5
Médiaismeret								0,5
Kötött óraszám	19	19	21	21	24	24	26	26
Szabadon tervezhető	1	1	1,5	1,5	1	1	1,5	1,5
Kötelező óraszám	20	20	22,5	22,5	25	25	27,5	27,5

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1–8. évfolyam Óraszámok
Tantárgyak		Az évfolyamok óraszámai
Tantárgyak		1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
Heti óraszám		7	7	7	7	5	5	4	4
Éves óraszám		259	259	259	259	185	185	148	148
Témakörök
Témakör		Évfolyamok
Témakör		1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
Kommunikáció		x	x	x	x	x	x	x	x
Nyelvi ismeretek		x	x	x	x
Nyelvtani ismeretek						x	x	x	x
Olvasás, szövegértés		x	x	x	x
Olvasás, ismerkedés az irodalommal						x	x
Irodalomolvasás, tájékozódás az irodalmi kifejezésformákban								x	x
Írás, íráshasználat		x	x	x	x
Fogalmazási ismeretek, szövegértés, szövegalkotás						x	x	x	x
1–4. évfolyam Célok – Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése, az anyanyelv igényes köznyelvi formájának megismertetése és használata. – A kommunikációs igény motiválása. – A tanuláshoz, az önálló ismeretszerzéshez szükséges alapkészségek kialakítása. – A szövegértő képesség megalapozása. – Kommunikáció különböző csatornák igénybevételével. – A beszédfejlődés hátrányainak, valamint a kognitív funkciók sérülésének kompenzálása. Feladatok – A tantárgy fejlessze a beszédpercepciós képességet és a beszédértést. – Gazdagítsa a tanulók által aktívan használt szókincset. – Sajátíttassa el a kommunikációs helyzeteknek megfelelő szövegalkotást, magatartási, társalgási, udvariassági formulákat. – Gyakoroltassa az érthető, megközelítően természetes ritmusú hangos beszédet. – Tegye gyakorlottá a tanulókat a szóbeli szövegértésben. – Közelítse a tanulók beszédét a köznyelvi kiejtési normához. – Sajátíttassa el a néma és a hangos olvasást. – Fejlessze az íráskészséget, az összerendezett írásmozgások kialakulását, teremtse meg az írásbeli nyelvhasználat lehetőségét. – Csökkentse a meglévő nyelvhasználati zavarokat, tegye tudatosabbá a nyelvhasználatot. – Ismertesse meg nemzeti kultúránk hagyományait, neveljen az anyanyelv megbecsülésére. – Formálja a tanulók személyiségét, gazdagítsa érzelemvilágukat, a korrekciós szempontok érvényesítésével enyhítse a személyiségfejlődés zavarainak következményeit. Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök Kommunikáció Kommunikációs képesség. A köznyelvi ejtés tisztasága. A szituációnak megfelelő hangerőváltás képessége. Beszédkészség. A beszédmegértési képesség és a szövegösszefüggés megértésének képessége. Az információk felidézésének képessége. A tanult nyelvi fordulatok alkalmazásának képessége. Szóbeli és írásbeli szövegalkotási képesség. Képesség értelmes mondatokkal való közlésre. Képesség rövid írásmű (üzenet, levél) megírására. Hibajavítási képesség tanári segítséggel. Szocializációs, együttműködési készség. Nyelvi ismeretek A tanult nyelvtani fogalmak, ismeretek felidézésének képessége konkrét példákon, helyzetekben. A gondolkodási képességek (elemzés, összehasonlítás, lényegkiemelés, absztrakció). A helyesírási készség. Szabályok alkalmazásának képessége. Olvasás, szövegértés Az olvasási folyamat háttérképességei (vizuális és akusztikus figyelem, emlékezet, téri tájékozódási képesség, lateralitás, auditív és vizuális megkülönböztetés, vizuomotoros koordináció). A hangos és néma olvasás technikai jellegű készségei. Szövegértő, -elemző képesség. Az önálló ismeretszerzési, tanulási képesség. Gyermeklexikonok használatában jártasság. Gondolkodási képességek. Nyelvi kifejezőképesség. Verbális emlékezet. Írás, íráshasználat Az írás jelrendszerének elsajátításához szükséges képességek – síkban, térben való tájékozódás, a finom motorika, az összerendezett írásmozgás. A vizuális figyelem, differenciálás képessége. Az íráskészség fejlesztése, eszközszintű használatának képessége. Önellenőrzés, hibajavítás képességének szokása. Írásbeli szövegalkotás képessége.
1. évfolyam
Témakör	Tartalom
Kommunikáció	Beszédlégzés, tiszta hangoztatás, helyes ejtés.
Beszéd	Passzív szókincs aktivizálása. Szókincsgyarapítás. Társas érintkezés gyakran használt formulái. Szituációs játékok mindennapi élethelyzethez kapcsoltan.
Nyelvi ismeretek, helyesírás	Hang, betű. Beszédhangok felismerése szavakban. Az ábécé betűi. Magánhangzók és mássalhangzók időtartama, ejtésük, jelölésük írásban. Szótagolás. Mondatkezdés, -zárás, nevek kezdőbetűinek írása.
Olvasás, szövegértés Olvasási képesség	A választott anyanyelvtanítási módszernek megfelelően, az olvasás jelrendszerének, technikájának elsajátítása. Értő olvasás a tanult betűkre szerkesztett szavakon, szövegeken.
Irodalmi ismeretek alapozása	Ismerkedés gyermekkönyvekkel.
	Versek, mesék, gyermekjátékok, mondókák.
Írás, íráshasználat	Az írástanulás előkészítése. Vonalvezetési gyakorlatok. Betűelemek, tanult betűk alakítása, kapcsolása. Írás vonalközbe. Füzethasználat. A tanult betűk írása, kapcsolása. Szavak, rövid mondatok írása.
Tevékenységek Légzőgyakorlatok, artikulációs gyakorlatok, játékos hangutánzások. A társas érintkezés mindennapos formáinak változatos helyzetekben történő gyakorlása (bemutatkozás, köszönés, kérdezés, válaszadás, megszólítás). Eseményekről, eseményképekről mondatok alkotása. Akusztikus és vizuális érzékelés, észlelés, differenciálás folyamatos gyakorlása. Hanganalízis, hangösszevonás. Betűfelismerés, hangoztatás. Betűk, hangok válogatása, rendezése, csoportosítása adott szempontok alapján (pl. magánhangzók időtartama, mássalhangzók zöngéssége). Szótagok, szavak, rövid mondatok (szövegek) hangos, szótagoló olvasása. Néma olvasás után a megértés bizonyítása segítséggel történő feladatmegoldással (jelöléssel, cselekvéssel, rajzzal, egyeztetéssel, kiegészítéssel, válaszadással). Betűelemek vázolása, írása, kapcsolása, a tanult betűk leírása tollbamondás után, előkészítéssel. Szavak, rövid mondatok másolása. Feladatok a mondatkezdő betű, a mondatvégi írásjel segítséggel történő alkalmazására. A tanult mondókák ritmizálása, közös és egyéni mondogatása. Bekapcsolódás mesék (részletek) dramatizálásába.
2. évfolyam
Témakör	Tartalom
Kommunikáció	Beszédtechnikai gyakorlatok. Helyes artikuláció, időtartam, hangsúly, hanglejtés, hangerő.
Köznyelvi kiejtés Beszéd Szóbeli szövegalkotás	A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatai. Mondatok tartalmi bővítése, pontosítása ki? hol? mit? mikor? kérdésekre válaszoló szavakkal. Szövegalkotás megalapozása képsorról, eseményekről, élményekről mondatok alkotása. Időrend megállapítása.
Nyelvi ismeretek, helyesírás	Hang, betű, szótag, szó, mondat, szöveg differenciálása. Az ábécé (magánhangzók, mássalhangzók). Hangok időtartama, jelölésük. Szótagolás. Mondatok, nevek helyesírása, ,,j”–,,ly” jelölése a tanult szavakban. Magán- és mássalhangzók időtartamának jelölése írásban
Olvasás, szövegértés	A választott módszernek megfelelően az olvasás jelrendszere, technikája (ütemes szótagolás, szóképes olvasás). Értő olvasás a tanult betűkre szerkesztett szavak, szövegek, versek, mesék felhasználásával.
Olvasási képesség	Néma olvasás után a megértés bizonyítása. Olvasmányok feldolgozása irányítással.
Irodalmi ismeretek	Versek, mesék, mondókák, nyelvtörők.
	Közmondások, szólások.
Írás, íráshasználat	Az írás jelrendszere. Szövegek másolása írottról, nyomtatottról. Szavak, mondatok tollbamondás utáni írása előkészítéssel. Begyakorolt szavak emlékezet utáni írása.
Tevékenységek Gyakorlatok a hallási, a látási figyelem és emlékezet fejlesztésére. Tájékozódási gyakorlatok térben, síkon, testen – irányok, arányok megfigyelése –, a megfelelő nyelvi kifejezések használata. Gyakorlatok a helyes artikuláció, hangsúly, hangerő, beszédtempó kialakítására. Játékos szituációkon keresztül a helyzethez alkalmazkodó kommunikációs formák gyakorlása. Bekapcsolódás a mindennapi társas érintkezésbe, beszélgetésekbe. Egyszerű kommunikációs helyzetekben kérdezés, válaszadás, üzenetek átadása. Eseményekről, élményekről, képekről mondatok alkotása az időrend betartásával. Szókincsbővítés, új kifejezések alkalmazása. Szógyűjtések, mondatbővítések kérdések segítségével – más tantárgyak szakszavainak használata. Ismerkedés a gyermeklexikonnal. Szavak hangokra bontása, helyes ejtés, hangok időtartama. Betűk felismerése, hangoztatása, differenciálása. Adott szempontok alapján történő rendezésük, válogatásuk, csoportosításuk. Betűkből szavak alkotása, hiányzó betűk pótlása. Hangos olvasás gyakorlása változatos formában (pl. párbeszéd olvasása, válogató olvasás technikai, grammatikai szempont szerint). Némán olvasott szövegek megértésének bizonyítása irányított feladatmegoldással (jelöléssel, kiegészítéssel, válaszadással, tartalom megbeszélésével). Gyakorlatok jelek, piktogramok felismerésére, értelmezésére, rajzos utasítások értelmezésére – ritmikus sorok rajzolása, ábra, alak előállítása pontok összekötésével. Másolás írottról, nyomtatottról. Látási-hallási előkészítéssel szavak, rövid mondatok írása tollbamondással. Begyakorolt szavak emlékezet utáni írása. Nevek, mondatok helyesírásának és a ,,j” hang kétféle jelölésének változatos formában történő gyakorlása. Mondókák, versek ritmizálása, mesék dramatizálása. Tanulás, füzet, könyv használata, együttműködés. Követelmény – Mutasson fel a tanuló mérhetően folyamatos fejlődést a kommunikációs készségében, tudjon bekapcsolódni beszélgetésekbe kérdésekkel, válaszadással. – Legyen képes közreműködni egyszerű üzenetek átadásában. – Tudja elmondani saját személyi adatait. – Beszéljen érthetően, tagoltan, helyes köznyelvi kiejtéssel, helyes ritmusban. – Legyen képes szövegértést bizonyító feladatok megoldására segítséggel – előkészítéssel. – Legyen képes felkészülés után egyenletes tempóban olvasni. – Írásképe legyen rendezett, olvasható. – Tudjon szavakat, rövid mondatokat másolni írottról, nyomtatottról – előkészítéssel, 3–4 betűből álló szavakat tollbamondás után leírni, előkészítéssel. – Legyen képes alkalmazni a gyakorolt helyesírási szabályokat: előkészítés mellett alkalmazza a mondatkezdő nagybetűt, a mondatvégi írásjeleket, legyen ismerete a ,,j” hang kétféle jelöléséről. – Legyen betűismerete a tanult betűk körében. – Legyen képes 3–4 mondóka vagy vers elmondására.
3. évfolyam

Témakör	Tartalom
Kommunikáció Beszéd	Beszédtechnikát fejlesztő gyakorlatok. Helyzetnek megfelelő hangerő, beszédtempó. Kiejtési tréningek. Hangkapcsolatok (hosszú mássalhangzók, hasonulások). Szókincs gyarapítása. A társas érintkezés alapvető nyelvi formái. Beszédhelyzetnek megfelelő szövegalkotási gyakorlatok.
Nyelvi ismeretek, helyesírás	Az ábécé ismerete. Magánhangzók, mássalhangzók. Betűrend, szótagolás, elválasztás. Szavak jelentése. Mondatfajták felismerés szinten a beszélő szándéka szerint. Mondat szavakra tagolása. Mondatok helyesírása. Mondatkezdő nagybetű, írásjel alkalmazása. Tulajdonnevek írása. Magán- és mássalhangzók időtartamának jelölése, ,,j”–,,ly” jelölése a begyakorolt szókészletben.
Olvasás, szövegértés Olvasási képesség	Szóképes (folyamatos) hangos olvasás. Olvasástechnikát fejlesztő gyakorlatok. Hangsúly, hanglejtés, hangerő érzékeltetése. Szövegek, szövegrészek néma olvasása. Tartalom elmondása. Megértés bizonyítása feladatmegoldással.
Irodalmi ismeretek	Vers és próza. Vers és próza megkülönböztetése. Népköltészeti alkotások. A mesék jellemzői.
Írás, íráshasználat	Írástechnikát fejlesztő gyakorlatok. Rövid szövegek másolása, írás tollbamondás után, emlékezetből. Önellenőrzés, hibajavítás.

Tevékenységek
Beszédtechnikai gyakorlatok, logopédiai elemekkel. A beszédritmus gyakorlása. Társalgási formulák gyakorlása. Bekapcsolódás beszélgetésekbe: tematikus társalgás. Összefüggő szóbeli szövegalkotás eseményképekről. Szókincsgyarapítás szógyűjtéssel.
Hangok csoportosítása (magánhangzók, mássalhangzók) az ejtés időtartama szerint. Betűrendbe sorolás. Szavak szótagolásának, elválasztásának gyakorlása. Csoportosításuk szótagszám szerint, jelentésük szerint kérdések segítségével. Mondat szavakra tagolása. Mondatfajták felismerése, megfigyelése beszédben, olvasott szövegekben. A tanult helyesírási szabályok változatos feladatmegoldásokkal történő begyakorlása, alkalmazása. Önellenőrzés, hibajavítás.
Olvasástechnikát fejlesztő gyakorlatok. Felolvasás helyes hangerővel, hangsúllyal, tempóval. Párbeszédes olvasás, válogató olvasás. Néma, értő olvasás után szövegértést bizonyító feladatok megoldása. Beszámolás az olvasottak tartalmáról.
Információkereső technikák gyakorlása. Gyermeklexikonok használata.
Írástechnika fejlesztését szolgáló gyakorlatok. Másolás írottról, nyomtatottról. Rövid mondatok írása látási, hallási előkészítéssel, tollbamondás után, emlékezetből. Olvasmányokhoz kapcsolódó feladatok megoldása íráshasználattal.
A vers jellemzőinek megfigyelése, felismerése (versszak, ritmus, rím).
Versek ritmizálása. Olvasmányok dramatizálása. Memoriter.

4. évfolyam

Témakör	Tartalom
Kommunikáció Beszéd	Beszédtechnikai gyakorlatok (artikuláció, hangsúly, hanglejtés, beszédritmus, hangerő). Helyes ejtés (toldalékok, kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok). A kommunikációs helyzetnek megfelelő szövegalkotási gyakorlatok. Szöveg átalakítása kérdések segítségével. Szavak, szövegkörnyezet kapcsolata. Fogalmazási alapismeretek: anyaggyűjtés, szövegalkotás. Címadási gyakorlatok.
Nyelvi ismeretek, helyesírás	Mondatfajták a beszélő szándéka szerint. Szófaji ismeretek (ige, főnév, melléknév, számnév). A szó szerkezete (szótő, toldalék). A szavak elválasztása. Toldalékok és helyesírásuk. Kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok jelölése. ,,j”–,,ly” a tanult szavakban. Magánhangzók, mássalhangzók időtartamának jelölése. A mondat helyesírása. Tulajdonnevek, földrajzi nevek.
Olvasás, szövegértés Olvasási képesség	A hangos olvasás ütemének fejlesztése. Folyékony olvasás. Szövegek olvasása. Szövegmegértés bizonyítása (feladatmegoldás, tartalomelmondás).
Irodalmi ismeretek	Népköltészet, népdalok, népmesék, közmondások, szólások, találós kérdések. Próza és vers. Elemi ismeretek írókról, költőkről, művekről.
Írás, íráshasználat	Írástechnika fejlesztése. Másolás, írás tollbamondás után, emlékezetből. Szövegrendezés, önellenőrzés, hibajavítás.

Tevékenységek
Gyakorlatok a beszédtechnika fejlesztésére (hangerő, hangváltás, ritmus, hangsúly).
Bekapcsolódás felnőttek beszélgetésébe. A kommunikációs célnak megfelelő szövegalkotás tanulása. Mindennapi kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó nyelvi formák alkalmazása. Szituációs játékok. Események megvitatása, vélemény megfogalmazása.
Hangok, betűk különböző szempontú csoportosítása.
Szavak elemeikre bontása (szótő, toldalék). Szótagolás, elválasztás.
Gyakorlatok a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok jelölésére.
Szavak csoportosítása jelentéstartalom és szerkezet alapján. Szószerkezetek alkotása, átalakítása.
Mondatok tagolása, átalakítása (szűkítése, bővítése). Mondatfajták felismerésének gyakorlása.
Mondatok csoportosítása a beszélő szándéka szerint. A grammatikai szinthez kapcsolódó helyesírási gyakorlatok.
Írás másolással, tollbamondással, emlékezetből. Hibák javítása. Önellenőrzés.
Olvasástechnika fejlesztését szolgáló gyakorlatok: szöveg bemutató jellegű olvasása, gyorsolvasó gyakorlatok, párbeszédes olvasás, válogató olvasás.
Szövegelemző feladatok. Szöveg átalakítása kérdések segítségével. Címadási gyakorlatok. Lényegkiemelés, tömörítés.
Néma olvasással szöveg megértése, a megértés bizonyítása feladatvégzéssel, tények, adatok kiemelésével. Tartalomelmondás.
Információkereső technikák alkalmazásának gyakorlása. Gyermek- és más lexikonok használata.
Gyakorlatok az anyaggyűjtés módjainak megállapítására. Információk, adatok keresése. Vers és próza jellemző jegyeinek megfigyelése, felismerése.
Rímek pótlása.
Vers- és prózamondás, dramatizálás.
Követelmény
– Legyen képes a nyelvi formák alkalmazására a mindennapos társas érintkezésben.
– Tudja gondolatait kifejezni összefüggő mondatokban.
– Legyen képes adott témában 4–5 mondat alkotására.
– Ismerje fel a tanult nyelvi fogalmakat (mondatfajták, szófajok).
– Alkalmazza a megismert nyelvtani szabályokat tollbamondásnál, emlékezetből való írásnál a begyakorolt szavakban.
– Legyen képes a feldolgozott szövegek folyamatos olvasására.
– Alkalmazza eszközszerűen az olvasást és az írást a tartalmi megértést bizonyító egyszerű feladatok megoldásában.
– Legyen képes röviden, összefüggően beszámolni az olvasottakról, az eseményekről.
– Rendelkezzen elemi műfaji ismeretekkel (vers, próza megkülönböztetése).
– Írásképe legyen tiszta, rendezett, könnyen olvasható.
– Legyen képes előkészítés után tollbamondással 4–5 mondat leírására.
– Tudjon szöveghűen elmondani emlékezetből 3–4 verset.

5–8. évfolyam

Célok

– A jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés és szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése.
– A kultúrához hozzásegítő, valamint a nemzeti hovatartozás érzését nevelő anyanyelvi képességeknek, készségeknek a továbbfejlesztése.
– A beszédkultúra, az önkifejezést segítő kommunikáció fejlesztése.

Feladatok

– Fejlessze bátorító, önbizalom-növelő, az önismeretet elősegítő neveléssel a játékosságot és az alkotóképességet.
– Vezesse be a tanulókat irodalmi szövegek feldolgozásával a magyar nyelv rendszerébe, ismertesse meg velük a magyar irodalom néhány – összetettebb emberi kapcsolatokat megjelenítő – klasszikus művét.
– Építse tovább a tanuló társas nyelvhasználati, fogalmi gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli, erkölcsi műveltségét.
– Támogassa a tanulók érzelmi, szociális, intellektuális érését irodalmi műveken keresztül – vegye figyelembe funkciózavarait, személyiségének sérülését.
– Folyamatosan fejlessze a szövegalkotást, a szövegértési képességet.
– Teremtsen kommunikációs szituációkat, használja ki a drámapedagógiai lehetőségeket.
– Segítse az információszerzést, az információk rögzítését.

Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök

Kommunikáció

Kommunikációs készségek. Az iskolai, hétköznapi – egyéni és közösségi – kommunikációs helyzetekhez való alkalmazkodás képessége. Beszédtechnikai készség, szövegszerkesztési képesség. A társas kapcsolatok fenntartására irányuló képesség.

Nyelvtani ismeretek

A szófajok, a mondatrészek körében elsajátított tantárgyi készségek. Önellenőrzés a helyesírási készségükben. A tudatos nyelvhasználat képessége. Az írásbeli kifejezésformák alkalmazásának képessége.

Olvasás, ismerkedés az irodalommal

A differenciáló, összehasonlító, a lényegkiemelő képesség. Szövegelemzési és -alkotási ismeretek alkalmazásának képessége olvasói vagy átélt élmény feldolgozásában. A tantárgyi terminológia használatának képessége. Az életkorhoz, befogadóképességhez alkalmazkodó szövegolvasás képessége.

Irodalomolvasás, tájékozódás az irodalmi kifejezésformákban

A különböző műfajú irodalmi szövegek megértésére és elemzésére irányuló képesség. Az olvasói kedv fenntartása, igény fokozása a hosszabb terjedelmű szövegek önálló olvasására. Olvasástechnikai készség. Figyelem, összehasonlítási, lényegkiemelő képesség. Véleménynyilvánítási készség és képesség. Beleélő és kritikai érzék. A koncentrálóképesség. Verbális emlékezet. Az empátiakészség. Azonosulási képesség az olvasott művek szereplőivel. Magatartásformák értékelésének, elemzésének képessége.

Fogalmazási ismeretek, szövegértés, szövegalkotás

Tanulási motiváció. A szövegértés és -alkotás folyamatának algoritmusa. Szövegszerkesztési képességek. Törekvés a szöveg belső logikájának és struktúrájának feltárására. Az önkifejezés, az érzelmek kifejezésének képessége. A kreativitás, az önállóság. Esztétikai ítélőképesség, fogékonyság.

5. évfolyam

Témakör	Tartalom
Kommunikáció Köznyelvi kiejtés Beszéd	Helyes légzéstechnika, artikuláció. Ritmusgyakorlatok. Időtartam, hangkapcsolatok ejtése, szünet. Mindennapi beszédhelyzeteink: kapcsolatfelvétel, szándék- és véleménynyilvánítás, az elemi udvariassági formák ismerete és alkalmazása.
Nyelvtani ismeretek	A beszédhangok, a hangképzési folyamat. Magánhangzók, mássalhangzók képzése, időtartama. A szavak szerkezete: szótő, toldalék; egyszerű, összetett szó. Az elválasztás.
Helyesírás	Kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok jelölése. Írásjelek a mondatok végén. Helyesírási alapelvek. Betűrend. A mondat fajtái a beszélő szándéka szerint.
Fogalmazási ismeretek, szövegértés, szövegalkotás	Szövegszerkesztés különféle közlésformákban, közlésmódban: elbeszélés, leírás, tömörítés. Nyelvi megformálás, választékos szóhasználat olvasott, átélt eseményről.
Olvasás, ismerkedés az irodalommal	Népdalok, népmesék a klasszikus magyar és európai irodalomból (Benedek Elek, Arany László, Andersen, Grimm, La Fontaine). Válogatás a népmondák köréből. A Biblia. Bibliai történetek. Gyermekekről szóló elbeszélések (Móra, Gárdonyi), egy ifjúsági regény részlete. Könyvtárlátogatás – búvárkodás.

Tevékenységek

Különféle tartalmú szövegek olvasása, elemzése. Elbeszélő, leíró fogalmazások szerkesztése.
A mindennapi érintkezés helyzeteinek és szóhasználatának megfigyelése és értékelése.
Gyakorlatok a beszédkultúra továbbfejlesztésére.
Nyelvtani, helyesírási ismeretek alkalmazása – fokozódó önállósággal.
Információgyűjtés, könyvtárhasználat.
Irodalmi olvasmányélményre, szótári vizsgálódásokra épülő játékos szóalkotási gyakorlatok.
A szöveg tagolásának, a lényeg kiemelésének, a szöveg tömörítésének gyakorlása.
Példák keresése a helyesírási alapelvekre. A nyelv(használat)i zavarok korrigálása, megszüntetése.
Szövegelemző gyakorlatok a művekben megjelenített élethelyzetekkel, érzelmekkel kapcsolatban.
Dramatizálás, szituációs játékok. Irodalmi művek (mesék) film- és tévés feldolgozásának megtekintése, megbeszélése.

Követelmény

– Ismerje és alkalmazza az emberi kapcsolatfelvétel illemszabályait.
– Legyen képes eligazodni a mindennapi kommunikációs helyzetekben.
– Alkalmazza a tanult helyesírási, nyelvi, nyelvhelyességi szabályokat.
– Legyen képes szóban és írásban az olvasott vagy átélt élmények közlésére – adott szempontsor szerint.
– Aktívan vegyen részt a dramatizálásban.
– Ismerje fel a tanult műfajokat.
– Tudjon írásbeli munkát készíteni – előkészítés után, segítséggel – a tanult műfajokban.
– Beszéljen tisztán, érthetően.
– Ismerje fel és nevezze meg a már megismert nyelvi elemeket (hang, szótag, szótő, toldalék, szó).
– Tudja megkülönböztetni a könyvet – folyóiratot – újságot és fejtse ki a különbségeiket.
– Olvasson az osztályfoknak megfelelő jó tempóban, értelmesen.
– Legyen képes – irányítással – a megismert irodalmi szövegekben a lényeg kiemelésére és a szöveg tömörítésére.

6. évfolyam

Témakör	Tartalom
Kommunikáció Köznyelvi kiejtés Beszéd	Szógyakorlatok a beszédkultúra továbbfejlesztésére. Légzéstechnikai ismeretek alkalmazása olvasáskor, beszédben. Szókincsbővítés. Mondatalkotás. Tantárgyi szaknyelv használata. Helyzetgyakorlatok. Lényegkiemelés.
Nyelvtani ismeretek Nyelvhelyességi ismeretek Helyesírás	Szavak csoportosítása jelentéstartalmuk alapján. Ige, igekötő, főnév, névelő, melléknév, számnév. Igealakok egyeztetése, személyragok használata. Igekötős igék alakzatai. Tulajdonnevek írása. Szóvégi magánhangzók írása a főnevekben, melléknevekben. Fokozott és képzett melléknevek helyesírása. Számnevek betűvel és számjeggyel. Postai űrlapok kitöltése.
Fogalmazási ismeretek, szövegértés, szövegalkotás	Szövegolvasás, szövegelemzés különböző irodalmi műfajokban. Az elbeszélő fogalmazás ismereteinek bővítése.
	A leírás, a leíró jellegű szöveg jellemző jegyei irodalmi és ismeretterjesztő szövegekben. Szövegalkotási gyakorlatok: jellemzés, beszámoló.
Olvasás, ismerkedés az irodalommal	Mesetípusok. Népköltészet. A népdal. A népballada (Kádár Kata, Kőmíves Kelemen). Válogatás a kuruc költészetből. Végvári énekek. Magyar költők, írók. Petőfi Sándor. Élete. Témák szerinti válogatás verseiből. János vitéz. A regény és az elbeszélés. Gárdonyi Géza: Egri csillagok (részletek). Tömörkény István, Fekete István, Lázár Ervin egy-egy művéből választott egy-egy részlet.

Tevékenységek

Légzéstechnikai gyakorlatok szöveg- és versolvasáskor, beszédben.
Gyakorlatok a beszédkultúra továbbfejlesztésére: együttműködés a társakkal beszélgetésben, feladatmegoldásban, vitában.
Példák keresése az ismert szófajokra, gyűjtés irodalmi szövegből.
A leírás, jellemzés, elbeszélés gyakorlása más tantárgyakból vett tárgyakról, személyekről, jellemzőik megfogalmazásával – segítséggel. Levélírás. Borítékok címzése, utalványok, csekkek kitöltése.
Szövegelemző eljárások, a művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek megbeszélése. Irányított vizsgálódás a könyvtárban az életkori sajátosságaiknak megfelelően. Az adatok rendszerezése – segítséggel.
A szövegértési feladatok kiterjesztése a vizuális információkra (illusztrációk, szövegtagolás, tipográfiai eszközök), értelmezésük, szerepük felismerése, adatrendszerezés, feldolgozás.
Gyakorlatok az írásmód tempójának és rendezettségének, a helyesírási biztonságnak a továbbfejlesztésére.
Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum felismerése (gyerekek–felnőttek, próbatételek, szeretet, féltés, hősiesség).

Követelmény

– Tartsa be a kommunikációs helyzetekben a normákat, illemszabályokat.
– Legyen gyakorlott egyszerű helyzetekben történő önálló véleménynyilvánításban.
– Alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat.
– Legyen képes összefüggő (5–6 mondatos) szóbeli és írásbeli szövegalkotásra, a tanult szövegszerkesztés szabályainak alkalmazásával.
– Legyen tájékozott a megismert szófajok körében és igyekezzen fokozott önállósággal alkalmazni az ezekhez kapcsolódó nyelvtani szabályokat.
– Legyen képes néma olvasással egyszerű stílusú, kb. egyoldalnyi, gyermekeknek szóló ismeretterjesztő szöveg áttekintésére, megértésére – adott szempontok alapján.
– Legyen képes ismert szöveg jó tempójú, értelmes hangos olvasására, elemezze irányítással tartalmi és formai szempontból az olvasottakat.
– Tudjon néhány fontos adatot ismertetni, megnevezni irodalmi művekből (helyzet, a helyszín, a szereplők, a főhős életútjának állomásai, a cselekmény menete, érzelmek).
– Ismerje fel a tanult irodalmi művekben a pozitív és negatív hősöket, tudjon véleményt nyilvánítani – irányítással – a művekkel kapcsolatban.

7. évfolyam

Témakör	Tartalom
Kommunikáció Beszédművelés	Beszédgyakorlatok: hangsúly, mondat- és szövegfonetika. Érvelés, cáfolás. Vita. Kommunikációs helyzetgyakorlatok. Beszámoló. Köszönet. Tanácsadás.
Tömegkommunikáció	Tömegkommunikációs nyelv. Újság, rádió, televízió. Különböző tömegkommunikációs műfajú szövegek alkotása.
Nyelvtani ismeretek Nyelvhelyességi ismeretek Helyesírás	A szófaj fogalmi körének bővítése (névszó, névmás, határozószó, névutó, kötőszó). A mondat szerkezete. Fő mondatrészek és bővítmények. A magyar helyesírás elvei szerinti írásmód. A tanult szófajokban a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok jelölése.
Fogalmazási ismeretek, szövegértés, szövegalkotás	Az elbeszélő fogalmazás: olvasott műből, élmény alapján. Levélírás. Irodalmi mű szerkezeti felépítése. Szövegalkotás különböző műfajokban
Irodalomolvasás, tájékozódás az irodalmi kifejezésformákban	Népballada – műballada. Műköltészet. Arany János élete, válogatás verseiből. Balladái. Petőfi Sándor és Arany János levelezése. Toldi. Olvasmányok az elbeszélő irodalom köréből (a magyar és világirodalomban). Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond elbeszélései. Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig – A pakk (részlet). Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk. Válogatás világirodalmi alkotásokból. Részletek Verne Gyula szabadon választott műveiből.

Tevékenységek

Beszédtechnikai gyakorlás. Gyakorlatok a vitakultúra fejlesztésére. Saját álláspont megfogalmazása, cáfolat, ellenvélemény kifejtése.
Az elbeszélés, leírás, jellemzés és levélírás tanult ismereteinek gyakorlása.
A szófaj fogalmi körének bővítése (névszó, névmás, határozószó, névutó, kötőszó).
A mondatelemzés gyakorlása.
Eltérő műfajú irodalmi szövegek kifejező olvasásának gyakorlása.
Önálló szókincsgyűjtés, lexikonokban, szótárakban. Különböző műfajú és tematikájú irodalmi művek elemzése. Példák gyűjtése a népköltészeti és műköltészeti alkotásokra.
Az olvasott irodalmi művekben megjelenő szituációk és jellemek, a felbukkanó érzelmek, gondolatok felfedezése és bemutatása.
Részvétel irodalmi művek közös feldolgozásában, csoportmunkában, a társakkal és a tanárral való kommunikációban. Minél teljesebb megértést biztosító néma olvasás, kifejező felolvasás, szövegek tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjelenítéssel.
Erkölcsi választások indoklása, beszélgetés érzelmekről.

Követelmény

– Legyen képes összehangolni verbális megnyilvánulásait a testbeszéddel.
– Udvariasan működjön együtt a felnőtt és a kortárs beszédpartnerekkel.
– Adekvátan alkalmazza a mondatfonetikai eszközöket.
– Rendelkezzen elemi tájékozottsággal a tömegkommunikáció körében és a közéleti, közszereplési műfajokban (felszólalás, a cáfolás, az érvelés, az egyéni vélemény árnyaltabb nyelvi megfogalmazása).
– Ismerje a nyelvi egységek jelentéstani és szerkezeti tartalmát gyakorlottsági szinten.
– Írása legyen rendezett, olvasható.
– Ismerje a mondatrészek mondatbeli szerepét.
– Legyen képes az olvasott művek tartalmáról 5–6 mondatban, szóban és írásban beszámolni, helyzetek és jellemek, érzelmek és gondolatok összefüggéseinek bemutatására.
– Lássa be a negatív és pozitív emberi tulajdonságok, cselekvések következményeit.
– Társaival együttműködve – aktívan – vegyen részt a dramatikus játékokban.

8. évfolyam

Témakör	Tartalom
Kommunikáció Beszédművelés	A magán- és közéleti kommunikáció tipikus helyzetei, kifejezésmódjuk különbsége. Kommunikációs helyzetekben való viselkedés. Beszédtechnikai és szerkesztési ismeretek különböző stílusrétegekben.
Tömegkommunikáció	Különféle tömegkommunikációs műfajok és eszközeik. A kisközösségi kommunikáció alapvető beszédhelyzetei, gyakori szövegműfajai, magatartásformái.
Nyelvtani ismeretek Nyelvhelyességi ismeretek Helyesírás	Mondattani ismeretek. Mondatelemzés. A magyar helyesírás elvei szerinti írás. A mondattanhoz kapcsolódó helyesírási ismeretek. Ragozott és képzett szavak helyesírása.
Fogalmazási ismeretek, szövegértés, szövegalkotás	Elbeszélés különböző anyaggyűjtési módok felhasználásával. Stílusfejlesztő gyakorlatok. Leírás fokozott önállósággal. Egyszerűbb szövegelemző műveletek szóban és írásban. Tömörítés. A hivatalos levél.
Irodalomolvasás, tájékozódás az irodalmi kifejezésformákban	A reformkor. Az adott korszak hatása a költőkre és költészetükre. A nemzeti összetartozás. Testvéri szeretet, hazaszeretet, becsület. Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály. Jókai Mór: A kőszívű ember fiai. Részlet: A nem mutatott levél. Tegnapjaink. A Nyugat nemzedéke. Válogatás Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Szabó Lőrinc, Tóth Árpád, Juhász Gyula műveiből. Napjaink. Történetek a gyermekkorról. Válogatás a magyar és a világirodalomból.

Tevékenységek

Gyakoribb tömegkommunikációs műfajok elemzése, értékelése. Együttműködés a beszédpartnerekkel. Irodalmi olvasmányokhoz, mindennapi élethelyzetekhez kapcsolódó véleményalkotás, -nyilvánítás. Szövegelemzés, a tanult nyelvi egységekről tanultak szintetizálása.
A mondattani és nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása a szóbeli és írásbeli megnyilatkozásokban.
Irodalmi művekben ábrázolt emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások értelmezése, megvitatása. Beszámoló szóban, írásban az olvasott műről, látott vagy átélt élményről. Elbeszélés, leírás, jellemzés, levélírás fokozott önállósággal.
Összehasonlítások a hasonló műfaji jellemzők, a szerkezeti felépítés, a nyelvi kifejezések összevetésével. Példák keresése a történelemnek az irodalomra gyakorolt hatásáról. Az aktív szókincs folyamatos gyarapítása szóban és írásban, adott témakörökben. Az olvasott szövegek mögöttes jelentéseinek tudatos keresése, önálló megfogalmazása. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése.
Érzelmek, magatartások, jellemek, kapcsolatok, indítékok önálló bemutatása, például a jellemzés, az ismertetés műfajában.
A magyar irodalom nagyobb korszakaira (reformkor, a XX. század első és második fele) vonatkozó ismeretek összefoglalása. Korokhoz kötődő témák, problémák meglátása irodalmi művekben. Az olvasott művek elhelyezése a korban.

Követelmény

– Legyen tájékozott az alapvető tömegkommunikációs helyzetekben és műfajokban, ismerje fel a tömegkommunikáció szerepét és hatását.
– Tartsa tiszteletben mások véleményét.
– Ismerje fel nyelvi szövegben a tanult hangtani, szó- és alaktani, mondattani jelenségeket.
– Használja a helyesírási segédkönyveket.
– Rendelkezzen megfelelő írásmóddal, írástempóval. Tudjon önállóan, 7–8 mondatban beszámolni irodalmi, film és színházi élményeiről szóban és írásban.
– Legyen képes feltárni a költő, író ábrázolt érzelmi világát az elemzett művekben.
– Aktívan vegyen részt közös dramatikus játékokban és az azokat elemző megbeszéléseken.
– Legyen képes kitölteni a mindennapi élet alapvető, egyszerűbb hivatalos iratait (feladóvevény, pénzesutalvány, csekk, hivatalos levél, kérvény). Ismerje ezek formai követelményeit, tudjon tájékozódni a kitöltés módjáról.
– Az olvasott művekben megjelenített emberi problémák, kapcsolatok, élethelyzetek, erkölcsi kérdések megnevezése, bemutatása olvasónaplóban, feljegyzés, vázlat, jellemzés vagy elbeszélés formájában.

TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALMI ISMERETEK

TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALMI ISMERETEK
5–8. évfolyam
Célok
A tantárgy általános célkitűzése, hogy az 1–4. évfolyamon megalapozott társadalmi ismeretekre építve tárja a tanulók elé, valamint ismertesse meg velük a társadalomban élés múltbeli és jelenkori történéseit, lehetőségeit. Ennek megfelelően az oktatás során: Tudatosodjon a tanulókban, hogy a történelem tényei, eseményei az ember megjelenésének kezdeteitől egymással összefüggésben, társadalmi keretek között mennek végbe, és a különböző társadalmak többféle szintű, minőségű társadalmi, emberi létezést biztosítanak. A tanuló jusson szakszerű, reális történelmi ismeretekhez. Alakuljon ki a tanuló attitűdje, viszonya önmagához, szűkebb és tágabb környezetéhez, a történelmi múlthoz. Segítse az oktatás az érzelmileg is megalapozott énazonosság-tudat, valamint a nemzeti és európai identitás kialakulását. Járuljon hozzá a humán szocializációs, rehabilitációs folyamat eredményességéhez.
Feladatok
A tér-idő tájékozódási képesség fejlesztése, az időbeli viszonyítás képességének kialakítása. A szűkebb és tágabb környezetben való eligazodás képességének fejlesztése. A különböző társadalmak jellemző kultúrájának, életmódjának megismertetése. Érzékeltetni, majd megértetni a tanulókkal az egymást követő időben végbemenő változások folyamatát, a történeti fejlődést. Megláttatni az ok-okozati összefüggéseket. Képessé tenni a tanulókat következtetések levonására, véleménynyilvánításra, ítéletalkotásra, alapvető törvényszerűségek felismerésére, saját önálló életvitelükhöz szükséges tanulságok levonására. Az 5–6. évfolyamon a képszerűen megjelenített múlt elemzése történettanítás jellegű, amely megalapozza a 7–8. évfolyamon történő történelemtanítást.
Óraszámok
	Évfolyamok
	5.	6.	7.	8.
Heti óraszám	2	2	2	2
Éves óraszám	74	74	74	74
Témakörök

Témakör	Évfolyamok
Témakör	5.	6.	7.	8.
Társadalmi ismeretek
Közvetlen környezetünk	x
A lakóhelytől a nagyvilágig		x	x	x
Történelem
A múlt megismerése	x
Élet az őskorban	x
Élet az ókori Keleten	x
Az ókori görögök	x
Az ókori rómaiak	x
A magyar történelem kezdetei	x
Élet a középkori Európában		x
Magyarország az Árpád-házi uralkodók idején	x
A virágzó középkor Magyarországon		x
Az újkor kezdete Európában		x
Magyarország az újkor hajnalán		x
A polgári átalakulás kora			x
Polgárosodás Magyarországon			x
A kiegyezés kora			x
A késő újkor Európában			x
Az első világháború			x
A trianoni Magyarország				x
A jelenkor kezdete, a két háború között			x
A második világháború, hazánk a háborúban			x
Korunk történelme				x

Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök

Auditív és vizuális észlelés, verbális, vizuális emlékezet, képzelet, reproduktív képzelet.
Megfigyelő-, időbeli és térbeli tájékozódási, kommunikációs képességek. A közvetett ismeretszerzés fejlesztése korszerű ismerethordozók segítségével.
A megkülönböztetés, az azonosítás, az összehasonlítás műveleteinek aktivizálása a perceptív cselekvéses gondolkodás fejlesztése érdekében.
Az elvonatkoztatás, az általánosítás műveleteinek aktivizálása, a fogalomalkotó, analógiás gondolkodás fejlesztése.
Cselekvések belső összevetése.
Érzelmek aktivizálása, az átélés képessége. Elfogadó és elutasító attitűd.

5. évfolyam

Témakör	Tartalom
Társadalmi ismeretek
Közvetlen környezetünk	A családi közösség. Helyem a családban, saját élettörténet, a család múltja, története, generációk. A családfa. Az iskolai közösség. Az iskola múltja, története.
Történelem
A múlt megismerése	A múlt megismerésének forrásai: tárgyi és írásos emlékek, történelmi gyűjtemények, a múzeumok. A régészek munkája. Az időszámítás –történetek Jézus életéről. A keresztény időszámítás.
Élet az őskorban	Az ember megjelenése a Földön, az ősember nyomában. A gyűjtögető, halászó, vadászó ősember életmódja. Küzdelem a természettel, a tűz szerepe az ősember életében. A földművelő és állattenyésztő ősember életmódja. Az első mesterségek és a csere kialakulása.
Élet az ókori Keleten	Egy földműves házánál a Nílus partján. Vendégségben a fáraónál. Az egyiptomi iskolában. Történetek Mezopotámiából, Kínából, Indiából, az emberi összefogás, tudományok és művészetek születése.
Az ókori görögök	Történetek a görög mondavilágból. Olimpiai játékok. Az athéni iskolában. A városállamok: Athén és Spárta. Mesterek és művészek.
Az ókori rómaiak	Mondák Róma alapításáról. A rabszolgapiacon, szabadok és rabszolgák. Történetek a római császárokról. Róma, az ókori nagyváros. A római iskolában. Rómaiak hazánk területén, megmaradt emlékek a római korból.
A magyar történelem kezdetei	A magyarság születése – a magyarok eredete, mondák és valóság. Vándorlás a pusztákon, az ősmagyarok életmódja. Harcoló őseink. Letelepedés, honfoglalás, 895.

Tevékenységek

A tanuló környezetére vonatkozó közvetlen megfigyelések, tapasztalatok gyűjtése, beszámolás a megfigyelési szempontok alapján. Közvetett ismerethordozók – képanyagok, fényképek gyűjtése, válogató, összehasonlító, rendező tevékenységek. Történetek, mondák olvasása, dramatizálása. Történetek mesélése. Rajzos illusztrációk készítése. Rajzos történeti napló összeállítása.
Múzeumok, gyűjtemények látogatása. Kiállítási anyag – rajzok, makettek, képanyagok – összeállítása korok jellegzetes ruházataiból, használati eszközeiből. Jellemzések, példák felsorolása. Tananyag, tananyagrészletek elmondása kérdések segítségével. Manipuláció képes időszalagon képekkel.

Követelmény

Társadalmi ismeretek

– Legyen tájékozott saját életeseményei alapján a múlt-jelen-jövő relációs rendszerben.
– Ismerje saját helyét, szerepét a családjában.
– Mutassa be az iskolai közösséget közvetlen tapasztalatszerzés, saját élmény alapján.
– Meséljen családja és iskolája múltjából érdekes történeteket.

Történelem

– Tudjon különbséget tenni a történelem különböző megismerési forrásai között.
– Legyenek elemi összehasonlító fogalmai a távoli korban és a ma élő emberek életmódjáról.
– Ismerje fel a tanult korokat képről: ruházatot, használati tárgyakat, jellegzetes épületeket.
– Legyen képes beszélni Jézus születéséről, a kereszténység kialakulásáról.
– Értékelje a Biblia jelentőségét, tudjon elmondani bibliai történetet.
– Mondja el önállóan a megismert mondák, legendák, történetek tartalmát.
– Tudjon különbséget tenni a történetek mesei és valóságos eseményei között.
– Tudja a tanult eseményeket időrendbe rendezni.
– Legyen képes segítséggel rajzos beszámolókat készíteni.
– Ismerjen fel és nevezzen meg hazánk őskori és ókori emlékeiből legalább kettőt képről, filmről.
– Tudja leolvasni, megmutatni a képes történelmi atlaszban a tanultakkal összefüggő történelmi helyeket.
– Olvassa le és mutassa meg vándorló őseink állomáshelyeit.
– Ismerje a letelepedés, a honfoglalás évszámát, valamint fontosabb emlékhelyeit.
– Tudjon érzelmileg azonosulni a honfoglalással, a magyarság életében betöltött szerepével.

6. évfolyam

Témakör	Tartalom
Társadalmi ismeretek
A lakóhelytől a nagyvilágig	A lakóhely ismerete: a lakóhely településformája, természeti szépségei, gazdasági értékei. Kulturális értékek, hagyományok ápolása. Népművészeti, történelmi emlékek, emlékhelyek.
Történelem Élet a középkori Európában	Élet a középkori falvakban. Önellátó gazdálkodás. Jobbágyság és szolgáltatások. A középkori városok. Céhmesterek és kereskedők. A középkori várakban, a lovagi élet. Történetek az egyház szerepéről – a kolostori élet.
Magyarország az Árpád-házi uralkodók idején	Kalandozások kora. Géza és I. István. István koronázása, az államalapítás – 1000–1001. I. (Szent) László és Könyves Kálmán – törvények születnek. II. András, a királyi hatalom gyengülése. A tatárjárás, a muhi csata. IV. Béla, a második honalapító. Az Árpád-kor műveltsége és művészete. Az Árpád-ház kihalása.
A virágzó középkor Magyarországon	Az Anjouk kora – Károly Róbert gazdasági intézkedései. Zsigmond király. Nagy Lajos birodalma. A parasztok elégedetlensége – felkelés Erdélyben. Hazánkat veszélyeztető külső támadások. Hunyadi János a török ellen. Nándorfehérvár, 1456. Hunyadi Mátyás. Kultúra és művelődés Mátyás udvarában. Dózsa György, a parasztok vezére, 1514. A mohácsi vész, 1526. Buda török kézen, 1541. Az ország három részre szakadása.
Az újkor kezdete Európában	Nagy földrajzi felfedezések, 1492. Felfedezők és hódítók, leigázott népek. Történetek a kor emberének gondolkodásáról – reformáció, ellenreformáció.
Magyarország az újkor hajnalán	Élet a török hódoltságban, a királyi Magyarországon, a független Erdélyben. A végvárak dicsősége, élet a végeken. Nagy várvédők, kiemelkedő személyiségek. Függetlenségi harcok. ,,Istennel a hazáért és a szabadságért” – II. Rákóczi Ferenc szabadságharca, 1703–1711. A szatmári béke és következményei.

Tevékenységek

Tapasztalatszerzés bővítése, képi információk gyűjtése adott témáról, válogató, összehasonlító, rendszerező tevékenység, tablók, képes időszalagok készítése. Egyszerű, korabeli írásos források (legendák, krónikák) olvasása, kérdések megfogalmazása.
Történelmi szituációk eljátszása, megjelenítése.
Múzeumok, gyűjtemények látogatása, rajzos, 1–2 mondatos beszámoló készítése. Tananyag, tananyagrészletek elmondása kérdések segítségével.

Követelmény

Társadalmi ismeretek

– A tanuló ismerje lakóhelyének településformáját, természeti szépségeit, gazdasági értékeit.
– Legyen képes ezek rövid szöveges bemutatására.
– Tudjon biztonságosan tájékozódni és közlekedni lakóhelyén.
– Ismerje és használja a lakóhely művészeti és kulturális szolgáltatásait.

Történelem

– Tudja megnevezni a tanult korok uralkodóit, beszéljen tetteikről.
– Legyen képes tanári rávezetéssel ok-okozati összefüggések felismerésére, következtessen tanulságokra.
– Legyen képes példákkal illusztrálni az ország fennmaradásának, a magyarság megmaradásának küzdelmeit.
– Legyen képes ismereteit bővíteni forrásanyagok felhasználásával, olvasson rövid részleteket a tananyaghoz kapcsolódóan.
– Tudja a tanult évszámokat az időszalagon elhelyezni, az események helyszíneit a térképen megmutatni.
– Legyen képes a jártasság szintjén használni a képes történelmi atlaszt.
– Mondjon példákat a történelmi események művészeti megjelenítésére.

7. évfolyam

Témakör	Tartalom
Társadalmi ismeretek
A lakóhelytől a nagyvilágig	A lakóhely társadalma – jellegzetes társadalmi csoportok a lakóhelyen. A helyi közösségek tevékenysége a lakóhely életében, részvételi lehetőségek. A helyi társadalom nyugalmát veszélyeztető csoportok – bűnözés, alkoholizmus, kábítószer.
Történelem
A polgári átalakulás kora	Találmányok és feltalálók.
	Az ipari forradalom és hatása a társadalomra és a gazdaságra. Történetek a nagy francia forradalomról, Napóleonról.
Polgárosodás Magyarországon	Hazánk a Habsburg Birodalom részeként. A soknemzetiségű ország. Mária Terézia és II. József uralkodásának hatása a gazdasági életre. A reformkor politika irányítói – Széchenyi, Kossuth a társadalom átalakításáért. Reformkori országgyűlések. Nemzeti kultúránk kibontakozása, jeles személyiségek. 1848. március. 15. A forradalom eseményei. Nemzetiségi törekvések kibontakozása, polgári törvények. A szabadságharc legfontosabb eseményei, eredményei.
A kiegyezés kora	Programok és intézkedések a szabadságharc bukása után. A kiegyezés, 1867. Gazdasági felzárkózás. Budapest – a világváros születése. A millennium. ,,Boldog békeidők.”
A késő újkor Európában	Versenyben a világ felosztásáért.
Az első világháború	Az első világháború, 1914–1918. Frontvonalak – villámháború, állóháború, a hátország. Forradalom, hatalmi átrendeződések Oroszországban. Győztesek és vesztesek.

Tevékenységek

Írásos anyagok tanulmányozása, elemzése, célszerű válogatása. A helyi hírek, újságok figyelése, gyűjtés, rendszerezés, beszámoló. Különböző térképek használata. Feladatvégzés térképvázlatokkal. Fogalmi szemléltető eszközök – szókártyák, mondatkártyák használata, rendszerezése. Jellemzők, példák válogatása adott tananyaghoz. Történetek dramatizálása, rendezés, szereplés, tudatos szerepválasztással. Tananyag, tananyagrészletek önálló elmondása, kérdések megfogalmazása. Tematikus rajzok készítése.
Időszalag, időtáblázatok használata.

Követelmény

Társadalmi ismeretek

– Tudjon megnevezni a tanuló lakóhelyén működő helyi közösségeket, ismerje alapvető tevékenységeiket, mondjon gyakorlati példákat.
– Ismerje a nyugalmat veszélyeztető csoportok társadalmi, közéleti hatásait, utasítsa el a benne való részvételt.

Történelem

– Tudja kezelni a kiemelkedő személyiségekről gyűjtött életrajzi adatokat.
– Legyen képes szóban felvázolni rövid életrajzi portrét egy általa példaképnek tartott történelmi személyiségről.
– Ismerjen fel a kor eseményei között történelmi összefüggéseket, készítsen róla vázlatot.
– Tudjon számot adni a tanult anyagról néhány mondatos szóbeli felelettel.
– Ismerje a legjellegzetesebb reformkori személyiségek nézeteit, érveljen, vitázzon a megismert tények alapján.
– Tudjon összefüggéseket említeni a világtörténelem és a magyar történelem eseményei között.
– Elemezze a társadalmi, gazdasági változásokat, konkrét példákkal mutasson rá a fejlődésre megadott szempontok alapján.
– Tudja a tanult történelmi évszámokat.
– Jártasság szintjén használja a képes történelmi atlaszt.

8. évfolyam

Témakör	Tartalom
Társadalmi ismeretek
A lakóhelytől a nagyvilágig	A helyi ügyintézés színterei a lakóhelyen. Intézmények, szolgáltatások – családsegítő szolgálat, munkaügyi szolgálat, polgármesteri hivatal. Az ügyintézés folyamatai.
Történelem
A trianoni Magyarország	Trianoni békeszerződés és következményei. Élet a Horthy-kor Magyarországán. Társadalmi, politikai megmozdulások. Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság – helytörténeti vonatkozások.
A jelenkor kezdete, a két háború között	A nagy gazdasági világválság Európában – túltermelés, következmények. Háborús készülődés – Németország világuralmi tervei.
A második világháború, hazánk a háborúban	A II. világháború eseménytörténete, 1939–1945 – a fordulópontok. A háború befejezése, a párizsi béke. Hazánk a háborúban, német megszállás, helytörténeti vonatkozások.
Korunk történelme	Földünk a II. világháború után – megosztott világ. A hidegháború, fegyverkezés, katonai, gazdasági szövetségek, kommunista diktatúrák. Hazánk a vesztes háború után. A pártállam kialakulása. Új kormányprogram – Nagy Imre. Forradalom és szabadságharc, 1956 – helytörténeti vonatkozások. A Kádár-korszak. A pártállam összeomlása – vissza a demokráciához. A békés rendszerváltás – a Magyar Köztársaság létrejötte, 1989. október 23. A demokratikus intézményrendszer kialakulása – az Antall-kormány megalakulása.

Tevékenységek

Szituációs játékok, dramatikus feldolgozások. Beszélgetések, vélemények megfogalmazása, ütköztetése, vita. Történelmi visszaemlékezések meghallgatása. Forrásanyagok keresése, felhasználása. A lakóhelyi információk gyűjtése, a gyűjtött anyag felhasználása beszámolókban, önálló feleletekben. Tananyagról vázlatkészítés.
Történelmi témájú regényrészletek, filmek, dokumentumfilmek nézése, beszélgetés, érzések, vélemények megfogalmazása.

Követelmény

Társadalmi ismeretek

– Ismerje lakóhelyén a lakossági ügyintézés intézményeit, tudja, hova, milyen ügyben lehet fordulni.

Történelem

– Ismerje fel, hogy népünk számára milyen gazdasági, társadalmi veszteségeket jelentett a háborúkban való részvétel.
– Legyen képes a térképről önállóan leolvasni a háborús eseményeket, használja fel a térképet szóbeli feleletéhez.
– Utasítsa el a nemzeti, faji gyűlöletet.
– Legyen magatartásában megnyilvánuló magyar és európai azonosságtudata.
– Ismerjen néhány történelmi témájú irodalmi művet, filmet.
– Legyen képes beszámolni az olvasottakról, a látottakról, megfogalmazni saját véleményét.
– Az ok-okozati összefüggések felismeréséből, a következtetésekből legyen képes elemi ítéletalkotásokra.
– Legyen képes önállóan felkészülni tankönyvből, könyvtárban forrásanyagot keresni, irodalmi ismeretei alapján illusztrációkat gyűjteni adott témához.
– Alkalmazza a tanulás során gyűjtött anyagot, a kortársak visszaemlékezéseit.

MATEMATIKA

MATEMATIKA 1–8. évfolyam Óraszámok
	Évfolyamok
	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
Heti óraszám	4	4	4	4	4	4	4	4
Éves óraszám	148	148	148	148	148	148	148	148
Témakörök
Témakör	Évfolyamok
Témakör	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
Témakör Évfolyamok	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
Gondolkodási műveletek alapozása	x	x	x	x	x	x	x	x
Számtan, algebra
Számfogalom, számköri ismeretek	x	x	x	x	x	x	x	x
Műveletek	x	x	x	x	x	x	x	x
Szöveges feladatok	x	x	x	x	x	x	x	x
Geometria, mérések
Geometriai alakzatok, tulajdonságaik	x	x	x	x	x	x	x	x
Gyakorlati mérések, mértékegységek számítások	x	x	x	x	x	x	x	x
Szerkesztések					x	x	x	x
Összefüggések, függvények, sorozatok	x	x	x	x	x	x	x	x
Valószínűség, kombinatorika, statisztika					x	x	x	x

1–4. évfolyam

Célok

– A környező világ mennyiségi és térbeli viszonyainak felfedeztetése tapasztalati úton.
– Differenciált fejlesztéssel megalapozni a matematikai gondolkodást.
– Kialakítani az alapvető matematikai képességeket.

Feladatok

– Tárja sokoldalúan a tanulók elé, fedeztesse fel a matematika szerepét a mindennapi életben.
– Járuljon hozzá a valóság megismeréséhez.
– Alakítsa ki a készségszintű műveletvégzést.
– Fejlessze – változatos matematikai tevékenységek során – a megismerés képességét, az idő- és térszemléletet.
– Szoktasson a tevékenységek megtervezésére, megszervezésére, ellenőrzésére, értékelésre, neveljen önkontrollra.
– Alakítsa a tanulók szemléletét gyakorlati példákkal a valóság és a matematikai modellek kapcsolatáról.
– Fejlessze a tevékenységekhez kötött problémafelismerést, -megoldást.

Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök

Közvetett tapasztalatszerzés, bővülő cselekvésközpontú tevékenység.
A megfigyelőképesség, a tudatos, tartós figyelem, az emlékezet tartalmának bővítése. Az összefüggések felismerése.
A gondolkodási műveletek: a perceptív, cselekvéses gondolkodás, a csoportosítás, az osztályozás, a konkretizálás.

1. évfolyam

Témakör	Tartalom
Gondolkodási műveletek alapozása	A közvetlen környezetben lévő személyek, tárgyak tulajdonságai: – szín, forma, nagyság – térbeli helyzetek – viszonyszavak – azonosságok, különbözőségek – csoportosítás azonosság és azonos tulajdonság alapján
Számtan, algebra
Számfogalom, számköri ismeretek	Számfogalom kialakításának előkészítése: határozatlan és határozott halmazok alkotása, összehasonlítása, mennyiségfogalmak érzékeltetése: sok, kevés, semmi, több, kevesebb, ugyanannyi. Relációs jelek. Számfogalom kialakítása: 5–10-es körben.
Számfogalom, számköri ismeretek	Halmazok számosságának megállapítása – az elemek megszámlálása, egyeztetésük számnévvel, számképpel, számjeggyel. Számok viszonyítása, rendezése. Számok helye a számegyenesen, számszomszédok. Sorszámok, sorszámnevek. Páros, páratlan számok. 1, 2, 5, 10 Ft-os pénzérmék használata.
Műveletek	Szóbeli összeadás, kivonás 10-es számkörben. A műveletek tartalmi értelmezése: halmazok bővítése – szűkítése; egyesítése – különbsége. Műveletek megoldása matematikai eszközökkel, rajzban. A tagok felcserélhetősége.
Szöveges feladatok	Eljátszással, kirakással, rajzzal szóban, szóban megfogalmazott egyszerű szöveges feladatok.
Geometria, mérések
Geometriai alakzatok, tulajdonságaik	Geometriai alakzatok létrehozása. Testek építése építőkockákból, rudakból. Síkidomok előállítása tépéssel, vágással, hajtogatással. Geometriai alakzatok tulajdonságainak megfigyelése, megfogalmazása. Szétválogatásuk megismert tulajdonságaik alapján.
Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások	Mennyiségek összehasonlítása, összemérése. Mérés választott egységekkel (hosszúság, tömeg, űrtartalom). Tájékozódás térben. Tárgyak térbeli helyzetének megfigyelése, megfogalmazása, létrehozása. Az alatt, fölött, mellett, előtt, mögött fogalmak helyes használata.
Összefüggések, függvények, sorozatok	Összefüggések felismertetése: személyek, tárgyak kapcsolatában. Relációk megfogalmazása szóban. Hozzárendelések párosító játékokban. Ciklikus sorok folytatása, növekvő, csökkenő számsorozatok.

Követelmény

– Legyen képes tárgyak, személyek tulajdonságainak megfigyelésére, megnevezésére.
– Tudjon csoportosítani azonosság, azonos tulajdonság alapján.
– Legyenek elemi tapasztalatai térbeli helyzetekről, nagyságbeli viszonyokról.
– Tudja 10-es számkörben a számjegyeket írni, olvasni.
– Legyen biztos számfogalma 10-es számkörben.
– Legyen jártas az összeadás, kivonás elvégzésében eszközhasználattal.
– Értse az egyszerű szóbeli feladatok tartalmát.
– Ismerje fel és nevezze meg a környező tárgyi világban előforduló alakzatokat, személyek és tárgyak egymás közötti kapcsolatait.

2. évfolyam

Témakör	Tartalom
Gondolkodási műveletek alapozása	Ciklikus sorok folytatása, sorozatok, sorrend, egymásutániság megfigyelése, leképezése. Válogatás, csoportosítás tulajdonságok alapján, tulajdonság jelölése jelkártyával. Tulajdonságok megfogalmazása állítások formájában, állításokhoz halmazok alkotása. Tulajdonságok változásának megfigyelése, megfogalmazása.
Számtan, algebra
Számfogalom, számköri ismeretek	Számkör bővítése 20-ig. A természetes szám mint a mennyiségek mérőszáma. Tízes számrendszer szerkezeti sajátosságainak bemutatása. Mennyiségtartalom megerősítése. Az egyjegyű és kétjegyű szám fogalma. Halmazok számosságának megállapítása – az elemek megszámlálása. Egyeztetésük számnévvel, számképpel, számjeggyel. Számok viszonyítása, rendezése. Számok helye a számsorban, számszomszédok.
Sorszámok, sorszámnevek.	Páros, páratlan számok. A helyi értékes írásmód tudatosítása. Soralkotások, növekvő, csökkenő számsorok. Számsorok állandó különbsége: 1, 2, 5. 20-as pénzérme használata.
Műveletek	Műveletek előkészítése – kétjegyű számok bontása tízesek és egyesek összegére. Halmazok összemérése – több, kevesebb. Szóbeli összeadás, kivonás, pótlás, tízes átlépés nélkül: kerek tízeshez egyjegyűek adása, teljes kétjegyű számhoz egyjegyű adása tízes átlépés nélkül (analógia). Műveleti jelek bevezetése.
Szöveges feladatok	Egyszerű szöveges feladat lejátszása, megjelenítése, lerajzolása, lejegyzése, közös megoldás.
Geometria, mérések
Geometriai alakzatok, tulajdonságaik	Testek építése minta alapján. Síkidomok előállítása megadott feltétel szerint pálcikákból, lyukas táblán. Testek tulajdonságainak megfigyelése, megfogalmazása, csoportosításuk (gömbölyű, szögletes). Síkidomok tulajdonságainak megfigyelése, megfogalmazása (négyszög, háromszög, kör). Testek és síkidomok csoportosítása, rendezése adott tulajdonság alapján. Tájékozódás síkon. Síkbeli helyzetek megfigyelése, megfogalmazása, létrehozása.
Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások	Mérési tapasztalatok gyűjtése. Mennyiségek mérése választott és szabvány mértékegységekkel (méter, liter, kilogramm). Az idő múlásának érzékeltetése: óra, napszak, nap.
Összefüggések, függvények, sorozatok	Összefüggések felismertetése személyek, tárgyak, helyzetek, geometriai kapcsolatok, halmazok számossága között. Jelölések használata (összekötés, nyíl, relációs jelek). Logikai készlet elemeinek egymáshoz rendelése egy tulajdonság változásával. Hozzárendelések más matematikai témakörök anyagához igazodva. Sorozatok képzése adott szabály alapján.

Követelmény

– Tudjon ciklikus sorokat folytatni.
– Legyen képes legalább háromelemű szekvencia felidézésére.
– Tudjon a megismert tulajdonságok alapján csoportosítani.
– Tudjon kész csoportokat egy tulajdonsággal elnevezni.
– Legyen biztos számfogalma 20-as számkörben.
– Jártasság összeadás, kivonás elvégzésében 10-es számkörben, eszközhasználat nélkül.
– Tudja az egyszerű szöveges feladatot művelettel megjeleníteni, lejegyezni.
– Ismerjen fel összefüggéseket személyek, tárgyak, számok között.
– Tudja kifejezni a felismert összefüggéseket tevékenységgel, szóval.
– Legyen képes dolgokat egymáshoz rendezni.
– Tudjon egyszerű sorozatokat alkotni megadott szabály alapján.
– Különböztesse meg a kerek, szögletes, gömbölyű alakzatokat.
– Gyűjtsön tapasztalatokat a hosszúság, a tömeg, az űrtartalom méréséhez.

3. évfolyam

Témakör	Tartalom
Gondolkodási műveletek alapozása	Csoportosítások megadott és választott szempont szerint. Tulajdonságok változásának megfigyelése, megfogalmazása. Igaz, nem igaz állítások megfogalmazása. Transzformációs játék két tulajdonság változásával. Nyitott mondatokba elemek, számok helyettesítése, igazságtartalmak eldöntése.
Számtan, algebra
Számfogalom, számköri ismeretek	Számkör bővítése 50-ig, majd 100-ig – alapozás. Tízes számrendszer szerkezeti sajátosságainak elmélyítése. A száz fogalma. Kerek tízesek, teljes kétjegyű számok írása, olvasása, értelmezése. Elemek megszámlálása, leszámlálása. Csoportosítás, tízes csoportok alkotása. Kétjegyű számok. Mennyiség egyeztetése számnévvel, számjeggyel. Számok viszonyítása, rendezése. Számok helye a számsorban, számszomszédok. A mindennapi gyakorlatban előforduló római számok írása, olvasása 50-ig. Soralkotások, állandó különbség: 1, 2, 5, 10. Műveletek előkészítése: kétjegyű számok bontása. 50-es, 100-as pénzérme használata, kifizetések különböző pénzérmékkel.
Műveletek	Összeadás, kivonás 20-as számkörben tízes átlépéssel. Kétjegyű számok összeadása, kivonása tízes átlépés nélkül, analógia segítségével. Szorzás, bennfoglalás és részekre osztás értelmezése. A műveleti jelek bevezetése. 10-es, 5-ös, 2-es szorzó- és bennfoglaló táblák kiépítése. Műveletek megjelenítése cselekvéssel, tárgyakkal, rajzban. Műveletek közötti kapcsolat: összeadás, kivonás, szorzás, bennfoglalás.
Szöveges feladatok	Egyszerű szóbeli, írásbeli szöveges feladatok megjelenítése, lejegyzése, megoldása, ellenőrzése.
Geometria, mérések
Geometriai alakzatok, tulajdonságaik	Testek építése, síkidomok előállítása adott feltétellel. Síkidomok rajzolása (szabad kézzel, vonalzóval). Testek (kocka, téglatest, henger, gömb), síkidomok (téglalap, négyzet, háromszög, kör) felismerése, megnevezése. Testek és síkidomok válogatása megadott szempont szerint. Tükrözés síktükörrel. A megfigyelések megfogalmazása. Tengelyesen tükrös alakzatok létrehozása. Vonalak tulajdonságai. Pont és vonal helyzete.
Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások	Mérés választott és szabvány egységekkel. Hosszúság (m, dm), űrtartalom (l, dl), tömeg (kg) becslése, mérése. Időtartalom érzékeltetése: évszak, hónap, hét, nap, napszak, óra. Időpont leolvasása (egész órák).
Összefüggések, függvények, sorozatok	Összefüggések kifejezése rajzzal, jelekkel. Szabályjáték logikai készlettel, számokkal egy, majd két tulajdonság változásával. Állandó különbségű sorozatok megadott, majd felismert szabály alapján.

Követelmény

– Legyen jártas a tulajdonságok változásainak megfigyelésében, megfogalmazásában,
– Tudjon igaz és nem igaz állításokat mondani kész halmazokról.
– Legyen jártas az állítások igazságának eldöntésében.
– Legyen tájékozott a 100-as számkörben.
– Legyen jártas a kétjegyű számok írásában, olvasásában.
– Összeadás, kivonás 10-es számkörben készségszinten, összeadás, kivonás 20-as számkörben analógia segítségével.
– Tudjon önállóan megoldani egyszerű szöveges feladatot.
– Legyen képes konkrét és matematikai relációk felfedezésére.
– Tudjon megfogalmazni felismert kapcsolatokat.
– Legyen képes egyszerű sorozatok folyatására.
– Fogalmazzon meg szabályt egyszerűbb esetekben.
– Ismerje fel a kockát, téglatestet, gömböt, hengert, négyzetet, kört, háromszöget, tudjon előállítani testeket gyurmából, síkidomokat vágással, tépéssel, rajzolással.
– Ismerje a szabvány mértékegységeket: m, dm, cm, l, dl, kg, dkg, Ft, nap, óra, perc.

4. évfolyam

Témakör	Tartalom
Gondolkodási műveletek alapozása	Elemek rendezése adott vagy felismert szempontok alapján. Részhalmaz és kiegészítő halmaz előállítása változatos alaphalmazokon (személyek, tárgyak, logikai készlet). Tulajdonságok és tagadásuk megfogalmazása, jelölésük jelkártyával.
Számtan, algebra
Számfogalom, számköri ismeretek	Számfogalom elmélyítése 100-as számkörben. Mennyiségfogalom megerősítése gyakorlati példákkal. Alaki érték, helyi érték, valódi érték közötti összefüggés elmélyítése. Számok nagyságbeli viszonya, relációs rendezések, soralkotások.
Műveletek	Műveletfogalom előkészítése – teljes kétjegyű számok bontása. Szóbeli összeadás, kivonás tízes átlépéssel. Írásbeli összeadás: teljes kétjegyűek tízes átlépés nélkül, egyeseknél tízes átlépéssel. Írásbeli kivonás tízes átlépés nélkül elvétellel, pótlással. 4, 3, 6 szorzó – bennfoglaló tábla kiépítése. 200, 500, 1000-es pénznemek használata. Kifizetések.
Szöveges feladatok	Egyszerű szóbeli, írásbeli szöveges feladatok várható eredményének becslése, összehasonlítása a valósággal. Kérdések megválasztása. Ismert és ismeretlen adatok megállapítása. A mennyiségi változás megjelenítése rajzban, lejegyzés művelettel.
Geometria, mérések
Geometriai alakzatok, tulajdonságaik	Testek építése, felismerése, megnevezése. Válogatások megadott tulajdonság alapján. Síkidomok előállítása, megnevezésük határoló vonalak, határoló oldalak és csúcsok száma szerint. A négyzet és a téglalap tulajdonságainak megfigyelése, megfogalmazása. Rajzolásuk négyzethálós papíron. Tükrös alakzatok felismerése, előállításuk egy tükörtengellyel (kirakással, tépéssel, nyírással). Eltolás térben és síkban, az eltolás eredményének megfigyelése. A kerület fogalma. A terület fogalmának előkészítése lefedéssel.
Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások	Egyenesek, félegyenesek, szakaszok, síkidomok rajzolása szabad kézzel és vonalzó segítségével. Hosszúság (cm), tömeg (dkg) becslése, mérése. Időpont leolvasása (perc).
Összefüggések, függvények, sorozatok szabály alapján	Összefüggések felfedezése bővülő elemek megadásával. Szabályjáték alkalmazása számolási műveletekkel. Táblázatok kiegészítése adott szabály alapján. Hiányos sorozatok kiegészítése.

Követelmény

– Tudjon alaphalmazokon adott tulajdonságú részhalmazt előállítani.
– Tudjon megfogalmazni egyszerű állításokat és azok tagadását.
– Legyen biztos számfogalma 100-as számkörben.
– 100-as számkörben tízes átlépés nélkül készségszinten tudjon összeadni és kivonni.
– Legyen jártas a tízes átlépéses összeadásban, kivonásban.
– Értse a szorzás, bennfoglalás és a részekre osztás tartalmát.
– Tudjon önállóan megoldani egyszerű szöveges feladatokat.
– Legyen jártas egyszerű relációk értelmezésében, kifejezésében, megfogalmazásában.
– Jártasság a számok nagyságának összehasonlításában.
– Ismerjen fel szabályokat és tudja azokat megfogalmazni.
– Tudjon állandó különbségű számsorozatot folytatni mindkét irányban.
– Ismerje a téglalap és a négyzet tulajdonságait.
– Legyen jártas a négyzet és a téglalap kerületének tapasztalati számításában.
– Ismerje a tanult szabvány mértékegységeket.

5–8. évfolyam

Célok

– Az 5–8. évfolyamon a matematikatanítás célja a környező világ mennyiségi és térbeli viszonyainak konkrét megismertetése.
– Ebben a szakaszban képessé tenni a tanulókat egyszerű matematikai problémák felismerésére.
– Segíteni szükséges az ismeretek olyan szintű alkalmazását, amely a mindennapi élethelyzetekben előforduló matematikai feladatok önálló megoldásával lehetővé teszi a továbbképzési igény egyszerűbb szintű kielégítését.

Feladatok

– Alakítsa ki a készségszintű műveletvégzést.
– Biztosítsa – változatos matematikai tevékenységek során, az életkor és az egyéni sajátosságok figyelembevételével – a megismerés képességének fejlődését.
– Fejlessze a tér- és időszemléletet.
– Szoktasson a tevékenységek megtervezésére, megszervezésére, ellenőrzésre, értékelésre.
– Neveljen önkontrollra.
– Fejlessze az alkotó képzeletet.
– Alakítsa ki a függvényszerű gondolkodást.
– Juttassa el a tanulókat az oksági összefüggések felismeréséhez.

Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök

Pozitív attitűd a számok világához. A kapcsolatok felismerése, az összefüggéslátás.
A matematikai nyelv, a szövegértő képesség.
A problémamegoldó képesség.
A becslő, elemző, ellenőrző-önellenőrzési, az értékelő képesség.
A gondolkodási műveletek: a perceptív, cselekvéses gondolkodás, a csoportosítás, az osztályozás, a konkretizálás.
Analógiás gondolkodás, az elvonatkoztatás, az általánosítás műveletei.

5. évfolyam

Témakör	Tartalom
Gondolkodási műveletek alapozása	Két halmaz közös elemeinek keresése. Metszethalmaz képzése (személyek, tárgyak, matematikai eszközök). Metszethalmaz ábrázolása. Állítások halmazábra részeiről. A logikai ,,és” értelmezése, ,,minden”, ,,van olyan”, ,,van, amelyik nem”, ,,egyik sem” kifejezések használata.
Számtan, algebra
Számfogalom, számköri ismeretek	Számkör bővítése 1000-ig. Tízes számrendszer szerkezeti sajátosságának felelevenítése, elmélyítése. A helyiérték-táblázat bővítése. Az 1000-esek helye. Számképzés adott feltételekkel. Számok helye a számegyenesen (százas szomszédok, egyes szomszédok). Tört fogalmának előkészítése: előállítás tevékenységgel, a részek neve, az egész neve törtrésszel. Negatív számok fogalmának előkészítése: hőmérő, adósság.
Műveletek	Műveletfogalom előkészítése: kerek százasok bontása, helyi érték szerinti bontások, kerek számok szorzatalakja. Szóbeli összeadás, kivonás gyakorlása 8, 9, 7, szorzó-, bennfoglaló tábla kiépítése. Összefüggések a szorzótáblák között. Szóbeli műveletek kerek 10-el, 100-al, az egyjegyű számok analógiájára. Írásbeli összeadás teljes háromjegyű számokkal, helypótló a tízesek és az egyesek helyén a tízes átlépés fokozatainak betartásával. Írásbeli kivonás. Írásbeli szorzás, osztás egyjegyű szorzóval, osztóval, a fokozatok bemutatásával. Műveleti tulajdonság: összeadásoknál a tagok, szorzásnál a tényezők felcserélhetősége. Műveletek közötti kapcsolat: összeadás-kivonás, összeadás-szorzás, szorzás-bennfoglalás.
Szöveges feladatok	Összetett (2 művelettel megoldható) szöveges feladatok. Feltételek és a kérdés szétválasztása. Lejegyzés, megoldás, ellenőrzés.
Geometria, mérések
Geometriai alakzatok, tulajdonságaik	Testek építése lapokból és egységkockákból. Síkidomok előállítása lyukas táblán, rajzolással. Tulajdonságaik megfigyelése, megfogalmazása. Nagyítás eredeti elemekkel. A két alakzat összehasonlítása. Terület fogalmának előkészítése lefedéssel.
Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások	Mérés szabvány mértékegységekkel. Mértékegység-rendszerek bővítése (km, mm, hl, cl, t, q, év, hónap, hét, nap). Négyzet és téglalap területének számítása. Négyzet, téglalap területének mérése lefedéssel.
Szerkesztések	Egyenesek és szakaszok, kölcsönös helyzete. Párhuzamos, merőleges, metsző egyenesek, négyzet, téglalap rajzolása derékszögű vonalzóval. Különböző sugarú körök rajzolása körzővel. Tükrözés egy tükörtengellyel lyukas táblán. Nagyítás, kicsinyítés négyzethálón rajzban.
Összefüggések, függvények, sorozatok	Szimmetrikus és nem szimmetrikus relációk rajzosan. Bontott alakú számok közötti kapcsolat, a nyíldiagram használata. Számok közötti relációk. Felismert szabály lejegyzése, szabály leolvasása nyíldiagramról. Egy- és kétbemenetelű táblázatok kiegészítése adott szabály alapján. Különbségsorozat egy-két, majd állandó és változó különbséggel.
Valószínűség, kombinatorika, statisztika	Események megfigyelése, összeszámlálása (fej-írás játék, kockadobálás). Adatok tervszerű gyűjtése, rendezése, közvetlen környezetben megfigyelhető események megszámlálása (járműforgalom).

Követelmény

– Tudja kiválogatni két halmaz közös elemeit.
– Értse a logikai ,,és” tartalmát.
– Tudja alkalmazni a csoportosítást, a részhalmazképzést más matematikai témakörökben.
– Használja értelmesen a ,,minden”, ,,van olyan”, ,,van, amelyik nem”, ,,egyik sem” kifejezéseket.
– Tudja a háromjegyű számokat írni, olvasni.
– Legyen biztos számfogalma 1000-es számkörben.
– Értse a tört és a negatív szám fogalmát.
– Számoljon szóban készségszinten 100-as számkörben.
– Legyen jártas a szorzó- és bennfoglaló táblák körében.
– Legyen jártas az írásbeli műveletekben.
– Legyen képes összetett szöveges feladatok megoldására segítséggel.
– Legyen képes összefüggések felismerésére a matematika különböző témaköreiben.
– Felismert és megfogalmazott szabályokat tudjon lejegyezni.
– Legyen jártas változó különbségű számsorozatok folytatásában.
– Tudjon mennyiségeket különböző pénznemekkel kifejezni.
– Növekedjen gyakorlottsága a gyakorlati mérésekben.
– Legyen jártas a kerületszámításban.
– Legyen gyakorlata a szerkesztőeszközök használatában.
– Végezzen csoportos valószínűségi kísérleteket.

6. évfolyam

Témakör	Tartalom
Gondolkodási műveletek alapozása	Halmazokról tanultak elmélyítése. Az alap-rész és kiegészítő halmazok további vizsgálata, tagadások, a logikai ,,nem”. Metszethalmaz számokkal, geometriai alakzatokkal. A logikai ,,és” használata.
Számtan, algebra
Számfogalom, számköri ismeretek	Számkör bővítése 10 000-ig. A tízes számrendszer szerkezeti sajátossága 10 000-es helyi értékig. Számok írása, olvasása, helyük a számegyesen, ezres számszomszédok, teljes négyjegyű számok és kerek ezresek egyes szomszédjai. Relációk azonos és különböző nagyságrendű számok között. Állandó és váltakozó különbségű sorozatok. A közönséges tört fogalma: törtrészek ábrázolása, jelölés bevezetése: számláló, nevező, törtvonal. Törtszám írása, olvasása. Az egész különböző nevei. Negatív számok: a számegyenesen. 2000, 5000, 10 000-es pénznemek használata, kifizetések.
Műveletek	Szóbeli összeadás, kivonás, pótlás kerek százasokkal, ezresekkel. Szorzó-, bennfoglaló táblák gyakorlása. Írásbeli összeadás, kivonás teljes háromjegyű számokkal, helypótló különböző helyi értékekben. Különbség változásának megfigyelése. Fokozatos körátlépéssel két- és háromjegyű számok szorzása egy, majd kétjegyű szorzóval – részletszorzatok lejegyzése. Két-, három- és négyjegyű számok osztása egyjegyű osztóval. Műveletek közönséges törtekkel: azonos nevezőjű törtek összeadása, kivonása. 1 egésznél kisebb törtszám pótlása 1 egészre eszközzel, majd eszköz nélkül.
Számtan, algebra
Szöveges feladatok	Összetett szöveges feladatok: megoldási sorrend felállítása, leírás nyitott mondattal, megoldás, ellenőrzés.
Geometria, mérések
Geometriai alakzatok, tulajdonságaik	Testek további tulajdonságai. Csoportosítások határoló lapok tulajdonságai alapján (alak, nagyság, helyzet). Síkidomok bővülő tulajdonságai. Csoportosítások határoló vonalak, oldalak száma, nagysága, helyzete, átlók, szimmetriatengelyek száma alapján.
Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások	Mérések választott és szabvány mértékegységekkel. Mértékváltások tanult mértékegységekkel. Átváltások, beváltások.
Szerkesztések	A szög fogalma, fajtái. Szög rajzolása, mérése szögmérővel. Sokszögek kerületének mérése, számítása. Szakaszok és szögek másolása. Párhuzamos, merőleges egyenesek, szögfelező és szakaszfelező egyenesek, négyzet, téglalap szerkesztése. A négyzet és a téglalap kerületének számítása (összeadással, szorzással), területének mérése, lefedése szabvány egységekkel. Tükrözés, nagyítás, kicsinyítés négyzethálón.
Összefüggések, függvények, sorozatok	Relációk egyenlő nevezőjű közönséges törtek, mértékegységek, geometriai alakzatok között.
	Változó különbségű sorozatok folytatása. Hányados sorozatok megadott szabály alapján.
Valószínűség, kombinatorika, statisztika	Megfigyelések, kísérletek a biztos és a lehetetlen megkülönböztetésére.

Követelmény

– A tanuló legyen képes két halmaz metszetének előállítására, elemszámok megállapítására.
– Értse és használja helyesen a logikai fogalmakat.
– Legyen biztos számfogalma tízezres számkörben.
– Értse a közönséges tört szám és a negatív szám fogalmát.
– Tudjon készségszinten számolni szóban ezres számkörben.
– Szorzó-, bennfoglaló táblák készségszintű használata.
– Legyen jártas a szorzásban, osztásban egyjegyű szorzó és osztó esetén.
– Tudjon önállóan összetett szöveges feladatot megoldani.
– Legyen jártas a természetes számok nagyság szerinti összehasonlításában tízezres számkörben.
– Tudjon különbségsorozatot folytatni mindkét irányban.
– Legyen tapasztalata hányados sorozatok alkotásában.
– Legyen képes egyszerű összefüggések felismerésére, leírására.
– Tudjon csoportosítani testeket és síkidomokat a tanult tulajdonságok alapján.
– Ismerje a mértékegységeket és a mértékegységek közötti viszonyszámokat.
– Legyen jártas a szögmérő használatában, a szögek mérésében.
– Tudja a négyzet és a téglalap kerületét kiszámítani, területét lefedéssel mérni.
– Tudja szerkeszteni a tanult geometriai alakzatokat.
– Gyűjtsön adatokat, szerezzen tapasztalatokat a lejegyzési módban.
– Értse a ,,biztos” és a ,,lehetetlen” kifejezéseket.

7. évfolyam

Témakör	Tartalom
Gondolkodási műveletek alapozása	Halmazokkal végzett tevékenységek bővítése: elemek válogatása, elhelyezése, kördiagramok, halmazok sokféle kapcsolatának vizsgálata. Feltétel tagadása, több feltétel egyidejű teljesülése. Halmazok egyesítése, feltételek valamelyikének teljesülése, a logikai ,,vagy”.
Számtan, algebra
Számfogalom, számköri ismeretek	Számkör bővítése 100 000-ig. A tízes számrendszer szerkezeti sajátosságai. Teljes ötjegyű számok írása, olvasása, helypótló a különböző helyi értékeknél. Számok helye a számegyenesen. Bontás helyi érték szerint. Számképzés legalább két feltétellel. Tört szám fogalmának elmélyítése: azonos nevezőjű és számlálójú törtek összehasonlítása, rendezése. Közönséges törtek (10, 100, 1000 nevezőjű) írása tizedes alakban. Tized, század, ezred értelmezése, helyük a helyi érték táblázatban. Negatív számok fogalmának megerősítése többféle esetben.
Műveletek	Szóbeli összeadás, kivonás, pótlás kerek tízezresekkel. Kerek ezresek szorzása egyjegyű szorzóval. Szorzás, osztás 10-el, 100-al, 1000-el. Teljes ötjegyű számok összeadása, (többtagú) kivonása írásban. Két-, háromjegyű számok szorzása kétjegyű szorzóval. Három-, négy-, ötjegyű számok osztása egyjegyű, majd kétjegyű osztóval. Műveletek közönséges törtekkel: különböző nevezőjű törtek összeadása, kivonása (közös nevező valamelyik tag nevezőjével azonos).
Számtan, algebra
Műveletek	Szorzás egész számmal, osztás egész számmal (maradék nélküli). Műveletek tizedes törtekkel: összeadás, kivonás, tizedes tört szorzása egész számmal. Tizedes vessző a szorzatban.
Szöveges feladatok	Egyszerű és összetett szöveges feladathoz megfelelő matematikai modell keresése. Egyszerű szöveges feladat készítése.
Geometria, mérések
Geometriai alakzatok, tulajdonságaik	Testek-testhálók. A négyzetes oszlop, a kocka és a téglatest fogalmi jegyei. Háromszögek tulajdonságai. Osztályozásuk az oldalak és szögek nagysága szerint. A kör és alkotórésze.
Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások	Mérések növekvő pontossággal. Sokszögek kerületének kiszámítása. A négyzet és a téglalap területének kiszámítása. A terület mértékegységei: km 2 , m 2 , dm 2 , cm 2 , mm 2 .
Szerkesztések	Szögek szerkesztése, szögmásolás, szögfelezés. Tükrözés, kicsinyítés, nagyítás szerkesztéssel. Háromszög szerkesztése. A négyzetes oszlop, a kocka és a téglatest hálózatának rajzolása négyzethálós papíron.
Összefüggések, függvények, sorozatok	Relációk a tanult számkörben, azonos nevezőjű és számlálójú közönséges törtek között. Negatív számok összehasonlítása egymással, 0-val, a pozitív számokkal. Hányados sorozatok. Állandó különbségű sorozatok közönséges és tizedes törtekkel.
Valószínűség, kombinatorika, statisztika	Valószínűségi játékok: a ,,lehet”, a ,,biztos”, a ,,lehetetlen” kifejezések értelmezése. Statisztikai adatok értelmezése, oszlopos grafikonok. Koordinátarendszer bevezetése, helymeghatározások.

Követelmény

– Legyen képes halmazok egyesítésére.
– Értse és használja a logikai ,,vagy” kifejezést.
– Legyen biztos számfogalma 100 000-es számkörben.
– Jártasság a racionális számok körében.
– Tudjon készségszinten szorozni, osztani egyjegyű szorzóval, osztóval.
– Legyen jártas a kétjegyű szorzóval való szorzásban, a tizedes törtek szorzásában.
– Tudjon közönséges törteket összeadni, kivonni, szorozni és osztani egész számmal.
– Tudjon összetett szöveges feladathoz megoldási tervet készíteni.
– Tudjon összehasonlítani azonos nevezőjű és számlálójú közönséges törteket és tizedes törteket.
– Legyen képes összefüggések felfedezésére a szabály kiválasztásánál, tudjon állandó és változó különbségű sorozatokat folytatni pozitív egész számmal, állandó különbségű sorozatot folytatni közönséges törtekkel és tizedes törtekkel.
– Legyen jártas hányados sorozatok folytatásában természetes számok körében.
– Ismerje a kocka, a téglatest, a háromszög tulajdonságait, a kör alkotórészeit.
– Tudja kiszámítani a téglalap és négyzet területét, ismerje a terület mértékegységét.
– Tudjon szerkeszteni szögeket, téglalapot, négyzetet, háromszöget.
– Tudjon síkidomot tükrözni, kicsinyíteni, nagyítani.
– Gyűjtsön tapasztalatokat a ,,lehet”, a ,,biztos” a ,,nem biztos” kifejezésekkel kapcsolatban.
– Ismerje a statisztikai adatok feldolgozásának, rendezésének módját.

8. évfolyam

Témakör	Tartalom
Gondolkodási műveletek alapozása	A tanultak elmélyítése, bővítése: végtelen halmazok, az üres halmaz (egy dolog sem eleme).
Számtan, algebra
Számfogalom, számköri ismeretek	Számkör bővítése 1 000 000-ig. A tízes számrendszer szerkezeti sajátosságai. Mennyiségtartalmak mindennapi, gyakorlati példákkal. Teljes hatjegyű számok írása, olvasása. Számok helye a számegyenesen. Bontás helyi érték szerint. Törtszám fogalmának elmélyítése: tört számok összehasonlítása egyszerűsítéssel, bővítéssel. Tizedes törtek írása, olvasása, értelmezése. A helyi értékes írásmód kiterjesztése tizedes törtekre. Összefüggések a tized, század, ezred között. Negatív számok összehasonlítása egymással, 0-val és a pozitív egész számokkal.
Műveletek	Kerek számok szorzása, osztása egyjegyű szorzóval, osztóval szóban. Egész számok szorzása, osztása 10-el, 100-al, 1000-el szóban. Teljes hatjegyű számok összeadása, kivonása írásban. Két-, háromjegyű számok szorzása két-, háromjegyű szorzóval.
Számtan, algebra
Műveletek	Három-, négy-, ötjegyű szám osztása egy-, két-, háromjegyű osztóval. Közönséges törtek szorzása közönséges törttel, közönséges törtek osztása egész számmal és közönséges törttel. A reciprok érték fogalma. Összeadás, kivonás tizedes törtekkel. Szorzás egész számmal, tizedes törttel, osztás egész számmal. Tizedes törtek szorzása, osztása 10-el, 100-al, 1000-el.
Szöveges feladatok	Fordított szövegezésű szöveges feladatok megoldása.
Geometria, mérések
Geometriai alakzatok, tulajdonságaik	Testek építése testhálóból, egységkockákból. A henger és a kúp tulajdonságai tapasztalati úton. A testek nézetei.
Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások	Gyakorlati mérések, mértékváltások gyakorlása. A négyzet és a téglalap kerületének és területének kiszámítása. A négyzetes oszlop, a téglatest és a kocka felszínének számítása. Térfogatuk mérése egységkockákkal. A térfogat mértékegységei: m 3 , dm 3 , cm 3 . Összefüggések mértékegységek között.
Szerkesztések	Tanult szerkesztések begyakorlása: szakaszok, szögek másolása, felezésük. A négyzet, téglalap, háromszög szerkesztése. Speciális négyszögek tulajdonságai. Tükrözés, kicsinyítés, nagyítás.
Összefüggések, függvények, sorozatok	Kapcsolatok megfogalmazása szöveggel, nyitott mondattal, táblázattal, grafikonnal. Táblázat adatainak kiegészítése, adatpárok ábrázolása derékszögű koordinátarendszerben.
Valószínűség, kombinatorika, statisztika	Valószínűségi játékok: a ,,lehet”, a ,,biztos”, a ,,lehetetlen” kifejezések elmélyítése. Események gyakoriságának megfigyelése. Táblázatból, grafikonról adatok leolvasása, értelmezése.

Követelmény

– Legyen képes közös elemeket tartalmazó halmazok egyesítésére, unió elemeinek felsorolására.
– Értse a logikai ,,és”, ,,vagy” tartalmát.
– Legyen biztos számfogalma milliós számkörben.
– Alakuljon ki jártassága a racionális számkörben: összeadás, kivonás, szorzás, osztás.
– Tudjon összetett szöveges feladatra több megoldást keresni.
– Legyen képes adatokat táblázatba rendezni.
– Legyen képes adatokat ábrázolni koordinátarendszerben.
– Legyen képes adott szabályú táblázat kiegészítésére egész számokkal, közönséges és tizedes törtekkel.
– Használja a ,,kisebb”, ,,nagyobb”, ,,nem kisebb”, ,,nem nagyobb”, ,,egyenlő”, ,,kevesebb, mint”, ,,több, mint” kifejezéseket.
– Ismerje a henger és a kúp tulajdonságait.
– Nevezze meg a speciális négyszögeket.
– Legyen képes kocka és téglatest felszínének kiszámítására testháló segítségével.
– Tudjon tanult geometriai alakzatokat szerkeszteni.
– Legyen képes megállapítani a valószínűségi játékok és kísérletek kimenetelét.
– Ismerje a ,,biztos”, ,,lehetséges”, ,,lehetetlen” fogalmakat.
– Tudjon grafikont készíteni táblázatból leolvasott adatok alapján.

INFORMATIKA

INFORMATIKA 7–8. évfolyam Célok
A tantárgy tanításának célja, hogy az információs kultúra alapjainak tevékenységcentrikus, gyakorlatorientált megismerésével hozzásegítse a tanulókat a munkájukhoz, az életvitelük alakításához szükséges információk korszerű, gyors megszerzéséhez, feldolgozásához és alkalmazásához.
Feladatok
A számítógép-kezelés alapjainak megismertetése. A modern informatikai eszközök és információhordozók használatának elsajátítása, alkalmazása. Egyszerű adatbázisok kezelésének elsajátítása. A hétköznapi életben előforduló tevékenységekben az algoritmusok felfedeztetésén keresztül az algoritmustervezés és -megvalósítás elsajátítása. A könyvtárhasználat megtanítása, a könyvtárhasználói magatartás kialakítása. A személyi számítógép és a könyvtári munka alkalmazása a tanulásban, az önművelésben.
Óraszámok
	Évfolyamok
	7.	8.	9.	10.
Heti óraszám	1	1	2	2
Éves óraszám	37	37	74	74
Témakörök

Témakör	Évfolyamok
Témakör	7.	8.	9.	10.
Számítástechnika
A számítástechnika alapjai	x
Számítógép-kezelési alapismeretek		x
Algoritmusok	x	x	x
Dokumentumkészítés			x	x
Adatkezelés			x
Táblázatkezelés			x
Számítógéppel segített problémamegoldás			x
Számítógépes hálózat				x
Könyvtárhasználati ismeretek
Dokumentumismeret	x	x	x	x
Általános könyvtárhasználati ismeretek	x	x	x	x

Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök

Az érzékszervi megismerések, a vizuális és auditív felfogóképesség, a térbeli és időbeli tájékozódás.
A figyelem, az emlékezet, az akarat, az alkotó képzelet.
A géppel segített kommunikáció.
A finom motorika, a gyors, pontos, koordinált mozgásos reagálóképesség.
Felismerő, rendszerező képesség, szerialitás.
Összehasonlítás, csoportosítás, osztályozás, megkülönböztetés.
Analízis, szintézis. Algoritmikus, problémamegoldó gondolkodás.
Tervezés, döntés, önértékelés.
A szabályalkotás és -elfogadás képességének fejlesztése.
Az önállóság és a kreativitás fejlesztése.

7. évfolyam

Témakör	Tartalom
Számítástechnika
A számítástechnika alapjai	A számítógép története – korai számolóeszközök. Az elektronikus számítógépek fejlődése. Az informatikatörténet magyar vonatkozásai. A kalkulátor használata: egyszerű matematikai műveletek elvégzése. Számítógép-kezelési alapismeretek: a számítógép perifériális egységeinek, funkcióinak megismerése.
Algoritmusok	Algoritmusok leírása szöveggel, rajzzal – játékos számítógépes környezet alkalmazásával. Egyszerű algoritmus kódolása.
Könyvtárhasználati ismeretek
Dokumentumismeret	Dokumentumfajták megismerése, csoportosítása – könyv, sajtótermékek, audiovizuális ismerethordozók, formai, szerkezeti jellemzők.
Általános könyvtárhasználati ismeretek	A szabadpolcos könyvtári állomány. Kézikönyvtár használata. Direkt tájékoztató eszközök: lexikonok, enciklopédiák.

Követelmény

– Legyen ismerete a számítástechnika múltjáról, a jövőben betöltött szerepéről.
– Ismerje fel a számítógép perifériális egységeit, ismerje fel alapvető funkcióit.
– Legyen tájékozott a kalkulátorral való számolás körében.
– Legyenek elemi gyakorlati tapasztalatai az algoritmusok leírási lehetőségeiről.
– Ismerje fel egy-egy algoritmus jelölését.
– Legyen képes tanári segítséggel algoritmusok megjelenítésére játékos számítógépes környezetben.
– Legyen képes a legfontosabb könyvtárban található dokumentumfajták megnevezésére, megkülönböztetésére.
– Legyen képes információk keresésére lexikonokból, gyermekenciklopédiákból.

8. évfolyam

Témakör	Tartalom
Számítástechnika
Számítógép-kezelési alapismeretek	Operációs rendszer alapműködésének, alapvető parancsoknak a megismerése, futtatás, keresés, másolás. Mágneslemez formázása. A számítógépes információ tartalma, adat és jel közötti összefüggések.
Algoritmusok	Gyakori problémák algoritmusai: nagyság szerinti rendezés, elemek keresése szempontok alapján, tantárgyi átlag, osztályátlag. Algoritmus kipróbálása kész programokban.
Könyvtárhasználati ismeretek
Dokumentumismeret.	Különböző dokumentumfajták szerepe a tantárgyi ismeretszerzésben: könyv, sajtótermékek, audiovizuális dokumentumok.
Általános könyvtárhasználati ismeretek	Indirekt tájékoztató eszközök: a betűrendes katalógus használata szerző és cím szerint.

Tevékenységek

Szöveg készítése. Rajzolás. Gyűjtőmunka. Dokumentumválasztás. Bibliográfia készítése.
Tantárgyi, tanulmányiátlag-számítás. Saját mágneslemez készítése. Adatgyűjtés – játék az adatokkal, csoportosítás, rendezés, összehasonlítás, elemzés.
Szakkatalógus böngészése.
Információs játékok. ,,Szörfözés” a hálózaton.
Saját hivatalos irat (pl. önéletrajz, pályázat) készítése.

Követelmény

– Legyen képes néhány egyszerű parancs bevitelére funkcióhoz kapcsoltan.
– Tudjon kész programba adatokat beírni, eredményeket értelmezni.
– Legyen képes tanári segítséggel értelmezni egyszerű, ismétlődéseket, elágazásokat tartalmazó algoritmusokat.
– Segítséggel tudjon készségfejlesztő és oktató programokat futtatni.
– Ismerje a lakóhelyi (vagy legközelebbi) közkönyvtárat.
– Használjon tanuláshoz többféle könyvtári dokumentumot.
– Legyen képes a könyvtárban adott témában segítséggel keresni, betűrendes katalógust használni.

KÖRNYEZETISMERET

KÖRNYEZETISMERET 1–4. évfolyam Célok
– Az élőlények sajátosságainak, a közvetlen természeti környezet változásainak, jelenségeinek elemi szintű megismertetése. – A korszerű, elemi természettudományos műveltség alapozása. – A természet megszerettetése, kincseinek megóvása, az élő és élettelen környezet iránti érzékenység és felelősség kialakítása. A környezetvédő magatartásra nevelés. – Az élővilág és környezete kapcsolatainak, egymásra utaltságának tudatosítása.
Feladatok
– Alapozza meg a természethez, a közösséghez, a szülőföldhöz, a hazához tartozás örömét és az ehhez kapcsolódó felelősségérzetet. – Keltse fel a tanulók érdeklődését közvetlen és tágabb környezetük tárgyai, jelenségei iránt. Motiváljon a gyermeki kíváncsiságra, a tapasztalatszerzésre, az együttműködésre környezete megismerésében. – Segítse a tanulók tér- és időbeli tájékozódó képességének fejlődését. – Mutassa be az élő és élettelen természet szépségét, sokszínűségét és érzékeltesse a körülöttünk lévő természet egységét. – Ismertesse meg a természet megfigyelésére alkalmas – életkoruknak megfelelő – módszereket. – Fedeztesse fel a tanulóval, hogy ő maga is a természet része. – Megfigyeltetni a lakóhely közelében, majd a távolabbi környezetben előforduló élőlények jellemzőit. – Sajátíttassa el a biztonságos közlekedés alapszabályait.
Óraszámok
	Évfolyamok
	1.	2.	3.	4.
Heti óraszám	2	2	2	2
Éves óraszám	74	74	74	74
Témakörök

Témakör	Évfolyamok
Témakör	1.	2.	3.	4.
Megismerési módszerek	x	x	x	x
Az élettelen természet vizsgálata	x	x	x	x
Tájékozódási alapismeretek	x	x	x	x
Az élő természet vizsgálata	x	x	x	x
Testünk és egészségünk	x	x	x	x
Környezetvédelem		x	x	x

Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök

Percepciós készség, felismerő, ráismerő készség, grafomotoros készség, elemzés készsége, a vizsgálódás képessége, megfigyelőképesség, sorba rendezés, szóbeli kifejezőképesség, kommunikációs változások észrevételének képessége, téri tájékozódás, időbeli tájékozódás képessége.
Gondolkodási képesség. Becslés, mérés képessége. Elemi szintű általánosítás képessége.
Megismerési módszerek (tapasztalat, megfigyelés, csoportosítás) alkalmazásának képessége.
A természettudományos ismeretszerzés képessége. Érdeklődés a természet iránt. Pozitív attitűd.
Összehasonlítás, csoportosítás képessége. A szűkebb, majd tágabb környezetben való biztonságosabb eligazodás képessége.
Folyamatos gyermeki aktivitás, a cselekvésbe ágyazott megismerési tevékenység.

1. évfolyam

Témakör	Tartalom
Megismerési módszerek alapozása	A közvetlen környezet tárgyainak, jelenségeinek megfigyelése, megnevezése. Néhány jellemző tulajdonság felfedezése. Elemi szintű összehasonlítások. Egyszerű változások felfedezése a természetben. Csoportosítás feltűnő tulajdonságok alapján tanári segítséggel.
Az élettelen természet vizsgálata,	Tárgyak csoportosítása fizikai jellemzők alapján (szín, nagyság, anyag, hőmérséklet). Napszakok változásának évszakok, időjárás megfigyelése. Az évszakok változásának nyomon követése. A legfontosabb csapadékformák felismerése. A napi időjárás nyomon követése tapasztalati szinten.
Tájékozódási alapismeretek	Egyszerű téri és időbeli relációk, irányok: jobb-bal. A közvetlen iskolai környezet. Közlekedés az iskola környékén és az otthonig. Legfontosabb közlekedési szabályok és magatartási formák. Lakóhelyünk (település) neve. Saját lakcím megismerése.
Az élő természet vizsgálata	A közvetlen környezet növényeinek és állatainak megfigyelése. A fa részei. A lombos fa évszakonkénti változása. Az állatok csoportosítása kültakaró, mozgás, táplálék, testfelépítés szerint. A tanuló kapcsolata a közvetlen környezetében élő növényekkel és állatokkal.
Testünk és egészségünk	Az emberi test fő részei. Az érzékszerveink. A tisztálkodás fő szabályai és eszközei. Elemi ismeretek egészségünk óvásával kapcsolatban.

2. évfolyam

Témakör	Tartalom
Megismerési módszerek	A közvetlen megfigyelések, összehasonlítások rögzítése rajzzal. A tartós, aktív figyelem fejlesztése. Fokozatos önállósodás az összehasonlítási, csoportosítási feladatok végzésében. A tárgyak jól érzékelhető tulajdonságainak becslése, mérése: nagyobb-kisebb, hosszabb-rövidebb, nehezebb-könnyebb, hidegebb-melegebb, sima-érdes.
Az élettelen természet vizsgálata	Az évszakok. Az évszakok jellemző jegyei. Az időjárás rendszeres megfigyelése. Beszámolás a tapasztalatokról.
Tájékozódási alapismeretek	Az időbeli tájékozódás fejlesztése: régen volt, most van, később lesz. A hét napjai. Leggyakoribb ünnepeink periodikus ismétlődése. Ünnepnap-hétköznap. A térbeli tájékozódás fejlesztése. Az iskola helységeinek alaposabb ismerete. A környék gyalogos közlekedésének bővülő megismerése. Az iskola címe. A tanárok és osztálytársak neve. Helyes viselkedés a társas kapcsolatokban (család, osztály), szeretet, barátság.
Az élő természet vizsgálata	A környezet jellemző növényeinek, fák (akác, vadgesztenye, almafa), a kert virágainak (petúnia, muskátli), a zöldségeskert növényeinek (paradicsom, hagyma, retek) felismerése és megnevezése. A főbb növényi részek. Fű, fa, bokor, virágos növények megkülönböztetése. A növények ehető részei. A gyümölcsök vizsgálata: alma, szilva. A környezet állatainak megfigyelése. Néhány emlős (kutya, macska), madár (veréb), hal és rovar megismerése. Csoportosításuk testfelépítésük, hangjuk, kültakarójuk, élőhelyük, szaporodásuk, könnyen felfedezhető külső jegyeik alapján. Az ember szerepe a növények és az állatok életében, gondozásában. Az időjárás szerepe a növények változásában, az állatok viselkedésében.
Testünk és egészségünk	Az érzékszervekről tanultak koncentrikus bővítése. Az érzékszervek védelme (szemüveg, hallókészülék). A helyes napirend szerepe az egészséges életmód kialakításában. A testmozgás szerepe a fejlődésben, az egészség megóvásában. Az öltözködés és táplálkozás elemi szabályai.
Környezetvédelem iskolában és az utcán	Az iskolai környezet rendjének megteremtése, megóvása. A hulladék elhelyezése az iskolában és az utcán.

Tevékenységek

Megfigyelés, vizsgálódás, tapasztalatszerzés. A tapasztalatok megfogalmazása szóban, kifejezése rajzban, alkotásban. Mérések, becslések, összehasonlítások. Szituációs játékok, helyzetgyakorlatok. Kiadványok, képes gyermeklexikonok, képek, filmek megtekintése, irányított elemzés, a képi információk értelmezése. Egyszerű következtetések megfogalmazása. Egyszerű feladatok megoldása, rajzok készítése. Gyakorlatok öltözködésre, a test tisztán tartására. Közlekedés gyalogosan.

Követelmény

– Alkalmazza a gyakorolt megismerési módszereket (tapasztalat, megfigyelés, csoportosítás).
– Tudja kifejezni tapasztalatait szóban és rajzban.
– Tudja az időjárás elemeinek, a napoknak, a napszakoknak és az évszakoknak a nevét.
– Értse az összehasonlítások során a tanár által használt kifejezéseket, relációkat.
– Ismerje a fő csapadékfajtákat.
– Használja a téri és idői relációkat jelentő legegyszerűbb kifejezéseket.
– Fokozatosan önállósodjon a gyalogos közlekedésben.
– Ismerje fel és nevezze meg a megfigyelt növényeket és állatokat. Tudja, hogy a növényeknek emberi táplálkozásra alkalmas részeik vannak, melyek az egészséges táplálkozásban fontos szerepet játszanak.
– Vegyen részt az életkorának megfelelő növényápolási és állatgondozási munkákban.
– Fokozódó önállósággal válassza meg az évszaknak, az időjárásnak megfelelő öltözéket.

3. évfolyam

Témakör	Tartalom
Megismerési módszerek	Megfigyelések, összehasonlítások konkrét jegyek, tulajdonságok alapján. Mérések, becslések, az eredmények lejegyzése. Egyszerű összefüggések felismerése. Csoportosítások. Fontos és kevésbé lényeges tulajdonságok megkülönböztetése.
Az élettelen természet vizsgálata	Az élő és élettelen megkülönböztetése. Néhány anyag tulajdonságainak felfedezése. Vizsgálat méréssel, becsléssel, összehasonlítással. A víz előfordulása a természetben. A halmazállapotok felfedezése megfigyeléssel és a legegyszerűbb kísérleti eszközökkel. A levegő az élet feltétele.
Tájékozódási alapismeretek ismétlődése	Időbeli tájékozódás bővítése: napi, heti, havi történések időrendbe állítása. Saját élettörténet, a születéstől máig. Az ünnepek periódusos ismétlődése. Téri tájékozódás: a lakás jellemző helységei, azok funkciói. A lakosságot kiszolgáló intézmények és üzletek a környéken. A lakóhely és környékének közlekedési eszközei. Rokonok neve, szerepe a családi munkamegosztásban. A tanulók környezetében élők munkájának megismerése.
Az élő természet vizsgálata	Legfontosabb termesztett növényeink felismerése, megnevezése. Az ember által felhasznált részeik. Lomblevelű és tűlevelű fák megkülönböztetése. A cserjék megismerése. A cserje és a fa összehasonlítása. Különböző növényi társulások megfigyelése. Az erdő, a mező, a víz és a vízpart növényei. A növények évszakonkénti változása. Állatok csoportosítása élőhely szerint. Vadon élők: erdőben, mezőn, vízparton, vízben élők (emlősök, halak, madarak).
Az élő természet vizsgálata	Jellemző tulajdonságaik, búvóhelyük, táplálékuk, kicsinyeik gondozása. Néhány háziállat felismerése, megnevezése, jellemző tulajdonságaik megnevezése. Az állatok szerepe az ember táplálkozásában.
Testünk és egészségünk	A helyes táplálkozási szokások: változatosság, az ételek hőmérséklete, rendszeresség, étkezési rend. Az élvezeti szerek káros hatásai gyermekkorban. A fogmosás. Az érzékszervek védelme. Néhány gyermekkori fertőző betegség. Az orvos és a gyógyszerek szerepe a gyógyításban. Kisgyermekek – felnőttek – öregek a környezetünkben. Egymásra utaltság.
Környezetvédelem	Saját felszerelés pontos helye – táskában, padban, osztályban, öltözőszekrényben. Szemétgyűjtés otthon, az iskolában és az utcán. A szemétszállítás megfigyelése.

Követelmény

– Tudjon csoportosítani adott szempontok alapján. Vegye észre, hogy a tulajdonságok egy része fontos, lényegi, míg mások kevésbé fontosak.
– Tudja, hogy a víz és a levegő elengedhetetlen feltétele az élőlények létezésének.
– Tapasztalja meg, hogy a halmazállapotok egymásba átalakulhatnak.
– Fedezze fel az időbeli sorrendiséget a napi, havi történésekkel kapcsolatosan. Tudja az évszakok, hónapok, napok, napszakok nevét.
– Tudja megkülönböztetni a tűlevelű és a lomblevelű fát.
– Ismerje a lényeges különbséget a fa és a cserje között.
– Vegyen részt növényápolásban és a környezetében lévő állatok gondozásában.
– Fedezze fel, hogy az évszakok változása periodikus változásokat okoz a növények életében.
– Tudja felismerni a különböző élőhelyek jellemző állatait.
– Ismerje fel a háziállatokat képen és lehetőség szerint a valóságban is.
– Tudja, hogy az ember gondoskodik az állatokról és az állatok táplálékot nyújtanak az embernek.
– Ismerje a helyes étkezési rendet és étkezési szokásokat.
– Tudja, hogy betegség esetén orvoshoz kell fordulnia.
– Használja tudatosan a szemétgyűjtőket.
– Tájékozódjon biztonsággal az iskola épületében és a lakásban.
– Ismerje az utat a lakástól az iskoláig.
– Egyre bővülő körben sajátítsa el a helyes közlekedés szabályait és alkalmazza az elvárható udvariassági szabályokat.

4. évfolyam

Témakör	Tartalom
Megismerési módszerek	Az érdeklődés fenntartása természeti környezetünk iránt. Az elsajátított ismeretszerzési módszerek önálló alkalmazása. Részvétel a tanári kísérletekben. A tanult fogalmak bővülő körének megjelenése a szóbeli beszámolókban. A szerzett tapasztalatok összegzése szóban és írott, rajzolt formában. Kérdések megfogalmazása a természet tárgyaival, élőlényeivel és jelenségeivel kapcsolatosan. Gyűjtőmunka, tablók készítése. Ismeretszerzés tanórán kívüli forrásokból: könyvtár, rádió, újságok, tv.
Az élettelen természet vizsgálata	Az anyagok vizsgálata érzékszervi úton. Szilárd, folyékony, légnemű fogalma. A levegő tulajdonságai. A hő hatása. Az anyagok viselkedése a hő növekedésekor és csökkenésekor. Az anyagok keveredése, az oldódás megfigyelése.
Tájékozódási alapismeretek	A lakóhely és környéke. A lakóhely közigazgatási, kulturális és egészségügyi intézményei. Felszíni formák, síkság, dombság, hegy, hegység. Felszíni vizek a lakóhelyen és környékén: patak, folyó, tó. Egyszerű alaprajzok, útvonalrajzok, térképvázlat. Fő világtájak. Tájékozódás világtájak szerint. Az iránytű. A nap járásának megfigyelése.
Az élő természet vizsgálata	A lakóhely környékének jellemző növényei és állatai. Lágy szárú és fás szárú növények. Termesztett növények a lakóhely környékén. A mezőgazdaság ágazatai. Védett természeti értékek a környezetben. Életjelenségek: táplálkozás, légzés, növekedés, fejlődés, mozgás, a környezet változásainak érzékelése, szaporodás. A gyümölcs részei. Egy teljes virág részei. Az élővilág és környezetének egymásra utaltsága. Védett természeti értékek a környezetben. A tenyésztett állatok szerepe az ember életében, állati eredetű táplálékok és használati tárgyak.
Testünk és egészségünk	Az ember fejlődésének szakaszai. Az egészséges életmód. A balesetek megelőzése a közlekedésben, az iskolai életben. A fertőző betegségek: terjedésük, megelőzésük.
Környezetvédelem	A levegő, a víz és a talaj lehetséges szennyező anyagai lakóhelyükön. Mit tehet a gyermek környezete védelme érdekében? Környezetvédelmi napok, feladatok.

Tevékenységek

Megfigyelés, mérés, becslés, összehasonlítás. Gyűjtőmunka, tablók készítése. Ismeretszerzés a médiából és más tanórán kívüli forrásból. Egyszerű kísérletek megfigyelése és végzése. Aktív részvétel az iskolai és otthoni feladatok végzésében. A lakóhely és környékének bejárása, megfigyelése, szóbeli beszámolás. Szituációs játékok, helyzetgyakorlatok, dramatizálás. Magatartási és közlekedési szabályok gyakorlása. Tulajdonságlisták összeállítása.
Rajz és makett készítése, terepasztal használata. Iránytű- és térképhasználat segítséggel.

Követelmény

– Aktívan vegyen részt a tapasztalatok önálló vagy kiscsoportban történő gyűjtésében.
– Legyen képes a tapasztalatait mondatokba foglalni, rajzban vagy írásos formában rögzíteni.
– Ismerje környezetének legjellemzőbb felszíni formáit és vizeit.
– Használja a földrajzi neveket, ismerje a fő világtájak nevét.
– Legyen képes megfigyelni különböző anyagokat.
– Ismerje fel közvetlen környezetében a halmazállapot-változásokat.
– Tudja csoportosítani megadott szempontok alapján lakóhelye élőlényeit.
– Legyen képes felsorolni segítséggel az életjelenségeket és az élethez szükséges környezeti feltételeket.
– Sorolja fel kép vagy a valóság alapján a virág és a gyümölcs részeit.
– Vegyen részt környezetvédelmi tevékenységben.
– Ismerje a balesetmegelőzés fő szabályait.
– Tudja szűkebb lakóhelyén útbaigazítani az idegent.

TERMÉSZETISMERET

TERMÉSZETISMERET 5–6. évfolyam Célok
– Természettudományosan megalapozott, a tanulók által is megfigyelhető, megvizsgálható, különböző ismeretszerzési forrásokból megerősíthető tudás átadása a környezet tárgyairól, élőlényeiről, jelenségeiről, folyamatairól. – Az életkornak megfelelő és a speciális nevelési igényekkel összhangban lévő megismerési módszerek megtanítása. – A közvetlen környezetben végezhető – természettel kapcsolatos – tevékenységek elsajátíttatása.
Feladatok
– Az elemi természettudományos nevelés. – Alapozza meg a földrajzi ismeretek tanulását. Segítse a térképen való tájékozódás biztonságának kialakulását. – Motiválja a szűkebb és tágabb környezet megismerése iránti igényt. – Fejlessze a tanuló tájékozódási képességét, térben, időben és saját személyére vonatkozóan. – Ismertesse meg az élő és élettelen természet kölcsönös egymásra hatását, sokféleségét. – Megismertetni a testi-lelki fejlődés szakaszait. – Nevelje a tanulókat környezetük szépségét érzékelni tudó, azért tudatosan tenni képes emberré. – Keltse fel a tanulókban a haza iránti megbecsülést, szeretetet, a közösséghez tartozás érzését.
Óraszámok
	Évfolyamok
	5.	6.
Heti óraszám	2	2
Éves óraszám	74	74
Témakörök

Témakör	Évfolyamok
Témakör	5.	6.
Megismerési módszerek	x	x
Élettelen természet, az anyagok vizsgálata	x
Kölcsönhatások a természetben	x	x
Az élő természet: termesztett növények, a házi és a ház körül élő állatok	x
Hazai tájak életközösségei		x
Földrajzi ismeretek alapozása: tájékozódási ismeretek	x
Természetföldrajzi környezetünk, az időjárás	x

Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök

A vizsgálódáshoz, méréshez szükséges eszközök használatának képessége.
Érdeklődés az élő és élettelen környezet iránt. Tájékozódási képesség térben és időben.
Együttműködés, pozitív attitűd.
A tudatos környezetvédő magatartás. A szépség iránti fogékonyság. A figyelem, az emlékezet, az akarat aktivizálásának képessége és az együttműködési készség.

5. évfolyam

Témakör	Tartalom
Megismerési módszerek	A kíváncsiság, az érdeklődés, a tartós figyelem fenntartása. A megismerési módszerek önálló alkalmazása. Az ok-okozati viszonyok keresése, feltárása. Természettudományos alapfogalmak kiépítése, használata. A vizsgálóeszközök adekvát megválasztása, használata. A tapasztalatok lejegyzése segítséggel – növekvő önállósággal.
Élettelen természet, az anyagok vizsgálata	Anyagok vizsgálata, csoportosítása (szilárd, képlékeny, folyékony, légnemű). Az anyagok egyszerűen mérhető tulajdonságai (tömeg, térfogat, hosszúság, hőmérséklet).
Kölcsönhatások a természetben	Egyszerű kölcsönhatások megfigyelése: hőhatások. A hő hatása az élőlényekre. A tűz, az égés. Az anyagok viselkedése hőmérséklet-csökkenés esetén. Az élőlények és a lehűlés.
Az élő természet
Termesztett növények	Szántóföldi növények: a búza és a kukorica, egyéb gabonafélék. A zöldségeskert és a gyümölcsöskert növényei. Kártevők a zöldségeskertben és a gyümölcsösben. Az állatok háziasításának története, fontossága.
Házi és a ház körül élő állatok	A legismertebb háziállatok és szerepük az ember életében: sertés, szarvasmarha, ló, baromfiak. Jellemző testrészeik, kültakarójuk, táplálkozásuk, szaporodásuk, ivadékgondozásuk, mozgásuk. A haszonállatok tartásának, gondozásának módja a ház körül és a nagyüzemekben. Állatvédelem.
Természetföldrajzi környezetünk, az időjárás	Az időjárás folyamatos megfigyelése. Az időjárás elemei: szél, csapadék, hőmérséklet, napsütés. A tapasztalatok rögzítése. Az időjárás-jelentések értelmezése. A víz körforgása a természetben.
Földrajzi ismeretek alapozása Tájékozódási ismeretek	A világtájak a valóságban és a térképen. Az iránytű használata. Alaprajz, térképvázlat, sík térkép, domború térkép. Domborzati viszonyokat jelölő színek és jelek a térképen. Vizek ábrázolása a térképen. A felszíni vizek fajtái. A vizek szennyezése és óvása. Hazánk térképének megismerése.

Követelmény

– Tudja tapasztalatait szóban, rajzban, írásban rögzíteni.
– Legyen tapasztalata a hő hatására bekövetkező változásokról.
– Ismerje a tanult és vizsgált anyagok jellemző tulajdonságait, tudja azokat felsorolni.
– Tudja, hogy tűz esetén hogyan kell segítséget kérni.
– Ismerje a termesztett növények, valamint a házi és ház körül élő állatok szerepét az emberek életében.
– Tudja jellemezni a tanult állatok testfelépítését, kültakaróját, életmódját, táplálkozását, szaporodását – szempontok szerint.
– Tudja felsorolni az időjárás elemeit és ezek segítségével önállóan jellemezni a napi időjárást.
– Tudja felsorolni és kijelölni a fő világtájakat a valóságban és a térképen.
– Tudja használni az iránytűt.
– Ismerje a színek jelentését a térképen.
– Ismerje fel Magyarország természetföldrajzi térképét.

6. évfolyam

Témakör	Tartalom
Megismerési módszerek	A megismerési módszerek és eszközök önálló, rutinos használatának gyakorlása. Részvétel a tanári kísérletekben, a kísérletezés szabályainak pontos ismerete és betartása a balesetek megelőzése érdekében. Könyvek, lexikonok, tömegkommunikációs eszközök használata az ismeretszerzésben.
Hazai tájak életközösségei
A hazai mezők, rétek, élővilága	Jellegzetes növények: gyermekláncfű, csalán, kamilla. Jellegzetes állatok: fehér gólya, mezei nyúl, fürge gyík. Külső jegyeik, testfelépítésük, mozgásuk, táplálkozásuk, szaporodásuk, alkalmazkodás a környezetben. Az évszakoknak megfelelő változások a mezők, rétek élővilágában. Tápláléklánc felfedezése a mezők, rétek élővilágában. Emlős, madár, hüllő: csoportokba sorolás.
Hazai tájak életközösségei
Hazai vizek, vízpartok élővilága	Jellemző növényei: nád, gyékény, fűzfa. Jellemző állatai: szúnyog, ponty, folyami rák, kecskebéka, vízisikló, tőkésréce. Egyéb vízi, vízparti élőlények folyamatos megfigyelése. A növények és állatok hasznosítása az ember életében. Jellemző táplálékláncok. A növények és állatok testfelépítése, életmódja, szaporodása. A vizek és vízpartok élővilágának jellemző, évszakonkénti változásai. Alkalmazkodásuk a környezethez. Az állatok kétéltű, hüllő, hal, madár, ízeltlábú csoportba rendezése.
Hazai erdők élővilága	Az erdő jellemző növényei: tölgyfa, bükkfa, erdei fenyő, kökény, vadrózsa, hóvirág, ibolya, gyöngyvirág, gyógynövények. A gombák az erdő különleges élőlényei.
	Jellemző állatai: Madarak: széncinke, nagy fakopács, erdei fülesbagoly. Emlősök: szarvas, vaddisznó, vörösróka, erdei egér. Rovarok: erdei vöröshangya, szarvasbogár. Puhatestűek: éti csiga. Az évszakonkénti változások erdeinkben, a növények és állatok életritmusa. A megismert növények és állatok jellemzői. Az állatok testfelépítése, kültakarójuk, búvóhelyük, táplálkozásuk, szaporodásuk, ivadékgondozásuk. Az állatok és növények kölcsönös kapcsolata, egymásrautaltsága. Táplálékláncok az erdő életközösségében. Az ember felelőssége az erdők védelmében. Pusztító hatások. Az erdőgazdálkodás fő szabályai. Az erdőtüzek, savas esők pusztító hatása.
Kölcsönhatások a természetben	Mechanikai hatásokból eredő változások. Az anyagok viselkedése ütésre, nyomásra. A mágneses jelenség megfigyelése játékos kísérleti szituációban. A gravitáció felfedezése. Egyszerű kísérletek a fény és anyag kapcsolatáról. Elemi ismeretek a fényről. Az energia elemi szintű értelmezése. Gyakorlatban megfigyelhető energiahordozók.

Tevékenységek

Megfigyelések, a változások lejegyzése rajzban, írásban. Vizsgálódások, vizsgálóeszközök használata. Összehasonlítások eredményének megfogalmazása. Modellezés. Szituatív helyzetgyakorlatok a tananyaghoz kapcsolódóan. Egyszerű jelenségek okszerű magyarázata.
Sétákon, kirándulásokon tapasztalatgyűjtés. Tapasztalatok megbeszélése szempontok szerint. Tájékozódási feladatok végrehajtása. Elemi általánosítások, következtetések levonása tanári irányítással. Szokásrendszerek alakítását szolgáló gyakorlatok. Gyűjtőmunka, táblák készítése.

Követelmény

– Használja tudatosan az ismeretszerzési eszközöket, módszereket.
– Váljon igényévé a könyvek és egyéb ismerethordozók használata.
– Legyen képes önállóan lejegyezni tapasztalatait.
– Ismerjen fel és nevezzen meg a hazai tájakra jellemző egy-egy növényi és állati egyedet.
– Tudja jellemezni és csoportosítani a tanult növényeket és állatokat, adott szempontok alapján.
– Ismerje az összefüggéseket az időjárás, az évszakok változása és az élő természetben végbemenő változások között.
– Tudja, hogy az ember pozitív és negatív értelemben is befolyásolja a természeti életközösségek fennmaradását, életét.
– Tudjon felsorolni a környezetében alkalmazott környezetvédelmi módszereket.
– Aktívan vegyen részt környezetvédelmi tevékenységekben.
– Ismerje fel a valóságban és képeken a hazai tájak jellemző növényeit és állatait.
– Kirándulások során tanúsítson érdeklődést az élővilág iránt. Magatartása legyen környezetkímélő. Tudja úgy megfigyelni a növényeket és állatokat, hogy ne zavarja, ne károsítsa azokat.
– Figyelje meg játékos kísérletek során a mechanikai hatásokat, a mágneses jelenséget, a gravitációt.
– Soroljon fel néhány energiahordozót.

TERMÉSZETISMERET – BIOLÓGIA, EGÉSZSÉGTAN

TERMÉSZETISMERET – BIOLÓGIA, EGÉSZSÉGTAN
7–8. évfolyam
Célok

– Az élő és élettelen természet szoros kapcsolatának, az élőlények állandóságának és változékonyságának megismertetése.
– Tudományosan megalapozott, korszerű ismeretek nyújtása a növényi, állati, emberi szervezet működéséről, az egészség megóvásáról.
– Hozzásegíteni a tanulókat az egészséges életmód kialakítása és megtartása szempontjából szükséges szokásrend elsajátításához.
– Annak elérése, hogy a tanulók képesek legyenek napi egészségügyi problémáik megoldására, megfelelő segítség kérésére és a kapott tanácsok betartására.
– Az aktív természetvédelem igényének felkeltése.

Feladatok

– A tantárgy nyújtson ismereteket a távoli tájak életközösségeiről.
– Ismertesse meg az egészséges emberi szervezetet és annak működését.
– Alakítsa ki az igényt az egészségmegőrző szokások elsajátítása iránt.
– Tudatosítsa a tanulókban, hogy saját és családjuk testi-lelki egészsége cselekedeteik függvénye.
– Tegye képessé őket arra, hogy baleset, betegség esetén célszerűen cselekedjenek és elemi szinten segítséget tudjanak nyújtani.
– Ismertesse meg az egészségkárosító szokásokat és tegye belső igénnyé azok meggyőződéses elutasítását.
– Egészségügyi kiadványok, filmek, újságok iránti figyelem felkeltése.
– Az egészséges környezet megóvása iránti felelősségtudat.
– Az emberi másságot elfogadó magatartás kialakítása.

Óraszámok

	Évfolyamok
	7.	8.
Heti óraszám	1,5	1,5
Éves óraszám	55,5	55,5
Témakörök

Témakör	Évfolyamok
Témakör	7.	8.
Távoli tájak természetes életközösségei	x
A növények életműködése	x
Az állatok életműködése	x
Az emberi test és működése		x
Egészségtani ismeretek
Egészséges életvezetés, egészségmegőrzés	x	x

Fejlesztendő képességek, készségek, attitűdök

Biológiai jelenségek megfigyelése. A tapasztalatok megfogalmazása. Önálló feladatvégzés képessége összehasonlítási, csoportosítási feladatokban. A lényeg kiemelésének képessége. Az egyszerű szakkifejezések használatának képessége. Törekvés a személyes és a környezet higiénéjének biztosítására.
Érdeklődés Földünk élővilága iránt. Felelősségérzet az élővilág védelme, óvása érdekében.

7. évfolyam

Témakör	Tartalom
Távoli tájak természetes életközösségei	A dél-amerikai erdők jellemző növényei és állatai: óriásfák, kúszónövények, fán lakó növények. Bőgőmajom, jaguár, óriáskígyó. A szavannák élővilága: fűfélék, majomkenyérfa. Csimpánz, antilopfélék, oroszlán, elefánt, nílusi krokodil. A sivatagok élővilága: kaktuszok. Teve, vipera. A mérsékelt égövi füves puszták élővilága: tajgaerdő: lucfenyő, vörösfenyő, nyír. Antilopok, futómadarak, bölény. A tengerek élővilága: planktonok, heringek, korallok, kék bálna, cápa. A hideg övezet élővilága: tundra. A sarkvidékek jellemző élőlényei.
A növények életműködése	A növényi sejt és szövet. A növények tápanyagfelvétele, gázcseréje, anyagátalakítása, szaporodása, mozgása. Fotoszintézis. A növények szerepe az emberek életében.
Az állatok életműködése	Egysejtű és soksejtű állatok. Az állatok táplálkozása, légzése, mozgása, szaporodása. Utódgondozási formák. Az állatok kültakarója. Az állatok szerepe az ember életében.
Egészségtani ismeretek	Az ember legnagyobb kincse az egészsége. Az egészség megóvásának alapfeltétele az egészséges környezet és életrend. A Föld népessége, az emberek sokfélék. Földünk jellemző embertípusai. A másság elfogadása.

Követelmény

– Tudjon példákat mondani a tanult életközösségek növényi és állati egyedeire, jellemző életformájukra.
– Legyen képes példákon keresztül bemutatni egy-egy életközösséget veszélyeztető történést és az ember felelősségét.
– Vegyen részt a növények, állatok gondozásában, óvásában, becsülje élő környezetét.
– Legyen igénye egészséges környezetre, tevőlegesen vegyen részt annak kialakításában.
– Fogadja el a másságot, lássa meg benne a természet sokszínűségét, szépségét. Legyen toleráns a saját környezetében felfedezhető mássággal kapcsolatosan.
– Bővítse ismereteit különféle információhordozó anyagokon keresztül.
– Legyen képes információk rövid, tömör közlésére szóban és írásban.

8. évfolyam

Témakör

Tartalom

Az emberi test és működése

Sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek, szervezet.
A bőr: szerkezete, bőrérzékelés. A túlzott napozás veszélyei.
A mozgás: a test fontosabb csontjai. A csontok kapcsolódása. Az izmok rögzülése és feladata.
A mozgásszegény életmód következményei.
A táplálkozás: a táplálkozás szervei. Az emésztés folyamata. A fogápolás és az egészséges táplálkozás fontossága.
A légzés: a légzés szervei. A légcsere. A dohányzás kóros hatásai.
A keringési rendszer részei, funkciója.
A vér anyagszállítása, útja a nagy- és kisvérkörben. Összetétele.
A kiválasztás szervei és működése. A kiválasztó működés jelentősége a szervezet fenntartásában.
A szaporodás: a férfi ivarszervek és működése.
A női ivarszervek és működése.
A terhesség és a szülés.
Az ember nemi élete.
Az ivarszervek higiénéje. Fogamzásgátlás.
Az idegi szabályozás.
Az érzékszervek: látás, hallás, íz-, szag- és hőérzékelés.
Az idegrendszer tagolódása, működésének főbb jellemzői.
A kábító- és élvezeti szerek hatása az idegrendszerre.

Egészséges életvezetés, egészségmegőrzés

A betegség tünetei általában. Mikor kell orvoshoz fordulni?
Teendők, míg az orvos megérkezik.
A természetgyógyászat, népi gyógymódok.
A gyógynövények szerepe a gyógyításban.
A kuruzslás.

Tevékenységek

A valóság megfigyelése. Megfigyelés demonstrációs eszközökön, értelmezés.
Tapasztalatok megfogalmazása, lejegyzése. Ismeretszerzés lexikonokból, atlaszokból, képes és szöveges információhordozókból. Gyógynövénygyűjtés, tabló készítése a gyógynövényekből.
A lakóhelyen hagyományos népi gyógymódok gyűjtése, lejegyzése. Vélemény-, ítéletalkotás a kuruzslás és a természetgyógyászati esetek szétválasztására.

Követelmény

– Ismerje saját teste felépítését, a szervrendszereket. Tudja elhelyezkedésüket, működésük lényegét és szerepét a szervezet harmonikus működésében.
– Ismerje a fogamzásgátlás néhány lehetőségét.
– Legyen képes megkülönböztetni a szervezet egészséges és beteg működését.
– Legyenek ismeretei a természetgyógyászatról. Utasítsa el a kuruzslás minden formáját.

TERMÉSZETISMERET – FIZIKA

TERMÉSZETISMERET – FIZIKA
7–8. évfolyam
Célok

– A korszerű fizikai szemléletmódra nevelés.
– A mindennapi élet és a technikai fejlődés által felvetett egyszerűbb, fizikával kapcsolatos kérdések megválaszolása.

Feladatok

– Keltse fel a tanulók érdeklődését a fizikai jelenségek, folyamatok iránt.
– Alakítsa ki azt a meggyőződést, hogy a mindennapi élet problémáinak megoldásában és az életünk minőségét meghatározó műszaki-tudományos fejlődésben jelentős szerepe van a fizika tudományának.
– Fejlessze a tanulók technikai és kommunikációs készségét, gondolkodását.
– Alapozza meg fizikai ismeretekkel szakmatanulását.
– Neveljen környezettudatos magatartásra, aktív környezetvédelemre.
– Tudatosítsa a tanulókkal, hogy a természet egységes egész, a különböző tudományok ugyanazt az anyagi világot vizsgálják.
– Nyújtson alapismereteket az anyag fizikai tulajdonságairól, a kölcsönhatásokról, a mindennapi gyakorlatban is megfigyelhető problémákról.
– Ismertesse meg a fizikai vizsgálatok eszközrendszerét, munkamódszereit. A pontosság, a munkafegyelem jelentőségének beláttatása.
– Gyakoroltassa a megismerési módszerek egyre önállóbb használatát, a tapasztalatok pontos megfogalmazását.

Óraszámok

	Évfolyamok
	7.	8.
Éves óraszám	27	27
Témakörök

Témakör	Évfolyamok
Témakör	7.	8.
A testek mozgása, mozgásállapot-változások	x
A mechanikai munka
Egyszerű gépek		x
Hőtani alapjelenségek	x
A nyomás		x

Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök

Érdeklődés, kíváncsiság. Megfigyelés, elemzés, a tapasztalatok lejegyzésének, becslések, mérések képessége. A gondolkodási funkciók fejlesztése.
Alapfokú kísérletező készség. Többszempontú vizsgálódás képessége. Az ismeretek önálló bővítésének képessége. Szakkönyvek, lexikonok, népszerű ismeretterjesztő kiadványok, rádió- és tv-műsorok, az internet használatának képessége. Kritikai viszonyulás az áltudományos információkhoz.

7. évfolyam

Témakör

Tartalom

A testek mozgása, mozgásállapot-változások

A testek mozgása: mozgás és nyugalom.
Az egyenes vonalú egyenletes mozgás, az egyenletesen változó mozgás, körmozgás és rezgő mozgás megfigyelése.
A szabadesés.
A dinamika alapjai. A testek tehetetlensége és tömege. Az erő mozgásállapot-változtató hatása. Erő-ellenerő – példák a mindennapi életből.

Hőtani alapjelenségek

A hőmérséklet mérése. A hőtágulás jelensége a mindennapi életben.
A termikus kölcsönhatás, a hőmennyiség.
A termikus energia felhasználása a mindennapokban munkavégzésre.
Halmazállapot-változások: olvadás, fagyás, forrás, párolgás, lecsapódás megfigyelése hétköznapi példákon. Olvadáspont, forráspont.
Az égés-égéshő. Tűzoltás. Teendők tűz észlelésekor.
Az energiamegmaradás érzékeltetése egyszerű, hétköznapi példákkal. Az energia-megmaradás törvénye.

Követelmény

– Legyen képes a tanuló egyszerű mechanikai és hőtani jelenségeket megfigyelni a gyakorlatban és kísérletekben. Tapasztalatait fogalmazza meg.
– Ismerje fel a tanult fizikai ismeretek szerepét a technikai és természeti környezetben. Lássa be például, hogy a súrlódás és a közegellenállás egyaránt lehet hasznos és káros.
– Ismerje a fizikai vizsgálatokhoz szükséges eszközök balesetmentes használatát.
– Legyen járatos a mérések végzésében és tudjon egyszerű kísérleteket önállóan is elvégezni.
– Tudja kiválasztani azokat a cikkeket, könyveket, rádió-, televízió-műsorokat, amelyek segíthetik a fizikai jelenségek jobb megismerését.
– Tudja megkülönböztetni az egyenletes és egyenletesen változó mozgásokat.
– Tudja, hogy nem a mozgás fenntartásához, hanem a mozgásállapot megváltoztatásához kell erő.
– Ismerje fel a halmazállapot-változásokat a mindennapok gyakorlatában.
– Ismerje a hőmérséklet-kiegyenlítődés elvét és az energia-megmaradás törvényét.
– Tudjon gyakorlati példákat mondani a hőmérséklet mérésére.
– Példák segítségével tudja értelmezni, hogy mi a különbség a test súlya és tömege között.
– Ismerje fel az anyagok halmazállapotát, tudja azokat jellemezni.

8. évfolyam

Témakör	Tartalom
A mechanikai munka	A mechanikai munka: a munka értelmezése. A munka, az erő és az út összefüggése. Egyszerű számításos feladatok.
Egyszerű gépek	Az egyszerű gépek: emelő, lejtő, hengerkerék, csiga. Egykarú, kétkarú emelő. Álló, mozgó csiga – csigasor. Egyszerű gépek a gyakorlatban.
A nyomás	A nyomás értelmezése egyszerű kísérletek alapján. A szilárd testek által kifejtett nyomás. Nyomás a folyadékokban és gázokban. Gyakorlati példák keresése: járművek fékberendezései, hidraulikus sajtó. Közlekedőedények megfigyelése egyszerű kísérletek során. Gyakorlati vonatkozások pl. kutak, vizek szennyeződése belvizek esetén. Arkhimédész törvényének érvényesülése a gyakorlatban. A felhajtóerő, úszás, lebegés, elmerülés feltételeinek megfigyelése kísérletekben. A felületi feszültség megfigyelése a mindennapok gyakorlatában.

Tevékenységek

Jelenségek, kísérletek megfigyelése, értelmezése szóban. Becslések, mérések, az eredmények ellenőrzése, lejegyzése. Fizikai problémák felismerése a gyakorlatban, megoldások keresése. Ismeretterjesztő irodalom, lexikonok, információhordozók használata tanári segítséggel.

Követelmény

– Ismerjen fel a gyakorlatban néhány egyszerű gépet.
– Legyen tájékozott arról, hogy az egyszerű gépek a mindennapi munkavégzésben nélkülözhetetlenek. Tudja, hogy az összetett gépek alapjául is az egyszerű gépek szolgálnak.
– Tudjon példát mondani a nyomás fizikai törvénye alapján készült berendezésre.
– Tudja, hogy a vízvezetékrendszerek létrehozása a fizika törvényein alapul.
– Ismerje a közlekedőedény fogalmát.
– Tudja indokolni fizikai ismeretei segítségével a testek úszását, lebegését, elmerülését.

TERMÉSZETISMERET – KÉMIA

TERMÉSZETISMERET – KÉMIA
7–8. évfolyam
Célok

– A természettudományokon belül felkelteni a tanulók érdeklődését a kémia iránt.
– Olyan alapismeretek nyújtása, amelyek lehetővé teszik a modern életben megjelenő vegyszerek, kémiai folyamatok felismerését.
– Segítséget nyújtani a tanulóknak abban, hogy a kémia tudományának gyakorlati eredményei ne fenyegetettséget jelentsenek számukra, hanem lehetőséget a komfortosabb élet megteremtésére.
– Megerősíteni a tanulókban azt a meggyőződést, hogy az ember felelős környezete állapotáért. A tanítási órákon megszerzett tudás segítse hozzá őket a környezetszennyezés felismeréséhez, a környezettudatos magatartáshoz.

Feladatok

– Ismertesse meg a tantárgy a kémiai megfigyelésekhez, kísérletekhez szükséges eszközöket, anyagokat, módszereket és magatartást.
– Sajátíttassa el az alapvető kémiai fogalmakat, műveltségelemeket.
– Fedeztesse fel és értelmeztesse a mindennapi életben megjelenő kémiai jelenségeket.
– Alkalmaztassa a megszerzett tapasztalatokat, tudáselemeket a napi problémák megoldásában.
– Keltse fel a figyelmet, motiválja a kémia tudományával kapcsolatos hírek, cikkek, könyvek, tudósítások olvasását, értelmezését.
– Ismertesse fel, hogy Földünk bármilyen nagynak tűnik is, terhelhetősége véges.
– Neveljen a tantárgy a természet szeretetére és a környezetkímélő, környezetvédő magatartásra.

Óraszámok

	Évfolyamok
	7.	8.
Éves óraszám	27	27
Témakörök

Témakör	Évfolyamok
Témakör	7.	8.
Kémiai alapismeretek. A kémia mint tudomány	x	x
Az anyagok tulajdonságai és változásai	x
Fémes elemek és vegyületeik		x
A nemfémes elemek és vegyületeik		x
Környezetvédelmi ismeretek	x	x
Vegyszerek a háztartásban		x

Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök

A kémiai jelenségek megfigyelésének képessége. Lényeges és lényegtelen tényezők megkülönböztetésének képessége. Mérések önálló végrehajtása.
Becslés, önellenőrzés képessége. Kísérletező attitűd. Képesség a bizonyítások rendszerének betartására.
Lexikonok, cikkek használatának, felhasználásának képessége. Kritikai érzék képessége.

7. évfolyam

Témakör	Tartalom
Kémiai alapismeretek
A kémia mint tudomány	A kémia mint tudomány a természettudományok része. Néhány híres magyar kémikus nevének, munkássága lényegének megismerése. A kísérletezés szerepe a kémiai megfigyelésekben. Kísérleti eszközök megismerése.
Az anyagok tulajdonságai és változásai	A fizikai és kémiai változások jellemzői. Anyagok, elemek vizsgálata. A levegő, a víz. Az oxigén, a hidrogén, a vas, az alumínium megfigyelése. Oldatok: oldott anyagok, oldószerek. A víz mint a legfontosabb oldószer. Nem csak a víz lehet oldószer. Keverékek. A levegő az oxigén és a nitrogén keveréke. Az égés. Az égés feltételei. Az oxidáció. Gyors és lassú égés.
Környezetvédelmi ismeretek	A levegő és víz szennyeződésének megfigyelése. Okok keresése, példák a napi sajtóból.

Tevékenységek

Megfigyelés és összehasonlítás. Kísérletek. Tapasztalatok gyűjtése, megfogalmazása, következtetések levonása. A mértékegységek gyakorlása. Összefüggések felfedezése tanári segítséggel. A tapasztalatok felhasználása a mindennapi gyakorlatban. Információk felkutatása. Gyűjtőmunka. Megfigyelések rögzítése tanári segítséggel.
Szabályok gyakorlása. Modellezés. A szaknyelv elemi kifejezéseinek megismerése, használata.

Követelmény

– Lássa be a tanuló a kémiai ismeretek fontosságát a mindennapi életben és a tudományos fejlődésben.
– Tudja csoportosítani tanári segítséggel a változásokat aszerint, hogy megváltozott-e az anyagok minősége.
– Ismerje fel a vizsgált anyagok leglényegesebb fizikai és kémiai tulajdonságait.
– Tudja, hogy az oxigén és a víz elengedhetetlen feltétele az életnek.
– Ismerje a tűz hasznát és pusztítását. Ismerje a tűzoltás néhány alapszabályát.
– Tudja a tűzoltók riasztásához szükséges tennivalókat.
– Legyen képes tájékozódni a napi sajtóban, ismereteket szerezni a médián keresztül, tudja azokat átadni, értelmezni.

8. évfolyam

Témakör	Tartalom
Kémiai alapismeretek	A kísérleti eszközök használatának egyre bővülő ismerete. A periódusos rendszer szerepe az elemek közötti tájékozódásban.
Fémes elemek és vegyületeik	A fémes elemek jellemzői: jól vezetik a hőt és az elektromos áramot. Nátrium, kalcium, alumínium, vas, ólom, réz, higany, arany, ezüst vizsgálata, jellemzőik. Lúgos kémhatás kimutatása kísérletek során. A lúgok és a savak hatására bekövetkező változások megfigyelése. A lúgok szerepe a mindennapokban.
A nemfémes elemek és vegyületeik	A klór mérgező és fertőtlenítő hatása. A savas kémhatás megfigyelése tanári kísérleten. A sósav hatásai, előfordulása a tisztítószerekben. Az oxigén szerepe az élőlények életében, a gyógyászatban. A kén és az égése során keletkező kéndioxid. A kénsav mint a mosószer és műanyaggyártás fontos alapanyaga.
A nemfémes elemek és vegyületeik	A szén megfigyelése, a grafit, a gyémánt. Vegyületek: szén-dioxid, szén-monoxid. A hidrogén. A nitrogén mint a levegő alkotórésze, a fehérjék építőeleme.
Vegyszerek a háztartásban	Mosó- és tisztítószerek használati utasításainak és összetételi ismertetőinek közös értelmezése.
Környezetvédelmi ismeretek	Az el nem használt vegyszerek elhelyezésének szabályai a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével.

Tevékenységek

Megfigyelés és összehasonlítás a tanári és tanulói kísérletek során. Tapasztalatok gyűjtése, megfogalmazása, következtetések levonása. Gyakorlat szerzése a mértékegységek használatában.
Összefüggések felfedezése. A tapasztalatok felhasználása a mindennapi gyakorlatban. Elemi jártasság szerzése az információk felkutatásában.
Gyűjtőmunka. Megfigyelések rögzítése tanári segítséggel.
Egészséges veszélyérzet kialakítása a kémiai anyagokkal kapcsolatosan. Szabályok értelmezése és gyakorlása.
Modellezés. Verbális fejlesztés, a szaknyelv elemi kifejezéseinek megismerése, használata.

Követelmény

– Fogalmazza meg tanári segítséggel, majd fokozódó önállósággal a vizsgált anyagok jellemző tulajdonságait.
– Tudja, hogy a lúg veszélyes méreg, ismerje kezelésének szabályait.
– Mondjon példát a lúgok hasznosítására.
– A tanuló ismerje a tanult elemek és vegyületek nevét.
– Tudjon példát mondani felhasználásukról, jelentőségükről az ember életében.
– Ismerje azokat a veszélyeket, amelyeket a tanult kémiai anyagok jelenthetnek, tartsa be kezelésük, tárolásuk szabályait.
– Tudja, hogy a vásárolt termékek használata előtt mindig el kell olvasnia a használati utasításokat és azokat maradéktalanul be kell tartania.

FÖLDRAJZ

FÖLDRAJZ
6–8. évfolyam
Célok

– A földrajz tantárgy célja, hogy kialakítsa, majd fokozatosan fejlessze a tanulók földrajzi, környezeti tájékozódását és gondolkodását.
– A tantárgy sajátos eszközeivel elősegíti, hogy a tanulók megismerjék a világban elfoglalt helyünket, földrajzi és környezeti adottságainkat.
– Elmélyíti a természettudományos vizsgálati módszerek alkalmazását.
– A szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi, gazdasági jellemzőivel ismerteti meg a tanulókat.

Feladatok

– Formálja a tanulók szemléletét, a nemzeti, az európai értékekhez való pozitív viszonyulást.
– Fejlessze tovább és erősítse meg a napi gyakorlat során szükséges térbeli és időbeli tájékozódási képességet.
– Keltse fel a tanulók érdeklődését a megfigyelhető, észlelhető, megvizsgálható jelenségek, folyamatok iránt, a közvetlen és a tágabb környezetet érintően.
– Bővítse a tér- és időbeli tájékozódási képességeket, és fejlessze a térképi alapismereteket. Járuljon hozzá az ökológiai szemlélet, a környezeti attitűd, magatartás és értékrend kialakulásához.
– Késztessen az élő, az élettelen, az épített környezet megóvására a haza, az európai és a távoli tájak földrajzának megismertetésével.
– Járuljon hozzá a tanulási szokások kialakításához, az elsajátított ismeretek, készségek, jártasságok alkalmazásához a napi gyakorlat és életvitel szintjén is.
– Készítse fel a tanulókat a reális értékelésre, a földrajzi információhordozók értelmes felhasználására, kiválasztására (térképek, földgömb, tv-műsorok, kiadványok, útikönyvek).
– Alakítson ki – a tanulók fejlettségének megfelelő – topográfiai ismereteket, földrajzi fogalmakat. Biztosítson megfelelő gyakorlást, megerősítést az alapvető földrajzi szakkifejezések használatára, az írásos rögzítésre, az ábrázolásra, az elemzésre.

Óraszámok

	Évfolyamok
	6.	7.	8.
Heti óraszám	1,5	1,5	1,5
Éves óraszám	55,5	55,5	55,5
Témakörök

Témakör	Évfolyamok
Témakör	6.	7.	8.
A Föld	x
Szárazföldek és óceánok	x
Ismeretek hazánkról	x
Ismeretek a Földről		x
Kontinensek, tájak, országok		x
Európa országai		x
Közép-Európa, a Kárpát-medence			x
Magyarország természeti, társadalmi, gazdasági jellemzői		x
Megyénk, fővárosunk			x

Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök

A tantárgy speciális eszközrendszerével, ismeretanyagával, tevékenységrendszerével fejlessze a természettudományos vizsgálómódszerek alkalmazásának képességét.
A természeti, társadalmi jelenségek, folyamatok összefüggésének felismerése. A térbeli és időbeli tájékozódás képességének fejlesztése a tantárgy sajátos tartalmával. Az elemző képesség fejlesztése – a hasonlóságok, különbségek, kapcsolatok észrevétele.
Önálló vizsgálódás képessége, a vizsgálatok, megfigyelések alapján a véleményalkotás, az érvelés, a döntés képességének fejlesztése.
A kifejezőképesség fejlesztése – szóban, írásban, rajzban. A tanult szakkifejezések használatának képessége. Az önálló, az irányított tanulás képessége. A speciális ismerethordozók használatának képessége.
A szemléleti térképolvasás készségszinten, a logikai, a következtető térképolvasás jártasság szinten.
A természetben, a társadalmi folyamatokban lezajló változás felismerésének képessége.
Pozitív viszonyulás a hazai tájhoz, természeti és társadalmi értékeinkhez. A természet, a környezetpusztítás elítélése. A környezetkárosodás megakadályozására történő összefogás megértése.

6. évfolyam

Témakör	Tartalom
A Föld	A Föld alakja. Ásványok, kőzetek. A földfelszín alakulása, hegységek képződése, vetődés, gyűrődés, vulkáni működés. Lepusztulás, feltöltődés. A talajképződés, a termőföld. Belső és külső erők a felszín alakulásában. Jellegzetes felszíni formák. Éghajlati övezetesség. Az éghajlati övek jellemzői.
Szárazföldek és óceánok	Tájékozódás a földgömbön, a Föld természetföldrajzi térképén. A szárazföldek, óceánok. A kontinensek földrajzi fekvése. Sarkvidékek. Térbeli, időbeli tájékozódás a kontinensek között – időeltolódás. Kontinensek közötti távolságok. A kontinensek eltérő természeti képe. A földrészek jellemző országainak leolvasása a térképről.
Ismeretek hazánkról	Hazánk helye Európában, a Kárpát-medencében. Tájékozódás Magyarország természetföldrajzi térképén – a világtájak szerint. Magyarország felszíne – hazai tájtípusok. A nagy tájak arculata, természetes vizei, természeti erőforrásai. Tájékozódás Magyarország közigazgatási térképén, településtípusok, településjelek. Jelentős környezeti értékeink. Hazánk fővárosa.

Tevékenységek

Információszerzés különböző tartalmú földrajzi térképeken. Modellek, makettek tanulmányozása a földfelszín folyamatainak megértéséhez. Ásványok, kőzetek érzékszervi vizsgálata, a termőföld vizsgálata. Felszíni formák megfigyelése, felismerése képanyagon, leírás alapján. Tájékozódás légi fotókon, űrfelvételeken.
Gyakorlatok a földgömbön, a világtérképen. A kontinensek, az óceánok összehasonlítása nagyság és fekvés szerint. Tevékenység homokasztalon.
Képzeletbeli utazások, távolságok, utazási idő becslése. Országok, fővárosok leolvasása az egyes kontinensek térképéről.
Tájékozódás Európa térképén – hazánk kijelölése. Gyakorlatok, információk gyűjtése hazánk természetföldrajzi és közigazgatási térképén. A térképjelek, -színek, -számok értelmezése, következtető térképolvasás. Tájak csoportosítása tájtípus szerint, a természetföldrajzi adottságok szerint. Tájékozódás világtájak szerint. Településtípusok felismerése a képeken, a térképen a térképjelek segítségével. Játékos utazás a nagy tájakon – a táj arculatának leírása szóban, képek, fotók és a térkép segítségével.
Gyűjtemény összeállítása környezeti értékeinkről.

Követelmény

– Ismerje fel a tanult földi képződményeket, nevezzen meg jelenségeket, folyamatokat a földfelszín alakulásában.
– Legyen ismerete az éghajlati övekről. Tudja segítség mellett megmutatni, megnevezni az éghajlati öveket.
– Legyen képes a földgömbön, a Föld térképén irányítás mellett tájékozódni, a kontinenseket, óceánokat megnevezni, helyüket, helyzetüket meghatározni.
– Legyen képes egyszerű összehasonlításokat végezni a térkép vagy modell, makett segítségével.
– Gyűjtsön képeket, leírásokat. Vegyen részt tablókészítésben. Tudja megmutatni hazánk helyét Európa térképén. Legyen képes a térképről információt szerezni, hazánk nagy tájait megmutatni, megnevezni, a tanult földrajzi neveket, szakkifejezéseket pontosan használni.
– Tudja megfigyeléseit szóban elmondani, röviden, tömören írásban rögzíteni, rajzban ábrázolni.

7. évfolyam

Témakör	Tartalom
Ismeretek a Földről	A Föld vizei – a földfelszín feletti és a felszín alatti vizek. óceánok, tengerek. A légkör – az időjárás-változás és okai.
Kontinensek, tájak, országok	Tájékozódás szemléleti térképolvasással – földrészek. A földrészek nagy tájegységei. Egy-egy tipikus táj bemutatása a földrajzi övezetesség szerint: monszunvidék, mediterrán táj, tajgavidék, a sivatag. A felszínhez kapcsolódó tipikus tájak: magashegység, középhegység, alföldek. A gazdálkodáshoz kapcsolódó tipikus táj: ipari körzet, farmvidék, ültetvény, öntözéses gazdálkodás, oázis. Speciális térség: kikötőövezet, üdülőövezet.
Európa	Európa fekvése, részei és természetföldrajzi jellemzői. Európa természeti erőforrásai, gazdasági jellemzői. Az Európai Unió.
Európa országai	Észak-Európa országainak közös és egyedi természetföldrajzi jellemzői. Az európai népek élete. Nyugat-Európa országainak közös és eltérő földrajzi vonásai. Dél-Európa országainak általános és egyedi földrajzi vonásai. A dél-európai mediterrán táj, üdülőövezet, a kikötők világa. Kelet-Európa jellegzetes vonásai – országai, népei.

Tevékenységek

Információszerzés különféle tartalmú térképekből, ábrákról.
Képanyagok, hanganyagok, leírások elemzése, tájleírások olvasása.
Tájékozódás a tipikus tájak felől, jellegzetességek elképzelése, lerajzolása. Képzeletbeli utazások, beszámolók készítése a csoportnak.
Tipikus tájak csoportosítása a megadott szempont szerint. Példák keresése földrajzi jellegzetességekre.
Képek gyűjtése, tablók összeállítása. Példák gyűjtése Európában élő népek szokásairól, életéről filmek, képek, irodalmi alkotások felhasználásával.
Játékos gyakorlatok, szituációs játékok az idegenvezetésre, a tanult tájak, országok, népek sajátosságainak bemutatására.

Követelmény

– Ismerje a sós víz és az édesvíz különbségeit.
– Tudjon példát mondani a felszín feletti és a felszín alatti vizek főbb típusaira. Legyen ismerete a légkör főbb alkotórészeiről.
– Rendelkezzen elemi szintű tájékozottsággal különféle méretarányú és jelrendszerű térképek olvasásában.
– Tudjon példákat mondani a természetföldrajzi övezetességre, alapvető jellegzetességének bemutatására tanári irányítás mellett. Legyen képes egy táj természeti jellemzőit bemutató kép, ábra, adatsor elemzésére irányítás, segítségadás mellett. Megadott szempontok szerint tudja csoportosítani a nagyobb tájegységek tipikus tájait, legyen képes a térképen megmutatni ezeket.
– Tudjon egy-egy példát mondani az adott táj természeti és társadalmi környezetének alapvető összefüggéseire, tanári segítséggel.
– Legyen képes felsorolni, térképen megmutatni Európa főbb részeit.
– Szempontsor mellett legyen képes jellemezni Európa természetföldrajzi adottságát, erőforrásait.
– Legyen elemi ismerete az Európai Unióról.
– Ismerje Európa legfontosabb országait. Mondjon példát a közös és az eltérő földrajzi vonásokra.
– Használja pontosan a témához kapcsolódó földrajzi, topográfiai fogalmakat, legyen képes megmutatni ezeket a térképen is.
– Legyen igénye különféle térképes, földrajzi információszerzésre, a gyűjtésre. Végezze jártasság szinten a szemléleti térképolvasást.

8. évfolyam

Témakör	Tartalom
Közép-Európa, a Kárpát-medence	Közép-Európa általános természetföldrajzi képe. Hasonló természeti adottságok – eltérő gazdasági fejlődés. Sokszínűség Közép-Európában – népek, népcsoportok, eltérő kultúra. Társadalmi sokszínűség. A Kárpát-medence természetföldrajzi képe, fejlődése.
Magyarország természeti, társadalmi, gazdasági jellemzői	Hazánk fekvése, felszíne, domborzata. Nagy tájak, természeti adottságok, erőforrások – éghajlat, vízrajz, természetes élővilág, talaj, energiahordozók, ásványi nyersanyagok. A földrajzi környezet hatása a táj gazdálkodására, településtípusára, településhálózatára. A nagy tájak népességföldrajzi, tájtörténeti jellegzetességei. Fejlődés – infrastruktúra. A tájak idegenforgalmi értéke. A nagy tájak környezeti állapota. Természetvédelmi területek. A világörökség részét alkotó tájak, települések, építmények. Hazánk idegenforgalmi kapcsolatai – integrációs törekvések.
Megyénk, fővárosunk	A megye természeti környezete. A megye települései, közutak, vasutak. A megye gazdasági jellemzői, népessége, népcsoportok, kultúrák. A táj szépsége – a táj környezeti gondjai. A főváros természeti, gazdasági, kulturális jellemzői. Történeti emlékei. Népessége. A közlekedésben betöltött szerepe. A főváros környezetvédelmi gondjai, az urbanizáció jellegzetességei.

Tevékenységek

Gyakorolja, segítség mellett használja a tematikus térképek, a légi felvételek, űrfelvételek leolvasását.
Tájékozódás a napi időjárás-jelentésben használt Európa térképen, űrfelvételen. Adatok értelmezése az időjárás-jelentés alapján.
Példák a medencefekvésből adódó folyamatokra, összefüggésekre, a természeti környezetnek a népek életére gyakorolt hatására.
Gyűjtsön képanyagot, irodalmi szemelvényt tájtörténeti jellegzetességekről, a hazai népcsoportokról.
Játékos idegenvezetés – hazánk idegenforgalmi nevezetességeinek bemutatása. Vita, érvelés, megoldáskeresés hazánk környezeti állapota jobbítása érdekében.
Képanyag, információs anyag gyűjtése a megyéről. A helyi szokások, népcsoportok, jellegzetességek bemutatása. Tájleírás képek alapján. A fejlődés, a változás bemutatása a szűkebb lakóhelyen. Anyaggyűjtés a fővárosról, tablókészítés.
Hírek, információk a fővárosról.

Követelmény

– Legyen képes röviden jellemezni Közép-Európa természeti adottságait megadott szempont szerint.
– Tudjon példát mondani a medencefekvés jellemzőire.
– Ismerjen fel egyszerű összefüggéseket a földrajzi fekvés és a tájban élő emberek élete között.
– Legyen képes a fejlettségének megfelelő információk gyűjtésére a megadott szempontok szerint.
– Legyen képes jellemezni hazánk nagy tájait szempontsor szerint. Végezze önállóan írásbeli feladatait a munkalapokon, feladatlapokon.
– Mutasson tér- és időbeli tájékozottságot a térkép használatában, a képzeletbeli utazásokban, játékos idegenvezetői szerepben.
– Használja pontosan a tanult földrajzi szakkifejezéseket, topográfiai fogalmakat, mutassa meg ezeket a térképen is.
– Oldja meg készség szinten a szemléleti térképolvasást, jártasság szinten a következtető térképolvasást.
– Tudja a megye, a főváros főbb jellemzőit.
– Tudjon példát mondani a megye környezeti állapotára.

ÉNEK-ZENE

ÉNEK-ZENE
1–8. évfolyam

Óraszámok

	Évfolyamok
	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
Heti óraszám	1	1	1	1	1	1	1	1
Éves óraszám	37	37	37	37	37	37	37	37
Témakörök

Témakör	Évfolyamok
Témakör	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
Daléneklés	x	x	x	x
Éneklés					x	x	x	x
Zenei ismeretek	x	x	x	x	x	x	x	x
Zenehallgatás			x	x	x	x	x	x
Percepciófejlesztés	x	x	x
Improvizáció	x	x	x	x

1–4. évfolyam

Célok

– Eljuttatni a tanulót az ének-zene eszközrendszerével, a ,,hangzó nyelv” élményével az aktív éneklés és zenehallgatás oldott befogadására.
– Megteremteni az érzelmi élet, a személyiség harmóniáját a tantárgy tanításával.
– A tanuló segítése kapcsolatrendszere építésében, az önmegvalósítás, önkifejezés gyakorlásában – a feszültségektől mentes, oldott kommunikáció átélésében a művészetterápia eszközeivel, módszereivel.
– Elsajátíttatni a szép, kifejező éneklés technikáját.

Feladatok

– Nyújtson maradandó élményt az aktív énekléssel, a ,,hangzó nyelv” értékeinek elsajátításával.
– Ismertessen meg a tanulók sérülésspecifikumaihoz, értelmi sajátosságaihoz, életkorához igazodó énekes és zenei szemelvényeket, amelyek fejlesztik a tanuló énekes – reprodukáló és zenehallgató – befogadói képességét.
– Fejlessze a tanulók ritmus- és dallamérzékét, hallási percepciós, a zenei írás-olvasás készségeit – az életkori sajátossághoz és a sérüléshez igazodóan.
– Késztessen a zenei élmény szóbeli, vizuális, mozgásos megfogalmazására, az ének-zenei önkifejezésre, az önmegvalósításra, a játékosságra, az örömteli részvételre.
– Fejlessze a zenei memóriát, a reprodukciós képzeletet, az érzelmi, az akarati életet.
– A dalrepertoár kialakításával, a zenei ismeretek megerősítésével fejlessze az analógiás, az algoritmizált gondolkodást.

Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök

Az éneklés, az önkifejezés készségei. Az éneklési kultúra.
A csoportos, a közös, az egységes éneklés képességei. Alkalmazkodóképesség.
A szövegkiejtés, a szövegtanulás, a szép és pontos artikuláció képessége.
Az emlékezet, a figyelem, az érdeklődés fejlesztése.
A zenei hallás, a dallamhallás, a ritmusérzék.
A zenei olvasás-írás készségei.
Az érzelem, az empátia, a felszabadultság. A mozgáskészség. Gyors, pontos mozgásos reagálás.
A zenei befogadókészség.

1. évfolyam

Témakör	Tartalom
Daléneklés	Óvodából hozott dalok, gyermekdalok éneklése. Gyermekdalok – gyermekjátékdalok az évszakokhoz, a jeles napokhoz, ünnepkörhöz, állatokhoz, növényekhez kapcsolódóan. Közös éneklés és játék. Dallam- és ritmusimprovizáció – névre, gyermekversre.
Zenei ismeretek
Ritmikai elemek	Egyenletes lüktetésű dalritmus megszólaltatása tapssal, kopogással. Ritmuselemek: negyed, páros nyolcad, a negyed értékű szünet, a kettes ütem. A ritmusmotívumok felismerése, egyszerű ritmushangszer játékos megszólaltatása – dob, cintányér, fadob, ütőfa, háromszög.
Dallami elemek	A tanult dalok felismerése dallamokról, hangok közötti különbségek: magas – mély, halk – hangos, lassú – gyors. A pentatónia dallamhangjai (,,dó”, ,,re”, ,,mi”, ,,szó”, ,,lá”).
Percepciófejlesztés	A vizuális, akusztikus, taktikus figyelem fejlesztése – csönd, zaj, zörej, beszédhang, zenei hang, dallam megtapasztalása, felismerése, látáson, halláson, tapintáson alapuló koncentrációs játékok. A környezetünk hangjai – emberi hang, tárgyak, közlekedési eszközök hangjai, a hang iránya, erőssége, a hang időtartama (hosszú, rövid ideig tartó).
Improvizáció	Énekes és ritmikus variációs játék. Saját név éneklése. Énekes párbeszéd, visszhangjáték.

2. évfolyam

Témakör	Tartalom
Daléneklés	Az 1. évfolyamon tanult dalok megerősítése. Új dalok – gyermekdalok hosszabb terjedelemmel és bővülő hangkészlettel. Értelmes szövegkezelés. Dalok közös előadása – körjátékok önállóan, egyszerű mozgáselemek, tánclépések a tanult dalokhoz kötötten. Improvizációs játékok, gyakorlatok; névéneklés – ritmussal, dallammal; kérdés-felelet.
Zenei ismeretek
Ritmikai elemek	A tanult ritmusmotívumok, ritmuselemek felismerése, megszólaltatása tapssal, kopogással. Felismerés kottaképről és különböző hangszeres megszólaltatásban. A ritmushangszerek önálló használata ritmikus gyakorlatokban, játékokban. Visszhangjáték, ritmuskiegészítő játék. A fél értékű hang jele, értéke, hangoztatása.
Dallami elemek	Szolmizációs hangok és kézjelek (,,dó”, ,,re”, ,,mi”, ,,szó”, ,,lá”). Az ötfokú hangsor éneklése közösen a pedagógussal. A háromvonalas kotta. A hangsor elhelyezése a kottakirakón. Színes kotta, betűs kotta.
Percepciófejlesztés	Az akusztikus ingerek pontos felfogása – az ingerek jellemzőinek felismerése, szóbeli közlése: a környezet hangjai – természet hangja, munkafolyamatok hangja, többféle énekhang, hangszerek együttes megszólalása, a hang iránya, távolsága; a hangzás hossza, időtartama, hangerő, hangszín. Koncentrációs játékok – hallási, látási és tapintási ingerekre építve. Szekvencia felfedezése, visszaadása.
Improvizáció	Ritmusfelelgetős, énekes párbeszéd, visszhangjáték. Zenei kérdés-felelet irányítottan.

Tevékenységek

Közös éneklés, körjáték, népi játék, tánclépések elemeinek utánzása, ismerete.
Ritmusok kopogása, tapsolása, ritmushangszer használata.
Ritmus és dallammotívumok leolvasása, hangoztatása, olvasógyakorlatok.
Kézjelek olvasása, hangok jelölése színekkel, betűkkel.
Hangok differenciálása, emberi hangfajták felismerése. Helyes testtartás, helyes levegővétel. A kezdő hang felismerése, átvétele.
Énekes párbeszéd, visszhangjáték. Irányított improvizáció.

Követelmény

– Tudjon csoportban egyre nagyobb terjedelmű gyermekdalokat, népi játékokat, körjátékokat énekelni.
– Vegyen részt oldottan, örömmel az éneklésben.
– Értse a ritmus, a dallam, a szöveg jelentését.
– Törekedjen a szöveg tiszta, szép ejtésére, a helyes artikulációra, a megfelelő tempó és hangerő alkalmazására.
– Ismerje fel a tanult dalokat dallam- és ritmusmotívumaikról.
– Tudjon egyszerű ritmusmotívumokat megszólaltatni, ritmushangszert használni.
– Fejlődjön akusztikus figyelme, irányultsága, intenzitása.
– Kapcsolódjon be körjátékba, mozgásos, táncos tevékenységbe.
– Jelenítse meg az improvizációban a saját nevét.

3. évfolyam

Témakör	Tartalom
Daléneklés	Az előző évfolyamok dalainak megerősítése. Új dalok – gyermekdalok, magyar népdalok bővülő hangterjedelemmel. Dalok a népszokások, a jeles napok köréből. Közös éneklés, párbeszédes éneklés, váltott éneklés csoportokban: fiúk-leányok; halk-hangos szövegelvonásos éneklés (hangos-néma), énekes körjátékok, táncok mozdulatai, tánclépések a tanult dalokhoz kötötten.
Zenei ismeretek
Ritmikai elemek	A tanult ritmuselemek felismerése, megszólaltatása hangzás és kottakép alapján – a kettes és a négyes ütem. Ritmusjátékokban való részvétel, ritmushangszer önálló használata. Ritmusok másolása, írása.
Dallami elemek	A tanult szolmizációs (alsó ,,lá”, alsó ,,szó”, felső ,,dó") hangok és kézjeleik. Éneklés kézjelről – a tanárral közösen. A tanult hangok elhelyezése a háromvonalas kottarendszerben, hangjelölés színekkel. A zenei olvasás-írás alapjai. Az ötvonalas kottarendszer bemutatása.
Zenehallgatás	A tanult gyermekdalok, népdalok különböző jellegű zenei feldolgozása. A tanult hangszerek felismerése, kórusok hangja (férfi, női, gyermek). A zenehallgatás szabályai.
Percepciófejlesztés	Az akusztikus ingerek pontos felfogása, értelmezése, a természet ritmusainak, az emberi élet ritmusainak kifejezése mozgással, felismerése zenei hanganyagon, pl. ébresztő-altató. Színhangulat-zenei hangulat párhuzama. Koncentrációs játékok.
Improvizáció	Játékok a dinamikával, a tempóval. Ritmus és dallampótlás. Dallamkiegészítés, zenei kérdés-felelet.

Tevékenységek

Mondóka, népi játék, népdal csoportos éneklése emlékezetből.
Gyermekdalokhoz tartozó játékok eljátszása. Az egyszerű ritmushangszer használata.
Elemi zenei olvasás-írás a tanult dallammotívumokkal.
Hangszerek hallás utáni azonosítása. Játékok a dinamikával, a tempóval. Befejezés rögtönzése. Dallamkiegészítés.
Élmények rögzítése rajzzal, színekkel, mozdulatokkal.

Követelmény

– Tudja a tanult dalokat közösen énekelni emlékezetből.
– Legyen képes a megismert gyermekjátékokat, gyermekdalokat, népi játékokat társaival együtt eljátszani.
– Kapcsolódjon be az improvizációs gyakorlatokba.
– Ismerje fel hangzás alapján a tanult hangszereket.
– Legyen ismerete a háromvonalas kottáról.
– Tudjon énekelni kézjelről tanári irányítás mellett.

4. évfolyam

Témakör	Tartalom
Daléneklés	Gyermekdalok, népdalok, az ünnepkör és a jeles napok dalainak éneklése. A szöveg pontos kezelése, megfelelő tempó, hangerő alkalmazása. Tanári segítséggel kánon éneklése. Ereszkedő, emelkedő dallamok, motívumok. A dalok táncos, mozgásos megjelenítése, körtánc, páros táncmozdulatok követése, megtanulása.
Zenei ismeretek
Ritmikai elemek	A tanult ritmusértékek felismerése hangzás és kottakép alapján. Ritmusok leolvasása, másolása. Kettes, hármas, négyes ütem, pontozott félhang. Ritmusgyakorlatok játékos formában, ritmushangszerek használatával.
Dallami elemek	Az ötvonalas kottarendszer megismerése. A tanult szolmizációs hangok neve (,,fá”, ,,ti” és az alsó ,,ti”), kézjele – hanglétra, a hétfokú hangsor hanggal. Játékos gyakorlatok zenei írás-olvasásból, kottakirakó használata, olvasógyakorlatok.
Zenehallgatás	Az életkornak, a fejlettségüknek megfelelő rövid zenei részlet meghallgatása. A tanult dalok különböző feldolgozásai, zenés mesék. Irányított figyelmű hallgatás – az élmények kifejezése szóban, bábbal, drámajátékkal. A zenehallgatás szabályainak megismerése.
Improvizáció	Ritmuskíséret rögtönzése irányítással, mozdulatrögtönzés. Dallamkiegészítés, zenei kérdés-felelet.

Tevékenységek

Ritmusok visszaadása, kopogás, tapsolás. A ritmushangszer használata. Körjáték, népi játék, gyermekjáték eljátszása. Szolmizálás kézjelről, elemi zenei olvasás-írás a tanult dallammotívumokkal. Olvasógyakorlat, hangsúlyjelölés, hangszín felismerése, hangzásbeli különbség felismerése. Hangszerek hangjának felismerése, zenehallgatás. Élménybeszámoló, élmények rögzítése rajzzal, színekkel, megjelenítése mozgással. Ritmuskíséret rögtönzése ismert dallamhoz. A tanult dallamok kiegészítése. Zenei kérdés-felelet játék.

Követelmény

– Tudjon a tanult dalok hangulatának megfelelően közösen énekelni emlékezetből, legyen képes a tanult gyermekjátékokat, népi játékokat eljátszani.
– Vegyen részt improvizációs gyakorlatokban, jelenítse meg saját nevének ritmusát, dallamát.
– Legyen gyakorlott a helyes légzéstechnikában, a szövegkezelésben, a dal hangulatának megfelelő előadásban.
– Ismerje fel a tanult ritmusértékeket hallás és kottakép alapján.
– Használja a ritmushangszereket önállóan, ritmusjátékok gyakorlott megvalósítása.
– Ismerje fel a tanult szolmizációs hangok nevét és kézjelét, énekelje le azokat kézjelről.
– Rendelkezzen ismeretekkel a tanult kottáról (betűs, szám-, színes, ötvonalas kotta).
– Vegyen részt a ritmus-, az olvasó-, a kottakirakó gyakorlatokban, növekvő önállósággal.
– Legyen képes fegyelmezetten meghallgatni rövid – életkorának, fejlettségének megfelelő – zeneművet, zenei részletet.
– Tudja élményét, érzelmét szóban, rajzban, mozgásban, játékos formában kifejezni.

5–8. évfolyam

Célok

– A tantárgy célja az éneklési, a zenehallgatási kultúra, a zenei műveltség megalapozása.
– A népdalok, a magyar népzene különböző rétegeinek, stílusának bemutatásával, énekes reprodukálásával tudatosítani nemzeti zenekultúránk nagy múltú értékeit.
– Fejleszteni a zenei esztétikai érzéket, az érzelmi életet, a személyiség harmóniáját.
– Hozzájárulni a tanulók irodalmi, történelmi, erkölcsi tudatának fejlődéséhez.

Feladatok

– Keltse fel a tanulók érdeklődését a hazai zeneművészeti alkotások iránt.
– Fejlessze a zenei fantáziát, a zenei emlékezetet, a belső hallást a zenei olvasás, írás tevékenységén keresztül.
– Segítse elő a zenei ízlés formálódását, és alakítsa ki a tanulók fejlettségének megfelelően a zenehallgatási szokásokat.
– Bővítse a zenei ismereteket a dalrepertoár kialakításán, a zeneművek megismertetésén, elemzésén keresztül.
– Segítse elő az együttes éneklés, zenehallgatás örömeinek megélését, az oldott befogadást, a feszültségoldó együttlét átélését.
– A tanuló fejlettségéhez, érzelmi világához, érdeklődéséhez igazodva fejlessze a kommunikációs, a szociális és emocionális képességeket.

Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök

A szép, kifejező éneklés készségei. A csoportban, a közösségben történő pontos, szép éneklés képessége. A dallamhallás, a ritmusérzék, tempó- és dinamikaérzék. A belső hallás, a zenei memória. A zenei olvasás-írás képessége. Az átélési, az értelmezési képesség. A zeneművekben előforduló hangszerek felismerésének képessége. A szókincs, az árnyaltabb érzelmek kifejezésének képessége. Érzelmi nyitottság a néphagyományok, a népzene, a néptánc iránt.
A művészetekhez való pozitív attitűd alakulása. A közösséghez tartozás élményének átélése. Az önművelés, az önmegvalósítás készségeinek fejlődése.

5. évfolyam

Témakör	Tartalom
Éneklés	Népdalok, más népek dalainak tanulása. Régi és új stílusú népdalok. Dalok a jeles napok köréből. Dalcsokrok készítése. Többszólamú éneklés – egyszerű kánonok. Szolmizáló éneklés, olvasógyakorlatok, énekes játékok. A Himnusz éneklése.
Zenei ismeretek
Zenei olvasás-írás
Ritmikai elemek Dallamai elemek	Ritmuselemek, ritmusképletek, a szinkópa – kettes, hármas, négyes ütem. Ritmusírás, -olvasás, -másolás. Dalkísérés ritmushangszerekkel. Ritmikai kérdés-felelet. Az ötvonalas kotta értelmezése, használata. Betűkotta, számkotta. Szolmizálás kézjelről, olvasógyakorlatok. Könnyű, ismert dallamok lejegyzése. Népdalok elemzése, zenei kérdés-válasz. A hajlítás hangzása. Hangszerek, zenekarok hangja, hangzása.
Zenehallgatás	Zenehallgatási szokások megerősítése. Népdalfeldolgozások kóruselőadásban, kórusművészet. Részletek a középkor és a barokk zeneműveiből. Jellegzetes részek megfigyelése – irányítottan. Dalok, zeneművek kapcsolódása irodalmi, képzőművészeti ismeretekhez. Népi hangszerek.

Tevékenységek

A környezet ritmusainak megfigyelése, ritmusjátékok. A ritmushangszerek használata. A ritmusképletek, -elemek megszólaltatása, lejegyzése, olvasása, gyakorlása. A dallamolvasás, szolmizálás, közös éneklés. Dallamra egyszerű tánclépések, mozgások, éneklés, improvizáció. Zenei élmény megfogalmazása, kifejezése rajzzal, színekkel, képekkel. Népi hangszerek meghallgatása, duda, cimbalom, tekerő.

Követelmény

– Vegyen részt a képességeinek megfelelően a közös, a kiscsoportos vagy páros éneklésben.
– Énekeljen szívesen, örömmel és szorongásmentesen.
– Tartsa be a szép éneklés szabályait, a kiejtésben, a légzéstechnikában, a hangerő és a tempó megválasztásában.
– Legyenek képesek tanári segítséggel könnyű kánont énekelni, vegyen részt többszólamú éneklésben.
– Ismerje fel és szólaltassa meg a tanult ritmusokat.
– Alkalmazza jártasan a ritmushangszereket.
– Olvasson, írjon ritmusmotívumokat önállóan.
– Legyenek pontos ismeretei a tanult szolmizációs hangokról.
– Legyen képes segítségnyújtással dallamolvasásra a tanult zenei elemekkel.
– Ismerje fel a többször hallott zenei részleteket, hangszerek, zenekarok hangját.
– Készítsen zenéhez illusztrációt szabadon választott technikákkal.

6. évfolyam

Témakör	Tartalom
Éneklés	Népdalok, népszokások. A magyar népzene csoportjai. Régi és új stílusú népdalok, közös éneklés, önként vállalt egyéni éneklés, szép, kifejező éneklés, tempó, dinamika betartása. Kánonok megszólaltatása. A Himnusz közös énekléssel. A dalok élményvilága. Szolmizációs éneklés, olvasógyakorlatok, énekes játékok – illusztrálás.
Zenei ismeretek
Ritmikai elemek	Zenei műfajok: népzene, műzene, jellemzőik. Népzenei stílusjegyek. Ritmusok írása-olvasása önállóan. Ritmusok pontos megszólaltatása képességeik szerint – ritmushangszer használata. Éles és nyújtott ritmus. Ritmusjátékok – memóriajátékok.
Zenei olvasás-írás	Betűkotta, ötvonalas kotta használata. A pótvonal. Olvasógyakorlatok. Szolmizálás, ismert motívumok lejegyzése a vonalrendszerbe – játékos feladatok.
Zenehallgatás	A XVIII. század zenéje, a bécsi klasszicizmus. Zeneművek jellegzetes részleteinek tudatos megfigyelése. A klasszikus zenekar hangszerei, hangszercsoportjai. A tanult népdalfeldolgozások, eredeti felvételek. Magyar népdalgyűjtők és szerzők – Bartók, Kodály, Bárdos – népzenei ihletésű művei. A zenei élmények kifejezése különböző formában. Zeneművek kapcsolása történelmi, képzőművészeti, irodalmi ismeretekhez.

Tevékenységek

Újabb magyar népdalok és népszokások dalainak éneklése.
A környezet zenei jellegű hangjainak megfigyelése – szélzúgás, madárhang, csöngő, harang.
Ritmushangszerek megszólaltatása, ritmushangoztatás, ritmusolvasás, lejegyzés, ritmusjátékok.
Éneklés, szolmizálás, dallamolvasás, lejegyzés, improvizáció.
Zenei élmény ábrázolása, kifejezése, zeneművek, részletek hallgatása.

Követelmény

– Legyen képes énekelni érthetően, pontosan, a tanult szabályok betartásával, a megfelelő tempó és dinamika alkalmazásával egyedül vagy társakkal.
– Ismerje fel az éles és a nyújtott ritmust, hangoztassa és alkalmazza a ritmusjelet.
– Tudjon ritmuskísérettel, ritmushangszerekkel együtt énekelni.
– Tájékozódjon biztonsággal a vonalrendszeren, énekeljen és szolmizáljon dallamokat.
– Ismerjen zenei formákat, műfajokat.
– Rendelkezzen ismeretekkel a magyar zeneszerzőkről, népdalgyűjtőkről.
– Énekelje pontosan a magyar Himnuszt.

7. évfolyam

Témakör	Tartalom
Éneklés	Népdalok, népies műdalok. A jeles napok dalai. A magyar népzene rétegei. Régi és új stílusú népdalok. Más népek dalai. Kánonok és kétszólamú dalok kifejező éneklése.
Zenei ismeretek
Zenei olvasás-írás	Népzenei jellegzetességek, ereszkedő dallamok, visszatérő szerkezet, kupolás dallamok, változó ütemek. Népzene, néprajz háttér. Hangszerek, zenekarok – zenei műfajok. A zenei írás-olvasás jelrendszere. Ötvonalas kotta, pótvonal használata.
Ritmikai elemek	Olvasógyakorlat – dalfelismerés – dallamkártya rendezése. Változó ütemű ritmusok. Daléneklés ritmuskísérettel, ritmushangszerek megszólaltatása ritmuszenekarban. Ritmusképletek felismerése, megszólaltatása.
Zenehallgatás	A XIX. század zenéje, a romantika. Zeneművek jellegzetes részleteinek tudatos megfigyelése. Népzenei felvételek felismerése a stílusjegyek alapján. Zeneművek: a magyar zeneszerzők művei – Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Kodály Zoltán. A zenei élmények kifejezése – koreográfia készítése.

Tevékenységek

Közös éneklés, egyéni éneklés, a kifejező éneklés, éneklés kísérettel, olvasógyakorlatok, énekes játékok. Magyar népdalok és nemzetiségek, kisebbségek dalainak előadása közös énekléssel.
Ritmusok írása-olvasása, másolása, ritmusjátékok, ritmushangszerek gyakorlott megszólaltatása – ritmuszenekarban közreműködés.
Betűkotta, számkotta olvasása.
Dalelemzés, dalcsoportosítás, zenei élmények kifejezése, zenemű felismerése.

Követelmény

– Legyen képes a tanult dalok pontos, szöveghű előadására emlékezetből.
– Tudjon szépen és kifejezően énekelni csoportban és egyénileg is.
– Legyen képes csoportosítani a magyar népdalokat.
– Legyen gyakorlott a ritmusok írásában, olvasásában, megszólaltatásában.
– Ismerje a vonalrendszert és fejlettségének megfelelően tájékozódjon benne. Ismerje fel a dalokat a motívumok alapján.
– Tudjon zenei részleteket irányítottan megfigyelni, elemezni, élményeit kifejezni szóban és más eszközzel is.
– Szerezzen ismereteket a kiemelkedő magyar zeneszerzők munkásságáról, zeneműveikről.
– Hallgassa érdeklődéssel a szülőföld zenéjét, ismerje fel a többször hallott zeneműveket.

8. évfolyam

Témakör	Tartalom
Éneklés	Magyar népdalok. A hazai nemzetiségi és etnikai kisebbségek dalai. Más népek dalai. Többszólamú éneklés. A tanult dalok stílusjegyei, stílusos előadásuk. A megismert dalok tempója, dinamikája, hangulata. A Szózat éneklése.
Zenei ismeretek
Zenei írás-olvasás	Tempó és dinamikai jegyek. A tanult hangszerek és zenekarok felismerése. A műzenei és a népzenei ismeretek rendezése. A dalok néprajzi háttere – népszokások, családi ünnepek.
Olvasógyakorlatok	Dallamok olvasása, lejegyzése a fejlettség szerint. Szolmizálva éneklés.
Ritmikai elemek	Begyakorolt ritmuselemek megszólaltatása – ritmusértékek és jelölésük, ritmusjátékok, ritmuszenekar.
Zenehallgatás	Irányított figyelmű zenehallgatás. A lakóhely szerinti tájegység legjellemzőbb népzenei sajátosságai. A XX. századi zenei irányzatok – a dzsessz. Az értékes szórakoztató zene. A műzenei ismeretek rendszerezése. A legismertebb magyar zeneszerzők többször hallgatott zeneművének felismerése. Zenei élmények kifejezése.

Tevékenységek

Közös éneklés, egyéni éneklés, éneklés kísérettel, ritmuszenekarral. Éneklés választott témakörökhöz – iskolai ünnepek, ballagás dalai, nemzeti ünnep.
Olvasógyakorlatok, énekes játékok.
Ritmusolvasás, -másolás, -írás diktálásra. Ritmikus játékok, ritmuszenekarban együttműködés.
Betűkotta, számkotta olvasása, dalelemzés, dalok csoportosítása.
Életrajzi adatok magyar zeneszerzőkről, zeneműhallgatás, beazonosítás.

Követelmény

– Legyen képes az előző évfolyamokon tanult és begyakorolt dalok szöveghű, pontos előadására csoportosan és egyénileg is.
– Ismerje a népzenei rétegeket, stílusokat. Példák a más népek dalaiból, a nemzeti és etnikai kisebbség dalaiból.
– Rendelkezzen ismeretekkel a népdalok néprajzi hátteréről és értelmezze azokat.
– Legyen tájékozott a vonalrendszerben, a ritmusok olvasásában, megszólaltatásában.
– Tudja kifejezni zenei élményeit, legyen gyakorlott a zenei részletek megfigyelésében.
– Tudjon magyar zeneszerzőt megnevezni, a tanult zeneművet beazonosítani.
– Mutasson megkülönböztetett érdeklődést a szülőföld zenei értékei iránt.

RAJZ ÉS KÉZMŰVESSÉG

RAJZ ÉS KÉZMŰVESSÉG
1–8. évfolyam

Óraszámok

	Évfolyamok
	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
Heti óraszám	1,5	1,5	2	2	2	1	1	1
Éves óraszám	55,5	55,5	74	74	74	37	37	37
Témakörök

Témakör	Évfolyamok
Témakör	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
Vizuális nyelv	x	x	x	x	x	x	x	x
Kifejezés, képzőművészet	x	x	x	x	x	x	x	x
Tárgy- és környezetkultúra	x	x	x	x	x	x	x	x
Vizuális kommunikáció	x	x	x	x	x	x	x	x
Technika	x	x	x	x	x	x	x	x

1–4. évfolyam

Célok

– Felkelteni a tanulók érdeklődését a környező világ vizuális sokfélesége és az emberi alkotások iránt.
– Képessé tenni a tanulókat kézműves és művészi jellegű alkotások létrehozására.
– A tevékenységek során teret adni a felszabadultságnak, az alkotás örömének.

Feladatok

– Fejlessze ki és erősítse meg a vizuális önkifejezést.
– Tegye képessé a tanulókat a képi információk befogadására, könnyítse meg ezzel a világban való eligazodásukat.
– Tegye gazdagabbá a tanulók kommunikációs és szocializációs képességét.
– Tegye alkalmassá a tanulókat a természetes és mesterséges környezet vizuális befogadására.
– Keltse fel az érdeklődést a művészeti kifejezésformák iránt.
– Ismertesse meg a tanulókat az ábrázolásalakítás anyagaival, azok helyes használatával.
– Sajátíttasson el különböző rajzos és kézműves technikákat, népi kismesterségeket.
– Fedeztesse fel a környezet szépségét, esztétikumát.
– Mutassa be a népművészet értékeit.
– Fedeztesse fel, hogy a különböző művészeti ágak egyaránt alkalmasak ugyanannak a gondolatnak, élménynek, érzelemnek a kifejezésére – külön-külön és együttesen is.

Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök

A megfigyelés és az elemzés képessége.
Az ábrázolási módok és kifejezőeszközök alkalmazásának készségei.
Az élmények, benyomások kifejezésének, megfogalmazásának képessége.
A látvány, az alkotás átélése.
Gyakorlottság a kifejezési technikák, eljárások alkalmazásában, megvalósításában, a képi közlések kigondolásában, elkészítésében.
Koordinált mozgáskészség.
A térbeli tájékozódás készsége.
A ritmusérzék.
A vizuális közlésformák, kommunikációs területek (jelek, ábrák, reklám, újság, közlekedési jelek, információk) megkülönböztetésének, jelentésfelfogásának képessége.
Az ábrák, rajzok, mintázások, festések technikai jártasságai.
A tárgykultúra anyagainak vizsgálatához, megmunkálásához fűződő képességek. A kéziszerszámok használatának készségei.
Az alkotás örömének megélése.

1. évfolyam

Témakör	Tartalom
A vizuális nyelv alapjai	Néhány egyszerű forma-, vonal- és színminőség használata az alkotómunkában, azok felismerése és megnevezése (pl. kicsi, nagy formák; vastag, vékony vonalak; egyenes, ferde, hullámvonal, körvonal). Foltfestés. Formák megfigyelése a nagyság szempontjából. Tárgyak helyének, helyzetének meghatározása és szerepeltetése alkotásokban.
Kifejezés, képzőművészet	Önmagával vagy a családdal kapcsolatos események kifejezése személyes hangú rajzokban, festményekben. Történetek eljátszása bábokkal. Műalkotások néhány perces szemlélése, közös beszélgetések a tárgyakról, élőlényekről, színekről, formákról.
Vizuális kommunikáció	Megfigyelt tárgyak, élőlények ábrázolása körvonallal és foltszerűen. Saját jelek választása, egymás jelének megismerése. Ábrák, jelek, a mindennapi környezetben megfigyelhető egyéb látványok szemlélése, értelmezése. Emberi gesztusok értelmezése.
Tárgy- és környezetkultúra	Babaszoba berendezése. Egyszerű használati és dísztárgyak készítése mintakövetéssel. A környezet (pl. osztályterem) szebbé tétele, átrendezése.
Technika	Ismerkedés különféle technikákkal; anyagok és munkaeszközök használata: ceruza-, golyóstoll- és ecsetrajz; vízfestés; mintázás agyagból, plasztilinből; konstruálás papírból tépéssel, nyírással, síkbáb készítésének egyszerű technikája.

2. évfolyam

Témakör	Tartalom
Vizuális nyelv	A színismeret bővítése, árnyaltabb színek létrehozása és megnevezése. A vonal mint a mozgás kifejezője. Szabályos és szabálytalan formák felismerése és ábrázolása. Szögletes, íves, gömbölyű formák. Formák, színek szimmetrikus elrendezése. Egyszerű ritmusok létrehozása és felfedezése.
Kifejezés, képzőművészet	Élmények feldolgozása emlékek alapján, megjelenítése síkon és térben. Évszakok hangulatának kifejezése. Saját, kitalált történetek megjelenítése síkon és térben. A tanulók által kiválasztott műalkotások nézegetése adott szempontok szerint. Tetszésítéletek megalkotása.
Vizuális kommunikáció	Tárgyak, élőlények, egyszerű események ábrázolása változatos technikákkal (pl. vonallal, folttal, színesen és fekete-fehérben). Előzőleg tudatosan megfigyelt változások (pl. évszak, időjárás) legjellegzetesebb állapotainak ábrázolása. Arckifejezések értelmezése, jelek, piktogramok megértése.
Tárgy- és környezetkultúra	Tárgyak készítése könnyen alakítható anyagokból (papír, agyag). Csomagolások készítése mintakövetéssel, csomagolóanyag díszítése (egyénileg). Környezetalakító tevékenység (pl. tanterem átrendezése, alkalmi díszítés). Köznapi és ünnepi tárgyak (pl. jeles napok tárgyi kellékei) formája és funkciója közötti összefüggések megbeszélése.
Technika	Különféle technikák, könnyen megmunkálható változatos anyagok (pl. papír, agyag) és egyszerű munkaeszközök használata. A ceruza- és ecsetrajz, valamint a vízfestés technológiai változatai. Formálás agyagból. Papírhajtogatás. Nyomtatás krumplidúccal.

Követelmény

– Tudjon megfigyelni, nagyság szerint rendezni formákat.
– Tudja a tárgyak helyét, helyzetét meghatározni segítségnyújtással.
– Tudja megkülönböztetni a sík- és térformákat. A szabályos-szabálytalan formákat, valamint a szögletes-íves, szögletes-gömbölyű és szimmetrikus formákat tudja megnevezni, ábrázolni.
– Értse meg a tankönyv ábráit, az egyszerű eligazító táblákat, piktogramokat.
– Értelmezze az egyszerű arckifejezéseket, gesztusokat.
– Tudjon szabadon képet alakítani élmény alapján festéssel, rajzzal.
– Ki tudja fejezni az időjárás egyszerű jelenségeit az évszakokhoz kapcsolódóan képkialakításaiban.
– Tudjon tárgyakat készíteni papírból, agyagból.

3. évfolyam

Témakör	Tartalom
Vizuális nyelv	A tanult vizuális nyelvi elemek, minőségek és viszonylatok felismerése képek, tárgyak, látványok elemzésekor. Egyszerű forma-, vonal- és színritmusok alkalmazása és felfedezése a különböző célú képalkotásokban (díszítményekben, vizuális jelekben). Hangsúlyozás formák és színek kiemelésével. Formakompozíciók, kompozíciós megoldások, formaritmusok.
Kifejezés, képzőművészet	Egyedül vagy közösségben szerzett mindennapi élmények kifejezése festményben, rajzban, plasztikában, térben. Évszakok hangulata. Szépirodalmi és filmélmények, zenei élmények megjelenítése síkon és térben.
Vizuális kommunikáció	Tárgyak jelzése, felismerése egy nézet alapján. Egyszerű tér- és mozgásábrázolások. Tárgy ábrázolása szemmagasságban. Tárgyak alaprajza. Egyszerű történés, folyamat értelmezése fázisrajzok felhasználásával.
Tárgy- és környezetkultúra	Egyszerű tárgyak készítése (pl. játékok, bábok, edényféleségek). Csomagolások készítése minta után és egyéni elképzeléssel. A tárgyalkotó folyamat végigvitele (próbálkozások a folyamat lépéseinek betartására). Környezetalakító tevékenység (pl. helyiségek átrendezése új funkciónak megfelelően, díszlet készítése).
Technika	Különféle technikák, technológiák megismerése, munkafolyamataik értelmezése, könnyen megmunkálható változatos anyagok és egyszerű munkaeszközök használata. A mintázás és a kollázstechnikák újabb technológiai változatai. Rajzolás rosttollal, krétával. Festés temperával. Különféle tárgy- és anyagnyomatok.

Követelmény

– Ismerje a vizuális alapelemek egyszerű rendszereit, mint a vonalfajták, formák, színritmusok.
– Ismerje a vizuális alapelemek viszonylatait (irány, arány, kompozíció, hangsúlyozás).
– Váljon gyakorlottá az egyes vizuális elemek használatában. Fejlődjön érzelmi világa és kreativitása.
– Tudjon képet alkotni az időjárás, az évszakok hangulatának kifejezésével, a téri viszonylatok spontán rögzítésével.
– Legyen képes egyszer vizuális ritmusok létrehozására.
– Tudjon megfigyeléseket tenni és azokat megfogalmazni a természeti környezet vizuális jellemzőire vonatkozóan.
– Tudjon tárgyakat készíteni a megismert anyagokkal.
– Értse a legegyszerűbb vizuális jelzéseket.

4. évfolyam

Témakör	Tartalom
Vizuális nyelv	A formák (foltok, tömegek) és színek közlési szándéknak megfelelő elrendezése (körvonal, foltképzés, árnyék). A forma szerkezete – síkformák, körformák megfigyelése, létrehozása. Ritmikus felületek létrehozása. Térbeli viszonylatok létrehozása dobozokkal.
Kifejezés, képzőművészet	Élmény, hangulat kifejezése síkon és térben az évszakokról. Emlékek, gondolatok és történetek megjelenítése. Emberi kapcsolatok kifejezése. Képzőművészeti alkotások leírása néhány mondatban (pl. köztéri szobor), jellemzőik magyarázata.
Vizuális kommunikáció	Tapasztalati úton megismert jelenségek, folyamatok állapotainak ábrázolása. Szögletes és forgásformák nézet alapján. Egy-két tárgyból álló modell rálátásos és nézetszerű ábrázolása rajzolással. Élethelyzetekhez kapcsolódó magyarázó rajzok, folyamatábrák és vizuális jelek olvasása és üzenetük értelmezése (pl. plakátok).
Tárgy- és környezetkultúra	Egyszerű tárgyak egyéni igényt kielégítő és használatnak megfelelő elkészítése, a funkció, forma, méret, anyag, technika összefüggései (pl. tárgyak agyagból). Környezetalakító tevékenység (pl. kiállítás rendezése). A magyar kultúrából származó köznapi ünnepi tárgyak és tárgycsaládok elemzése a rendeltetés, az anyag, a forma és díszítés legegyszerűbb összefüggéseinek meglátásával.
Technika	Különféle technikák, technológiák megismerése, könnyen megmunkálható változatos anyagok és egyszerű munkaeszközök használata.

Követelmény

– Ismerje a vonal- és foltképzési technikákat.
– Legyen képes forma- és színritmusok létrehozására tárgykészítés céljából.
– Biztosan ismerje téri szerkezetek létrehozásakor a térbeli viszonylatokat.
– Ismerjen fel cselekvéssort képeken.
– Ismerjen fel tárgyak két nézete alapján.
– Legyen képes látvány hatására képet alkotni.
– Tudjon látvány alapján tárgyakat segítséggel, szóban elemezni, összefüggéseket rávezetéssel felfedezni.

5–8. évfolyam

Célok

– Az érdeklődés, a fogékonyság felkeltése a természetes és mesterséges környezet esztétikai és más látható értékei iránt.
– Élményszerű tapasztalatok nyújtása a tárgy- és környezetkultúra területéről.
– Az esztétikai érzékenység, nyitottság, fogékonyság, ízlés alakítása, fejlesztése, a múlt értékeinek, hagyományainak tudatosítása a nemzeti műveltség közvetítésével.
– A környezettudatos magatartás kialakítása a tárgykultúra példáin keresztül.

Feladatok

– Fejlessze a kreativitást, a kreatív gondolkodást.
– Alakítson ki olyan személyiségjegyeket a tantárgy sajátos tartalmával és eszközrendszerével, amelyek felkeltik a szakmák iránti érdeklődést és segítik az eredményes szocializációt.
– Biztosítson tapasztalatszerzési lehetőséget a tárgy- és környezetkultúra világáról, a vizuális kommunikáció területeinek használatáról, az információk képi rögzítéséről, értelmezéséről.
– Gyakorlatokon keresztül fejlessze a jártasságot a vizuális technikák alkalmazásában.
– Segítse elő az érzelmek minél árnyaltabb kifejezését, a személyes élmények megjelenítését.

Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök

A síkbeli és térbeli kifejezőeszközök, kompozíciós eljárások alkalmazásának képességei.
A megfigyelés, az elemzés, az értelmezés képességei a képek és műalkotások, valamint a saját és társai alkotásának elemzésében.
Térábrázolás, térlátás képessége.
Jelenségek, érzelmek, gondolatok térbeli és síkbeli kifejezésének képessége. A kifejezés hagyományos technikáinak és az újszerű technikák elsajátításának készségei.
Közlő, magyarázó, eligazító ábrázolás képessége. Tipikus vizuális közlemények (térkép, alaklemez, szabásminta) értelmezésének képessége. A köznapi élet tipikus vizuális közleménye (televízió, rádió, sajtó) felfogásának, megértésének, megítélésének képessége.
Egyszerű tárgyak megtervezésének képessége.
Képesség a tervezés elveinek megértésére, alkalmazására.
Célszerűség–használhatóság–megmunkálás–anyag–szerkezet összefüggéseinek meglátása.
Jártasság a tanult kézműves technikákban, a modellezésben, építésben.
A munka, az alkotás esztétikai értéke.
A saját és mások alkotásának megbecsülése. Az ésszerű, anyagtakarékos megoldások előnyben részesítése. A környezetbarát megoldások keresése.
Az együttműködési és alkalmazkodási készség, csoportmunkában részvétel képessége.
Az empátiás készség fejlesztése.

5. évfolyam

Témakör	Tartalom
Vizuális nyelv	Folthatárok, foltfestés, vonalabsztrakció, a tárgy formája vonalkövetéssel. Ritmikus felületek kialakítása. Szabályos és szabálytalan sík- és térformák. Természeti formák csoportosítása. A forma árnyéka – körülrajzolás.
Kifejezés, képzőművészet	Különböző hangulatú, látványhoz kötött élmények, személyes élmények síkbeli és térbeli megjelenítése rajzzal. Élménykifejezés emberábrázolással. Meseszerű történetek megjelenítése rajzolással, festéssel, plasztikával. Művészeti élmények (tánc, zene, irodalom) feldolgozása képi kompozícióban.
Vizuális kommunikáció	Látványok ábrázolása – természeti formák ábrázolása modell után, forgásformák ábrázolása. Egyszerű kompozíciós megoldások létrehozása.
Tárgy- és környezetkultúra	Néhány alkotás rajzos és szóbeli összehasonlítása az alkotások anyaga, valamint az anyagok tulajdonságai alapján. A tanulók alkotásainak vizsgálata, elemzése az érzelmi hatás szempontjából. A tárgyalkotó folyamat lépései a tárgykészítésben. Tárgykészítés agyagból, papírból, textilből.
Technika	Tárgyértelmezés az érintett korokban és kultúrákban. A honfoglaló magyarok művészete, a népművészet.

Követelmény

– Tudjon egyszerűbb vizuális problémákra, emocionális késztetésekre kreatívan reagálni adottságai függvényében.
– Szerezzen tapasztalatokat a vizuális kifejezőelemek változatos felhasználhatóságáról a folt, a vonal, a felületek kapcsolatában.
– Ismerje a komponálás néhány fontos eszközét (vonalvastagság, szín, elhelyezés).
– Tudjon ritmikus kompozíciókat létrehozni.
– Legyen képes egyszerű formák látványszerű ábrázolására.
– Fejlődjön képi kifejezése irodalmi és zenei élmények hatására (festés, rajzolás és plasztikus alakítások).
– Tudjon – a tárgyalkotó folyamat lépéseinek betartásával – egyszerű tárgyat készíteni a megismert anyagokból.

6. évfolyam

Témakör	Tartalom
Vizuális nyelv	Foltképzés. A tónusmelegítés, a tónus szerepe a kifejezésben. Mértani formák megfigyelése, testek felülete, élek, testek létrehozása. Tulajdonságok elemzése, bevonása papírral.
Kifejezés, képzőművészet	Személyes élmények, fantáziaképek síkbeli és térbeli megjelenítése festéssel, kollázzsal, agyag- és/vagy papírplasztikával. Művészeti élmények (színház, tánc, zene, irodalom) vizuális kifejezése, feldolgozása képi, plasztikai kompozícióban. Néhány képzőművészeti technika vizsgálata, tájábrázolások. Tájábrázolás megfigyelés alapján.
Vizuális kommunikáció	Térformák ábrázolása modell után. Forgás- és szögletes formák ábrázolása. A tárgyak két nézetének megrajzolása. Tárgyak, tárgycsoportok alaprajzának elkészítése. Térképrajz értelmezése.
Tárgy- és környezetkultúra	A tárgyak csoportosítása a funkció szerint. Őseink tárgyai, ma használatos tárgyak. Funkció, forma, anyag, esztétikum egysége. Egyszerű terv a tárgykészítéshez – tárgykészítés a tanult technikákkal.

Követelmény

– Legyen jártas az összetettebb síkbeli alkotások létrehozásában.
– Tudatosan alkalmazza térábrázolásaiban a térjelzéseket (közel, távol, takarás).
– Szerezzen tapasztalatokat az egyszerű tárgyak szerkezetéről.
– Legyen képes művészeti és személyes élményei képi kifejezésére, szabadon választott technikával.
– Tudjon tárgyat készíteni valamely tanult kézműves technikával.
– Szerezzen gyakorlatot az ismert ábrázolási technikák alkalmazásában.
– Tartsa be a balesetvédelmi szabályokat.

7. évfolyam

Témakör	Tartalom
Vizuális nyelv	Formacsoportosítások – sík- és térformák, szabályos és szabálytalan mértani formák. Térformák, forgásformák származtatása, felhasználása térépítéshez. Térkompozíciók létrehozása, térrendezés, térépítésmodellek létrehozása.
Kifejezés, képzőművészet	Művészeti élmények kifejezése – irodalom, zene. Ábrázolás a tanult technikákkal. Műalkotás elemzése. Érzelem kifejezése a képzőművészetben.
Vizuális kommunikáció	Testek ábrázolása, az árnyék, a vetett árnyék kifejezése. Tárgyak nézeti ábrázolása. Emberalak látványszerű ábrázolása. Az álló ember arányai. Ábrázolás modell után. Az emberi arc ábrázolása. Önarckép.
Tárgy- és környezetkultúra	A tárgyalkotás folyamata, tervezés, kivitelezés. Kézműves technikák alkalmazása a tárgykészítésben. Az ember épített környezetének elemzése. Őseink épített környezete, a mai világunk. Lakóépületek, középületek.

Követelmény

– Használja tudatosan a vizuális nyelv elemeit.
– Ismerje a mértani térformák legfontosabb tulajdonságait és tudja azokat felhasználni térelemzéshez, térképzéshez.
– Alkalmazza a fény-árnyékot a plasztikus formák megjelenítésében.
– Legyen képes művészeti élmény hatására kifejező alkotásokat készíteni térben vagy síkban.
– Legyen képes egyszerű mértani testek látványszerű ábrázolására.
– Tudjon embert ábrázolni modell után. Legyen ismerete az ember méreteiről, arányairól.
– Tudjon egyszerű tárgyat készíteni valamely tanult kézműves technikával.
– Szerezzen tapasztalatot a szűkebb, a tágabb emberi környezet, a lakás, a lakóépület komfortos és funkcionális alakításáról és alakíthatóságáról, fejlődéséről.

8. évfolyam

Témakör	Tartalom
Vizuális nyelv	A fény kiemelt szerepének megfigyelése a műalkotásokban. A ritmus, a szimmetria, az aszimmetria a műalkotásokban. Ítéletalkotások, következtetések. Ritmuskompozíciók készítése.
Kifejezés, képzőművészet	Zenei élmény vizuális kifejezése. Egy adott hangulat, lelkiállapot kifejezése. Hangulatok, érzelmek kifejezése különböző témák feldolgozása során. Adott téma képi feldolgozása során különböző kompozíciós megoldások kipróbálása. Festés zenéhez. Művészeti kiállítások, múzeumok megtekintése során szerzett élmények szóbeli és képi feldolgozása.
Vizuális kommunikáció	Bonyolultabb tárgyak látványszerű ábrázolása. Ceruzarajzok, festmények készítése. Emberábrázolás – ülő, álló ember rajzolása modell után. Önarckép. Vizuális közlések – tervezés, kivitelezés (meghívó, plakát). Munkafolyamatok szemléltetése – folyamatábra. Nézetábrázolások mértani formákról.
Tárgy- és környezetkultúra	A funkció-forma összefüggései az építészetben, különféle épülettípusokban. Településtípusok elemzése képen, modelleken. A tárgyi környezet és életmód összefüggéseinek elemzése. Használati és dísztárgyak megtekintése, elemzése.

Követelmény

– Ismerje fel a műalkotásokon a kompozíció legfontosabb eszközeit.
– Használja tudatosan képalakításain a vizuális kifejezőelemeket.
– Legyen képes művészeti élmény vizuális kifejezésére a tanult kompozíciós eszközök felhasználásával.
– Legyen nyitott az esztétikai közlést és befogadást illetően.
– Tudjon bonyolultabb természeti formát és emberformát látványszerűen ábrázolni.
– Legyen képes egyszerű plakátok megtervezésére és kivitelezésére.
– Tudjon értékítéleteket hozni természeti és mesterséges környezetének esztétikájára vonatkozóan.
– Legyen jártas a környezet alakításában, a tárgykészítésben használatos egyszerű eszközök, szerszámok használatában.
– Legyen ismerete a tárgyi környezet és az életmód összefüggéseiről.

ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK

ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK
1–8. évfolyam
Óraszámok

	Évfolyamok
	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
Heti óraszám	1	1	2	2	3	3	4	4
Éves óraszám	37	37	74	74	111	111	148	148
Témakörök

Témakör	Évfolyamok
Témakör	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.

Életvitel	x	x	x	x
Tervezés, építés	x	x	x	x
Anyagok és átalakításuk	x	x	x	x	x	x	x	x
Közlekedési ismeretek	x	x	x	x	x	x	x	x
Háztartástan és életvitel					x	x	x	x
Tervezés, szerelés, modellezés					x	x	x	x
Termelés és gazdálkodás					x	x	x	x

4. évfolyam
Célok

– Ismeretek, tevékenységek, készségek, képességek kialakítása, amelyek segítik a tanulókat a gyakorlati problémák megoldásában.
– Fokozatosan feltárni és bemutatni a tanulóknak a természetben, a társadalomban élő ember és az általa létrehozott technikai környezet egyszerű, felfogható kapcsolatát.
– Az alapozás időszakában a tantárgy kiemelt célja a kézügyesség, a koncentrálás, a tájékozódóképesség fejlesztése. Képessé tenni a tanulót munkalépések elvégzésére, az önellátás egyszerűbb technikáinak gyakorlására, elsajátítására.

Feladatok

– Biztosítson gazdag tapasztalatszerzést az egyszerű érzékszervi benyomásoktól a bonyolultabb gondolati műveletekig a tanulót körülvevő természeti, társadalmi és technikai környezetben. Neveljen olyan életmódra, amely lehetővé teszi a környezettel való helyes együttélést.
– Mutasson be példákon, élményanyagon, személyes tapasztalatokon alapuló egészségmegóvást.
– Alakítson ki helyes munkaszakaszokat.
– Tegye képessé a tanulókat a műveleti algoritmusok alkalmazására, egyszerű tervezési tevékenységek lehetőségének felismerésére, megoldására.
– Ismertesse meg a tanulókkal – tapasztalatokon, élményanyagon, példákon keresztül – az alapvető közlekedési szabályokat, a környezetben való biztonságos tájékozódást.
– Alapozza a tanulók önértékelő, elemző képességét, alkotókedvét, a modellezés iránti érdeklődését.

Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök

A megfigyelő, az elemző képesség, az egyszerű összefüggések felismerésének képessége. Tájékozódási képesség fejlesztése síkban, térben. A képolvasási, a rajzolási képesség fejlesztése egyszerű tervezési, kivitelezési műveletekben. A tárgykészítés, az önkifejezés képessége különféle művelet-végrehajtási helyzetben. A figyelem, az emlékezet fejlesztése. Az örömérzés fejlesztése, érzelmek harmonizálása. Eszközhasználati készség fejlesztése különféle manuális, rajzolási tevékenységben. Arány- és formaérzékelés, formalátás képességei, térábrázoló képesség. Kommunikációs képesség. Alakítási készség, a koordinált mozgás készségei. Az önellátás képességeinek fejlesztése különféle önellátó technikák alkalmazásával. A helyes magatartás alakítása az egészségmegőrzés, a balesetmentes közlekedés elsajátítása érdekében. A testápolás, a higiénés szokások szükségességének belátása, együttműködési képesség alakítása. A ház körüli teendőkben való részvétel készségei. Az elemi szolgáltatások igénybevételének készségei. Pozitív viszonyulás a környezet értékeihez.

1. évfolyam

Témakör	Tartalom

Témakör	Tartalom
Életvitel	Öltözködés – ruházat, felszerelés felismerése, használata fokozódó önállósággal: fűzés, gombolás, cipő párosítása, szekrény és fogas használata, tornafelszerelés felismerése, tárolása. Felsőruha, fehérnemű, lábbeli. Tisztálkodás: kéz, az arc, a fogmosással kapcsolatos tevékenységek önálló elvégzése. A tisztálkodás eszközei. Tisztasági csomag. A fésű használata, a WC használata. Táplálkozás – az evőeszközök ismerete, a kanál, a villa használata. A napirendnek megfelelő étkezés megtanulása. Ételfélék felismerése, megnevezése.
Tervezés, építés	Játékos építés nagyobb elemekkel, térképzés. Spontán építés különféle kockával. Az építődoboz elemei. Építés térben és síkban.
Anyagok és átalakításuk	Természetes anyagok (homok, fa, kavics, termések, levelek) gyűjtése, érzékszervi vizsgálat, belőlük készíthető tárgyak. Mesterséges környezetünk anyagai – lakásban, iskolában, az iskola környékén.
Anyagok és átalakításuk	Átalakított anyagok – papír, fonal, zsineg, hurkapálca, képlékeny anyag – gyurma. Érzékszervi vizsgálat, tapasztalatgyűjtés. Anyagfeldolgozási alaplépések, egyszerű tárgykészítési technikák.
Közlekedési ismeretek	A gyalogos közlekedés szabályai. A gyermek, a gyermek-felnőtt közlekedése az utcán, járdán; tapasztalatok gyűjtése. Tapasztalatok a tömegközlekedésről, a helyi közlekedésről. Veszélyhelyzetek megfigyelése.

Tevékenységek

Személyes holmi felismerése, öltözködés. A felszerelés elpakolása. Folyamatos, rendszeres tisztálkodás. Tisztálkodási eszközök rendeltetésszerű használata, tárolása. A kulturált étkezés gyakorlása. Építés önálló elgondolással. Építés minta, kép alapján. Anyagok megfigyelése, érzékszervi vizsgálata. Egyszerű összefüggés felismerése az anyag és a belőle készíthető tárgy között. Becslések, mérések, anyagcsoportosítás megadott algoritmus szerint. A gyalogos közlekedésben való részvétel irányított megfigyelése, magatartásformák gyakorlása.

2. évfolyam

Témakör	Tartalom
Életvitel	Öltözködés: az évszaknak, az időjárás változásának megfelelő öltözködés. Tárolás. Ruhanemű kezelése – zipzár, gombolás, patent, kapocs. Cipőfűzés, kötés, tépőzár. Tisztálkodás: körömtisztítás, hajmosás fokozódó önállósággal, mosakodás. Cipőtisztítás: eszközök használata. A helytelen tisztálkodás következményei. Táplálkozás: étkezési szokások a napszaknak megfelelően, terítés felügyelet mellett. A szalvéta használata. Étkezés késsel, villával. A rendetlen étkezés és táplálkozás elemzése, következményeinek megismerése.
Tervezés, építés	Építés az építődoboz elemeivel. Építés minta alapján. Belső tér modellezése. Építés a szabadban – homokozóban. Térrendezés terepasztalon – tereptárgyak felismerése, használata.
Anyagok és átalakításuk	Természetes anyagokból formák, alakzatok képzése. Alakított anyagok megmunkálása – képlékeny anyag egyszerű megmunkálása, elemi kézműves technikák. Textilek: anyagvizsgálat érzékszervi tapasztalással, nyírás. Papírmunkák – célszerű és takarékos anyagfelhasználás, tépés, nyírás, hajtogatás. Helyes szerszámhasználat. Fa: hurkapálca – darabolás, csiszolás, festés, ragasztás.
Közlekedési ismeretek	Gyalogos közlekedés: biztonságos közlekedés a gyalogos közlekedésre kijelölt helyeken. Veszélyhelyzetek felismerése. Tapasztalatok gyűjtése a helyi tömegközlekedésről – utazás felnőttel. A gyalogos átkelőhely – zebra, jelzőlámpák, a forgalomirányítás jelzései, a rendőr karjelzései.

Tevékenységek

Egyszerű önellátó technikák folyamatos gyakorlása, önálló megoldása. A testápolás technikáinak önálló elvégzése a higiénés magatartás fontosságának tudatosítása.
A táplálkozási szokások megerősítése. Részvétel a táplálkozással összefüggő egyszerű teendőkben.
Építés szabadon, önálló elképzelés. Építés minta alapján. Belső téralakítás dobozokkal, tárgyakkal. Modellezés tereptárgyakkal. Anyagvizsgálat – textilszálak, anyagok érzékszervi vizsgálata, nyírás. A fa vizsgálata – egyszerű műveletek hurkapálcával. Az olló, a festék és a ragasztó használata.
A gyalogos közlekedés tudatos gyakorlása, veszélyhelyzetek elemzése.

Követelmény

– Fokozódó önállóság az önkiszolgáló tevékenységben – öltözködés önállóan (eseti segítségnyújtás mellett), alapvető tisztálkodási szokások alkalmazása.
– Ruházat, tisztálkodási eszközök, tanszerek helyének, pakolásának, kezelésének elsajátítása. Részvétel a fejlettségének megfelelő házimunkában, csoportos tevékenységben.
– Az étkezési, táplálkozási rend betartása. Étkezés késsel, villával.
– Építőelemek felismerése, megnevezése. Tudjon saját elképzelést, ötletet megvalósítani az építésben.
– Részvétel a közös tevékenységben, az építésben.
– A megismert természetes anyagok pontos megnevezése. Képek, formák, kompozíciók létrehozása irányítás, segítségnyújtás mellett.
– Tudjon átalakított anyagot megnevezni, csoportosítani, egyszerű műveleteket végezni.
– Használja rendeltetésszerűen a megismert eszközöket, szerszámokat.
– Tudjon papírt nyírni ollóval. Tudjon festékkel, ragasztóval bánni.
– Rendelkezzen elemi ismeretekkel az anyagtakarékosságról, a környezet megóvásáról.
– Elvárható a tanulótól a gyalogos közlekedés szabályainak ismerete, a tanult szabályok alkalmazása, a balesetmentes közlekedés a felnőttek közelében.
– Rendelkezzen tapasztalatokkal a helyi tömegközlekedésről, az utazás közbeni magatartásról.
– Ismerje a gyalogos átkelésre kijelölt helyek jelzését (zebra-lámpa), a rendőr karjelzéseit.

3. évfolyam

Témakör	Tartalom
Életvitel	Öltözködés: az időjárásnak, az évszaknak, a napszaknak megfelelő öltözet. Lábbeli tisztítása. Tisztálkodás – kéz, láb, köröm ápolása, fogmosás és eszközeinek alkalmazása, tárolása. Táplálkozás: terítés, tálalás. Az életkornak, a napszaknak megfelelő táplálkozás. Változatos étrend. Mosogatás. Munkatevékenységek – játékok tisztítása, virágápolás, közös helyiségek csoportos takarítása. A takarítás eszközei. Házimunkák. A házimunkát megkönnyítő gépek, eszközök, darálók, háztartási robotgépek, porszívó.
Tervezés, építés	Építés – ház, családi ház makettje, alaprajz, építés az építődoboz elemeinek felhasználásával. Belső tér modellezése dobozokkal, építődobozokkal. Térrendezés terepasztalon – település modellezése.
Anyagok és átalakításuk	Alakított anyagok: tárgyalakítás képlékeny anyaggal, mintázóeszköz használatával. Papírok nyírása, hajtogatása. Textilek nyírása – alaklemez használata. Varrás (differenciáltan) – tűbefűzés, csomózás. Gyöngyfűzés. A fa: darabolás, csiszolás, festés. Alapanyagok és hulladékok. Hulladékhasznosítás.
Közlekedési ismeretek	Gyalogos közlekedési helyzetek modellezése, értelmezése. Közlekedési gyakorlatok a tömegközlekedési eszközökön: szabályok betartása. Közlekedési eszközök csoportosítása.

Tevékenységek

Gyakorlatok a célszerű, a helyes öltözködésre. Összefüggés tudatosítása – öltözködés az időjárásnak, a napszaknak, az évszaknak megfelelően. Higiénés szokások és technikák gyakorlatai a fogmosásban, a kéz, a láb ápolásában.
Feladatok önálló megoldása az egyszerű házimunkákban. Az egészséges, az életkornak megfelelő táplálkozás szükségessége, alkalmazása. A háztartást megkönnyítő eszközök, kisgépek megismerése, használata felnőtt irányításával. Balesetveszély felismerése a háztartásban. Körvonalrajzok, alaprajzok készítése. Építés látszati rajz alapján. Modellezés, térrendezés egyéni elképzelésekkel. Hasznos tárgyak készítése. Anyag-forma-funkció felismertetése. Hagyományos kézműves technika természetes és mesterséges anyag felhasználásával. Nyírás, fűzés, darabolás, csiszolás, hajtogatás, tűbefűzés, csomózás műveletei. Balesetmentes szerszámhasználat.
A tömegközlekedési eszközök használatának szabályai: várakozás, fölszállás, kapaszkodás, leszállás jelzése, tudakozódás. Veszélyhelyzetek a tömegközlekedésben.

4. évfolyam

Témakör	Tartalom
Életvitel	Öltözködés: fehérnemű, zsebkendő, zokni mosása. Egyszerű karbantartó munkák. Ruházat portalanítása. Tisztálkodás: köröm gondozása, vágása. A test tisztán tartása. Munkatevékenységek: részvétel a családi munkában, szolgáltatások igénybevétele – vásárlás, gyógyszertár, posta. Egyszerű ételkészítés reggelire. Mosogatás, portalanítás a lakásban.
Tervezés, építés	Építés: építőelemek illesztése, egyensúlya. Térrendezés, téralakítás. Építés látszati rajz alapján a síkra. Lakóházak modellezése – település makettje, értelmezése. Szerelődoboz, szerelőelemek – eszközök, szerszámok használata.
Anyagok és átalakításuk	Átalakított anyagok: a papír felhasználása – csomagolás, csomagolási technikák. Textilek varrása: egyszerű öltésformák. Fémek: anyagvizsgálat, az anyag érzékelhető tulajdonságai. A fa: darabolás, faragás. A műanyag hasznosítása a háztartásban.
Közlekedési ismeretek	A közlekedés eszközei: a vonat. Pályaudvar. Információk, jelzések értelmezése. Udvarias, biztonságos közlekedés. A helyi közlekedés eszközei falun és városban, közlekedési helyzetek modellezése.

Tevékenységek

A test, a felszerelés tisztaságával kapcsolatos szokások, technikák elsajátítása, gyakorlása. A gyermekek által is elvégezhető házimunkák végrehajtása. A legszükségesebb szolgáltatások ismerete, elvégzése önállóan vagy a felnőtt irányításával. Összefüggések felismerése az építés folyamataiban, az illesztés, az egyensúly. Tervezés a térrendezéshez, téralakításhoz. Gyakorlottság a látszati rajz alapján történő építésben.
A szerelődoboz elemeinek megismerése, összeillesztésének gyakorlása. Természetes anyagok, műanyagok vizsgálata. Az alapanyagok célszerű, esztétikus megmunkálása. Algoritmus használata a tárgykészítéshez. A hulladék hasznosítása. A takarékosság alkalmazása. Öltés, nyírás, csomagolás, darabolás, faragás.
Közlekedés tömegközlekedési eszközökön. Információs táblák leolvasása, információkérés, tudakozódás. Udvariasság a közlekedési helyzetekben. Veszélyhelyzetek felismerése a gyalogos és tömegközlekedésben.

Követelmény

– Az egészséges életmódhoz szükséges szokásrend ismerete, betartása. Önállóság, gyakorlottság az önellátásban – öltözés, tisztálkodás, étkezés.
– Egyszerű háztartási munkák gyakorlott elvégzése, háztartási kisgépek használata.
– Részvétel és aktivitás a környezetellátó munkatevékenységben.
– Az építődoboz jártasság szintű használata. Ismeretek a szerelődoboz elemeiről, szerszámainak használatáról. A rajz és a tárgy megfeleltetése, alaprajz elkészítése.
– Műveleti algoritmus leolvasása, értelmezése segítséggel, használata a tárgykészítésben.
– Az egyensúly és stabilitás alkalmazása az építésben, a térrendezésben, a modellezésben.
– A térhelyzetre, -viszonyokra vonatkozó fogalmak pontos használata.
– Anyagvizsgálati módszerek ismerete, tapasztalatok megfogalmazása.
– Gyakorlott eszközhasználat a papírmunkában, a famunkában, a textilek megmunkálásában a megismert eszközök tekintetében.
– Az anyag-forma-funkció értelmezése, felismerése a tárgykészítésben – irányítás mellett. Az esztétikai követelményekre való törekvés a tárgykészítésben, a munkában.
– Az anyagtakarékossági szempontok ismerete és alkalmazása a tervező, kivitelező munkában.
– Tudjon tisztán dolgozni, a problémák megoldásához segítséget kérni.
– A tanult, a begyakorolt magatartási szabályok betartása a közlekedési helyzetekben. Biztonságos közlekedés gyalogosan és a tömegközlekedési eszközön.
– A közlekedés eszközeinek ismerete, csoportosítása.
– Vészhelyzetek felismerése, elkerülése a gyalogos és a tömegközlekedésben.

5–8. évfolyam

Célok

– Ismeretek, tevékenységek, készségek, képességek kialakítása, amelyek segítik a tanulókat a szakmatanulásra, valamint az önálló életvezetésre való felkészülésben.
– A technikai műveltség alapozása – a természeti környezet, a társadalom és az ember által létrehozott technikai környezet kapcsolatrendszerének bemutatása, feltárása a tanulók fejlettségének megfelelően.
– A manualitás, a kézügyesség fejlesztése – a bonyolultabb feladatok, munkafolyamatok, munkalépések elvégzésére is képessé teszi a tanulót.

Feladatok

– Tegye képessé a tanulókat a környezettudatos életvezetésre, a környezet megóvására, az anyagtakarékos megmunkálásra, a kitartó munkavégzésre.
– Gyakoroltassa be az önellátás egyszerű, majd bonyolultabbá váló technikáit.
– Biztosítsa a gazdag tapasztalatszerzést az egyszerű érzékszervi benyomásoktól a bonyolultabb gondolati műveletekig, a problémamegoldásokig.
– Mutassa be és gyakoroltassa gazdag tevékenységrendszeren, feladatokon az anyagfeldolgozás alaplépéseit, az egyszerű tárgykészítési technikák elsajátítását, alkalmazását.
– Sajátíttassa el a példákon, személyes tapasztalaton alapuló egészségmegóvást.
– Hangsúlyozza a nevelés során a környezetkárosítás elkerülését, megelőzését, a környezettel való helyes együttélést.
– Neveljen kitartó munkavégzésre, pontos munkára.
– Sajátíttassa el és gyakoroltassa be a helyes munkaszokásokat, a balesetmentes szerszámhasználatot, ismertesse meg a helyes és veszélyes eljárásokat.
– Alkalmaztasson műveleti algoritmusokat a tárgykészítésben, a munkafolyamatban, ismertesse fel a szabályszerűségeket a technikai problémák megoldásában.
– Ismertesse meg a közúti közlekedés veszélyforrásait és sajátíttassa el – konkrét példákon, élményanyagokon keresztül – a közlekedés alapvető szabályait.
– Érje el a takarékos anyagfelhasználást, a kíméletes eszközhasználatot, a higiéniai szempontok figyelembevételét.
– Alakítson ki felelősségtudatot a családért, a megélhetés megteremtéséért, a környezetért.
– Ismertesse meg és alkalmaztassa az önálló életvezetést segítő – karbantartó, javító, fejlesztő – technikákat, a tanulók életkorának és fejlettségének megfelelően.
– Alakítsa ki a reális önértékelést, segítse elő a szakmaválasztást a tanuló lehetőségeinek függvényében.

Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök

A képolvasási, a rajzolási, a számolási képességek fejlesztése. A terv, a munkamenet-készítés képességének alakítása, a manualitás fejlesztése.
Tárgykészítési képesség, egyszerű tárgyak létrehozása, tervszerű előkészítés utáni kivitelezés képessége.
Az önmegvalósítás, az önkifejezés képessége, az alkotás, a kíváncsiság, a becslés, a döntés, a pontosság, a problémameglátás képességének fejlesztése.
Az összehasonlítás képessége, a közös jellemzők, az eltérő jegyek megértése, elemzése. Az önértékelés és mások értékelésének képessége. A térben, a síkon való tájékozódás képessége, a téri hely és helyzet kifejezése, viszonyszavak helyes használata. A tárgykészítés, a műveletek végrehajtásának készségei. A kéziszerszámok, egyszerű gépek balesetmentes használatának készségei.
Az eredményes szocializáció, a társadalmi beilleszkedés képességének fejlesztése. Az egészséges életmód, az önálló életvezetés megvalósításának képességei. Az életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztása. A háztartási gazdálkodás folyamatainak átlátása.
Az együttműködéshez, a szakmatanuláshoz szükséges együttélési szabályok elfogadásának, megértésének képességei.
A testápolás szokásainak önálló elvégzése. A szolgáltatások önálló igénybevételének készségei. Felelős viszonyulás a környezet értékeihez, a környezetóváshoz.
A balesetmentes közlekedés, tájékozódás végrehajtásának készségei.
Helyes munkaszokások, az anyagtakarékos magatartás kialakítása.

5. évfolyam

Témakör	Tartalom
Háztartástan és életvitel	Egyszerű háztartási munkák és ház körüli teendők. Háztartási kisgépek működtetése. A családi munkamegosztás. Vásárlás boltban, piacon, szolgáltatások igénybevétele – posta, gyógyszertár, közintézmények szolgáltatásai. A test tisztán tartása, kamaszkori testápolás, hajmosás, szárítás, az arc tisztán tartása, körömápolás kézen, lábon. Fehérnemű, zokni, zsebkendő mosása. A textíliák szerepe a ruházkodásban, célszerű használatuk.
Tervezés, szerelés, modellezés	A tárgykészítés lépései. Anyag, forma, rendeltetés, célszerűség szempontjai az elemzésnél. A valóság műszaki rajzi ábrázolása. A műszaki rajz alapjai: egyezményes jelek. A becslés, a mérés pontossága, rajzoló, mérő-, szerkesztő eszközök. A mérés lejegyzése. Az épített környezet megjelenítése maketten, modellen. Emberi alkotással létrehozott terek, formák esztétikuma. A lakóházak, a lakókörnyezet. Falu és város.
Anyagok és átalakításuk	Természetes anyagok. Feldolgozott (átalakított) anyagok. Természetes anyagok átalakítása – anyagvizsgálatok, anyagok csoportosítása. A fa az otthonunkban. A fa feldolgozása. Léc darabolása, faragás. A népművészet hagyományai – a természetes anyagok megmunkálása: szalma, gyékény, csuhéj, rafia, gyapjú; egyszerű szövési technikák munkalépéseinek megfigyelése, tanulása. Feldolgozott anyagok és a belőlük készült tárgyak. A papír, papírfélék. A kartonpapír megmunkálása, a tárgykészítés lépései. A feldolgozott állati bőr vizsgálata, megmunkálhatósága. A bőrmegmunkálás szerszámai. Tárgykészítés textilből, filcből.
Közlekedés	Közlekedési információk – a járatok menetrendje a megállóban, információ kérése pályaudvaron. Veszélyhelyzetek, baleseti tényezők a tömegközlekedésben. Ezek megelőzése, elkerülése. A vízi közlekedés, a vízi szállítás: hajó, komp. Kerékpárosok az utakon – tapasztalatgyűjtés.
Termelés és gazdálkodás	Az ember termelő tevékenysége. Védekezése a környezet kellemetlen hatásai ellen. Talajvizsgálatok. Talajjavító eljárások a kiskertben. Növények szaporítása: magvetés, palántázás. Növényápolási munkák. A növénytermesztés egyszerű eszközei, kéziszerszámai. Az eszközök fejlődése, korszerűsödése a termelés során.

Tevékenységek

Részvétel az egyszerű háztartási munkákban, ház körüli teendőkben, a családi munkamegosztásban.
Tapasztalatok szerzése a különféle szolgáltatások köréből, pl. gyógyszer kiváltása, levél feladása, cipő javíttatása, a művelődési ház kínálta tevékenységek igénybevétele.
A következetes és rendszeres testápolás tevékenységeinek gyakorlása, testápoló szerek és eszközök használata.
A textilanyagok vizsgálata az egészséges viselet szempontjából. A ruházat tisztán tartása kézi mosással. A ruhanemű megóvása, gondozása.
Tervezés, munkamenet elkészítése a tanult algoritmussal. Algoritmusok alkalmazása. Becslés és mérés. A mérési eredmények leolvasása, lejegyzése.
Az épített környezet vizsgálata az esztétikum, a célszerűség, a rendeltetés szerint. Harmónia a lakókörnyezetben.
Anyagok felismerése és csoportosítása az érzékelhető tulajdonság szerint. Az anyagvizsgálat elemi módszereinek alkalmazása. Tapasztalatszerzés az anyagok tulajdonságairól, a funkció-forma-esztétikum összefüggéseiről. A vizsgált anyagok megmunkálásához szükséges szerszámok, eszközök balesetmentes használata. Egyszerű tárgykészítő eljárás elsajátítása.
Tájékozódás a tömegközlekedésben – információkérés a vonat- és autóbusz-pályaudvaron. A közúti megállóhelyeken kifüggesztett menetrend megismerése. Vészhelyzetek a tömegközlekedésben – elemzés, tapasztalatgyűjtés. A vízi közlekedés lehetőségei, személy- és teherszállítás vízen, tapasztalatgyűjtés, tájékozódás. A kerékpárosok megfigyelése kerékpárúton, közúton.
Az ember növénytermelő tevékenységének megfigyelése. Tapasztalatgyűjtés a konyhakerti munkákról, kiskertekben folyó növényápolásról. Talajvizsgálat, talajjavítás, magok ültetése, palántázás. Kéziszerszámok felismerése.

Követelmény

– Következetes testápolásra való törekvés. Rendelkezzen ismeretekkel a kamaszkorral járó testápolásról. Tudja a textil ruhanemű tisztán tartását elvégezni saját ruházatára vonatkozóan.
– Ismerje a ruhanemű célszerű használatát, megóvását. Vegyen részt a családi munkamegosztásban. Szerezzen tapasztalatokat a környezetében található szolgáltatásokról, azok igénybevételéről.
– Tudjon algoritmusokkal önállóan dolgozni, becslést végezni, mérni segítséggel. Tudja bejegyezni a mért adatokat.
– Tudjon megfigyeléseket végezni az ember épített környezetében lakóházak, terek, lakóhelyek szerint.
– Tudja csoportosítani a megismert anyagokat érzékelhető tulajdonság szerint. Szerezzen ismereteket az anyagok formálhatóságáról a funkció-forma-esztétikum összefüggéseiben. Legyen képes a megismert anyagokból egyszerű tárgy elkészítésére műveleti algoritmus segítségével.
– Használja a szükséges szerszámokat, eszközöket balesetmentesen.
– Legyen ismerete a tömegközlekedésben az információk megszerzéséről. Tudja a vasút, az autóbusz, a városi tömegközlekedés veszélyhelyzeteit.
– Alkalmazza tudatosan a helyes közlekedési szokásokat. Szerezzen ismeretet a vízi közlekedésről.
– Rendelkezzen elemi tapasztalatokkal a kertművelésről, a kiskert növényeinek gondozásáról, a kéziszerszámok használatáról.

6. évfolyam

Témakör	Tartalom
Háztartástan és életvitel	Az életkornak megfelelő táplálkozás, a táplálék mennyisége és minősége. Napi étrend – helyes arányok. A rendszeres étkezés élettani hatása. Gyümölcsfogyasztás, zöldségek. Főzési előkészület, bevásárlás, előkészítés – egytálétel. Vendég a családban. A zsebpénz beosztása. Háztartási pénz. A takarékosság – hol költsük el a pénzt? A szolgáltatói környezet megítélése – ésszerű szelekció. Háztartási gépek a takarításban, háztartási tisztítószerek. Személyi higiénia a kamaszkorban – napi tisztálkodás, fehérneműváltás, lábápolás. Divat és célszerűség a felsőruházat megválasztásában. A ruházat, a lábbeli egészségre gyakorolt hatása. Ruhanemű-ápolás. Környezetbarát szerek használata. Háztartási hulladékkezelés – szelektív hulladékgyűjtés. A háztartási hulladékok élettani hatása.
Tervezés, szerelés, modellezés	A műszaki rajz jelei, mérések, egyszerű szerkesztések cm-es pontossággal. Konstruálás, modellezés szerelőelemekkel, mozgó, működő modellek fémépítő szerszámai, eszközei. Szerelés rajz alapján. A kerékpár részei rajz, leírás alapján, beazonosítás a kerékpáron.
Anyagok és átalakításuk	Tárgykészítés munkamenetről, algoritmus segítségével. Funkció-anyag-forma összefüggései a tárgykészítésben. Textil szabása, illesztése a tanult öltésformákkal. Díszítő munkák. Szövés, hurkolás. Elemi ruhajavító eljárások. Textíliák a lakásban. A természetes anyagok helyettesíthetősége. A műanyagok. Tulajdonság és funkció. A környezetre ártalmas anyagok. A műanyagok alakíthatósága. A fa megmunkálása: illesztési, szerelési formák és módok. A bőrmegmunkálás. Egyszerű tárgykészítés és szerszámhasználat. Anyagtakarékosság, hulladékhasznosítás. A népművészet hagyományai, a természetes anyagok felhasználása, tárgykészítés. Fazekasság. A munkavégzés higiéniája.
Közlekedés	A szárazföldi közlekedés története. A kerék története. A kerékpáros közlekedés elemi szabályai – kerékpárút, jelzőtáblák, veszélyhelyzetek. Információk értelmezése a tömegközlekedésről: menetrend, késés, jegyelővétel, útipoggyász. Csomagolás rövidebb, hosszabb utazásra. A tömegközlekedési, a szállítási eszközök környezetszennyező hatása, veszélyek.
Termelés és gazdálkodás	Talajjavító eljárások, tápanyag-utánpótlás, talajmegművelő kéziszerszámok, karbantartás, használat, tárolás. Kiskert növényeinek szaporítása: palántázás, dugványozás, bujtás; növényápolás, vízgazdálkodás. Betakarítás, tárolás. Környezetbarát növényvédelem. Helyes és veszélyes eljárások a növényvédelemben.

Tevékenységek

A környezet, a háztartás rendjének, tisztaságának gyakorlatai. A tisztaság, a jó közérzet összefüggéseinek feltárása. Egyszerű konyhatechnológiai, ételkészítési módok, eljárások. Jártasság az egytálétel elkészítésében.
A változatosság megtapasztalása az étkezésben. A háztartási pénz beosztása, takarékossági szempontok. Egyszerű konyhatechnikai eszközök használata.
Szelektív hulladékgyűjtés. A nem megfelelő hulladéktárolás élettani következményei. A műanyagok, fémdobozok gyűjtése.
A ruházat, a lábbeli szerepe az egészségmegóvásban, a jó közérzetben. Környezetbarát szerek megismerése a ruházat tisztításában.
Egyszerű műszaki rajzok, jelek leolvasása, értékelése, szerkesztés, mérés. Konstruáláshoz, szereléshez munkaterv készítése irányítással. Szerelés algoritmus alkalmazásával. A mérési pontosság jelentősége a tervezésben, a kivitelezésben.
A kerékpár részeinek felismerése, megnevezése.
Jártasság az egyszerű tárgykészítésben, az anyagkezelésben, a funkció-anyag-forma követelményeinek alkalmazásában. Textilmunkák tervezéssel, a munkafolyamat elemzése. Ruhajavító munkák – feslés, szakadás varrása, felszegés, gombvarrás.
Famunkák, illesztés, szerelés. Egyszerű tárgykészítés bőrből, a hulladék hasznosítása.
A közlekedés fejlődéstörténetének megismerése.
Az utazáshoz szükséges ismeretek, tevékenységek.
Tapasztalatok a tömegközlekedés és a szállítóeszközök környezetkárosításáról.
A kiskert növényápolási munkáinak tervezése, végrehajtása.
A helyes és a veszélyes eljárások megismerése a növényvédelemben.
Kéziszerszámok használata, karbantartása.

Követelmény

– Rendelkezzen a testápolás alapvető tevékenységével, szokásaival.
– Öltözködjön önállóan az évszaknak, az időjárásnak, az egészség megőrzésének megfelelően.
– Sajátítsa el ruházatának alapvető gondozási szokásait.
– Gyakorlottan végezze az egyszerűbb háztartási munkákat.
– Legyen tájékozott a szűkebb lakóhelyi szolgáltatások használatában.
– Ismerjen fel egyszerű technikai problémát. Megoldások keresése, mérlegelése a konstruálásban, a modellezésben. Gyakorlottság az egyszerű mérésben, rajzeszközök használatában.
– A munkafolyamat algoritmusának pontos követése.
– A megismert anyagokból hasznos tárgy készítése irányítás mellett.
– Az anyag, forma, funkció összefüggéseinek felismerése. Gyakorlottság a megismert kéziszerszámok használatában, munkafogások elvégzésében.
– Munkaszokások betartása: helyes testtartás, rend, anyagtakarékosság, balesetvédelem, munkaeszközök kímélése.
– Munkája során tudjon segítséget kérni, társaival együttműködni, segítséget nyújtani.
– Törekedjen a biztonságos közlekedésre. A megismert, begyakorolt szabályokat alkalmazza önállóan. Feleljen meg a közlekedésben elvárt udvariassági szabályoknak. Növekvő önállósággal használja a tömegközlekedés információhordozóit, jelrendszerét.
– Vegyen részt az egyszerű talajművelő eljárások végrehajtásában. Tudja az eszközök balesetmentes használatát.
– Legyen gyakorlott a kiskert növényeinek szaporításában, gondozásában.

7. évfolyam

Témakör	Tartalom
Háztartástan és életvitel	Fejlődés és táplálkozás összefüggései, tápanyagszükséglet életkoronként. A kamaszkori táplálkozás. Ételkészítési eljárások: előkészítés, főzés, párolás, sütés, habarás. A magyaros konyha jellemzői. A szakácskönyv használata segítséggel. Az esztétikus terítés. Takarékos háztartásvezetés. Élelmiszerek tárolása – a hűtőgép működése. Lakókörnyezet és a közérzet összefüggései. A lakás tagoltsága. A bútorok ápolása, karbantartása. A korszerű testápolás: testápoló szerek, kozmetikumok serdülőknek. Az ember testi, szellemi egészsége. Egészségre káros szerek elutasítása. Egészségkárosító életmód.
Tervezés, szerelés, modellezés	Kommunikációs rendszerek. A jelek világa. A nyelv mint jelrendszer. A hír, a jel, az információ fogalmai. Korszerű információs rendszerek: rádiózás, televíziózás, a telefon, a számítógép. A vetületi ábrázolás. Tárgyfelismerés a vetület alapján. Egyszerű rajzos ábrák készítése. Mérőeszközök, rajzeszközök. Mérés mm-es pontossággal. Működő modellek összeállítása.
Anyagok és átalakításuk	Nyersanyagok, energiahordozók. A fémek tulajdonsága, alkalmazása, megmunkálhatósága. A fém tárgyak szerepe a háztartásban, környezetünkben. A fémek védelme, kezelése. Használati tárgyak az otthonunkban – tárgykészítés tervezése, kivitelezése fa, bőr, textil alapanyagokból. A tanult anyagmegmunkálási technikák alkalmazása, balesetmentes eszközhasználat. Anyagtakarékosság, hulladékhasznosítás. A környezetszennyező anyagok újrahasznosítása a gazdaságban. Díszítő, javító, karbantartó munkák az otthonunkban.
Közlekedés	Közlekedési helyzetek modellezése, megítélése. A közlekedési jelzések, közúti jelzőtáblák értelmezése. Baleseti okok elemzése, balesetelkerülés, elsősegélynyújtás. Környezetkímélő közlekedési eszközök, anyagok. Hasznos tudnivalók utazáshoz – tájékozódás, információk begyűjtése. Utazás belföldön. Utazás külföldön.
Termelés, gazdálkodás	A bevétel és a kiadás tervezési módjai. A család gazdálkodása. Pazarló, rongáló életmód következményei. Munkaszervezés a családban. Szobanövények nevelése, a terasz, az erkély és a kiskert növényei, gondozás. Kertművelés, hulladékhasznosítás. A kiskert haszonnövényei a háztartásban. Gyomok elleni védelem. Környezetbarát eljárások. Komposztálás. A környezet megváltoztatása a legkisebb környezeti károkozással. Az eredményes munkavégzés összetevői. Képesség és továbbtanulás, pályaválasztás.

Tevékenységek

Az egészséges táplálkozás jelentősége. A kamaszok étrendjének összeállítása, példák a helyes táplálkozásra.
Jártasság a főzésben, párolásban, sütésben, habarásban.
A lakás otthonossá tétele, a térkihasználás. Terítés a napi étkezéshez és rendkívüli alkalmakra. Jártasság a testápolásban, a testápoló szerek alkalmazása. Gyakorlott tervezés a családi pénzbeosztásban. Részvétel a munkamegosztásban, felelősség a növények gondozásában. A szobanövények, a terasz, az erkély, a kiskert növényeinek gondozása, átültetés, szaporítás, gyomtalanítás, öntözés.
Tervek a környezet átalakítására a környezeti károkozás elkerülésével.
Vetületi ábrák értelmezése, tárgyfelismerés vetület alapján.
Mérési pontosság, gyakorlatok mérésekre.
A hír, a jel, az információ értelmezése a mindennapok gyakorlatában. Tapasztalatok szerzése a nyersanyagokról, energiahordozókról. Fémek vizsgálata, a tulajdonság és a funkció összefüggései.
Tárgykészítés önálló tervezéssel, a munkamenet megválasztásával. Az anyagok átalakításához szükséges szerszámok, eszközök megválasztása, balesetmentes használata, energiatakarékos eljárások keresése.
Menetrendek tanulmányozása, használatuk segítséggel. Közlekedési helyzetek megítélése. A közlekedési jelzések – a KRESZ – biztonságos, pontos értelmezése.
Utazás tervezése.

Követelmény

– Igényesség a testápolásban, a ruházata gondozásában, javításában, esztétikumában.
– Gyakorlott részvétel a családellátó tevékenységben, a háztartási munkában a szolgáltatások igénybevételében.
– Igény, nyitottság a korszerű táplálkozásra. A kulturált étkezés, terítés alkalmazása.
– Takarékossági lehetőségek felismerése, alkalmazása a gyakorlatban a saját zsebpénz és a háztartási költségek vonatkozásában.
– Ismeretek alkalmazása a saját lakókörnyezetének gondozásában, esztétikumának megteremtésében.
– Felelős viszonyulás az ember környezetátalakító tevékenységéhez – a károkozás elutasítása.
– A fejlettségnek megfelelő eligazodás a kommunikációs rendszerek által közvetített jelvilágban. Alapvető ismeret a számítógépes rendszerről.
– Nézetek, vetületek olvasása irányítás mellett. Alapvető ismeretek a szakmatanulásról, a pályaválasztásról.
– A megismert anyagok megmunkálása munkaterv, algoritmus alapján – hasznos tárgy készítése. A megmunkálás eszközeinek balesetmentes, gyakorlott alkalmazása. Önállóság az anyag-forma-funkció-esztétikum egységének alkalmazásában.
– Ismeretek alkalmazása a saját lakókörnyezetének gondozásában, esztétikumának megteremtésében.
– Mutasson gyakorlottságot a közlekedési helyzetek helyes és gyors megítélésére a gyalogos közlekedés szempontjából.
– Értse a közlekedés jelzéseit a gyalogos és a kerékpáros közlekedés szempontjából is. Mutasson gyakorlottságot az utazáshoz szükséges személyes csomag elkészítésében, jegy, okmányok és utazási információk beszerzésében.
– Feleljen meg a tömegközlekedésben elvárt kultúra alkalmazásában.

8. évfolyam

Témakör	Tartalom
Háztartástan és életvitel	A lakás, a lakókörnyezet. Lakás és háztípusok. Célszerű, esztétikus berendezés. Nagytakarítás. Háztartás gépesítése, munkaszervezés. A hatékony munka ismérvei. A helyes táplálkozási szokások, változatos étrend. Az egészséget fenyegető tényezők. A csecsemő, a kisgyermek, az idős, a beteg személy étrendje. Ételkészítési eljárások: előkészítés, elkészítés, befejezés. Élelmiszertárolás. Tartósító eljárások. Készételek tárolása. A ruházat karbantartása: tisztítás, kézi, gépi mosás, mosószer megválasztása. Fertőtlenítés. A család testi-szellemi egészsége. Generációs kapcsolatok, szabadidő eltöltése, egészségmegőrzés és felelősség, házi patika. Gyermekvállalás, türelmes, önzetlen gondozás és ápolás. Családi ünnepek – tervezés, szervezés. Az ünnep hangulata, légköre.
Tervezés, szerelés, modellezés	Egyszerű háztartási gépek kezelése, tisztítása, karbantartása. A célszerű, balesetmentes működtetés. Energiatakarékos működtetés. Világítás, fűtés, hőszigetelés – takarékos használat. A környezet anyagainak felhasználása, hagyományos és korszerű építkezés. A családi ház, a társasház fűtésének, vízellátásának modellezése, értelmezése. A csatornahálózat: szennyvíz, szennyvíztisztítás. Nézetek, vetületek olvasása, értelmezése. Egyszerű vázlatrajz készítése.
Anyagok és átalakításuk	A textilfélék javító, karbantartó munkái. A varrógép. Varrógéphasználat. Textil tárgyak, játékok készítése: tervezés, munkalépések algoritmus felhasználásával. A bőr hasznosítása – hulladék felhasználása, hasznos tárgyak tervezése, kivitelezése. A fa üzemi feldolgozása. A feldolgozott fafélék felhasználási területe. A fa megmunkálása. A kéziszerszámok balesetmentes használata. Munkamenet – tervezés, kivitelezés.
Közlekedés	A közúti, légi, vízi és vasúti közlekedés rendszere. Közlekedéstörténet. Környezetkárosítás. A környezetkímélő közlekedési eszközök. A közlekedési helyzetek elemzése a gyalogos, a kerékpáros szemszögéből. Balesetmegelőzés. A közlekedés írott és íratlan szabályai. Udvariasság, előzékenység, segítőkészség a közlekedésben. Szabályok, előírások betartása.
Termelés, gazdálkodás	Háztartási pénzgazdálkodás. Bevétel-kiadás tervezése. Megtakarítás, tartalékképzés. Váratlan kiadás. Családi vállalkozás-költségvetés-ügyintézés. A lakókert, a haszonkert gondozása, az ápolás rendje és eszközei. A kerti termékek hasznosítása. Tájékozódás a munkaerőpiacon. Életpálya, pályakép. Szakmatanulási lehetőségek. A munkavállalás feltételei.

Tevékenységek

A népi építészeti jellegzetességek tanulmányozása. Korunk építészeti jellemzőinek (acél, vasbeton) ismerete.
Újságok, könyvek tanulmányozása – a lakás berendezésének, esztétikumának elemzése. A szép otthon, a korszerű lakás és környezet hatása a közérzetre.
Étrend összeállítása korra, nemre, testi állapotra való tekintettel. A takarékosság felismerése a táplálkozásban. Egészségügyi szempontok a tárolás, a tartósítás esetén. Gyakorlatok tartósítási eljárásokra, a kiskert hasznosítására. A generációs kapcsolatok elemzése. Beszélgetések, viták a család iránti felelősségről. Az egészséget károsító szerek elutasítása, vélemény, vita – veszélyhelyzetek felismerése, elemzése.
A lehetőségek mérlegelése a családi megtakarításban. Tapasztalatok gyűjtése a munka világáról. A pályaválasztás ismérvei.
Háztartási kisgépek önálló használata, karbantartása. Tapasztalatok, megfigyelések az energiatakarékos fogyasztásról – energia, víz, fűtés. Anyaghasznosítás, karbantartás, egyszerű javító eljárások a háztartásban, a családi ruhatárban. A háztartási gépek, a lakás villamos és gáz berendezéseinek helyes használata. Teendők áramütéskor.
A motorizáció előnyeinek és hátrányainak felismerése. Veszélyei. Teendők a közlekedési baleseteknél. Közlekedési helyzetek, szituációk elemzése.

Követelmény

– Megjelenésében is mutatkozzon meg a következetes testápolási szokások elsajátítása. Legyen ismerete az egészséget fenyegető tényezőkről. Tudja elemezni az alkohol, a cigaretta, a drogok egészségromboló hatását.
– Alkalmazza az egészségmegóvó táplálkozási szokásokat, a kulturált étkezést.
– Magatartásában, viszonyulásában mutatkozzon meg a családellátó feladatok elfogadása, az idősek segítése, a gyermeknevelés felelősségének felismerése.
– Legyen önálló a heti étrend elkészítésében, tervezésében, a tanult ételkészítési eljárások kivitelezésében, az élelmiszerek tárolásában.
– Alkalmazza a takarékosságot a családi pénzgazdálkodásban, a zsebpénz felhasználásában. Rendelkezzen alapvető ismeretekkel a szobanövények, a kiskert, a konyhakert növényeinek gondozásáról. A kertgondozás kéziszerszámait gyakorlottan alkalmazza.
– Értse a célszerű, ésszerű lakástervezés jelentőségét a család életvitele szempontjából. Legyen elképzelése saját lakásáról, berendezéséről, az egészséges lakás kialakításáról.
– Lássa be a takarékosság, az ésszerűség fontosságát a lakás vízellátásában, világításában, fűtésében. Legyen felkészült a környezetbarát, egészségóvó eljárások, technikák, anyagok alkalmazására a lakásban, a környezetében.
– Mutasson gyakorlottságot a háztartási gépek alkalmazásában, a balesetmentes működtetésben.
– Tudjon modellrajzot készíteni segítséggel, irányítással. Egyszerű szerkesztési feladatokat gyakorlottan végezzen. Használja pontosan a rajzoló- és mérőeszközöket.
– A megismert közlekedési szabályokat jártasság szinten alkalmazza.
– Pozitív magatartást mutasson különféle közlekedési helyzetben. Legyen ismerete a közlekedési rendszer várható környezeti hatásairól.
– Értelmezze a munka világáról szerzett tapasztalatait, mérlegelje saját pályaválasztási lehetőségeit.
– Legyen gyakorlott az egyszerű tárgykészítésben, a javító és az elemi karbantartó munkában.

TESTNEVELÉS ÉS SPORT

TESTNEVELÉS ÉS SPORT
1–8. évfolyam

Óraszámok

	Évfolyamok
	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
Heti óraszám	2,5	2,5	2,5	2,5	2,5	2,5	2,5	2,5
Éves óraszám	92,5	92,5	92,5	92,5	92,5	92,5	92,5	92,5
Témakörök

Témakör	Évfolyamok
Témakör	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
Rendgyakorlatok	x	x	x	x	x	x
Szervezési feladatok (rendgyakorlatok)							x	x
Atlétika	x	x	x	x	x	x	x	x
Torna	x	x	x	x	x	x	x	x
Labdás gyakorlatok	x	x	x	x
Testnevelési és sportjátékok	x	x	x	x	x	x	x	x
Természetben űzhető sportok (választható)	x	x	x	x	x	x	x	x
Úszás				x	x	x	x	x
Gimnasztika	Folyamatos
Könnyített testnevelés	Folyamatos

1–4. évfolyam

Célok

– Az egészséges testi fejlődés elősegítése, a testtartási rendellenességek kialakulásának megelőzése.
– A mozgásműveltség fejlesztése.
– A motorikus képességek fejlesztése.
– A mozgásigény felkeltése és fenntartása.
– Az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás igényének megalapozása.

Feladatok

– Biztosítsa a feltételeket a kondicionális és koordinációs képességek, a mozgásos cselekvésbiztonság fejlődéséhez.
– Végeztessen rendszeres mozgástevékenységet.
– Sajátíttassa el a különféle mozgások (futás, ugrások, dobások) alaptechnikáját, a támasz- és függéshelyzeteket.
– Alakítson ki mozgásos játékkészséget.
– Járuljon hozzá a testtartási és mozgásos rendellenességek megelőzéséhez, illetve korrigálásához.
– Tudatosan és rendszeresen, egyéni gyakorlatvégzéssel szoktassa hozzá a könnyített testnevelésre szoruló tanulókat a megfelelő terheléshez. Ellensúlyozza bennük a kialakult kisebbségi érzést, gátlásokat.

Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök

Az egészséges testi fejlődés. A mozgásigény. Játékkészség. A motorikus képességek. Mozgásos alaptechnikák elsajátításának képessége. Kondicionális és koordinációs képesség.
A harmonikus mozgás. Cselekvésbiztonság.
Téri tájékozódási képesség. Gyors, pontos mozgásos reagálás képessége. Mozgásminták utánzása, alkalmazása. Együttműködési készség és tolerancia.
A terápiás attitűd elfogadása.

1. évfolyam

Témakör	Tartalom
Rendgyakorlatok	Sorakozások, szétszóródások segédvonalnál. Szórt alakzat felvétele játékos formában. Testfordulatok ugrással, lábfejnyitással. Járás ütemtartással: tapsra, mondókára, énekre.
Gimnasztika	Utánzó és játékos gyakorlatok. Alapállásban törzs-, kar- és lábmozgások. Különböző testhelyzetekben végzett tartásjavító gyakorlatok.
	Egyszerű kéziszergyakorlatok: kézben labda, karika, szalag, tornabot. Bordásfalgyakorlatok: gerincdeformitásokat megelőző gyakorlatok, hátsó és mellső lefüggésben is.
Atlétika	Járások, futások: különböző irányba, akadályok között, akadályokon meghatározott ütemben, variált testhelyzetben, kar- és lábtartással. Szökdelések és ugrások: helyben és haladással, páros és egy lábon, akadályok között és felett. Felugrás páros lábbal zsámolyra, kéztámasszal. Egyszerű dobások eltérő méretű dobóeszközökkel (babzsák, kisméretű gumilabda, maroklabda). Célbadobás, -rúgás különböző nagyságú labdákkal, vízszintes és függőleges célra.
Torna	Támasz- és függésgyakorlatok; utánzó állatjárások talajon, egyenes és rézsútos padon. Haladás fel, le és oldalt bordásfalon kapaszkodással, lépegetéssel. Egyensúlygyakorlatok: járások tornapad ülőlapján; előre, hátra, oldalt, meghatározott kar- és lábtartásokkal.
Torna	Egyszerű talajtorna-gyakorlatok: guruló átfordulások a test hossztengelye körül, mindkét irányba. Guruló átfordulás előre, hátra guggolásból guggolásba. Gyertya kartámasszal.
Labdás gyakorlatok	Egyénileg: labda fogása, feldobása, elkapása ölelő fogással, pattogtatása helyben. Párban: átdobás kétkezes alsóval. Testnevelési játékban: egyéni versengések elsajátított labdakezelési technikákkal, adogató, kidobó csoportjátékok.
Testnevelési és sportjátékok	Futó-, fogójátékok szabálymódosításokkal. és sportjátékok Énekes és mondókás körjátékok. Sor- és váltóversenyek sporteszközök beépítésével.
Természetben űzhető sportok	A helyi lehetőségek függvényében választhatóak a sportágak és a sporteszközök.
Könnyített testnevelés	Testtartást javító és korrigáló gyakorlatok. Prevenciós és rehabilitációs feladatok, sporteszközök alkalmazásával is.

Tevékenységek

Elemi szintű alapmozgások és kiegészítő terápiás mozgásgyakorlatok.
Szenzoros integrációs gyakorlatok.
Mozgásműveltséget fejlesztő gyakorlatok.
A motorikus képességek általános és egyéniesített gyakorlatai.
A mozgásigényt kielégítő csoportos és egyéni játékok. Az egészséges életmód szokásainak megismerése, gyakorlása. Rendszeres testedzés. Az iskolán kívüli mozgáslehetőségek felismerése, igénybevétele, tapasztalatainak megbeszélése.
Játékos versenyek, mozgásos vetélkedők. Szabályok betartása.

2. évfolyam

Témakör	Tartalom
Rendgyakorlatok	Jelentésadás egyszerű formában. Sorakozás támponthoz, segédvonalak mentén. Nyitódások, zárkózások, vonal- és oszlopalakzatban. Testfordulatok jobbra és balra, lábfejnyitással két ütem alatt. Járás ütemtartással, tapsra. Köralakítás kézfogással, járásban körszűkítéssel.
Gimnasztika	Kötetlen formában végrehajtott szabad- és kéziszergyakorlatok: az előző évben tanult mozgásformák, kar-, lábtartások, testhelyzetek. Határozott formájú 2 és 4 ütemű gyakorlatok. Testtartást javító gimnasztikai gyakorlatok.
Atlétika	Járások: alakzatokban, különböző lábtartással. Futások: kötetlen, tartós futás, gyorsfutás, futás irányváltással: akadályok között, akadályok leküzdésével. Állórajt: induló láb megkötése nélkül. Ugrások: szökdelések – ugróiskola feladatai. Szökdelések egy- és páros lábon, haladás előre, hátra, oldalirányba. Kéztámasszal, páros lábbal felugrás zsámolyra. Természetes ugrásfeladatok: távolugrás helyből és nekifutásból. Mélyugrás tornaszerekről. Magasugrás, merőleges nekifutással alacsony magasság felett. Dobások: kislabdadobás helyből, helyes hajító mozdulattal. Célba dobás függőleges és vízszintes célra.
Torna	Támasz- és függésgyakorlatok: helyváltoztatással állatjárások talajon és tornaszereken. Kúszások, csúszások, mászások tornapadon, akadályok alatt. Függeszkedés bordásfalon. Egyensúlygyakorlatok: vonalon, zsinóron, tornapad ülőlapján, keskeny pallón, kar- és lábtartás váltásokkal. Torna jellegű gyakorlatok: guruló átfordulás előre, hátra, sorozatgurulások, tarkóállás.
Labdás gyakorlatok	Egyénileg: járás közben a labda feldobása és elkapása. Labdapattogtatás lassú előrehaladással. Labda lábbal rúgása. Labda falhoz dobása egykezes felsővel. Párokban: különböző testhelyzetekben labda átgurítása, dobása, rúgása társnak. Csoportban, testnevelési játékban: labda továbbítása adogatással, átdobással, rúgással, gurítással, sor- és váltóversenyekben. Egyéni versengések célba dobással, rúgással, pattogtatással.
Testnevelési és sportjátékok	Futó- és fogójátékok, nehezedő szabályokkal. Labdával végzett egyszerű testnevelési játékok megismert labdakezelési technikák beépítésével. Sor- és váltóversenyek sportszerek és eszközök beállításával, hordásával.
Természetben űzhető sportok	A helyi lehetőségek függvényében választhatóak a sportágak és a sporteszközök.
Könnyített testnevelés	Testtartást javító és korrigáló gyakorlatok, prevenciós és rehabilitációs feladatok, sporteszközök alkalmazásával is.

Tevékenységek

Alapmozgások és szenzoros integrációs gyakorlatok.
Mozgásműveltséget fejlesztő gyakorlatok.
A motorikus képességek általános és egyéniesített gyakorlatai.
A mozgásigényt kielégítő csoportos és egyéni játékok. Az egészséges életmód szokásainak megismerése, gyakorlása. Rendszeres testedzés. Az iskolán kívüli mozgáslehetőségek felismerése, igénybevétele, tapasztalatainak megbeszélése.
Játékos versenyek, mozgásos vetélkedők. Sportjátékok. Szabályok betartása, alkotása.
A testnevelés szakkifejezéseinek használata, utasítások gyakorlása.

Követelmény

– Tartsa be a biztonsági szabályokat.
– Értse az órán elhangzó utasításokat és szakkifejezéseket, ezeknek megfelelően cselekedjen.
– Legyen képes alkalmazni a tanult sorakozási formákat, alakzatokat, menetgyakorlatokat.
– Tudja végrehajtani a bemelegítő gyakorlatokat bemutatás után.
– Legyen képes gyors indulásokra, irány- és iramváltásokra futásgyakorlataiban.
– Alakuljon ki a hajító mozdulat. Érzékelje a távolba és a célba dobás különbségét.
– Legyen képes mozgásában megkülönböztetni a magasba és a távolba történő ugrást.
– Tudja összekapcsolni és irányítással sorozatban végrehajtani a tanult talajtornaelemeket.
– Ismerje, illetve alkalmazza a labda birtokbavételének és továbbításának egyszerű kéz- és lábtechnikás megoldásait.
– Ismerje a tanult játékok nevét, tanári segítséggel tudja és tartsa be a játékszabályokat.

3. évfolyam

Témakör	Tartalom
Rendgyakorlatok	Sorakozás, nyitódás, zárkózás: eltérő távközök kialakítása. Testfordulatok helyben. Járás ütemtartással: az ütem fokozatos felvétele, megállás, megindulás két ütem alatt.
Gimnasztika	Határozott formájú szabadgyakorlatok: helyes ütemben, pontos kivitelezéssel végrehajtott 2–4 ütemű kar-, láb-, törzsgyakorlatok. Társas és kéziszergyakorlatok: a 2. évfolyamon tanult mozgáselemek végrehajtása nehezedő feltételek között (medicinlabda, 1 kg-os kézi súlyzó, gumikötél). Játékos képességfejlesztő gyakorlatok – zenére. Táncos elemek, mozdulatok.
Atlétika	Járások alakzatformálással. Futások: kitartó és gyorsfutás, állórajt. Irány- és iramváltások, akadályfutások. Rajtversenyek állórajttal. Futóiskola.
	Ugrások: magasugrás próbálgatása lépő technikával, rézsútos nekifutással, alacsony magasság felett. Távolugrás guggoló technikával, elugró sávból. Sorozatugrások.
	Dobások: különféle labdával és dobásmóddal célba. Kislabdadobás helyes kidobóterpeszből, erőteljes hajító mozdulattal távolba.
Torna	Gyakorlatok támaszban: állatjárások, ferde tornapadon, átszökkenések kéz segítségével tornaszerről tornaszerre. Fel-, le- és átmászások sportszerről sportszerre. Függésben és függőállásban bordásfalgyakorlatok, ,,vándormászás”, kézenállás előkészítése – kéztámasz, lábfejakasztgatás. Egyensúlygyakorlatok (járások és fordulatok) tornapadon kijelölt kar- és lábtartásokkal (1 zsámoly magasságában is). Torna jellegű gyakorlatok talajon: különféle kiindulási helyzetből guruló átfordulás előre, hátra. Tarkónállás közben lábterpesztés, lábhajlítás és -nyújtás, biciklizés lábbal. Híd, mérleg, kézenállási kísérlet. Szekrényugrás: kéztámasszal felugrás guggolásba, leugrás nyújtott testtel. Mélyugrások: a magasság fokozatos növelésével mélyugrások tornaszerekről, célkarikába is.
Labdás gyakorlatok	Járásban és lassú futásban labdavezetési és labdaadogatási gyakorlatok. Labdapattogtatás mindkét kézzel. Párokban labdaátadások egy és két kézzel. Labdaiskola feladatai falnál, labdakezelési elemi technikák beépítése játéktevékenységbe.
Testnevelési és sportjátékok	Futó- és fogójátékok taktikus elemek beemelésével. Sor- és váltóversenyek nehezedő feltételekkel. Labdás játékok könnyített szabályokkal: egyéni versengések.
Természetben űzhető sportok	A helyi lehetőségek függvényében választhatóak a sportágak és a sporteszközök.
Könnyített testnevelés	Testtartást javító és korrigáló gyakorlatok.

Tevékenységek

Alapmozgások gyakorlása.
Mozgásműveltséget fejlesztő gyakorlatok.
A motorikus képességek általános és egyéniesített gyakorlatai.
A mozgásigényt kielégítő csoportos és egyéni játékok. Az egészséges életmód szokásainak megismerése, gyakorlása. Rendszeres testedzés. Az iskolán kívüli mozgáslehetőségek felismerése, igénybevétele, tapasztalatainak megbeszélése.
Játékos versenyek, mozgásos vetélkedők. Sportjátékok. Szabályok betartása, alkotása.
A testnevelés szakkifejezéseinek használata, utasítások gyakorlása.

4. évfolyam

Témakör	Tartalom
Rendgyakorlatok	Sorakozások, nyitódások, zárkózások segédvonalak nélkül. Fejlődések járás közben. Menetelés ütem- és lépéstartással, lépésváltás megkísérlése.
Gimnasztika	Határozott formájú szabad-, társas, kéziszer-, pad- és bordásfalgyakorlatok az ismétlésszám fokozatos növelésével. Gyakorlatok ritmusra, zenére ismert mozgáselemek alkalmazásával, táncos kivitelezéssel.
Atlétika	Járások alakzatban, különböző lépésmóddal, akadályok között, fölött és tempóban. Futások nehezített mesterséges akadályok között, irány-, iramváltásokkal, fordulatok beiktatásával. Futóiskola feladatai. Iramfutás állórajttal. Ugrások: fel-, le- és átugrások, mélyugrások akadálypályán – differenciáltan. Magasugrás lépő technikával, nekifutás 45°-os szögből, a lendítőláb rögződése, alacsony magasság felett – differenciáltan. Távolugrás guggoló technikával, elugrósávból, közepes távú és tempójú nekifutással. Dobások: kislabdahajítás kidobóterpeszből, helyes hajító mozdulattal távolba. Célzó feladatok eltérő méretű dobóeszközökkel.
Torna	Támaszgyakorlatok: padon, szekrényen, fokozatos magasság- és lejtésemeléssel. Függésgyakorlatok bordásfalon feladatkombinációk alkalmazásával. Gyűrűn hintázás. Kötélmászási kísérlet: helyes mászókulcsolás, félmagasság. Egyensúlygyakorlatok: járás zsinóron (labirintus) padon (50 cm), padmerevítő gerendáján, ferde padon meghatározott kar-, lábtartásokkal, beiktatott leguggolással, fordulattal. Egyszerű gyakorlatok kiegészítő tornakészleten: függeszkedések, átfordulások, átmászások, mélyugrások. Talajtorna: elemfűzések, guruló átfordulás előre, hátra, tarkónállás, híd, mérlegállás, tigrisbukfenc, kézenállás segítővel, sorozatgurulások.
Labdás gyakorlatok	Adogatás párokban: álló helyzetben, mozgásban: járásban és lassú futásban, irányváltoztatásokkal végzett labdavezetési és labdaadogatási gyakorlatok. Labdás sportjátékok előkészítése elemi szinten: technikai és taktikai megoldások gyakoroltatása játék közben.
Testnevelési és sportjátékok	Sor- és váltóversenyek. Labdás testnevelési és sportjátékok könnyített szabályokkal. Küzdőfeladatok, játékok: húzások-tolások, emelések-hordások párban, csoportban.
Természetben űzhető sportok	A helyi lehetőségek függvényében választhatók a sportágak és a sporteszközök.
Könnyített testnevelés	Testtartást javító és korrigáló gyakorlatok (önálló gyakorlással).
Úszás	Szárazföldi gyakorlatok: előkészítő gyakorlatok a parton, bemelegítő célgimnasztika. Légzőgyakorlatok: ki- és belégzés, levegő benntartása. Vízbiztonsági gyakorlatok: vízhez szoktató játékok és feladatok. Felfekvés, lebegés, siklás eszközzel (úszódeszka), leállás. Vízi játékok: fogó, labdás, páros, csoportos.

Tevékenységek

Az alapmozgások gyakorlása.
Mozgásműveltséget fejlesztő gyakorlatok. Zenés-ritmikus gyakorlatok.
A motorikus képességek gyakorlatai a testnevelés témaköreinek megfelelően.
Labdás sportjátékok előkészítő gyakorlatai. A mozgásigényt kielégítő csoportos és egyéni játékok. Az egészséges életmód szokásainak megismerése, gyakorlása. Rendszeres testedzés. Az iskolán kívüli mozgáslehetőségek felismerése, igénybevétele, tapasztalatainak megbeszélése.
Játékos sor- és váltóversenyek, mozgásos vetélkedők, küzdőfeladatok. Sportjátékok. Szabályok betartása, alkotása.
A vízhez szoktatás, a vízbiztonság játékos gyakorlása.
A testnevelés szakkifejezéseinek használata, utasítások gyakorlása.

Követelmény

– Értse meg és hajtsa végre az utasításokat menetgyakorlatok közben.
– Törekedjen a tanult mozgásformák, gyakorlatok esztétikus, koordinált végrehajtására. Egyéni teljesítménye mérhetően növekedjen.
– Tudjon egyenletes iramban 6–8 percig futni vagy futómozgást tartalmazó tevékenységet végezni.
– Törekedjen a maximális futósebesség elérésére rövid távon, majd a sebesség minél hosszabb ideig történő tartására.
– Tudjon állórajtból indulni, ugrásoknál hangsúlyozott legyen az elrugaszkodás.
– Növekedjen a célba dobásoknál a találatszám, távolba dobásoknál az egyéni eredmény.
– Tudjon a tanult talajtornaelemekből összeállított egybefüggő talajgyakorlatot végrehajtani tanári segítséggel.
– Tudjon egyfajta szekrényugrást végrehajtani, segítségnyújtás mellett elvégezni.
– Alkalmazkodjon a labda méretéhez, súlyához, a repülő labda útjához, ívéhez, irányához, sebességéhez.
– Alkalmazzon egy számára megfelelő labdafogást, elkapást, birtoklást feladathelyzetben és játékban.
– Tudjon a játékhelyzetnek megfelelően helyezkedni, viselje el játék közben a kudarcokat.
– Tudjon a mellig érő vízben biztonságosan mozogni.

5–8. évfolyam

Célok

– Az egészséges testi fejlődés elősegítése, a tanulók egészséges életmódra szoktatása.
– A változatos mozgásformák alkalmazási készségének fejlesztése, az alapvető mozgásműveltség igényének felkeltése.
– A tanulók cselekvésbiztonságának fokozása, a motorikus képességek fejlesztése.
– A mozgási és cselekvési igény felkeltése és fenntartása.
– Az egészséges életmód és rendszeres fizikai aktivitás igényének megalapozása.

Feladatok

– Neveljen a testnevelés eszközeivel egészséges életmódra.
– Sajátíttassa el a különféle mozgásos alaptechnikákat, hely- és helyzetváltoztatási képességeket.
– Fejlessze a mozgásos játékkészséget.
– Ismertesse meg és gyakoroltassa néhány sportjáték szabályait és technikáját.
– Biztosítsa a feltételeket a kondicionális és koordinációs képességek, a mozgásos cselekvésbiztonság fejlődéséhez.
– Fejlessze a tanulók izomérzékelését, ritmus- és reakcióképességét, térbeli tájékozódó képességét.
– Járuljon hozzá a testtartási és mozgásos rendellenességek megelőzéséhez, illetve korrigálásához.
– Tudatosan és rendszeresen, egyéni gyakorlatvégzéssel szoktassa hozzá a könnyített testnevelésre szoruló tanulókat a megfelelő terheléshez. Ellensúlyozza bennük a kialakult kisebbségi érzést, gátlásokat.

Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök

Általános kondicionális (erő, állóképesség, gyorsaság) és koordinációs (futó, ugró, dobó, ügyesség, hajlékonyság, lazaság, rugalmasság, egyensúlyérzék, téri tájékozódás) képességek.
A torna, az atlétika és a sportjátékok szerkezelési képességei. A mozgásminták helyzethez igazított alkalmazási képessége. A mozgásszabályozó képesség.
Játékkészség és sportági képességek: mozgáskombináció, konstruktív emlékezet, helyzetfelismerő és cselekvéses gondolkodás. Állóképesség, kitartás, együttműködés, egészséges versenyszellem, önkifejezés, önállóság.

5. évfolyam

Témakör	Tartalom
Rendgyakorlatok	Sorakozások, nyitódások, zárkózások vezényszóra, sor- és oszlopalakzatban térforma felvételéhez, elbontásához. Menetelés ütem- és lépéstartással. Megindulás, megállás két ütem alatt. Fejlődések kettes oszlopba, állás és járás közben vezényszóra. Testfordulatok járás közben: jobbra és balra fordulások, valamint hátraarc végzése.
Gimnasztika	Határozott formájú, 4–8 ütemű szabadgyakorlatok. Különböző testhelyzetekből a felső és az alsó végtag, a törzs gyakorlatai. Nagy izomcsoportok erejét növelő összetett gimnasztikai gyakorlatok. Társas gyakorlatok: testrészfogással, párban, kisebb csoportokban. Társhordások. Kéziszergyakorlatok: tornabottal, ugrókötéllel, medicinlabdával. Gyakorlatok zenére egyszerű táncos elemek beépítésével.
Atlétika	Járások: előre, hátra, akadályok kerülésével. Futások: kitartó, gyors- és iramfutások, a futóiskola feladatainak beiktatásával. Ugrások: távolugrás guggoló technikával, elugró sávból. Magasugrás lépő technikával tetszőleges oldalról – a fejlettség és az adottság szerint. Dobások: kislabdadobás távolba, rövid nekifutással. Célba dobás vízszintes és függőleges célra, eltérő nagyságú és súlyú labdával.
Torna	Támaszugrások szekrényen: zsugorkanyarlat a szekrény 3. fokán. Bátorugrás – differenciáltan, fejlettség szerint. Egyszerű talajtornaelemek különböző kiindulási helyzetből: guruló átfordulás előre, hátra, tarkónállás. Kézenállás, kézen átfordulás oldalt előkészítő és rávezető gyakorlatai – segítséggel. Függéshelyzetek és gyakorlatok bordásfalon, lábemelések, törzserősítő gyakorlatok. Gyűrűn, kiegészítő tornakészleten: húzódzkodások, lengések, hintázások.
Sportjátékok	Kosárlabdázás, labdarúgás könnyített szabályokkal: alaptechnikák elsajátítása labdával és labda nélkül.
Testnevelési játékok	Futó- és fogójátékok: szabálymódosításokkal. Sor- és váltóversenyek kéziszerek, akadályok beiktatásával. Labdás sportjátékok ,,házi” szabályokkal. Küzdőfeladatok és játékok: társ társ ellen.
Természetben űzhető sportok	A helyi lehetőségek függvényében választhatóak a sportágak és a sporteszközök.
Könnyített testnevelés	Testtartást javító és korrigáló gyakorlatok, valamint a testnevelés tantervben a nem ellenjavallt tananyagok.
Úszás	Szárazföldi és vízbiztonsági gyakorlatok. A mellúszás előkészítése. Siklások eszközök nélkül. Mellúszás kar- és lábtempójának gyakorlása eszközzel és eszköz nélkül. Mellúszás kar- és lábtempójának összekapcsolása. Mellúszás helyes levegővétellel. Vízi játékok.

Tevékenységek

Az alapmozgások gyakorlása.
Mozgásműveltséget fejlesztő gyakorlás.
Zenés-ritmikus gyakorlás.
A motorikus képességek gyakorlása a testnevelés témaköreinek megfelelően.
A kondicionális képességek gyakorlása.
Sportjátékok és testnevelési játékok gyakorlása, szabályok betartása, alkotása.
Az egészséges életmód szokásainak alkalmazása. Rendszeres testedzés.
Játékos sor- és váltóversenyek, mozgásos vetélkedők, küzdőfeladatok.
A vízbiztonság játékos gyakorlása. A választott úszásnem részmozdulatainak eszköz nélküli összekapcsolása, gyakorlása.

Követelmény

– Értse meg és alkalmazza a tanult gyakorlatok, feladatok eredményes végrehajtásához szükséges szakkifejezéseket, utasításokat.
– Váljon képessé a szervezést elősegítő gyakorlatok fegyelmezett végrehajtására.
– Ismerje a mozgáslehetőségeket az egyes sportszereken és szerkombinációkon.
– Segítségnyújtás mellett képes legyen összetettebb gimnasztikai elemek kivitelezésére.
– Tudja a futások, járások különböző formáit.
– Legyen képes futás közben a felgyorsulásra, a sebesség, a lendület fokozására.
– Tudjon futás közben akadályokat leküzdeni, adottságainak megfelelően.
– Sajátítsa el az ugrások jellemző mozgásösszetevőit – alkalmazza fejlettségének megfelelően.
– Tudja a hajító mozdulatot pontosan kivitelezni.
– Tudjon három elemből álló összefüggő talajgyakorlatot végrehajtani.
– Tudjon egyfajta szekrényugrást végrehajtani – tanári segítségnyújtás mellett.
– Alkalmazza a megszerzett labdakészséget a megismert szabályok szerint.
– Vegyen részt szívesen játékokban, versenyeken.
– Működjön együtt csoporttársaival a szabályokat betartva.
– Viselje el a kudarcot, fogadja el a jobbik győzelmét.
– Mutasson fel önmagához képest javulást az úszás technikájában.

6. évfolyam

Témakör	Tartalom
Rendgyakorlatok	Nyitódások és zárkózások, fejlődések és szakadozások járás közben: a tér- és távköz pontos felvétele. Testfordulatok: jobbra, balra, hátraarc két ütemben. Menetelések: átmenet járásból, futásból, ütemre, lépéstartással menetelésbe, majd kétütemű megállás.
Gimnasztika	Kötetlen és határozott formájú, 2–4–8 ütemű szabadgyakorlatok szer nélkül és kéziszerekkel: egyénileg, párban, sportszerhez kapcsolódva (bordásfal, pad). Testtartást javító, erősítő, nyújtó, lazító hatású és légzőgyakorlatok (mellkasi, hasi légzés). Gyakorlatok zenére.
Atlétika	Futások: kitartó futás 6–8 percig, közbeiktatott akadálykerülések, alkalmazott futóiskola feladatai. Iram- és gyorsfutások: állórajttal, térdelőrajttal. Rajt- és futóversenyek. Ugrások: ugró- és szökdelő iskola. Távolugrás guggoló technikával elugró sávból, teljes rohammal: az elrugaszkodó láb bevésése. Magasugrás: lépő technikával, optimális nekifutási szögből, lendítőláb bevésése. Dobások: kislabdadobás rövid nekifutással, a kitámasztás, a csípőforgatás bevésése – fejlettség szerint.
Torna	Talajtorna: statikus és dinamikus elemek tökéletesedő technikával, zsugorfejenállás. Dinamikus elemek különböző kiindulási és befejező helyzetekben, kézenállás bordásfalnál. Elemkapcsolások. Támaszugrások padon és 3–4 részes szekrényen: függőleges leugrás, repülés közben lábfelhúzás, terpesztés, testfordulat – fejlettség szerint differenciáltan. Zsugorkanyarulati átugrás tetszőleges oldalra. Bátorugrás – a fejlettségnek megfelelően. Függésgyakorlatok kiegészítő tornakészleten. Egyszerű elemek érintő magas gyűrűn: fészek, zsugortestű lefüggés. Egyensúlygyakorlatok 2 zsámolyra tett tornapad merevítő gerendáján: járások előrehaladással, láb-, kartartással, mélyugrások kapcsolásával.
Sportjátékok	Labdarúgás, kosárlabdázás nehezedő technikával: labdavezetés, irány- és iramváltásokkal, labdaátadások lábbal, illetve egy és két kézzel álló és mozgó társnak, védekezés, támadás játékhelyzetben, kapura rúgás, kosárra dobás alaptechnikával. Sportjáték szabálybővüléssel. Zsinórlabdázás: alapvető játékelemekkel, csökkentett, sportági labdával, házi szabályokkal.
Testnevelési játékok	Futó- és fogójátékok: betartandó feladatbővítésekkel. Labdás testnevelési játékok: számfeladatok, labdaterelések kézzel, lábbal, fejjel, eszközzel. Küzdőjátékok: húzások-tolások párokban és csoportokban, test-test ellen, eszköz beiktatásával.
Természetben űzhető sportok	A helyi lehetőségek függvényében választhatóak a sportágak és a sporteszközök.
Könnyített testnevelés	Tartás- és mozgásjavító, -korrigáló gyakorlatok egyénre szabottan, valamint a testnevelés tantervben a nem ellenjavallt tananyagok.

Tevékenységek

Az alapmozgások technikai gyakorlása.
Mozgásműveltséget fejlesztő gyakorlatok.
A motorikus képességek gyakorlatai a testnevelés témaköreinek megfelelően.
A kondicionális képességek gyakorlása.
A koordinációs képességek továbbfejlesztése. A mozgáskontroll gyakorlása.
Sportjátékok és testnevelési játékok gyakorlása, szabályok betartása, alkotása.
Az alapvető játékelemek rögzítése, támadási és védekezési megoldások bővítése a kosárlabda, a labdarúgás, a zsinórlabdázás alkalmazásakor.
Az egészséges életmód szokásainak alkalmazása. Rendszeres testedzés.
Játékos sor- és váltóversenyek, mozgásos vetélkedők, küzdőjátékok.
A vízbiztonság játékos gyakorlása. A választott úszásnem részmozdulatainak eszköz nélküli gyakorlása.

Követelmény

– Hajtsa végre a tanult óraszervezést segítő rendgyakorlatokat, értse az utasításokat, vezényszavakat.
– Legyen képes 4 ütemű gimnasztikai gyakorlatokat végrehajtani eszközzel.
– Tudjon a távolságnak megfelelően gyorsan és kitartóan futni 6–8 percig.
– Sajátítsa el az ugrások sajátos mozgásösszetevőit – alkalmazza fejlettségének megfelelően.
– Tudja a hajító mozdulatot pontosan kivitelezni.
– Talajtornában törekedjen az elsajátított gyakorlatok összefüggő, biztos végrehajtására.
– Szekrényugrásnál törekedjen a bátor nekifutásra, az erőteljes elrugaszkodásra, az esztétikus kivitelezésre.
– Alakuljon a statikus, dinamikus és egyensúlyozó képessége.
– Alkalmazza a labda birtokbavételének és továbbításának legegyszerűbb változatait kézzel, lábbal.
– Tudja játék közben is alkalmazni a tanult technikai elemeket.
– Tudjon játék közben tartósan figyelni, összpontosítani és gyorsan reagálni.
– A könnyített testnevelésben részt vevő tanuló irányítás mellett pontosan végezze a számára előírt korrigáló gyakorlatokat.
– Legyen képes mellúszással úszni.

7. évfolyam

Témakör	Tartalom
Rendgyakorlatok	Sorakozások: kétsoros vonalba, kettes oszlopba. Alakzatok, alakzatváltások: félkör, köralakítás vonalból, oszlopból. Sorbontások, fejlődések párokban, járásban. Menetelések, átmenetek: járásból, futásból. Testfordulatok járás, futás közben.
Gimnasztika	4–8 ütemű szabadgyakorlatok: alapformák, összetett gimnasztikai elemek. Mozgás közben végzett szabadgyakorlatok: járásban, lassú futásban. Páros, társas, kéziszerrel, sporteszközhöz kapcsolódva végzett bemelegítő gyakorlatok. Légzőgyakorlatok. Zenés gimnasztika.
Atlétika	Futások kerüléssel, átugrással, jelre végzett feladatokkal, fokozódó tempóban, növekvő időtartamig, váltással. Álló- és térdelőrajt: rajtversenyek. Ugrások: helyből, sorozatban. Távolugrás guggoló technikával, elugró deszkáról, közepes és teljes rohammal. Magasugrás: lépő technikával, optimális ellapulás és lendítés – fejlettség szerint. Dobások: kislabdahajítás keresztlépéssel, lendületes nekifutás után távolba: keresztlépés, kitámasztás, csípőforgatás, kidobószög, utánlépés. Súlylökés tömött labdával (1, 2 kg), oldalfelállással.
Torna	Ismert talajtornaelemek összekapcsolása, összefüggő talajgyakorlat bemutatása. Fejenállás nyújtott testtel. Kézenállás falnál, segítővel. Sorozatgurulások. Szekrényugrások: kismacska, bátorugrás. A szekrény 4. rekeszállásában dobbantó használata javasolt – differenciáltan. Érintő magas gyűrűn. Két elem: nyújtott testű és hátsó lefüggés összekapcsolása. Függésgyakorlatok: mászás fel, le, bordásfalon, kötélen és rúdon – fejlettség szerint. Egyensúlygyakorlatok: tornapad merevítő gerendáján járások, fordulatok, leguggolások, meghatározott kar- és lábtartások.
Testnevelési és sportjátékok	Labdával végzett testnevelési játékok: kosárlabdázás, labdarúgás. Támadó és védekező játékelemek (emberfogás). Helyezkedések üres helyre. Gyors térfélváltás. Röplabdázás: csökkentett játéktéren, alacsony hálómagasság mellett: alsó nyitás, egy- és kétkezes alkarérintés, kosárérintés, leütés, feladás, sáncolás, mozgáselemek beépítése a sportjátékba.
Természetben űzhető sportok	A helyi lehetőségek függvényében választhatóak a sportágak és a sporteszközök.
Könnyített testnevelés	Kitartóan és önállóan végzett mozgáskorrekció, valamint a testnevelés tantervben a nem ellenjavallt tananyagok.
Úszás	Szárazföldi gyakorlatok: célgimnasztika, rávezető gyakorlatok (lehetőség szerint) a gyorsúszáshoz. Légzőgyakorlat a gyorsúszás kartempójához. Vízbiztonsági gyakorlatok: gyorsúszás kar- és lábtempójának elkülönített gyakorlása. Kartempó és a légvétel összeegyeztetése. Kar-, láb- és légvétel technikájának összehangolása, mellig érő vízben. Vízi játékok.

Tevékenységek

Az atlétikai alapmozgások technikai gyakorlása.
Mozgásműveltséget fejlesztő gyakorlatok. Zenés gimnasztikai gyakorlás.
A motorikus képességek gyakorlása a testnevelés témaköreinek megfelelően.
A kondicionális képességek gyakorlása.
A koordinációs képességek továbbfejlesztése. A mozgáskontroll gyakorlása.
Sportjátékok és testnevelési játékok gyakorlása, szabályok betartása, alkotása.
Az alapvető játékelemek rögzítése, támadási és védekezési megoldások bővítése a kosárlabda, a labdarúgás, a zsinórlabdázás alkalmazásakor.
Az egészséges életmód szokásainak alkalmazása. Rendszeres testedzés.
Sportolás természeti környezetben.
Sor- és váltóversenyek, mozgásos vetélkedők, küzdőjátékok.
A vízbiztonság játékos gyakorlása. A gyorsúszás részmozdulatainak eszköz nélküli gyakorlása.

Követelmény

– Váljék igényévé a rendszeres testmozgás.
– Legyen képes a tanult alaki és gimnasztikai gyakorlatok pontos végrehajtására.
– Legyen képes technikai váltásra a gyors, valamint a tartós futás esetén.
– Mutasson fel önmagához viszonyítva mérhető javulást ugró- és dobóteljesítményben, valamint állóképességben, kitartásban, ügyességben.
– Tudja légzését szabályozni különböző mozgásos helyzetekben.
– Legyen képes a zene és a mozgás elemi összehangolására.
– Ismerje és tartsa be a mozgások kivitelezésnél a balesetmegelőzés szabályait.
– Ismerje két sportág játékszabályait.
– Tanúsítson sportszerű magatartást játék közben.
– Legyen birtokában a vízbiztonságnak, alkalmazza a gyorsúszás technikáját.
– Könnyített testnevelés során is mutasson objektíven mérhető mozgásfejlődést.

8. évfolyam

Témakör	Tartalom
Rendgyakorlatok	Sorakozások, nyitódások, zárkózások: vonal- és oszlopalakzatban, az igazodás, takarás begyakorlásával. Fejlődés kettes oszlopba járás és lassú futás közben, torlódásmentes átmenettel. Menetelés alakzatformálással. Sorbontások, alakzatváltások különböző formái.
Gimnasztika	Szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú társas, kéziszer- és egyszerű szergyakorlatok, emelt szériaszámmal. Önálló bemelegítés 8–10 gimnasztikai gyakorlattal, egyénileg, előtornásszal, párban -tükörképjáték. Zenés gimnasztika.
Atlétika	Futások: futóiskola feladatai nehezedő feltételek között. Rövid és középtávú futások egyénileg és csoportosan, időméréssel. Térdelőrajt vezényszóra, kifutással. Ugrások: ugróiskola feladatai, helyből, sorozatban. Távolugrás teljes rohammal, elugródeszkáról, guggoló technikával. Magasugrás: lépő technikával, a magasság fokozatos emelésével – differenciáltan. Dobások: helyből, nekifutásból, távolba és célba, egy- és két kézzel. Kislabdadobás teljes rohammal, keresztlépéssel, teljesítményemeléssel. Súlylökés 2 kg-os tömött labdával, oldalfelállásból.
Torna	Ismert 3–6 elem összekapcsolásával összefüggő talajgyakorlat végzése. Talajtorna: fejenállás térdelésből, guggolásból, terpeszállásból indítva, gurulás előre, érkezés guggolásba. Kézenállás, ereszkedés guruló átfordulásba. Cigánykerék, domináns oldalra. Szekrényugrás, átguggolás, átterpesztés, 5. rekeszállásban, dobbantó használatával – differenciáltan. Ismert elemek összekapcsolása gyűrűn: zsugor, hátsó, nyújtott testű, lebegő lefüggés. Függésgyakorlatok: bordásfalon, ,,vándormászás” karral, rúdon és kötélen mászás 2–3-szor egymás után – fejlettség, adottság szerint.
Testnevelési és sportjátékok	Sportjátékok: röplabdázás, labdarúgás, kosárlabdázás. A játékok technikai, taktikai alapjainak begyakorlása, a szabályok fokozatos szigorításával (gyorsindítások, cselezések, pontszerzésre törekvés). Küzdőjátékok: húzások-tolások párokban és csoportban.
Természetben űzhető sportok	A helyi lehetőségek függvényében választhatóak a sportágak és sporteszközök.
Könnyített testnevelés	Mozgáskorrekciót szolgáló gyakorlatok egyénre szabottan, valamint a testnevelés tantervben a nem ellenjavallt tananyagok.
Úszás (lehetőség szerint)	Szárazföldi gyakorlatok. Speciális célgimnasztika. Vízbiztonsági gyakorlatok. Mell- és gyorsúszás növekvő távon. Rajttechnika és fordulók úszásnemekhez kapcsolása. Vízi játékok.

Tevékenységek

Az atlétikai alapmozgások technikai gyakorlása.
Mozgásműveltséget fejlesztő gyakorlatok. Zenés gimnasztikai gyakorlás.
A motorikus képességek gyakorlása a testnevelés témaköreinek megfelelően.
A kondicionális képességek gyakorlása.
A koordinációs képességek továbbfejlesztése. A mozgáskontroll gyakorlása.
Sportjátékok és testnevelési játékok gyakorlása, szabályok betartása, alkotása.
Az alapvető játékelemek rögzítése, támadási és védekezési megoldások bővítése a kosárlabda, a röplabda, a labdarúgás keretében.
Az egészséges életmód szokásainak alkalmazása. Rendszeres testedzés.
Sportolás természeti környezetben.
Részvétel helyi és iskolák közötti versenyeken, ügyességi vetélkedőkön.
A vízbiztonság automatizálása. A mell- és a gyorsúszás gyakorlása.
A sportolás higiéniai teendőinek rendszeres elvégzése.

Követelmény

– Lássa be a tanult rendgyakorlatok szükségességét, az utasításokat megfelelő önfegyelemmel hajtsa végre.
– Legyen képes bemelegítésre alkalmas 8–10 gimnasztikai gyakorlat önálló elvégzésére.
– Ismerje a legfontosabb testtartást javító gyakorlatokat, alkalmazza tanórán kívül is.
– Tudjon 6–8 percig kitartóan futni.
– Ismerje és alkalmazza az ugrásoknál az energikus elugrást, a légmunka fontosságát, a biztonságos talajérést.
– Mérhetően javuljon a hajítás és a lökés mozdulata, fejlődjön teljesítménye az előző évihez képest.
– Tudjon 3–6 elemből álló összefüggő talajgyakorlatot (tanári segítséggel) folyamatosan bemutatni.
– Labilis egyensúlyi helyzetben is növekvő biztonsággal uralja testhelyzetét.
– Legyen gyakorlott két sportjátékban, ismerje és tudja betartani a szabályokat.
– Tanúsítson megfelelő önfegyelmet, önuralmat, sportszerű magatartást játék közben.
– Ismerjen két úszástechnikát és legyen képes folyamatos úszásra.
– Tudjon alkalmazkodni az időjáráshoz szabadtéri sporttevékenység közben is.

OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRA

OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRA
5–8. évfolyam

Az osztályfőnöki órának nem az a feladata, hogy a tanulók tanórán mutatott teljesítményét az ötfokú skálán megjelenítse, hanem hogy a személyiségük alakulását nyomon követve szintetizálja a nevelési folyamatot, formálja a pozitív attitűdöt.
Az osztályfőnöki órák terápiás jellege hangsúlyozott, az egyénhez, a sérüléshez, a speciális szükséglethez igazított módszerek, tartalmak szolgálják az eredményes habilitációt.
Az osztályfőnök – a sérülésspecifikumok figyelembevételével – az életkori, kamaszkori sajátosságokból kiindulva a személyiség fejlődésében, alakulásában, megnyilvánulásában bizonyos elvárásokat fogalmazhat meg, amelyet viszonyítási alapként kezelhet a tanuló személyiségfejlődésének megítélésében.

Célok

– Sérülésspecifikus eljárások alkalmazásával fejleszteni a tanulók társas kapcsolatát, a helyes magatartási és viselkedési szokások elsajátítását, a szabálytudat erősítését.
– Az egyéni szükségletek mentén építkezve az énkép, az önértékelés alakítása, az érzelmi egyensúly, a jó iránti fogékonyság megteremtése.
– A konkrét tapasztalatok és élmények feldolgozásával, értelmezésével fejleszteni a szociabilitást, a testi-lelki harmóniát.

Feladatok

– Erősítse a terápiás eljárások alkalmazásával az önismeretet, az önelfogadást és az önfejlesztést.
– Biztosítsa a szociális érzékenység légkörét, a konfliktus kezelésének konkrét megoldását helyzetgyakorlatokon, megélt, átélt élményeken keresztül.
– Tudatosítsa az értékek védelmével kapcsolatos felelősséget, keresse a közvetlen környezet humán értékeit.
– Gyűjtsön tapasztalatokat a serdülőkor testi-lelki változásairól – vitassa meg a saját élményeket, véleményeket.
– Alakítson ki riportok, filmek, cikkek, tanulmányok értelmezésével, megvitatásával – saját élmény eseti bekapcsolásával – pontos képzetet és viszonyulást az élvezeti szerek veszélyeiről, a deviáns magatartás következményeiről.
– Készítse fel a tanulókat a pályaválasztásra, a reális életcélok megfogalmazására.
– Gyűjtsön tapasztalatokat a munka világáról, a szakmákról.
– Feladat továbbá a vonzódások, lehetőségek mérlegelése – szakmatanulási lehetőségek a képességnek megfelelően –, a képességfejlesztés útjainak, módjainak számbavétele az életcélok elérése érdekében.

Óraszámok

	Évfolyamok
	5.	6.	7.	8.
Heti óraszám	1	1	1	1
Éves óraszám	37	37	37	37
Témakörök

Témakör	Évfolyamok
Témakör	5.	6.	7.	8.
Társas kapcsolatok, illemszabályok	x	x
Társas kapcsolatok, konfliktuskezelések			x	x
Önismeret, testi-lelki egészség	x	x	x	x
Az emberi természet			x	x
Pályakép, pályatükör				x

Az osztályfőnöki óra sajátos jellege, funkciója nem teszi szükségessé a hagyományos módon történő ellenőrzést, értékelést, osztályozást.

Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök

Önismeret, a reális önértékelés, akaraterő.
Eredményes alkalmazkodás képessége a társas kapcsolatokban.
A szokások, a normák bensővé válása szociális helyzetekben.
A társas kapcsolatra való alkalmasság, a szociális érzület.
A család, a barát, a társ értékeinek felismerése, képesség az el- és a befogadásra, az őszinteség, a becsületesség.
Az emberi élet megbecsülésének képessége, a test, a lélek egészsége, megóvása.
A felelősség, a kötelesség, az udvariasság, készség a másság elfogadására.
A környezet értékeinek megbecsülése. A kulturált vita és konfliktuskezelés készségei.

5. évfolyam

Témakör

Tartalom

Társas kapcsolatok, illemszabályok

A kommunikáció elfogadott formái felnőtt és gyermek, gyermek és gyermek között. Kommunikációs formák ismert és idegen közegben – köszönés, bemutatkozás, megszólítás, tegeződés-magázódás; szándéknyilvánítás. Illemszabályok helyzetekre – vásárlás, utazás, könyvtár, kulturális intézmény, vendégségben, ünnepnapokon (születésnap, névnap, esküvő).

Önismeret, testi-lelki egészség

Önmaga bemutatása – drámajáték, mimetikus játék; ,,ez vagyok – ez voltam” fotók a múltról, a családról, a gyermekkorról. Élmények, történések, családi események. Adatok önmagáról, családjáról. Pozitív tulajdonság, képesség. Az önellátás – ruházat, felszerelés, saját környezet rendje, tisztasága. A testi fejlettségnek, adottságnak megfelelő táplálkozás: mértéktelenség, mohóság, önkorlátozás. Tisztálkodási szokások napi ritmusa.

Tevékenységek

Helyzetgyakorlatok, szituációs játékok, az illemszabályok alkalmazása. Történetek, játékok a helyes, a helytelen viselkedés bemutatására. Születés- és névnapi naptár készítése az osztálynak. Ajándékcsomagolás technikái, az átadás helyzetgyakorlatai.
Adatok önmagáról, a családról szóban, írásban – pozitív jellemvonások szóban.
Önarckép – tükörbe nézve. Családrajz – ahogyan látom őket, ahogyan viszonyulok a családtagjaimhoz. Szépirodalmi szemelvény bemutatása, megbeszélés. Önellátó, testápoló technikák.

6. évfolyam

Témakör

Tartalom

Társas kapcsolatok, illemszabályok

Az önérvényesítés helyzetei az osztályban, a családban – vélemény, vita, ellentmondás, generációs feszültségek: szülő-gyerek; nagyszülő-szülő; nagyszülő-gyerek. Kommunikációs formák idegennel – óvatosság, távolságtartás, kellő tisztelet. Bemutatkozás, kézfogás, teljes név elmondása. Beszélgetés telefonon keresztül.

Önismeret, testi-lelki egészség

Önarckép szóban, írásban, rajzban. Önfejlődés felfedezése, tudatosítása. Pozitív, negatív jegyek. Játékos átváltoztatás – saját és mások megváltoztatása. Visszafogott önérvényesítés. A serdülő megváltozott testi adottságai – lelki konfliktusok. A testápolás, tisztán tartás folyamatai. A rendszeres és bőséges táplálkozás, a táplálék összetevői, minősége. A rendszeres mozgás. A megjelenés, a küllem, az ápoltság, igényesség jelei.

Tevékenységek

Szituációs játékok, helyzetgyakorlatok: bemutatkozás, társalgás idegennel, telefonálás, tudakozódás telefonon, üzenetmondás üzenetrögzítőre. Drámajátékok: konfliktus, vita a családban, feloldás, visszafogott önérvényesítés, film megtekintése, megbeszélés, viszonyulás a témához.
Önarckép készítése. Játékos átváltozás – mások átváltoztatása, barát vagy családtag bemutatása, leírása. Öltözködési kultúra bemutatása játékosan a valóságban, képeken. Az egészséges fejlődéshez szükséges heti étrend, mozgás, pihenés, szórakozás, heti program összeállítása. Bizalmas közlendők a testünk működéséről – fiúk és lányok külön-külön.

7. évfolyam

Témakör	Tartalom
Társas kapcsolatok, konfliktuskezelés	A kamaszkori konfliktusok leggyakoribb helyzeteinek feldolgozása: konfliktus az osztályban, a rivalizálás egészséges és egészségtelen formái, öltözködés, zene, sport, szórakozás, barátkozás, párkapcsolat, fiú-leány kapcsolat. Peremhelyzet, magányosság, szorongás, agresszivitás a helyzetből adódóan. Feloldási módok. Önfegyelem – tűrőképesség.
Önismeret, testi-lelki egészség	Felelősség önmagunkért, a családért. Felelős és felelőtlen döntések önmagukra, a családra nézve. Például csavargás, szülők elhagyása, érték, pénz eltulajdonítása, elköltése, pazarlás, az egészség károsítása szerekkel, itallal, dohányzással, korai párkapcsolat, szexualitás és követelményei. Az öltözködési kultúra, a divat végletei – személyiség és divat. A célszerű, egészséges ruhadarab: a felsőruházat gondozása, a lábbeli megválasztása.
Az emberi természet	A kíváncsiság. Önszeretet, önzés. Siker és boldogság. Öröm és szervezés. Indulatok, érzelmek. Előítélet és nyitottság, megértés. Gyávaság és bátorság. Erőszak és jogos önvédelem.

Tevékenységek

Kommunikációs helyzetgyakorlatok, dramatikus játék, mimetikus játék, tréningek, terápiák kapcsolatteremtésre, párkapcsolat építésére, helyzetgyakorlatok a rivalizálás feloldására.
A konfliktusos helyzet feloldása szóban; levélváltás – levélírás – telefonálás.
Élménybeszámoló, döntéshelyzetek bemutatása dramatikus játékkal, vita, állásfoglalás.
Saját viselkedés elemzése változó nézőpontból.
Film megtekintése – vita, megbeszélés, tanulságok.
Divatbemutató szervezése.
Érvelés, vitatkozás, példák gyűjtése az emberi természet jellemzőire – merítés a környezetből.

8. évfolyam

Témakör	Tartalom
Társas kapcsolatok, konfliktuskezelés	A kamaszkori konfliktusok leggyakoribb helyzeteinek feldolgozása; konfliktus a családban: szülőkkel, nagyszülőkkel, testvérekkel. Kortárscsoportok: konfliktusok a csoporton belül, csoporthelyzet, alkalmazkodás, tűrőképesség, peremhelyzet. Deviáns csoportok veszélye az egyéni életútra.
Önismeret, testi-lelki egészség	Önmaga változásának, alakulásának leírása. Elképzelések, vágyak, tervek a felnőtt szerepekről, a felnőttkori önmaga megvalósításáról. Nyitottság, zárkózottság. Lelki bántalmak, sérelmek veszélyei – kamaszkori öngyilkosság. A rendszertelen táplálkozás következményei. A mozgás, a sportolás fontossága – élvezeti szerek elutasítása.
Az emberi természet	A normák. Az illendőség, az igazságosság. Jó és rossz. Választás és döntés. A hiba és a bűn. A lelkiismeret, az erkölcs. A helyes életvezetés. Őszinteség és hazugság. Rokonszenv, ellenszenv.
Pályakép, pályatükör	Felkészülés a pályaválasztásra – mit takarnak a fogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás szakképzettség, munkakör. Érdeklődési területek, vonzódások. Reális pályakép a képességek, adottságok szerint, mérlegelés. A szakmatanulási lehetőségek – szakiskolák, speciális szakiskola. Tanműhelyek látogatása.

Tevékenységek

Helyzetgyakorlat, dramatikus játék családi konfliktus bemutatásáról és feloldási technikákról. Szituációs játék egy-egy csoporthelyzetről – elemzés, vita, állásfoglalás.
Film megtekintése: deviáns csoport, deviáns magatartás – megbeszélés, viszonyulás, értékítélet.
Irodalmi részletek bemutatása a lelki élet problémáiról – megbeszélés.
Film megtekintése: a kamaszok érzékenysége.
Sportolási lehetőségek felkutatása.
Étrend, napirend összeállítása.
Munkahely-látogatás, szakiskolák felkeresése. Önismereti tréning, szituációs gyakorlat.
Az emberi természetről való tudás alkalmazása az önismeretben, az emberismeretben, a társas kapcsolatokban.
Az erkölccsel, az emberi természettel kapcsolatos film megtekintése, megbeszélés, elemzés, vita, érvelés.

TANTERVI MODULOK - TÁNC ÉS DRÁMA

TANTERVI MODULOK – TÁNC ÉS DRÁMA
5 és 7. évfolyam
Célok

– Az ember aktivitásának serkentése együttes élmény alapján.
– A tanuló ön- és emberismeretének gazdagítása.
– Az alkotó és kapcsolatteremtő képesség kibontakoztatása.
– Összpontosított, megtervezett munkára szoktatás.

Feladatok

– A tantárgy segítse elő speciális eszközrendszerével, tartalmával a tanulók testi, térbeli biztonsága javulását, idő- és ritmusérzékének fejlődését.
– Fejlessze a kifejezőkészséget, a beszéd tisztaságát, a harmonikus, esztétikus mozgást a közös játék során.
– Gazdagítsa élményszerű megtapasztalással a tanulók érzelmi világát, a játékok iránti vonzódását.
– Segítse elő megjelenítéssel a valós emberi szituációk, a fiktív történések megértését, feldolgozását.
– Alakítsa ki a szép és kifejező mozgást egyszerű, táncos mozdulatokkal, gyakorlatokkal.
– Gyakoroltassa közös szereplésben a játékbátorságot, az önkifejezést, az önmegvalósítást.
– Hozzon létre olyan helyzetgyakorlatokat és foglalkozásokat, ahol a tanulók a más tantárgyakban elsajátított ismereteiket a drámában, a táncban és a bábjátékban is alkalmazni tudják.
– Fejlessze némajátékokon, szöveges játékokon keresztül a tanulók spontán megnyilatkozását, természetes rögtönző kedvét, improvizációs készségét.
– Ismertesse meg a tanulókat nemzeti kultúránk dallam- és szókincsével, egyszerű, könnyen érthető szertartásaival, hiedelemvilágával.

Óraszámok

	Évfolyamok
	5.	7.
Éves óraszám	18	18
Témakörök

Témakör	Évfolyamok
Témakör	5.	7.
A hagyomány játékai	x
Énekes-táncos játékok	x	x
Drámajátékok	x	x
Ünnepi szertartás játékai	x	x

5. évfolyam

Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök

Az alapvető táncos, bábos és drámai kifejezés.
Az improvizációs készség fejlődése a mozgás, a tánc eszközrendszerével.
Az egyensúly, a ritmus és a térérzékelés.
Az elemző, a kommunikációs képesség.
Önkifejezés és játékbátorság. Alkalmazkodóképesség.
Az együttes szereplés élményének átélése, a szorongásmentes, felszabadult szereplés örömének elérése.

Témakör	Tartalom
A hagyomány játékai	Térformák kialakítása járással, futással, ritmusképzés, egyszerű táncos mozgáselemek, lépések, szökkenések. Tárgyjátékok, improvizáció, kiolvasók, párválasztók, párcserélők, vonulós, kapuzós játékok, énekek. Csukott szemes hely- és helyzetérzékelő játékok.
Énekes-táncos játékok	Egyszerű kar- és lábmozgások, lépés, dobbantás, taps. Egy-egy eszközös tánc alaplépései szabad előadásban, ugrós, karikázó, szatmári csárdás. A tartás változásainak követése, a lassítás-gyorsítás pontos átvétele.
Drámajátékok	Érzékelő, ritmus- és fantáziagyakorlatok. Rövid mesék, versek önálló elmondása. Életjáték, dramatikus improvizáció szerepcserével. Telefon-, rádióbeszélgetés, interjú. Dramatikus improvizációk tanári irányítással – síkbábok, árnyjátékok alkalmazásával.
Ünnepi szertartások játékai	Az évszakhoz kötődő ünnepkör játékai, ünnepi köszöntőszövegek. Az esztendő jeles napjaihoz kapcsolódó szertartások, játékok: betlehemezés, regölés, farsang, húsvét, pünkösd.

Tevékenységek

Táncos mozgáselemek, lépések, szökkenések utánzása, előadása csoporttársaival.
Játékos gyakorlatok kiolvasókra, párválasztókra, párcserélőkre, hely- és helyzetérzékelő játékokra. Az olvasott, a tanult mese, vers elmondása.
Dramatikus improvizációk a tanár által megadott vagy a tanuló által választott történet alapján. Önmaga problémájának, történéseinek előadása – önkéntes vállalás alapján.
Síkbáb készítése, mozgatása, kellékkészítés.
Az ünnepkör játékainak, szertartásainak megtanulása, előadása a csoporttal – a felnőtt segítségével.

Követelmény

– Tudjon néhány játékot dallal, mondókával.
– Legyen képes egyszerű táncos mozgáselemeket utánozni.
– Tudja bemutatni mondókák ritmusát egyenletes járással, tapsolással, dobogással.
– Ismerje a tanult táncok megnevezését, egy-egy alaplépést szabad előadásban mutasson be.
– Legyen aktív a drámajátékokban, elemző beszélgetésekben.
– Tudjon rövid mesét, verset önállóan elmondani és társa előadását figyelemmel kísérni.
– Vegyen részt a népszokásokat megjelenítő játékokban. Tanuljon meg egy-két köszöntőt.
– Legyen képes együttműködni társaival a bábjátékokban, az improvizációkban.

7. évfolyam

Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök

A személyiségnek, a fejlettségnek megfelelő kifejezőkészség fejlődése. Az önkifejezés, a saját vélemény, viszonyulás megmutatásának képessége. Képesség a jelenségek, a helyzetek improvizálására.
Az elemző képesség, a kommunikáció, a metakommunikáció képességeinek fejlődése. Az együttműködés, a csoporttal együttes szereplés képességei.
Az egyensúly, a ritmus- és térérzékelés képességei.
A koncentrálás, a lazítás képességei.

Témakör	Tartalom
Énekes-táncos játékok	Lépések, szökkenések monoton ismétlődésben. Mozdulatok követése, a motívumok egyedi vonásainak visszaadása – tempó, dinamika, térbeli rajzolat. Játékon belüli irányítás átvétele. Járás közben ritmusok tapsolása, dobogása egyenletes zenére. Régi és új stílusú táncok felismerése, motívumok utánzása. Improvizáció. Történelmi táncok felismerése, tánclépéseinek utánzása – keringő, polka.
Drámajátékok	Mozgásimprovizációk és gyakorlatok: némajáték, pantomimes gyakorlatok, jellemábrázoló mozgások. Állatvilág mozgásformáit utánzó játékok. Jellemábrázolás hanggal és metakommunikatív úton. Improvizációk bábok alkalmazásával: árnyjátékkal, síkbábokkal, egyszerű marionettfigurákkal.
Ünnepi szertartások játékai	Ünnepi köszöntőszöveg – lakodalmas játékok. Történelmi tanulmányokhoz kapcsolódó ősi szertartások, improvizatív jellegű táncok – bábok, maszkok készítése, használata.

Tevékenységek

Az alapvető, a tanult táncos, bábos és drámai kifejezésformák elsajátítása.
A tanult táncok, tánclépések előadása a társakkal. Táncok felismerése, megnevezése.
A különféle jellemábrázoló mozgások, pantomimes gyakorlatok végrehajtása együttesen.
Improvizációs gyakorlat különféle élethelyzetekre. Elemzés közösen a mindennapi élet különféle szituációira, a saját történetekre.
Bábkészítés a tanult technikákkal, bábmozgatás, maszkkészítés.
Ünnepi köszöntőszöveg (szövegrészlet) elsajátítása, előadása a csoportban.

Követelmények

– Sajátítsa el fejlettségének megfelelően a megismert énekes-táncos játékokat.
– Tudjon egyszerű ritmusképletet visszaadni a tempó, a dinamika megjelenítésével.
– Ismerje fel a tanult táncokat, jelenítse meg alaplépéseit szabad előadásban. Alkalmazza a helyes testtartást.
– Legyen gyakorlott a csoporton belüli szereplésben és tanúsítson játékbátorságot.
– Értse a mozgásimprovizációs, a jellemábrázoló metakommunikációs megnyilvánulásokat. Mutasson gyakorlottságot a bábos játékokban, a bábkészítésben.
– Ismerje fel a szereplő szándékait, tetteit és elemezze kapcsolatait.
– Tanuljon meg egy-két népszokást, vegyen részt a jeles napok szertartásaiban, az előkészületben és a lebonyolításban.

TANTERVI MODULOK – ISMERKEDÉS AZ INFORMATIKÁVAL

TANTERVI MODULOK – ISMERKEDÉS AZ INFORMATIKÁVAL
3–6. évfolyam
Célok

– Az információszerzés, -feldolgozás, -átadás szerepének felfedeztetése a mindennapi életben, valamint az Informatika tantárgy tanításának előkészítése, alapozása.

Feladatok

– Jelenségek, cselekvések gyűjtése algoritmusokra közvetlen tapasztalatszerzés útján.
– A tájékozódás képességének fejlesztése a közvetlen környezetben előforduló jelek üzenettartalmai alapján.
– Érdeklődés felkeltése a számítógéppel végzett tevékenység iránt.
– A tantárgyi ismeretekre alapozott könyvtárhasználati képesség kialakítása.

Óraszámok

	Évfolyamok
	3.	4.	5.	6.
Éves óraszám	18	18	18	18
Témakörök

Témakör	Évfolyamok
Témakör	3.	4.	5.	6.
Számítástechnikai alapismeretek	x	x	x	x
Könyvtárhasználati alapismeretek	x	x	x	x

Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök

Térbeli-időbeli tájékozódás.
Megfigyelő-, felismerő-, szabályfelismerő-, tervező-, rendszerező-, döntési képesség.
Vizuális és akusztikus érzékelés, figyelem.
Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés, csoportosítás, következtetés.
Algoritmikus és problémamegoldó gondolkodás.
Szerialitás a cselekvésben.
Pontosság, finom motorika.

3. évfolyam

Témakör	Tartalom
A számítástechnika alapjai	Információs játékok: az információ jelentősége: találós kérdések, kereső-érzékelő játékok. Tapasztalati úton jelenségek gyűjtése a sorrendiségre, tulajdonságok felismerésére, ellentétpárok létrehozása. Játékos algoritmusok-irányjátékok a tanteremben, a szabadban, helymeghatározások relációk alapján.
Könyvtárhasználati alapismeretek	Könyvespolc berendezése az osztályban. Képeskönyvek, gyermekfolyóiratok válogatása, nézegetése, olvasgatása. Témák megkeresése tartalomjegyzék alapján. Beszélgetés a látottakról, olvasottakról, az átélt élményekről.

4. évfolyam

Témakör

Tartalom

A számítástechnika alapjai

Hétköznapi algoritmusok: algoritmusok megfigyelése a mindennapos cselekvésekben, közlekedés, vásárlás, napirend, hetirend.
A megfigyelt cselekvési sorok képi ábrázolása.
Jelek és kódok: a környezetben való tájékozódás irányai jelekkel, mozgások megadott irányban, lejegyzés.
Az iskolai élet jelei, beszélő képek, piktogramok.
Látogatás a számítástechnikai teremben: felsőbb évfolyamok tanulói tevékenységének megfigyelése a számítógépnél.

Könyvtárhasználati
alapismeretek

Látogatás az iskolai könyvtárban, könyvkeresés a szabad polcon.
Ismerkedés a könyvtári információs feliratokkal, jelekkel.
A könyvtár használata helyben, adott témához könyv, folyóirat keresése, olvasgatás – a betűrendes keresés, beszámolás az olvasottakról.
A könyvtári viselkedés szabályai.

Követelmény

– A mindennapi életben szerzett közvetlen tapasztalatok alapján ismerje fel cselekvésekben, tevékenységekben az azonos elemek azonos sorrendben való megjelenését.
– Ismerje fel a közvetlen környezetében található jelek és kódok üzenettartalmát.
– Érdeklődéssel, örömmel vegyen részt a könyvekkel, folyóiratokkal kapcsolatos különböző tevékenységekben.
– Tudjon a tantárgyakban tanultakhoz kapcsolódóan adott témához nyomtatott könyvtári ismerethordozót keresni.

5. évfolyam

Témakör

Tartalom

A számítástechnika alapjai

A működő számítógép megfigyelése, a használathoz szükséges billentyűk funkciójának tapasztalati megismerése.
Változások megfigyelése, létrehozása.
Egyszerű játékprogramok, készségfejlesztő programok használata.
A számítógép használatának rendje, biztonsági tudnivalók.
Jelek és kódok: kódolás, dekódolás, titkosírás készítése, megfejtése.
Régi korok képi és írásos üzenetei.
Üzenetek osztálytársaknak, barátoknak, szülőknek rajzzal, képpel, írással.

Könyvtárhasználati alapismeretek

A könyvtári kölcsönzés: adott témához keresés szerző és cím alapján.
A kölcsönzés szabályai.

6. évfolyam

Témakör

Tartalom

Számítógépes alapismeretek

Információ képekben – állóképek, mozgóképek.
Számítógépes alkotásokból nyerhető információk tapasztalat útján történő megismerése.
Algoritmus és számítógép: játékos számítógépes környezetben algoritmusok értelmezése. Mozgások létrehozása a képernyőn irányítással, adott útvonal bejárásával.
A billentyűzet és az egér használata, egyszerű rajz és rövid szöveg megjelenítése a képernyőn.

Könyvtárhasználati alapismeretek

Ismerkedés a katalógussal.
Egyéb ismerethordozók használatának lehetősége a könyvtárban.

Követelmény

– Legyen képes néhány lépésből feladatsor algoritmusának összeállítására.
– Tudjon egyszerű, elsősorban rajzos titkosírást készíteni, megfejteni.
– Legyen tájékozott a képi információforrások körében.
– Fokozódjon érdeklődése, aktivitása a számítógéppel végzett tevékenység iránt.
– Legyen képes változások létrehozására a képernyőn.
– Növekvő önállósággal legyen képes az iskolai könyvtár használatára.
– A billentyűzet és az egér használata, egyszerű rajz és rövid szöveg megjelenítése a képernyőn.

TANTERVI MODULOK – HON- ÉS NÉPISMERET

TANTERVI MODULOK – HON- ÉS NÉPISMERET
5–8. évfolyam
Célok

– A hon- és népismeretet megalapozó témakörök és tartalmak szinte valamennyi tantárgy tanítása során évről évre megjelennek. A modul összefogja, rendezi az így mozaikszerűen megszerzett ismereteket és kibővíti mindazokkal a tudáselemekkel, amelyeket a helyi feltételek és a tanulók életkori adottságai, képességei indokolnak és lehetővé tesznek.
– 1–4. évfolyamon a környezetismeret, a magyar nyelv és irodalom, valamint az ének-zene, rajz és kézművesség tantárgy tanítása során találkoznak először a tanulók a ,,ki vagyok én”, ,,hol élek”, ,,milyen közösséghez tartozom” kérdéskörrel. Megismerik lakóhelyüket, szűkebb környezetüket, részt vesznek az ünnepekben, megélik a közös hétköznapokat.
– Az 5. évfolyamtól kezdődően földrajzi és történelmi ismereteket is gyűjtenek egyre táguló körben. A tíz éven felüli gyermekek személyiségfejlődésében igény mutatkozik a közösségi élet mind bonyolultabb formáinak megismerésére, megélésére. Ennek az igénynek a kielégítésére nyújt gyakorlóteret a Hon- és népismeret modul tanítása.

Feladatok

– A modul anyagának feldolgozása szolgálja a tanulók személyiségfejlesztését, az idő- és térbeli orientáció erősítését, a történelmi látásmód színesítését, a haza- és népszeretet kialakítását, a tolerancia- és empátiakészség formálását. Egyben járuljon hozzá a különböző tantárgyak anyagának gyermekközelbe hozásához, a praktikus oldalak erősítéséhez.
– A 7–8. évfolyamon az állampolgári ismeretek modullal kiegészülve segítse a polgári létben való jobb eligazodást, és járuljon hozzá ahhoz, hogy a képzés végén az iskolatípusból kikerülő fiatalok büszkén vállalják magyarságukat és akarjanak tenni hazájuk felemelkedéséért, valamennyi polgártársuk boldogulásáért. Segítsük hozzá tanulóinkat a közösséghez tartozás élményének megéléséhez, ezzel is biztonságérzetet adva a mindennapokban való helytálláshoz.

Óraszámok

	Évfolyamok
	5.	6.	7.	8.
Éves óraszám	18	18	18	18
Témakörök

Témakör	Évfolyamok
Témakör	5.	6.	7.	8.
Hazám, Magyarország	x
Nemzeti jelképeink	x			x
A lakóhely története		x
Nemzeti ünnepeink		x
A családi és vallási ünnepek		x
A lakóhely népessége			x
A lakóhely nevezetességei és népszokásai		x
A magyar nép eredetéről			x
A Himnusz és a Szózat			x
Nemzeti emlékhelyek				x
Akikre büszkék lehetünk				x

Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök

A kíváncsiság, megfigyelés, felfedezés, összehasonlítás, rendszerezés képessége.
Térbeli és időbeli tájékozódás.
Kommunikációs készség.
A szeretet képessége.
Tisztelet és megbecsülés nyújtásának képessége.
Felelősségtudat, felelősségérzet, környezetvédő attitűd. Pozitív érzelmek befogadásának képessége, igényesség. A munka örömének megélése. Együttműködési készség. Ítéletalkotás, döntési képesség, önértékelés.

5. évfolyam

Témakör	Tartalom
Hazám, Magyarország	Az ország térképe. Lakóhelyem. A lakóhely elhelyezése az ország térképén. A lakóhely földrajzi jellemzői. Képek gyűjtése a lakóhelyről. A lakóhely közlekedési viszonyai.
Nemzeti jelképeink	A magyar zászló és címer. A nemzeti jelképek iránti tiszteletadás módja. A jelképek alkalmazásának megfigyelése. A lakóhely emlékművei, emléktáblái, jelentésük életkornak megfelelő értelmezése. A magyar népmesék szépsége. Jellegzetes népi hősök. A magyar nyelv gazdagságának megfigyelése. Zászlónk, címerünk.

Tevékenységek

A jelképek ábrázolása rajzzal és különböző kézműves technikákkal. A lakóhely emlékműveinek, emléktábláinak meglátogatása, jelentésük életkornak megfelelő értelmezése.
A magyar népmesék szépségének megfigyelése. A magyar nyelv gazdagságának megfigyelése, nyelvi játékok.

6. évfolyam

Témakör	Tartalom
A lakóhely története	Nevezetes események és személyek a településen. A település lakossága. A népesség száma, nemzetiségek. A nemzetiségek együttélése, hagyományaik. Népi hagyományok, népdalok, néptánc, népviselet megfigyelése.
Nemzeti ünnepeink	Március 15., augusztus 20., október 23. Az ünnepek tartalmi és formai vonatkozásai. Élményrajzok.
A családi és vallási ünnepek	A családi és vallási ünnepek megtartásának helyi szokásai (népszokások). Karácsonyi és húsvéti ünnepkör. Jellegzetes, az ünnepekhez kapcsolódó ételek és díszítések, versek, dalok, táncok, regélők. A magyar népdalok szépsége, egyedisége. Népdalaink hangulata, zenei és tartalmi jellemzői.

Tevékenységek

Megfigyelés, megbeszélés, könyvtári munka, filmek, videofelvételek megtekintése. Részvétel iskolai és helyi rendezvényeken, megemlékezéseken. Népdalverseny az évfolyamon: ki tud több dalt? Irodalmi-történelmi kapcsolódások keresése ünnepeinkhez. Rövid műsor (egy-két dal és vers) szervezése nemzeti ünnepeink alkalmával. Dramatizálás. Fotók és élménybeszámolók családi ünnepekről. Album készítése történelmi események szereplőiről, ismert helyi kiválóságokról.

7. évfolyam

Témakör	Tartalom
A lakóhely népessége	A lakóhely népességének jellemző mesterségei, foglalkozása. Ipari és mezőgazdasági üzemek.
A lakóhely nevezetességei	A lakóhely nevezetességei, idegenforgalmi látványosságai és népszokásai. A lakosság mindennapjait, életét kiszolgáló intézmények, üzletek, szolgáltatások. Hivatalok, ügyintézés. Ünnepekhez kötődő helyi népszokások: újévi, farsangi, pünkösdi és egyéb ünnepekhez kötődő szokások. Családi ünnepek, események sajátos szokásai a lakóhelyen, lakodalom, keresztelő, temetés, halottak napja, májusfaállítás stb.
A magyar nép eredetéről	A magyar nép eredetéről, történetéről szóló mondák, legendák, irodalmi művek. Ünnepélyek. A néprajzi kutatások eredményei. Múzeumok, nemzeti emlékhelyek.
A Himnusz és a Szózat	A Himnusz és a Szózat. Meghallgatásuk módja. A katonai és polgári tiszteletadás. Nemzeti imádságaink szépségének megéreztetése.

Tevékenységek

A magyar nép eredetéről, történetéről szóló mondák, legendák, irodalmi művek megismerése, dramatizálása. Ünnepélyeken való részvétel. A néprajzi kutatások eredményeit feldolgozó múzeumok, nemzeti emlékhelyek látogatása. A Himnusz és a Szózat gyakorlása.
Megfigyelés, megbeszélés, könyvtári munka. Dramatizálás. Fotók és élménybeszámolók családi ünnepekről. Album készítése történelmi események szereplőiről, ismert helyi kiválóságokról.

8. évfolyam

Témakör	Tartalom
Nemzeti emlékhelyek	Nemzeti emlékhelyek felkeresése minél tágabb körben (Székesfehérvár, Visegrád, Pákozd, Veszprém, Ópusztaszer).
Nemzeti jelképeink	Múzeumlátogatások. A koronázási jelképek és a nemzeti ereklyék megismerése képen vagy a valóságban. A korona, a jogar, az országalma és a királyi palást jelentőségének megbeszélése. A Szent Jobb és Szent László hermája.
Akikre büszkék lehetünk	Akik dicsőséget hoztak lakóhelyünkre. Akikre büszkék lehetünk. Tudósok, művészek, politikusok, sportolók, népművészek, történelmi személyiségek lakóhelyünkön. Nevezetes emberek meglátogatása, történeteik meghallgatása.

Tevékenységek

Megfigyelés, gyűjtőmunka, kiállítások látogatása, ünnepségek tervezése, szervezése. Kirándulások, emlékhelyek látogatása. Interjúk készítése. Szituációs gyakorlatok. Dramatizálás. Használati és dísztárgyak készítése.
Ismeretszerzés folyóiratokból, könyvekből, filmekből, tv- és rádióműsorokból.
A koronázási jelképek és a nemzeti ereklyék megismerése képen vagy a valóságban. A korona, a jogar, az országalma és a királyi palást jelentőségének megbeszélése.
Tudósok, művészek, politikusok, sportolók, népművészek felkeresése lakóhelyünkön. Nevezetes emberek meglátogatása, történeteik meghallgatása. Gyűjtemények, tablók, kiadványok készítése a lakóhely nevezetességeiről.
Játékos idegenvezetés a lakóhelyen.

Követelmény

– A tanuló ismerje meg a lakóhely jellemző földrajzi adottságait és az ezekből adódó lehetőségeket, valamint nehézségeket. Tudjon erről összefüggően beszélni.
– Tudja felsorolni, hogy milyen gazdasági tényezők teszik lehetővé a lakosság megélhetését, becsülje valamennyi munkát.
– Legyen képes tájékoztatást, eligazítást, felvilágosítást adni a lakóhely vonatkozásában.
– Legyen képes ismertetni népszokásokat. Szeresse és vigye tovább a népi hagyományokat a hétköznapok és az ünnepek szokásaiban egyaránt.
– Sorolja fel legfontosabb nemzeti jelképeinket és tisztelje azokat.
– Tudja énekelni a Himnuszt és a Szózatot, nevezze meg a szövegek íróit és a zeneszerzőket. Tudja, hogyan kell tiszteletet adni a Himnusz és a Szózat hallgatásakor.
– Legyen büszke hazája és települése nevezetességeire. Tudatosan óvja, védje azokat.
– Legyen képes a könyvtár- és múzeumlátogatás során önállóan szerzett ismereteit összefoglalni.
– Tudja felsorolni néhány nevezetes ember nevét lakóhelyükön, és ismerje a közösségért végzett munkájukat.
– Alakuljon ki benne a közösséghez tartozás és a hazaszeretet pozitív érzése.

TANTERVI MODULOK – MÉDIAISMERET

TANTERVI MODULOK – MÉDIAISMERET
8. évfolyam
Célok

– A tanórán kívüli ismeretszerzés lehetőségeinek megismerése.
– Az ismerethordozó médiák használatának tanulása.

Feladatok

– Feltárni azokat a lehetőségeket, ahonnan kiegészítő ismereteket tudnak gyűjteni.
– Megismertetni a tanulókkal az ismerethordozó médiákat.
– Kialakítani a tanulókban azt az igényt, hogy válogassanak, szelektáljanak a média műsoraiban.
– Segíteni a tanulókat az információk helyes értelmezésében.

Óraszámok



Éves óraszám	18

Témakör	Tartalom
Művészeti ismeretek	Az álló- és mozgókép mint kifejezési eszköz (fotó, film, televízió). A film kapcsolata a társművészetekkel (irodalom, zene, képzőművészet).
Kommunikációs rendszerek	A tömegtájékoztatás fajtái (sajtó, rádió, televízió, információs és interaktív hálózatok). A műsorfüzet használata. A tömegkommunikációs rendszerekben megjelenő üzenetek: hír, történet, reklám.

Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök

Vizuális, akusztikus érzékelés, figyelem, audiovizualitás. Térbeli-időbeli tájékozódási képesség. Összehasonlítás, következtetés képessége. Emlékezet, figyelem. Asszociáció. A megkülönböztetés képessége. Emocionális és empátiás képességek. Kommunikáció. Szociális képességek: empátia, kapcsolatfelvétel és -tartás.

Követelmény

– A tanuló tudja a tömegkommunikációs eszközöket használni.
– Fejlettségi szintjének megfelelően legyen képes felfogni a tömegkommunikációs eszközök lényegi mondanivalóját, tudjon ehhez viszonyulni.
– Legyen képes egy-egy film – irányítás melletti – elemzésére.
– Ismerjen néhány hazai és külföldi filmművészeti alkotást.
– Fokozódó önállósággal legyen képes az információk értelmezésére, tolmácsolására.

TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK
AZ ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ISKOLÁI SZÁMÁRA

ELŐKÉSZÍTŐ SZAKISKOLA,

SPECIÁLIS SZAKISKOLA

TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK
AZ ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ISKOLÁI SZÁMÁRA
ELŐKÉSZÍTŐ SZAKISKOLA,
SPECIÁLIS SZAKISKOLA
9–10. évfolyam

Tantárgyak	Évfolyamok
Tantárgyak	9.	10.
Magyar nyelv és irodalom	4,0	4,0
Történelem és társadalmi ismeretek	2,0	2,0
Idegen nyelv	2,0	2,0
Matematika	3,0	3,0
Informatika	2,0	2,0
Természetismeret – Biológia, egészségtan	1,0	1,0
Természetismeret – Fizika Természetismeret – Kémia	2,5,0 2,5,0	2,5,0 2,5,0
Földrajz	1,5,0	1,5,0
Pályaorientáció	2,0	0,0
Szakmai előkészítő ismeretek	5,0	0,0
Szakmai alapozó ismeretek	0,0	7,0
Testnevelés és sport	2,0	2,0
Osztályfőnöki	1,0	1,0
Kötött óraszám	28,0	28,0
Szabadon tervezhető	2,0	2,0
Kötelező óraszám	30,0	30,0

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók részére létesített előkészítő szakiskola, speciális szakiskola 9. évfolyamán a pályaorientáció és a szakmai előkészítő ismeretek, 10. évfolyamán a szakmai alapozó ismeretek tartalmát, követelményeit a szakiskolák helyi tanterveikben határozzák meg.
A pályaorientáció célja a tanulók önállóságának fejlesztése, érdeklődésének felkeltése, egyéni képességeik, lehetőségeik alapos feltárása, a szakképzéssel, a foglalkoztatási rendszerrel kapcsolatos információk átadása.
Az előkészítő szakiskolák, a speciális szakiskolák meghatározhatják, hogy kívánnak-e pályaorientációt oktatni. Ha nem építenek be pályaorientációt, akkor az e célra biztosított órakerettel megnövelhető a szabadon tervezhető tanulói foglalkozások helyi óraszáma.
A szakmai előkészítő ismeretek és a szakmai alapozó ismeretek oktatásának keretében több – vagy a feltételek függvényében egy – szakterület általános szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása, készségek, képességek fejlesztése folyik. Az oktatás tartalmát az iskolák helyi pedagógiai programjukban határozzák meg, figyelembe véve az OKJ szakképesítések tartalmát, a fogyatékos fiatalok képzésére adaptált vagy a részükre kidolgozott szakképzési programok tartalmát. Kiemelt figyelmet kell fordítani a 9–10. évfolyamon a differenciált foglalkoztatásra, a szakképző évfolyamokon történő – a tanuló képességeinek, személyiségállapotának függvényében – szakmatanulásra, illetve a munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretek elsajátítására történő felkészítésre.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
9–10. évfolyam
Célok

– A társas–társadalmi együttéléshez szükséges nyelvi képességekre, beállítódásokra, a kulturált nyelvi magatartásra felkészítés.
– Az anyanyelvű írásbeliség normáihoz alkalmazkodó – képességekkel adekvát – szövegalkotás.
– Az ítélőképesség, az erkölcsi és esztétikai érzékenység növelése.
– Eszköztudás kialakítása, az ismeretszerzés kulturális technikáinak megismertetése és használata.
– A nyelvi igényesség fejlesztése.
– Irodalmi kifejezésformák befogadására nevelés.

Feladatok

– Tudatosítsa az irodalom, a művészet önismereti, az önmegértést és önmeghatározást elősegítő lehetőségeit.
– Szintetizálja a korábban megszerzett kommunikációs és tömegkommunikációs ismereteket.
– Fejlessze tovább a tanulók kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási képességét.
– Tegye tudatosabbá a kommunikációs ismereteket, hozza szintre és építse tovább a nyelvi alapkészségeket.
– Gyakoroltassa az igényes és a helyzethez illő szóhasználatot, a mondat- és szövegalkotást.
– Neveljen a mondat- és szövegfonetikai eszközöknek a nem verbális nyelvi elemekkel összehangolt és célszerű használatára.
– Fejlessze tovább a véleményalkotási képességet.
– Neveljen önállóságra, ösztönözze a kreativitást a szövegalkotásban.
– Motiválja az irodalomolvasást és segítse a köznapi élet hivatalos ügyirataiban való eligazodást.

Óraszámok

	Évfolyamok
	9.	10.
Heti óraszám	4	4
Éves óraszám	148	148

Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök

Beszéd, kommunikáció

A véleménynyilvánítás képessége, motivációja, hatása. A kritikai érzék és az önkontroll. A kommunikációs és tömegkommunikációs ismeretek szintézise. Az értelemszerű szelektálás képessége.

Nyelvtani ismeretek, helyesírás

Nyelvhelyesség. A tudatos nyelvhasználat képessége.

Fogalmazási ismeretek, szövegértés, szövegalkotás

Önállóság. Szövegalkotó képesség, kreativitás. Fejlett szövegértő és -alkotó képesség. A választékos nyelvi megfogalmazás, a témához, helyzethez illő műfaj megválasztásának készsége. A szövegátalakítás, szövegformálás képessége. Érzelmek, vélemények kifejezésének képessége.

Irodalomolvasás, tájékozódás az irodalmi kifejezésformákban

Az olvasási képesség, olvasási szokások. Elemző képesség. Önismeret, önbizalom. Együttműködési képesség.

9. évfolyam

Témakör	Tartalom
Kommunikáció Beszédművelés Tömegkommunikáció	Véleménynyilvánítás szélesebb kommunikációs körben. Szövegformálás – szövegátírás, kiegészítés, hangnemváltás. Kiejtési gyakorlatok. Kommunikációs helyzetgyakorlatok. Különböző élethelyzetekből adódó konfliktusok feldolgozása. Az információ értéke (hír, tudósítás, riport, reklám). A helyes magatartás kialakítása.
Nyelvtani ismeretek	Jelentéstani ismeretek bővítése. Szöveg–mondat megkülönböztetése. Mondattani ismeretek bővítése (egyszerű–összetett mondat).
Nyelvhelyességi ismeretek Helyesírás	Állandó szókapcsolatok. Szólások, közmondások. Párbeszéd. Tantárgyi szakkifejezések, szakszavak helyesírása.
Fogalmazási ismeretek, szövegértés, szövegalkotás	Összefüggő szöveg szerkesztése. Szövegelemzés, szövegátalakítás. Jellemzés (cselekménybe ágyazott táj, tárgy, személy bemutatása). Önéletrajz.
Irodalomolvasás, tájékozódás az irodalmi kifejezésformákban	Az irodalom születése. Teremtésmítoszok A Biblia – ,,szövetség, Újszövetség. A magyar hiedelemvilág. Mesék, mondák, legendák. Tegnapjaink, napjaink. Ady Endre élete, kora, versei. József Attila élete, kora, versei. Radnóti Miklós élete, kora, versei. Válogatás napjaink irodalmából. A hétköznapok hősei. Történetek a gyermekkorról. Novellák, regényrészletek a magyar és a világirodalomból.

Tevékenységek

A beszédhelyzet és a felhasznált nyelvi eszközök, megszólítási és kapcsolattartási formák viszonyának tanulmányozása, a helyzetnek megfelelő eszközök alkalmazásának gyakorlása.
Szókincsgyakorlatok, szólások, közmondások gyűjtése, megfelelő alkalmazása. Mondatok átalakítása bővítéssel, szűkítéssel.
Szószerkezetek gyűjtése irodalmi és ismeretterjesztő szövegekből. Szövegformálási gyakorlatok: szövegátírás, kiegészítés, hangnemváltás, szövegtömörítés, -bővítés.
Epikai és verses művek hangsúlyos, kifejező bemutatása, feldolgozása felkészülés után.
Verstani ismeretek szélesítése. A regény fogalmának bővítése.
Vizsgálódás a könyvtárban. A korosztálynak szánt sajtótermékek használata a tárgyalt irodalmi művekkel kapcsolatban.
A nyelvi rendszerről szerzett ismeretek rendszerezése.
Érzelmek, magatartások, jellemek, kapcsolatok indítékok bemutatása, elemzése a jellemzés műfajában. Példagyűjtés irodalmi művekben a korokhoz kötődő témákra, problémákra. Olvasónapló összeállítása házi olvasmányról.

Követelmény

– Tartsa be a kommunikációs szabályokat. Igazodjon el a hétköznapi kommunikációs helyzetekben.
– Tudjon véleményt mondani, egyszerű, áttekinthető témákban érvelni, cáfolni, meggyőzni, bizonyítani szabatos nyelvhasználattal.
– Alkalmazza a tanult alapvető szövegtechnikai ismereteket önálló szövegalkotásban is.
– Tartsa be a begyakorolt helyesírási szabályokat.
– Legyen képes bemutatni/felolvasni áttekintés után egyszerűbb stílusú, egy-másfél oldal terjedelmű prózai vagy verses művet kifejező hangsúlyozással.
– Rendelkezzen jártassággal gondolatainak szóbeli és írásbeli értelmes közlésében.
– Igazodjon el ismert lexikonokban, szótárakban.
– Legyen képes irodalmi mű személyes véleményt is tükröző, logikus felépítésű, összefüggő, legalább 7–8 mondatból álló ismertetésére.
– Alkalmazza a szövegszerkesztésről tanult ismereteket vázlatkészítéskor, fogalmazás, olvasónapló vezetése során.
– Kapcsolódjon be egy-egy irodalmi mű részletének dramatizált feldolgozásába, bemutatásába.

10. évfolyam

Témakör	Tartalom
Kommunikáció Beszédművelés Tömegkommunikáció	A magán és a kisközösségi kommunikáció tényezői és funkciói. Kulturált vita. Nyelvi konfliktusok. Írásbeli és szóbeli közlésmód. Különböző tömegkommunikációs műfajok szerkesztése: hír, tudósítás, interjú, riport, hirdetés.
Nyelvtani ismeretek Nyelvhelyességi ismeretek	A magyar nyelv rendszere, elemei. A szövegtani ismeretek analizálása-szintetizálása. A legfontosabb szövegtípusok. Mondattani, szótani, fonetikai ismeretek rendszerezése.
Helyesírás	A nyelvi rendszer helyesírási szabályainak alkalmazása tollbamondás utáni íráskor, szövegalkotáskor. A magyar helyesírás alapelvei szerinti írásmód. A helyesírási szótár használata.
Fogalmazási ismeretek, szövegértés, szövegalkotás	Az eddig tanult fogalmazási műfajok áttekintése, rendszerezése (elbeszélés, leírás, levél, hivatalos levél, jellemzés, életrajz, önéletrajz). Postai nyomtatványok és személyi adatlapok kitöltése, kérvények írása. Különböző műfajú irodalmi szövegek értelmező olvasása. Szövegelemzés. Véleménykifejtés, beszámoló.
Irodalomolvasás, tájékozódás az irodalmi kifejezésformákban	A tanult irodalmi műfajok rendszerezése példákkal. Népköltészet. Népmese, népdal, népmonda, népballada. Műköltészet alkotásának részlete. Monda, ballada, regény, novella, vers.
Megyei hírességek	A megyéhez kapcsolódó írók, költők munkássága, egy-egy alkotásának részlete.
Válogatás a XX. század irodalmából	Válogatás a mai magyar irodalomból. (pl. Weöres Sándor, Nagy László, Sütő András.) Ismerkedés a világirodalommal. Antoine de Saint-Exupéry: A kisherceg

Tevékenységek

Közéleti kommunikációs helyzetek elemzése, szóbeli és írásbeli kommunikációs műfajok gyakorlása. Különböző tömegkommunikációs műfajok (hír, tudósítás, interjú, hirdetés) megkülönböztetése, azonosítása. Napi információk közötti szelektálás.
Nyelvi ismeretek rendszerezése, fogalmi jellemzők alkalmazása a szógyűjtésben, a szövegalkotásban. A nyelvi rendszer helyesírási szabályainak alkalmazása gyűjtőmunkában.
Kulturált vitakészség gyakorlása különböző kommunikációs szinteken. Szövegalkotások, beszámolók, vélemények élményről, irodalmi műről. A tanult műfajok jellemzőinek rendszerezése, példák gyűjtése.
Önéletrajz készítése, hivatalos nyomtatványok, űrlapok kitöltése (csekk, meghatalmazás, bejelentőlap).
Szemelvények bemutatása, feldolgozása.

Követelmény

– Legyen képes tájékozódni tömegkommunikációs eszközök segítségével a napi eseményekről.
– Kulturáltan, illő nyelvi eszközöket alkalmazva viselkedjen kommunikációs helyzetekben.
– Ismerje a magyar nyelv tanult rendszerét és biztonságosan igazodjon el benne.
– Alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat.
– Tudjon szöveget alkotni – írásban és szóban – különböző műfajokban.
– Legyen képes formanyomtatványok önálló kitöltésére, önéletrajz megírására, magán- és hivatalos levelek írására.
– Tudjon folyamatosan hangosan olvasni, majd az olvasottakról tömörítve, a lényeget kiemelve beszámolni.
– Ismerjen néhány művet a magyar irodalom legjelentősebb alkotóitól. Legyen képes gondolatok megfogalmazására a tanult művek jelentéséről, azok hatásának irodalmi eszközeiről.
– Ismerje fel az irodalmi művekben rejlő erkölcsi és esztétikai, nyelvi értékeket, értékviszonyulásokat, a hazához, személyekhez fűződő érzéseket.

TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALMI ISMERETEK

TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALMI ISMERETEK
9–10. évfolyam
Célok

A tantárgy általános célkitűzése – az 5–8. évfolyamon megszerzett ismeretekre, kialakult készségekre, képességekre támaszkodva – a történelmi, nemzeti azonosságtudat erősítése, a humán értékek globális érvényesítése a személyiség fejlesztésében.

Feladatok

A múltbéli történésekből nemzeti sorsfordulóink felelevenítő áttekintése egyrészt a fenti célkitűzés megvalósítását segítő feladat. Másrészt biztosítja azt – a jelentörténet feldolgozásához nélkülözhetetlen – szemléleti megerősítést miszerint a megelőző korok, társadalmak történéseiből következő változások, azok továbbvitele a történelmi hagyományok megbecsülése mellett minden nemzedéknek feladata. Ennek tudatosodása segíti a jelen ellentmondásos folyamataiban való eligazodást is. A fentiek szellemében a 9–10. évfolyamon tanított jelenismeret–állampolgári ismeretek készítse fel a tanulókat a demokratikus közéletben való tudatos részvételre, segítse hozzá őket ahhoz, hogy elfogadják a jogilag szabályozott demokratikus viszonyok alapelveit és értékeit.

Óraszámok

	Évfolyamok
	9.	10.
Heti óraszám	2	2
Éves óraszám	74	74
Témakörök

Témakör	Évfolyamok
Témakör	9.	10.
Társadalmi ismeretek:
Hazánk Európában és a nagyvilágban	x
A globalizálódó világ	x
Állampolgári ismeretek
Hazánk, a Magyar Köztársaság	x
A kormányzati rendszer		x
Az állam feladatai		x
Gazdasági ismeretek		x
Történelem:
A nemzeti múlt kiemelkedő eseményei, sorsfordulók		x

Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök

Megfigyelő, elemző képesség. Problémamegoldó, kritikai gondolkodás. Ítéletalkotás. Tolerancia, elfogadás, beleérző képesség. Szóbeli és írásbeli kifejező képesség. Értékazonosulás, értékválasztás. Elvonatkoztatás, általánosítás, következtetés. A cselekvéses, fogalomalkotó, analógiás, valamint problémamegoldó gondolkodás. Elvont téri tájékozódó képesség.
A szociális érzékenység, az együttműködés, a tolerancia megnyilvánulásai a magatartásban. Az ismeretek gyakorlati alkalmazásának képessége. Tájékozódási képesség helyi és országos társadalmi, közéleti szinten. A reális társadalmi elvárások kezelésének képessége. Életvezetési képesség. Az egyéni energiák aktivizálása.
Felelősségérzet a közvetlen környezet és a jövő iránt. Állampolgári felelősség.

9. évfolyam

Témakör	Tartalom
A nemzeti múlt kiemelkedő eseményei, sorsfordulói	A honfoglalás és letelepedés. Az államalapítás. A keresztény királyság, törvények az Árpád-korban. A középkori magyar királyság virágkora, társadalmi, gazdasági viszonyok az Anjouk idején. Az önálló magyar királyság hanyatlása és bukása, a függetlenségi harcok. Magyarország a Habsburg Birodalomban: gazdasági, társadalmi, népességi változások. A polgárosodás folyamata, a reformkori magyar társadalom. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hatása a gazdaságra, a társadalom fejlődésére. A gazdasági, társadalmi és kulturális modernizáció a századfordulón. A világháborúk gazdasági és társadalmi hatásai. A demokráciák és diktatúrák hatásai a magyar társadalomra. (Az USA és az európai demokráciák.) A sztálini diktatúra, a pártállam gazdaság- és kultúrpolitikája, az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-korszak problémái. A rendszerváltás, a demokratikus viszonyok.
Hazánk Európában és a nagyvilágban	Hazánk az európai tájak rendszerében. Közép-Európai elhelyezkedés. Hazánk kapcsolata a szomszédos országokkal. A határon túl élő magyarság. Magyar állampolgárok külföldön. Útlevél, vízum, nagykövetség.
A globalizálódó világ	A kettészakadt világ, népességrobbanás, világélelmezési válság – a globalizáció problémái. Az ENSZ tevékenysége. Az európai biztonsági rendszer és intézményei. Az Európai Unió, az egységes pénznem, az euró.
Hazánk, a Magyar Köztársaság	A demokratikus állam. Az alkotmány mint alaptörvény. A választási rendszer, a képviseleti demokrácia szervei: az országgyűlés, a helyi önkormányzat képviselőinek választása. Személyes részvétel lehetőségei a törvényhozásban: népszavazás, népi kezdeményezés. Állampolgárság: állampolgári jogok és kötelességek. Az élethez, az emberi méltósághoz, a személyes szabadsághoz való jog mint alapjogok. A gyermekek jogai. Gazdasági, szociális és kulturális jogok.

Tevékenységek

Újságok, televíziós, rádiós hírek hallgatása, olvasása, ismeretszerzés a kapott információkból, beszámoló.
Vázlat, ábra, rajz készítése tanári segítséggel.
Statisztikai adatok gyűjtése, felhasználása, elemzés, következtetések levonása.
Saját élményből gyakorlati tapasztalatszerzés.
Történetek, események elbeszélése.
Történelmi események okainak és következményeinek elemzése.

Követelmény

Társadalmi ismeretek:
– Legyenek elemi ismeretei a világot érintő nagy problémakörökről.
– Ismerje a külföldre utazás gyakorlati tudnivalóit.
– Tudjon egyszerű példákat mondani a demokratikus társadalmi részvétel tanult színtereiről.
– Értse, hogy az emberek az eseményeket, a változásokat különbözőképen is érzékelhetik, értékelhetik.
– Legyen képes néhány mondatban véleménye mellett érvelni, mások érvelését figyelembe venni.
– Tudjon ismereteket meríteni különböző forrásokból.
– Tudjon egyszerű és képes információból származó ismeretet értelmezni, abból következtetéseket levonni.
Történelem
– A tanult történelmi események kapcsán tudja megkülönböztetni a tényeket és az ehhez kapcsolódó véleményeket.
– Tudja egyszerű példával bemutatni a folyamatosság és a változások szerepét a társadalmi-történelmi folyamatokban.
– Tudjon egyszerű példát mondani az értékek őrzésére, a fejlődésre.
– Legyen képes konkrét események kapcsán a jelen és a múlt megkülönböztetésére.
– Használjon kronológiai táblázatokat.

10. évfolyam

Témakör	Tartalom
A kormányzati rendszer	Az országgyűlés, a törvényhozás. Kormány- és ellenzéki pártok. Miniszterelnök, minisztériumok, helyi önkormányzatok, végrehajtás, ellenőrzés.
Az állam feladatai	A belső rend védelme. A rendőrség. A bűnüldözés, a közrend és a biztonság védelme. Közlekedésrendészet, rendészeti szervek, a polgárőrség. A honvédelem. Külpolitikai, diplomáciai feladatok. Az igazságszolgáltatás. A bíróságok. Polgári és büntetőeljárások. Az ügyészségek. A védelemhez és az ártatlansághoz való jog. Művelődésügy, a műveltség társadalmi szerepe. A közoktatás. Az iskolán kívüli művelődés. Az egészségügyi ellátás, a társadalombiztosítás, a szociálpolitika.
Gazdasági ismeretek	A háztartás. Családi munkamegosztás, családi szükségletek, a családi költségvetés. Megtakarítási lehetőségek. A vállalkozás. Fajtái, az alapítás feltételei. A sikeres vállalkozás kritériumai: nyereség, társadalmi hasznosság. A munka világa. A munkaviszony létesítésének szabályai. A munkaszerződés. Munkanélküliség, munkaügyi szervezetek. Érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezetek. A nemzetgazdaság. Termelés, fogyasztás, felhalmozás. A gazdaság főbb sarokpontjai egy-egy egyszerű példán keresztül: gazdasági növekedés, foglalkoztatottság, infláció, költségvetés, fizetési mérleg. Állami bevételek, az állami adók. A külgazdaság. Külkereskedelem, nemzetközi gazdasági szervezetek.

Tevékenységek

Látogatás a helyi közigazgatási és szolgáltató intézményekben (polgármesteri hivatal, bíróság, családsegítő központ, utazási iroda).
A helyi közélet eseményeinek követése.
Újságok, televíziós, rádiós hírek hallgatása, olvasása, ismeretfeldolgozás a kapott információkból, beszámolók.
Szituációs játékok (ügyintézés, tárgyalás, vita, sajtókonferencia, riportkészítés, tudósítás).
Vázlat, ábra, rajz készítése tanári segítséggel.
Kérdőívek, kérvények kitöltése.
Naplóvezetés.
Részvétel osztály- vagy iskolai újság írásában. Hirdetések fogalmazása.
Statisztikai adatok gyűjtése, felhasználása, elemzés, következtetések levonása.
Saját élményből gyakorlati tapasztalatszerzés.

Követelmény

Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek:
– Tudja megnevezni Magyarország államformáját, állam- és kormányfőjét, legyen képes felsorolni néhány minisztert és néhány párt elnökét.
– Tudja, mit jelent a hatalommegosztás, tudjon példákat mondani a törvényhozás, a végrehajtás, az ellenőrzés megvalósulásának színtereiről.
– Ismerje az igazságszolgáltatás szerveit. Legyen tisztában az alkotmánybíróság szerepével.
– Ismerje az alapvető állampolgári jogokat és kötelességeket.
– Legyenek konkrét ismeretei a közrend, a haza védelméről.
– Ismerje a honvédelemben rá váró kötelezettségeket, a sorozás gyakorlati tudnivalóit.
– Tudjon családi költségvetést készíteni.
– Tudjon példákat mondani a különböző vállalkozási formákról.
– Ismerje a munkába állás, a munkavállalás szabályait.
– Ismerje a munkanélküliség esetén szükséges teendőket.
– Ismerje az alapvető gazdasági ágazatokat (mezőgazdaság, ipar, kereskedelem, szolgáltatás), értse a termelés és az életszínvonal közötti összefüggéseket.
– Ismerje az adófajtákat, tudja, hogy a szerzett jövedelem után adózni kell.
– Ismerje a munka világával kapcsolatos helyi intézményeket, tudja, hol lehet segítséget kérni.
– Állampolgári ismeretei tükröződjenek a magatartásában.

IDEGEN NYELV

IDEGEN NYELV
9–10. évfolyam
Célok

– Felfedeztetni a tanulókkal, hogy a világon számos különböző nyelven kommunikálnak az emberek. Egy-egy ember több nyelven is képes lehet magát megértetni. A nemzetek, népek közti barátságot, békés együttélést legjobban azzal lehet biztosítani, ha értjük egymás nyelvét.
– A képzési időszak végére képessé kell tenni a tanulókat arra, hogy az adott idegen nyelven megközelítőleg helyes hanglejtéssel és ritmusban tudjanak egyszerű információkat kérni és adni.

Feladatok

– Segíteni a sérült ember személyiségfejlődését, sikeres társadalmi rehabilitációját azzal is, hogy elemi szinten képes lesz megérteni idegen nyelvű közléseket, iránymutatásokat, feliratokat.
– Felkelteni a tanulók érdeklődését más népek élete és kultúrája, ezzel együtt a különböző idegen nyelvek iránt.
– Igényt ébreszteni arra, hogy családtagjaihoz, ismerőseihez hasonlóan ő is próbálkozzon idegen nyelv tanulásával.
– Kialakítani a gyermekekben annak szándékát, hogy idegen nyelven megszólaljanak, kommunikáljanak.
– Sikerélmények nyújtásával folyamatos ösztönzést adni a rendszeres nyelvtanuláshoz.
– Rávezetni a tanulókat arra, hogy nyelvtudásukat a szavak, kifejezések gyűjtésével, a gyakori ismétléssel sikeresen bővíthetik.

Óraszámok

	Évfolyamok
	9.	10.
Heti óraszám	2	2
Éves óraszám	74	74

Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök

Motivációs készség. Figyelem és emlékezet. Analógia. Gyakorlati nyelvi készségek: a beszédértési képesség és a beszédkészség. A kommunikációs szándékok kifejezésre juttatásának képessége elemi szinten. A memorizálás képessége. Képesség az adott nyelven írott szöveg felismerésére.

9–10. évfolyam

Témakör

Tartalom

Beszédszándék

Az idegen nyelven való megszólalással kapcsolatos gátlások oldása.
Az idegen nyelv ismerete hozzásegít a világ jobb megismeréséhez.
Jó ismerősöket, barátokat lehet szerezni, ha meg tudjuk értetni magunkat.
A nyelvórák erősítsék meg: az a fontos, hogy a tanuló megszólaljon, és nem az, hogy hibátlan mondatokat alkosson.
Ösztönzés idegen nyelvű zenei és egyéb, korban a tanulókhoz illő műsorok meghallgatására, megnézésére.

Beszédértés – beszédkészség

A tanár egyszerű utasításainak megértése. Biztatás, tiltás, kérés.
Kapcsolatfelvétel: napszaknak megfelelő köszönés, bemutatkozás.
Kérés, megköszönés társadalmilag elfogadott formái.
Néhány alapvető információ önmagunkról: név, életkor, osztály, nem, lakcím.
Hazánk, városunk neve.
Ünnepek: ünnepnapok neve.
A család tagjai, foglalkozások.
Testrészek.
Az időjárás, az évszakok, hónapok, napok, napszakok.
Környezetünk növényei, állatai.
Információk kérése: útirány, járművek, jegyváltás. A pontos idő utáni érdeklődés.
Betegség jelzése, segítség kérése: orvos, kórház, gyógyszertár, posta, rendőrség utáni érdeklődés.
Mindennapi tevékenységek.
Tisztálkodás, takarítás, öltözködés–ruhaneműk.
Főzés, terítés, ételek nevei.
Bevásárlás, üzlettípusok neve.
Mindennapi cselekvések nevei.
Számok, színek, formák.
Tanult témakörökben a szókincs folyamatos gyarapítása.
Tő- és egyszerű bővített mondatok alkotása.
Jelölések, gyakori feliratok felismerése, megértése: kijárat, bejárat, szabad–tilos, indulás–érkezés, pályaudvar, élelmiszerbolt, áruház, WC, Rendőrség, posta. Megállóhely, parkolóhely.
Néhány mondóka, dal, vers.

Tevékenységek

Megfigyelés, utánzás, memorizálás. Játékos szituációs gyakorlatok. Páros és csoportos gyakorlás. Dal- és verstanulás. Olyan kifejezések, beszédfordulatok, konvenciók megtanulása, amelyek viszonylag gyorsan eljuttatják a tanulókat az idegen nyelvi környezetben való elemi szintű tájékozódáshoz. A mindennapi két- vagy többszereplős beszélgetések szervezése (jobb képességű tanulók esetében). Idegen nyelvű feliratok, utasítások, információk felismertetése.
Képes gyermek- és ifjúsági folyóiratok nézegetése. A beszédértés gyakorlása: idegen nyelvű televíziós csatorna műsorának nézése, hallgatása, a felismert, megértett szavak kiemelése.

Követelmény

– Legyen kedve, szándéka az idegen kultúra, nyelv megismerésére.
– Érdeklődjön az idegen nyelvi közlések, feliratok jelentése iránt.
– Értse a tanár gyakran használt utasításait, kéréseit.
– Tudjon udvarias formában köszönni, megköszönni, kérni.
– A lehetséges mértékben bővüljön a tanuló önmagával és környezetével kapcsolatos szókincse.
– Legyen képes a tanult témakörökben szavakkal, tőmondatokkal információkat adni, segítséget kérni. Legyen képes információt és segítséget kérni szükség esetén egyszerű szavak, tőmondatok alkalmazásával.
– Ismerje fel a leggyakoribb idegen nyelvű feliratokat, jelzéseket.
– Néhány mondóka, dal, vers ismerete és elmondása a tanult idegen nyelven.

MATEMATIKA

MATEMATIKA
9–10. évfolyam
Célok

– Alkalmazásképes matematikai műveltség kialakítása.
– A mindennapi életvezetésben biztonságot jelentő matematikai ismeretek nyújtása.
– Matematikai felkészítés szakképzési tanulmányok folytatására.

Feladatok

– A már kialakult ismeretek, képességek folyamatos megerősítése.
– A megértésen alapuló gondolkodás fejlesztése.
– A problémamegoldás fejlesztése.
– A problémahelyzetekhez önbizalommal való közelítés erősítése.

Óraszámok

	Évfolyamok
	9.	10.
Heti óraszám	3	3
Éves óraszám	111	111

Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök

Az önálló életvezetéshez kapcsolódó gyakorlati tevékenységek.
A megfigyelőképesség, a tudatos, tartós figyelem, a rövid és a hosszú távú emlékezet.
A matematikai összefüggések.
A relációszókincs, a matematikai nyelv alkalmazása.
A szövegértő képesség, a matematikai adatkezelés.
A problémamegoldó képesség.
A vitakészség, az érvelés, a cáfolás, a bizonyítás.
A becslő, elemző, ellenőrző-önellenőrzési, az értékelő képesség.
A gondolkodási műveletek: csoportosítás, az osztályozás, a konkretizálás, analógia, az elvonatkoztatás, az általánosítás, a kritikai gondolkodáshoz a következtetés, az ítéletalkotás.

9. évfolyam

Témakör	Tartalom
Gondolkodási műveletek alapozása	Elemek elhelyezése adott halmazokba. Közös elemeket tartalmazó elemek uniója. A logikai ,,és”, ,,vagy” alkalmazása. A ,,minden”, ,,van olyan”, ,,van, amelyik nem”, ,,egy sem” használata.
Számtan, algebra Számfogalom, számköri ismeretek	Természetes számfogalom, mennyiségfogalom elmélyítése Racionális számfogalom bővítése. Közönséges törtek, tizedes törtek. Átváltások, egyszerűsítés, bővítés, összehasonlítás, rendezés. Negatív számok a mindennapi életben.
Műveletek	Műveletek természetes számokkal, tanult műveletek gyakorlása. Arányosság, következtetések, egyenes és fordított arányosság. Műveletek racionális számokkal. Közönséges és tizedes törtekkel végzendő műveletek gyakorlása a mindennapi élethez kapcsolódó gyakorlatban. Tizedes törtek osztása két- és háromjegyű osztóval. Tizedes tört osztása tizedes törttel. A százalék fogalma. A százalékérték kiszámítása.
Szöveges feladatok	Egyszerű, összetett, fordított szövegezésű feladatok a tanult alapműveletek alkalmazásával a mindennapi gyakorlathoz kapcsolódóan. Szöveges feladatok készítése.
Geometria, mérések
Geometriai alakzatok, tulajdonságaik	Testek, síkidomok tanult tulajdonságok alapján történő rendszerezése, tulajdonságok elmélyítése. Speciális négyszögek rendszerezése halmazábra segítségével, részhalmazok közötti kapcsolat bemutatása. Venn-diagramok. A kör és alkotórészei. Az átmérő és a sugár kapcsolata.
Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások	Kör kerületének, területének mérése tapasztalati úton. Kocka és téglatest térfogatának mérése, kiszámítása következtetéssel, majd mért adatok alapján. Hosszúság, terület, térfogat mértékegységeinek összehasonlítása, összefüggések megállapítása.
Szerkesztések	Tanult szerkesztések gyakorlása. Helyiségek méretarányos alaprajza – adott és mért adatok alapján. Testek nézeteinek lerajzolása.
Összefüggések, függvények, sorozatok	Összefüggések felismerése a matematika valamennyi területéről. Függvények megadása ellenpárokkal, táblázattal, nyíllal, szabállyal. Egyenes arányosság ábrázolása derékszögű koordinátarendszerben.
Valószínűség, kombinatorika, statisztika	Kísérleti játékokban események összehasonlítása – melyik a valószínűbb. Táblázatkészítés, ábrázolás grafikonon. Az átlag kiszámítása.

Követelmény

– Legyen képes két halmaz metszetének és uniójának képzésére.
– Tudja felsorolni a metszet és az unió elemeit.
– Legyen jártas az adott halmazra vonatkozó állítások igazságának eldöntésében.
– Tudjon állításokat tagadni, ismerje a tagadás logikai tartalmát.
– A logikai ,,és”, ,,vagy”, ,,minden”, ,,van olyan”, ,,van, amelyik nem”, ,,egy sem” kifejezések pontos és differenciált használata.
– Biztos számfogalom a racionális számkörben.
– Pontos és gyors számolás, a zsebszámológép használata.
– A négy alapművelet biztonságos használata matematikai probléma megoldásában.
– Szabály alapján tudjon táblázatot kitölteni.
– Összefüggések biztos felismerése számok, mennyiségek, mértékegységek, geometriai alakzatok között.
– Jártasság sorozatok folytatásában adott és felismert szabály alapján mindkét irányban.
– Egyenes arányosság ábrázolása.
– Testek és síkidomok alkotórészeinek ismerete.
– Jártasság a tanult geometriai számításokban és szerkesztésekben.
– Arányos alaprajz készítése.
– Tudja megkülönböztetni a ,,biztos”, a ,,lehetséges, de nem biztos”, a ,,lehetetlen” eseményeket.
– Konkrét kísérletek kimenetelének valószínűségi eldöntése.
– Adatokból átlagszámítás (tanulmányi átlag).

10. évfolyam

Témakör	Tartalom
Gondolkodási műveletek alapozása	Halmazok kapcsolatának az összes estre vonatkozó használata (nincs közös elemük, van közös elemük, de egyik halmaz sem része a másiknak, illetve egyik halmaz része a másiknak). Fogalmak értelmezése, rendszerezése.
Számtan, algebra
Számfogalom, számköri ismeretek	Természetes és racionális számok csoportosítása, összehasonlítása, rendezése. Összeg-, különbség-, szorzatalakok.
Műveletek	Kerek számok összeadása, kivonása, egyjegyű szorzóval szorzás, egyjegyű osztóval osztás szóban. Írásban: a 0-val való számolás eseteinek gyakorlása. Közönséges törtek összeadása, kivonása, szorzása, osztása egész számmal, közönséges törttel. Tizedes törtek összeadása, kivonása, szorzása egész számmal és tizedes törttel, osztás egész számmal. Százalékszámítás: kamat-, adószámítás. Fizetések, vásárlások részletre.
Szöveges feladatok	Egyszerű, összetett, fordított szövegezésű feladatok természetes és racionális számokkal a mindennapi gyakorlathoz kapcsolódóan.
Geometria, mérések
Geometriai alakzatok, tulajdonságaik	Geometriai alakzatok (vonalak, síkidomok, testek) csoportosítása tanult tulajdonságok alapján.
Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások	Mértékegységek ismétlése, összefüggések elmélyítése. Szakmaorientált feladatvégzések.
Szerkesztések	Tanult szerkesztések gyakorlása.
Összefüggések, függvények, sorozatok	Összefüggések műveletek, mértékek, helyi értékek között. Állandó és változó különbségű sorozatok, hányados sorozatok, egész és tört számokkal. Táblázat adatai közötti összefüggés felismerése, leírása. Függvények jellemzése grafikonok alapján.
Valószínűség, kombinatorika, statisztika	Mindennapi élethelyzetekhez kötődő statisztikai adatok elrendezése, grafikon készítése (szakmaorientáció).

Követelmény

– Ismerje és alkalmazza a halmazok összefüggéseit.
– Alkalmazza a logikai kifejezéseket.
– Ismeretének alkalmazása gyakorlati példákban (szakmaorientáció).
– Sorozatok folytatása felismert szabály alapján egész és tört számokkal.
– Adott szabály alapján táblázat kitöltése, ábrázolása derékszögű koordinátarendszerben.
– Függvények jellemzése grafikon alapján.
– Geometriai alapismeretek, a tanult mérési és számítási eljárások alkalmazása gyakorlati példákban.
– Pontos, tiszta szerkesztés.
– Valószínűségi játékok, kísérletek kapcsán események összegyűjtése, rendezése, táblázat készítése, valószínűségi esemény becslése.
– A gyakoriság és a relatív gyakoriság fogalmának ismerete.

INFORMATIKA

INFORMATIKA
9–10. évfolyam
Célok

– A tantárgy tanításának célja, hogy az információs kultúra alapjainak tevékenységcentrikus, gyakorlatorientált megismerésével hozzásegítse a tanulókat a munkájukhoz, az életvitelük alakításához szükséges információk korszerű, gyors megszerzéséhez, feldolgozásához és alkalmazásához.

Feladatok

– A számítógép-kezelés alapjainak megismertetése.
– A modern informatikai eszközök és információhordozók használatának elsajátítása, alkalmazása.
– Egyszerű adatbázisok kezelésének elsajátítása.
– A hétköznapi életben előforduló tevékenységekben az algoritmusok felfedeztetésén keresztül az algoritmus-tervezés és -megvalósítás elsajátítása.
– A könyvtárhasználat megtanítása, a könyvtárhasználói magatartás kialakítása.
– A személyi számítógép és a könyvtári munka alkalmazása a tanulásban, az önművelésben.

Óraszámok

	Évfolyamok
	9.	10.
Heti óraszám	2	2
Éves óraszám	74	74
Témakörök

Témakör	Évfolyamok
Témakör	9.	10.
Algoritmusok	x
Dokumentumkészítés	x	x
Adatkezelés	x
Táblázatkezelés	x
Számítógéppel segített problémamegoldás	x
Számítógépes hálózat		x
Általános könyvtárhasználati ismeretek	x	x
Dokumentumismeret	x	x

9. évfolyam

Témakör	Tartalom
Számítástechnika Algoritmusok	Algoritmus kódolása programnyelvre, utasítások gyakorlása, programfuttatás, hiba, hibaüzenet, hibajavítás.
Dokumentumkészítés	Ismerkedés alapvető dokumentumformákkal, szoftverrekkel. Ikonok használata, egyszerű szöveg- és rajzkészítés.
Adatkezelés	Az iskolai élet adatai: saját gyűjtésű adatok számítógépes adatállományának elkészítése. Az adatkezelés etikai szabályai.
Táblázatkezelés	Kész táblázat gépbe vitele. Adatmódosítás a táblázatban.
Könyvtárhasználati ismeretek Dokumentumismeret Általános könyvtárhasználati ismeretek	Ismerkedés a könyvtári nyilvántartás számítógépes adatbázisaival. Keresés kijelölt feladatra, dokumentum választása adott tantárgyi feladathoz. Különböző könyvtártípusok: iskolai, szak- és közkönyvtárak. Az önálló könyvtári ismeretszerzés főbb lépései.

Követelmény

Legyen képes rövid programokat önállóan futtatni, elakadásnál konkrét segítséget kérni.
Értékelje a szövegszerkesztő program előnyeit.
Legyen képes néhány soros dokumentum beírására, egyszerű rajz készítésére.
Legyen képes rákérdezni az adatbázis megfelelő adataira.
Tudjon egyszerű adatokkal adatállományt létrehozni.
Ismerjen fel a táblázatban elhelyezett adatokat.
Ismerje az adatkezelés etikai szabályait.
Biztosan tájékozódjon az iskolai, a lakóhelyi könyvtárban, ismerje állományait, használja egyéb szolgáltatásait.

10. évfolyam

Témakör	Tartalom
Számítástechnika Számítógéppel segített problémamegoldás	Paraméterek változtatása, a programmódosítás lépései, hatása: matematikához, fizikához kapcsolódó paraméterek közötti kapcsolatok.
Számítógépes hálózat	A számítógépes hálózat funkciója, információszerzés egyszerű keresőprogrammal.
Dokumentumkészítés	Az osztály életével kapcsolatos dokumentumok létrehozása, nyers szöveg formázása: önéletrajz, rövid hivatalos levél elkészítése, nyomtatása.
Könyvtárhasználati ismeretek Általános könyvtári ismeretek Dokumentumismeret	Az eddig megszerzett könyvtári ismeretek rendszerezése az aktuális érdeklődéshez igazodva. Könyvtári adatbázis használata.

Tevékenységek

Dokumentumválasztás.
Bibliográfia készítése.
Saját mágneslemez készítése.
Adatgyűjtés – játék az adatokkal, csoportosítás, rendezés, összehasonlítás, elemzés.
Szakkatalógus böngészése.
Információs játékok.
,,Szörfözés” a hálózaton.
Saját hivatalos irat (pl. önéletrajz, pályázat) készítése.

Követelmény

– Alakuljon ki jártasság a problémamegoldásban, a tapasztalaton alapuló vizsgálatok végzésében.
– Érzékelje a paraméterek módosító hatásait, megfigyeléseit legyen képes megfogalmazni.
– Tudjon a számítógépes hálózatból információt lekérni, rövid elektronikus üzenetet küldeni.
– Ismerje a hálózati viselkedés szabályait.
– Tudjon néhány soros dokumentumot beírni a számítógépbe, és tegyen lépéseket a szerkesztőműveletek megismerésére.
– Érzékelje a szerkesztőprogramok gyakorlati hasznosságát.
– Ismerje és tudja használni az iskolai és a lakóhelyi könyvtárat.
– Tudja segítséggel kiválasztani feladatmegoldásához, az érdeklődéséhez megfelelő információhordozót.
– A szerzett információkat tanulmányaiban, önművelésében használja fel.

TERMÉSZETISMERET – BIOLÓGIA, EGÉSZSÉGTAN

TERMÉSZETISMERET – BIOLÓGIA, EGÉSZSÉGTAN
9–10. évfolyam
Célok

– Tudományosan megalapozott ismeretek elsajátíttatása az emberi test működéséről és működési rendellenességeiről.
– Az egészséget megóvó életvezetési szabályok szokás szintről a tudatosság szintjére való emelése.
– Annak elfogadtatása, hogy a felnőtté válás során megnyíló lehetőségekkel együtt számos kötelezettség is hárul az egyénre családjuk és környezetük fiatalabb és idősebb tagjaival kapcsolatosan.

Feladatok

– A felnőtt életben való sikeres helytállás megkönnyítése, az egészséget veszélyeztető szokások és az egészség megőrzését segítő lehetőségek gyakorlati megismertetése útján.
– Nyújtson elemi balesetvédelmi és munkaegészségügyi ismereteket.
– Ismertesse meg hazánk egészségügyi hálózatát és társadalombiztosítási rendszerét.
– Ismertesse meg a tanulókat a fontosabb betegjogokkal.
– Tudatosítsa, hogy az egészséges életmód, valamint a kóros elváltozások megelőzése a leggazdaságosabb egészségvédelem.

Óraszámok

	Évfolyamok
	9.	10.
Heti óraszám	1	1
Éves óraszám	37	37
Témakörök

Témakör	Évfolyamok
Témakör	9.	10.
Hormonális szabályozás	x
Immunitás	x
Emberi szexualitás	x
Családtervezés
Környezet-egészségtan, munkaegészségtani ismeretek	x	x
Az egészség megőrzése	x	x
Betegség-baleset		x
Egészségügyi intézmények		x

Fejlesztendő képességek, készségek, attitűdök

Az emberi test és működésének megadott szempontok szerinti megfigyelése, vizsgálata a valóságban és a modellekben, atlaszokban. Az egészséges és kóros működés összehasonlítása, a különbségek megfogalmazása. A helyes egészségügyi szokások gyakorlása.
Felelős döntések meghozása a saját egészség védelme érdekében. Egészséges egyensúly megteremtése a fiatal jogai és környezete iránti kötelességei között. Igény a további ismeretszerzésre. Az információhordozók használatának képessége. Képesség a tudományág tanult szakkifejezéseinek adekvát használatára.
A belátás képessége. Testi-lelki igényesség. Törődés önmagunkkal.

9. évfolyam

Témakör	Tartalom
Hormonális szabályozás	A hormonális szabályozás alapelvei. Hormonhiány vagy túltermelés következtében fellépő leggyakoribb betegségek (pajzsmirigy, hasnyálmirigy, mellékvese legfontosabb hormonjai). A hormonok szerepe az ivari működés szabályozásában.
Immunitás	Az immunitás. Védőoltások. Vércsoportok.
Az emberi szexualitás Családtervezés	Az emberi szexualitás. Párválasztás, felkészülés a családi életre. A fogamzásgátlás módjai. Utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás. A terhesség, terhesgondozás, az embrionális fejlődés. A szülés. A terhességmegszakítás veszélyei. A szülő és gyermek kapcsolata. Csecsemőápolás. A kisgyermekek gondozása. A felnőttek felelőssége a gyermekek egészséges felnevelésében.
Környezet-egészségtani, munkaegészségtani ismeretek	Lakó- és munkahelyi környezetünk higiéniája. Az egészséget veszélyeztető szokások: a dohányzás, az alkoholizmus, a drogok használata, a felelőtlen szexualitás, az AIDS veszélye.
Az egészség megőrzése	A szűrővizsgálatok, fogászati kezelés, a megfelelő pihenés, regenerálódás, korszerű táplálkozási szokások kialakítása. Egészséges életvezetés a felnőttkorba lépéskor.

Követelmény

– A tanuló tudjon példákat mondani a hormonális szabályozás fontosságára.
– Ismerje a védőoltások szerepét az egészség megóvásában.
– Tudatosodjon benne, hogy a korai szexualitás számos veszélyt rejt magában, az önmegtartóztatásnak nincsenek káros hatásai.
– Alakuljon ki a tanulókban felelősségtudat a családalapítással kapcsolatban.
– Ismerje a terhességmegszakítás veszélyeit.
– Tudja, hogy a szülők felelősséggel tartoznak gyermekeik neveléséért.
– Váljék igényévé az otthoni és munkahelyi környezet higiénikusan tartása.
– Utasítsa el az egészséget károsító szokásokat.
– Tudja, hogy saját egészsége megőrzéséért tudatosan tennie kell.

10. évfolyam

Témakör	Tartalom
Környezet-egészségtan, munkaegészségtani ismeretek	Munkaalkalmassági vizsgálatok, munkavédelmi előírások, a munkahely sajátos munkavédelmi szabályai. Baleset-megelőzés. Munkahelyi balesetek – ügyintézés.
Az egészség megőrzése	Lakó- és munkahelyi környezetünk higiéniája. Az egészséget veszélyeztető szokások: a dohányzás, az alkoholizmus, a drogok használata, a felelőtlen szexualitás, az AIDS veszélye. Egészségügyi ismeretterjesztő kiadványok megismerése.
Betegség-baleset	A betegségek általános tünetei. Házi betegápolás orvosi ellenőrzés mellett. Fertőző betegségek, járványok. Idős emberek leggyakoribb egészségügyi problémái. Idősebb családtagok egészségvédelme, ápolásuk iránti felelősség. Gyógyszerek tárolása, kezelése, használatának szabályai.
Egészségügyi intézmények	Egészségügyi intézmények és azok rendeltetés szerinti igénybevétele. Háziorvosi és szakorvosi, kórházi ellátás. Az egészségbiztosítási rendszer. A tb-ellátásra jogosultság feltételei. A jogosultság megőrzésnek fontossága munkanélküliség esetén is.

Tevékenységek

Megfigyelések, összehasonlítások az egészséges és beteg szervezetről. Véleményalkotás. A tanult ismeretek felhasználása a segítségnyújtásban, saját élete szervezésében.
Egészségügyi ismeretterjesztő kiadványok, lexikonok önálló tanulmányozása.
Az elsősegélynyújtás modellálása, szituációs gyakorlatok végzése.
Higiéniai ismeretek önálló alkalmazása a mindennapokban. Látott, tapasztalt élmények kritikus értékelése. Véleménynyilvánítás, ítéletalkotás a feldolgozott témakörökkel kapcsolatosan.

Követelmény

– A tanuló tudja biztosan felismerni a betegségek általános tüneteit. Ismerje a hőmérő használati szabályait, a gyógyszerek tárolási és használati rendjét.
– Tudja, hogy a fertőző betegeket el kell különíteni egészséges társaiktól.
– Ismerje az elsősegélynyújtás elemi szabályait.
– Legyenek ismeretei a munkába álláshoz szükséges orvosi vizsgálatok lebonyolítási lehetőségeiről.
– Tudja, hogy a munkahelyek balesetveszélyeket rejtenek, ezek ellen a szabályok pontos betartásával lehet védekezni.
– Ismerje lakóhelye fontosabb egészségügyi intézményeit és igénybevételük módját.

TERMÉSZETISMERET – FIZIKA

TERMÉSZETISMERET – FIZIKA
9–10. évfolyam
Célok

– A 7–8. évfolyam fizika tantárgyának folytatásaként fenntartani a tanulók érdeklődését a mindennapi életben felfedezhető fizikai jelenségekkel kapcsolatosan.
– A környezetetkímélő, -óvó magatartás tudatos vállalására nevelés.

Feladatok

– Erősítse a tantárgy azt a meggyőződést, hogy napi problémáik megoldásához elengedhetetlenek a fizika tudománya által nyújtott ismeretek.
– Nyújtson a gyakorlati élet szempontjából fontos – tudományosan megalapozott – ismereteket a hang- és a fénytan körében.
– Kapcsolja össze az ember életvitele szempontjából elengedhetetlenül fontos fizikai ismereteket az emberi hallással és látással.
– Ismertesse meg a hangtan eredményeit felhasználó – a mindennapi gyakorlatban alkalmazott – eszközök működési elvét és kezelési módját.
– Tanítsa meg az elektromos jelenségeket és az elektromos áram hatásait annak érdekében, hogy a tanulók biztonsággal tudják használni a háztartásban és munkahelyükön előforduló elektromos gépeket, berendezéseket.
– Tudatosítsa az atomenergia felhasználásának lehetőségeit békés és pusztító célokra.

Óraszámok

A rendeletet a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet 4. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte 2005. június 15. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

37/2000. (XII. 29.) OM rendelet

a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve kiadásáról szóló 23/1997. (VI. 4.) MKM rendelet módosításáról¹

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

37/2000. (XII. 29.) OM rendelet

a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve kiadásáról szóló 23/1997. (VI. 4.) MKM rendelet módosításáról1

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak

a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve kiadásáról szóló 23/1997. (VI. 4.) MKM rendelet módosításáról¹