Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 47/2000. (IX.15.) önkormányzati rendelete

[1]Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 24. § (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvény 30. §, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a 66/1999. (VIII.13.) FVM rendelet 1. § alapján az építészeti és természeti értékek helyi védelmére a következő rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

(1) A helyi védelmi rendelet hatálya kiterjed Szentendre város közigazgatási területén minden olyan épített vagy természeti értékre, melyet az önkormányzat Képviselő-testülete építészeti, városszerkezeti, művészeti, történelmi, néprajzi, ipartörténeti, biológiai, esztétikai értéke miatt védendőnek minősít, és külön jogszabályok alapján nem áll védelem alatt. A védendő érték lehet: épület, építmény, épületrész, épületegyüttes, utcakép, homlokzat, utca vonalvezetése, településrész, kilátás, településsziluett, szobor, emlékmű, növény, növénycsoport, védett állat élőhelye (ökoszisztéma), földtani képződmény, szikla, forrás, talajszelvény, felszínalaktani képződmény stb.

(2) A rendelet 6. § (5) bekezdésének rendelkezéseit a város műemléki jelentőségű területére, az ott lévő épületekre is alkalmazni kell.

(3)A rendelet hatálya nem érinti a műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvény, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rendelkezései alapján már korábban védelem alá helyezett értékeket, országos jelentőségű védett értékeket.

(1)A helyi védelem a település és környezetének egészére vagy összefüggő részére, valamint egyes építményeire, ezek részleteire terjedhet ki, tehát területi és egyedi lehet.

(2)Helyi védelmi területnek minősíthető az épített vagy a természeti környezet olyan összefüggő egysége, ahol

a) történelmileg kialakult utcahálózat, utcakép, városszerkezet, épületegyüttes van, amely a város adott részének arculatát meghatározza;

b) az adott terület, tájrészlet védett vagy fokozottan védett növény- vagy állatfajok élőhelyéül szolgál, illetőleg a tájrészlet, a természeti együttes a város egészének elválaszthatatlan vagy fontos eleme.

(3)Egyedi védelem tárgya lehet többek között épület, épületrész (anyaghasználat, szerkezet, színezés, stb.) építmény, műalkotás, növény, növénycsoport, valamint az elválaszthatatlanul hozzájuk tartozó földrészlet, továbbá forrás, szikla, vízmosás, horhos, patak - patakmeder, illetve egyéb természeti képződmény.

3. §

1. (1) A helyi védelem irányítása az önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörébe tartozik.

(2)A helyi védelem szakigazgatási, hatósági és szakhatósági feladatait szakirányú végzettséggel rendelkező önkormányzati hivatali dolgozó útján a jegyző, illetve jogszabályban meghatározott esetekben a polgármester látja el.

(3) A helyi védelmi javaslatokhoz és fenntartási munkákhoz a helyi társadalmi szervezetek segítségét is igénybe kell venni.

Védetté nyilvánítás és a helyi védelem megszüntetése

(1)A védetté nyilvánításról és a védelem megszüntetéséről az önkormányzat Képviselő-testülete rendelettel dönt.

(2)[2]Helyi védelemben való részesítésre és annak megszüntetésére bármely állampolgár vagy társadalmi szervezet javaslatot tehet. A javaslat alapján a védendő érték tulajdonosa véleményének figyelembevételével a városüzemeltetési kérdésekkel foglalkozó szakbizottság[3] ( továbbiakban: szakbizottság) tesz előterjesztést a Képviselő-testülethez.

(3) A védetté nyilvánítást, illetve a védelem megszűntetését megelőzően szakértői vizsgálatot (értékvizsgálatot) kell készíteni az önkormányzat megbízására és költségére. Ehhez ki kell kérni a védett érték tulajdonosának és a területen működő társadalmi szervezeteknek a véleményét.

(4) Az önkormányzat a területi és egyedi védelem alá vont értékre vonatkozó építési, karbantartási követelményeket olyan részletességgel állapíthatja meg, hogy azok az építési hatóság számára egyértelműek legyenek.

(5) A védett építészeti értéket a városi főépítész, a természeti értéket a főkertész tartja nyilván, és gondoskodik a nyilvántartás folyamatos karbantartásról.

A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

- a védett érték megnevezését, leírását, pontos helyét (helyrajzi szám), tulajdonosát, használóját, fényképét, lehetőség szerint felmérését,

- védettségi kategóriáját,

- a védelmet megállapító rendelet számát,

- a védelem szakszerű, rövid indoklását,

- a védett érték rendeltetését és használatának módját,

- a fenntartás, legfontosabb szabályait,

- az ellenőrzés tapasztalatait

- a javaslattevő nevét.

(6) A helyi védelemben való részesítésről, illetve annak megszűntetéséről írásban kell értesíteni:

- az érték tulajdonosát, tulajdonos változás esetén az új tulajdonost,

- a földhivatalt,

- az építésügyi, természetvédelmi hatóságot,

- az épített érték esetén az Országos Műemlékvédelmi Hivatalt, természeti érték esetén az Országos Természetvédelmi Hivatalt és a Budapesti Természetvédelmi Igazgatóságot,

- helyi területi védelem esetén az érintett utak, vízfolyások, közművek üzemeltetőjét, kezelőjét,

- a védelemre, ill. megszüntetésre javaslatot tevő személyt vagy szervezetet,

- az érdekvédelmi, városi szervezeteket (civil szervezetek),

- szakmai szervezeteket.

(7)A rendezési tervek készítése során természeti és építészeti értékvizsgálati munkarészt is kell

készíteni.

(8)Az e rendelet hatálybalépésével helyi védelem alá kerülő értékeket a rendelet melléklete sorolja fel.

A helyi védelem alatt álló értékek jelölése

(1)A védelemben részesített területet, építményt, természeti értéket meg kell jelölni.

(2)A területre, illetve építményre kerülő táblán föl kell tüntetni a védett érték megnevezését, a védettség tényét és a védelembe vonás idejét.

(3)A jelzés elhelyezéséről és karbantartásáról az önkormányzat gondoskodik.

(1)A helyi védett értékek megóvásának legcélravezetőbb módja a rendeltetésnek megfelelő használat.

(2)A helyi védelem alatt álló építészeti érték megőrzése érdekében törekedni kell az eredeti (vagy ahhoz közelálló) rendeltetésnek megfelelő használatra, ha ez nem megoldható, közcélú hasznosításra.

(3)A hasznosítás módja a védett értéket nem veszélyeztetheti.

(4)Az épület használati módjának megváltoztatásához az építtetőnek hatástanulmányt kell készíttetnie.

(5)Védett épületet és részeit rendeltetésének megfelelően kell használni. Az épület falát árubemutatásra használni nem szabad. Árubemutatásra a kirakat, továbbá a nyílászárók nem átlátszó szárnyai (zsalugáter, fa és fém ajtótábla) használhatók.

A védett értékek fenntartása, karbantartása

(1)A védelemben részesülő értékek megóvása a város minden polgárának és a városban működő minden szervezetnek kötelessége.

(2)A helyi védelemben részesített épület, építmény, földterület fenntartása, állagmegőrzése a tulajdonos feladata. Ehhez - a tulajdonos kérésére – a KVB javaslata alapján az önkormányzat pályázati formában támogatást adhat.

(3)A védett építészeti értékek állapotát az Építéshatósági Irodának, a védett természeti értékek állapotát a Főkertésznek folyamatosan ellenőrizni kell.

(4)Ha a védelem érdekei megkövetelik, az építési illetve környezetvédelmi hatóság elrendelheti a jókarban tartásra, illetve a természeti értékek megóvására vonatkozó kötelezettség teljesítését.

(4)Az ellenőrzés tapasztalatait és a megtett intézkedéseket a 4. § (5) bekezdés szerinti nyilvántartásban jelölni kell.

(5)Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszűntetését követően lehet lebontani.

(1)A helyi védelemben részesülő településrészen több épületet érintő beavatkozás csak az e területre készített rendezési terv alapján és annak megfelelően történhet.

(2)[4]A védett építmény használati módjának megváltoztatásához a városüzemeltetési kérdésekkel foglalkozó szakbizottság[5] döntése mellett az elsőfokú építésügyi hatóságnak, a városi főépítész hozzájárulásával kiadott engedélye szükséges.

(3)Az elsőfokú építésügyi hatóság engedélye szükséges a védett épületen történő külső és belső felújítási, korszerűsítési, átalakítási, bővítési, bontási, víz- és kertépítési, képző- és iparművészeti, restaurálási, továbbá a védett építmény jellegét és megjelenését bármely módon érintő egyéb munkák végzéséhez. Az engedély megadásához a városi főépítész hozzájárulását kell kérni.

(4)Az építési munkák engedélyezésére irányuló kérelemhez az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendeletben foglaltakon kívül csatolni kell

a) bontás és átalakítás esetén a fotódokumentációt és a felmérési rajzokat,

b) homlokzati átalakítás esetén a meglévő és a tervezett színmintát,

c) a 6. § (4) bekezdésében előírt hatástanulmányt.

(5)A védett területre kerülő utcabútorok, cégérek, reklámtáblák, napernyők, stb. elhelyezéséhez építési engedélyt kell kérni. Az engedély a főépítész hozzájárulásával adható ki.

(1)A védett természeti területen végzett munka a védett értéket és a terület jellegét nem változtathatja meg.

(2)A védett természeti területen a védelmet érintő beavatkozás – a KVB és a városi főkertész véleményezése után – tájrendezési vagy természetvédelmi szakember közreműködésével történhet.

(3)A védett területen lévő fák állapotát érintő munkavégzés megkezdése előtt, valamint építési engedély kérelem benyújtását megelőzően a főkertész véleményét ki kell kérni.

(4)A védett területen fát kivágni csak a főkertész engedélyével lehet a következő esetekben:

a) a fák biológiai pusztulása esetén,

b) ha a fák állapota a környezetre károsodással járó veszélyt jelent,

c) különösen indokolt egyéb esetben.

A kivágott fákat pótolni kell. Amennyiben a fa kivágása feltétlen indokolt, helyette a kivágott fa földfelszíntől 50 cm magasságban mért törzskörméretének megfelelő törzskörméretű fát vagy fákat kell telepíteni.

(1)A természeti és építészeti értékek tudat- és ízlésformáló hatásának elősegítésére szorgalmazni kell az erre vonatkozó ismeretek terjesztését a városi oktatási, művelődési intézményekben, társadalmi szervezetekben, körökben, egyesületekben.

(2)A természeti és építészeti értékek ismeretének terjesztése helyt kell, hogy kapjon a városi oktatás minden fokán.

(3)Az önkormányzat képviselő-testülete felkéri a társadalmi egyesületeket, szervezeteket, köröket, az intézményeket, a város lakosságát, hogy segítsék elő a rendeletben megfogalmazott célok és feladatok megvalósítását.

Vegyes és záró rendelkezések

(1)

(2)

(3)

(4) Ez a rendelet a kihirdetéstől számított 15. napon lép hatályba. A hatálybalépéssel egyidejűleg a 16/1993. (VII. 16.) Önk. sz. rendelet hatályát veszti.

(5) E rendelet hatását erősítendő, egyidejűleg érvénybe lép „Az építészeti és természeti értékek helyi védelméről szóló helyi rendelettel védett értékek felújításának támogatási rendszeréről” szóló rendelet.

(6)A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(7)A rendelet mellékletében szereplő védett értékek listáját évente felül kell vizsgálni.

Szentendre, 2000. szeptember 12.

polgármester jegyző

A rendelet 2013. szeptember 2-án került egységes szerkezetbe foglalásra.

címzetes főjegyző

[1] Módosította a 44/2011. (XI.22.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2011. november 23-tól.

[2] A bekezdést módosította a 41/2008. (X. 31.) Önk. sz. rendelet. Hatályos: 2008. október 31-től.

[3] Beiktatta a 38/2010. (XII.15.) Önk. sz. rendelet 5. §-a, hatályos: 2010. december 15-től.

[4] A bekezdést módosította a 41/2008. (X. 31.) Önk. sz. rendelet. Hatályos: 2008. október 31-től.

[5] Beiktatta a 38/2010. (XII.15.) Önk. sz. rendelet 5. §-a, hatályos: 2010. december 15-től.

[6] Az (1)-(3) bekezdéseket hatályon kívül helyezte a 23/2012. (IV.20.) önkormányzati rendelet. Hatályon kívül: 2012. április 21-től.

A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

a védett érték megnevezését, leírását, pontos helyét (helyrajzi szám), tulajdonosát, használóját, fényképét, lehetőség szerint felmérését,

védettségi kategóriáját,

a védelmet megállapító rendelet számát,

a védelem szakszerű, rövid indoklását,

a védett érték rendeltetését és használatának módját,

a fenntartás, legfontosabb szabályait,

az ellenőrzés tapasztalatait

a javaslattevő nevét.

(6) A helyi védelemben való részesítésről, illetve annak megszűntetéséről írásban kell értesíteni:

az érték tulajdonosát, tulajdonos változás esetén az új tulajdonost,

a földhivatalt,

az építésügyi, természetvédelmi hatóságot,

az épített érték esetén az Országos Műemlékvédelmi Hivatalt, természeti érték esetén az Országos Természetvédelmi Hivatalt és a Budapesti Természetvédelmi Igazgatóságot,

helyi területi védelem esetén az érintett utak, vízfolyások, közművek üzemeltetőjét, kezelőjét,

a védelemre, ill. megszüntetésre javaslatot tevő személyt vagy szervezetet,

az érdekvédelmi, városi szervezeteket (civil szervezetek),

szakmai szervezeteket.

(1)A védelemben részesülő értékek megóvása a város minden polgárának és a városban működő minden szervezetnek kötelessége.

(2)A helyi védelemben részesített épület, építmény, földterület fenntartása, állagmegőrzése a tulajdonos feladata. Ehhez - a tulajdonos kérésére – a KVB javaslata alapján az önkormányzat pályázati formában támogatást adhat.

(3)A védett építészeti értékek állapotát az Építéshatósági Irodának, a védett természeti értékek állapotát a Főkertésznek folyamatosan ellenőrizni kell.

(4)Ha a védelem érdekei megkövetelik, az építési illetve környezetvédelmi hatóság elrendelheti a jókarban tartásra, illetve a természeti értékek megóvására vonatkozó kötelezettség teljesítését.

(4)Az ellenőrzés tapasztalatait és a megtett intézkedéseket a 4. § (5) bekezdés szerinti nyilvántartásban jelölni kell.

(5)Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszűntetését követően lehet lebontani.

(1)

(2)

(3)

(4) Ez a rendelet a kihirdetéstől számított 15. napon lép hatályba. A hatálybalépéssel egyidejűleg a 16/1993. (VII. 16.) Önk. sz. rendelet hatályát veszti.

(5) E rendelet hatását erősítendő, egyidejűleg érvénybe lép „Az építészeti és természeti értékek helyi védelméről szóló helyi rendelettel védett értékek felújításának támogatási rendszeréről” szóló rendelet.

(6) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(7) A rendelet mellékletében szereplő védett értékek listáját évente felül kell vizsgálni.

Szentendre, 2000. szeptember 12.

polgármester jegyző

A rendelet 2013. november 26-án került egységes szerkezetbe foglalásra.

címzetes főjegyző

A. ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK[7]

1. TERÜLETI VÉDELEM

1.Szamárhegy területe:

Határai: Dézsma utca, Dodola utca, Iskola utca, Arzén utca, Temető, Malom utca, Bogdányi
utca

A védelmet megállapító rendelet: 16/1993. (VII.16.) Önk. sz. rendelet

Indokolás: A Szamárhegy közvetlenül kapcsolódik a műemléki jelentőségű területhez és a városszerkezeti és városképi jelentőségű területhez. Utcahálózata, beépítési módja még megőrizte Szentendre korábbi hangulatát, építészeti és városképi megjelenését.

A jelzett terület a belváros északi részének egyedülálló építészeti karakterét őrzi a XVIII. sz.-ban kialakult, a szőlőtermesztéshez kapcsolódó pincerendszerével. A város történeti hagyományának továbbélése érdekében megőrzendő.

2. Belváros déli része:

- Kossuth Lajos u.

- Kossuth Lajos u. - Kertész u. találkozása

- Kossuth Lajos u. - Kisfaludy u. találkozása

- Kossuth Lajos u. - Fürdő u. - Lövész u. - Római sánc u. találkozása

- Lövész u. nyugati térfala

- Bükköspart

A védelmet megállapító rendelet: 20/1993. (IX.13.) Önk. sz. rendelet

Indokolás: A fenti területen a történelmi várost karakteresen jellemző közterületi térfalak, utcaképi látványok, beépítési módok, beépítési vonalak megőrzendők.

3. Településszerkezet:

A védelmet megállapító rendelet: 47/2000. (IX.15.) Önk. sz. rendelet

Indokolás: A településszerkezet részben őrzi a római korban kialakult utcavezetés vonalát, amely a középkorban felvette a ma is meglévő végleges szerkezetét. A kisvárosi városszerkezet jellegzetes karakterét őrzi.

4. Dalmát utca utcakép: (HRSZ.: 2019, 2023, 2024, 2027, 2028, 2049, 2048)

A védelmet megállapító rendelet: 47/2000. (IX.15.) Önk. sz. rendelet

Indokolás: A jelzett épületek a belváros északi szélének jellegzetes még megmaradt építészeti karakterét meghatározó elemei. A város történeti hagyományának továbbélése érdekében megőrzendők.

II.EGYEDI VÉDELEM

1. Kossuth Lajos u. 13. hrsz: 1058 lakóház

2. Kossuth Lajos u. 30. hrsz: 927 kereskedőház

3. Kossuth Lajos u. 12. hrsz: 976 lakóház és kőkeretes kapu

A tulajdonosok magánszemélyek.

A védelmet megállapító rendelet: 20/1993. (IX.13.) Önk. sz. rendelet

Indokolás: A jelzett épületek a belváros déli részének építészeti karakterét meghatározó elemek. A város történeti hagyományának továbbélése érdekében megőrzendők.

[8]HRSZ: 687 Vasúti villasor 53.

697Vasúti villasor 43.

718/1 Vasúti villasor 39.

724Vasúti villasor 31.

741Vasúti villasor 29.

735/2 Vitéz u. 1/a.

767/1 Vasúti villasor 25.

818 Attila u. 5.

845 Árpád u. 1.

867Árpád u. 8.[9]

955Fürdő u. 3.

956Fürdő u. 1/a.

957Fürdő u. 1/b.

980 Kossuth L. u. 6.

986 Petőfi S. u. 2.

1062/1 Római sánc u.

1069Római várkert 1.

1106Kun u. 12.

1108 Kun u. 8.

394/3 Budai kereszt

1245/38 Fehér kereszt (Kálvária út)

1555/1 József A. u. 2.

1788Kucsera kereszt

1815Dunakorzó 16.

1832Péter-Pál u. 5/b

1844Dunakorzó 11/a

1853Dunakorzó 10.

1867Bercsényi u. 4.

1874Bogdányi u. 11.

1879Bogdányi u. 13.

1881Bogdányi u. 15.

1884Bem u. 2.

1923Bogdányi u. 35.

1924Bogdányi u. 37.

1925Bogdányi u. 39. utcai ablakok

1943Bogdányi u. 72. épület tömeg

1944Bogdányi u. 70. épület tömeg

1976 Bartók B. út 13.

1987 Árpád u. 2/a

1988Dézsma u. 2/a

1992Dézsma u. 4.

2015Bartók B. u. 26.

2039[10]Zrínyi u. 20.

2053Katolikus temető

2054Evangélikus temető

2058Református temető

2079Martinovics u. 11.

2080Martinovics u. 9.[11]

2081Martinovics u. 7.[12]

2087Szerb temető

2098Iskola u. 4.

2131 Iskola u. 13.

2183Szerb u. 7/a

2186 Szerb u. 7.

2198Bogdányi u. 34/b

2205Munkácsy M. u. 13. Duna felőli homlokzat

2232Bartók B. u. 5.

2233/1 Bartók B. u. 3.

2233/2 Bartók B. u. 3.

2233/3 Bartók B. u. 3.

2243Gőzhajó u. 5.

2245 Gőzhajó u. 7.

2246Rab Ráby tér 7.

2248Gőzhajó u. 9.

2251Rab Ráby tér 3.

2255Hunyadi u. 2.

2261Pátriárka u. 5.

2273Bogdányi u. 14.

2284Alkotmány u. 1.

2285Hunyadi u. 1.

2288/2 Alkotmány u. 7.

2292Templomtéri templom keresztje

2293Templom tér

2295 Templom tér, Alkotmány u. 14.

2297Alkotmány u. 12.

2317Rákóczi u. 2.

2325Rákóczi u. 8.

2346Dumtsa J. u. 3.

2354Dumtsa J. u. 9.

2360Kucsera F. u. 4/a.

2362Péter-Pál templom keresztje

2369Kucsera F. u. 5.

2387Bükkös part 25/a.

2389 Kör u. 5. kőtábla

2406/1 Kanonok u. 2.

2406/2 Kucsera F. u. 1/a.

2418Rákóczi u. 10.

2433Rákóczi u. 16.

2435Rákóczi u. 18.

2436 Rákóczi u. 20.

2441Tiszteletes u. 4.

2571Zene köz

2572Szent István u. 5.

[13]2623 Kovács László u. 35.

[14]2624/1 Kovács László u. 37.

[15]2624/1 Kovács László u.37.

[16]2714/5 Szentlászlói út 60.

2866 Szentlászlói út 29.

2909Fulco deák u. 16.

2931Rákóczi F. u. 15.

2942/1 Toldi F. köz

2946Fulco deák u. 11.[17]

3010Anna u. 22.

3019Anna u. 3.

3047Gellért u. 1.

3053[18] Anna u. 25.

3305Szentlászlói út 125.

3306Szentlászlói út 123.

3307Szentlászlói út 121.

3312Szentlászlói út 117.

[19]3330 Szentlászlói út 89.

3337Szentlászlói út 81.

3732/4 Ady Endre út 6.

3734Ábrányi villa

3642Sztaravodai úti kereszt

3684Zsidó temető

4122 Körte u. 1.

4416/3 Ady Endre út 20.[20]

4428/4 Orbán kereszt

7346Cseresznyés út 160.

7505Csóka u. 85.

7506Csóka u. 87.

[21]8346 Szélkerék u. 53.

8634/4 Vörös kereszt (Kálvária út)

Tulajdonos: Szentendre Város Önkormányzata, egyházak, magánszemélyek

A védelmet megállapító rendelet: 47/2000. (IX.15.) Önk. sz. rendelet

Indokolás: A jelzett épületek a belváros építészeti karakterét meghatározó elemek. A város történeti hagyományának továbbélése érdekében megőrzendők.

B.TERMÉSZETI ÉRTÉKEK[22]

I. TERÜLETI VÉDELEM

1. Dera-patak völgye, medre

Hrsz: 6, 9, 8901;

Indokolás: Az ipari környezet és a szennyvíztisztító közelsége ellenére a patak ártere, különösen a torkolat szakasza megőrizte növény- és állatvilágát. Az élővilág védelme és a zöldterület kondicionáló hatásának megtartásáért a terület védelemre érdemes.

2. Bükkös-patak völgye, medre

Hrsz.: 988/3, 1785, 1786, 2506, 2558, 2559, 2962, 2967/1, 2961/1/2; 1553-szélén fák, 1378, 1372-Művész tér 988/1, 2416/3/4, 0188/3,189/3, 0189/5, 0580, 0584, 0585,

kapcsolódó árkok: 0191, 0202/5-6, 0204, 0209/2, 11192,

Indokolás: A sűrűn beépült, városias környezetben gazdag növény- és állatvilágú patakmedernek városszerkezeti, városképi, esztétikai, egészségmegőrző jelentősége van.

3. Sztaravoda-patak völgye, medre

Hrsz: 3833, 6885, 3852/1/2, 4429, 8301

Sztaravodai földek területén a patak: 0357/2,-DINP, 0439, 0459/2, 0565, 3494/2, 3498, 3576, 3581, 4056, 4057, 11220

kapcsolódó árkok:, 0565, 0568, 0571, 0285/5, 0298

Indokolás: a hegyekből lefutó vízfolyás a Duna –Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó területet elhagyva üdülő-, illetve lakóterületen át jut a Dunába. A beépített szakaszon az ártér növény- és állatvilága jelentősen emeli a terület értékét.

4. Sztelin-patak völgye, medre

Hrsz: 5987/4, 5988, 5989, 5993, 6007, 6016, 6017, 6018, 7398, 7387, 7388, 7389, 7423, 7424, 7426, 4767, 5615, 6006, 6019, 6020, 6022, 7401, 7402, 7403, 5992, 5994/4, 5994/5, 5994/6, 5995/1, 5995/2, 5997/1, 5997/2, 0439, 0441, 0442/1-3, 0445/3/4/5, 0446, 0449/1, 0459/2, 0461, 4767, 4774, 5615, 7500/1 7507,

Indokolás: a hegyekből lefutó vízfolyás a Duna –Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó területet elhagyva üdülő-, illetve lakóterületen át jut a Dunába. A beépített szakaszon az ártér növény- és állatvilága jelentősen emeli a terület értékét.

5. Római Castrum és környezete

Hrsz: 1048, 1049, 1060, 1061, 1062/1, 1064/3, 1065, 1066, 1067, 1070, 1071, 1072, 1073,

Indokolás: régészeti védelem alatt álló terület, a Paprikabíró utca, a Kossuth L. utca, a Római sánc utca keleti szakasza és a Dunakanyar krt. által lehatárolt városrész. A védetté nyilvánítás célja a város szerkezetében egyedülálló táj védelme, amelynek jelenleg is és a feltárást követően is fontos szerepe van

6. Pozsarevacska templom kertje, hrsz: 1045

Indokolás: A műemlék környezetében lévő zöldterület védelme, a kutatásban és az oktatásban fontos szerepet betöltő

7. Postás-strand területe, hrsz: 25/3

Indokolás: A jelzett területek a város szerkezetének hagyományosan, parkos zöldfelület jellegű területe. Ezért, és a környezeti hatások megőrzése érdekében a zöldfelületek megőrzendők.

8. A Belváros fái, közterületeken és magánterületeken

A Dunakanyar krt. – Dunakorzó (a Bükkös-patakig) – Szentendrei Duna által határolt terület.

Indokolás: A Belváros növényzetének megtartása és pótlása szükséges. A belváros szerkezetének hagyományosan, parkos zöldfelületei a környezeti hatások megőrzése érdekében megtartandók. A kivágott fákat a magántelkeken is pótolni kell.

9. A Kálvária tér fái

Hrsz:1310, 1308

Indokolás: A város ezen területén a növényzet megtartása és pótlása szükséges. A város szerkezetének hagyományosan parkos zöldfelületei és környezeti hatások megőrzése érdekében megtartandók. A kivágott fákat pótolni kell.

10. Kada-csúcs erdő területe

Hrsz: 7601, 7605, 7606, 7612, 7666, 7667, 7668/1, 7668/2, 7669/2, 7671/2 5505/1

Indokolás: A város ezen területén a növényzet megtartása és pótlása szükséges. A város szerkezetének hagyományosan parkos zöldfelületei a környezeti hatások megőrzése érdekében megtartandók. A kivágott fákat pótolni kell.

11. A Duna-ág Szentendre város közigazgatási határán belüli részén természetszerű ártéri puhafás ligeterdő, külterületi Dunaparti erdők

Hrsz: 05, 04, 05/19, 4428/2, 4495, 4566/1/2,4767, 4774, 4775, 4776, 4781, 4782,

Indokolás: A védett természeti területen találhatók a város ártéri ligeterdői. A ligetredők számos védett madár-, kétéltű és ízeltlábú fajnak adnak otthont. Botanikai és zoológiai értékén túl jelentős tájképi értékkel rendelkeznek. A védetté nyilvánítás célja, ennek az eltűnőben lévő társulásnak megőrzése, bemutatása.

12. Pap-sziget és a Pap-szigeti Duna-ág területe

Hrsz: 4467, 4468, 4469, 4470, 4472, 4474, 4475, 4476, 4477, 4478, 4485, 4489, 4490, 4492 4441

Indokolás: A kijelölt területeken értékes, természetszerű, ártéri puhafás ligeterdő található, a ligeterdők védelemre érdemesek és védelmük fenntartása fontos.

13. Püspökmajornál a dűlőn lévő vízmosás környéke

Hrsz.: 0137/103-111, 0164/1, 0164/11-18, 0166/2, 0166/31-36, 0167, 0169/2-5, 0169/20-23, 0169/30-34, 0169/38, 0169/39, 0169/45, 0169/49/50/51/52, 0171/2, 0173/38, 0137/41

Indokolás: A Püspökmajor forrás itt található. A védetté nyilvánítás célja a természet közeli állapot kialakítása, fenntartása. Az erdősáv és a beerdősülő gyümölcsös véderdőként megtartása. Ez mind környezetvédelmi, mind természetvédelmi szempontból indokolt. A területen vízmosásos völgy, és védett növény: Pulsatilla grandis (leánykökörcsin), Stipa ssp.(árvalányhaj), Orchis purpurea (bíborkosbor) honos.

14. Tó környéki dűlő vízállásos területe

Hrsz.: 071/12-41, 071/48, 036, 068, 079, 080/2

Csatornák 082/107

Kőhegy oldalában árkok:092, 090/2, 0143/1, 0104/2

Indokolás: A terület értékes természetes társulással rendelkezik, és potenciális lehetőség van a vizes élőhelyek, valamint a vizes élőhelyekre jellemző életközösségek kialakulására. A védetté nyilvánítás célja, a természet közeli állapot fenntartása. A területen védett növény: Irisz spuria, (korcs-, sásoló nőszirom), Clematis integrifolia (réti iszalag) található.

A területen védett növény: Irisz spuria, (korcs-, sásoló nőszirom), Clematis integrifolia (réti iszalag) található.

15. Pannónia tó

Hrsz.: 056

Indoklás: A tó partját keskeny nádas szegélyezi, amely a vízparti flóra és fauna élőhelye. A tó körül kb. 70 db 30-35 éves nyárfa és fűzfa található.

16. Sziklás patak, Boldogtanya

Hrsz: 7751/3, 7754

Indoklás: A védendő területen a változó meredekségű völgyben természetközeli hársas-kőrises erdőtársulás található. Állandó kisvízhozamú patakja fontos vizes élőhely, a terület a települési ökológiai hálózat része. Vízminőség védelem, vízbázis védelem, élőhelyvédelem

17. Horhosok és maradvány területek:

Hrsz: 0559, 7860/3, 7918/2//4, 8172, 8179, 0485/2, 4911/1, 7688, 7689, 7690/2, 8260, 8259/2, 7963, 8133, 8053, 8140, 5411/2, 5411/2, 4329/2, 4343/1-2, 0173/35 0174, 0176/27 0284/21, 0284/29, 0285/3/5, 0291/3, , 0294/2, 9103/9, 0291/2/3, 7214, 6580, 6581, 6582, 6609, 6615/1/2/3, 6675, 6698, 6700, 6704, 6799/2, 6850/2, 6858, 6863/7, 6868/5-6, 6907/8/9/10, 6914, 0188/3, 7863

A 0181/5-6 hrsz.-ú területek védelme a folyamatban lévő Szabályozási terv felülvizsgálata alapján, a tervezett területhasználat szerint:

18. Kőhegy oldala, zárt kertek, Szarvashegy

Hrsz:10191, 10195, 10200/1/3,

Indoklás: A terület nagy része Natura 2000 védelem alatt áll, a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal, nemzeti ökológiai hálózattal határos, annak puffer zónája, védett, fokozottan védett növények és állatok élőhelye.

19. Belvárosi temető kertek

Indoklás: A temetők védelme a kertépítészeti emlékekre is kiterjed, a temetők zöldfelületi védelme is fontos.

II. EGYEDI VÉDELEM

Csányi utca 11. sz. ingatlanon egybibés galagonya

Hrsz.: 10123

III. KEZELÉSI MÓDOK

1. Dera-patak völgye, medre

Tilos az ökológiai vízkészletet mesterséges beavatkozással elvonni.

Tilos a partvonaltól számított 1000 méteren belül a vizekre, vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok kijuttatása, elhelyezése.

Tilos és szükségtelen a mederkotrás.

Keresztezések (híd) csak az élőlények hosszmenti átjárhatósága biztosítása mellet lehetséges (mederlépcső és mederburkolás nélkül)

Földtani, felszínalaktani természeti értékek, barlangok védelme

A természetes medermorfológia megváltoztatása tilos.

Élőhelyek kezelése, fenntartása

A vizes élőhelybe történő, azt károsító beavatkozás mellőzése.

A védett dunavölgyi csillagvirág (Scilla vindobonensis), a védettsége mellet IUCN jelölőfaj nyári tőzike (Leucojum aestivum) is megtalálható a nyárligetekben, ezeken a területeken beavatkozás csak természetvédelmi céllal történhet.

A torkolat környéke természethez közeli állapotot mutat, védett régészeti lelőhely bronzkori leletekkel.

A területen található egyedi tájértékek védelme és fenntartása.

A fás vegetáció tájformáló.

A terület korlátozás nélkül látogatható jelenleg is, EUROVELO kerékpár út vezet rajta keresztül

A patak torkolati szakaszánál a kerékpár út mellett elhelyezhető információs tábla a terület természeti és kulturális értékeiről.

Előzetes bejelentéssel a természetvédelmi szabályok betartásával folytathatók vizsgálatok.

A terület egy részét a dunai árvizek érintik, itt semmilyen gazdálkodás, beruházás nem javasolt.

- Művelés alól kivett területek kezelése: a szabályozási terv szerint minden érintett Hrsz művelés alól kivett terület, ezen belül:

- A vízfolyás kezelése: a vízfolyás időszakonkénti hulladékmentesítése javasolt, kotrása természetvédelmileg nem támogatandó, vízügyileg nem indokolt, a mederben található tájidegen fafajok eltávolítása, honos fajra cserélése javasolt, az aljnövényzet a gát egyes szakaszain allergén, invazív gyomfajokból áll, itt az évente 2-3 szoros kaszálás javasolt.

- Fás területek kezelése: A patakot övező területen fiatal felújult fás vegetáció található, mely szervesen kapcsolódik a Duna ártéri erdejéhez, itt a tájidegen fajok kivágása javasolt, egyéb beavatkozás természetvédelmileg nem indokolt.

- Út kezelése: az út szilárd burkolása nem javasolt.

2. Bükkös-patak völgye, medre

Tilos az ökológiai vízkészletet mesterséges beavatkozással elvonni.

Tilos a partvonaltól számított 1000 méteren belül a vizekre, vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok kijuttatása, elhelyezése.

A természetes medermorfológia megváltoztatása tilos.

Az élőhelybe történő beavatkozás mellőzése.

A partszegély természetes növényzetét meg kell őrizni, itt a kaszálás, zöld és más hulladék elhelyezése tilos, az idős fák kivágása csak kifejezett balesetveszély esetén lehetséges – kisemlősök, madarak élő és táplálkozó helye.

A területen található egyedi tájértékek védelme és fenntartása.

A terület korlátlanul látogatható

A patak torkolati szakaszánál kezdődik, és Kéki bányáig tart a Bükk-ös-vény – tanösvény, hosszú szakaszon a kerékpár út mellett elhelyezett 10 információs tábla a terület természeti és kulturális értékeit mutatja be.

Előzetes bejelentéssel a természetvédelmi szabályok betartásával lehet vizsgálatokat végezni.

A terület részére, egészére kiterjedő gazdálkodási, gazdasági, közlekedési,, ipari, bányászati, építési, vadgazdálkodási stb tevékenységekre, fejlesztésekre vonatkozó előírások, korlátozások és tilalmak meghat.

- Művelés alól kivett területek kezelése: a szabályozási terv szerint minden érintett Hrsz művelés alól kivett terület, ezen belül

- A vízfolyás kezelése: a vízfolyás időszakonkénti hulladékmentesítése javasolt, kotrása természetvédelmileg nem támogatandó, vízügyileg nem indokolt, a mederben található tájidegen fafajok eltávolítása, honos fajra cserélése javasolt.

- Fás területek kezelése: A patak mentén égerliget található, itt a tájidegen fajok kivágása, a fák honos fajokkal való pótlása javasolt, az aljnövényzet évente maximum egyszeri, késő nyári kaszálása javasolt.

- Közterületek kezelése: új út létesítése, az út szilárd burkolása nem javasolt.

3. Sztaravoda-patak völgye, medre

Tilos az ökológiai vízkészletet mesterséges beavatkozással elvonni.

Tilos a partvonaltól számított 1000 méteren belül a vizekre, vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok kijuttatása, elhelyezése.

A természetes medermorfológia megváltoztatása tilos.

A patakot kísérő fás társulás honos fajokkal való betelepítése, fejlesztése, a természetközeli állapot megtartása a vizes élőhelyek védelme érdekében..

Látogatás

A terület korlátlanul látogatható.

A patak Skanzeni szakaszán természeti ismertető táblák találhatóak.

Előzetes bejelentéssel a természetvédelmi szabályok betartásával végezhetőek vizsgálatok.

- Művelés alól kivett területek kezelése: a szabályozási terv szerint minden érintett hrsz művelés alól kivett terület, ezen belül

a vízfolyás kezelése: a vízfolyás időszakonkénti hulladékmentesítése javasolt, kotrása természetvédelmileg nem támogatandó, vízügyileg nem indokolt, a mederben található tájidegen fafajok eltávolítása, honos fajra cserélése javasolt.

- Fás területek kezelése: A patak mentén helyenként égerliget található, itt a tájidegen fajok kivágása, a fák honos fajokkal való pótlása javasolt, az aljnövényzet évente maximum egyszeri, késő nyári kaszálása javasolt.

A védett rovarfajok miatt elsősorban az öreg elhalt fákat –ahol nem okoznak balesetveszélyt – a helyszínen kell hagyni.

A felsőbb szakaszokon az illegális szemetelést fel kell számolni, a patakot ki kell tisztítani.

Egyes patakszakaszok „örökbefogadása”, ahogy az a Bükkös-pataknál már megvalósult.

- Közterületek kezelése: új út létesítése, az út szilárd burkolása nem javasolt.

4. Sztelin-patak völgye, medre

Tilos az ökológiai vízkészletet mesterséges beavatkozással elvonni.

Tilos a partvonaltól számított 1000 méteren belül a vizekre, vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok kijuttatása, elhelyezése.

Földtani, felszínalaktani természeti értékek, barlangok védelme

A természetes medermorfológia megváltoztatása tilos.

A szurdokvölgyben több helyen, az erózió következtében, alapkőzet feltárulás látható.

A rézsűvédelmet célszerű úgy megoldani, hogy a geológiai feltárás látható maradjon, balesetveszély se keletkezzen.

A patak természetközeli állapotú partját a vizes élőhelyek védelme érdekében meg kell őrizni. A meredek partoldalak mozaikos élőhelyeit a biológiai változatosság miatt kell megtartani, az élőhelyek ökológiai kapcsolatainak további működése érdekében.

A területen található egyedi tájértékek védelem és fenntartása.

A terület korlátlanul látogatható

A patak mentén tervezett tanösvény egy táblája készült el, mely a Várkonyi utcánál mutatja be a természeti értékeket.

Előzetes bejelentéssel a természetvédelmi szabályok betartásával végezhetőek vizsgálatok.

Javasolt gyep művelési ágba sorolása.

A gyepek évi maximum egyszeri (június végi vagy augusztus végi) kaszálása.

Hagyományos gyümölcsfajták termesztése javasolt.

A gyümölcsös alatti gyepek évi maximum egyszeri (június végi vagy augusztus végi) kaszálása.

- A vízfolyás kezelése: a vízfolyás időszakonkénti hulladékmentesítése javasolt, kotrása természetvédelmileg nem támogatandó, vízügyileg nem indokolt, a mederben található tájidegen fafajok eltávolítása, honos fajra cserélése javasolt.

- Fás területek kezelése: A patak mentén helyenként égerliget található, itt a tájidegen fajok kivágása, a fák honos fajokkal való pótlása javasolt, az aljnövényzet évente maximum egyszeri, késő nyári kaszálása javasolt. A természetvédelem céljaival összhangban levő erdőgazdálkodási üzemterv javasolt.

Az öreg elhalt fákat – legalábbis ahol nem okoznak balesetveszélyt – a helyszínen kell hagyni, lábon száradva, vagy kidőlve.

A felsőbb szakaszokon az illegális szemetelést fel kell számolni, a patakot ki kell tisztítani.

Egyes patakszakaszok „örökbefogadása”, ahogy az a Bükkös-pataknál már megvalósult.

Közterületek kezelése: új út létesítése, az út szilárd burkolása nem javasolt.

5. Római Castrum és környezete

Korlátozások a műemlékvédelem tárgykörében hatályos jogszabályok szerint.

A terület a tulajdonos engedélyével látogatható.

A terület kezelője a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága a terület feltárásairól időnként bemutatónapokat tart.

Előzetes bejelentéssel a természetvédelmi, műemlékvédelmi szabályok betartásával vizsgálatok végezhetőek.

Művelés alól kivett területek kezelése: a szabályozási terv szerint minden érintett Hrsz művelés alól kivett terület, ezen belül lakóház és udvar, illetve ipari terület, melyekre be van jegyezve a régészeti védettség.

6. Pozsarevacska templom kertje, hrsz: 1045.

Korlátozások a műemlékvédelem tárgykörében hatályos jogszabályok szerint.

Földtani, felszínalaktani természeti értékek, barlangok védelme

A fák kivágása csak balesetveszély esetén engedélyezhető.

A terület feltárása, fenntartása.

A terület a tulajdonos engedélyével látogatható.

A szerb egyháztól kérhető vezetés a terület bemutatására.

Előzetes bejelentéssel a természetvédelmi, műemlékvédelmi szabályok betartásával vizsgálatok végezhetőek.

Művelés alól kivett területek kezelése: a szabályozási terv szerint minden érintett Hrsz művelés alól kivett terület, melyre be van jegyezve a műemléki védettség.

7. Postás-strand területe, hrsz: 25/3

A területen gépjármű közlekedés tilos.

Tilos a partvonaltól számított 1000 méteren belül a vizekre és vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok kijuttatása, elhelyezése.

A természetes medermorfológia megváltoztatása tilos.

A vizes élőhelyekbe történő beavatkozás mellőzése

A területen található egyedi tájértékek védelme és fenntartása.

A terület korlátozás nélkül látogatható

Előzetes bejelentéssel a természetvédelmi szabályok betartásával folytatható vizsgálat.

Művelés alól kivett területek kezelése: csak természetvédelmi célú beavatkozás történhet.

8. A Belváros fái, közterületeken és magánterületeken

A zöldfelületi rendelet betartása, egyedi védelem beiktatása.

A Belváros zöldfelületeinek megtartása, környezet- és természetvédelmi szempontból.

Madár-, levegőminőség-, zajvédelmi, tájesztétikai, ökológiai, lélektani, rekreációs és kulturális szempontból jelentős az alábbi funkciók ellátása miatt: Oxigéntermelés, széndioxid- és por-megkötés, lefolyás-szabályozás (víz-visszatartás), a páratartalom növelése, élőhely biztosítása elsősorban a madárvilág számára (fészkelő, táplálkozó, vonulóhely), élőhely biztosítása az ember számára (sétáló, bemutató hely).

Egyedi tájértékek védelme, megtartása.

Szabadon látogatható.

Előzetes bejelentéssel végezhetőek vizsgálatok.

Művelés alól kivett területek kezelése

9. A Kálvária tér fái

A zöldfelületi rendelet betartása.

A terület sűrű faállományú, településképbe illeszkedő park, mely a madár-, levegőminőség-, zajvédelmi, tájesztétikai, ökológiai, lélektani, rekreációs és kulturális szempontból jelentős az alábbi funkciók ellátása miatt:

Oxigéntermelés, széndioxid- és por-megkötés, lefolyás-szabályozás (víz-visszatartás), a páratartalom növelése, élőhely biztosítása elsősorban a madárvilág számára (fészkelő, táplálkozó, vonulóhely), élőhely biztosítása az ember számára (sétáló, kutyasétáltató hely, ünnepi rendezvények, …).

A Kálvária tér a Bükkös-patakhoz kapcsolódó zöldfelületi elem. Védelmét kultúrtörténeti jelentősége, valamint növényállománya indokolta. A Kálvária tér nyugati végében egy a XVIII. Század második feléből származó görög-keleti Kálvária található, keleti végében pedig egy szintén a XVIII. Században épült, de katolikus Kálvária kapott helyett.

A terület szabadon látogatható.

Előzetes bejelentéssel a természetvédelmi szabályok betartásával végezhetőek vizsgálatok.

Művelés alól kivett területek kezelése: a zöldfelület közparkként való megtartása.

10.Kada-csúcs erdő területe

A terület csak gyalogosan látogatható, közlekedni csak a kijelölt utakon, ösvényeken szabad.

Tűzgyújtás tilos.

A kőzetkibúvások bontása tilos.

Csak a természetvédelemmel összeegyeztethető tevékenységek végezhetőek a területen.

A területen található egyedi tájértékek védelme és fenntartása.

A terület szabadon látogatható

A Kada-csúcs természeti és kulturális értékeit bemutató tábla karbantartása.

Előzetes bejelentéssel, a természetvédelmi szabályok betartásával folytathatók vizsgálatok.

Művelés alól kivett területek kezelése: a szabályozási terv szerint minden érintett hrsz művelés alól kivett terület, ezen belül:

A gyepek kezelése: a területen csak a gyomosodó foltokat javasolt kaszálni évente egyszer a gyomok virágzása előtt.

Az erdők kezelése: a természetvédelem céljaival összhangban levő erdőgazdálkodási üzemterv készítése.

11. A Duna-ág Szentendre város közigazgatási határán belüli részén természetszerű ártéri puhafás ligeterdő, külterületi Dunaparti erdők

Tilos a partvonaltól számított 1000 méteren belül a vizekre, vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok kijuttatása, elhelyezése.

Vízépítési munkák során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni

A vizes élőhelybe törtnő beavatkozás mellőzése.

A területen található egyedi tájértékek védelme és fenntartása.

A terület szabadon látogatható.

Javasolt tanösvény létesítése, erre alkalmas helyek: pl. Czóbel sétány, Derecske.

Előzetes bejelentéssel a természetvédelmi szabályok betartásával folytatható vizsgálat.

Művelés alól kivett területek kezelése: a szabályozási terv szerint minden érintett hrsz művelés alól kivett terület, ezen belül:

A vízfolyás kezelése: a vízfolyás időszakonkénti hulladékmentesítése javasolt, kotrása természetvédelmileg nem támogatandó, vízügyileg nem indokolt, a mederben, ártéren található tájidegen fafajok eltávolítása, honos fajra cserélése javasolt, az aljnövényzet egyes szakaszokon allergén, invazív gyomfajokból áll, itt az évente 2-3 szoros kaszálás javasolt.

Csak természetvédelmileg indokolt beavatkozások végezhetőek.

Utak kezelése: az út szilárd burkolása nem javasolt.

12.Pap-sziget és a Pap-szigeti Duna-ág területe

Korlátozások a vonatkozó vízügyi jogszabályok szerint.

Tilos nem a terület jellegének megfelelő növényzet telepítése, az évenkénti, ismétlődő, időszakos vízborítás miatt.

Vízépítési munkák során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni

A vizes élőhelybe törtnő beavatkozás mellőzése.

A területen található egyedi tájértékek védelme és fenntartása.

A terület szabadon látogatható.

A terület alkalmas egy városi környezetbe ékelődött galériaerdő – tanösvény kialakításával történő- bemutatására.

Előzetes bejelentéssel a természetvédelmi szabályok betartásával folytatható vizsgálat.

Művelés alól kivett területek kezelése: a szabályozási terv szerint minden érintett hrsz művelés alól kivett terület, ezen belül:

A vízfolyás kezelése: a vízfolyás időszakonkénti hulladékmentesítése javasolt, kotrása természetvédelmileg nem támogatandó, a mederben, ártéren található tájidegen fafajok eltávolítása, honos fajra cserélése javasolt, az aljnövényzet egyes szakaszokon allergén, invazív gyomfajokból áll, itt az évente 2-3 szoros kaszálás javasolt.

Csak természetvédelmileg indokolt beavatkozások végezhetőek.

Utak kezelése: az út szilárd burkolása nem javasolt.

13.Püspökmajornál a dűlőn lévő vízmosás környéke

A területen csak gyalogos közlekedés engedélyezett, közlekedni csak a kijelölt utakon és ösvényeken szabad.

Tilos a vízmosást bármely célból feltölteni.

Tűzgyújtás tilos.

A természetes medermorfológia megváltoztatása tilos.

A vizes élőhelybe történő beavatkozás mellőzése.

Fakivágás tilos.

A területen található egyedi tájértékek védelme és fenntartása.

A terület szabadon látogatható.

A területen halad keresztül a Püspökmajor tanösvény, több táblája a horhos természeti és kulturális értékeit mutatja be.

Előzetes bejelentéssel a természetvédelmi szabályok betartásával folytatható vizsgálat.

Javasolt a területek gyepművelésbe való sorolása.

A gyepek évi maximum egyszeri, augusztusi kaszálása javasolt, a gyomosodó területeken június és augusztusi kaszálás szükséges. Legeltetése maximum 0,5 állategység/ha lehetséges, szakaszosan, szarvasmarha kivételével.

A gyümölcsös alatti gyepek évi maximum egyszeri (június végi vagy augusztus végi) kaszálása.

Művelés alól kivett területek kezelése: a szabályozási terv szerint minden érintett hrsz művelés alól kivett terület, ezen belül:

A vízfolyás kezelése: a vízfolyás időszakonkénti hulladékmentesítése javasolt, kotrása természetvédelmileg nem támogatandó, a mederben, ártéren található tájidegen fafajok eltávolítása, honos fajra cserélése javasolt, az aljnövényzet egyes szakaszokon allergén, invazív gyomfajokból áll, itt az évente 2-3 szoros kaszálás javasolt.

Erdők kezelése: Az erdőgazdálkodási ütemtervet a természetvédelem céljaival összhangba kell állítani.

Csak természetvédelmileg indokolt beavatkozások végezhetőek.

Utak kezelése: az út szilárd burkolása nem javasolt.

14.Tó környéki dűlő vízállásos területe

Tilos a védett terület határától számított 1000 méteren belül a vizekre és vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyag kijuttatása, elhelyezése.

A terület fátlan részét – a beerdősülés elkerülése érdekében – évente egyszer kaszálni kell, a kaszálás azonban ne történjen augusztus előtt, viszont az invázív növények térhódítását talán visszavetné, ha a kaszálásra ezek magérése előtt kerülne sor. A területet övező fás-cserjés részek viszont megőrzendők, mert a fás növényzethez kötődő rovarfajok túlélése ezekben biztosított. Az invázív fa- és cserjefajokat azonban fizikai úton el kell távolítani. A legeltetett területen a legeltetés mérsékelt fenntartása kívánatos.

A terület egyedi tájértékeinek megőrzése.

A terület szabadon látogatható.

A terület egy részét a Püspökmajori tanösvény bemutatja.

Rendszeres monitoring javasolt.

Előzetes bejelentéssel a természetvédelmi szabályok betartásával végezhetőek vizsgálatok.

Beruházással kapcsolatos fejlesztések nem javasoltak.

Extenzívkezelés.

Javasolt a gyep művelési ágba való átsorolás, elsősorban a már hosszú ideje gyepben, parlagon tartott és a mélyfekvésű (103 m szintvonal alatti) területeket

Extenzív kezelés.

Évente egyszeri kaszálás július közepe után. Legeltetése 0,75 állategység/ha lehetséges.

Tűzgyújtás tilos.

Csatornák kezelése: javasolt a csatornák vízelvezetését megszüntetni, a terület vizes élőhelyeinek életfeltételeinek javítása miatt (olyan területeken, ahol az épített értékeket nem veszélyeztetik).

Nádas kezelése: az üzemszerű nádgazdálkodás tilos, a nádas terület felénél nagyobb arányú egyidejű nádvágás tilos.

15.Pannónia tó

Tilos az ökológiai vízkészletet mesterséges beavatkozással elvonni.

Tilos a partvonaltól számított 1000 méteren belül a vizekre, vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok kijuttatása, elhelyezése.

Tilos a meder kotrása.

Az egyedi tájértékek megőrzése.

Szabadon látogatható.

Javasolt egy tájékoztató tábla kihelyezése.

Előzetes bejelentéssel a természetvédelmi szabályok betartásával folytatható vizsgálat.

Művelés alól kivett területek kezelése

Nádas kezelése: az üzemszerű nádgazdálkodás tilos, a nádas terület felénél nagyobb arányú egyidejű nádvágás tilos.

16. Sziklás patak, Boldogtanya

Tilos az ökológiai vízkészletet mesterséges beavatkozással elvonni.

Tilos a partvonaltól számított 1000 méteren belül a vizekre, vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok kijuttatása, elhelyezése.

Tilos és szükségtelen a mederkotrás.

Az elhalt fák eltávolítása tilos.

A kijelölt ösvényekről letérni tilos.

Földtani, felszínalaktani természeti értékek, barlangok védelme

A természetes felszín-és medermorfológia megváltoztatása tilos.

A vizes élőhelybe történő, azt károsító beavatkozás mellőzése.

Az erdő természetvédelemmel összeegyeztetett kezelése.

A terület természethez közeli állapotot mutat.

A területen található egyedi tájértékek (kőhidak) védelme és fenntartása.

A fás vegetáció tájformáló.

A terület korlátozás nélkül látogatható.

A patak egész szakaszán az út mellett elhelyezhetőek információs táblák a terület természeti és kulturális értékeiről.

Előzetes bejelentéssel a természetvédelmi szabályok betartásával folytathatók vizsgálatok.

A területen semmilyen gazdálkodás, beruházás nem javasolt.

A terület egészén a már meglévő földutak burkolása, új utak létrehozása nem javasolt, gyalogos és kerékpáros forgalom korlátlanul, személygépkocsis, teherautós forgalom csak fenntartási jelleggel közlekedhet rövid, arra alkalmas szakaszon.

Bányászati, vadgazdálkodási tevékenység folytatása nem javasolt.

A gyepek évente egyszeri, augusztus végi kaszálása a cserjésedés megelőzésére.

Az erdő természetvédelemmel összeegyeztetett kezelése.

Vízfolyás kezelése: a vízfolyás időszakonkénti hulladékmentesítése javasolt, kotrása természetvédelmileg nem támogatandó, vízügyileg nem indokolt, a mederben található tájidegen fafajok eltávolítása, honos fajra cserélése javasolt.

Fás területek kezelése: A tájidegen fajok kivágása, a fák honos fajokkal való pótlása javasolt, az aljnövényzet évente maximum egyszeri, késő nyári kaszálása javasolt. A természetvédelem céljaival összhangban levő erdőgazdálkodási üzemterv javasolt.

Az öreg elhalt fákat – legalábbis ahol nem okoznak balesetveszélyt – a helyszínen kell hagyni, lábon száradva, vagy kidőlve.

Az illegális szemetelést fel kell számolni, a patakot ki kell tisztítani.

Új út létesítése, az út szilárd burkolása nem javasolt.

17. Horhosok és maradvány területek:

Az árkok hulladékkal (zöld, háztartási, építési) való feltöltése tilos.

A meder átalakítása, mélyítése tilos.

Fák kivágása a meredek oldalakon tilos.

Földtani, felszínalaktani természeti értékek, barlangok védelme

A vízmosások betöltése tilos. A kőzetkibukkanások bontása, támfallal való teljes befedése tilos.

A természetes medermorfológia megváltoztatása tilos.

A vizes élőhelybe történő, azt károsító beavatkozás mellőzése.

Az erdő természetvédelemmel összeegyeztetett kezelése.

A terület természethez közeli állapotot mutat.

A területen található egyedi tájértékek (kőhidak) védelme és fenntartása.

A fás vegetáció tájformáló.

Az árkok kialakulása az egykori gazdálkodáshoz köthető, így mind táj- és kultútrörténeti egyedi tájérték.

A terület korlátozás nélkül látogatható

Előzetes bejelentéssel, a természetvédelmi szabályok betartásával folytatható kutatás.

Szántó művelési ágú területek kezelése

Javasoljuk a gyepművelési ágba való átsorolását a jelenlegi használatot is figyelembe véve.

A gyepek évi egyszeri kaszálása javasolt a cserjésedés, gyomosodás megakadályozása érdekében.

Hagyományos gyümölcsfajták termesztése javasolt.

A gyümölcsös alatti gyepek évi egyszeri kaszálása javasolt a cserjésedés, gyomosodás megakadályozása érdekében.

Természetvédelemmel összeegyeztetett erdőgazdálkodás, a gyomfák honos fajokra váltása.

Az árkok kezelése: időszakonkénti hulladékmentesítése javasolt.

Fás területek kezelése: A tájidegen fajok kivágása, a fák honos fajokkal való pótlása javasolt, az aljnövényzet évente maximum egyszeri, késő nyári kaszálása javasolt. A természetvédelem céljaival összhangban levő erdőgazdálkodási üzemterv javasolt.

Az öreg elhalt fákat – legalábbis ahol nem okoznak balesetveszélyt – a helyszínen kell hagyni, lábon száradva, vagy kidőlve.

Az illegális szemetelést fel kell számolni, a horhosokat ki kell tisztítani.

Új út létesítése, az út szilárd burkolása nem javasolt.

18. Kőhegy oldala, zárt kertek, Szarvashegy

A gyepek feltörése, felülvetése tilos.

Földtani, felszínalaktani természeti értékek, barlangok védelme

A vízmosások betöltése tilos. A kőzetkibukkanások bontása tilos.

A természetes morfológia megváltoztatása tilos.

Az erdő természetvédelemmel összeegyeztetett kezelése.

A gyep és fás társulások megtartása.

A terület természethez közeli állapotot mutat.

A jelenlegi állapot az egykori gazdálkodáshoz köthető, így mind táj- és kultúrtörténeti egyedi tájérték.

A terület korlátozás nélkül látogatható

Előzetes bejelentéssel, a természetvédelmi szabályok betartásával folytatható kutatás.

Javasoljuk a gyepművelési ágba való átsorolását a jelenlegi használatot is figyelembe véve.

A gyepek évi egyszeri kaszálása javasolt a cserjésedés, gyomosodás megakadályozása érdekében.

Hagyományos gyümölcsfajták termesztése javasolt.

A gyümölcsös alatti gyepek évi egyszeri kaszálása javasolt a cserjésedés, gyomosodás megakadályozása érdekében.

Természetvédelemmel összeegyeztetett erdőgazdálkodás, a gyomfák honos fajokra váltása.

árkok kezelése: a vízfolyás időszakonkénti hulladékmentesítése javasolt.

Fás területek kezelése: A tájidegen fajok kivágása, a fák honos fajokkal való pótlása javasolt, az aljnövényzet évente maximum egyszeri, késő nyári kaszálása javasolt. A természetvédelem céljaival összhangban levő erdőgazdálkodási üzemterv javasolt.

Az öreg elhalt fákat – legalábbis ahol nem okoznak balesetveszélyt – a helyszínen kell hagyni, lábon száradva, vagy kidőlve.

Új út létesítése, az út szilárd burkolása nem javasolt.

19. Belvárosi temető kertek

Kizárólag elhalt, vagy balesetveszélyes fák kivágása engedélyezhető, indokolt esetben.

A cserjék gondozása, visszavágása indokolt esetben, tájhonos, vagy a temetőben régóta előforduló ültetett fajok használata javasolt.

A gyep felülvetése nem javasolt.

Földtani, felszínalaktani természeti értékek, barlangok védelme

A fák, cserjék megtartása.

Egyedi tájértékek lehetnek az érdekes, régi sírok, idős fák, cserjék.

Előzetes bejelentéssel, a természetvédelmi szabályok betartásával folytatható kutatás.

20.Csányi utca 11. sz. ingatlanon egybibés galagonya

A fa kivágása csak biológiai pusztulása esetén engedélyezhető.

Telekhatár módosítás, telekalakítás, létesítmények elhelyezése és használatba vétele a szakhatóság hozzájárulásával történhet.

Az egyedi tájérték megőrzése.

A tulajdonos engedélyével látogatható.

Tábla jelzi a fa védettségét.

A galagonya törzse a kőkerítés által két oldalról védett, az úttest felől terméskő védi az autók ráfutásától, viszont lombkoronájának nagy része benyúlik az út űrszelvényébe. Az úton szinte kizárólag csak célforgalom zajlik, elsősorban az ott lakók használják.

[1] Módosította a 44/2011. (XI.22.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2011. november 23-tól.

[2] A bekezdést módosította a 41/2008. (X. 31.) Önk. sz. rendelet. Hatályos: 2008. október 31-től.

[3] Beiktatta a 38/2010. (XII.15.) Önk. sz. rendelet 5. §-a, hatályos: 2010. december 15-től.

[4] A bekezdést módosította a 41/2008. (X. 31.) Önk. sz. rendelet. Hatályos: 2008. október 31-től.

[5] Beiktatta a 38/2010. (XII.15.) Önk. sz. rendelet 5. §-a, hatályos: 2010. december 15-től.

[6] Az (1)-(3) bekezdéseket hatályon kívül helyezte a 23/2012. (IV.20.) önkormányzati rendelet. Hatályon kívül: 2012. április 21-től.

[7] Módosította a 13/2003. (IV.14.) Önk. sz. rendelet. Hatályos 2003. május 01-től.

[8] Módosította a 12/2002. (V.15.) Önk. sz. rendelet. Hatályos 2002. május 31-től

[9] Törölte a 25/2013. (VIII.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. augusztus 30-tól.

[10] Törölte a 6/2009. (I. 26.) Önk. sz. rendelet. Hatályos: 2009. január 26-tól.

[11] Törölte a 39/2010. (XII.15.) Önk. sz. rendelet. Hatályos: 2010. december 15-től.

[12] Törölte a 23/2011. (V.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2011. május 20-tól.

[13] Törölte a 21/2008. (VI. 23.) Önk. sz. rendelet. Hatályos: 2008. június 30-tól.

[14] Törölte a 70/2003. (XII.18.) Önk. sz. rendelet. Hatályon kívül 2004. január 01-től.

[15] Beiktatta a 22/2005. (VI.21.) Önk. sz. rendelet. Hatályos: 2005. július 01-jétől. Törölte a 36/2006. (IX.15.) Önk. sz. rendelet. Hatályos: 2006. szeptember 15.

[16] Törölte a 22/2005. (VI.21.) Önk. sz. rendelet. Hatályos: 2005. július 01-től.

[17] Törölte a 21/2010. (VI.11.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2010. június 11-től.

[18] Törölte a 6/2009. (I. 26.) Önk. sz. rendelet. Hatályos: 2009. január 26-tól. Helyesbítette a 30/2009. (IX.21.) Önk. sz. rendelet. Hatályos: 2009. szeptember 21-étől

[19] Törölte a 22/2005. (VI.21.) Önk. sz. rendelet. Hatályos: 2005. július 1-től.

[20] Módosította a 44/2013. (XI.20.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2013. november 21-től.

[21] Törölte a 6/2009. (I. 26.) Önk. sz. rendelet. Hatályos: 2009. január 26-tól.

[22] Módosította a 32/2011. (VI.15.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2011. július 1-től.

[23] Beillesztette a 44/2011. (XI.22.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2011. november 23-tól.

[24] Beillesztette a 44/2011. (XI.22.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2011. november 23-tól.