40/2000. (III. 24.) Korm. rendelet
az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszerről szóló 248/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról1
2000.04.01.
1. § Az R. 3. §-a előtti alcím helyébe a következő alcím és az R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
Kormányzati Koordinációs Bizottság''
3. § ,,(1) A baleset-elhárítási rendszer irányítását a külön jogszabályban meghatározott Kormányzati Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: Kormánybizottság) látja el. (2) A Kormánybizottság a döntés-előkészítő és döntéshozó tevékenységéhez szükséges információ biztosítása érdekében Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszert (a továbbiakban: Sugárfigyelő Rendszer) működtet.''
2. § Az R. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) Nukleáris veszélyhelyzetben a védekezési munkabizottságban az Országos Atomenergia Hivatal szakértői részleget működtet, amelynek ügyrendjét az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója hagyja jóvá.''
,,(2) Nukleáris veszélyhelyzetben a Titkárság kiegészül a Belügyminisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, a Külügyminisztérium, a Szociális és Családügyi Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal és az Országos Atomenergia Hivatal szakembereivel (a továbbiakban: nukleáris veszélyhelyzeti tag).''
4. § Az R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
7. § ,,(1) Nukleáris veszélyhelyzetben az Operatív Törzs kiegészül az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója által kijelölt egy vagy több szakemberrel. (2) A védekezési munkabizottság működésének megkezdéséig az Operatív Törzs feladata a nukleáris veszélyhelyzet következményeinek elhárítására vonatkozó, a lakosság közvetlen védelmét szolgáló operatív kormánybizottsági döntések előkészítése és a végrehajtás központi irányítása.
(3) A védekezési munkabizottság működésének megkezdéséig a nukleáris veszélyhelyzet következményeinek halasztást nem tűrő elhárítására vonatkozó döntéseket a balesetet szenvedett létesítmény vezetőjétől (külföldön történt baleset esetén az Országos Atomenergia Hivataltól) kapott tájékoztatás és javaslat alapján a megyei (fővárosi) védelmi bizottság elnöke, illetve az illetékes polgármester hozhat.
(4) Nukleáris veszélyhelyzetben a nukleáris biztonsági és a sugárvédelmi helyzet értékelése az Országos Atomenergia Hivatal feladata. Az értékeléshez és döntés-előkészítéshez adatokat és információkat az Országos Atomenergia Hivatalban működő Baleseti Elemző és Értékelő Központ és Nemzetközi Kapcsolattartási Pont; a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Veszélyhelyzeti Központján belül működő Nukleáris Baleseti Információs és Értékelő Központ; valamint az Egészségügyi Minisztérium bázisán működő Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer Információs Központja biztosítja.''
7/A. § (1) A nukleárisbaleset-elhárítással kapcsolatos nemzetközi együttműködés, tudományos kutatás és műszaki fejlesztés területén a) a polgári védelmi, rendészeti és tűzvédelmi, illetve a nukleáris veszélyhelyzetben a védekezési feladatok a Belügyminisztérium,
b) a nukleáris biztonsággal, sugárbiztonsággal összefüggő feladatok az OAH
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában körülírt feladatokkal kapcsolatos költségeket a Belügyminisztérium, míg a b) pontban meghatározott feladatokkal kapcsolatos költségeket az OAH költségvetésében kell tervezni.''
6. § Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a 8. § előtt a következő alcímmel egészül ki:
A Műszaki Tudományos Tanács feladatai''
8. § ,,(1) A nukleáris veszélyhelyzetre való felkészülésre és következményeinek elhárítására a Vhr. 4. §-ával létrehozott Tudományos Tanács szakmailag önálló szekciójaként Nukleárisbaleset-elhárítási Műszaki Tudományos Tanács alakul. Vezetőjét a Kormánybizottság elnökének egyetértésével az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója bízza meg. A Nukleárisbaleset-elhárítási Műszaki Tudományos Tanács működési feltételeit az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója biztosítja. (2) A nukleáris veszélyhelyzetre való felkészülés során:
a) figyelemmel kíséri a nukleáris létesítmények technológiai színvonalát, biztonsági rendszereik fejlesztését, és azokról kétévenként tájékoztató anyagot készít a Kormánybizottság és szervei, valamint a rendszer más vezető szervei részére,
b) értékeli és folyamatosan pontosítja Magyarország nukleáris veszélyeztetettségét,
c) elkészíti javaslatát a nukleárisbaleset-elhárítás középtávú – 3 évre szóló – műszaki-fejlesztési tervére, és évenkénti bontásban az éves költségvetési tervek készítéséhez igazodóan megjelöli a fő fejlesztési területeket,
d) megalapozza a baleset és a következmények elhárítására szolgáló kormánybizottsági döntések műszaki-tudományos hátterét.
(3) A nukleáris veszélyhelyzet esetén a Kormánybizottság felkérésére javaslatot készít a felmerülő, új kérdések és problémák tudományos megválaszolására, illetve megoldására.
(4) A következmények felszámolásakor és a helyreállítás során részt vesz a Kormánybizottság elnökének felkérésére a baleset okainak kivizsgálásában.''
,,A Sugárfigyelő Rendszer részeként a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Veszélyhelyzeti Központján belül Nukleáris Baleseti Információs és Értékelő Központot kell működtetni.''
,,(3) A Sugárfigyelő Rendszer működésének összehangolását és szakmai munkájának irányítását a Belügyminisztérium végzi.''
[(4) A Sugárfigyelő Rendszer feladatai a következők:]
,,g) normál időszakban a Sugárfigyelő Rendszer Nukleáris Baleseti Információs és Értékelő Központja útján a távmérő hálózat működésével nyert adatokkal hozzájárul a lakossági sugárterhelés alakulásának nyomon követése érdekében az Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer Információs Központja által végzett adatgyűjtéshez;''
,,(2) A radioaktív szennyezettség minősítését – a megállapított normák alapján – a Belügyminisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Gazdasági Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Környezetvédelmi Minisztérium, az Oktatási Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Meteorológia Szolgálat által saját hatáskörben kijelölt és egységes követelmények alapján felkészített laboratóriumok mérő- és ellenőrző állomások, katonai szervezetek, valamint a felsőoktatási intézmények tanszékei végzik.''
9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.